Mi ellen lázad a huszadik századi művész?

Az előadások a következő témára: "Mi ellen lázad a huszadik századi művész?"— Előadás másolata:

1 Mi ellen lázad a huszadik századi művész?
Művelődéstörténet 1. Mi ellen lázad a huszadik századi művész? (akadémikus művészet, kispolgári ízlés, giccs, művészettörténet, imitáció)

2 Romantikus lázadás a polgári életmód ellen
A költőket a világ régebbi korszakaiban… törvényhozóknak, illetve prófétáknak nevezték, a költő lényegileg foglalja magában és egyesíti e két jelleget. Mert nemcsak a jelent figyeli behatóan… hanem a jelenben a jövőt is meglátja…. Shelley: A költészet védelmében

3 Viktoriánus prüdéria és Párizs, a bűnös nagyváros
"Art is individualism, and individualism is a disturbing and disintegrating force. There lies its immense value. For what it seeks is to disturb monotony of type, slavery of custom, tyranny of habit, and the reduction of man to the level of a machine." (Oscar Wilde) Előhang(részlet) Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi épp úgy vagyunk sok drága búnknak étek. És bűnünk mind makacs, igaz bánatra gyáva; ki gyón is néhanap, jó zsíros bérre vár, aztán vigad megint, nyakig hadd lepje sár, s lemosni mocskaink csak ronda könny a láva. (Baudelaire)

4 A kispolgár Alsó középosztály a 18-19. század fordulóján
19. század közepén Karl Marx utal egy olyan társadalmi osztályra, melybe boltosok és kormányzati alkalmazottak tartoztak. Orosz irodalom: fölösleges ember Magyar társadalomtörténet: dzsentri Sajátos világnézet, áldozat: Ivan Iljics halála Amerikai változat: Az ügynök halála Az érzelmek és szexuális vágyak elnyomása, és egy olyan társadalmi tér megképzése, melyben a legfontosabb személyes tulajdonság az alkalmazkodó képesség.

5 Akadémikus művészet Üres formalizmus, a technikai készség művészi invenció helyett, a tradíció megmerevedése, antik minták utánzása, retorikus-patetikus panelok alkalmazása, a múltat fetisizáló, tényleges mondandó nélküli formanyelv. Narratív, történeti panelek alkalmazása, vagy ünnepélyes üresség. München, Bécs, protestantizmus.

6 A giccs Scruton szerint
A művészet degradálása – giccs Sajátos betegség, tömegmozgalmakhoz kapcsolódik és a tömeg érzelmekhez – 20. szd Clement Greenberg: Avant-garde és Giccs, 1939 Figurális festészet – halott – szükségszerűen giccshez vezetne Igazi művészet –avant-garde – absztrakt expresszionizmus A művészet disney-sedése Deszakralizáció A giccs: szívtelen világ Érzelem tévútra vezetve – cukros sztereotípia Anélkül említjük a szeretet, hogy valóban éreznénk Könnyen, erőfeszítés nélkül szerzett öröm Emberi lény – babává válik – holokauszt, Gulág

7 A giccs fejlődéstörténete (Scruton)
18. szd előtt –volt primitív művészet, volt dekorativitás – nem volt giccs Hírnöke: Murillo Majd Greuze Millet és a pre-Raffaeliták 19. szd Ellene: Impresszionizmus Kubizmus Atonalitás a zenében

8 Avantgarde Előörs, élcsapat, századelő izmusai
20. század (modern) művészet énképe – prófétikus szerepkör A művészet: társadalmi célok szolgálatában A művészet: hivatás (kvázi vallásos – és katonai) nyelvhasználat A művészet társadalmi szerepének átértékelése – nem szórakoztat, hanem ráébreszt

9 A művészettörténet célja
Historicizmus – Schleiermacher, Herder Fejlődéstörténet, teleológia Vasari – művészéletrajzok – „hatás-iszony” Modern művészet (in: antik és modern művészet vitája): elődök meghaladása, forradalmi újítás Elsősorban a megjelenítés technikáira vonatkozott. A technikai fejlődés véget vetett ennek a metanarratívának

10 A művészet a technikai sokszorosíthatóság korában Walter Benjamin
A Faust legnyomorúságosabb vidéki előadásának egy Faust filmmel szemben mindenesetre megvan az az előnye, hogy eszmei konkurenciában van a weimari ősbemutatóval. S mindez a hagyományos tartalom, amit a rivalda juttat eszünkbe, a vetítővászon előtt értéktelenné válik - hogy Mephistóban Johann Heinrich Merck, Goethe ifjúkori barátja rejtôzködik stb.

11 Lázadás a szépség ellen, szépség és fenséges (Scruton, Lyotard)
A szépség alapjaiban rendíti meg az egyén öntudatát A művészi szép befogadásához szükséges: állandó készenlét a váratlanra Feszültség, konfliktus Szabadulna a művészet a szépség kánonjától A fenséges fogalmának felívelése a posztmodernben (Lyotard)

12 A mimetikus elv elvetése
Figuratív művészet – a külvilág egy részlete alapján készülő művek Referencialitás, reprezentáció Nem autonom a művészet? Technikai eszközök túlszárnyalják az ember kezét Imitáció helyét átvevő opciók: kifejezéselmélet, strukturalista felfogás, művészet hatásából kiindulni. Absztrakt, non-figuratív művészet

13 Tömegkultúra, populáris kultúra, magas kultúra
Ortega: A tömegek lázadás Tömegtársadalom, fogyasztói társadalom – kultúra is árucikk: lásd könnyűzene, sport Elválik a kevés vájt fülűnek szóló zenétől a tömegigényeket kielégítő, popzene A populáris kultúra az elit- vagy magaskultúra ellentéte.

14 A művészet mint mesterség elvetése
Techné, miként, módszer, kézműves technika, mesterségbeli tudás Lásd zenész technikai ismereteit Picasso rajzkészsége Akadémikus rajziskolák hanyatlása Mesterembertől való elválasztás Diszkriminatív, a született művész mit kezdjen vele

15 A művészeti intézményrendszer elvetése
Underground művészet, folyóirat és lapszerkesztés, ellenkultúra Lázadás a művészeti piac értékrendje ellen Lázadás az establishment antidemokratikus működtetése ellen Kereskedelmi galériák, magángyűjtők felhajtják az árakat Művészek alternatív, de a közönségtől el nem szakító kiállítási lehetőségeket keresnek (lásd Kassák)

16 Kulturális kritika Talán a legérzékenyebb fejezet
Egy adott társadalom kívülről is invenciózusnak, radikálisnak és átfogónak ígérkező, de nem differenciátlan kritikája Cultural critics came to the scene in the nineteenth century. Matthew Arnold and Thomas Carlyle are leading examples of a cultural critic of the Victorian age; in Arnold there is also a concern for religion. John Ruskin was another.

17 Művészet a totalitárius rendszerek alatt és ellen
Hatalmi eszközökkel befolyásolják az alkotót Thomas Mann: Mario és a varázsló Egzisztenciális fenyegetettség – művészi érvényesülés vágya Szabó István: Mephisto: A történet Németországban játszódik, az 1920-as években kezdődik és a nácizmus uralomra jutásának idején folytatódik. Központi alakja Hendrik Höfgen, a színész, aki kiteljesíteni, érvényesíteni akarja tehetségét, ezért hajlandó megalkudni a hatalommal, de végül kénytelen ráébredni, hogy megalázták, tehetségét kihasználták. Andrzej Wajda a szocializmus kritikáját adja

18 Cenzúra Egyik legfontosabb eszköze a hatalomnak a művészet befolyásolására: a cenzúra A nem kívánatos művek betiltása, alkotók ellehetetlenítése Forrása: katolikus egyház a vallási tanítás ellen lázítókkal szemben Előzetes vagy utólagos cenzúra Sanzon-bizottság Szükség van-e a mávészettel kapcsolatos társadalmi kontrollra?

19 Ideologikus művészet – más világnézet(ek) ellen
20. századi művészet elkötelezett (partizán) Politika és mávészet viszonya az avantgárdban Művészet társadalmi szerepvállalása Általában baloldali elhajlás: Gorkij, József Attila, Sartre Ugyanz mérhető az újságíró szakmában is Művészi tevékenységet hozzáláncolja a kulturális háborúhoz Felborítja a művészeti világ amúgy is ingatag intézményrendszerét