Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem"— Előadás másolata:

1 Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem
Gazdasági válság és az EU közteherviselési gyakorlatának változása ( ) Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem

2 Egy jó és egy rossz hír a világból
a.) Jó hír: A világgazdasági válság elérte mélypontját, innen már csak emelkedés jöhet! b.) Rossz hír: Senki nem akarja elhinni!

3 A globális válság megválaszolatlan kérdései
Finanszírozási válság? Modernizációs válság? Gazdasági válság? Modellválság? Ma már sokat tudunk a válság előzményeiről és hatásairól, a tüneti jelenségeket már-már eredményesen kezeljük, de a válság utáni időszakról, a fenntartható gazdasági fejlődés követelményeiről, az újkapitalizmus jellegzetességeiről – ami más lesz mint a korábbi – alig van kiérlelt elgondolásunk

4 V U L Milyen típusú válsággal állunk szemben?
„C” „D” Nagy valószínűséggel a „D” típussal kell számolnunk, erre utalnak a gyorsan módosuló nemzetközi prognózisok!

5 Melyek a válság igazi okai
Állami szerepvállalás elbizonytalanodása, Laza monetáris és fiskális politika a világ meghatározó országaiban (túlköltekezés visszaütése), Gazdasági fejlődést biztosító húzóerők tartós gyengülése (űrkutatás, ICT szektor, fegyverkezés), Új és dinamikus, olcsó munkabérű országok versenytársként történő megjelenése (következményként a növekvő költségek nem érvényesíthetők az árakban), Innováció és K+F tevékenység stagnálása, következményként a termékszerkezet megújításának elmaradása, Hozzáadott-értéken belül a profit és a bérek eltérő ütemű fejlődése (fizetőképes kereslet gyengülése),

6 Melyek a válság „tüneti” jelenségei
Pénzáramlás gyengülése, a bankok egymás közötti kölcsönügyleteinek befagyása, FDI áramlás (befektetési hajlandóság) radikális mérséklődése, Versenyszektor működési célú finanszírozásának veszélybe kerülése, Gazdasági teljesítmények meredek csökkenése – érdekes módon a legfejlettebb országokban, Beruházások leállása és munkahelyek tömeges megszűnése, Állami szerepvállalás szorgalmazása és piacgazdaságtól szokatlan felértékelődése, Globális megoldások helyett „befelé fordulás” és protekcionista intézkedések térhódítása Az állami elvonások mérséklése helyett az adó- és járulékterhek emelése – a terhek „átrendezése” a lakosságra

7 Real GDP változása 2001-2010 között
% Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

8 Költségvetési mérleg egyenlege 2001-2010 között
% Source: General Government Data, EUROSTAT, Spring 2009

9 A jövedelem alapú GDP főbb összetevőinek évenkénti változása, mint a válság egyik magyarázata ( ) Vállalkozási nyereség aránya növekvő Munkavállalói keresetek aránya mérséklődő European Economic Statistics, 2008 (page 37)

10 Válság hatása a közteherviselési rendszerekre
A GDP gyorsabban csökken mint az adófizetési kötelezettség, így átmenetileg emelkedik a GDP arányos közteher, A költségvetési hiányok emelkedése és a romló gazdasági teljesítmények miatt felértékelődnek az adó- és járulékbevételek, Módosulnak a közteherviselés súlypontjai (direkt adók – a progresszivitás erősödése ellenére – mérséklődnek, a közvetett adók szerepe nő, új közbevételi jogcímeket alkotnak), A közterhek növekedésének elkerülése érdekében az adóalanyok az informális gazdaság felé mozdulnak el, Erősödő figyelem a közteherviselési rendszer hatékonysága iránt, s erősödik a korrekciós igény

11 Többfrontos válságkezelés:
Stabilizálni kell az államháztartást, kiemelten a központi költségvetést, Stabilizálni, majd növekedési pályára kell állítani a gazdaságot, Enyhíteni kell a válság társadalmat érintő negatív hatásait (fizetőképes kereslet nélkül nincs tartós gazdasági növekedés)

12 Az EU-27 országok államháztartási bevételei a GDP százalékában, 2008
EU-27 országok átlagos bevételei a GDP arányában 44,5% 46,5% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009

13 Az EU-27 országok államháztartási kiadásai a GDP százalékában, 2008
EU-27 országok átlagos kiadásai a GDP arányában 46,8 % 49,8% Forrás: Government finance statistics, EUROSTAT, 2009

14 Az EU-27 országok államháztartási bevételei és kiadásai a GDP százalékában – hiány szerint rangsorolva, 2009 Magyarország objektív okok miatt nem tud élni a hiány növelésével EU-27 országok átlagos hiánya a GDP %-ában -6,0% -3,9%

15 A GDP arányában számolt bruttó államadósság változása (2008-2009)
Növekvő GDP arányos adósság csökkenő Az adósságállomány emelkedése lényegében az adófizetés nemzedékek közötti átcsoportosítása 80,8% 73,0% Source: General Government Data (Revenue and Expenditure), EUROSTAT, Spring 2009

16 Adó- és járulékbevételek a GDP százalékában, 2008
EU-15 országok átlaga 41,0% EU-12 országok átlaga 34,3% Magyarország 39,9%

17 Adóbevételek a költségvetési bevételek százalékában, 2008
Válsághelyzetben felértékelődnek az adó- és járulék- bevételek 88,1%

18 EU-27 országok adóterhelése a GDP arányában (2000-2008)
Csökkenő adóterhelés Növekvő adóterhelés Source: Taxation trends in the European Union, EUROSTAT 2009 adatai alapján Pitti Zoltán szerkesztése

19 A közteherviselési rendszereket érintő jellegzetes változások (2007-2009)
Átfogó adóreformok (USA, Németország, Franciaország, Kína, Dánia, Ausztria); Adómodernizáció - hatékonyságjavító és strukturális változásokat eredményező programok (); Költségvetési egyensúlyt javító ad hoc intézkedések (); Gazdasági teljesítményeket ösztönző szabályozó változások (); Virtuális hatású intézkedések - valódi döntéseket nem vállaló megoldások

20 Forrás: Taxation trends in the EU, EUROSTAT, 2009
Az EU-15, illetve EU-27 országok adóterhelése és strukturális megoszlása a GDP százalékában ( ) 0,3% 11,8% 13,8% 12,7% 40,6% 12,6% 34,6% 13,9% 10,1% Forrás: Taxation trends in the EU, EUROSTAT, 2009

21 Forrás: Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT, 2009 edition
Adóterhelés közgazdasági funkciók szerint az EU-15, illetve EU-12 országokban ( ) 2005 2008 Forgalmat terhelő 11,6% 12,3% 12,5% 12,9% 11,7% 12,4% 14,6% 14,7% Munkát 19,9% 16,2% 17,3% 19,7% 19,6% 20,1% Tőke- jövedelem 8,2% 7,4% 5,5% 4,5% 7,5% 7,3% 3,9% 4,8% Környezetterhelés 0,9% 1,0% 0,1% 0,2% 0,8% 0,5% 0,3% Adó- terhelés 40,4% 40,6% 34,3% 34,9% 39,7% 39,9% 38,3% EU-15 EU-12 EU-27 HU Forrás: Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT, 2009 edition

22 Az adók közgazdasági funkciók szerinti megoszlása, 2008
5,1% 20,1% 14,7%

23 Emelkedő teljesítési arány
A „ténylegesen teljesített” ÁFA bevételek a nemzeti számlák adatai alapján „elvileg teljesíthető” bevételek arányában ( ) Emelkedő teljesítési arány Csökkenő arány 62,4% 50,2%

24 A „ténylegesen teljesített” társasági adóbevételek a nemzeti számlák adatai alapján „elvileg teljesíthető” adóbevételek arányában, 2007 59,0%

25 A viszonylagosan alacsony (helyenként és időnként romló) teljesítési arányok főbb indokai
A törvényi szabályozás hiányosságai (stratégia helyett taktikai lépések, jogalkotói tévedések, lobbyérdekek érvényesülése), A gazdaságszerkezet torzulásai (tulajdoni aránytalanság, alacsonyabb hozzáadott-értéket termelő ágazatok felé történő elmozdulás, atomizálódás, gazdálkodási formaváltás), Adóalanyi magatartás (kreatív megoldások, a gazdaság szürkülése, egyebek), Intézményi rendszer elavultsága (ország-határokat átlépő vállalatbirodalmak és nemzeti határok között működő adóhatóságok),

26 Magyarország helyzete több szempontból azonos íven mozog az EU-27 országokban megfigyelhető jelenségekkel (időnként az élbolyban, időnként a követők között)

27 Állandósult gondunk: négyes deficit
Államháztartási hiány (költségvetési bevételeket meghaladó költségvetési kiadások); Fizetési mérleg (folyó fizetési mérleg) hiánya; valamint Gazdasági teljesítményhiány (inflációtól elmaradó árbevétel változás, reálértéken stagnáló hozzáadott-érték); Tudásmérleg hiánya (vásárolt termékekben rejlő és az exportált termékekben rejlő tudástartalom különbsége); Komoly szemléleti probléma, hogy míg az „ikerdeficit” problémáját érezzük és az egyensúlyteremtés halaszthatatlanságát elfogadjuk, addig a gazdasági- és tudásteljesítmény hiányát nagyvonalúan kezeljük!

28 A GDP teljesítmény változása (1987-2009)
% növekedés és felzárkózás visszaesés stabilizáció átalakulási válság Jogos kérdés: Hol és mit rontottunk el? Forrás: KSH és az MNB adatai alapján a szerző összeállítása

29 A bruttó hozzáadott-érték a nettó árbevétel arányában (1992-2008)
Piaci értékítéletet tükröző arányszám

30 Gazdasági szereplők és teljesítmények, 2008
Vállalkozások száma Bruttó hozzáadott-érték 1,2% nagyvállalkozás 56,9% 1,5% középvállalkozás 16,4% 7,7% kisvállalkozás 14,6% 97,3% 26,7% 89,6% mikrovállalkozás 12,1% Forrás: APEH-SZTADI éves gyorsjelentése alapján Pitti Zoltán számítása, 2009

31 Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai
Társas vállalkozások eredménymutatói (pénzügyi szektor nélkül számolva), milliárd Ft 2006 2007 2008 Üzemi (üzleti) eredmény egyenlege 2 503,5 2 891,1 2 754,0 Pénzügyi műveletek egyenlege 199,1 311,2 -1 086,6 Szokásos vállalkozási eredmény egyenlege 2 702,6 3 202,3 1 667,4 Rendkívüli eredmény egyenlege 438,0 615,7 -58,9 Adózás előtti eredmény egyenlege 3 140,6 3 817,0 1 608,5 Forrás: APEH szokásos éves jelentései alapján Pitti Zoltán számításai

32 A hazai adóterhelés a GDP százalékában (1998-2009)
40,4% 39,9% 39,5% 39,2% 39,1% 38,9% 38,5% 38,5% 38,3% 38,2% 38,2% 38,0%

33 Adó- és járulékrendszer modernizációját befolyásoló tényezők
Közteherviselési morált rontó, hogy a kiérleletlen elgondolások (törvényelőkészítő munka hiányosságai) miatt évente, sőt adóéven belül is többször kell adó- és járulékszabályokat módosítani; Az adó- és járulékrendszer modernizációja nem cél, hanem eszköz az államháztartás biztonságos működése, a gazdaságfejlesztési programok támogatása és – társadalmi szempontból – az életminőség fokozatos javításához, s a teendőket így is kellene rangsorolni; Aggályos a hazai közteherviselési rendszer struktúrája (foglalkoztatási mutatókra, gazdasági teljesítményekre tekintettel túladóztatott a munka, jövedelmekhez viszonyítottan magas a fogyasztás adóztatása, miközben a környezetkárosító tevékenységek, valamint a tőkehasznosítás jövedelmei aránytalanul alacsony terhet viselnek); Figyelmeztetőek a versenyszektor strukturális jellemzői: atomizálódás, nem piacképes termelés, halmozottan tőkehiányos állapot, költséggazdálkodás torzulásai, informális szektor ; A közteherviselés intézményrendszerének erősödő centralizációja „veszélyes” modell kialakulásához vezethet, s a működés hatékonyságának javulása helyett a teljesítmények átláthatatlanságát eredményezheti;

34 A GDP arányában számolt hazai adóterhelés közgazdasági funkciók szerint (2002-2008)
2003 2004 2005 2006 2007 2008 Fogyasztást terhelő 14,1 14,6 15,0 14,5 14,7 Munkát 19,2 18,9 18,7 19,4 19,9 20,1 Tőkehasznosítást- terhelőjövedelem 4,5 4,6 4,7 4,8 4,9 Környezetkárosítást terhelő 0,2 Adó- és járulék- terhelés együtt 38,0 38,2 38,5 38,3 39,5 39,9 Forrás: Taxation Trends in the European Union, EUROSTAT alapján Pitti Zoltán számításai

35 100 Ft bérre jutó munkáltatói és munkavállalói közteher (1990-2008)

36 Egy időtálló adómodernizáció elemi feltételei (az adómodernizáció nem cél, hanem eszköz)
Társadalmi jövőkép tisztázása (szociális piacgazdaság, vagy totális liberalizmus); Gazdaságfejlesztési stratégia felvázolása; Állami szerepvállalás tartalmának és mélységének rögzítése; A közterhek társadalmilag arányosabb és gazdaságilag hatékonyabb elosztása, a felhasználás átláthatóságának biztosítása; Kiszámíthatóság és stabilitás

37 „Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell
Befejezés helyett egy ajánlás: „Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell hogy helyben maradjunk!”

38 A szerző elérhetősége:
Pitti Zoltán tudományos kutató CORVINUS Egyetem Tel.: 30-9/

39 Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009
A nemzetközi tőkeáramlás irányultságának és összetételének változása az EU-27 országokban ( ) Tőkekihelyezés főbb indokai: high-tech megfontolások, gyors megtérülés lehetősége, piacszerzési szándék, adózási előny kihasználása Forrás: FDI flow in the EU, EUROSTAT, 2009

40 Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?!
A bruttó hozzáadott-érték gyarapodása és a növekedést meghatározó tényezők ( ) Hozzáadott-érték 100,0% Létszám többlet 0,6 % Tőke gyarapodás 68,2% Termelékenység 31,2% Munka intenzitás 3,3% Tőke intenzitás 27,9% Kérdés: Mi lesz a növekedés motorja a jövőben?!

41 A társaságok jegyzett tőkéjéből a külföldi érdekeltségű társaságok tőkerészesedése nemzetgazdasági ágak szerint , 2008

42 A GDP arányában számolt szociális járulékok főbb teherviselők szerint az EU-27 országokban, 2007
0,7% 3,3% 9,3%

43 Adó- és járulékbevételek irányítási szintek szerinti megoszlása, 2007
12,5% 4,4% 22,6%


Letölteni ppt "Előadó: Pitti Zoltán Tudományos kutató CORVINUS Egyetem"

Hasonló előadás


Google Hirdetések