Esélyegyenlőség és tanügyigazgatás

Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőség és tanügyigazgatás"— Előadás másolata:

1 Esélyegyenlőség és tanügyigazgatás
1 Hálózati együttműködés Magyarországon Esélyegyenlőség és tanügyigazgatás Petróczi Gábor igazgató tanügy-igazgatási szakértő c. főiskolai docens Ságvári Endre Gimnázium 3700 Kazincbarcika Jószerencsét út 2. Tel: , Fax:

2 Az esélyegyenlőség vezetői szemmel
2 Hálózati együttműködés Magyarországon Az esélyegyenlőség vezetői szemmel Az esélyegyenlőtlenség csökkentésére irányuló tanügy-igazgatási tevékenység legfontosabb motívumai: az intézményi szabályozottság megfelelő szintjének biztosítása a tanulók esélyegyenlőségi motívumai pedagógusok a társadalomban gazdálkodási esélyegyenlőség esélyegyenlőség a tájékoztatásban esélyegyenlőség az új közoktatási törvény vitaanyagában

3 A korrekt intézményi dokumentáció
3 Hálózati együttműködés Magyarországon A korrekt intézményi dokumentáció A korrekt esélyegyenlőségi tevékenység kizárólag akkor lehetséges, ha ahhoz az intézmény szabályozó rendszere megfelelő hátteret biztosít: Megfelelően frissek e a legfontosabb tanügyi dokumentumok (az elvárható dátum zárójelben): SzMSz és melléklete: adatkezelési szabályzat (2010) alapító okirat (2010) házirend (2008) esélyegyenlőségi intézkedési terv (két évnél nem régebbi) minőségirányítási program (2009) Hogyan állapítható meg az adekvátság szintje?

4 Teszteljük iskolánk szabályozását!
4 Hálózati együttműködés Magyarországon Teszteljük iskolánk szabályozását! Ez a gyorsteszt megmutatja, hogy az Ön iskolájának szabályozó rendszere mennyire van rendben (vélhetően)! Dokumentum Az ellenőrző kérdés Szabályzat elvárható szabályozási dátuma A hivatkozott jogszabály és hatálya Igen x Nem 1. Alapító okirat Szerepel-e a tevékenységek között kiegészítő v. kisegítő tevékenység! Kizárólag alaptevékenység és vállalkozói tevékenység lehet. Csak ezek szerepelnek? Ha augusztus 15. előtti, akkor bizonyára nem felel meg. A 292/2009. (XII.19.) államháztartási kormányrendelet 20.§ (2)/c, hatályos től 2. SzMSz Szerepelnek-e a szabályzatban szereplő összes munkakörre vonatkozóan a feladat- és hatáskörök, a helyettesítés módja? Ha január 1-je előtti, akkor nem valószínű, hogy megfelel. A 292/2009. (XII.19.) államháztartási kormányrendelet 20.§ (2)/h , hatályos től 3. Házirend Szabályozza-e a normatív tankönyvek megvásárlásának lehetőségét, az elvesztéssel kapcsolatos kártérítést? Ha 2008 előtti, akkor bizonyára nem szabályozza. A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. tv. 8. § (8), hatályos től 4. IMIP Tartalmazza-e, hogy a pedagógusok értékelésekor az összpontszám 80%-a felett kiváló a minősítés? Ha 2009 előtti, akkor bizonyára nem tartalmazza. 138/1992. (X.8.) Korm. r. 8. § (1)-(2), hatályos től 5. Pedagógiai program Szabályozza-e az otthoni felkészüléshez előrt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait? Ha 2006 előtti, akkor bizonyára nem szabályozza. A Közoktatási törvény 8. § (4)/b, hatályos től 5 igen 4 igen 3 igen 2 igen 1 igen 0 igen Minden szuper! Ne törődjön vele! Nagyjából rendben! Volna egy kis dolog! Szabályozzon! Adja föl!

5 A hh és hhh tanulók azonosítása
5 Hálózati együttműködés Magyarországon A hh és hhh tanulók azonosítása Akut probléma a hh-s és hhh-s tanulók konkrét azonosítása, figyelemmel követése kisebb a gond, ha az iskola és a lakóhely azonos településen van, hiszen ilyenkor az önkormányzatnál és az iskolában lévő lista tételesen összevethető probléma akkor van, amikor a tanuló lakóhelye az iskola székhelyétől különböző másik településen van jogszabály ugyanis nem írja elő az önkormányzat jegyzője számára, hogy ki kell adnia a hh/hhh-s adatokat a tanuló iskolája számára

6 A hátrányos helyzet azonosítása
6 Hálózati együttműködés Magyarországon A hátrányos helyzet azonosítása Az iskola székhelyétől különböző településen lakó tanulók esetében az azonosítás az iskola és a tele- pülés jegyzője együttműködésével valósítható meg hhh - piros kiemelés, hh - kék kiemelés Intézmény  Iskola Lakóhely Tanuló/gyermek Ádám Jenő Á.I. Ádám Tardona Aldi János Balsai Aliz Dózsa Köves Zsolt Kövesi Adél Tábori Dóra Dédestapolcsány iskola Kiss Erzsébet Andor Éva András Róbert Horva Evelin Váradi Andor Gyesei Róbert Román Csaba Kazincbarcika Ságvári Andó Adrien Bali Endre Balsai Imre Gálos Anita Illényi László Kovács Tímea Kulcsos Béla Irinyi Fóris Bence Górdi Mária Gubacsi Dávid Iván Edit Ivánfy Tünde Tóth Ábrahám Turai Elemér Don B. Andrássy Gábor Bekecsi Bence Jókai Górdi Áron Mikóci Tímea Szalai Katalin óvoda Lovassy László Gyulafy Judit Pollack M.Á.I. Pollack András Franciska Alváry Vivien Alváry Zsombor Barna Tihamér Balla Viktor Nohai András

7 A további adatfeldolgozás
7 Hálózati együttműködés Magyarországon A további adatfeldolgozás A településenként azonos formátumban elkészített táblázatot egyesítve iskolánként szűrjük és megküldjük az adott iskolának (adatvédelem!) a teljes táblázat több ezer (köztük sok üres) sort tartalmaz HH-HHH-2011-adatok.xls Intézmény  Isk. Lakóhely Tanuló/gyermek Kazincbarcika Ság Izsófalva Bodolai Márk Borsos János Földesi Margit Farkas János Alacska Üvegi Zsolt Sallai Tamás Alsószuha Dombrád Vince Bánhorváti Alsai Vilmos Belsai Pál Forgó István Zsirka Dalma Berente Polc Aida Szeder Éva Dédestapolcsány Balogh Fatima Forgó Kázmér Harta Nikoletta Lázár Gyula Mező Tamara Séra Kálmán Semsei Adrien Tardona Kovai József Köves Diána Törő Tamara Vadas Tibor Zubogy Kiss Lajos Lippai Kornélia Mohai Tamás Orosz Balázs Remete Katalin

8 A házirend és az esélyegyenlőség
8 Hálózati együttműködés Magyarországon A házirend és az esélyegyenlőség Az esélyegyenlőség biztosítása elsősorban jogszabályi rendelkezéseket igényel! Feladata lehet-e a házirendnek az esélyegyenlőség biztosítása? A funkcionális házirendnek igen, mert találhatóak csak a házirendben szabályozható motívumok, pl. a középiskolai felvételi döntésnél elsőbbséget élveznek hh-s, hhh-s tanulók, elsőbbséget lehet adni az sni-s vagy „más” diákoknak általános iskolában a felvételnél preferálni lehet a hh-s státust

9 A középiskolai felvételi rendszer
9 Hálózati együttműködés Magyarországon A középiskolai felvételi rendszer A középiskolák egy része kontraszelekciós felvételi eljárást valósít meg, amelyet a jogszabály is támogat! Felvételi szabályok.pdf A 11/1994 (VI.8.) MKM-r. 8. sz. melléklete 7.2 előírja: az azonos teljesítményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a hhh-s, hh-s, a helyi lakos és a sajátos helyzetű tanulókat a sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni (vajon van-e szabályozva a középiskolákban?) hogyan lehet a jogszabályt kijátszani: a szóbeli vizsgával, a tizedre, századra számított pontokkal a kontraszelektivitás tehát mesterségesen biztosítható

10 De hogyan kezelhető a hh-s státus?
10 Hálózati együttműködés Magyarországon De hogyan kezelhető a hh-s státus? A felvételinél csak akkor realizálható pozitív diszkri- mináció a hh-s vagy sni-s tanulók számára, ha az erről szóló információ eljut a középiskolába ezt jogszabály jelenleg nem írja elő, lehetőségek: a szülő önként közli az iskolával, pl. jelentkezési lapon az iskola közli a középiskolával az adatkezelési szabályok betartásával a rendszerben részt vevő iskolák szerződnek egymással a hh-s, sni-s adatok megfelelő átadására és kezelésére a középiskola pedig biztosítja az adatok felhasználását a Kormányhivatal ellenőrzi ezt a tevékenységet!

11 Az óvodai, iskolai felvétel ügye
11 Hálózati együttműködés Magyarországon Az óvodai, iskolai felvétel ügye Az óvodai felvétel alapelve a lakóhely vagy a szülő munkahelye (Kt. 65.§), kötelező felvételt biztosít a kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a hhh-s gyermek felvételét, ha az 3. életévét betöltötte Az iskolák felvételi eljárásában a hhh-sok aránya nem térhet el 15%-nál jobban a települési átlagtól ez sokkal jobb a „régi” szabálynál (szomszédos iskola) Kötelező felvételt biztosító iskolaként nem jelölhető ki az az iskola, ahol a hhh-s tanulók aránya nem tartható, ha... a hhh-s arány elérné az 50%-ot!

12 Az általános iskolai felvételi
12 Hálózati együttműködés Magyarországon Az általános iskolai felvételi Esélyegyenlőségi szempontokból jól definiált, talán túldefiniált is, hiszen a hhh-s tanulók arányára: a hhh-s arány tartási kötelezettsége (többségében!) pozitívan diszkriminál, a negatív diszkriminációt gátolja ugyanakkor a hh-sok arányára nincs előírás ez az eljárásrend a Kt módosításakor bizonyára jelentősen változni fog (most így látható) Az iskola a szabadon maradó helyek betöltésekor pozitív diszkriminációt köteles alkalmazni a hhh-sokkal szemben (előnyben részesítve a helyi lakosokat) sorsolásos eljárásról szerencsére nem hallunk!

13 Mi várható a Kt. módosításakor?
13 Hálózati együttműködés Magyarországon Mi várható a Kt. módosításakor? A Kt. módosítása az ismert nézetkülönbségek miatt lekerült a tavaszi ülésszak napirendjéről a vitaanyag több ponton visszalépést jelent a polgárjogot kapott esélyegyenlőségi (integrációs elvek) szempontokból: az 1. osztály előtt vagy a 8. osztály után előkészítő év hídprogram a középiskolára való felkészítésre kislétszámú osztály (3-8 fővel) ott, ahol az sni-s gyermekek száma 3 főnél nagyobb lenne ezek a lépések – a leendő végrehajtási rendelet előírásainak függvényében – kontraszelektivitást valósíthatnak meg

14 A törvénytervezet pozitívumai
14 Hálózati együttműködés Magyarországon A törvénytervezet pozitívumai A törvény vitaanyaga számos pozitív vonást hordoz 8 fővel óvodai-bölcsődei csoport 2,5 éves kortól 8 fővel minden településsel biztosítani kell az alsó tagozat működtetését az iskolaváltást segítő osztálytípusok pozitív tartalommal is megtölthetők problémák: hogyan finanszírozható a rendszer a jelenlegi normatív támogatási csökkentéssel az egy évfolyamra jutó átlaglétszám tovább csökken

15 Esélyegyenlőség az elit számára
15 Hálózati együttműködés Magyarországon Esélyegyenlőség az elit számára A törvény vitaanyaga a 4-o. gimnáziumot preferálja: a 6-8 évfolyamos gimnáziumok számára olyan feltételrendszert állít, amelyeket kizárólag az elit- iskolák tudnak biztosítani, ezek számára azonban garantált többletszolgáltatást biztosít (és vár el): tehetséggondozó órák, szakkörök, harmadik id. nyelv 1,5 órával magasabb átlagos óraszám minden tanuló két emelt szintű érettségit tesz le Ezek az intézkedések esélyegyenlőségi szempontból kétségesek és az európai trenddel ellentétesek!

16 Pedagógus esélyegyenlőség…
16 Hálózati együttműködés Magyarországon Pedagógus esélyegyenlőség… Hogyan változhat a pedagógusok társadalmi esélyegyenlősége az életpálya-modell szerint? A modellben szereplő bruttó bérek a évi minimálbérrel számítva biztosítanák a felzárkózást: gyakornok: eFt, ma eFt pedagógus 1 (>2 év): eFt, ma eFt pedagógus 2 (>8év) : eFt, ma eFt mestertanár (>14 év): eFt, ma eFt tudóstanár (>14 év): eFt, ma eFt pozitív elem a végzős mestertanárok 90%-os minimálbére, a eFt-os of-i pótlék, a nyugdíj előtt állók kedvező óracsökkentési feltételei, a kötelező óraszám csökkentése (?) Kjt-besorolás-2011.xls

17 Fizetési fokozatok és életpálya…
Hálózati együttműködés Magyarországon Fizetési fokozatok és életpálya… Az életpályamodell leendő szakaszainak megfelelő fizetési besorolások 2011-ben Fokozat Státus F G H I J Évek 1. Gyakornok 122000 127000 129500 142000 154500 0-3 év 2. Pedagógus 1 126300 131400 136000 148400 163800 4-6 év 3. 130800 136200 142500 156600 175400 7-9 év 4. Pedagógus 2 135400 141000 148900 165800 186900 10-12 év 5. 140000 145700 155400 176400 198500 13-15 év 6. Mestertanár, tudóstanár 144600 150500 163200 187100 210100 16-18 év 7. 149100 155300 172900 197700 219400 19-21 év 8. 154300 161600 182600 208400 229000 22-24 év 9. 159500 169200 192300 216900 238700 25-27 év 10. 166800 177200 202000 225400 248400 28-30 év 11. 174200 185100 210400 233900 258000 31-33 év 12. 181500 193000 218900 242500 267700 34-36 év 13. 188800 201000 227300 252400 278500 37-39 év 14. 196100 208900 235700 262300 289300 40-évtől

18 Milyen munkafeltételeket kínál…
18 Hálózati együttműködés Magyarországon Milyen munkafeltételeket kínál… Biztosítaná a pedagógusbérek állami finanszírozását kötelező óraszám: 22-ről 21-re csökkenne ez legalább 5%-os létszámnövekedést generálna Az alkalmazottak számát növelné: az igazgatóhelyettesek száma 500 fő felett 3, 250 felett 2 az iskolatitkárt reálisan terhelné (500 fő felett +1) laboránsokat biztosítana 5. évf. felett (250 fő/ +1 fő) könyvtáros 500 tanulónként +1 fő biztosítaná a pedagógusbérek állami finanszírozását Egy területen azonban kirívóan aránytalan: az adminisztratív-technikai állományt csak a pedagóguslétszám 20%-áig finanszírozná

19 Gazdálkodási esélyegyenlőség
19 Hálózati együttműködés Magyarországon Gazdálkodási esélyegyenlőség Biztosítani kell a gazdálkodással kapcsolatos összegek felhasználásának nyilvánosságát az iskola honlapján az államháztartási törvény előírásait respektálva Az évi XXXVIII. tv. 15/B §-a rendelkezik a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó mértékű szerződések nyilvánosságra hozataláról. Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét  A 292/2009.  (XII.19.) államháztartási kormányrendelet 1. § és 20.§ (3)/f szakasza írja elő a költségvetés közzétételét.

20 Informálódási esélyegyenlőség
20 Hálózati együttműködés Magyarországon Informálódási esélyegyenlőség Mindenki számára biztosítsa a közoktatás az adatokhoz, információkhoz való egyenlő hozzáférést a KIR ebben igen jelentős tartalmat halmozott föl hiányossága az alapító okiratok „késedelmes” közzététele Nem kellő színvonalúak az intézmények honlapjai, amelyeknek tartalmazniuk kell az alábbi dokumentumokat: házirend, SzMsz, pedagógiai program, minőségirányítási program előírja a Kt. 40. § (13) bek. különös közzétételi lista osztályok, pedagógusok, eredmények (pl. kompet.), iskolai elvek, stb. dokumentumokról tájékoztatás kérhető: 11/1994. (VI.8.) MKM-r. 8.§

21 Egy tipikus belső probléma
21 Hálózati együttműködés Magyarországon Egy tipikus belső probléma A tanulók számára gyakori probléma a javító, osztályozó és különbözeti vizsgák lebonyolításában tapasztalható szabályozatlanság, amely komoly esélyegyenlőtlenségi forrás lehet alapvető szabályokat állapít meg a 11/1994. (VI.8.) MKM-r. 9. sz. melléklete, a belső vizsgák szabályait az iskola saját belső vizsgaszabályzatának kell tartalmaznia mik a vizsgatárgyak, van-e írásbeli vizsga, hogyan kell értékelni a vizsgateljesítményt, stb. Vizsgaszabályzat-Ságvári.doc

22 Köszönöm szíves figyelmüket!
22 Tisztelt Hallgatóim! Köszönöm szíves figyelmüket! Az előadás és egyéb vezetői anyagok megtalálhatók szakértői honlapomon a webcímen