Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?

Az előadások a következő témára: "Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?"— Előadás másolata:

1 Kazinbarcika - zsákutca vagy útelágazás?
Szerk.: Sikos T. Tamás MTA Regionális Kutatások Közp., 1995 Beluszky Pál: A mát formáló múlt Tiner Tibor: A város gazdasága Beluszky Pál: "Ipari telephelyből" - valódi város (központi szerepkör, városi intézmények, vonzáskörzetek) Sikos T. Tamás: Kazincbarcika és környéke kereskedelmi szerepköre és lehetőségei Szirmai Viktória: Társadalmi érdekkonfliktusok és a polgári városfejlődés Kazincbarcikán Kerényi Attila: Környezetvédelem Kazincbarcikán Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Lakótelepből - lakható város Beluszky Pál - Sikos T. Tamás: Főbb megállapítások és a városfejlődés jövőbeni stratégiai lehetőségei

2

3

4

5 VÁLTOZÓ FALVAINK BELUSZKY PÁL – SIKOS T. TAMÁS
A MAGYARORSZÁGI FALVAK TÍPUSAI A HARMADIK ÉVEZRED KEZDETÉN

6 1949-ig - „tradicionális” funkciójú falvak
- agrárszerepkör túlsúlya - lakó- és munkahelyek egybeesése - izoláció - szerény infrastruktúra 1948 – a „fordulat éve” - agrárkeresők aránya folyamatosan csökken - elvándorlás - ingázás - a faluállomány differenciálódása rendszerváltozás

7 A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai
a falvak is kiléptek a „települések” piacára normatív központi ellátás az önkormányzatoknak növekedett a községek autonómiája felgyorsult a várossá nyilvánítás erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) megjelent a munkanélküliség a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult

8

9

10 A „rendszerváltás” faluállományra gyakorolt hatásai
a falvak is kiléptek a „települések” piacára normatív központi ellátás az önkormányzatoknak növekedett a községek autonómiája felgyorsult a várossá nyilvánítás erős gazdasági recesszió miatt válságövezetek alakultak ki (bezárt bányák, ipari üzemek) megjelent a munkanélküliség a mezőgazdaság és falu kapcsolata tovább lazult változott az alapfokú intézményhálózat szerepe változott a vándorlás iránya (inkább városból vidékre)

11 FALUTIPIZÁLÁS

12 FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS – többváltozós matematikai-statisztikai módszer 27 alapmutató: Földhasznosítás, természeti erőforrások A falvak helye a településszerkezetben A falvak gazdasági szerepköre A falvak forgalmi helyzete A falvak alapellátottsága A falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi-vagyoni viszonyok A településfejlődés üteme, iránya

13 FALUTIPIZÁLÁS FAKTORANALÍZIS eredménye: Adatbázis alapja: vizsgált község 27 mutató A módszer kiválasztásának szempontjai: minimális információ-veszteség területileg jól értelmezhető, homogén faktorok kevés magas információtartalmú faktor

14

15 FALUTIPIZÁLÁS F1 FAKTOR a munkaerő-piaci helyzet és a lakosság vagyoni helyzetének faktora A faktor mutatói: Az aktív keresők aránya Az 1000 főre jutó személygépkocsik száma Az 1000 lakosra jutó egyéni vállalkozások száma A 18-x évesből a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya A regisztrált munkanélküliek aránya A lakásállományból a 4 vagy többszobás lakások aránya A kereskedelem és szolgáltatás terén működő vállalkozások száma 1000 lakosra A lakosra jutó társas vállalkozások száma Nagyvárosok (megyeszékhelyek + középvárosok) időtávolsága

16

17 FALUTÍPUSOK

18 FALUTÍPUSOK I-III. típus kb. 800 község – jó pozícióban a szuburbanizációs-agglomerációs lejtőn I. típus - Budapest, Pécs, Veszprém, Miskolc körül I.1. altípus megnövekedett lakosság aktív keresők aránya magas szellemi foglalkozásúak kétharmaduk ingázó I.2. altípus kisebb lélekszám hasonló folyamatok és állapot

19 FALUTÍPUSOK II. típus – Budapest, Győr, Miskolc körül az agglomeráció külső övezete népesedési folyamatuk eltérő társadalmuk kevésbé urbánus III. típus III.1. altípus - lakófunkciójú falvak Dunántúl, Nógrád és Heves megye III.2. altípus – vegyes szerepkörű falvak saját munkahelyek mezőgazdasági keresők aránya viszonylag magas Békés, Csongrád megye, Dél-Tiszántúl lösztáblái

20 FALUTÍPUSOK IV. típus – idegenforgalmi szerepkörű falvak, fürdőhelyek Változatos munkaalkalmat nyújt Megfelelő jövedelmi viszonyokat biztosít Zamárdi, Szántód, Tihany V. típus – „hagyományos” falu V.1. altípus - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tisza mentén, Biharban - rossz munkaerőpiac, agrárkeresők aránya alacsony V.1. altípus – tanyás községek - magas külterületi népességarány - kizárólag a Duna-Tisza közén

21 FALUTÍPUSOK VI. típus – apró- és kisfalvak VI.1. altípus jó munkaerőpiac stabil társadalom, magas életnívó többségük ingázó Dunántúl (Vas, Zala, Gy M-S és Veszprém megye) VI.2. altípus Kedvezőtlen helyzetű idegenforgalmi aprófalvak VII. típus hátrányos helyzetű apró- és kisfalvak Demográfiai folyamataik alapján 4 altípus

22

23

24 „…minden falu megismételhetetlen egyéniség…”
„Tejesen nyilvánvaló, hogy ma nem 14 féle falu van hazánkban, hanem ezerféle.”

25 FALUTÁJAK I. Nyugat-Magyarország (kivéve a Duna mente és a Mosonmagyaróvár- Győr-Komárom tengely) II. Duna mente, Mezőföld III. Somogy-baranyai falutáj IV. Tolna-bácskai falutáj V. A budapesti agglomeráció VI. Csongrád és Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye VII. Észak Tiszántúl VIII. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye IX. Északi-középhegység déli lába

26 FALUTÁJAK

27

28 Ez a falutipizálás nem lezárása a hazai faluvizsgálatok egy etapjának,
hanem a vizsgálatok megalapozása, orientálása.

29

30

31