A sürgősségi ellátás tervezete az NFT II-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök.

Az előadások a következő témára: "A sürgősségi ellátás tervezete az NFT II-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök."— Előadás másolata:

1 A sürgősségi ellátás tervezete az NFT II-ben, ennek hatása a magyar kórházstruktúra és a kórházak belső szerkezetének átalakulására Dr. Pikó Károly elnök Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium

2 „The future is unknowable, but the past give us hope”
Mottó: „The future is unknowable, but the past give us hope” (Sir Winston Churchill)

3 Az előadás vázlata A magyar sürgősségi ellátás jelenlegi helyzete
A sürgősségi ellátás jövőbeli víziója – fogalmak tisztázása Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházstruktúrára? Milyen hatással van a sürgősségi ellátás átalakulása a kórházak szerkezetére? Az átalakítás előnyeinek összefoglalása

4 Status presens Az eklektikus magyar egészségügyi struktúrára épülő sürgősségi ellátásban a beteg esélye a megfelelő ellátásra esetleges.

5 A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (1)
Nem egységes a prehospitális és hospitális betegellátás sem szakmailag, sem ellátási elvekben, sem pedig kommunikáció szintjén. A lakosság alapvető ismeretei hiányoznak a sürgősségi betegellátással kapcsolatosan. A sürgősségi ellátás riaszthatósága több szintű, nem egységes elvek, nem a triage szakmai és logisztikai elve mentén működik. Nem a szükségletekhez igazodik a mentőállomások, továbbá a mentőegységek eloszlása. A mentési háló független a kórházi ellátás hiányos rendszerétől.

6 A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (2)
A betegek megfelelő ellátási helyre kerülése, vagy egyáltalán belépése a rendszerbe esetleges (lakcím lutri). Számos helyen nincsenek kialakított központi fogadóhelyek, sürgősségi osztályok az aktív betegellátást végző kórházakban. A sürgősségi eseteket ellátó helyek személyi- és tárgyi feltételei eltérő szinten vannak. A minimum feltételek betartása nem teljesül.

7 A jelenlegi sürgősségi ellátás jellemzői (3)
Az egyes szakterületek szervezik a betegek progresszív ellátását (traumatológia, kardiológiai betegek, stroke-ban szenvedő betegek), azonban a kialakított rendszer nem harmonizált, az egyes szakmáknak eltérő nézetei vannak a sürgősségi betegellátásról. A finanszírozás nem a szakmailag indokolható helyén finanszírozza az ellátást. A sürgősségi betegellátó láncban hiányoznak a szakmai irányelvek és az ezek bázisán leírható helyi protokollok. Az ellátásban résztvevők kompetencia szintje nem jelölt, folyamatos képzésük és akkreditációjuk megoldatlan. A sürgősségi betegekkel kapcsolatos ismeretek oktatásának az orvosképzésben, diplomás ápoló, és szakdolgozói képzésben sincs átgondolt, egységes struktúrája.

8 A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (1)
Budapesti Önkéntes Mentőegylet Megalakul az Országos Mentőszolgálat Gábor Aurél oxyológia fogalmának megalkotása Magyar Mentésügyi Tudományos Társaság

9 A magyar sürgősségi ellátás gyökerei (2)
1994 Oxyológiai Tudományos Társaság 1998 SBOME 2000 MSOTKE 2000 Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium 2000 Sürgősségi Orvostani szakvizsga 2007 Oxyológiai és Sürgősségi szakvizsga Az egyes orvosi szakterületek sürgősségi betegellátási rendszere

10 A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (1)
Csak egyetlen sürgősségi ellátási struktúra létezik Az ellátás alapját a sürgősségi orvostan adja, amely interdiszciplináris ága a medicinának Érvényesül a progresszivitás elve Konszenzuson alapuló protokollok alapján történik az ellátás

11 A sürgősségi rendszer átalakításának alaptételei (2)
Optimalizálódnak a betegutak Egységes kommunikáció alakul ki (telemedicina) Minőségügyileg követhető az új rendszer

12 A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (1)
A lakosok számára esélyegyenlőséget kell biztosítani. Betegközpontú rendszert kell kialakítani. Regionális szinten kell kooperálni a sürgősségi rendszer szereplőinek. 15 percen belül minden rászoruló beteget érjen el a mentőszolgálat.

13 A sürgősségi betegellátó rendszer átalakításának céljai (2)
Egységes szemlélet kialakítása. Elő kell teremteni a megfelelő humánerőforrás szükségletet. Növelni kell a lakosság ismereteit sürgősségi ellátással kapcsolatban.

14 A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői
Kistérségi központok Kórházzal rendelkező városok Szakrendelő Folyamatosan működő sürgősségi ellátóhely Mentők SBO Folyamatosan működő központi ügyelet Mentők „0” szint – DoktorInfo

15 A sürgősségi betegellátó osztályok feladatai
Folyamatos oxiológiai készenlét, megfelelő tárgyi- és személyi feltételekkel. Ambulánsan rendezhető kórképek végleges ellátása Differenciáldiagnosztika akut kórképekben Intézeten belül mobil reanimációs team működtetése Akut beteg állapotstabilizálása Konzultatív lehetőség a praehospitális szak részére Bizonytalan és határesetek monitorizálása Szerep az oktatásban

16 SO2 típusú sürgősségi osztályok jellemzői
Ellátási terület: népesség: 100 ezer fő alatt, elérhetőség: 30 percen belül, ellátott betegszám: 10 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 8 általános ágy + 2 intenzív ágy Lehetőleg minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Speciális intézménybe küldés

17 SO1 típusú sürgősségi osztályok jellemzői
Ellátási terület: népesség: 200 ezer fő alatt, elérhetőség: 60 percen belül, ellátott betegszám: 20 ezer vizit/év Ágyszám: minimum 10 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Továbbítás más intézménybe

18 Sürgősségi centrummal rendelkező kórházak jellemzői
Háttérszakmák: SO1 + hemodinamika, idegsebészet, mellkas sebészet, polytrauma ellátás, PIC, érsebészet Ágyszám: minimum 15 általános ágy + 4 intenzív ágy Minden műszakban sürgősségi szakorvos. Feladat: Végleges ellátás után hazabocsátás Klinikai osztályokra irányítás Állapotstabilizálás után speciális központokba irányítás

19 Az SFH fogalma Olyan monoprofilú intézetben kiépített sürgősségi betegek ellátására alkalmas hely, amelyben megtalálhatók a súlyos betegek ellátásához szükséges feltételek.

20 A sürgősségi rendszer átalakításának hatása a kórházstruktúrára (1)
Kevesebb aktív beteget ellátó kórházra van szükség Optimális ellátás vs. elérhetőség?

21 Javaslat az SO1 és SO2 típusú ellátóhelyek számára Magyarországon
Az Oxyológiai-Sürgősségi, Honvéd- és Katasztrófaorvostani Szakmai Kollégium évi felmérése alapján Jelenleg működő sürgősségi osztályok Tervezett sürgősségi osztályok Régiók SO1 SO2 Közép-Magyarország 6 7 5 Közép-Dunántúl 1 2 3 4 Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 19 24 36 Megjegyzések: Az SO1 típusú sürgősségi osztályok közül országosan 10 db-ot kell sürgősségi centrumként kezelni. Az SFH-k száma a végleges kórházstruktúra átalakítása után határozható meg.

22 A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (1)
SC SO1 SO2 Aneszteziológia F Intenzív ellátás Traumatológia: teljes körű - csak végtag Idegsebészet Kézsebészet El Mellkassebészet Általános sebészet Érsebészet Szülészet-nőgyógyászat Neurológia Urológia Belgyógyászat Kardiológia F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

23 A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (2)
SC SO1 SO2 Gastroenterológia (endoscopia) F El Toxikológia (a fővárosban központilag szervezett) Pszichiátria Laboratórium (toxikológiai vizsgálatok is): Klinikai Mikrobiológiai Képalkotó eljárások: Röntgen CT közvetlen közelségben MRI - F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

24 A sürgősségi intézeti ellátás egyes szintjeinek szakmai háttere (3)
SC SO1 SO2 Angiographia F - UH Echocardiographia El Orr-fül-gégészet (idegentest-eltávolítás) Szemészet Pulmonológia Gyermekgyógyászat-gyermeksebészet Klinikai transzfuziológia EEG Gyógyszerész Dialízis biztosítása Coronaria interventio (elérhetőség – perc) * = helyben 2 asztal 2*/15’ 30’ 60’ F: folyamatos El: elérhető Sz: szükséges

25 Hogyan alakul át az aktív kórházak belső struktúrája?
Hotelfunkció Készenlétesek Konzíliárusok Sürgősségi Betegellátó Osztály

26 Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a betegnek?
A beteg egy ponton lép be a sürgősségi ellátó láncba Gyorsan jut egy helyen definitív diagnózishoz Egy felelős orvos irányítja a beteg sorsát első perctől kezdve Magas időfaktorú betegségek gyors ellátásával kevesebb a szövődmény

27 Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek
Fekvőbeteg osztályok munkavégzése zavartalan Az akut diagnosztikus és terápiás műszereket egy helyen kell koncentrálni A műszerek hatékonyabban vannak kihasználva (non stop működés) A betegek kezelési ideje közelít a HBCS optimum minimumához A fekvőbeteg ellátást nem igénylő betegeket kiszűri

28 Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése az intézetnek
A szakmák hatékonysága nő A beteg végleges ellátási helyén kerül felvételre Lehetőség az ágyszám csökkentésére Megfelelő folyamatos ellátásnál a peres ügyek száma csökken Kevesebb a szövődmény Ügyeletesek száma csökkenthető

29 Miért hasznos a sürgősségi betegellátó osztály működése a finanszírozónak?
A HBCS minimum alatt véglegesen rendezhető olyan kórképek, amelyek a HBCS-nél olcsóbban finanszírozhatók A rövidebb ápolási idő következtében a HBCS idő szűkíthető Könnyebb kontrollálhatóság

30 Az új sürgősségi rendszer kialakítására lehetőség teremtődött, mivel az NFT II. egyik prioritása hazánk sürgősségi ellátásának fejlesztése.

31 Összefoglalás Csak akkor van értelme a magyar sürgősségi ellátás fejlesztésének, ha tisztázódnak a sürgősséggel kapcsolatos fogalmak, kialakul a racionális sürgősségi ellátás víziója, amely mind a szakma, mind a társadalom számára elfogadható lesz és minden anyagi forrás csak az elfogadott struktúra mentén használható fel.

32 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!