Bme.meggyozes@gmail.com http://www.filozofia.bme.hu Érvelés és meggyőzés bme.meggyozes@gmail.com http://www.filozofia.bme.hu.

Az előadások a következő témára: "Bme.meggyozes@gmail.com http://www.filozofia.bme.hu Érvelés és meggyőzés bme.meggyozes@gmail.com http://www.filozofia.bme.hu."— Előadás másolata:

1 bme.meggyozes@gmail.com http://www.filozofia.bme.hu
Érvelés és meggyőzés

2 A racionális vita Copyright (c) 2009 Kertész Gergely
Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc alatt teszem közzé

3 Miről lesz ma szó? Mik azok az érvek? Mi a racionális vita?
Hogyan lehet jó minőségű, eredményes vitát folytatni?

4 Miért hibás? „Képzeld a mi rabbink éjszakánként Istennel kártyázik!
Na ne mondd, honnan vagy ebben olyan biztos? Ő maga mondta! Nem lehet, hogy a rabbi nem mond igazat? Ugyan már, hát kártyázna Isten egy hazug rabbival?!” Vicces ez? Mitől az? Hol a hiba? Mindannyian birtokában vagyunk egy az érvek minősítésére szolgáló implicit szempontrendszernek!

5 Ki a boszorkány? (Hol a hiba?)
... (Gyalog Galopp, filmrészlet -> 16m30s-21m20s) Mit csinálnak egy boszorkánnyal? Elégetik. Mi egyebet szoktak még elégetni? Több boszorkányt. Fát. Helyes. Miért égnek a boszorkányok? Mert fából vannak. És hogyan győződhetünk meg róla, hogy ő fából van-e? Ha hidat építünk belőle. Nono fiam kőből talán nem lehet hidat építeni? De. Elmerül-e a fa a vízben? Dobjuk a be a mocsárba. Mondjátok meg nekem mi lebeg még a vizen? hulla, szöcske, hasas bankó. A KACSA! Ez az. Vonjuk le a logikus következtetést! Ha ő ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor fából van, következésképpen: Boszorkány.

6 Hol a hiba? Ha valami ég, akkor fából van.
(szükséges?) Ha valamiből hidat lehet építeni, akkor fából van. (elégséges, szükséges?) Ellenpélda: hidat kőből is lehet építeni. Ha valami nem merül el a vízben, akkor fából van. (szükséges? Elégséges? Ellenpéldák szerepe?) Ha valami ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor fából van.

7 Hol a hiba? Ha valami ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor fából van. Ha valami fából van, akkor boszorkány. Ha valami ugyanannyit nyom mint egy kacsa, akkor boszorkány. Ha A, akkor B Ha B, akkor C Ebből következik, hogy: Ha A, akkor C Formálisan helyes érvelés! Mi akkor a hiba? A hiba, hogy premisszákat hamisnak tartjuk és hogy valamilyen illegitim eljárással jutottunk hozzájuk persze ettől még az érv logikailag lehet érvényes. Mi következik abból, hogy hibás? Hogy a nő nem boszorkány? abból, hogy egy érvelést valamilyen szempontból rossznak tartunk, még nem következik, hogy a konklúzió hamis. Miért tűnik úgy mégis, hogy következik? Mert esetenként a vitapartner beleegyezését adja!

8 Érvelés általános szerkezete:
Claim: Nézzük meg a „V for vendetta” c. filmet! Reason: A film forgatókönyvét a Wachowski testvérek írták. Warrant: Minden, amit a W. Testvérek írnak az jó. (alátámasztás) Szillogizmus: Felső premissza: Warrant (Minden ember halandó) Alsó premissza: Reason (Szókratész ember) Konklúzió: Claim (Szókratész Halandó)

9 Érvelések Formális érvelések Informális érvelések
Deduktív érvek, logika Értékelésük: érvényesség, helytállóság Informális érvelések Induktív érvelések, nem logikai összefüggés Értékelésük: erős/gyenge, plauzibilis

10 Helytállóság, plauzibilitás
A → B A busz 20 percenként jár. B → C A busz általában tartja a menetrendet. A perce várok C perc múlva megérkezik a busz. Érvényes - Erős - Gyenge Érvénytelen Helytálló Plauzibilis (faktuálisan igaz premisszákkal)

11 Érvelések értékelése Az érvelések formája: Az érvek erőssége:
megfelel-e bizonyos, logikailag érvényesnek tekintett formáknak az érvelés? Az érvek erőssége: megalapozza-e az érvelés a végkövetkeztetést? Az érvelések tartalmi helyessége: igaz feltevések vezetnek-e el a végkövetkeztetéshez? Az érvelések hatásossága: milyen eredménye van egy adott érvelésnek a célközegben

12 MEGGYŐZÉS ÉRVELÉS KÖVETKEZTETÉS
Terminológiai megjegyzések: a kommunikáció egy típusa terminusok: befolyásoló, célszemély, helyzet, kontextus, cél, üzenet, befogadás, feldolgozás, reakció, stb. meggyőző kommunikációról beszélünk (a kommunikáció terminusaival) modellje pl.: RACIONÁLIS VITA MEGGYŐZÉS a meggyőzés egy eszköze terminusok: érvelő, tárgy (téma), álláspont (nézet), érv (bizonyíték), kritika, szerkezet, séma, stb. érvelő meggyőzésről beszélünk (átmeneti terminusokkal) modellje pl.: RACIONÁLIS ÉRVELÉS ÉRVELÉS logikai kategória terminusok: premissza, konklúzió, forma, tartalom stb. különböző erejű következtetésekről beszélünk (a logika terminusaival) modellje pl.: FORMÁLIS KÖVETKEZTETÉS KÖVETKEZTETÉS

13 Mi az érveléstechnika ? Az érveléstechnika átmeneti (interdiszciplináris) tudomány: azt vizsgálja, hogy a valóságos meggyőzések milyen modellekkel ragadhatók meg (a valóságos meggyőzések összetevőit és ezek szerkezetét, összefüggéseit keresi) ehhez szüksége van: a logika alkalmazására az argumentációk szerkezetének feltárásához, kommunikációelméleti háttérre az argumentációk hatásmechanizmusainak feltárásához, társadalomtudományi kutatási eredményekre az interpretációkhoz és predikciókhoz.

14 A racionális vita modellje
idealizált dialógus (intuitíve: tudományos vita) alapmotívuma konfliktus: ÁLLÁSPONTOK ÜTKÖZÉSE az álláspontokat érvek és bizonyítékok támasztják alá az érvek és bizonyítékok a logika mércéje alapján versenyeznek álláspont (1) érvek bizonyítékok álláspont (2) érvek bizonyítékok konfliktus

15 Vitatípusok A veszekedés típusú vita
Bár látszólag érvek is elhangzanak, a racionalitásnak és a logikának kevés helye van az ilyen vitákban. A felek célja, hogy saját indulataikat levezessék, és a másik fölé kerekedjenek. Gyakori az agresszív személyes támadás, az érzelmek és indulatok hevessége, a fenyegetés és a mindenáron való győzni akarás. A törvényszéki tárgyalás típusú vita Az ilyen viták menete gyakran szabályozott, a vitatkozó felek feladata világos, és a vita eredményét egy harmadik, ideális esetben, teljesen semleges fél értékeli. A felek célja, hogy a bíró szerepét betöltő harmadik felet a maguk pártjára állítsák, hiszen az dönti el, hogy ki nyerte a vitát. Ezért az ilyen vitában a racionális eszközökön kívül előfordulhat személyeskedés, pszichológiai nyomásgyakorlás, manipuláció, és a retorikai hatásosság sokszor az erős érvelések ellenében kap elsőbbséget.

16 Vitatípusok A racionális vita A tárgyalás típusú vita
A racionális vagy érvelő vita esetében a két fél eltérő állásponttal rendelkezik, amelyet közösen elfogadott érvelési normák és bizonyítékok alapján, erős érvekkel akar partnerével elfogadtatni. A vita célja a partnerek közötti véleménykülönbség feloldása. A tárgyalás típusú vita Egy tárgyalás során a feleket az érdekeik vezetik, és a vita érdekeiknek megfelelő lezárását alkudozás segítségével próbálják meg elérni. Ideális esetben a felek a dialógus során, lehetőleg az elején, világossá teszik érdekeiket, és nem akarják a semlegesség, az objektivitás vagy az érdekmentesség látszatát kelteni. Ellentétben a meggyőző és a tudományos vitával, a vita nem az állítások igazsága vagy megalapozottsága körül forog. A logika és a bizonyítás nem biztos, hogy lényeges. A felek célja, hogy növeljék a nyereségüket, csökkentsék a veszteségüket. A vita bevallott célja, hogy jó üzlet köttessen. A tárgyalás csak akkor eredményes, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszum születik. Az eredményesség feltétele a konszenzus.

17 A résztvevők aktivitásai a racionális vitában:
versenyeztetik álláspontjaikat: érvelnek, bizonyítanak értékelnek: kritizálják az elhangzott érveléseket a saját érvelést az ellenfél érvelését motívum: az igazságra törekvés cél a valószínűbb álláspont megtalálása, a véleménykülönbség feloldása konfliktus álláspont (1) érvek bizonyítékok álláspont (2)

18  A vita nem logikai konstrukció, hanem társadalmi jelenség.
A racionális vita modelljének kritikája: a racionális vita két, érzelem- és érdekmentes fél igazságkereső törekvéséből táplálkozik az ideális racionális vita modelljében a résztvevők státusza mind szociális, mind kognitív, mind kommunikációs tekintetben túlzott mértékben hasonló: a felek összes lényeges készsége és képessége azonos az érvelések meg-konstruálásának és előadásának, a közlemények befogadásának és fel-dolgozásának, a vita lebonyolításának összes mozzanatában mindketten képesek (és készek) észlelni és megérteni a másik érvelésé-nek összes tartalmi és formai komponensét, ezeket azonos értékelő ská-lákon ugyanolyan végeredménnyel megítélni, továbbá képesek azonos (maximális) hatékonysággal megjeleníteni mondanivalójukat, szabályozni a vitának mint kommunikációnak a menetét A racionális meggyőző vita modellje a vitát mint tisztán észelvűségen alapuló döntési eljárást az ideák világába utalja.  A vita nem logikai konstrukció, hanem társadalmi jelenség.  A meggyőző dialógusok logikai elemzését (társas) kommunikációs kontextusban kell elvégezni.

19 Kérdés: a racionális vita modellje felesleges gondolatkonstrukció, vagy van közvetlen haszna a dialógusok elemzésében ? Koncepció: a racionális vita modellje a legmegbízhatóbb döntéshozatalhoz vezető dialógust írja le: a racionális vitában szerzett meggyőződéseket a részt-vevők a legkevesebb veszéllyel internalizálhatják a racionális vita modellje standard abban az értelemben, hogy megvi-lágítja a valóságos viták azon a mozzanatait, amelyek a racionális dön-téshozatalt veszélyeztetik: a résztvevők hozzájárulásai tekintetében: milyen feltételeknek kell a feleknek megfelelniük a racionális dön-téshozatal érdekében (együttműködés)? a befogadás és feldolgozás folyamatainak befolyásolása tekinteté-ben: a feltételek be nem tartása milyen következményekhez vezet?

20 A konfliktus összetevői:
A résztvevőket érzelmi viszonyulások és érdekek is fűzhetik álláspontjukhoz: belső motívumok közvetítésével közvetlenül külső motívumok közvetítésével közvetve. konfliktus álláspont érzelmek érdekek álláspont érzelmek érdekek

21 Átmeneti szabályok: a feleknek a konfliktusra kell irányítani figyelmüket: felismerni az álláspontokat felismerni az álláspontokhoz fűződő érzelmeket és érdekeket világossá tenni és elhatárolni a konfliktus összetevőit a feleknek el kell ismerniük a konfliktust: elismerni, hogy létezhet eltérő vélemény elismerni, hogy az eltérő véleményhez is fűződhetnek érdekek és érzelmek tolerálni az eltérő érdekeket és érzelmeket korlátozni a saját érzelmeket optimalizálni az érdekek versenyét a feltételek teljesítése a résztvevők együttműködésének eredménye az együttműködés különböző szintjei a vita különböző forgatókönyveihez vezetnek a különböző típusú viták eltérő következményeket vonhatnak maguk után

22 A vita forgatókönyve és következményei - a vita elkerülése
Az egyik fél rámutathat arra, hogy a másik fél nem kompetens, nem ért a tárgyhoz. Az egyik fél rámutathat arra, hogy a másik fél valamilyen szempontból túlságosan gyenge és ezért nem méltó a vitára, vagy a vita az erőfölénnyel való visszaélésnek tűnne. Az egyik fél rámutathat arra, hogy a vita ténye mindkét felet kellemetlen helyzetbe hozhatja harmadik személy előtt.

23 A szabályok általánosítása:
a felek a vita létrehozásakor vagy a vitába való belépéskor együttműködnek a vita tárgyának meghatározásában: miről vitatkoznak mi a vita célja a vita típusának meghatározásában: milyen eszközök használhatók milyen forgatókönyv alapján történik a vita a résztvevők milyen szerepeket töltenek be A vitát a felek közösen hozzák létre, közösen bonyolítják le és ennek megfelelően viselik annak következményeit. Ennek (a vita kiszámíthatóságának) feltétele a felek együttműködése. Az együttműködés megsértése a helyzettel való visszaéléshez vezethet.

24 Vitatípusok Vitatípus Konfliktus Cél Eszköz Veszekedés
Érzelmi feszültség A másik legyőzése, feszültség levezetése Személy támadása, megfélemlítés. Törvényszéki tárgyalás Rivalizálás 3. fél jóindulatának elnyerése Aktuális dramaturgia szabályozza. Lehet kötöttebb, kötetlenebb. Racionális vita Vélemény-különbség Az igazság kiderítése, a véleménykülönbség feloldása Bizonyítás és kritika jó minőségű, Helytálló vagy plauzibilis érvekkel. Tárgyalás, megbeszélés Érdekütközés Az érdekkülönbség feloldása, mindenki számára elfogadható kompromisszummal Alkudozás. A másik érdekeit szem előtt tartó kooperatív egyezkedés.

25 A racionális vita szabályai
A két fél ezen szabályok betartásával tud a leghatékonyabban együttműködni a közös cél érdekében (igazság kiderítése, tétel helyességének eldöntése). Aki nem tarja be a szabályokat az torzíthatja a vitát valamilyen más vitatípus irányába, egyszerűen kiléphet a vitából a másik felet vagy annak véleményét elfogadhatatlannak a sajátját megkérdőjelezhetetlennek nyilvánítva, Stb.

26 A jóindulat elve az érvelésrekonstrukcióban és a vitában
Már az is értelmezés kérdése, hogy egy szövegrészletet érvelésnek tekintünk vagy sem, hogy mit tekintünk konklúziónak, és mit a hozzá tartozó premisszáknak, stb. A "Politikai leszámolás vagy százmilliós tétre menő büntetőügy?" formában felkínált dilemmát, és ebből adódóan a rekonstruált K1, K2 konklúziójelölteket a "vagy" kötőszó miatt önmagában mind megengedő, mind kizáró viszonyban is megragadhatnánk. Ha az ún. egymást kizáró értelmezést választjuk (kizáró 'vagy'), és az egyik állítás igazságát sikerül megbízható érvelés keretében bebizonyítani (erősen valószínűsíteni), akkor a másik hamis (vagy nagy valószínűséggel az). Ha az egymást kizáró értelmezést választjuk, és az egyik állítást cáfolja a cikk, azaz az állítás hamisságát sikerül megbízható érvelés keretében bebizonyítani az írásműnek, akkor a másik állítás igaznak tekinthető. Ha a megengedő értelmezést választjuk (ún. megengedő 'vagy'), és az egyik állítás igazságát sikerül megbízható érvelés keretében bebizonyítani, akkor a másik még bármi (igaz vagy hamis) lehet! Ha a megengedő értelmezést választjuk, és az egyik állítást cáfolja a cikk, azaz az állítás hamisságát sikerül megbízható érvelés keretében bebizonyítania, akkor a másik igaznak tekinthető.

27 A jóindulat elve az érvelésrekonstrukcióban és a vitában
Az egyik állítás igazságának megalapozásakor (1. és 3. eset) jelen körülmények között csak a kizáró értelmezés esetén tudunk valamit mondani a másik állítás igazságértékéről, míg a megengedő esetben nyitott marad a kérdés. Az egyik állítás hamisságának megalapozása (cáfolása) esetén (2. és 4. eset) a jelen körülmények között a másik szóban forgó állítás igazsága is megalapozást nyer, függetlenül attól, hogy a megengedő vagy a kizáró értelmezést választjuk. A kizáró értelmezés esetén (1. és 2. eset) lényegtelen, hogy az érvelés az egyik állítást igazolja vagy cáfolja. Mindkét esetben eldönti a másik állítás igazságértékét. A megengedő értelmezés esetén (3. és 4. eset) nem ez a helyzet. Míg az egyik állítás igazságának alátámasztása nyitva hagyja a másik állítás igazságértékét, addig az egyik állítás sikeres cáfolása megalapozza a másik állítás igazságát. Összefoglalva: a cáfolási stratégia esetén nem számít, hogyan értelmezzük a 'vagy'-ot, míg az igazolási stratégia esetén igenis számít. Utóbbi esetben a 'vagy' megengedő vagy kizáró értelmezése fontos szerephez jut a konklúzió megalapozottságát, valamint a befogadóban lezajló feldolgozás végeredményét illetően.

28 A jóindulat elve az érvelésrekonstrukcióban és a vitában
Az értelmezés egyik legfőbb alapszabálya a jóindulat elve: ha a szöveg alternatív értelmezéseket enged meg, ekkor azt kell választani, amelyik a legerősebb érveléshez vezet. Azután az így kapott érvelést kíméletlen, de korrekt kritikának vetjük alá, amelyben kiderül, hogy jól sikerült-e alátámasztani a kifejtett álláspontot vagy sem, hogy érdemes-e elfogadni azt. Jóindulatúnak kell tehát lenni az értelmezésben, és szigorúnak (de nem méltánytalannak!) a kritikában - és nem fordítva! Nem segíti-e viták parttalanná válását azáltal, hogy az elvre hivatkozva bármit kimagyarázhatunk? Ha a konkrét helyzetekben, az adott érveléssel összefüggésben felmerülő kétségek kapcsán megvizsgáljuk, hogyan működik az elv, akkor azt fogjuk látni, hogy csak a bizonytalan eseteket dönti el. Ezektől rendszerint elég jól elkülöníthetőek az értelmezései bizonytalanságot fel sem vető esetek, ahol az elvre nincs szükség. Az érvelési szituációkra történő stratégiai készülést szem előtt tartó észrevételt tehetünk: azok az érvek, adatok, tények, bizonyítékok, amelyek hatékonyak a szigorúbb értelmezést választva, nem hatékonyak jóindulatú értelmezés esetén. Így vitapartnerünk alkalmasint eltáncolhat ellenérveink elől, arra hivatkozva, hogy érvelése során nem az általunk választott, hanem az annál tágabb, jóindulatúbb értelmezést tartotta szem előtt. Ha a jóindulatú értelmezést választjuk, akkor nem állhat elő ilyen helyzet.

29 Sváby Orbán interjú 3 perc 6 másodperc az elejéből

30 DAemcsák - Taszinterjúk
Kb. 7 perc

31 Milyen szabályokat kellene betartanunk egy valóban racionális vitában
Pragmadialektika Milyen szabályokat kellene betartanunk egy valóban racionális vitában

32 1. A szólás szabadsága Maxima: A felek nem akadályozhatják meg, hogy a vitában új álláspontok, vagy azokhoz kapcsolódó kétségek merüljenek fel. Célja: az álláspontok tisztázásának lehetősége. A vélemény-különbség feloldása nem lehetsé-ges, ha nem tiszták az álláspontok. Megszegése: (ezek mind relevancia hibák is) A védő támadhatatlannak nyilvánít egy álláspontot A támadó tiltottnak állít be egy álláspontot személyeskedés (gyalázkodó, genetikus, „te is”). félelemre apellálás, szánalomra apellálás

33 1. A szólás szabadsága Morális ítéletekre, attitűdökre építő stratégiák: Személyeskedés, személy támadása: Lehet jogos? – Igen! X állítja A igaz. Ezzel X megsérti a racionalitás normáit. Vagyis X nem megbízható A megítélésében. Alaptalan? – Igen! X jelleme kifogásolható, erkölcsileg megkérdőjelezhető a viselkedése Egyik esetben sem állíthatjuk, hogy az A álláspont hamis, csak azt, hogy nincs megfelelően alátámasztva, vagyis nincs okunk arra, hogy elfogadjuk. Előfordul, hogy érvelés személyeskedésnek tűnik, de nem az: X állítja, hogy A (=ő erkölcsös ember). Vagyis A nem igaz. Mivel itt az a vita témája, hogy az illető erkölcsös-e, ezért nem irreleváns az illető erkölcsösségével kapcsolatos tények felemlegetése, más kérdés, hogy ezek a tények igazak-e.

34 1. A szólás szabadsága Genetikus hiba:
Álláspont elutasítása eredet, forrás alapján: „A média mostanában minden közéleti szereplőt igyekszik befeketíteni. Tudjuk, hogy miféle szerzet a média. Egyfolytában hazudik, hogy magasan tartsa a nézettségi indexet. – Szinte biztos tehát, hogy a megvádolt személy rendkívüli ember.” Hivatkozás az érvelő körülményeire: Elutasítás az érvelő körülményei, érdekei miatt: „Nem meg lepő, hogy X kitart a hólapátgyár építése mellett. Mindenki tudja, hogy a hólapát lobbi tagja és komoly érdekeltségei vannak a fehér Karácsonyban.” „Te is” hiba: X állítja A igaz. X cselekedetei, korábbi állításai ezzel nincsenek összhangban. A nem igaz, vagy nem elfogadható. („Te agitálsz a leszokás mellett, hiszen te is szívod a blázt!”)

35 genetikus érvelés és hatásosság
Példa a genetikus érvelésre: X szerint költségvetési reformra van szükség. X-ről tudjuk, hogy C csoport tagja. C csoportot nem tartjuk relevánsnak az ügy megítélése kapcsán. Ennek megfelelően X akármit mond, az érvei nem relevánsak az ügy megítélése kapcsán. Egyfelől tehát ez érveléstechnikai hiba: egy érvet érvénytelennek tekinteni az alapján, hogy az, aki azt alkalmazza, milyen csoport tagja. (genezis ~ eredet) Pszichológiailag ez az oksági attribúció spec. esete, a viselkedés okának a társas szerepben, a kommunikátor szituációjában való lokalizálása. Ezzel megkérdőjelezzük, hogy az állítás mellett komoly érvei vannak, hogy személyes meggyőződése az álláspont és a csoport rabszolgájává fokozzuk le a másik felet. „csak azért mondod, mert ... vagy”

36 genetikus érvelés és hatásosság
A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg a vitatott álláspontot, hanem figyelmen kívül hagyja. Rengeteg gondolkodást és elemzést lehet megtakarítani azzal, ha nem egyedi érvekről, hanem egész csoportokról és érvrendszerekről mondunk ítéletet: így minden jelen és jövőbeli érvet egy csapásra figyelmen kívül hagyhatunk. Ez a mechanizmus különösen jellemző az összeesküvés-elméletek védelmének esetében: Mindig rá tudunk mutatni valamilyen a háttérben meghúzódó csoport érdekeire, a felmerülő vitákban pedig mindig használhatunk genetikus érvelést, hogy többé ne kelljen felülvizsgálni az álláspontunkat.

37 genetikus érvelés és hatásosság
Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról, hogy a csoport milyen érdekeket, értékeket, milyen érvekkel képvisel. Az érvet ennek megfelelően egy érvrendszer részeként azonosítjuk („tipikus XXX ideológia”) A társadalomban zajló diskurzusokat általában nem személyek, hanem csoportok párbeszédeként éljük meg. A csoportokat antropomorf tulajdonságokkal ruházzuk fel (határozott, korrupt, becsületes, stb.) A tömegkommunikáció tapasztalatai azt mutatják, hogy a csoportok kommunikációja annál hatékonyabb, minél inkább teljesülnek sztereotipikus elvárásaink: minél egységesebbek a nyilatkozatok, minél emberszerűbb a homlokzat, annál meggyőzőbb, hitelesebb az üzenet. Ahogy egy személytől is elvárjuk, hogy ne keveredjen ellentmondásokba. Ugyanakkor minél inkább érvényesül ez az egységesség, annál kevésbé van egyénisége a csoport egy képviselőjének.

38 1. A szólás szabadsága Szánalomra apellálás: Fenyegetésre apellálás:
Behódolásra építő stratégiák: Szánalomra apellálás: Érzelmi hatás segítségével elfogadtatni egy állítást „Tanárnő, olyan sokat készültem. Kidolgoztam az összes tételt, rendesen jártam órára és csak egy pont hiányzik a jeleshez! Egyetlen icipici pont!” Fenyegetésre apellálás: Fenyegetéssel kényszerít egy állítás elfogadására, elutasítására. „Hogy mondhatsz ilyet? Csak a legelmaradottabbak hisznek a teremtésben!”, „A csinos, sikeres harmincasok örömmel választják a függetlenséget, a szingli életformát.” X állítja A igaz. X nem felel meg valamilyen csoportidentitásnak, elvárásnak. Vagyis A nem igaz. (vagy tiltani akarjuk hogy X képviselje)

39 2. A bizonyítás terhe Maxima: Az álláspontot előterjesztő félnek meg kell védenie álláspontját, ha a másik fél úgy kívánja. Célja: minden kimondott álláspont védelmét fel kell vállalnunk Megszegése: Kibújni a bizonyítás terhe alól: Támadhatatlannak beállított álláspont Áthárítani a bizonyítás terhét: tekintélyre hivatkozás nem tudásra apellálás (bizonyítás terhének áthárítása)

40 2. A bizonyítás terhe Kibújás a bizonyítás terhe alól:
Az álláspontot bizonyításra nem szorulónak állítják be „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy…” Senki, aki épelméjű, nem kételkedhet abban, hogy…” Személyesen akarnak jótállni az álláspontért „Kérem fogadják el tőlem most különösebb bizonyítás nélkül, hogy…” „Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy…” Az álláspontot  a kritikával szemben immunis formában próbálja bemutatni. „A magyar természeténél fogva vendégszerető nép.” „Az igazi férfi bírja az italt.”

41 2. A bizonyítás terhe Tekintélyre hivatkozás Lehet jogos? – Igen!
X személy az állítja, hogy A X T terület szakértője. Mivel X megbízható szakértő T területen és A T területre tartozó állítás megítélésében, A igaz/elfogadható. Alaptalan? – Igen! X T terület szakértője. (A-nak semmi köze T-hez) Tehát A igaz/elfogadható. Általános hibák: Nem elismert szakértőre hivatkozás, Nem az adott terület szakértőjére hivatkozás Nem valódi szakértőre hivatkozás, Az adott területen az adott álláspont valójában vitatott, illegitim diszciplínára hivatkozás („minden parapszichológus tudja”)

42 3. Álláspontok Maxima: Az álláspontot támadó félnek azt az álláspontot kell támadnia, amelyet a másik fél valóban képvisel. Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása a vita bármely szakaszában. Megszegése: Eltorzítja az ellenfél álláspontját, vagy fiktív álláspontot tulajdonít az ellenfélnek Szalmabáb érvelés, árnyékbokszolás.

43 3. Álláspontok Szalmabáb érvelés:
A: Szerintem nem jó, hogy a gyerekek a forgalmas autóutakon játszanak. B: Én azt gondolom, butaság lenne egész napra bezárni a gyerekeket. B azt sugallja, hogy A álláspontja szélsőségesebb, mint amilyen valójában, és ezzel B kitért az eredeti kérdés elől. A szalmabáb, amit felállított, az alábbi premissza: „Ha meg akarjuk akadályozni, hogy a gyerekek forgalmas utakon játsszanak, annak az egyetlen módja, ha egész napra bezárjuk őket”, ami egyáltalán nem A álláspontja. A másik fél álláspontját eltorzítva mutatjuk be, cáfoljuk, és úgy teszünk, mintha a valódi érveit cáfoltuk volna meg. A másik fél szavait kontextusukból kiragadva idézzük, úgy, ahogy azok nem felelnek meg a beszélő eredeti szándékának. Keresünk egy álláspont mellett gyenge érveket használó vitapartnert. Megcáfoljuk az ő érveit, majd úgy teszünk, mintha az adott álláspont valamennyi képviselőjét, sőt magát az álláspontot is megcáfoltuk volna. Egy fiktív vitapartner tetteit, véleményét kritizáljuk meg, és úgy teszünk, mintha ő az általunk kritizált csoport tagja volna. A másik érveit nagyon egyszerű (és így persze torzító) hasonlattá gyúrjuk át, amit aztán könnyen lesöpörhetünk az asztalról mint látványosan inadekvát szempontot.

44 4. Kimondatlan premisszák
Maxima: Nem utasíthatunk vissza az álláspontunkban implicite felvállalt premisszákat, és nem hamisíthatjuk meg a másik fél érvelésében felhasznált implicit premisszákat. Célja: az implicit álláspontok pontos megtalálása a protagonista álláspontjában: sem letagadásuk, sem eltorzításuk nem segíti a véleménykülönbség feloldását az argumentáció során. Megszegése: 1. Hamisan tagadja saját kimondatlan premisszáját (védő) 2. Hamisan az ellenfélnek tulajdonít egy kimondatlan premisszát (támadó) ki nem mondott, implicit premissza tagadása szalmabáb érvelés.

45 5. Kiindulópontok Maxima: Egyik félnek sem szabad hamisan elfogadott kiindulópontnak beállítania egy premisszát, sem pedig hamisan tagadnia, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont. Célja: az álláspontok torzulásának megakadályozása az argumentáció során. Megszegése: Hamisan elfogadott kiindulópontként állít be egy premisszát. Hamisan tagadja, hogy egy premissza elfogadott kiindulópont lenne. bizonyítás terhének illegitim áthárítása álláspont váltogatás túl sokat állító kérdés („Ön mióta veri a feleségét?”) körbenforgás

46 5. Kiindulópontok A túl sokat állító kérdés:
"Még mindig veri a feleségét?" - A kérdés előfeltevése az, hogy az illető régebben verte a feleségét. Aki egyenes választ ad a kérdésre, elkötelezi magát a kérdés előfeltevései mellett. Ugyanakkor a kérdésekre egyenes választ illik adni. Aki nem így tesz, kiteszi magát a mellébeszélés vádjának. Ezzel a helyzettel vissza lehet élni. A túl sokat állító kérdés olyan előfeltevést tartalmaz, amelyet a vitapartner nem fogadott el. Így annak választani kell: vagy elkötelezi magát a nem kívánt előfeltevés mellett, vagy nem válaszol egyenesen, miáltal gyanúba keveredik.

47 5. Kiindulópontok Ha a kérdezett a kérdésre egyenes nemmel válaszol, elismeri, hogy az előfeltevés igaz. Ha kikéri magának a kérdést, és nem válaszol, akkor is rosszul jár. A kívülállók úgy gondolhatják, azért nem válaszol, mert takargatnivalója van. Ezért valószínűleg így felel: "Soha egy ujjal nem bántottam a feleségem." Az ilyen válasz, a kérdés előfeltevésének tagadása, sokkal jobb az egyenes válasznál és a kérdés elutasításnál. Csakhogy a kérdezett helyzete így is romlott. Partnere ugyanis látszólag(!) nem állított semmit, csupán kérdezett. Bizonyítania annak kell, aki valamit állít. Ezért a bizonyítás terhe most a válaszolón van. Ha nem tudja bizonyítani, hogy nem verte a feleségét, a kívülállók esetleg nem hisznek neki. De még abban az esetben is rosszul jár, ha bizonyítani tudja ártatlanságát. A bizonyítással ugyanis legalább annyit elismer, hogy felmerülhet vele szemben a bántalmazás vádja. Két jó taktika: Nyilvános helyzetben próbáljuk ügyesen elviccelni a kérdést, azt sugallva, hogy az előfelteveés bagatell hülyeség. Kérdezzünk rá a kérdés előfeltevésére. Mondja miből gondolja, hogy valaha is vertem a feleségemet?

48 5. Kiindulópontok Körbenforgás
„Nyilvánvaló, hogy Isten létezik. A legnagyszerűbb könyv a Biblia állítja ezt. A Biblia pedig nem hazudik, hiszen ami benne az Isten szava.” „A mi rabbink éjszakánként az Istennel kártyázik! – „Honnan tudod, hogy nem hazudik a rabbi?” „Csak nem gondolod, hogy Isten kártyázna egy hazug rabbival?!” Hiba: Konklúzióként fogalmazzuk meg az egyik premisszát.

49 6. Relevancia Maxima: Az álláspontot védő fél csak olyan érvekkel védekezhet, amelyek valóban kapcsolódnak álláspontjához. Célja: a véleménykülönbségek racionális feloldásának módja az érvelés, nem a hitelesség és a hatásosság ezért ki kell zárni a nem argumentatív meggyőzési módokat. Megszegése: Az álláspontot nem érveléssel védeni, irreleváns érveket használ. közvélekedésre hivatkozás tekintélyre hivatkozás érzelmekre apellálás (félelem, szánalom)

50 6. Relevancia Közvélekedésre hivatkozás:
Egy álláspont megítélésénél pusztán arra alapozunk, hogy azzal sokan egyetértenek. „A választáson szavazók elsöprő többsége, 85%-a gondolta úgy, hogy Dr. Hóhányó a legalkalmasabb személy a város vezetésére. Dr. Hóhányó bizonyosan jó szakember és bölcs vezető, ha ilyen sokan így gondolják.” „Mindnyájan tudjuk, hogy a magyar tehetséges nép…” X azt állítja, hogy A igaz. A-t az emberek többsége elfogadja. Vagyis A igaz.

51 7. Logikai érvényesség Maxima: A helytállónak tekintett érvelés nem lehet logikailag érvénytelen. Célja: a meggyőző érvelés formáinak közös elfogadása. Így válik lehetővé az erős/helytálló érvek elkülönítése, és annak vizsgálata, hogy megfelelő-e az érveléssémák használata. Védett az álláspont, ha közösen elfogadott kiindulási alapból érvényes következtetéssel kapjuk meg a konklúziót. Megszegése: formális érvelési hiba lehet: előtag tagadása (1. Ha esik az eső, akkor sáros az út, 2. nem esik az eső -> K. nem sáros az út ???) utótag állítása, stb.

52 8. Érvelési sémák Maxima: A formálisan nem érvényes, informális érvelésekkel alátámasztott álláspontok nem tekinthetők végérvényesen védettnek, ha a védelem nem a megfelelő érveléssémákat használja, vagy a megfelelő sémákat nem a megfelelő módon használja. Célja: lehetőséget teremteni arra, hogy logikailag érvényes érvelések hiányában is végérvényesen megvédhető vagy cáfolható legyen egy álláspont, ha a protagonista és az antagonista egyetért az érveléssémák elfogadhatóságában és használatában. Megszegése: Informális hibák, nem deduktív érvelések hibái Következményre hivatkozás post hoc ergo propter hoc csúszós lejtő érv

53 9. A vita lezárása Maxima: Az álláspont sikertelen megvédését az álláspont visszavonásának kell követnie, a sikeres (konkluzív) megvédését a fenntartások visszavonásának. Célja: a protagonista és az antagonista korrekt vita-értékelése. A záró szakaszban a feleknek meg kell egyezniük a vita kimenetelében. Megszegése: nem tudásra apellálás hamis dilemma.

54 10. Nyelvhasználat Maxima: A felek nem használhatnak homályos vagy kétértelmű megfogalmazásokat, és kötelesek a másik fél megfogalmazásait lehetőség szerint hűen és pontosan visszaadni. Célja: álmegoldások kikerülése, a vita minden szakaszában a megfogalmazás és értelmezés ellenőrzése. Megszegése: kompozíciós hiba felosztás hiba homályosság, kétértelműség

55 10. Nyelvhasználat Felosztás hiba: Kompozíciós hiba:
„A sportklub nagyon gazdag, tehát a klub titkára is nagyon gazdag.” Kompozíciós hiba: „A kormány minden tagja nagylelkű, tehát a kormány nagylelkű.”