A tanár személyisége és az iskolai nevelési környezet

Az előadások a következő témára: "A tanár személyisége és az iskolai nevelési környezet"— Előadás másolata:

1 A tanár személyisége és az iskolai nevelési környezet
Neveléslélektan A tanár személyisége és az iskolai nevelési környezet

2 „Áradjon belőle titokzatos áram módjára az őszinteség és a szabadság, tudjon egyformán adni és elfogadni. Ne sokat törődjön aztán más egyébbel. Az áramkör megindult, s elvégzi a többit.” Karácsony Sándor

3 A tanári irányítási stílus
Correll a pedagógus és a gyerek együttműködésében két alapkategóriát különít el: az egyik a pedagógus dominatív magatartása, a másik az integratív magatartás Ezek kombinációjaként öt alap-magatartásformát talált a gyakorlati pedagógiai tevékenységben, ezek a következők: a) Dominatív magatartás látható konfliktusokkal. Erre az jellemző, hogy a pedagógusnak negatív képe van a gyerekről, gyakran frusztrálja a gyereket, eljárásai között tiltások, parancsok dominálnak. Ennek eredménye, hogy szinte folyamatos harcban áll a tanulókkal. b) Dominatív magatartás konfliktusok nélkül. Eljárásai között a parancs, a kioktatás dominál, azonban ritkábban alkalmazza, mint az előző típus. Gyakran „elmegy” a gyerek mellett, így igazán nincs is élő kapcsolata a tanulókkal. Ezért ritkán fordulnak elő konfliktusok is.

4 c) Dominancia, de törekvés az együttműködésre.
A pedagógus ebben az esetben elvileg elismeri a tanuló partneri szerepét, azonban a gyakorlatban mégis a hatalmi pozíciójából hozza a döntéseket. Harmonikusan dolgozik együtt a gyerekkel, de csak addig, amíg engedelmeskedik döntéseinek. d) Integratív magatartás folyamatos együttműködés nélkül. A tanár nem él hatalmi pozíciójával, nem fejt ki pressziót a gyerekekre. Bátorítja őket az önálló cselekvésre. A folyamatos és hatékony együttműködés azonban hiányzik - elsősorban a pedagógus szegényes eszközrendszere miatt. e) Integratív magatartás folyamatos együttműködéssel. Optimista beállítódás jellemzi a pedagógus gyerek-képét. Döntően a tanulók kezdeményezésére épít, közösen alakítják ki a tevékenységeket. A pedagógus indirekt eszközökkel motiválja a gyerekeket, építve önállóságukra.

5 A dominatív magatartás túlsúlya hosszabb távon kedvezőtlen folyamatokat indít el a gyerekben. Ezek közül a következőket érdemes kiemelni: az iskolai munka elutasítása (néha az iskolával együtt), a tanulás iránti érdektelenség, agresszivitás a tanárokkal, társakkal szemben, emocionális zavarok. - A félreértések elkerülése céljából meg kell jegyezni, hogy mindez nem jelentheti a pedagógus vezető, irányító szerepének a feladását. A pedagógus-gyerek kapcsolat mindig is aszimmetrikus, a tanáré a vezető szerep, de nem mindegy, hogy ezt milyen pedagógiai eszközökkel tudja elérni. Minél kevésbé kötődnek ezek az eszközök a hatalmi (vélt vagy valóságos) pozíciójához, annál több esély van a folyamatos és hatékony együttműködés kialakítására.

6 A tehetséges tanár profilja
Személyes jellemvonások (feltétel) - intellektuális képességek -interperszonális képességek - sikerorientáltság - stabil személyiség - intellektuális kíváncsiság - szervezésre való képesség - vezetésre való képesség Professzionális jellemvonások (kialakítható) - tárgyi tudás - az információ kezelésének képessége - tanítási képességek - jártasság a diagnosztikában - programok tanításában való jártasság - programfejlesztési képességek - programvezetői képességek

7 A pedagógusi pályához szükséges tulajdonságok
első helyre az emberszeretetet kell tennünk. Azt a cselekvő szeretetet, amely a másik elfogadásában és a segíteni akarásban nyilvánul meg. optimizmus: hisz a munkája célba érésében, annak eleve több esélye van a sikerre, mint annak, aki bizonytalan vagy kételkedik. A nevelés sikerét táplálja. Az optimizmus nélküli nevelő csak botcsinálta mesterember lehet. Az iskoláinkban növek hátrányos helyzetű gyerekek egészséges fejlődése különösen igényli az őszinte pedagógiai optimizmust. lelkiismeretességre azért van szükségünk, mert lelkiismeretes, tisztességes fiatalok nevelése a célunk. A mindig egyedi pedagógiai szituációk folytonosan döntéshelyzetbe hozzák a pedagógust, akinek a döntéseit csak a szakmai-etikai tudás vezérelte lelkiismeret diktálhatja, amikor a pedagógiai tudás már számtalan megoldási alternatívát közvetít anélkül, hogy mindenkor követhető eligazítást adhatna.

8 A pedagógusi pályához szükséges tulajdonságok
igazságérzetre és igazságszeretetre a jó döntések meghozatala érdekében, különösen a tanulói értékelések alkalmával van szükségünk. Tanítványainkban az igazságos döntések alapozhatják meg azt képességet, hogy maguk is helyes értékítéleteket tudjanak majd alkotni. a megbocsátani tudás képessége kívánatos nevelői vonást. Nélküle nincs tartós szeretet, és hiányában könnyen eluralkodhat rajtunk a tanítványaink ellen táplált harag, ellenszenv vagy más negatív érzelem. A jó nevelőnek komoly önfejlesztéssel képessé kell magát tennie arra, hogy újrakezdje az embernevelés gyakran hálátlan munkáját. És nem árt, ha arra is felkészíti önmagát, hogy nőtt a tanulói ballépések száma a külső társadalmi hatások (például a médiából áradó agresszió, a terjedő szabadosság, a jogok egyoldalú túlhangsúlyozása, a szülői kontroll lazulása stb.) következtében, és várhatóan még növekedni fog.

9 A pedagógusi pályához szükséges tulajdonságok
további szükséges tanári személyiségjegyek a sikeres tanár-diák kapcsolatban a nyitottság (érdekel a másik ember) és a nyíltság (nem rejtegetem magamat előled) a türelem (bölcsen kivárom az alkalmas pillanatokat és bizakodva várom a nevelőmunkám olykor késői hatásait) az empátia, az önzetlenség (fontosabb számomra a te boldogulásod, mintsem a magam elképzeléseinek mindenáron történő megvalósítása) az állandó önkontrollra való készség az együttműködési készség (a 21. század a csapatban végzett munkát kívánja meg) a felelősségvállalás képessége és készsége (balsikerű tetteim okait elsőként önmagamban keresem)

10 A nevelői természet négy alapvonása
hajlam az egyéniség lelki kialakítására, képesség e hajlam sikeres kielégítésére, az a sajátos jellemvonás, hogy az éppen fejlődő lélek felé forduljak, állandó elhatározottság a nevelt befolyásolására

11 A nevelő egyéb szerepei
a társadalom képviselője (fontos, hogy a társadalom jobbik felét képviselje, a pozitív morális értékeket közvetítse); bíró (ítéleteket alkot, ami által értékítéletek kialakulását befolyásolja); forrás (az ismeretek és az értékek felmutatója, adagolója és táplálója); játékvezető (irányítja a társas viszonyokban zajló játszmákat, egyeztet az iskolában jelentkező konfliktusokban); detektív (felderít, keresi a történések okait);

12 A nevelő egyéb szerepei
az identitás tárgya (növendékei előtt bizonyos mértékig mindig példakép, akit utánoznak, akihez – tudatosan vagy nem – hasonulnak); szorongáscsökkentő (az általa nyújtott biztonsággal és szeretettel segít kiszolgáltatott növendékeinek, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak); éntámogató (önbizalomhoz segíti őket); szülőhelyettes (sok mindent törekszik pótolni abból a törődésből, amit a szülők elmulasztottak); facilitátor, tanácsadó, mentor (hagyja a saját programjuk szerint növekedni a tanítványokat, de mint a jó kertész, ehhez hozzá is segíti őket);

13 Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?
a gyerekek mögött meggyengültek a családok. Az anyák munkába álltak, kevésbé tartják már hivatásuknak a fészek melegének őrzését. Az újszülöttek körülbelül 20 százaléka család nélkül (házasságon kívül) jön a világra, és mintegy fele csonka családban nevelkedik. A formailag épnek mondható családokon belül növekszik a nem megfelelő gondoskodás és az erőszak. A gyerekek egyre nagyobb tömegének kielégítetlen marad a szeretet és a biztonság iránti alapvető szükséglete

14 Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?
a fogyasztói társadalom kitermelte magából a gyermekkor sajátos tárgyi környezetét, amely gyakran luxusszínvonalon kényezteti a gyerekeket, alakítja-torzítja értékrendjüket. A reklámok által felcsigázott étvágyú gyerekek „jó cuccok” iránti éhségét iskoláink többsége nem képes oltani, de meg sem tudja kísérelni az igények kielégítését a fogyasztói társadalomban mindinkább elszegényedő iskoláink alulmaradtak a luxuskényelemért vívott versenyben, ami által romlik az esélyük a neveltekre gyakorolt hatás tekintetében. A pedagógusok csak az iskolai nevelés sajátos lehetőségeinek, előnyeinek (például a közösség varázsának, a klasszikus értékrend a jó, az igaz és a szép minden korban lélekre ható erejének) tudatos és szakszerű kiaknázásával vehetik fel – nem teljesen esélytelenül – a versenyt

15 Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?
a modern gyermekkor sajnálatosan meghatározó jellemzője a valóság fokozatos elvesztése. Az elektronikus képi világ illúziókat keltve a valóság látszatát közvetíti napi több órán át, hónapokon, éveken keresztül a fogyasztóvá lett gyerekeknek és fiataloknak. Ez infantilizálja őket, és rászoktatja az információözön emésztés nélküli habzsolására az iskolának, benne a pedagógusnak ebben a megváltozott információs környezetben versenytársnak kell lennie. A győzelemre akkor van esélye, ha szolgálatába állítja, ha okosan használja a modern kommunikációs eszközök kínálta kitágult lehetőségeket, ahelyett, hogy tagadja, tiltja vagy kárhoztatja. És nemcsak használja, hanem tanítja is növendékeit a használatukra

16 Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?
a mai fiatalok többnyire jóval korábban leszakadnak a családjukról, mint elődeik akár csak néhány évtizede, de nem érettként. Pl. általános iskolás korú gyerekek már nem akarnak a szüleikkel nyaralni, és csak azt a szórakozást kedvelik, amely a felnőtt világ teljes kizárása mellett zajlik. soha nem látott mértékben megnőtt tehát a kortárscsoportok szerepe a nevelésben. Az iskolának e téren nincsenek rossz esélyei, hiszen éppen az az egyik jellemzője, hogy kortársakkal együtt, közösségben és a közösség által is zajlik a nevelés.

17 Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?
az ezredfordulón a gyerekek-fiatalok lényegesen jobb materiális, ám sokkalta rosszabb szellemi-érzelmi körülmények között nőnek fel, mint szüleik, nagyszüleik. Ennélfogva érzékenyebbek, kiszolgáltatottabbak, éhesebbek a biztonságra, szeretetre, ugyanakkor agresszívabbak és magabiztosabbak elődeiknél. A kulturális és szellemi javak elsősorban a praktikum szempontjából érdeklik többségüket.