„Mindenki mondja a magáét”

Az előadások a következő témára: "„Mindenki mondja a magáét”"— Előadás másolata:

1 „Mindenki mondja a magáét”
A vita és a meggyőzés: - A vita - A meggyőzés - A manipuláció

2 A vita Mit értünk vita alatt?!
A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vita a versengő magatartás jellemzője Tulajdonsága: Mindig két fél vesz részt benne Vélt, vagy valós ellentéteken alapszik Hogy hová vezet/mivé fajul, a vitában résztvevőktől függ (milyen eszközöket használnak, betartják-e a vita jórészt íratlan szabályait.

3 A vita Igaz-e a megállapítás?!
A vita jellegét a kiváltó ok/konfliktus határozza meg. Kiváltó okok lehetnek: Valóságos tárgyi alapon nyugvó ellentét: Érdekellentétek Felfogásbeli és kulturális ellentétek: Ízlésbeli különbségek Alapvető nézetkülönbségek Eltérő erkölcsi normák Eltérő értékítéletek IGAZ

4 A vita Az eszményi vita sajátosságai
A vitatkozó felek érveiket tárgyilagosan adnák elő Figyelnének egymás állításainak tartalmára Mérlegelnék a másik által elmondottak helytállóságát Nem sértenék meg egymást Eredménye: konfliktusaink feloldása, vagy kompromisszum létrehozása A valóság ma: A viták tele vannak durvasággal Ezek egyre újabb konfliktusokat teremtenek A felek érveléséből hiányzik a logika Egymás iránti elemi tisztelet hiánya

5 A vita Hallgassuk meg egymást! Ha ez nem történik meg:
A vita témája megváltozik – részletkérdések előtérbe kerülése Egyszerre beszélnek – hogy ne kelljen a másik érveit „meghallani” Hiányzik a vitából egymás mondanivalójának megértése Érvek hamar kifogynak – ugyanazt ismételgetik Ilyen feltételek között soha nem jön létre egyesség

6 A vita Alapvető stratégiák:
- „A kölcsönös feszültségcsökkentés stratégiája” (Osgood) (engedmények/gesztusok szerepe) - Problémamegoldó stratégia lépései: - a konkrét konfliktus megfogalmazása (az ellentétek tárgya, jellege, mélysége) - milyen erőfeszítések kellenek a probléma megoldásához - a problémát tudatosan megoldani akaró magatartás

7 A vita Vitatípusok: Kompetencia vita
( a partnerek helyzetével kapcsolatos) Definíciós vita ( a nézeteltérés pontos körülhatárolása) Tétel vita (állítás cáfolása) Érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) Elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)

8 A vita A vita szakaszai: Konfrontációs szakasz
(A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást) Nyitó szakasz (A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását) Érvelési szakasz (kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása) Záró szakasz közös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

9 A vita A vita és vitázó viszonya Mikor tárgyilagos egy vitázó?!
- állításait független vagy külső forrással alátámasztja - érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó - a vitapartner állításait követi, és reagál azokra - lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére - elismeri a tévedés lehetőségét

10 A vita A vita és vitázó viszonya Mikor személyeskedő egy vitázó?
- a vitapartnert sértően jellemzi - a vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában - a vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését - a vitapartner érveléseinek akadályozására, megzavarására törekszik - a partnert nem tekinti egyenrangúnak

11 A vita Meggondolandó! Durva sértő megjegyzések
Durva közbevetések – személyeskedések Az egyik fél vitatkozási stílusa hat a másik fél stílusára Az előző vita stílusa kihat az elkövetkezőkre A metakommunikatív jelzések szerepe: nem mondjuk ki érzelmeinket, de tükröződnek rajtunk A tárgyról a személyre tolódik a hangsúly (Érzelmileg közelállók sértegetése – tettlegesség) Érvelések hatása egy vitában: Az elsőt jegyezzük meg, az alapján ítélünk Disszonancia – mást érzek és mást cselekszem Kognitív disszonancia – cselekvések utólagos igazolása

12 Meggyőzés Mit is jelent a meggyőzés?!
Azt a folyamatot nevezzük meggyőződésnek, melynek során egy közlés befogadójának vélekedése, attitűdje (viselkedése) megváltozik a közlés hatására. Lehet szándék nélkül (pl. modell-követés), és szándékosan viselkedést befolyásolni Fontos kritériuma: Tudatos tevékenység mindkét fél részéről! Miért? Ha nem akkor az már nem meggyőzés, hanem manipuláció!

13 Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból
A kommunikátor Az üzenet A hallgatóság A csatorna Minél megbízhatóbb a forrás, annál meggyőzőbb Személyes kötődések Példakép

14 Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból
Az üzenet Akkor érhet célba, ha van megfelelő motiváció és kapacitás a kognitív munkára (személyes érdekeltség) Ismerősségi hatás – sok ismétlés miatt egyre kedvesebb lesz számunkra Kétoldalú meggyőzés – tartalmazza a lehetséges ellenérvek cáfolatát is „Beoltás” elmélet (McGuire) – aki még soha nem volt kitéve ellenérveknek, azt az erős „támadás” befolyásolhatja Negatív hatású üzenet: Egyoldalú meggyőzés Erős kognitív disszonancia

15 Meggyőzés A sikeres meggyőzés fő tényezői kommunikációs szempontból
Hallgatóság A motiváltsági szint Kognitív kapacitás Személyes érdekeltség növelése Csatorna Közvetlen csatorna: személyes találkozás Közvetett csatorna: sajtó rádió, televízió internet

16 Meggyőzés A meggyőzés folyamatmodellje Első kidolgozója: Arisztotelész 1. forrás (ethos) Mutatkozzék egyenes jelleműnek, és megbízhatónak 2. üzenet (logos) A közönség már meglévő hiedelmeinek a figyelembevételével kell kifejteni 3. a közönség érzelemi (pathos) Feltétlenül vegyük figyelembe, mert másképp reagál a mérges és a jókedvű ugyanarra. Egy üzenet meggyőző hatása legalább őt lépés eredménye (McGuire): 1. Figyelem 2. Megértés 3. Elfogadás 4. Megtartás 5. Viselkedés

17 Meggyőzés Mikor lesz eredményes a meggyőzés?!
Tanulás elméleti modell szerin akkor, ha mind a négy szakaszban eléri a befogadót: Az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét Az üzenethordozó érveket a közönség értse meg A befogadó sajátítsa el az érvelést, és fogadja el igaznak Mindig a „tanultaknak” megfelelően viselkedünk, amint erre ösztönöz valamilyen előny

18 A vita A vita szakaszai: Konfrontációs szakasz
(A véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást) Nyitó szakasz (A vitázók szerepei/elköteleződései nyilvánossá válnak; elhangzanak a vitatott állítások és ezek bizonytalanságai; ezek teszi lehetővé a véleménykülönbségek feloldását) Érvelési szakasz (kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése, vagy elfogadása) Záró szakasz közös következtetések, következmények: egyetértés, kompromisszum, külső személy döntésével; véleménykülönbség fennmaradásával

19 Meggyőzés Meggyőző módszerek
A kognitív csúsztatás a manipulációs eljárások egyik alapelemeként az a bedobott szó, ami elindítja a befogadót a kívánt irányba. Erénykapcsoló: - alkalmazása során eredeti jelentésükben pozitív szavakkal társítják a felépítendő terméket, személyt; demokrácia, szabadság, fejlődés, haza, igazság stb. Méregkapcsoló: - a szókapcsolatokban negatív, félelmet, elutasítást keltő elemeket használnak fel: háború, népirtás, diktatúra, hegemónia stb. Tanúbizonyság kapcsoló: használata során valamilyen megfellebbezhetetlen igazságra (tudomány), köztiszteletben álló tekintélyre véleményformálóra vagy történelmi személyiségre való hivatkozással próbál célt elérni Konformitás kapcsoló: - ebben az esetben a szolidaritásra, a kollektív cselekedetekre, a tömegek megnyerésére, a közösségi érzelmek felkorbácsolására próbálnak a befolyásgyakorlók hatással lenni. Különösen a politikai mozgalmak rendezvényein alkalmazzák ezt a technikát.

20 Manipuláció Mi a különbség meggyőzés és manipuláció között?
A meggyőzés mindkét fél részéről tudatos szándékos, míg a manipuláció csak a manipulátor részéről tudatos és szándékos! Mi is a manipuláció? Tulajdonképpen olyan hatások kiváltása, melyek az emberek megtévesztésén vagy félrevezetésén alapszanak.

21 Manipuláció Mi szükséges az eredményes manipulációhoz?
A pszichológiában való jártasság, hogy előre lehessen jelezni a tevékenység által kiváltott hatást. A legtöbb esetben a manipuláció információk eltitkolásán vagy töredékes tájékoztatáson alapszik: Olyan embereket lehet legkönnyebben manipulálni, akiknek nincs meg a lehetőségük (vagy képzettségük) a problémával kapcsolatos teljes körű tájékozódásra, ezért nincs ellenérvük a manipuláló állításaival szemben. A manipuláció lényege, hogy úgy valósítjuk meg céljainkat valakin keresztül, hogy azt az ő sajátjaként tüntetjük fel.

22