A tőzsdei kereskedés alapjai

Az előadások a következő témára: "A tőzsdei kereskedés alapjai"— Előadás másolata:

1 A tőzsdei kereskedés alapjai
Tóth Zoltán Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság

2 A tőzsdei kereskedés Néhány szó a befektetésekről Befektetési döntések alapjai Elmélet és valóság

3 A tőzsdei kereskedés

4 Mi is az a tőzsde? Piac, mely koncentrálja mind a keresletet, mind a kínálatot térben és időben Szerepe elsősorban a tőkeallokáció Mitől tőzsde a tőzsde: nyilvánosság egynemű, helyettesíthető termékek szabályok szerinti működés Tpt. definíciója a tőzsdére: a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet

5

6 Kereskedési technikák, rendszerek I.
Nyílt kikiáltásos kereskedés Box megbízások Parkett Üzletkötők

7 Kereskedési technikák, rendszerek II.
Elektronikus távkereskedés Brókercég Telefonon Interneten Személyesen Központi ajánlati könyv Az ajánlatok párosítása megfelelő ellenajánlattal Kereskedési munkaállomás Központi rendszer Kereskedési felület Ajánlat Kötés visszaigazolás

8 Befektetések, értékpapírok

9 Megtakarítási lehetőségek
Készpénz Nem pénzügyi termékek Ingatlanok, arany stb. Nagy kockázatok, hozamok Bankbetét Forint, deviza Értékmegőrzés tényleges vagyongyarapodás nélkül Értékpapírok Kötvények – Visszafizetési kockázat Részvények - Árkockázat

10 A pénzügyi közvetítői rendszer
PÉNZPIAC BANKOK HITELEK BETÉTEK VÁLLALATOK MEGTAKARÍTóK TŐKEPIACI KÖZVETÍTŐK TŐZSDE BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK BIZTOSÍTÓK TŐKEPIAC BEF. ALAPOK PÉNZTÁRAK

11 Alapvető értékpapír típusok
Részvények tulajdonosi jogokat testesítenek meg Lejárata nincsen, a papírt eladni lehet  árkockázat Hitelpapírok Fix jövedelmet nyújtanak Lejáratig megtartva nincsen árkockázat Van viszont visszafizetési kockázat Befektetési jegyek A befektetési döntésünket szakemberekre bízzuk Rövid távú spekulációs célra nem alkalmas

12 Mi szükségünk a befektetésekre?
Infláció – pénzünk vásárlóerejének folyamatos romlását okozza 1995 eleje óta az árak átlagosan több mint háromszorosukra emelkedtek Az 1995-ban a párnába tett 10 ezer forint ma már alig ér többet, mint 1995-ben 3000 Ft Pénzünk befektetésével védekezhetünk az értékvesztéssel szemben Önálló jövedelemforrássá válhat Tartalék a jövőre

13 Kockázat a tőkepiacon A kockázat hétköznapi értelemben egy számunkra negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét jelenti Nagy kockázat = nagy a veszteség valószínűsége A tőkepiacon a kockázat szimmetrikus fogalom, pusztán a jövőbeli események bizonytalanságát mutatja Nagy kockázat = nagy várható nyereség vagy nagy várható veszteség

14 Befektetői magatartás
Minden befektetőnek két kérdésre kell választ adnia mielőtt befektetne Mekkora kockázatot hajlandó vállalni? Milyen időtávban gondolkozik? A pénzügyi piacok alaptörvénye: A nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok is kapcsolódnak

15 Hozam vs. kockázat Az amerikai példa az elmúlt 80 évben
Az éves hozamok eltérése az átlagtól Rövid lejáratú állampapír alacsony kockázat - 3,3% szerény hozam - évi 3,6 % Az éves hozamok eltérése az átlagtól Részvény magasabb kockázat - 20,9% jelentős hozam - évi 12,1%

16 A befektetés árkockázata
Átlagos éves hozam: BUX: 21,3% MAX: 5,9% Átlagos éves szórás: BUX: 24,6% MAX: 4,2%

17 Mi az, hogy hosszú táv? Az esetek hány százalékában bizonyult jobbnak a részvény-befektetés az adott futamidejű egyéb befektetéseknél az el-múlt 80 évben: Befektetés futamideje Forrás: NASD

18 A részvény mint hosszú távú befektetés Magyarországon is igaz

19 Milyen időtávra fektessünk?
Rövid távú befektetők – spekulánsok A rövid távú befektetés jellemzője a nagy kockázat Rövid távon erősen befolyásolja a piacot a hangulat Rövid távon bármely befektetési eszköz képes nagy időarányos hozamokat adni, és viszont Hosszú távú befektetők Hosszú távon stabilabb, de ezzel együtt mérsékeltebb időarányos hozamokat lehet elérni Itt már érvényesülnek a piac törvényszerűségei Hosszú távon az eszközök tényleges értéke (a fundamentum) a döntő

20 Jövedelemre szert tenni
Mit szeretne mindenki? Jövedelemre szert tenni

21 A tökéletes befektető esete
A tökéletes befektető 1900-ban 1 dollárt befektet Minden évben átcsoportosítja a befektetést abba a piacba, ami a legjobb hozamot fogja adni (tökéletesen jövőbe lát) Mekkora lett a vagyona 1999 végére? azaz 9,6 kvintrillió Ha adózik is, akkor „csak” 1,3 kvadrillió a vagyona

22 „Mikor azt számítgatod, mekkora hozamot vársz befektetésre szánt pénzedből, jó előre döntsd el, hogy mit akarsz: jól enni, vagy jól aludni” (J. Kenfield Morley)

23 Mi alapján hoznak befektetési döntést?
Alapvetően három irány A múltbeli áralakulás elemzésével jó becslést lehet adni a jövőbeli áralakulásra – technikai elemzés Az értékpapírok valós, belső értékét meg lehet határozni – fundamentális elemzés Csak a véletlen – az árfolyamokat eltalálni olyan könnyű, mint megtalálni egy mező közepén letett, majd összevissza bolyongó részeg embert – mindenki csak az átlagot tudja hozni

24 A technikai elemzés pillérei
1) Az árak minden releváns információt tartalmaznak. A piac eléggé hatékony, hogy minden releváns infót beépítsen az árakba 2) Az árak trendek szerint mozognak, a mozgás nem véletlenszerű, van benne némi szabályosság 3) A történelem ismétli önmagát, a piaci szereplők hasonló körülmények között hasonlóan reagálnak

25 Egy tipikus példa – Elliot hullámok
Egy ciklus 5+3 részből áll: emelkedő periódus (1-5), korrekció (A,B,C)

26 Most mit csináljunk?

27 Utólag könnyű

28 A valós, belső érték meghatározása
A részvény reálértékének meghatározása gyakorlatilag kísérlet a jövőbeli események becslésére Túl sok a bizonytalan tényező, így nem lehet pontos számításokat végezni Pl. OTP egy éves célárfolyamának becslése 2003 tavaszán (OTP ára ekkor: Ft) Merrill Lynch – 2900 Ft Morgan Stanley – 2600 Ft Citigroup – 2963 Ft K&H – 3329 Ft (OTP ára 2004 tavaszán: 4000 Ft)

29 A részvény reálérték elmélete
A részvény árát a tartásából származó jövedelem határozza meg Részvénytartáshoz kapcsolódó bevételek: Osztalék (1) + Eladási ár (1) Osztalék (2) + Eladási ár (2) Osztalék (3) + Eladási ár (3) … A feladat: Meghatározni a részvényből származó jövőbeli osztalékokat

30 A jövőbeli osztalékok meghatározása
 Társasági nyeresége Társaság tevékenysége Iparág helyzete, kilátásai A gazdaság helyzete, kilátásai Világgazdaság helyzete, kilátások

31 Mit jelent a bolyongás? Az egyik napi árfolyamalakulás semmit sem mond a következő napi árfolyamalakulásról, azaz teljesen függetlenek T napi hozam T+1 napi hozam

32 „Minden dolog annyit ér, amennyit más hajlandó fizetni érte”

33 Elmélet és valóság Valóban ennyire racionális a piac?

34 Néhány alapvető befektetői gyakorlat
Vedd és tartsd – 1 dollárból 15 ezer dollár 100 év alatt (US részvények) Vedd és tartsd stratégia Magyarországon 1990-től: 1 forintból több mint 25 forint Ami az előző évben csökkent, az idén fel fog menni - 1 dollárból 1730 dollár Néhány elvetemültebb módszer Szuperkupa indikátor Piaci bessz és szoknyahossz „A pénz elvesztésének legbiztosabb módja, ha elméleteket gyártunk magunknak, ami megmagyarázza számunkra a részvények mozgását”

35 Mi a baj az elméletekkel?
Azok a fránya feltételezések: Két azonos kockázatú portfolió közül a magasabb hozamút választják a befektetők A befektetők kockázat elutasítóak: azonos várható hozam mellett az alacsonyabb szórást választják A befektetők várakozásai homogének A BEFEKTETŐK RACIONÁLISAN VISELKEDNEK

36 Van-e a piacnak memóriája?
Légvárak és buborékok A részvényárak alakulását esetenként pusztán a befektetői hangulatváltozásokkal, a tömegpszichológiával lehet magyarázni. A befektetők légvárakat építenek. Néhány híresebb légvár: Tulipánhagyma őrület Hollandiában „Tronikus” felvirágzás „.com”, „e-”, stb

37 Néhány piaci anomália Január effektus Mikulás rallie Mark Twain hatás Péntek hatás Kisvállalati hatás

38 1. Január effektus A január effektus lényege, hogy az év elején az év többi hónapának átlagához képest látványosan magasabbak a hozamok. Lehet adózási oka Portfolió átrendezések Év eleji általános optimizmus

39 A Mikulás rali a részvényárak emelkedése december második felében
Általában az új év előtti utolsó héten a legerősebb Egyértelműen szoros kapcsolatban áll a január effektussal

40 3. Mark Twain hatás Az íróról elnevezett hatás arra a jelenségre utal, hogy októberben átlagosan mindig rosszabbul teljesítenek a piacok, mint a többi hónapban Az elnevezés Twain egyik híres mondásából ered: „Október. Egyike azon hónapoknak, amikor különösen veszélyes tőzsdézni . A többi ilyen hónap január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november és december. „

41 4. Péntek- 5. Kisvállalti hatás
Péntek hatás: korrekció, pénteken gyengébben teljesítenek a piacok... Kisvállalati hatás: A kiskapitalizációjú cégek részvénye bevezetésükkor erőteljesebben emelkednek pl.: BUMIX papírok. Okok: az újjal kapcsolatos várakozásaink → alacsony bázisról nagyobb növekedési potenciált várunk

42 Kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

43 A piac szerkezete B e f k t ő B e f k t ő
Felügyeleti szervek (PSZÁF, BÉT) B e f k t ő ajánlatok ajánlatok Szekció tagok Szekció tagok Budapesti Érték-tőzsde Bankok, brókercégek Bankok, brókercégek Kereskedési adatok KELER Elszámolási szolgáltatások

44 A kereskedési idő – kereskedési szakaszok
8.30 -tól ig A kereskedés három szakaszra oszlik A kereskedés szakaszai Egyensúlyi áras algoritmus keretében záróár Egyensúlyi áras algoritmus keretében meghatározódik a nyitóár ajánlatgyűjtés Azonnali piacon ajánlatgyűjtés Folyamatos ajánlatpárosítás 8.30 9.00 16.30 Határidős piacon Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz

45 A kereskedés szüneteltetésének szabályai
Napi maximális ármozgás (ennél többet az ár nem mozoghat) +/- 15 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva az “A” kategóriás papírok esetében +/- 20 % ármozgás a bázisárhoz viszonyítva a “B” kategóriás papírok esetében A kereskedés szüneteltetése (2-10 percre) +/- 10%-os árelmozdulás esetén (minden részvény esetében) A kereskedés felfüggesztése vállalati esemény miatt A kibocsátó kérheti a papír felfüggesztését maximum 3 napra (10 nap Felügyeleti engedéllyel) Technikai szünet (60 perc)

46 Ajánlattételi limitek
Felső ajánlattételi limit Előző napi bázisár Alsó ajánlattételi limit

47 Néhány alapvető ügylettípus a BÉT-en

48 Milyen ajánlatot tehetünk a tőzsdén?
Típusok (ár szerinti csoportosítás): LIMIT PIACI STOP LIMIT STOP PIACI

49 Ajánlattípusok: LIMIT
példa: limit vételi ajánlat Ft-on 250 db-ra A megbízás akkor teljesül, ha a legjobb eladási ár eléri a limitárat (és az időprioritás alapján is jut értékpapír)

50 Ajánlattípusok: PIACI
példa: piaci vételi ajánlat 150 db-ra Eredmény: A piaci ajánlatunkból 100 lekötődik a legjobb eladási ajánlattal Ft-on, a maradék 50 db törlésre kerül

51 Ajánlattípusok: STOP LIMIT
példa: stop limit eladási ajánlat 230 db-ra Ft-on, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy limitajánlatként Ft-on. 125 db lekötődik, a többi a könyvben marad 4120 Ft-on.

52 Ajánlattípusok: STOP PIACI
példa: stop piaci eladási ajánlat 230 db-ra, 4125 Ft-os aktiválási árral Aktiválási ár Az aktiválási ár elérése után az ajánlatunk aktiválódik egy piaci ajánlatként. 125 db lekötődik, a többi törlésre kerül.

53 Az értékpapír ügyletek elszámolása

54 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

55 A KELER, mint „central counterparty”
Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó ELADÓ VEVŐ Klíringtag vevő Klíringtag eladó KELER Megbízó Megbízó Klíringtag vevő Klíringtag eladó Megbízó Megbízó

56 A tőzsdei ügyletek elszámolása
T+2 nap - kötvények T+3 nap - részvények Nettósítás: 1 db elad / vesz pozíció értékpapíronként 1 db összesített pénzpozíció Gördülő elv (elszámolás minden nap) DVP (delivery vs. payment) - szállítás fizetés ellenében

57 Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget
Hogyan lehet növelni a potenciális nyereséget? - A származékos piac és technikai daytrade

58 Származékos piac a BÉT-en
Deviza termékek Futures 10 devizára és 33 crossokra + opciók Részvény index BUX és BUMIX futures, BUX opció Gabona, Arany határidős és opciós ügylet Árupiac Minden A kategóriás részvényre, opciók a blue-chipekre Egyedi részvények Futures a bankközi ka- matra, kincstárjegy-re és államkötvényre Kamat termékek

59 A határidős ügylet Határidős ügylet: az üzlet megkötése és teljesítése időben elválik egymástól. Jogilag kötelező érvényű adásvételi szerződés, melyben a felek az ügyletkötés pillanatában kötelezettséget vállalnak meghatározott mennyiségű és minőségű eszköz előre rögzített áron, meghatározott jövőbeli napon történő adásvételére. Határidős piacokkal kapcsolatosan a legfontosabb fogalom a tőkeáttét. A piac szereplői fedezeti ügyletkötők, spekulánsok, arbitrazsőrök

60 A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei:
A határidős ügylet A szabványosított határidős termékek főbb paraméterei: Alaptermék Kontraktus mérete Árlépésköz Árlépésköz értéke Lejárati hónapok Megnyitáis/bezárási nap Lejárati nap Lejáratkori elszámolóár Teljesítési mód Klíringsáv Napi maximális árelmozdulás

61 A kereskedés feltételei:
A határidős ügylet A kereskedés feltételei: Határidős piaci keretszerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat Letétek biztosítása Alapletét (mértékét a KELER határozza meg, állampapírban is elhelyezhető) Változó letét (mértékét a brókercég határozza meg, csak készpénzben helyezhető el) Határidős kereskedés díjai (kontraktusonként+minimumdíj, költséghatékony)

62 A kereskedés menete a BÉT-en: A határidős ügyletek elszámolása
A kereskedés szakaszai A „reális ár” kialakulása Real-time adatkapcsolat és pozícióvezetés A nap végi elszámolóár kialakulása (Piaci elszámolóár, Elméleti elszámolóár) A határidős ügyletek elszámolása A Keler garanciája Az elszámolás folyamata A brókercég és ügyfél közti elszámolás Felszólítás a letétek feltöltésére (margin call) Kényszerlikvidálás

63 A határidős vételi és eladási ügylet
Pozíció értéke Határidős vételi ügylet Kötési ár Alaptermék lejáratkori ára Határidős eladási ügylet

64 A tőkeáttétel MATÁV határidős vásárlása MATÁV részvény vásárlása
1. Nap MATÁV ára 880 Ft MATÁV hat. ára 900 Ft MATÁV határidős vásárlása db 900 Ft-on Kifizetés: - MATÁV részvény vásárlása db 880 Ft-on Kifizetés: 8,8 millió Ft MATÁV határidős eladás db 920 Ft-on Bevétel: (920 – 900)* = Ft MATÁV részvények eladása db 900 Ft-on Bevétel: 9 millió Ft 2. Nap MATÁV ára 900 Ft MATÁV hat. ára 920 Ft 8,8 millió Ft  9 millió Ft 0 Ft  Ft A gyakorlatban a határidős szerződés megkötésekor biztosítékot kell lerakni. Ennek összege az alaptermék értékének töredéke

65 Az azonnali és a határidős ár kapcsolata

66 Az eredmény alakulása

67 Gyakorlati tudnivalók a határidős kereskedéshez
A határidős BUX piaca: A határidős piac leglikvidebb terméke, amiben a legizgalmasabb kereskedés zajlik A legközelebbi decemberi lejáratban folyik a kereskedés Gyakori kilengések az azonnali index mozgásához képest Kamattartalom tartósan eltérhet az elméletileg indokolttól, kiaknázatlan arbitrázs lehetőség Napon belüli kereskedéshez is ideális terep Határidős egyedi részvények piaca: Üres ajánlati könyvek, mégis nagy forgalom Az üzlet paramétereiben a felek tőzsdén kívül állapodnak meg, de a tőzsdén hajtják végre Kialakulása: válságok, árjegyzők eltünése Kockázatmentesnél magasabb kamattartalom, de banki kamatnál kedvezőbb finanszírozás Kombinált pozíciók kialakítására is lehetőség van

68 Változások az adózásban 2006. szeptember 1-től
2006. szeptember 1-jétől életbe lépett változások a tőkepiaci adózásban:

69 A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletek adóelőnyei
A tőzsdén kötött tőkepiaci ügyleteknél a nyereséggel szembeállítható a veszteség ugyanez a nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügyletekre nem érvényes. A nem tőzsdén kötött tőkepiaci ügylet árfolyamnyereség-adója (pl. OTC ügyletek) 5%-kal magasabb, amelyet további 14% Eho terhel, valamit a nem tőzsdén kötött ügylet osztalékát 15%-kal magasabb adó terheli, amelyhez további 14% Eho kapcsolódik.

70 Kérdések…