Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer

Az előadások a következő témára: "Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer"— Előadás másolata:

1 Az IFRS és a magyarországi beszámolórendszer
Mike Birch, A PwC regionális szintű technikai ügyekért felelős cégtársa Az Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézetének tagja

2 Jogi nyilatkozat A bemutatóban szereplő vélemények a saját személyes álláspontomat tükrözik, és nem tekinthetők a PricewaterhouseCoopers vagy az Angliai és Walesi Bejegyzett Könyvvizsgálók Intézete által képviselt nézőpontoknak.

3 Napirend IFRS – A jelenlegi helyzet
Miért volt szükség az IFRS kialakítására? Az IFRS és az Európai Közösség Az IFRS és Magyarország - Konszolidáció - Árbevétel Az IFRS és a kisvállalkozások Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság” A következő lépések A magyarországi helyzetről

4 IFRS – A jelenlegi helyzet
Az IFRS alkalmazását jelenleg 112 országban teszik lehetővé vagy írják elő re: Kanada, Kína, Brazília, India és Korea - Határozott lépések az USA-ban és Argentínában Tőkepiacok kulcsszerepe (IOSCO) Nem csak a dinamikusan fejlődő gazdaságokban, hanem a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban is Magyarországon: - kötelező alkalmazni a tőzsdén jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor - megengedett a tőzsdén nem jegyzett társaságok konszolidált éves beszámolójának készítésekor

5 Miért volt szükség az IFRS kialakítására?
Az évi ázsiai válság A helyi számviteli előírásokkal összhangban álló éves beszámolók Korlátozásmentes független könyvvizsgálói jelentés A nemzetközi intézmények úgy érezték, hogy félrevezették őket

6 Az IFRS és az Európai Közösség
Lámfalussy terv a pénzügyi szolgáltatások egyetlen piaccá történő összeolvasztására Az EU-ban 2005-től kötelező az IFRS alkalmazása a tőzsdén jegyzett cégek esetében A döntés „igen nagy bátorságot igényelt és a következmények jelentőségének figyelmen kívül hagyásáról ad bizonyosságot” Sietősen kibocsátott szabványok a 2005-ös határidő teljesítése érdekében A bankok erős lobbytevékenysége az IAS 39 előírásaival szemben Befogadási eljárás és „megvágott verzió”

7 Az IFRS és Magyarország
Az egyedi éves beszámolót a magyar Számviteli törvény előírásaival összhangban kell elkészíteni Adójogszabályok fontossága Hasonlít a magyar Számviteli törvény az IFRS-hez? - A szakemberek nem értenek egyet a Pénzügyminisztérium álláspontjával - „Az ördög a részletekben rejlik”

8 Konszolidáció Magyarország
A konszolidált éves beszámolót később kell elkészíteni, mint az anyacég egyedi beszámolóját A hangsúly egyértelműen az anyavállalat éves beszámolóján van A vezetőség néha arra használja, hogy eldugja a leányvállalatok veszteségeit Segít a vezetőségnek a jutalmakkal, bankhitelekkel és osztalékkal kapcsolatos céljai elérésében IFRS – IAS 27 Csak konszolidált éves beszámoló készítésével felelhet meg az IFRS-nek az anyavállalat Az anyavállalat nem konszolidált éves beszámolója csak abban az esetben fogadható el, ha azt a helyi cégtörvény írja elő, de egyébként nem támogatott

9 Árbevétel – az egyik legfontosabb teljesítménymutató a piacon
72. § Az áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a középpontban a „teljesítés” fogalma áll Nincs hivatkozás a teljesítés százalékára Nincs hivatkozás arra, ha értékesítés tárgya több elemre bontható Nincs különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között IAS 18 Áruértékesítés esetében a leszállítás ténye, szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítés százaléka mérlegelendő Több elemet is tartalmazó szerződések elemzése Különbségtétel az ügynök és a megbízó kezelése között Különleges szempontok a számítógépes szoftverek esetében

10 Az IFRS és a kisvállalkozások
Az IFRS „elveken alapul”, ugyanakkor összetettségéből kifolyólag, az IFRS szerinti pénzügyi jelentések nagyon hosszúak A „kis-és középvállalkozások” számára kibocsátott szabvány tervezet A „kis-és középvállalkozások” címzést később megváltoztatták „magánvállalkozásokra” A piac kritikája szerint a szabvány még mindig túl bonyolult Ugyanakkor a bővülni és pótlólagos tőkét bevonni kívánó kisvállalkozások számára szükség van egy szabványra

11 Az IFRS és a „Nemzetközi hitelválság”
Néhány felsővezető nyilvánosságra hozott véleménye szerint az IFRS - különösen a valós értéken történő elszámolás – felerősítette a „Nemzetközi hitelválság” hatását Ez egyáltalán nem igaz! Mi lehet az alternatíva? - A bekerülési költség esetében továbbra is szükséges értékvesztést elszámolni - Ki vásárolná meg egy cég részvényeit „átlagáron”? - A valós értéken történő elszámolás nem jelentett gondot akkor, amikor az árak emelkedőben voltak!

12 A következő lépések A 2005-ös évet követően az IASB rövid szüntetet tartott az új szabványok kibocsátása terén 2013-ban terveznek új szabványokat bevezetni Az IFRS átvétele terén a következő hullám 2011-ben lesz Elsőként a jelentős kérdésekkel kell foglalkozni (mint például a lízingek és a nyugdíjak kezelése) 18 vitaanyag kerül kibocsátásra az elkövetkezendő 18 hónapban

13 A magyarországi helyzetről
Magyarország a közepes méretű országok közé sorolható az EU-n belül Valószínűsíthetően az EU uralkodó irányvonalát fogja követni Magyarország gazdasága folyamatosan bővül Nagy üzleti lehetőségek rejlenek a régióban, amelyeket jelenleg a nagyobb cégek tudnak kiaknázni, mint például az OTP és a MOL, valamint a kisebb cégek számára is van lehetőség Ésszerű áron van szükség tőkére! Meg kell ismerni a számvitel nemzetközi nyelvét A csak helyi szinten alkalmazott számviteli szabályok – ilyenek például az Ukrajnában és a Romániában általánosan elfogadott számviteli elvek – veszélyeket rejtenek magukban Könyvelők, könyvvizsgálók és adóellenőrök továbbképzésének fontossága az IFRS terén

14 Kérdések