Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sain Mátyás Vidék Akadémia, Mórahalom május 19.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sain Mátyás Vidék Akadémia, Mórahalom május 19."— Előadás másolata:

1 Sain Mátyás Vidék Akadémia, Mórahalom 2011. május 19.
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS egy vidékfejlesztő/területfejlesztő szemszögéből Sain Mátyás Vidék Akadémia, Mórahalom 2011. május 19.

2 Oikonomia Arisztotelésznek köszönhetjük az ökonómia (oikonomia) szavunkat ökonómia (oikonomia): a gazdaság egy rendszer része, amelyben a közösség a vonatkoztatási alap. Az ökonómia a közösséghez tartozik, a családi háztartáson alapul (oikosz=ház), a család, illetve a tágabb közösség, a polisz anyagi szükségleteinek kielégítését szolgáló gazdálkodás, a létfenntartáshoz szükséges dolgokelőállítása. Ezzel szemben a katalaxia a kereskedést, főleg a távolsági kereskedést szolgálja, és a jövedelemszerzés, a nyereség maximalizálásának céljával történik. Míg az ökonómiában korlátok érvényesülnek, része az önkorlátozás, mert a közösség anyagi szükségletei korlátosak, addig a katalaxiában nincs semmilyen korlát, hiszen éppen a pénzszerzés a cél. (Arisztotelész: Nikomakhoszi etika, i.e. 350)

3 HGF területfejlesztési szempontból
A gazdaságfejlesztési beavatkozások – a térségi erőforrások oldaláról – két alapvető megközelítésben tervezhetők. Az egyik esetben a hiányzó erőforrásokat kívülről pótoljuk, vagyis befektetőket telepítünk le a térségben, vagy jelentős támogatásokat adunk az ottani fejlesztésekhez. A másik esetben (vidékfejlesztés) arra törekszünk, hogy feltárjuk a térség saját erőforrásait, és ezeket az erőforrásokat próbáljuk minél hatékonyabban hasznosítani, „képessé téve” erre a helyi szereplőket. A két megközelítés nem zárja ki egymást. A helyes megoldás e két logika optimális ötvözetének alkalmazása.

4 A helyi gazdaságfejlesztés jellemzői
helyi kezdeményezésre vagy annak bátorításával jön létre; helyi elköteleződéssel jellemezhető, azaz helyi szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság) együttműködésében, részvételével és érdekében valósul meg; elsősorban helyi eszközökre, belső erőforrások felhasználására épít, a külső eszközöknek és erőforrásoknak elsősorban átmeneti ösztönző szerepük van; autonóm, egyedi, helyhez illő megoldásokat keres; a helyi közösség ellenőrzése mellett valósul meg; a helyi „piac” szervezésére irányul; a fejlesztett gazdasági tevékenység eredményei alapvetően helyben hasznosulnak; a gazdasági célok mellett helyi közösségi, társadalmi célokat vállal; önmagát építő folyamatként valósul meg, stratégiai szemlélettel.

5 A HGF területi szintje, mi a „helyi”?
település (?) településcsoport, kistérség (?) város-vidék (?) 50 km-es kör (?) Az a lépték, ahol a gazdaság szereplői még személyesen is találkozhatnak

6 A helyi gazdaság termékeinek (fel)vevői
Önellátás (háztáji gazdálkodás) Települési lakosság ellátása friss termékkel Települési/térségi intézmények (közkonyhák) ellátása friss termékkel Térségközpont (város) ellátása friss termékkel Főváros, országos piac ellátása jó minőségű térségspecifikus termékekkel Térségspecifikus minőségi termékek, hungarikumok exportja

7 A HGF gazdasági és társadalmi „funkciói”
Passzivitás, önkárosító viselkedés elhagyása 1 Önellátás Közösségi kapcsolatok Jövedelemszerzés a felesleg értékesítésével A rászorultság csökkenése, képessététel 2 Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javul Kevesebb segély Jövedelemszerzés árutermeléssel, termékfejlesztéssel, vállalkozóvá válás 3 Turisztikai termékek megjelenése Megbízható, minőségi termékek (pl. közétkeztetésben, piacon) Esélyegyenlőség (mindenki jó valamire) Hagyományőrzés, identitás Foglalkoztatás (direkt és indirekt) 4 Helyi adóbevételek Munkanélküliség csökkenése

8 A beruházás jellege szerint
fizikailag megjelenő beruházás „szellemi” beruházás (szemléletformálás, tudatosság növelése) SZEMLÉLET-FORMÁLÁS IGÉNY BEFEKTETÉS INFRASTRUK-TÚRÁBA BEFEKTETÉS TERMÉKFEJLESZTÉSBE FOKOZÓDÓ KERESLET BEFEKTETÉS A TERMELÉS VOLUMENÉNEK NÖVELÉSÉBE NÖVEKVŐ GAZDASÁGI POTENCÁL

9 A helyi gazdaság termékei
Élelmiszer Energia Szolgáltatások Használati tárgyak Emléktárgyak

10 A helyi gazdaságfejlesztés eszközei

11 Helyi Gazdaság-fejlesztési Stratégia

12 A HGF részterületei, jó példák
Helyi termékek Helyi „pénz” – cserekörök, pénzhelyettesítő eszközök Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése Szociális gazdaság

13 HELYI TERMÉKEK Élelmiszertermékek
Nem élelmiszertermékek (kézműves tárgyak, bútorok, eszközök, egyéb használati tárgyak) Szolgáltatások (mesterek, szolgáltatók stb.)

14 HELYI TERMÉKEK Helyi termékek marketingje – Hogyan adjuk el, amit megtermeltünk? Termelői piac Helyi termék adatbázis Háztól, gazdaságból Út melletti standok Helyi termékek boltja, termelői bolt „Szedd magad” Közösségileg támogatott mezőgazdaság (community supported agriculture) Házhoz vagy gyűjtőpontra szállítás Bevásárlókörök, fogyasztói szövetkezetek Helyi termék fesztiválok

15 HELYI TERMÉKEK Termelői piac

16 HELYI TERMÉKEK Termelői piac (Farmers’ Market)

17 HELYI TERMÉKEK Mozgó bolt Hollandia, LEADER projekt

18 HELYI TERMÉKEK Hazai

19 HELYI TERMÉKEK Térségi márkák, védjegyek

20 HELYI CSEREKÖRÖK, PÉNZHELYETTESÍTŐK
Helyi termékek marketingje (1) zárt közösség által megszervezett önsegítő rendszerek különböző formái  a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre közösségi önsegítő rendszernek (KÖR), csereklubnak, helyi cserekereskedelmi rendszernek (angolul LETS, azaz local exchange trading system), esetleg szívesség banknak, kaláka körnek (2) a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása. Az ilyen fizetőeszköznek a magyar törvények szerint banki (és a bankban kamatozó) fedezete van, így bármikor visszaváltható, viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz. Emellett egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.

21 HELYI CSEREKÖRÖK, PÉNZHELYETTESÍTŐK

22 KÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS
Megújuló energiahordozók biomassza – melléktermékek, hulladékok, ökológiai kiegyenlítő felületek napenergia szélenergia geotermikus energia

23 KÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS
Fűtőeszközök térségi előállítása

24 VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS
Vállalkozási ismeretek (akár már az iskolában!) Vállalkozás-indítási tanácsadás (mentori szolgáltatás) Pénzügyi támogatás: kisrégiós hitel (lásd Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet); önkormányzati pályázatok Inkubáció (infrastruktúra) Szakképzések Együttműködések, klaszterek kialakítása + jogszabályváltozások Kik végezhetik Önkormányzatok Gazdasági kamarák Oktató és képző intézmények

25 SZOCIÁLIS GAZDASÁG „Értelmes” közmunka Szociális földprogram
Szociális szövetkezet Funkciói Teljes passzivitásba süllyedés elkerülése Közösségi kapcsolatok fenntartása Munkakultúra fenntartása Munkába állás előkészítése (ha van munka) Önkormányzati kiadások csökkentése Önkormányzati feladatok ellátása

26 A HGF és a fenntarthatóság
Élelmiszerelőállítás: tájspecifikus fajták és termelési módok  kisebb környezetterhelés Helyi termelés + helyi fogyasztás  nincs szállítás, kisebb környezetterhelés Kisebb volumen  nagyobb foglalkoztatás Helyi termelés + helyi fogyasztás  frissebb, egészségesebb, ellenőrizhető élelmiszerek Helyi gazdasági kapcsolatok aktív helyi közösség Helyi energiaforrások használata megújuló energiák, sok melléktermék, hulladék hasznosítása Helyi vállalkozások  saját sorsukat alakító személyiségek

27 Köszönöm a figyelmet! Sain Mátyás msain@vati.hu


Letölteni ppt "Sain Mátyás Vidék Akadémia, Mórahalom május 19."

Hasonló előadás


Google Hirdetések