Pedagógiai pszichológia

Az előadások a következő témára: "Pedagógiai pszichológia"— Előadás másolata:

1 Pedagógiai pszichológia

2 A pedagógiai pszichológia fogalma
Az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja. Feltárja, hogy: az ismeretátadás folyamatában a képességek alakulásának mechanizmusában a tanár-diák kapcsolatban egyén és közösség relációban személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában mi megy végbe a tanulóban és a tanárban

3 A pedagógiai pszichológia
a személyiségfejlesztés tudománya elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is előzménye: a fejlődéslélektan kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe

4 A pedagógiai pszichológia
a harmonikus személyiségfejlődés törvényeit, lehetőségeit elemzi pszichológiai megalapozást kíván adni a pedagógiai tevékenység számára megszervezi azokat a feltételeket, körülményeket, amelyek között a legszükségesebb folyamatok aktivizálódnak, a legpozitívabb személyiségjegyek formálódnak

5 A pedagógiai pszichológia
Tárgya: a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pszichológiai jelenségek, történések, törvényszerűségek vizsgálata Feladata: a személyiségfejlődésben való aktív közreműködés és a harmonikus személyiségfejlesztés Elemei: személyi összetevők ki-kit-kiket? tevékenységek oktatás-nevelés

6 A pedagógiai pszichológiai megközelítés
Motívum ↓ Jelenség ↑ Személyiség

7 A pedagógiai pszichológia rendszere
A pedagógiai tevékenység személyi meghatározói (tanuló személyisége, pedagógus személyisége, tanulói közösség pszichológiája, egyéb közösségek hatásai) A tanulói személyiségfejlesztést meghatározó tevékenységek (nevelési folyamat pszichológiája, oktatási folyamat pszichológiája) Átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód (kiemelkedő képességűek, tanulásban elmaradók, nehezen nevelhetők)

8 A személyiségfejlesztés pszichológiája
tevékenységben, aktivitásban nyilvánul meg vannak állandó jellemzői, amelyek rendszer jelleget, sajátos stílust kölcsönöznek az aktivitásnak belülről szabályozza a külső aktivitást

9 Személyiségelméletek
biologisztikus elméletek (Hippokratész, Kretschmer, Sheldon) mélylélektani elméletek (Freud, Adler, Jung, Szondi Lipót) szociológiai eredetű elméletek (M. Weber, T. Parsons) dinamikus személyiségelméletek (Maslow, Rogers, Erikson)

10 Személyiségelméleti problémák
1. Honnan ered az aktivitás? Rogers önmegvalósítás Freud ösztönelmélet Mi befolyásolja a személyiség alakulását? tulajdonságok szerepek és szokások döntések és választások Mire irányul az aktivitás? motiváció akarat és érdeklődés

11 A személyiség fejleszthetőségének általános kérdései
A személyiség fejlesztését segítő hatások minősége A fejlesztendő gyermek fogadóképessége A folyamat jellemzői

12 A személyiségfejlesztés törvényei
A szerkezet és funkció egységének törvénye A belső alapok és külső hatások egységének törvénye A koegzisztencia törvénye A transzfer törvénye Aktivitás törvénye A rész és egész viszonyának törvénye A direkt és indirekt kölcsönhatásának törvénye A totalitás törvénye

13 A tanulói személyiség A pedagógiai tevékenység célja: A gyermeki személyiség fejlesztése Az eredményesség függ: tantárgy tartalma, alkalmazott módszer, ped-tan. viszony, atmoszféra , életkori és egyéni sajátosságok Életkori sajátosságok: függetlenedés, önállóság növekedése

14 Életkori sajátosságok: 6-10 éves kor
első alakváltozás kora fő tevékenység a tanulás (tervszerűség, következetesség, akarati megfeszítés) a környezet tárgyi vonatkozású átélése konkrét műveletek dominanciája elvont racionális gondolkodás

15 Életkori sajátosságok: 11-15 éves kor
második alakváltozás formális műveletek kialakulása erősödő kritikusság „ábrándozás” problémák: biológiai érés, társadalomba való beilleszkedés

16 Egyéni sajátosságok meghatározó elemei: idegrendszer, pszichikus tényezők, környezeti feltételek Mire törekszik? Mire képes? Mi motiválja? Mit valósít meg? ↓ dinamikus tendencia jellemzői temperamentum képességek jellemvonások rendszere

17 Egyéni sajátosságok (Horváth György, 2004.)
1. értelmi képességek érdeklődés igényszint intelligencia kreativitás kognitív stílus tehetség 2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia erkölcsiség és értékrendszer

18 A tanulói személyiség megismerése I.
A megismerésnél figyelembe kell venni: a gyermek állandó fejlődésben van (folyamatos és rendszeres nyomonkövetés) a megismerés természetes környezetben történjen a személyiség tevékenységben nyilvánul meg a megismerés a továbbfejlesztés érdekében történik

19 A tanulói személyiség megismerése II.
A megismerés fő területei: 1. az eddigi személyiségfejlődés adatai (anamnesztikus adatok) 2. a gyermek körülményrendszere (család, osztályközösség, más csoportok) 3. az aktuális személyiség (testi és pszichikus fejlettség)

20 A tanulói személyiség megismerése III.
A megismerés módszerei: megfigyelés pedagógiai helyzetteremtés explorációs módszerek pedagógiai szándékú beszélgetés a tanuló tevékenységének értékelése

21 A „problémás” gyermek Tünetek: tartós levertség túlzott ingerlékenység
alacsony önértékelés szorongó sokat foglalkozik önmagával indokolatlan változások jellemzik a magatartását

22 Leggyakoribb problémák
- tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar) - neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis, beszédhibák, izomrángás) - emocionális rendellenességek (szorongás, depresszió, evészavar, suicidum) - pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia) - magatartászavarok (agresszivitás) - kábítószer problémák (nyugtatók, serkentők, hallucinogének)

23 A tanári munka pszichológiája
„pótolhatatlan emberi lény” Milyen a jó pedagógus? Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa istenhite Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők

24 Változások a XXI. században
Információs forradalom Információhordozók megsokasodása Modernizáció ↓ Iskola szerepének újraértelmezése Jelenismeret, jelenre orientáltság (munka, tanulás, partnerkapcsolat, kommunikáció, társadalmi kapcsolatrendszer, pénzügyi erőforrások)

25 A nevelést érintő változások
Az egyén, mint individuum (→ individuum-fejlesztő funkció) Megváltozott felnőtt-gyermek viszony A család visszaszorulása a nevelésben Társadalmi változások hatásai Változó elvárások a pedagógusokkal szemben „Új arcú pedagógus”

26 Új oktatási tartalmak – új(abb) pedagógusszerepek
oktatástechnológus atmoszférateremtő tudományos kutató kísérletező tanácsadó ↓ nő a belső feszültség reflektív viselkedés (szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)

27 A pedagógus mint foglalkozási szerep
Szociológiai jellemzők: Az értelmiség legnépesebb csoportja 1950: 42%, 2002: 70% a nők aránya Nőtt a pedagógusok iskolázottsága Nyitott a nem értelmiségiek számára Ragaszkodás a pályához Nők a pályamegtartók Nagy a szubjektív megterhelés

28 Felmerülő problémák, kérdések:
Tanári szerep – példakép, azonosulási minta „Tanít, nevel, adminisztrál” Tanári pályaindítékok – külső és belső motívumok Tanárparadoxon (belső konfliktusok) Tanári mentálhigiéné

29 A nevelő személyisége Rogers szerint: kongruens, elfogadó, bizalommal tele, megértő, empatikus Kuzmina szerint: kommunikációs képesség, konstruktivitás, pedagógiai tapintat, megosztott figyelem Kelemen László szerint: szilárd világnézet, fejlettebb növendékeinél, humánus

30 Adelson pedagógus típusai:
sámán lelkész misztikus gyógyító Kurt Lewin vezetési stratégiái: autokrata demokrata laisser faire Anderson I/D=1,9

31 A hatékony pedagógus A megértés fontosságát hangsúlyozza
A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad Folyamatos fejlődés biztosítása Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét Megadja a tanulónak a választás lehetőségét Magas elvárásokat támaszt Pozitív légkört teremt Megközelítése következetes Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit Biztosítja a rendszeres visszacsatolást

32 Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei
Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése Az információ és az ismeretek megosztása Az érzelmek megosztása Közös döntéshozatali folyamatok A családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

33 A burn-out jelenség A kiégés (burn-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a technológiában használtak és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig A kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják A burn-out szindróma öndiagnózis

34 A fogalom meghatározása
Herbert J. Freudenberger: "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek." Ditsa Kafry: "A kiégés tartós, vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben." Jakob Levy Moreno: Az énkép a szerepekből fejlődik ki és szereprendszerként fogható fel. Önmagunk érzékelése ahhoz a szerephez kötődik, amelyet betöltünk és önértékelésünk attól függ, hogy milyen jól töltjük be azt. Így érthető, hogy aki szakmai szerepében csődöt mond, az önértékelését kikezdi. Egy szerep értékének szétesése szerepbeli kifáradáshoz, vagy szerepkiégéshez vezet, melynek oka az elavult elképzelésekben és a teljesületlen szerepelvárásokban rejlik.

35 Keletkezésének fő okai:
Sok stresszor, nagy emocionális megterhelések Munkahelyen kevés motiváció, csökkent megelégedettség Megromlott szociális kontaktus Problémás kliensekkel való folyamatos érintkezés Munkahelyi keret feltételek és kapcsolatok megterhelők A segítő személyiségjegyei Stressz feldolgozási stratégiák Személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek

36 Keletkezésének fő okai:
Képzettség hiánya Lehetőség hiánya Szabadidő hiánya Képesség hiánya Megfelelő „szelepek” hiánya A változatosság hiánya Értelmes feladatok hiánya Alkalmazkodási mechanizmusok hiánya Munkatársak közötti összhang hiánya Szakmai és személyes elismertség hiánya Saját motivációk felismerésének hiány

37 Tünetek Testi szindrómák:
Krónikus fáradtság, gyengeség, energiátlanság, betegségre való hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, étkezési szokások megváltozása Emocionális tünetek: Kedvetlenség, levertség, feszültség, érzelmi kimerülés, gyakori sírás, érzelmi kiüresedés, megküzdési és kontroll mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegség alakulhat ki (depresszió, suicidium, alkohol-, drogabúzus, stb.) Szellemi kimerülés: Negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más emberekkel, és általában az élettel szemben. Cinizmus, elvész a rugalmasság.

38 A burn-out lefolyása I. Idealizmus szakasza:
- nagy lelkesedés a szakmáért - a kollegákkal való élénk kapcsolattartás - túlazonosulás 2. A realizmus fázisa: - szakmájával elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollegákkal, - érdeklődik a gyermek fejlődése iránt, - távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik, - kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság

39 A burn-out lefolyása II.
3. Stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság 4. Frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk (pl. diákokból diákság, diákanyag stb. lesz). a kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik, szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt, kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke 5. Apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a gyermekkel való interakció, a szakmai munka sematikusan történik

40 A burn-out szindróma terápiája I.
1. Prevenció: Motivációs lehetőségek: a./ általános motiváció: a munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken autonómia, szakmai fejlődés lehetősége, támogató rendszerek megléte anyagi-erkölcsi megbecsültség b./ személyes motiváció: a motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet

41 A burn-out szindróma terápiája II.
2. Intervenciók: beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére. a./ a stressz teli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális vonalon megközelíteni b./ stressz teli interakciókban az involválódást igyekezni csökkenteni c./ szorosabbra fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősség-megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokat d./ Coping, megküzdési stratégiák 3. Krízisintervenció

42 A nevelési folyamat pszichológiai elemzése
Nevelési folyamat: céltudatos személyiségfejlesztés vezérlése Magába foglalja: a gyermek egész személyiségére kiterjed és pozitív változásokra törekszik kiterjed a tanuló életére tudatos együttműködést igényel figyelembe veszi az egyéni sajátosságokat

43 A nevelési folyamat célja
A tanulónak pontos ismeretei legyenek a világról Ismeretei összhangban legyenek magatartásával Rendelkezzen értékes személyiségjegyekkel

44 Az ismeretek kialakításának pszichológiai problémái
tapasztalás cselekvés, aktivitás szokásalakítás fogalmak kialakítása a fogalmak szabályokká, normákká fejlesztése az ismeretek meggyőződéssé érlelése pozitív érzelmi állapot biztosítása

45 A magatartás kialakításának pszichológiai problémái
az akarat fejlesztése helyes készségek és szokások alakítása konkrét viselkedésmódok alakítása a jellem alakítása

46 A személyiség értékmérői
értékorientáció igényszint aktivitás motivációs bázis közösségi jelleg önállóság fegyelmezettség kreativitás énkép, önértékelés

47 Az oktatási folyamat pszichológiai elemzése
Oktatási folyamatban történik a tananyag átadása, ill. annak tanulók általi elsajátítása. Összetevői: ismeretátadás és ismeretelsajátítás Problémái: ismeretelsajátítás alkalmazás programozott oktatás

48 Az ismeretelsajátítás problémái
Hogy történik a fogalomalkotás? szemléltető oktatás (szenzualista empirikus lélektan) fogalomalkotás szakaszai: - tudatba való bevésődés absztrakciós folyamat esetleges vonások szelektálódása kialakul a mag cselekvő iskola (Lay és Dewey) elvont gondolkodás, megértés

49 Az ismeretek alkalmazásának problémái
elmélettől a gyakorlat felé vezető út absztrakt és konkrét gondolkodás viszonylatában megy végbe feladatmegoldást jelent alkotó jellegű tevékenység támpontokra van szükség feladatszituáció alapos és sokoldalú elemzése az alkalmazás eredményessége összefügg az ismeretelsajátítás színvonalával

50 A programozott oktatás
Alapelvei: „kis-lépések” elve „cselekvő tanulás” elve azonnali megerősítés elve egyéni ütem elve a teljesítmény kipróbálásának elve

51 Az iskolai tanulás pszichológiája
klasszikus tanuláselméletek (asszociatív elvű, kondicionálások, belátásos tanulás) iskolai tanulás mindig egy adott életkorhoz kötött a megtanulandó anyag különböző jellegű a tanulási idő felhasználása tanulási módszer megválasztása Az iskolai tanulás 3 alapvető komponense: új információ szerzés, transzformáció, kiértékelés

52 A pedagógus feladata meg kell tanítani a helyes időgazdálkodást
megfelelő tanulási forma megválasztása képesség kialakítása az igényszint emelésére ésszerű tanuláshoz csak elveket lehet adni!

53 Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális tényezők
A teljesítmény összefügg: - az alkalmazott módszerrel a tanuló és tanár személyiségtényezőjével a pszichés klímával Teljesítmény és személyiség viszonylatában: az értelmi képességekkel és az intelligenciával (Eltérések mutathatóak ki az oktathatóságban, hiszen azonos feltételek mellett különböző szinteket érnek el a tanulók.)

54 Mentális tényezők Összefüggés mutatkozik az oktathatóság és a gondolkodási műveletek fejlettsége között Az oktathatóság összefügg a gondolkodási tevékenység gazdaságosságával Módosító tényező lehet az értelem mélysége Meghatározó lehet az értelem rugalmassága Meghatározó lehet a gondolkodás kritikussága

55 Affektív tényezők Az érzelmek motiváló, energiamozgósító funkciója
Az érzelmek fokozzák vagy csökkentik a teljesítményt Az érzelmi állapotok már a tanulás folyamatát is befolyásolják Motiváció Szorongás Fáradás

56 Motiváció A motiváció csoportjai: Szociális motívumok
Önintegráló motívumok Megismerő, kognitív motívumok A motivációt alakító tényezők: Az iskola általános légköre A szociális tényezők A tanítási óra levezetése A tanár motivációs tevékenysége Az otthoni környezet

57 Szorongás Pszichikus feszültség
Teljesítmény és szorongás közti összefüggés Bizonyos mértékű szorongás szükséges a teljesítmény növeléséhez Fontos az oktatásban az egyénenkénti differenciálás a szorongásszint ismerete alapján

58 Fáradás Fogalma Olyan élettani állapot, amely valamilyen tevékenység következtében lép fel, s következményként a teljesítőképesség csökken (lehet normális és patológiás) Fajtái Fizikai munka következtében létrejövő Szellemi munka következtében létrejövő Endogén okok alapján fellépő Tünetei Viselkedési rendellenesség Megismerési folyamatok és funkciók pontatlansága Érzelmi károsodás Csökken a cselekvés pontossága

59 Fáradás A tanuló fáradásának forrásai:
iskolaéretlenség, fizikai fejletlenség rosszul szervezett oktatási folyamat A fáradtság következményei: gyenge tanulmányi eredmény magatartási rendellenességek fejfájás, vegetatív zavarok, alvászavar

60 Fáradás Fáradékonyság
Kifejezi az egyén tűrőképességét a megterhelésekkel szemben A fáradékony gyermek jellegzetes típusai: Fizikailag gyenge, ideges alkatú gyermek Aluszékony gyermek Túlértékelt gyermek Siető, időhiánnyal küzdő gyermek Kimerülés vagy kóros fáradtság étvágytalanság, depresszió, álmatlanság, alvászavar, hányinger

61 Fáradás A fáradás és kimerülés elkerülésének pszichológiai feltételei:
A terhelési szint megállapítása, gyakori ellenőrzése Helyes napirend kialakítása Követelmények összehangolása Hatékony oktatási módszerek alkalmazása Érzelmek fokozottabb felhasználása Tevékenység és pihenés váltakozása Szaktárgyi feladatok (a lényeg kiemelése)

62 Lelki egészségvédelem
Mentálhigiéné - lélek egészségének védelme, megőrzése Olyan életmód, életforma kialakítása, amelyben a személy számára adottak a testi, lelki, társas fejlődés feltételei Tudománya: mentálhigiénia Szemlélet- és elméletrendszer Interdiszciplináris megközelítésmód

63 Lelki egészségvédelem: paradigmaváltás
Medicinális modell Klasszikus orvostudomány Lineáris okság Okokat keres, kiiktatja a zavart Betegség, diagnózis Gyógyítás Non-medikális modell Humanisztikus pszichológia Kölcsönhatások Magától elmúlik a zavar Probléma, zavar, állapot Konzultáció, intervenció, tanácsadás

64 Lelki egészségvédelem: a prevenció
Központi fogalma: prevenció A prevenció fajtái: Primer prevenció MINDEN szocializációs színtér kóros folyamatok elindulását akadályozza meg Secunder prevenció (elsősorban eü intézmények) lelki eredetű megbetegedések megállítása Tercier prevenció (elsősorban eü intézmények) a betegségből fakadó károsodások csökkentése, megszűntetése, kezelése

65 A lelki egészség kritériumai (Jahoda)
Uralom a környezet felett Adekvát valóságérzékelés Integráltság Pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt Folyamatos fejlődés, növekedés az önmegvalósítás irányába Autonómia

66 Természetes támogató rendszerek (Caplan)
Primer csoportok „közösségi kapuőrök” Szomszédság Önsegítő csoportok iránti igény

67 Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei
Mentálhigiénés oktatás Mentálhigiénés prevenciós tevékenység Korrektív programok Önértékelés fejlesztése Önsegítés, kortárssegítés A tanári személyiség erősítése, védelme Szupervízió Iskolai szervezetfejlesztés Szülőkapcsolatok befolyásolása Nyitás a közösségek felé

68 Az iskolapszichológus szerepe
Pszichológiai tárgyú felmérések, vizsgálatok elvégzése Óralátogatás Közvetlen foglalkozás a tanulókkal Tehetséggondozás Munkakapcsolat a pedagógusokkal Együttműködés a szülőkkel

69 Stresszt kiváltó események
A tanulók folyamatos irányítása és ellenőrzése A tanulók fegyelmezetlensége Zsúfolt iskolák, magas osztálylétszám Rossz munkakörülmények Nagy idői leterheltség Anyagi, erkölcsi megbecsültség hiánya Rossz kollegiális kapcsolatok

70 Elsődleges prevenció 1. Szervezeti szinten:
Döntésekbe való bevonása a dolgozóknak Forgórendszer kialakítása a munkamegosztásban Megbeszélések szervezése Mentálhigiénés programok 2. Egyéni szinten: Személyes és szakmai hálózat kiépítése Beszélgetés hasonló helyzetű kollégákkal Irreális elvárások megváltoztatása Érdeklődés kialakítása, elfoglaltság, hobbi Egészségesebb életstílus kialakítása Alkalmazkodási stratégiák kialakítása

71 „A motiváció az, amikor az álom munkaruhát ölt.”
A tanulás motiválása „A motiváció az, amikor az álom munkaruhát ölt.” (Franklin) 1980: motiváció, kogníció, emóció kapcsolata tanulás és tapasztalás kapcsolata 1995: effektancia motívum (arra ösztönöz, hogy hatást gyakoroljunk környezetünkre kompetencia motívum (arra ösztönöz, hogy hatékonyabban bánjunk környezetünkkel) akarat, megküzdési stratégiák

72 A tanulás motiválása … egy kívánt célállapot elérésére való késztetés, irányítás, az egyén tanulási tevékenységre való készenlétének megteremtése céljából Az iskolai motiválás kérdései: Hogyan érheti ezt el az iskola, hogy ösztönözze a tanulót? Mi mozgósítja a tanulót, hogy magáévá tegye az iskola követelményeit?

73 A tanulási motiváció A tanulási motívum: befolyásoló erő
speciális tapasztalatok eredményeként jön létre egyénenként különböznek A motívumok jellemzői: tanultak az egyén által aktívan alakítottak csak meghatározott szituációs feltételek mellett vezetnek cselekvéshez relatíve tartósak a relatíve legerősebbek aktivizálódnak

74 A tanulási motiváció - a tanulási tevékenységre késztető belső feszültség - energetizálja, aktivizálja, irányítja a tanulást a tanuló és az iskolai követelmények kapcsolatának rendszerében formálódik belső dinamikus hajtóerők és a külső tényezők kölcsönhatásában alakul

75 Meghatározó elem: önszabályozás
autonómia kialakulása kezdetben pillanatnyi igazságoknak való kiszolgáltatottság reflektív önreguláció: értelem, érzelem, akarat ↨ énkép figyelembe kell venni: a tanuló kialakult nézeteit, meggyőződését, értékelési rendszerét, meghatározó környezeti befolyásokat

76 A tanulási motiváció osztályozása
1. Beépült (internalizált) motiváció lelkiismeret, kötelességtudat 2. Belső (intrinsic) motiváció személyiségjegyek, tanulási szituáció sajátosságai érdeklődés, kíváncsiság, belső ösztönzés 3. Külső (extrinsic) motiváció a tanulás mint eszköz jutalom reménye alapozza meg (vagy a büntetés elkerülése) 4. Presztízs motiváció külső és belső motívumok között található belső énérvényesítés vagy külső versenyhelyzet motiválja

77 A tanulás és a motiváció kapcsolata
viszonyulás feltétel irányultság tanulás motiváció kitartás eredményesség intenzitás tartósság

78 A tanulói teljesítmény mérése, értékelése
A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb./: a nevelés módszerei közé tartozik külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben/fejlesztésben Módszereiben változatos szervezett visszacsatolás, értékmegállapítás

79 A tanulói teljesítmény értékelése
A pedagógiai értékelés célja: a személyiség fejlesztése Az értékelés alapja: a tanuló teljesítménye A tanulói teljesítmény: állandóan változik pszichikai, pedagógiai és társadalmi tényezők által meghatározott

80 Az értékelés számos probléma forrása lehet
ismeretek ellenőrzése és értékelése „a termék minőségét kizárólag a termelő értékeli” a tananyag elvégzése áll a fókuszban elsősorban fegyelmező tevékenység a számonkérés ötletszerű, esetenként megtorló jellegű

81 Szükséges-e az ellenőrzés és értékelés?
félelem és szorongás legfőbb forrása nem a tényleges fejlettséget tükrözi elsősorban az emlékezetet méri Viszont: emeli a teljesítményt visszajelzés hiánya károsító hatású megmutatja siker fokát és a lemaradás mértékét

82 Az értékelés funkciói 1. Személyiségfejlesztő vagy nevelési funkció
énképfejlesztő funkció megerősítő funkció motiváló funkció mintanyújtó funkció prognosztizáló funkció 2. Visszajelentési funkció 3. Szabályozó funkció 4. Szelekciós funkció

83 Az értékelés funkciói:
az oktatás eredményességének lemérése a tanulói teljesítményről kapott visszajelzés alapján a tanulók ismereteinek, képességeinek számbavétele, s eközben tanúsított magatartásuk minősítése a megtanult ismeretek megerősítése, ismétlése

84 Értékelés fajtái Diagnosztikus: helyzetfeltárás
Formatív: segítés, fejlesztés Szummatív: minősítés Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában: hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításában motivál a tanulásban, mintát ad Az értékelés problémája: a viszonyítás – önmagához vagy külső elvárásokhoz.

85 Az értékelés követelményei
objektivitás érvényesség megbízhatóság sokoldalúság megkülönböztető jelleg

86 Az értékelés funkciója, tárgya, szintjei
Funkciója: a visszacsatolás a különböző pedagógiai jelenségekről Tárgyai: egy ország oktatási rendszere, központi és helyi tantervek, egyes iskolák eredményessége, pedagógusok munkája, oktatási anyagok, tanulók tudása, fejlődése, pedagógiai kezdeményezések Szintjei: országos, regionális, helyi, tanulócsoport, egyén

87 Az értékeléskor figyelembe kell venni:
az ellenőrzés, értékelés a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében történik szerves része az oktatási folyamatnak csak nevelő és növendék személyi kapcsolatában értelmezhető

88 Az értékelés folyamata
1. Az értékelés megtervezése a./ funkciójának tisztázása, rögzítése, b./ a célok, a követelmények megfogalmazása, átvétele c./ az információ-, ill. adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása, ha szükséges, akkor kifejlesztése. 2. Információgyűjtés a tanulók tudásáról 3. Az információk elemzése, értelmezése 4. A megfelelő minősítések, ill. döntések megfogalmazása

89 Az osztályozás pszichológiai kérdései
tantervi követelmények és a tanulók teljesítményének egymáshoz való viszonya a feladatként adott teljesítmény minősítésére használt eljárás Funkciói: didaktikai nevelési Nehezíti az osztályozást: objektív normák hiánya szubjektív hibaforrások az objektivitás mértéke függ a tárgy jellegétől veszélyes az érdemjegyek fetisizálása

90 A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése
A követelés kötelező célokat és feladatokat állít a tanuló elé cselekvés, tevékenység végrehajtására késztet (aktivizál) Külső indításból halad a belső indítás felé: kisiskoláskorig: felnőttekhez kötődő tekintélyerkölcs pubertáskorban: társakhoz kapcsolódó szolidárerkölcs ifjúkor: öntudatos autonóm erkölcs A követelés értéke: céltudatos cselekvéshez szoktat, önfegyelemre, önuralomra nevel Fajtái: parancs és tiltás A parancs szabályai: ne legyen túl sok legyen szuggesztív, rövid és határozott legyen következetes körültekintően kell alkalmazni

91 A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése
A meggyőzés Kettős cél elérésére alkalmas: tudatformálás meggyőződés-alakítás Serdülőkortól alkalmazható Elősegíti: a kérdésre adott helyes válasz a viselkedés várható következményeinek közlése ok-okozati összefüggésekkel való érvelés beszélgetés

92 A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése
Jutalmazás és büntetés külső, társadalmi értékelés, amely a nevelőn vagy a közösségen keresztül jut el a tanulóhoz A jutalmazás: elismerő értékelés, pozitív hatású, energetizál, cselekvésre ösztönöz A büntetés: gátló nevelési módszer hatása lehet pozitív, negatív és védekező

93 A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése
A példaadás A példa hatásának pszichológiai feltételei: a példaképben az elvek és a cselekvés összhangja a példa érzelmileg is ragadja meg a követőt a példa hatását fokozza a társadalom értékelése legyen meg a befogadóban a szükségletek az átvehető tulajdonságok iránt A példakövetés típusai: hűen lemásol vagy válogat (befolyásolhatóbb, alkotóbb személy) Példaképválasztás: kisgyermekkorban: alapja az érzelmi kötődés, külsődleges tulajdonságok kisiskoláskor végéig: konkrét élő személy, jó és rossz tulajdonságok egyaránt átvételre kerülnek serdülőkor: eszménykép, „nagy emberek”

94 A nevelés pszichológiai módszereinek elemzése
A gyakorlás, szoktatás Az erkölcsi szokásrendszer kialakításának módszere cél a követelmények betartása

95 A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai
konfliktus a kollégákkal iskolai tevékenységhez köthető (érték/érdek) személyes jellegű Megoldás: kooperáció, konszenzus konfliktus a szülőkkel makrostrukturális okok, kompetencia határok szülőtípusok: aktív, passzív, ellenséges, kritikus cél: konstruktív kommunikáció

96 A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai
konfliktus a diákokkal diák viszonyulás: azonosuló, konform, agresszív, kritikus életkorfüggő pedagógusi viszonyulás: gúny, irónia, empátia, együttműködés, szankció… diákok konfliktusai okai: rivalizálás, „másság” elutasítása, agresszivitás, csoport társas légköre

97 Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

98 „Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagos gyermeknek?"
aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális kömyezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

99

100

101 A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők
Gyermek Iskolán kívüli feltételek Iskolai feltételek Egyéni és speciális fejlődési szükségletek DIFFERENCIÁLÁS Külső Belső Szelektív Integratív Iskolai válaszok

102 Az integráció pedagógiája = a jó pedagógia
Gyermekközpontú Az életben valóban használható tudást ad Módszertanilag megújult A gyermekek tevékenységére, problémamegoldásaira és önállóságára épül Reflektív, nem mutogat kívülre, nem hibáztatja a szülőket, nem a család és különösen nem a gyermek felelősségévé teszi a tanulást Differenciáló pedagógia (mindenkit a saját lehetőségeinek, igényeinek megfelelően optimális fejlesztésben részesít)

103 A pszichés rendellenességek jellemzői:
4 D modell: deviancia (normától eltérő) distresszkeltő (kellemetlen, nyugtalanító) diszfunkcionalitás (bomlasztóan hat a köznapi tevékenységre) veszélyesség

104 Biológiai tényezők genetikai hibák alkohol, drogok, AIDS
civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta táplálkozás szülés körülményei koraszületés fogós szülések elhúzódó szülések balesetek

105 Pszichológiai hiányosságok
születés előtt - magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok) - beszélgetés a magzattal - simogatás - anya: súlyos stressz hormonok  magzat labilis élete szülés alatt szülés után - pszichológiai környezet - biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás, személyiségek) - törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia) - szabadság, felelősség, játék

106 Szociális tényezők öröklés/környezet hatás
család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem, szexuális abúzus) iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz, teljesítmény centrikus követelmények, zsarolások) TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik társadalom

107 Az átlagtól eltérő gyerekek pszichológiája
kiemelkedő képességű tanulók tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók

108 Speciális bánásmódot igénylő tanulók
lassú tanulók tehetséges gyerekek hátrányos helyzetű tanulók tanulási zavarral küzdők alulteljesítő tanulók nehezen nevelhető akadályozott tanulók

109 A hátrányos helyzetű tanuló
Jellemzők: alacsony jövedelmű családok tagjai sokszor nem kielégítő a testi fejlődés, orvosi ellátás éhezés, egészségtelen körülmények hiányos nevelési ismeretek (tervszerűség hiánya) tapasztalatok, élmények hiánya tanulási motiváció sérülése korai munkavállalás

110 Szocioökonómiai (jövedelmi) helyzet meghatározói: /Spéder, 1998/
a felnőttek munkaerő-piaci pozíciója - iskolai végzettség - iskolai végzettség, szakma iránti kereslet - a munka anyagi elismertsége a család demográfiai összetétele, családszerkezet (családmag, nagycsalád, családtöredék) - gyermekek száma - nyugdíjasok száma - együtt élő családtagok száma és korösszetétele - beteg családtag

111 Szociokulturális hátrány
Az iskola feladata a kulturális értékek átszármaztatása A családi és az iskolai szocializáció közötti távolság juttatja a gyermeket szociálisan előnyös, vagy hátrányos pozícióba. Hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésében, tanulási eredményei elérésében, iskolai életminőségében. Nehezebb az iskolai helyzete: - nyelvi, kulturális, etnikai kisebbséghez tartozik - külföldi állampolgár

112 A hátrányos helyzetű gyermek
Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

113 A veszélyeztetett gyermek
Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

114 Tennivalók: ne sztereotipizáljunk iskolai étkeztetés, orvosi ellátás
hiányzó tapasztalatok pótlása motiválás, érdeklődés felkeltése, fenntartása

115 Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód
Iskolai alulteljesítés: a tanuló tartósan képességei alatt teljesít Thorndike: mérési rendszer hibája Alapvető jellemzők: alapvető pszichológiai folyamatokban nincs rendellenesség minden tantárgyra kiterjedő nehézségek nem tanulási zavar, ill. fogyatékosság az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze Mérése: IQ-teszt és tantárgyteszt

116 Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód
Felismerése: az órára rendszertelenül készülnek helytelen tanulási szokások perfekcionisták követelményektől szoronganak túlzottan érzékenyek magukba zárkóznak társas készségeik hiányosak

117 Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód
Rimm (1989) faktorai: 1. verseny 2. felelősség 3. kontroll 4. teljesítményvonatkoztatású kommunikáció 5. tekintély, tisztelet Megszüntetése: pszichodinamikai beavatkozások (pszichológus) sikerélmény biztosítása, személyes hatóerő érzete tanulási környezet megváltoztatása alapvető készségek fejlesztése Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód

118 A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód
szociális inadaptáció (magatartási rendellenességek) Kelemen (1981): magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek általános nevelési eljárások nem hatékonyak értelmi fejlettség normális Tünetei: 1. agresszív-támadó magatartás 2. regresszív-védekező magatartás 3. az erkölcsi magatartás zavarai

119 A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód
Oka: környezeti ártalmak (nagyrészt családi eredet) kedvezőtlen családi légkör helytelen nevelési eljárások (kényeztetés, szigorúság, kettős nevelés, következetlenség) Teendők: prevenció (társadalmi); kapcsolattartás a szülőkkel korrekció: - tünetek tanulmányozása - okkeresés - elemzés - tervkészítés - szeretet, megértés, bizalom, pszichológiai tudás A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód

120 A lassú tanulókkal való bánásmód
Osztálytársaikhoz képest számottevően lassabb ütemben képesek tanulni. Jellemzők: IQ 70 és 85 között éretlenek, fejlődési ütem lassúbb frusztrációs tolerancia alacsony hajlamosak magukat leértékelni figyelem nem tartós alapkészségek terén hiányosságok helytelen munkavégzési szokások

121 Lassú tanulók Ördögi kör: hiányosságok bátortalan alacsony
feladatvégzés önértékelés

122 Lassú tanulók A fejlesztés két általános stratégiája:
Kompenzáló oktatás: - a szokásosnál gazdagabb környezeti feltételek - a hiányosságok kiegyenlítése - a tanítási-tanulási folyamat során arra támaszkodik, amiben a tanuló jó! Korrekciós oktatás: - a tanuló gyenge oldalainak felerősítése, a hiányosságok felszámolása a cél - az anyag újratanítása, a szokásosnál többszöri gyakorlás A lassú tanulók számára kisebb létszámú, ún. korrekciós osztályokat hoznak létre, ahol mindkét stratégiát használják.

123 A tanulási zavarral küzdő tanulók
a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak az intelligenciájuk átlagos vagy az átlagot meghaladó speciális tanulási nehézséget jelent nem betegség  nem lehet „kigyógyulni” belőle, de speciális fejlesztéssel korrigálható

124 A tanulási zavarral küzdő tanulók
A tanulás mely területei érintettek? alapvető és legfontosabb megtanulni valók: olvasás, írás, számolás, a nyelv ismerete kitartás, szervezőkészség, impulzivitás, társas alkalmazkodás képessége, mozgáskoordináció

125 A tanulási zavarral küzdő tanulók
Ki kell zárni: - érzékelés zavarai (látás, hallás) - motoros funkciók zavarai (agyi károsodás, izomdisztrófia) - környezeti hatások (sok hiányzás, rossz tanítási módszer, kedvezőtlen kulturális hatások) - emocionális zavarok

126 A tanulási zavarral küzdő tanulók
Leggyakoribb megnyilvánulási formák: diszlexia: az olvasástanulás terén mutatkozó zavar diszgráfia: az írás képességének károsodása diszkalkulia: a számolási képesség zavara

127 A dyslexia tünete olvasás írásban fellépő tünetek
a beszéd területén megnyilvánuló tünetek magatartásban fellépő tünetek

128 Olvasás-írásban fellépő tünetek
olvasás hibái (betűtévesztés, betűkihagyás, szótagkihagyás, betoldás, rossz kombinációk, ismétlések, szóroncsok) olvasás tempója (lelassult pszichomotorium, kompenzációként létrejött rossz olvasástechnika) szövegmegértés (minél kevesebb hiba, annál érthetőbb)

129 A beszéd területén megnyilvánuló tünetek
nyelvileg fejletlenek, elmaradottak gyenge a szájtérben való tájékozódás gyenge szókincs (kevés az aktívan használt szó, szótalálási nehézségek)

130 Magatartásban fellépő tünetek
90%-nál fordul elő dekoncentrált, fáradékony, változó teljesítmény védekezési és kitérési mechanizmusok agresszivitás kompenzáció félelemmel teli visszahúzódás

131 Egyéb területek fejletlen ritmusérzék nehezen alakul ki a testséma
ügyetlenek a finommozgások rossz tájékozódás térben és időben

132 A tehetséges tanulók Tehetségesnek tekinthetők azok az óvodások, általános és középiskolások, akik kinyilvánított vagy potenciális képességeikből adódóan bizonyíthatóan magas teljesítményre képesek a következő területek bármelyikén külön-külön vagy együtt: általános intellektuális tehetség specifikus tanulmányi képesség kreatív vagy produktív gondolkodás vezetői képességek vizuális és előadóművészetek

133 A tehetséges tanulók A tehetséges tanulók kiválasztása:
átlagon felüli intelligencia (130 felett) a tanuló múltbeli teljesítménye az adott területen (standardizált tantárgyi tesztek) kreativitás a feladatvégzésben mutatott kitartás és felelősségérzet

134 A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

135 Az azonosítás fázisai (Eyre,1997)
Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése A második fázis: ad hoc azonosítás A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése.

136 TEHETSÉGPONTOK, 2009

137 Szülők szerepe a tehetséggondozásban
Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi,fizikai, szociális…képességeit Bátorítja gyermekét az önelfogadásban Biztosítja az ingergazdag, támogató környezet Érzelmi biztonságot nyújt Identifikációs modell közvetít kíváncsiság gyermeke dolgai iránt Lehetőséget ad együttes tevékenységre A tanulás személyi, tárgyi,anyagi feltételeinek biztosítása Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását

138 A tehetséges tanulókkal való bánásmód
A tehetségfejlesztés 3 fő stratégiája: gyorsítás, léptetés:a tanulmányoknak a szokásosnál rövidebb idő alatti elvégzése gazdagítás, dúsítás: az érdeklődési körnek megfelelően, a tantárgyi anyagon túli képzés elkülönítés: külön iskola vagy osztály

139 Mire is van szüksége egy tehetséges gyermeknek?
LEHETŐSÉG Kognitív Önálló, önirányított tanulásra Tapasztalatcserére, Hatékony tanulási technikára. Magasabb kognitív szintű munkára, BÁTORÍTÁS Affektív Elmélkedésre, Kérdésfeltevésre, Kockázatvállalásra SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Együttműködésben és tiszteletadásban Önelfogadásban, érdekérvényesítésben Vezetői szerep felvállalásában Szociális

140 Pedagógiai kommunikáció
A pedagógiai kommunikáció - a pedagógiai céloknak alávetett - pedagógiailag szabályozott, intézményesült, - tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban megy végbe.

141 Az osztálytermi kommunikáció szintjei
Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Csoportkommunikáció

142 Meghatározói elemei Szituáció (helyzetleírás, jelenet)
Résztvevők (beszélő, címző, hallgató, címzett) Célok (kimenetelek, végcélok) Akciósor (az üzenet tartalma és formája) Eszközök (csatorna, beszédformák) Normák (interakciós normák, értelmezési normák)

143 Tanári kommunikációs eszközök I.
Vokális kommunikáció A hangerő A hangfekvés A beszéd tempója

144 Tanári kommunikációs eszközök II.
Nonverbális kommunikációs eszközök a tanítás nézőpontjából: Mimika Tekintet Gesztusok, kézmozdulatok Testmozgás, testtartás Térszabályozás

145 A tanulók kommunikációs viselkedése
Típusok: „a mintagyerek” „nem értem” „a visszakérdező” „a jóváhagyást kicsikaró” „a csodálkozó” „a tanár nonverbális jelzéseiből tájékozódó”

146 A tanulók testbeszéd jelei
A stressz jelei Az agresszivitás jelei A hazugság jelei A figyelem, az érdeklődés jelei Az unalom jelei A tanulói testbeszéd helyes értelmezésének fontossága!!!

147 Esetleges megoldás T. Gordon: hatékony kommunikáció
őszinteség és nyíltság kommunikációt serkentő és gátló közléstípusok kié a probléma?: akinek az igényeit sérti a másik viselkedése közléssorompók: nem segítik a probléma megoldását (kész megoldást ad, utasít, bírál, elbagatellizálja a dolgokat)

148 Közléssorompók Parancsolás, utasítás: „Azonnal radírozd ki!” (félelmet kelt, ellenállás, ellenségesség elmélyítése) Figyelmeztetés, fenyegetés: „Ne kelljen kétszer mondanom…” (félelem, kipróbálás, haragot ébreszt) Prédikálás, megleckéztetés: „Egy ekkora gyerek ezt már…” (bűntudat, bizalmatlanság) Tanácsok, megoldások, javaslatok Kioktatás: „Hát ebben tévedsz” (védekező magatartás, megbántottság, nem figyel rá) Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás: „Annyira felületes vagy!” (megbélyegző, visszavágás, önbeteljesítő jóslat)

149 Közléssorompók Dicséret, egyetértés: (manipulatív szándék)
Szidás, megbélyegzés: „Ma sem fájdul meg a karod a sok jelentkezéstől, Józsi!” (önértékelést rontja, visszavágás, nevetségessé tehet) Értelmezés, elemzés: „Ki vagy merülve, és túlreagálod a dolgot!” (düh, félreértés) Bíztatás, vigasztalás: „Ugyan már, biztosan sikerülni fog!” (problémát bagatellizálja) Kérdezgetés, vallatás, keresztkérdések: „Hogy történt? Ki kezdte?” (gyanakvás, bizonytalanság) Elterelés, humorizálás: ”Erre most nincs időnk!” (problémák szőnyeg alatt)

150 A hatékonyságot növeli:
én-közlések passzív hallgatás: csend, empátiás dörmögés, ajtónyitogató mondatok aktív hallgatás: értő figyelem (visszatükrözés) ajtónyitogató kérdések

151 Az iskolai csoportok pszichológiája
Az iskolai közösségek specifikumai formális csoport életkori meghatározottság szervezett és irányított személyiségfejlesztés Az iskolai osztály, mint a társas kapcsolatok szerveződésének vezető színtere iskolai közösségek alapegysége az osztály a tanuló mikrokörnyezete státuszok, szerepek (szocializáló szereppel bírnak)

152 Az iskolai csoportok pszichológiája
A csoporttá szerveződést befolyásoló tényezők ülésrend közös élmények csoportba lépés együttlétből adódó élmények létszám és nemek megoszlása meghatározó a pedagógus személyisége

153 Az iskolai csoportok sajátosságai
kettős arculat: formális és informális csoporttá válás feltételei: ébredjenek a tanulók egymás jelenlétének tudatára igényeljék a tanulók a másokkal való együttműködést az együttműködésnek a kölcsönösségen és a viszonzáson kell alapulnia (bizalom, alkudozás, összehangolás) ébredjenek a tanulók annak a tudatára, hogy ők minden mástól megkülönböztethető egységet képeznek

154 Az iskolai csoportok fejlődése
A csoport fejlődése Argyle szerint: formálódás viharzás normázás produktivitás A csoport fejlődése Mann szerint: kezdeti panaszkodás korai aktív bekapcsolódás konfrontáció (ellenőrzés) internalizálás (kompetencia) elválás és befejező áttekintés (gondoskodás)

155 Szerepek az osztályban
Konstruktív szerepek: Kezdeményezők, véleménynyilvánítók, kérdezők, informátorok, szabályalkotók, általánosítók, engedelmeskedők Destruktív szerepek: Akadékoskodók, vetélkedők, mindentudók, hírharangok

156 Pszichológiai sajátosságok
csoportösszetétel heterogenitás és homogenitás osztály- és csoportnormák segítő és gátló hatás csoportnagyság csoportszerkezet

157 „ Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja és nem magával vonszolja tanítványait….,
Megmutatja az utat, de nem viszi őket végig a célig… Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja, hogy saját fejükkel gondolkozzanak.” Confucius