A kollégiumi nevelés hazai története

Az előadások a következő témára: "A kollégiumi nevelés hazai története"— Előadás másolata:

1 A kollégiumi nevelés hazai története
A kollégiumi nevelés főbb állomásai A protestáns és katolikus bentlakásos iskolák A francia mintára szerveződött tehetséggondozó kollégiumok Az Eötvös kollégium Századfordulón, bentlakásos intézmények A népi kollégiumok a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek

2 Magyarország sajátos település rendszere miatt már a 16. 17
Magyarország sajátos település rendszere miatt már a században bentlakásos intézmények működtek a városok iskolacentrumaiban. Pedagógiai kultúrájukban tudás és értékközvetítésükben, a társadalmi haladást szolgálták. A ma középfokon tanuló diákok jelentős része, csak kollégiumi háttérrel tud középfokú, vagy felsőfokú tanulmányokat végezni. Az ország településszerkezete és iskolaszerkezete még hosszú időre meghatározza a közép-és felsőfokú iskoláztatás lehetőségeit A kollégiumok hozzájárulnak a szabad iskolaválasztás és az esélyegyenlőség alkotmányos elvének érvényesüléséhez

3 A kollégiumi intézményrendszer társadalmi szerepe
A társadalmi mobilitás elősegítése (A vonzáskörzet kulturális, gazdasági adottságai, fogadó iskolák szellemi és anyagi bázisa, az adott intézmény sajátosságai, hagyományai, szakmai versenyképessége.) Az esélyek közelítése, esélykülönbségek mérséklése ( A kollégium szellemi és fizikai környezetével, értékközvetítésével kulturális és mentális hátrányokat pótol. ) A szabad iskolaválasztás lehetőségének biztosítása ( Az intézményrendszer csökkenti a tudástávolságot a települések között. )

4 Kollégium az állandóan változó társadalmi környezetben
A kollégiumi közösség mint család A szülő meghosszabbított karja, képviseli a kollégistát az iskolánál és minden olyan helyzetben, amikor ez szükséges. Testi, lelki hátteret ad. Megvalósítja a szeretet és követelés összhangját.

5 A kollégiumi nevelés célja
Állandó pedagógiai környezetben biztosítani, hogy minden tanuló a tőle elvárható, legjobb teljesítményt hozza ki magából. Segíteni a felnőtté válás folyamatát. A katolikus értékrend megerősítése A közösség és az egyén érdekeinek összeegyeztetése Egymásra épülő, a tanuló fejlettségi szintjéhez igazodó követelmények felállítása Állandó visszacsatolás A kollégiumi nevelés országos alapprogramja útmutatása szerint

6 A kollégium, mint demokratikus „mikrotársadalom”
A nevelés és oktatás folyamatában megtapasztalható az emberi szabadságjogok érvényesülése a társadalmi, környezeti, életmódminták kritikai elemzése a spontán szerveződés lehetősége az érdekfelismerés, az értékek alapján történő közösségi eligazodás.

7 A kollégium, mint lakóhely
Az együttlakás során a fiatalok megélik a csoportszerveződés minden fázisát Színtere a kapcsolatteremtéseknek Teremtésnek Építésnek Kialakulnak az együttműködés kívánatos erkölcsi alapjai ( szolidaritás, a másik segítése, az egymásra utaltság, a közös munka öröme. A közösség a másság megismerésének és elfogadásának jó terepe. ) Az állandó pedagógiai környezet és feltételrendszer egyenlő esélyt nyújt az igénybevevőnek a tudás megszerzésére, tehetségének kibontakozására és személyiségének komplex fejlődésére

8 A kollégium, mint az iskola segítője
A kollégium érdekelt az iskolával való szoros szakmai együttműködésre Tevékenységével erősíti az iskolai oktató-nevelő munkát Más jellegű élményekkel gazdagítja a diákot Erősíti és fenntartja a tanulási motivációt

9 Mi a nevelés? A nevelés célja, hogy egy hosszú távú változást idézzen elő a gyermek személyiségében. A külső fegyelmezettség, nem biztos, hogy valódi változást mutat. Arra kell törekedni, hogy beépüljön a tanuló értékrendjébe amit elvárásként megfogalmaz a társadalom, az iskola, a szülő. A módszerek és a pedagógiai eszközei alkalmazkodjanak a fiatal mindenkori fejlettségi szintjéhez úgy, hogy mellette a közösség érdekei is érvényesüljenek.

10 Ki nevel? Család Óvoda Iskola Játékok,környezet
Család, Óvónő, játékok, kortársak, környezet Iskola Család, pedagógusok, kortársak, környezet, egyéni érdeklődés szerinti csoportok, barátok, média

11 Hagyományos család modell

12 A család A család rokonságra épülő elsődleges társas kiscsoport. Benne lüktet a családtagok kapcsolatainak szerkezete, rendszere, lelki világa, fejlődéstörténete, múltja és jelene, miközben állandóan hatnak egymásra és egymás iránti felelősségük örökös. Anya Gyerekek Apa Nagyszülők

13 Ranschburg- féle nevelői attitűdök 1. Meleg- engedékeny
- optimális - szereti a gyermeket és engedi érvényesülni - széles hatáskört enged - teljes a bizalom - gyermek tapasztalatokat szerez,à megtanulja, viseli a következményeket

14 . Meleg- korlátozó - túlféltés - kevés bizalom a gyermekkel szemben
- önállótlan magatartáshoz vezet

15 Hideg- engedékeny - magára hagyás - kevés szeretet
- erős a gyermekben a vágy a féltésre, ezért agresszióval keres biztonságot - kriminális, antiszociális útra léphet

16 Hideg- korlátozó - elégedetlen a gyermekkel a szülő
- gyermek bátortalan, bizonytalan - büntetéstől való félelem - gyermek neurotikus személyiséggé válhat

17 Milyen a jól működő család?
Érzelmi támaszt nyújt Biztonságot jelent A személyiség megmunkálásának elsődleges színtere Szeretet kapcsolatok Erős kötődések A legnagyobb befolyással kell lennie a gyermekre Példát ad

18 Gondoskodó, vezető-pásztor
Az apa, mint egy pásztor, vezeti a családtagokat, akik követik őt és a példáját. A gyerekek számára fontos, hogy az Apa hogy bánik, hogy beszél az Anyával, igazat mond-e? Letagadtatja-e magát, amikor keresik? A pásztor gondoskodik legelőről, tiszta vízről és őrzi a nyájat. Bár szülőtársával együtt vezet, a felelősségét nem hárítja át. Ezt a családmodellt, amelynek van összetartó ereje, arról lehet megismerni, hogy minden tagja számára jó érzés otthon, együtt lenni. A jól működő család titka a meglévő alap, keret, és a szeretet, amely többet jelent a puszta érzelemnél.

19 Egymást túlüvöltve Újabb életszerű modell: üvöltve veszekedő házaspár. Háború, ahol a szavakba rejtett bombák egyet jelentenek: pusztulj. A rángatózó köldökzsinóron lógó gyerekek szüleik között vergődve az asztal alatt reszketnek. Az igazi kommunikáció, amely építi a kapcsolatot, a szeretetközlés. Ebben a modellben azonban mindenki csak a magáét mondja, s nem érzékeny arra az üzenetre, amely a másik felől jön. A bizonytalansággal elvész a gyerekek harmonikus személyiségfejlődésének minden esélye.

20 Egyenlők káosza A modern család, az egyenlősdi, ahol mindkét szülőnek van mosogatóköténye, fakanala, vagyis joga különbözőképpen gondolkodni. Tudják, hogy kellenek szabályok az élethez, ám ebben az esetben kétféle is akad, és bár a szülők elégedettek, a gyerekek hol az egyikhez, hol a másikhoz igazodnak. Pedig életük kezdetén szükségük lenne határozott iránymutatásra, egyszerű hasonlattal élve, sínre, amely bár utat mutat, száguldani is hagyja a vonatot. Bosszantó arra várni, hogy a lámpa zöldre váltson, és ha egyszer elromlik, eluralkodik a káosz.

21 A csonka család Az egyik szülő elment, válás vagy tragédia miatt. A másik fél szerepkörét is vállalnia kell annak, aki a gyerekekkel egyedül maradt. Ebben a helyzetben könnyen kialakulhat, hogy az anya megszűnik nőnek lenni, és az apa nem férfi.

22 Kapcsolat nélkül Az apa munkájába merülve ül az aktáktól roskadozó íróasztalnál, az anya a konyhában főz, vagy a gyerek leckéjét kérdezi ki. A kettejük között hullámzó vízen ring a gyerekek hajója. Ám hiába vannak odakötve mindegyik parthoz, nincs valóságos kapcsolat közöttük, a szülők páros magányban élnek.

23 A szülők kedvence A szülők törődésük és figyelmük helyett játékokból épített torony tetejére ültetett gyereket bálványoznak. Ebben a családban minden a gyerekért van, pedig ez az, ami a gyerek érdekét a legkevésbé szolgálja.

24 Az anyós a főnök A szülőket marionett bábokként mozgatja a mester, az anyós, aki segített megvenni a fiataloknak az első kocsit, vagy az első lakást. Nem baj, ha valamelyik fél édesanyja segít; segítsen, amennyit tud. De a férj és feleség testi-lelki egységét könnyen megzavarhatja az érzelmi zsarnokság.

25 A környezet

26 A környezet befolyása kisebb ha..
Ha a családban nem jól működik valami, nagyobb a környezet hatása a gyermekre Ha jól működik a család, akkor folyamatos hatással van a fiatal értékszemléletére A szülők választják meg, hogy milyen dolgok veszik körül gyermeküket és ez már csecsemőkortól nevel A Hit, biztos alap, körülhatárolt értékek mentén

27 Ha van egy példakép Zenetanulás Egyéni érdeklődési kör támogatása Szabadidő aktív eltöltése A szülők példamutatása Kulturális igény kialakítása Családi kirándulások A gyermek felelősségének kialakítása önmaga, családja és embertársai iránt

28 Az iskola

29 Második otthon A személyiség formálásának második nagy színtere
A szabad iskolaválasztás, lehetővé teszi, hogy a család, értékrendjéhez válasszon iskolát Olyan nagy közösség, ahol az „ÉLET” modelleződik Lehetőségeket nyújt az egyén életpálya képének kialakításához Folyamatos visszajelzéseket ad a gyermeknek, önmagáról, elért teljesítményéről

30 A gyermek, mint a nevelés alanya

31 Az iskola és a kollégium
Iskola=teljesítmény Kollégium=testi, lelki, szellemi, nevelés Az ismeretelsajátítási folyamat egy adott szakasza végtermékének az érdemjegyben kifejezett értékelése. Állandó pedagógiai környezetben a személyiséget formáljuk annak érdekében, hogy a tanuló a tőle elvárható legjobb teljesítményre legyen képes, és segítjük a felnőtté válás folyamatában. Bízunk a fejlődésében és bíztatunk.

32 Ami minden kollégista gyermekben közös
Anya szülte őket, kettőjük kapcsolata meghatározó A Magyar társadalom tagjai Jobb estben valamilyen családban szocializálódtak Iskolarendszerünkben tanultak Önálló életvitelre még nem képesek Életpálya építés előtt állnak Kamaszok

33 Megfelelnek a továbbtanulás kritériumainak
Elvárásaik vannak az oktatási intézménnyel szemben Tapasztalataik alapján ítélik meg az iskolarendszert, van előítéletük, ami pozitív is lehet A tanulónak kialakult tanulási szokásai vannak Otthonuktól távol tanulnak A hét, öt napján folyamatosan szabályokhoz és társaikhoz, nevelőikhez kell alkalmazkodniuk

34 Állandóan visszajelzéseket kapnak önmagukról, társaiktól, nevelőiktől
Folyamatos alapzaj El kell fogadtatniuk magukat társaikkal, nevelőikkel Teljesítményük alapján ítélik meg őket Több felnőtthöz is alkalmazkodniuk kell naponta Megszűnik az intim szférájuk Hétvégenként utaznak haza

35 A nevelési folyamat irányítóival szembeni elvárások

36 Milyen legyen a nevelő?

37 Színes személyiség Rugalmas Jó szakember Kreatív Széles látókörű Nevelési módszereiben gazdag Érdeklődő Motivált a szakmai haladásra Kommunikatív Érzelmileg gazdag Empatikus

38 Nagy teherbírású Lelkileg stabil Legyen mivel feltöltődnie Igazságos Objektív, amennyire lehet Tudja, hogy honnan, hová akar eljutni a nevelés során Jó problémamegoldó Erős kezű, következetes vezetője a rábízott tanulóknak

39 Milyen tényezők befolyásolhatják a nevelési módszereket?
Minden pedagógiai döntésben benne vannak a nevelő sikerei, kudarcai, elvárásai, előítéletei, élettörténete, módszertára. ( Csak akkor tudunk eredményt elérni, ha hiszünk benne, hogy tudunk változtatni a nevelés alanyán, tiszteljük és tiszteletet ébresztünk benne a mindennapok során.)

40 A megismerés módszerei
A személyiség sajátosan egyedi mintázatú pszichikus tulajdonságok együttese. Kérdés? /Milyen tulajdonságokra vagyunk kíváncsiak? / Egyetlen feltáró módszer a tulajdonságrendszerhez nem elég A nevelő csak azokat a tulajdonságokat próbálja megismerni, amely az nevelési folyamat adott szakaszán fontosnak tart, hasznosítani tud

41 Diagnózis és Terápia Minden tanulóról van egy első benyomásunk
Egy folyamat eredménye lehet a diák és családjának a megismerése ( felmérési szempontrendszer ) Bizalmi légkör kialakítása Az intézménybe lépés első percétől nevelnünk kell ( az első benyomások alapján történik ) Idővel reálisabb képet kapunk a tanulóról és felállíthatjuk a fejlesztési tervünket Időközönként módosítjuk, a diák fejlettségi szintjéhez, vagy mentális állapotához

42 Az első benyomás Kézfogás Mosoly Ápoltság Ruházat Beszéd Szem Szülők

43 A kollégiumba lépés első pillanatától vezetőként kell a tanulónak elfogadnia
A közeledésünkre kapott válasz reakciókból tudjuk felmérni, hogy milyen módszerek lehetnek sikeresek Minden diák egyedi és megismételhetetlen személyiség, ezért nincsenek mindenkire egyformán hatásos módszerek A közös tevékenységek során, jobban megnyílnak a fiatalok

44 Az együttműködés feltételei
Rendszer Követelmény Következetesség Ellenőrzés Visszacsatolás Ha mindezek rendelkezésre állnak, biztonsággal el tudnak igazodni a diákok a mindennapokban.

45 Fejlesztési terv Bejövő-kimenő állapot
A tanuló elvárásai önmagával szemben az év során Előirányzott tanulmányi átlag A közösség érdekeit szolgáló egyéni vállalásai A nevelő, fejlesztési területei Év közbeni tapasztalatai a fejlődés üteméről A szülőkkel való megbeszélések rövid leírása Dicséretek, elmarasztalások Év végi értékelés

46 A bizalom A szülő véleménye gyermeke felé az intézményről A nevelőről
Hitelesség Felnőttként kezelve, gyermekként szeretve Következetesség Elfogadás Tiszteletteljes légkör Titoktartás

47 Elfogulatlan megítélés
Egyenlő bánásmód Használható tanácsok Empátia A fiatal érezze, hogy nekünk fontos Az időben nyújtott segítség A példamutatás A teljesítmény és az értékes tulajdonságok kiemelése A szeretet nyelvén való feddés

48 A tanulási sikertelenségek okai lehetnek…
Túl magas szülői elvárások Állandó szülői kontroll és annak elvesztése Érzelmi elhanyagoltság Majomszeretet Szülői álmok megvalósítása a gyermek által Túlzott megfelelési kényszer Belső motiváció hiánya Nem megfelelő iskolaválasztás

49 Önállótlanság Mindenben a szülők döntenek Kisgyermekként kezelik Magatartási zavarokkal küzdő gyermek Nem megfelelő módszerek a bevésésre Önbizalom hiányos gyermek Túlzottan magabiztos gyermek Szorongó gyermek Kudarckerülő gyermek Tanulási nehézségekkel küzdő, vagy rossz tanulási technikájú

50 A dislexia nem olvasásgyengeség.
Az ilyen gyerek fordítottan írja a számokat nehezen tanul meg olvasni, a sok gyakorlásnak alig van hatása. A betűket összecserélik (tériránnyal van baj). Az ismertetett módszer beszédjavító intézetben született: súlyos beszédhibás gyerekeknél alkalmazták az iskolába lépés előtt, logopédiai osztályokban alkalmazták, majd ezt követően enyhe értelmi fogyatékos gyerekek olvasástanítására használják. Újabban problémamentes osztályokban is találkozhatunk vele. Két nagy részre lehet osztani a fejlesztés területét: fejlesztés és olvasástanítás:

51 Fejlesztési területek
Térbeli tájékozódás fejlesztése: Módszerük a szintetikus olvasástanítási módszer: A beszéd fejlesztése: Szókincsfejlesztés:

52 Hiperaktivitás Jellemző, hogy izgő-mozgók, nem képesek egy helyben megülni, nem tudnak huzamosabb ideig egy helyben játszani, gyakran vágnak mások szavába, kortársaikhoz képest mozgásukban aktívabbak, nyugtalanabbak, indulataikat nehezebben kontrollálják. Ez a viselkedés komoly nehézségeket jelent főleg iskolás korban.

53 Jelei nem figyel a részletekre, iskolában és munkában, más tevékenységben nehézséget jelent a figyelem megtartása gyakran úgy tűnik nem figyel, mikor beszélnek hozzá nem követi az útmutatásokat, elmarad a feladat, kötelesség teljesítése nehézség a tevékenységek megszervezésében kerüli ill. nem szereti az olyan feladatokat, melyek tartós szellemi erőfeszítést igényelnek elveszti a tevékenységeihez szükséges dolgokat, játékokat, iskolaszereket külső ingerek könnyen elvonják figyelmét feledékeny a napi tevékenységben

54 kezével babrál, ültében fészkelődik helyét gyakran otthagyja, mikor ülnie kell gyakran rohangál, mászik, mikor ez nem helyénvaló nehézséget jelent az önálló játéktevékenység izeg-mozog, úgy viselkedik, mint akik "felhúztak" túlzott mennyiségű beszéd kimondja a választ a kérdés befejezése előtt nehezére esik a várakozás gyakran szakít félbe másokat

55 A szülő és az iskola, óvoda általában akkor kéri szakember segítségét, amikor türelme, amit a gyermek viselkedése irányában tanúsított fogyni kezd. Ilyenkor a pszichiáter, pszichológus megpróbálja pszichoterápiával, viselkedésterápiával a családot és a nevelőket bevonva segíteni a gyermeket abban, hogy az iskolát és feladatait megfelelően végezhesse. Van, amikor ez sem segít, és ilyenkor szükség van a pszichoterápia mellett a gyógyszeres kezelésre.

56 Magatartászavar A visszatérő és tartós disszociális, agresszív, vagy dacos magatartás jellemző. A viselkedés a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet, sokkal súlyosabb mértékben, mint egy hagyományos gyerekcsíny vagy serdülőkori lázadás.

57 A diagnózis olyan viselkedéseken alapul
az extrém mértékű harciasság, fenyegetés, emberekkel és állatokkal való kegyetlenkedés; a tulajdonnal (tárgyakkal) szembeni kihívó destrukció (rombolás); gyújtogatás, lopás, hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés otthonról; gyakori és súlyos indulatkitörések; szófogadatlanság

58 Tanulási erősségek megismerése ( Gardner féle rendszer )
Nyelvi - NY Logikai-matematikai - LM Testi-mozgásos - TM Téri – T Interperszonális – TR Intraperszonális – IR Zenei -ZN

59 Nyelvi képességek Szeret a szavakkal játszani
Beszélgetésekben kezdeményező Könnyen kifejezi gondolatait szóban és írásban Több irányúan közelíti meg és írja le gondolatait Amit hall megjegyzi és saját szavaival adja vissza Háttérismereteit könnyen verbalizálja Sokat kérdez Elmagyarázza, hogyan jut el egy probléma megoldásához Szókincse korához képest, fejlett

60 Logikai-Matematikai képességek
Szívesen végez számolási tevékenységeket Környezetében geometriai formákat fedez fel Kisebb egységeket nagyobb egységekbe szervezi Az általános megállapításokat, példákkal támasztja alá Egy számára ismeretlen matematikai feladványra több megoldást is talál El tudja mondani, hogyan jutott el a megoldásig Csoportosít, felfedezi az azonosságokat és a különbségeket A problémamegoldás során, tervszerűen halad Szereti a kirakós rejtvényeket, gyorsan összeilleszti a darabokat

61 Testi - Mozgási képességek
Szívesen mozog Mozdulatokat könnyedén ismétel vagy utánoz Hamar felveszi a ritmust vagy a lépést Nagymozgásos tevékenységeket könnyen elsajátít Finommozgásos tevékenységekben ügyes Egyedül próbál elsajátítani egy-egy új mozgáskészséget Szereti a tárgyakat megérinteni, megtapogatni

62 Téri képességek Elképzeléseit szereti virtuálisan kifejezésre juttatni, saját ízlése szerint rendezi be környezetét Motívumokat tervez és rajzol Nagy képzelőerővel illeszt össze dolgokat egyetlen alakzattá Fejlett térlátása van Könnyedén szétszed és összerak dolgokat Tárgyakat különböző módon csoportosít Művészeti szempontból értékeli a dolgokat Kihasználja a papíron lévő teret Rajzaiban ügyel a fontos részletekre

63 Interperszonális képességek
Aktívan részt vesz a csoportos foglalkozásokon Szívesen segít másoknak Felnőttekkel való kapcsolata szívélyes, udvarias Mások iránti érzéseit kifejezésre juttatja Csoportos tevékenységekben vezető szerepet vállal, közös munkát szervezi, irányítja Társai számítanak a segítségére, beveszik a csoportba Könnyedén teremt kapcsolatokat Csoportjának érdekeit önzetlenül képviseli, felelősséget érez a csoport munkája iránt

64 Intraperszonális képesség
Belülről motivált, önálló Elfogadja magát olyannak, amilyen Bízik önmagában Együtt érez más gyermekekkel Van humorérzéke Képes önmagán nevetni Kitart a véleménye mellett Kockázatvállaló Feladataira erősen koncentrál Játékai során kreatí Maga választotta tevékenységekben kitartó

65 Zenei Képesség Szeret zenével foglalkozni
Újonnan hallott dallamot, vagy ritmust elismételi Maga komponál dallamot, vagy ritmust Tud kottából énekelni Felismeri a hangszereket zeneművekben Képes hallás után játszani valamilyen hangszeren Önálló tanulás közben dúdol, vagy zenét hallgat Érdekli, hogy milyen hangokat tud kicsalni különböző tárgyakból

66 A skála értékelése 1= Ilyet nem tapasztaltam
2= Csak elvétve fordul elő 3= többször előfordult 4= Szinte minden esetben előfordult N= Nem állt módomban megfigyelni

67 Mire használhatjuk? Erősségek, gyengeségek jól láthatók. A csoporton belüli különböző összehasonlításokra, elemzésekre is jó. Látható a fejlődés, ha évente átvizsgáljuk. Név Ny LM TM TR IR IA ZN

68 Melinda A kollégiumi nevelő észleli, hogy az újonnan érkezett, kicsit kövér, zárkózott kislány szomorú, szemein látszik hogy néha sír. Kitűnő tanulóként érkezett, értelmes, könnyen, gyorsan tanul.

69 Ödönke A kollégiumi nevelő tapasztalja, hogy Ödönkének, aki szeptemberben érkezett, gyakran fáj a feje, csetlik-botlik, ügyetlenül és felületesen végzi munkáját, sportfoglalkozásokon gyakran megsérül.

70 Vivien A nevelő észre veszi, hogy az egyik új kislány, reggelijét, vacsoráját azzal az indokkal nem eszi meg, hogy jól lakott a hazai ennivalóval és elteszi későbbre. Ebédnél válogat, csak turkálja az ételt. Sápadt, fáradékony, de nem látszik soványnak.

71 Arnold A csoportkirándulásra mindenki behozta a pénzt, kivéve a jó tanuló, megbízható Arnoldot. Egymás utáni heteken azt mondja, hogy elfelejtette. Kiderül, hogy szülei már kétszer is oda adták a pénzt, de a fiú azt mondja, hogy elköltötte csokira. Mindenki értetlenül áll az eset előtt.

72 Gábor Gábor nagyhangú, népszerű gyermek társai között. Mindenre van ötlete, nem lehet mellette unatkozni. Helyes, jól öltözött,a lányok kedvence és sok pénze van. Gyakran ad ajándékokat, pénzt barátainak. Mostanában gyakoriak nála a hangulatváltozások, néha ingerlékeny, kerüli társait, majd nyerítve röhögcsél, felfokozott állapotban. Olykor többen mennek be a mosdóba, de hiába megy utánuk a nevelő, nem vesz észre semmit.