NYME-AK Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia Intézeti Tanszék Állatasszisztált terápiák a gyógypedagógiai rehabilitációban Témavezető: Taufer Ildikó.

Az előadások a következő témára: "NYME-AK Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia Intézeti Tanszék Állatasszisztált terápiák a gyógypedagógiai rehabilitációban Témavezető: Taufer Ildikó."— Előadás másolata:

1 NYME-AK Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia Intézeti Tanszék Állatasszisztált terápiák a gyógypedagógiai rehabilitációban Témavezető: Taufer Ildikó gyógypedagógus-pszichológus Győr Készítette: Füzi Réka Gyógypedagógia tanulásban akadályozottak pedagógiája szak

2 Miért éppen a kutyaterápia?
A fogyatékos személy rehabilitációhoz való jogáról. Állatok a rehabilitációban? A „segítő” vagy „terápiás” állatok kifejezések. Az állatasszisztált terápia, mint új módszer. Személyes érintettség: Dörmi és Jeti a tanórán. Saját megfigyeléseim, tapasztalataim. A felmerülő kérdések: Milyen az a kiképzés, ami alkalmassá tesz egy állatot arra, hogy ilyen nyugodtan viselje a gyermekek sokszor nem is olyan visszafogott közeledését? Hogyan működik az önfeledt játéknak tűnő módszer, mint terápia? Milyen jótékony hatásai vannak a kutyával eltöltött időnek? Hogyan segíti ez a foglalkozás a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását?

3 A vizsgálat célkitűzése
A terápiás munkák vizsgálata, minden esetben nehéz feladat. Létezik-e képességfejlesztés a kutyaterápiás foglalkozások esetében? Valóban motiváló tényezőként értelmezhető-e a terápiás állat? Van-e hatással a foglalkozásokon való részvétel a szociális kompetenciára? FONTOS! Külön vizsgálat a gyermekekkel dolgozó pedagógusok és a szülők szemszögéből.

4 Hipotézisek Feltételezem, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai fejlesztésébe sikeresen alkalmazhatók kutyák. A kutyaterápiás foglalkozásoknak a pedagógusok vélekedése alapján ugyanis képességfejlesztő hatása van, ami megjelenhet a motoros, orientációs és kognitív képességterületen is. Feltételezem, hogy a kutyás terápia segítséget jelent a szociális integrálódás folyamatában. A foglalkozások során átélt élmények ugyanis, egyfajta szociális jártasságot nyújtanak a gyerekeknek, amit más helyzetekre is tudnak adaptálni, és ezeket fel tudják használni a mindennapok során társas interakcióikban. Feltételezem, hogy a kutyával való foglalkozás hatására bővül a szókincs, a verbális kifejező képesség fejlődik, és javul a kommunikáció. Feltételezem, hogy a kutya tökéletes motivációs tényező, benntartja a gyermeket a feladathelyzetben, és fokozza a tanulási kedvet is. Feltételezem, hogy nő a résztvevő gyermekek kompetenciaérzése, és javul önértékelésük a terápia során. Felelősségérzetük kialakul, alkalmazkodóképességük fejlődik, tehát személyiségfejlesztő tényezőként is értelmezhető a kutya.

5 A vizsgálat módszerének bemutatása
Kérdőíves módszer (nagy minta, rövid idő, sok adat). Szociológiai adatok. Pedagógus kérdőív 21, a szülői kérdőív pedig 15 számozott kérdést tartalmaz. A kérdőívek nagyobb témakörei: - kutyás terápia hatása a viselkedésre - elégedettség felmérése - hatékonyság, alkalmazhatóság felmérése

6 A vizsgálat helyszíne és a vizsgálati minta
Kozmutza Flóra EGYMI Általános Iskola és Speciális Szakiskola 20 pedagógus illetve 20 érintett szülő (család) A vizsgálatban részt vevő 20 tanulásban akadályozott tanuló megoszlása osztályfok és életkor szerint:

7 A vizsgálat eredményeiről… (pedagógus kérdőív)
Fejlesztő munka eredményessége állatok bevonásával 6. kérdés:„Ön szerint eredményesebbé teheti a fejlesztő munkát az állatok bevonása?” Terápia hatása a szókincs bővülésére 15. kérdés: „Bővült-e a terápiában résztvevő gyermekek szókincse?”

8 A vizsgálat eredményeiről… (pedagógus kérdőív)
Hatásvizsgálat fejlesztési területenként (80 féle válaszból!) 17. kérdés: „Véleménye szerint melyik fejlesztési területekre van kifejezetten jó hatással a kutyaterápiás foglalkozás? Soroljon fel ezek közül legalább hármat! Kutyás terápia hatása a viselkedésre (47 féle válaszból!) 2. kérdés: „Ha igen, akkor ezek közül melyik figyelhető meg vajon? - Toleránsabb társával és családjával. - Könnyebben barátkozik. - Segítőkész. - Hangulata javul. - Egyéb:”

9 A vizsgálat eredményeiről… (pedagógus kérdőív) (6 pont X 20 fő)

10 A vizsgálat eredményeiről… (szülői kérdőív)
Kutyás terápia hatása a viselkedésre (34 válasz, N=16!) 2. kérdés: „Ha igen, akkor ezek közül melyik figyelhető meg vajon? - Toleránsabb társával és családjával. - Könnyebben barátkozik. - Segítőkész. - Hangulata javul. - Egyéb:” Kutyás foglalkozás hatása a verbális kifejező képességre 14. kérdés: „Véleménye szerint fejlődik-e a verbális kifejezőképesség, és ezáltal javul-e a gyermek kommunikációja a kutyás foglalkozások hatására?”

11 Összegzés, kitekintés „Egyszerű és nagyszerű!” (garantált sikerélmény)
Kutatásom eredményes volt, hipotéziseim igazolást nyertek. A jelen: - információáramlás (szülők- nem tudom válasz!) - Szakmai Szolgáltató Munkaközösség - szűkös anyagi háttér - érintett szakemberek közötti team-munka hiánya Mit hoz a jövő? Állatasszisztált aktivitás (AAA), állatasszisztált terápia (AAT) után állatasszisztált oktatás (AAE) mozgalma! Úgy gondolom, a fejlesztő munkát csak úgy tehetjük eredményessé, ha nyitottak vagyunk új módszerek, eszközök, megközelítések befogadására is!

12 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

13 A konzulens szakmai kérdése:
Milyen lehetőségeket lát arra az Ön által megfogalmazott problémára, hogy a szakemberek együttműködésével hatékonyabbá válhasson a kutyásterápia?