Előítélet és diszkrimináció

Az előadások a következő témára: "Előítélet és diszkrimináció"— Előadás másolata:

1 Előítélet és diszkrimináció
Társas lény – 5 Előítélet és diszkrimináció 1

2 Affektív dimenzió Eddig kognitív folyamatokról volt szó: a percepcióról és a gondolkodásról Most azonban bevezetjük az attitűd fogalmát: a szociális információ- feldolgozás folyamatába az affektív (érzelmi) dimenziót is Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések Néha kifejezem az érzelmet: szeretem a narancsot, ki nem állhatom a republikánusokat Máskor ismereteket mondok: a narancs sok vitamint tartalmaz, a republikánusok nem viseltetnek részvéttel a szegények iránt Néha cselekedetek: minden reggel eszem egy narancsot, sohasem szavazok a republikánusokra Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője

3 Attitüdök Pl. kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök:
kognitív komponens: egy csoportról való negatív vélekedés (sztereotípia) affektív komponens: a negatív érzelem (előítélet) konatív összetevő: diszkrimináció, a csoporttagok ellen irányuló cselekedet    Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció az attribúció alapvető eleme: nem vagyunk elegendő információ birtokában, mégis kell döntést hoznunk (viszonyulnunk) Példa: egy protestáns és egy katolikus észreveszik, amint egy katolikus pap bemegy a nyilvánosházba. A protestáns gúnyosan mosolyog: milyen képmutató az egyház! A katolikus büszke: még ha egy nyilvánosházban haldokol is vki, a pap azért bemegy feladni az utolsó kenetet!

4 Önfenntartó az előítélet
Az attitüdök kognitív tényezőjét önmagában gyakorlatilag nem lehet megváltoztatni – az előítéletes embert a tények nem zavarják, immunis az információkkal szemben. (Ezért időnként kreatív érvelésre kényszerül..) További komponens: mivel alapvetően egy igazságos világban szeretnénk hinni, hajlamosak vagyunk az áldozatok hibáztatására (ez ironikus: az igazságosságba vetett hit vezet a saját igazságtalanságunkhoz) „Bizonyára kiérdemelték” érv: a zsidók nem véletlenül voltak a történelem folyamán mindig áldozatok; ha megerőszakolták a nőt, biztos kihívóan viselkedett; ha a feketék/zsidók, stb nem akarnak bajba kerülni, miért nem tűnnek el a színről/ fogják be a szájukat.. Saját magamat kímélem, optimista torzítás, „velem nem történhetnek meg rossz dolgok”, „ezért már fizettem adót” stb. (lásd még a kognitív disszonancia redukciót – és az ideológiák szerepét)

5 Nemi sztereotípiák Nők – otthon, gyerek, házasság, magas szorongási szinttel, alacsony önértékeléssel kapcsoljuk össze és nem a magas társadalmi státussal és a kvalifikált munkával (a nem-eseményeken keresztül erre a média is nagyon ráerősít) Kísérlet: képen asztal fölé hajló emberek; Kérdés: ki a csoport szellemi vezére? Ha férfi ül az asztalfőn, akkor nyilván ő – de ha nő, akkor valaki mást (esetleg senkit sem) választanak a kísérleti személyek Persze a férfiakról alkotott sztereotípiák (eltart, nyugodt, kiegyensúlyozott, jó apa stb) legalább ennyire veszélyesek és rombolóak. A sztereotípiákkal nem az a gond h feltétlenül negatívak, inkább hogy nem személyesen rólunk szólnak: hanem egy – tőlünk általában független – absztrakt skatulyáról.

6 Az előítélet okai Pl az önigazolás: ha elhitetem magammal, hogy a csoport tagjai buták, alacsonyrendűek, erkölcstelenek, könnyebb megfosztanom a továbbtanulástól, vagy könnyebb bántanom, diszkriminálnom őket Ha a társadalmi ranglétra alján vagyok, fontos lehet, hogy vki még alattam is legyen – akinek hanyatlik a szociális státusa, hajlamosabb az előítéletre Gyakran azok tűnnek a legrasszistábbnak, akik iskolázottságukat és foglalkoztatásukat tekintve rosszul állnak (pedig bőséggel van ellenpélda) Kikben mi alakítja ki az előítéletet? konkurálnak velük a kisebbségi csoportok? (külső konfliktus) frusztráltabbak mint mások és ezért agresszívabbak? (belső konfliktus) elemi szükségük van vkit lenézni, műveletlenebbek? (belső egyensúly) A hagyományok és intézmények tehetetlensége? (külső egyensúly)

7 Nézzük egyenként: 1) Gazdasági politikai konkurencia
ha nincsen munka, feszültebb a helyzet, nagyobb az előítélet, és a diszkrimináció ha a vendégmunkások tőlem veszik el a munkát, elfogultabb vagyok velük szemben Kínaiakkal szemben nagy az előítélet Amerikában a 19 sz-ban, de amikor vasutat kell építeni (ez nehéz, veszélyes, és a fehéreknek nem fűlött hozzá a foga) akkor csökken, de aztán megépül a vasút, és megint felszökik Az előítélet termőtalaja a verseny és a konfliktus Elegendő a versengés ahhoz, hogy előítéletet váltson ki?

8 Versengés -> előítélet?
Muzafer Sherif gyerekekkel végzett terepkísérlete: Két csoportot alkot a cserkésztáborban, ezeknek összetartó jelet ad (név, zászló, stb), majd versenyhelyzetekben konfliktusba hozza őket Köv.: belső összetartás, kiválóan működnek együtt a csoporton belül (közösen főznek, kötélhidat építenek) De a másik csoporttal versenyezniük kell, rögbi, számháború, alaposan meg is utálják az ellenfelet, a süteményt eleszik a másik csoport tagjai elől A kutatók végül megszüntetik a versengést, de az előítéletek és az utálat nem szűnik meg csakúgy, ehhez egyéb fortélyokra van szükség (még később a mozakimódszernél) A verseny bizony önmagában is könnyen előítéletekhez vezet! Egy játék folyamán persze a versengés (pl társasjátéknál) leggyakrabban a kooperációt mélyíti, hiszen közös élményeket nyújt. A versenyhelyzetben ugyanakkor a résztvevők általában úgy vélik csak egymás kárára tudnak nyerni (zéró összegű játék) – ezért empáita helyett távolságtartással viszonyulnak a többi versenyző felé.

9 2) Bűnbak A frusztráció sokszor valamely csoporttal szembeni agresszióhoz vezet: általában a frusztrációt okozó túl hatalmas ahhoz, hogy visszavágjunk: inkább máson éljük ki. Kísérleti személyeket nehéz feladat megoldásával frusztrálnak egy beígért mozielőadás helyett: ezután kisebbségi csoportokról nyilatkozva nagyobb előítéletet tanúsítottak mint korábban. A frusztráció leggyakrabban szelektív agresszióhoz vezet: azzal szemben leszünk csak agresszívebbek akik vmilyen értelemben „alattunk” vannak a hierarchiában – a nekünk sérelmet okozóval (pl. főnökükkel) szemben ugyanis többnyire tehetetlenek vagyunk. Frusztrációnkat sokszor kívülálló csoportok felé irányítjuk. Lásd „Chain of Screaming” a HIMYM-ből:

10 De nem mindenki egyformán előítéletes, van aki hajlamosabb
3) előítéletes személyiség Ezt méri az un. F skála (fasizmus skála eredetileg, de a későbbiekben egyaránt jó bármilyen előítéletes személyiség mérésére)  autoritariánus – tekintélyelvű személyiség 5 legfontosabb ismérve (ez egyébként eredetileg freudista magyarázat, tekintélyelvű nevelés hatására merev, elnyomó, rugalmatlan felettes én alakul ki): merev gondolkodásmód nem tűri a gyengeséget sem másban sem magában, híve a megtorlásnak, gyanakvó, erős tisztelet a tekintély iránt A fekete-fehér gondolkodásmód a legegyszerűbb séma-rendszer!

11 Az előítéletes személyiség mérhető aszerint, h mennyire ért egyet az ilyen kijelentésekkel:
Az engedelmesség és a tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyermeknek meg kell tanulnia A szexuális bűntettet elkövetőket nem elég börtönbe zárni, nyilvánosan meg kell korbácsolni Ha az emberek kevesebbet beszélnének és többet dolgoznának minden helyrejönne A szakemberek és vállalkozók sokkal fontosabbak egy társadalom számára mint a művészek és a tudósok Az emberek többnyire észre sem veszik, hogy titkos összeesküvések egész életünket átfonják A büszkeségünket érintő sérelmeket mindíg meg kell torolnunk ... Az ilyen kérdésekre ugyanakkor nagyon könnyű megtanulni hogy mi a „helyes” válasz, ezért az F-skála mérése módszertanilag problematikus.

12 4) Előítélet és konformitás
Az Egyesült Államokban délen több az előítélet a feketékkel szemben, pedig kisebb a konkurencia mint északon, az F skála egyenletes eloszlású délen és északon, ráadásul délen kisebb az antiszemitizmus Eredetileg történelmi okai voltak, majd a konformizmus fenntartotta Érdekes rítusok: egy ny-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt dolgoznak, összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak engedelmeskednek, de a föld alatt nem – vagyis a diszkrimináció alapja feltehetően nem az előítéletességük konformitás mérhető, pl dél-Afrikában mutat korrelációt a diszkriminációval Hasonló okokból a gyakorlatban néha igen nehéz elválasztani egymástól a sztereotípia, az előítélet és a diszkrimináció különféle formáit.

13 Az intézményrendszer is fenntarthatja
Dél-Afrikában meg volta győződve a lakosság (a 70-es években), hogy a feketék több bűncselekményt követnek el, mert több fekete fegyencet látnak. De azért látnak több fekete fegyencet, mert a fehéreket tilos volt közmunkára fogni  Törvény is megteremtheti az előítéletet! (lásd kötelező szegregáció) A média felelőssége; reklámokból úgy tűnik, feketék nem használnak aszpirint, borotvahabot, nincsenek valóságos problémáik, érzelmeik Viszont sok köztük a sportoló (pedig vannak olyan feketék is, akik nem tudják 11 sec alatt lefutni a 100 m-t, se nem kosaraznak, és nem is dobolnak) Hasonlóképp: nők, amikor megjelennek a médiában, gyakran bájos de együgyű lények, szexuális tárgyak, férfiaktól függenek, passzívak, otthon vannak, fiatalabbak mint férfi munkatársaik.. Ha sokszor látunk vmit sokkal hajlamosabbak vagyunk elhinni!

14 A jog megváltoztatja az erkölcsöket?
1954: USA legfelsőbb bíróság egyenlőtlennek nyilvánítja az „elkülönített de egyenlő” iskolákat (feketék és fehérek külön iskolában), mert ez kisebbrendűségi érzést teremt Hatalmas vita. Sokan megjósolják: összecsapások lesznek Mások: halasszák addigra a döntést, amikor az attitűdök már megváltoztak! (pl felvilágosító jellegű filmekkel meggyőzik az előítéletes embereket) Ellenérv: ez fordítva is lehet, az információs kampány önmagában nem feltétlenül vezet eredményhez (pl. ha nagy az ellenállás, a konformitás, a társadalmi-gazdasági konfliktusok nem tűnnek el) de a jog megváltoztathatja az erkölcsöket és az attitűdöket a viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy egymás társaságában legyenek, konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek az előítéletek Az attitüdök három formája közötti logikai kapcsolat többnyire a közhiedelemmel ellentétes: leggyakrabban a viselkedésünk határozza meg az érzelmeinket, és az érzelmeink a gondolatainkat.

15 persze nem asszimetrikus helyzetben: ha a fekete rabszolga vagy cipőpucoló és a fehér úr, akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről – nem is szereznek valójában tapasztalatot egymásról) Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat, szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus). Pl. ha el lehet onnan gyorsan költözni, ahova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog  Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel, akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen atttűdváltás. A következetesség (a nevelés más formáihoz hasonlóan) itt is meghatározó! ‘54 után az USAban ott volt zavargás, ahol nem elég keményen vezették be az integrációt – ahol kirendelték a katonaságot az iskolabuszok mellé hamar kialakult az új szemléletmód.

16 További problémák: Ha bedobom a korábban rosszabb iskolákba járt fekete gyereket, akinek a háttere is kevésbé intellektuális, a fehérek közé, frusztrálódni fog, sokkal komolyabb versenyhelyzetbe kerül, önbecsülése csökken Mindez tehát nem olyan egyszerű megoldás – max egészen kicsi korban hogyan lehet ezt feloldani? M. Sherif: a megszilárdult bizalmatlanságot nem lehet egykönnyen megszüntetni. Ehhez először konkrét egymásrautaltságra van szükség. Elrontja a vízvezetéket, meg kell tolni a teherautót, szükségállapotot kreál, amit csak a két csoport együtt tud megoldani. A kölcsönös függés hatására ismét kialalkul a kooperáció, egymás személyes megismerése, közvetlen tapasztalatok szerzése – vagyis elindul az individuáció!

17 Aronson: mozaikmódszer -1
A hagyományos iskolában a két jelentkező jótanuló egymás versenytársa, az egyik örülhet, ha a másik – a felszólított – belesül a válaszba Aki nem jelentkezik, hanem igyekszik meghúzni magát, könnyen megutálhatja a jótanulókat, azok pedig megvethetik a rossztanulókat Ha még mindehhez faji különbségek is járnak... A diákok megtanulják: van egy tekintély, a tanár, egy helyes válasz van a kérdésre, ha nem működnek együtt, hanem konkurálnak, akkor jön a jutalom a nagyhatalmú személytől, nem alakul ki együttműködés, barátság, megértés, stb. (zéró összegű játék) A hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diák és a tanár hallgatólagos külön megállapodása: nem zaklatják egymást

18 Aronson: mozaikmódszer - 2
Mozaikmódszer: egy könyv különféle részeit a csoport különféle tagjai olvassák, csak ők tudják átadni az infot a teljes csoportnak A csoporttagok tehát arra vannak szorítva, hogy végighallgassák egymást, jó teljesítményre ösztökéljék a hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diákot is Hamar megtanulják, hogy kooperálniuk kell Nem fogok jutalmat kapni, ha a társaim rovására akarok jó lenni a tanárnál (nem zérő összegű játszma) Ez a módszer az empátiát is fejleszti: az empátia az a képességünk amivel a másik ember személyes érzéseit közvetlenül érezzük át – és nem egy elvont sztereotípia alapján következtetünk rá

19 Empátia mérése Kísérlet: rajzos történet tíz éves kisgyerek elé: az első képen egy kisfiú szomorúan búcsút vesz apjától a repülőtéren, másodikon a postás csomagot hoz a gyereknek, az kinyitja, benne repülő, elsírja magát Kérdés1: miért sír a gyerek? – jól megválaszolják, mert az apja távozására emlékezteti a fiút a repülő Kérdés2: mit gondol a postás, miért sír a gyerek? Ebben az életkorban legtöbb gyerek téved: abból az egocentrikus (sémás) feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az infok állnak rendelkezésére, mint neki Mozaikmódszeres gyerekek: megértik, hogy a postás ezt nem tudja, tehát biztos zavarba jön, amikor azt látja hogy a kisfiú sír a játék láttán Mozaikmódszer korlátai: igazából kisgyerekeknél a legeredményesebb, nem általános és tökéletes megoldás az előítéletre (részben mert felnőtteket sokkal nehezebb ilyen hatékonyan instruálni).

20 Összefoglalás Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője Az előítéletek is önfenntartóak: elvárásaink alapján cselekszünk, ezzel előre eldöntve számos (korábban nyitott) szituációt. Az esetleges ellentmondásokra többnyire immunisak vagyunk. Az előítélet kialakulásának számos oka lehet, pl. egy konkrét verseny-helyzet, egyéb más eredetű frusztráció, a személyiség hajlama az előítéletességre, vagy akár társadalmi elvárás is. A sztereotípiák és előítéletek lebontásának leghatékonyabb módszere a közvetlen tapasztalatok nyomán kikényszeríteni az összetettebb, finomabban hangolt gondolkodásmódot (pl. mozaikmódszer). Kölcsönös függés esetén jellemzően elegendő motivációja lesz a feleknek az együttműködésre, és így a másik alaposabb megismerésére (individuáció, empátia). Házi: puska készítése az eddigiekből