Előadó: Vágola Éva http://www.youtube.com/watch?v=g_ZE5xYx3TM KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával Előadó: Vágola.

Az előadások a következő témára: "Előadó: Vágola Éva http://www.youtube.com/watch?v=g_ZE5xYx3TM KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával Előadó: Vágola."— Előadás másolata:

1 Előadó: Vágola Éva http://www.youtube.com/watch?v=g_ZE5xYx3TM
KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával Előadó: Vágola Éva Bp., KPSZTI

2 Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

3 Bioszférát pusztító folyamatok
„Elszámoltuk magunkat, a holnapután két nappal a tervezett előtt van!” /South Park/ Szerző: Török Vince Mi, emberek, a Föld legokosabb lényeinek tartjuk magunkat. De így belülről, mégis megpróbálva objektívnek maradni, úgy fest, hogy inkább hasonlítunk a Jégkorszak dodótársadalmára, akik egy kókuszdió miatt vesztek oda maradéktalanul. Mióta van huszonegyedik század, azóta mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy 10 évnél tovább nem élhet az emberiség. Magunknak kerestük a bajt, és most végre a legújabb kutatások megtalálták nekünk. A találgatás inkább arra vonatkozik, hogy miben fogunk kipusztulni. Jómagam a fent említett kókuszdióra, vagy az emo vírus terjedésére szavazok, de mindenképp érdekes az a feltevés is, amit most néhány mondatban előadnék. Trinkwasser, drinking-water, ivóvíz: mindannyiunk számára ismerős fogalmak, de hamarosan el kell búcsúznunk e csodás és “ízes szavainktól”, ugyanis nem lesz mit jelölniük. Már ma is majdnem fél milliárd a vízhiányos országok lakossága, ami a szakértők szerint 2025-re eléri a 3 milliárdot. Az olyan városok, mint Delhi, például átlag felett megszívják, mert 2015-re egyáltalán nem lesz semmilyen iható hidrogénszármazékuk. De nem csak a városokkal van a gond, hanem komplett országokkal is. Mert ugye a Föld nem olvasta az Függetlenségi Nyilatkozatot, így nem értesült arról sem, hogy minden ember egyenlőnek születik. Ezért természetes rosszindulatában éghajlati övekre osztotta magát, hogy valahol jobban barnuljon. Így nem kis számban akadnak olyan helyek, ahol nemhogy ivóvíz, de sima mezei csatornavíz is alig van. Itt fog valószínűleg elfogyni először. Míg az olyan helyeken, mint mondjuk az USA, még jó darabig strandolhat a nép. De mit fog tenni Ungala Bungo az afrikai kissrác, ha már nyála sincs, és azt hallja, hogy pár száz kilométerre északra van egy hely, amit úgy hívnak, hogy Európa, és ott van a világ második legnagyobb akvaparkja. Elköt egy kamiont, vagy egy tevét, vagy egy bengáli tigrist, és minden sebességkorlátozásra fittyet hányva repeszt a sztyeppén Franciaországba. És nézzük a francia elvtársat, aki csigát szürcsölve nézi a naplementét, egy üveg borral a pofazacskójában, mire meglátja, hogy délről 300 millió kis Ungala Bungo oson a zöldhatáron, hogy kiszürcsöljék a lábvizét. Ezt ő sem fogja ám annyiban hagyni, beül egy legközelebbi tankba, és szétlövi az afrikaiakat. Erre azok is tankokkal jönnek, és egyre többen lesznek akiknek nincs vizük, és egyre kevesebben, akiknek van. Ebből az következik, hogy az a pár holland, akiknek a végén marad vizük, azért imádkoznak majd, miközben feldühödött oroszok rágják a lábikrájukat, hogy bárcsak halnának szomjan. A végén aztán csak egy maradhat, aki, mivel kiszáradt az összes növény, és minden állat meghalt, éhen pusztul. Szép sors vár az emberiségre. És kezdjük palackozni suttyomban a vizet, és ne húzzuk le a WC-t csak karácsonykor, és kezdjünk el imádkozni azért, hogy a románoknak később fogyjon el a vize, mint nekünk! Mert, hogy a South Park felfedezésével éljek, elszámoltuk magunkat, a holnapután két nappal a tervezett előtt van! Nagasaki, Csernobil, atomfegyverkezés, nagybányai ciánszennyezés, Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

4 Környezetvédelem Bp., KPSZTI. 2010. 10. 19.
KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

5 Globálisan Élet a legfőbb érték.
környezetszennyezés Globális környezetvédelem Élet a legfőbb érték. Bioszféra fennmaradása a szellemi környezetvédelem függvénye. A globális fizikai, biológiai, szellemi környezetszennyezés az egész emberiség életfeltételeit rombolja – emberiség elleni bűntett. Nemzetközi jognak, törvényalkotásnak meg kell szűntetnie. Kodifikálva Szankcionálva Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

6 Globális veszély A túlfogyasztás két globális veszélye
az erőforrások rohamos kimerülése a környezetszennyezés által kiváltott globális ökológiai katasztrófa tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! Napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! buddhista filozófia egyik alapvetése a szükséges és elégséges mértékének felismerése. Érdemes lenne végiggondolni és magunkba szállni egy kicsit - legalább egy napra! Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

7 Közösség A jóléti társadalmakban a környezetszennyezés és a természetes élőhelyek csökkenése már óriási méreteket öltött a XX. század második felében. Ez szükségessé tette, hogy a szakmai köröket meghaladóan politikai, sőt egyéni szinten is foglalkozni kell vele. (környezettudatos világpolgár) Ez hozta létre a pedagógiában a környezeti nevelés szükségességének gondolatát már az 1960-as években. tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! Napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! buddhista filozófia egyik alapvetése a szükséges és elégséges mértékének felismerése. Érdemes lenne végiggondolni és magunkba szállni egy kicsit - legalább egy napra! Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

8 Első közös lépések 1969, ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. ülésszakán felhívás 1972 Svédország. Világkonferencia. "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája„. 113 állam vett részt. U Thant, az ENSZ főtitkára 1969-ben az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács 17. ülésszakán talán időben fordult felhívással a világ közvéleményéhez: "Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseink megvalósulását lehetővé tevő környezetben éljen." Ezzel a kijelentéssel az Egyesült Nemzetek Szervezete deklarálta, hogy foglalkozni kíván a Föld globális problémáinak megoldásával. Ezt követően határozat született arról, hogy 1972-ben világkonferenciát rendeznek "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája" címmel. A svédországi konferencián, amelyen 113 állam delegációja vett részt, a következő dokumentumokat fogadták el: �Nyilatkozat az emberi környezetről �Nyilatkozat az irányelvekről �Akcióprogram-javaslatok �Szervezeti kérdések. Az Akcióprogramban megfogalmazott javaslatok a következő témákat tartalmazták: �A települések környezetvédelme �A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás környezetvédelmi szempontjai �Szennyeződések �A tengerek szennyeződése �A környezetvédelem pedagógiai, tájékoztatási, szociális és kulturális kérdései �Fejlődés és környezetvédelem. A konferencián az ember-központúság elve érvényesült és megjelent a jövő iránti felelősség is, továbbá kiemelték a nemzetközi együttműködések fontosságát, de a fenntartható fejlődésről még nem esett szó. A nyolcvanas évek elejére a globális környezeti problémák kiszélesedtek, és ez indokolta egy újabb ENSZ-konferencia előkészítését. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

9 Korlátlan fejlődés vs. fenntartható fejlődés
‘60-’70-es évek - korlátlan fejlődés eszméje ‘80-’90-es évek - „fenntartható fejlődés” ENSZ (1987) Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdeni, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinni, hogy közben ne mondjunk le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” 60-70es években - korlátlan fejlődés eszméje 80-90es években felváltotta a „fenntartható fejlődés” mértéktartóbbnak látszó célkitűzése. ENSZ (1987) Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” Földünk minden lakójának felhívja a figyelmét arra, hogy a fogyasztásnak ezen a szintjén két globális veszéllyel kell szembesülnünk: az erőforrások rohamos kimerülésével, a környezetszennyezés által kiváltott globális ökológiai katasztrófával. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

10 Korlátlan fejlődés vs. fenntartható fejlődés
megújuló erőforrások fogyasztása fenntarthatóság környezet több mint, amit a természet újratermelni képes nem fenntartható a környezet pusztul a természet újratermelő kapacitásával azonos mértékű fenntartható, nem változó állapot környezeti egyensúly kevesebb, mint amit a természet újratermelni képes fenntartható fejlődés a környezet megújul 60-70es években - korlátlan fejlődés eszméje 80-90es években felváltotta a „fenntartható fejlődés” mértéktartóbbnak látszó célkitűzése. ENSZ (1987) Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” Földünk minden lakójának felhívja a figyelmét arra, hogy a fogyasztásnak ezen a szintjén két globális veszéllyel kell szembesülnünk: az erőforrások rohamos kimerülésével, a környezetszennyezés által kiváltott globális ökológiai katasztrófával. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

11 Az oktatás EU-szintű megújítása
Közös szellemi alap: tudás alapú társadalom eszméje. Eszköze: Lifelong Learning (LLL), élethosszig tartó tanulás. 2006-ra elkészült az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az LLL-hez szükséges kulcskompetenciákról. 60-70es években - korlátlan fejlődés eszméje 80-90es években felváltotta a „fenntartható fejlődés” mértéktartóbbnak látszó célkitűzése. ENSZ (1987) Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” Földünk minden lakójának felhívja a figyelmét arra, hogy a fogyasztásnak ezen a szintjén két globális veszéllyel kell szembesülnünk: az erőforrások rohamos kimerülésével, a környezetszennyezés által kiváltott globális ökológiai katasztrófával. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

12 Eu/NAT kulcskompetenciák
Az anyanyelven folytatott kommunikáció. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció. Matematikai kompetencia (NAT) és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén. (NAT) Digitális kompetencia. A tanulás elsajátítása. Szociális és állampolgári kompetenciák. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség. 60-70es években - korlátlan fejlődés eszméje 80-90es években felváltotta a „fenntartható fejlődés” mértéktartóbbnak látszó célkitűzése. ENSZ (1987) Brundtland-jelentés: „A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, amely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Az egyik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell véghezvinnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.” Földünk minden lakójának felhívja a figyelmét arra, hogy a fogyasztásnak ezen a szintjén két globális veszéllyel kell szembesülnünk: az erőforrások rohamos kimerülésével, a környezetszennyezés által kiváltott globális ökológiai katasztrófával. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

13 A formális, informális, non-formális oktatási, nevelési színtér
Formális oktatás: oktatási és képzési intézményekben valósul meg, és oklevéllel, szakképesítéssel ismerik el. Informális oktatás: tanítási órán kívüli oktatás, nevelés. Média. Nem-formális oktatás (non-formal education): a formális oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik. civil társadalmi szervezetek és csoportok általi szolgáltatás, a formális oktatást kiegészítő szervezetek vagy szolgáltatások (pl. művészeti, zenei kurzusok, sport-, magánoktatás). 2001 – EURÓPAI BIZOTTSÁG MEMORANDUMA AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁSRÓL, MELY ELISMERTE AZ ISKOLÁN KÍVÜLI TANÍTÁSI FORMÁK JELENTŐSÉGÉT Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

14 Magyarország Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program (Tematikus akcióprogramok) A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás. Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás. Környezeti információhoz való hozzáférés. A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP – Környezet és Energia Operatív Program Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

15 Környezetvédelmi nevelés
Az emberhez méltó élet védelmének szemléletébe és gyakorlatába való belenövekedést segíti. Az élőlények védelme. A Föld bioszférájának védelme, beleértve a természeti környezetnek őrző és helyreállító védelmét, valamint az épített környezetnek az élet fejlődését szolgáló kialakítását. (passzív, aktív házak, napelem, stb.) A környezetvédelmi nevelés célja 1. az egészséges életvezetés kialakítása és 2. a multidiszciplinárisan értelmezett környezet-egészségügy elmélete és gyakorlata. E két terület mindegyikén egymással összehangoltan két fő tevékenységgel oldjuk meg a környezetvédelmi nevelés feladatait: 1. a szellemi környezetvédelemmel és 2. a biológiai és fizikai környezetvédelemmel. E két tevékenységcsoport (ugyanis igen összetett tevékenységekről van szó) között a különbséget főként az mutatja, hogy mire irányul (az ember személyiségére, pszichológiai funkcióival szabályozott magatartására vagy a külső környezet biológiai, biokémiai, fizikai összetevőire), és részben a tevékenység eszközei (lelki ráhatás vagy biológiai beavatkozás, tárgyi fizikai cselekvés) határozzák meg. Számos példa igazolja, hogy mindkét területen mindkét tevékenységre szükség van. A tanulók egészséges életvezetésének kialakításában nemcsak a DADA-program szellemi ráhatásai fontosak, hanem az egészséges táplálkozás és testedzés, de a szociabilitást fejlesztő karitatív tevékenység is. Másfelől egy közegészségügyi vagy mezőgazdasági (pl. a termőtalaj védelmére hozott) intézkedés bevezetése igen alapos szemléletformáló, tehát pszichológiai eszközökkel történő előkészítést, motiválást tesz szükségessé. Az egészséges életmód (táplálkozás, testedzés, szociabilitás) kialakulásának esélyét alapozza meg a pszichológiai előkészítés: szemléletformálás, motiválás. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

16 Környezetvédelmi nevelés
Célja: Egészséges életvezetés kialakítása Fő tevékenységek: Szellemi környezetvédelem (személyiségre, magatartásra irányul) Biológiai, fizikai környezetvédelem (külső környezetre irányul) A környezetvédelmi nevelés célja 1. az egészséges életvezetés kialakítása és 2. a multidiszciplinárisan értelmezett környezet-egészségügy elmélete és gyakorlata. E két terület mindegyikén egymással összehangoltan két fő tevékenységgel oldjuk meg a környezetvédelmi nevelés feladatait: 1. a szellemi környezetvédelemmel és 2. a biológiai és fizikai környezetvédelemmel. E két tevékenységcsoport (ugyanis igen összetett tevékenységekről van szó) között a különbséget főként az mutatja, hogy mire irányul (az ember személyiségére, pszichológiai funkcióival szabályozott magatartására vagy a külső környezet biológiai, biokémiai, fizikai összetevőire), és részben a tevékenység eszközei (lelki ráhatás vagy biológiai beavatkozás, tárgyi fizikai cselekvés) határozzák meg. Számos példa igazolja, hogy mindkét területen mindkét tevékenységre szükség van. A tanulók egészséges életvezetésének kialakításában nemcsak a DADA-program szellemi ráhatásai fontosak, hanem az egészséges táplálkozás és testedzés, de a szociabilitást fejlesztő karitatív tevékenység is. Másfelől egy közegészségügyi vagy mezőgazdasági (pl. a termőtalaj védelmére hozott) intézkedés bevezetése igen alapos szemléletformáló, tehát pszichológiai eszközökkel történő előkészítést, motiválást tesz szükségessé. Az egészséges életmód (táplálkozás, testedzés, szociabilitás) kialakulásának esélyét alapozza meg a pszichológiai előkészítés: szemléletformálás, motiválás. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

17 Környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés szemlélete a pedagógiában
Célja általánosan: elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003) Célja konkrétan: környezettudatos magatartás, a fenntartható fejlődés elvének ismerete, betartása. Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

18 Környezeti nevelés és a fenntartható fejlődés szemlélete a pedagógiában
A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. Alapvető emberi szükségletek: Társadalomnak és minden embernek igénye és joga van a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására. Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben. Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott. Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

19 Környezeti nevelés Már a családban elkezdődik Óvodában Iskolában:
Környezeti nevelés szakos tanár Bármely szaktanárnak van rá lehetősége Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

20 Környezetvédelem szakos tanár
a környezetvédelmi nevelés spektruma széles, összefogást, együttműködést igényel, egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani, önmagában nem egy tantárgy, hanem attitűdök, gondolkodásmód, hozzáállás, melyre – mint szellemi alapra – épülhetnek rá a konkrét tevékenységek. a tantestületben a környezettudatosság szemléletmódját képviselje és átadja, kidolgozza az iskola környezeti nevelési koncepcióját és programját, elősegítse, hogy össztantestületi szinten összehangoltan valósuljon meg, a tantárgyközi kapcsolatok létrehozása révén nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni a környezeti neveléshez. Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

21 Környezeti nevelés - összefoglalva
A 60–70-es években került a figyelem fókuszába. A környezetszennyezés szükségszerűvé tette és teszi, hogy az oktatás-nevelésben  nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek. A közoktatás teljes spektrumán végigvonuljon. szakképzés, szakemberképzés formális, informális, non-formális oktatási szféra tantárgyközi kapcsolatok Családok Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

22 Élménypedagógia Tapasztalati oktatás (experiential education) angol nyelvterületen Élménypedagógia (Erlebnispädagogik) német nyelvterületen Szellemi atyja Kurt Hahn. Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

23 Élménypedagógia pszichológiai alapjai
Motiváció – drive-elmélet „drive” az emberi élethez elválaszthatatlanul hozzátartozó, ellenállhatatlan késztetés (homeosztázis) életfunkciókra vonatkozó drive-ok fizikai és lelki aktivitásra irányuló késztetés mozgásra (mobilitásra) késztető drive kíváncsiság, a megismerési vágy (exploráció) Az élményközpontú tanulás kíváncsiságunkra, megismerési vágyunkra épít. Olyan tanulási környezetet és módszereket kell kialakítani, melyekkel felhasználjuk a természetes drive-ok ösztönző erejét. Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

24 Élménypedagógia Tudatosan a gyermeki aktivitásra vonatkozó drive-okra alapoz. Az élménypedagógiát a kompetenciafejlesztés emeli a pedagógiai gyakorlatba. A kíváncsiságra építő felfedező tevékenység a kompetencia élményét nyújtja. (cselekedtetés, problémamegoldás) A cselekvésbe való teljes bevonódás élményét Csíkszentmihályi Mihály Flow-nak nevezte el. Lényege: a cselekvés magával ragad, leköti a teljes figyelmet és azzal a jó érzéssel tölt el, hogy képesek vagyunk valamit megcsinálni, vagyis kompetensnek érezhetjük magunkat. a játéköröm jótékony hatása a tanulásra, sikerélményhez juttatás, a csoportban dolgozás előnyeinek tudatos alkalmazása Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

25 Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület
Ismeretterjesztés a médiakritikai szemléletmód terén, a médiakörnyezet alapos ismeretében. Cél: médiapedagógiai programok tartása élménypedagógiával gyermekek és felnőttek médiatudatosságának fejlesztése Média-élményeket feldolgozó óvodai foglalkozásokat tartunk gyermekeknek. A szülők és pedagógusaik számára pedig olyan foglalkozásokat szervezünk, amelyek segítségével nagyobb kompetenciával vehetnek részt a gyermekek tudatos médiahasználatának kialakításában. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

26 Médiapedagógia A médiapedagógia a pszichológia, szociológia, pedagógia, médiakutatás-médiaelmélet metszetében álló gyorsan fejlődő új tudományterület, amely a médiával összefüggésben megjelenő nevelési kérdésekkel, problémákkal foglalkozik. Célja:a médiakompetencia, a médiaműveltség fejlesztése. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

27 Médiakompetencia Olyan készségek, és ismeretek összességét jelenti, amely a tudatos, kritikai szemlélettel rendelkező, aktív médiabefogadást, és használatot biztosítja.(Dieter Baacke) Médiaismeret Médiahasználat: Tudatos, aktív médiaélmény befogadás. Médiakritika: képessé tesz arra, hogy reflexió és elemzés által a médiafogyasztó tudatos viszonyulással kontrollálhassa a médiakínálatot. Médiatermék-alkotás Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

28 Televíziós élményvilág projekt
A program alapcélkitűzése a médiahasználat gyermeki fejlődésben betöltött szerepének bemutatása és illusztrálása. A program három részből áll: 1) gyerekfoglalkozások 2) csoportos képzés az óvónőknek 3) médiapedagógiai szülőest Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

29 Gyerekfoglalkozások Előzetesen egyeztetett konkrét programterv alapján zajlik. 1. Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről, 2. Médiatartalommal kapcsolatos fantáziatáj, 3. Televízió műsor játék, kívánság program, 4. Médiatartalommal kapcsolatos fantáziautazás. Közös játék, amibe a gyerekek belehelyezhetik saját médiaélményeiket, külső szemlélőként „megtapogathatják” őket, és mindeközben zajlik az élmény feldolgozása. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

30 Képzés óvodapedagógusoknak
Célja: a gyerekfoglalkozások értékelése, közös felkészülés a szülőkkel való találkozásra. A képzés lehetőséget ad az óvónőknek arra, hogy a foglalkozások alapján képet kapnak arról, mit jelent a gyakorlatban a médiapedagógia, illetve szembesülnek azzal, hogy a gyermekek mindennapjainak szerves része a média. Témakörök: - a mesék és a médiatartalmak jellegzetes strukturális elemei - médiaszereplők/figurák archetipikus mintái, viselkedési módjai - a filmek befogadása, hatása, feldolgozása óvodás korban - „jó” és a „rossz” film – minőségjegyek, - médiavonatkozású problémákra való reagálás Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

31 Szülőest A gyermekek és a média témakört járjuk körül. A szülőest is cselekvésorientált. Cél: Párbeszéd kialakítása, arról, amit a szülők problémaként, nehézségként élnek meg a médiatartalmakkal kapcsolatban. Használható tudást, ismeretet kapjanak. A szülők probléma megoldási kompetenciáját aktivizálja. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

32 Tévénézési szokások 2004-es német kutatás (Feierabend/Mohr, 2004) szerint 2-3 év közötti gyerekek 29%-a néz napi szinten televíziót. Egy másik német kutatásban (2006) anyákat kérdeztek arról, engedik-e gyermeküket televíziót nézni. 2 éves kor alatt 20% alatt van a tévéző gyermekek aránya 2 éveseknél 60 % 5 éves korra eléri a 95%-ot. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

33 Tár-s Egyesület Civilség Komplex módszertan Komplex játszóházak
Reformpedagógia Gógypedagógiai, pszichológiai szemléletmód Élménypedagógia: játéköröm + tanuláskedv Komplex játszóházak Táborok, tanulmányi versenyek lebonyolítása, szabadidős programok Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

34 Tár-s Egyesület Komplex történeti játszóházak
Egyiptomi játszóház Honfoglaláskori játszóház Lovagkor Vigasság Mátyás udvarában Környezeti nevelési játszóházak Hulladékos játszóház Jeles napok Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

35 Környezeti nevelés – élménypedagógia – erkölcsi nevelés
környezeti nevelés – erkölcsi nevelés környezeti nevelés – esztétikai nevelés környezeti nevelés – értelmi nevelés környezeti nevelés – agresszív médiatartalom környezeti nevelés – környezetpszichológia környezeti nevelés – anyagias világszemlélet Ugyanezeket a tartalmakat az egyes iskolai tantárgyak vagy komplexebb témakörök felől is megközelíthetjük. Nemcsak a természet témakörében találjuk meg a környezetvédelmi nevelés és oktatás fontos tartalmi részeit, hanem például az anyanyelvi nevelésben és az énektanításban is. Kodály Zoltán például 1939-ben a beszéd zenei mozzanatairól szólva, a kísérleti egészségtan megalapítóját idézi: „Pettenkofen szerint szenny mindaz az anyag, ami nincsen a helyén. A magyar kiejtés megtisztítása a rátapadt idegen elemektől egyik legégetőbb feladata volna mindenrendű iskolánknak.”2 Kodály Zoltán ezzel a kijelentésével a szellemi környezetvédelem szószólója. (Csak úgy zárójelben: vajon mit szólna ma a sok idegen „szenny” láttán, ami mind „nincsen a helyén” az üzletek cégtábláin és a reklámok feliratain?) A biológia, a kémia, a gazdasági földrajz szerepe nyilvánvaló, de hasonlóan az egészségtané és a testnevelésé is. Kevésbé nyilvánvaló, mégis fontos mondanivalója van – az irodalomtörténettel és az etnikai földrajzzal együtt – a történelem tanításának a reális és stabil egyéni és közösségi identitástudat kialakításában. Ez ugyanis az egészséges életvezetés egyik – ha nem a – legfontosabb pillére. A környezetvédelmi nevelést azonban már a családban el kell kezdeni. Valójában a családban számos környezetvédelmi feladatot oldanak meg anélkül, hogy ezt így neveznék (pl. takarítás, kertgondozásban való részvétel, családi kirándulás). Különösen így van ez vidéken, ahol természetközelibb az élet, kemény erőfeszítést igényel a mezőgazdasági munka, még elevenek (esetleg) az ősi hagyományok, értékek. Már itt is szükség van azonban főként az urbanizációs, iparosodási és tömegközlési folyamatok többnyire kedvezőtlen hatásainak a tudatosítására és ellensúlyozására. A környezetvédelemre nevelés össztantestületi feladat A nevelés alapkérdéseinek eddigi kifejtéséből úgy véljük, nyilvánvaló, hogy a környezetvédelmi nevelés feladatait egyetlen szaktanár sem képes egymaga megoldani. Ugyanakkor nincsen egyetlen olyan tantárgy sem, amelynek oktatója ne tudna valamilyen módon hasznosan hozzájárulni ugyanezen feladatok megoldásához. A feladat tehát össztantestületi. (Egyébként ehhez hasonlóan össztantestületi feladat még pl. a pályaválasztás előkészítése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem is.) Ezt azért volt fontos elöljáróban hangsúlyozni, mert egyes tanárképző intézményekben már folyik – valamilyen szakpárosításban – a környezetvédelem szakos tanárképzés, és így az a téves hiedelem alakulhat ki, mintha ő egymaga képes lenne a teljes feladatkört lefedő tevékenységre. Ha eltekintünk is attól a ténytől, hogy ez a képzés még gyermekcipőben jár, s szemlélete meglehetősen egyoldalú (pusztán természeti és biológiai), ez akkor is illúzió, mivel a környezetvédelem problémaköre olyan összetett, bonyolult, hogy csak multidiszciplináris teammunkában oldható meg. A környezetvédelem szakos tanárnak ugyanakkor mégis kiemelt szerepe van a testületben: e teammunka megszervezése, folyamatos összehangolása. Arra már korábban hoztunk példákat, hogy minden szaktanárnak van lehetősége, feladata a környezetvédelmi nevelésben. Most csupán a lakóhelyi sajátosságok alapján utalunk még egyszer a különböző tantárgyak egymást kiegészítő szerepére. A magyar irodalom tanára az érzelmeket, esztétikai és közösségi attitűdöket fejlesztő hatásaival, a történelem és a földrajz tanára a helytörténeti, régiótörténelmi ismereteivel, a környező táj természeti szépségeinek megszerettetésével járulhat hozzá e feladat megoldásához. A testnevelő tanár és az iskolaorvos feladata, lehetőségei az egészségre nevelésben vagy a természetjáró s környezetvédő táborok szervezésében kézenfekvőek. E táborokban természetes módon adott a szellemi környezetvédelmi és mentálhigiénés szempontok érvényesítése is. Az utóbbiakhoz kapcsolódik a stresszkezelési technikák elsajátítása. Ebben a tekintetben igen elmaradott helyzetben van tanárképzésünk. A legtöbb skandináv országban már a 70-es években a 10–14 éves tanulók az iskolában sajátították el ezeket a feszültségoldó, relaxációs technikákat. A testnevelő tanároknak ez tantervi rutinfeladatuk volt. (Mi a 80-as évek közepén a Magyar Testnevelési Egyetemen dolgoztuk ki erre vonatkozó programunkat elején pedig alapozó cselekvéses tantárgyként – a hallgatók igen kedvezőtlen testi és mentális egészségügyi mutatói miatt – a szombathelyi tanárképző főiskolán készítettük el az Egészséges életvezetés javaslattervezetét. Sajnos egyikből sem lett semmi.) Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

36 Katolikus óvodai nevelés
a Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség fejlesztése; a teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, óvás, felelősség, stb.). Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

37 XIX. század feladata Az önérvényesítő ember kialakítsa az önkorlátozás képességét is! Gazdag ipari társadalom Józan mértékű önkorlátozás Fenntartható fejlődés emberhez méltó élet Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

38 Fenntartható fejlődés
A környezetvédelmi tevékenységnek – miként a környezetkárosításnak is – a kiindulópontja az ember, az ember egészségének a védelme s ezen belül is – mivel az ember lényege lelki természetű – egészségének lelki, mentális erősítése. Másként fogalmazva: az emberhez méltó élet fenntartásának, illetve az emberiség jövőjét veszélyeztető dzsineffektus1 visszaszorításának a kulcsa a szellemi környezetvédelem! Ennek a minősége minden környezetvédelmi tevékenység hatékonyságának az alapja. Ezt lehet nem figyelembe venni, de akkor a jelenlegi önpusztító folyamatok s ezen keresztül a bioszférát pusztító folyamatok felgyorsulása a következmény. A Föld valamennyi még létező élőlényének (növény- és állatfajoknak) a fennmaradása az ember szellemi környezetvédelmének (az ebből fakadó természetszemléletének és magatartásának) a függvénye. A biológiai és fizikai környezetvédelemnek a hatékonysága olyan szintű, amilyen ennek a szellemi környezetvédelemnek az emberek magatartásában megnyilvánuló erkölcsi hatékonysága, azaz cselekvő felelőssége. Környezetvédelem ma: az emberiség számára alternatíva nélküli kötelesség. Kisgyermekkortól kell mindenkinek belenőnie az EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET FENNTARTÁSÁNAK természetszemléletébe és az ezt szolgáló magatartásformák elsajátításába, a cselekvő felelősségbe. Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.

39 Bp., KPSZTI KÖRNYEZETI TÁRSAS - Környezettudatos nevelési módszertan élménypedagógiával.