Bevezetés a pályatanácsadási rendszerek összehasonlító elemzésébe

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a pályatanácsadási rendszerek összehasonlító elemzésébe"— Előadás másolata:

1 Bevezetés a pályatanácsadási rendszerek összehasonlító elemzésébe
Andragógia - munkavállalási tanácsadó minor alapszak II. Az életpálya tanácsadás társadalmi-gazdasági környezete a XXI. században Borbély-Pecze Tibor Bors

2 …de mire is építkezünk - fogalmi zavarok a pályatanácsadás területén a mindennapokban
pályairányítás pálya-felvilágosítás információs pedagógiai tanácsadás egyéni/ csoportos pedagógiai tanácsadás pályaválasztási tanácsadás pszichológus által végzett pályaválasztási tanácsadás Pályaorientáció Életpálya-fejlesztés Karrier tanácsadás Munkatanácsadás / munkavállalási tanácsadás Rehabilitációs célzatú munkatanácsadás Reszocializációs / pótlólagos én-fejlődést elősegítő munkatanácsadás Életpálya tanácsadás (LLG)

3 Az életpálya tanácsadás területei

4 Mi nem pályatanácsadás?
állásközvetítés (placement) toborzás-kiválasztás szervezetfejlesztés / szervezetszobrászat képességvizsgálat / alkalmasság-vizsgálat munkaadói-munkavállalói egyéni vagy kollektív viták rendezése (pl. mediáció eszközével) SNI / tehetséggondozás, fejlesztőpedagógia A tanácsadás (counselling) egyéb területei (pl. család, addiktológiai, életvezetési tanácsadás…) Önmagukban ezek a szolgáltatások nem minősülnek pályatanácsadásnak, de integráltan részei lehetnek a pályatanácsadásnak!

5 Tanácsadási területek és multidiszciplináris megközelítés
Rajnai et al 2001

6 Fogalommagyarázatok

7 pályairányítás A rendszerváltás előtt használatos pályairányítás fogalmában erőteljesen jelenik meg a gazdaság igényeinek figyelembe vétele és kevés hangsúly helyeződik az egyéni ambíciókra. A kereslet- kínálat egyensúlyának kialakítása szempontjából ez a megközelítés nagyon sikeres lehetne, amennyiben egészen a 80-as évekig nem tapadna hozzá elválaszthatatlanul a szocialista (tervhivatali) tervezés, amely a munkaerőt is ugyanolyan termelési tényezőként tervezi meg, mint a gazdaság rendelkezésére álló nyersanyagot, és képességvizsgálattal valamint beiskolázási kvótákkal kívánja kezelni a pályaválasztás összetett ügyét. Mindaddig, amíg a rendszer kötött munkaerő gazdálkodással működik (és minden végzettnek van államilag biztosított munkahelye), a pályairányítás egyéni szinten megjelenő objektív – gazdasági panaszai enyhék. Ami közel sem jelenti azt, hogy a mai piacgazdasági keretek között a személyes tényezők elhanyagolása ne jelentkezne, és ne csökkentené a fiatalok és felnőttek jóllétérzetét. A fiatalok 39%-a kudarcot él át a választásai nyomán, a felnőttek 25%-a „rossz pályát” választott (Györgyi Zoltán (2000, 2003)). A legbiztonságosabb az lenne, ha a tervutasításos rendszer keretei között alkalmazott szóhasználatot elfelejtenénk, és elmozdulnánk a munkaerő-piaci információnyújtás, szakmák, foglalkozások munkaerő-paci helyzetének és társadalmi respektjének bemutatása irányába. Amely feladatot a modern közgazdaságtan és közigazgatástan is állami – önkormányzati szerepként határoz meg, mint a piaci információs asszimetria (Stiglitz old.) csökkentésének eszközét. (ld. analógiaként az ingatlankataszter és m2/Ft ár iránti igény egyre erőteljesebb megjelenését.) Ma a „hiányszakmák” és az RFKB 10-es listák hasonló felfogást képviselnek ld. MKIK, GVI vizsgálatok

8 pálya-felvilágosítás
A ’70-es évektől használt fogalom a pályairányítás direkt tartalmát nélkülözi, de nem tartalmazza a pályaválasztási tanácsadás modern felfogásának teljes spektrumát. A pálya-felvilágosítás lényegében az információs tanácsadásra, az információnyújtásra helyezi a hangsúlyt. A tanulót kész lénynek feltételezi, aki a megkapott információk alapján döntésképes. A ~ vonatkozásában szerepet kap a szülők tájékoztatása, amíg a pályairányításban egyik szereplő önálló döntésére sem helyeződött meghatározó hangsúly. A pálya-felvilágosítást a pályaismeretekkel csak részben rendelkező pedagógus főként a beiskolázásra koncentráló segédanyagokra (tájékoztató könyvek) támaszkodva végzi. Egyes esetekben a felsőbb iskola tanára, vagy a megyei pályaválasztási / pedagógiai intézet munkatársa végzi el a feladatot. A feladat ellátása magas szintű pályaismeretet feltételez. Azaz a szakképzés és a foglalkozások világának pontos és naprakész ismeretét, amellyel a mai pedagógusok nem rendelkeznek. A megyei pedagógiai intézetek ilyen irányú erőforrásai pedig erősen korlátossá váltak, vagy gyakorlatilag leépültek. Új lehetőségként a 2004-től alakuló TISZK-ek a szakképzésben, és a TIOK-ok a közoktatásban kellene, hogy átvegyék ezt a típusú feladatot. Empirikus bizonyítékunk azonban nem, vagy csak alig létezik a feladat tanuló és szülőlétszámra vetített ellátásáról, ahogyan a hozzá szükséges eszközkészlet és szakértelem átadása is esetleges.

9 pedagógiai információs tanácsadás
A pedagógiai információs tanácsadás más információs tanácsadásokhoz hasonlóan csak a konkrét és korrekt információk átadására koncentrál az információkérő igényeit figyelem előtt tartva (szülő, pályaválasztó), de nem foglalkozik az információ feldolgozásával, nem alkot visszajelző láncot az információkérő és az információnyújtó között, azaz nem tekinthető counselling típusú tevékenységnek. Jellemzően egyszeri alkalomra koncentrálódik, főként iskolák képzési programjainak, szakképzések (és nem foglalkozások vagy pályák!) bemutatására összpontosít. Tehát munkaerő-piaci kapcsolódása gyenge, az általános képzés és a szakképzés vagy az egyes szakképzési szintek közötti átmenet támogatását szolgálja. Az utóbbi néhány évben (főként az NFT1 HEFOP programjainak támogatásából) több változata is kialakult: úgy mint közművelődési intézményben[1] nyújtott információs pályatanácsadás, felnőttképzési információs tanácsadás, felsőoktatási információs tanácsadás stb. Az eltérő elnevezések mögött egységesen az információ átadására helyeződik a hangsúly az információkérő pszichés és szocio-kulturális állapotának vizsgálata nélkül. Kommunikációs értelemben a kapcsolat egyoldalúan a közlőre koncentrálódik, ill. az információközlő domináns. Pl. A „PALLÓ – Az élethosszig tartó tanulás információs, felkészítő és segítő hátterének biztosítása a közművelődési intézményekben” projekt a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program – „A felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával” című intézkedésének keretében valósul meg.

10 pályaválasztási tanácsadás
A sikeres pályaválasztás alappillére a személyiség és a pálya által megkívánt adottságok összehangolása. A személyiség önmegvalósítása a jó pályaválasztás, eredményes felkészülés, megfelelő alkalmazkodás, az adott pályán való tartós beválás függvénye. A pályaválasztási tanácsadást végzők ezért megfelelő pályaismerettel és naprakész munkaerő-piaci információkkal rendelkezve segítik a személyiséget önismerete elmélyítésében, képességei, érdeklődése, értékei, munkamódja feltárásában. Ez által a pályaválasztás előtt álló személy olyan hivatást tud választani, mely életpálya-szemléletébe beilleszthető, évek során tehetsége kiteljesedhet és sikeres karriert is befuthat. Ez a segítő humán szolgáltatás szakképzett munka, pálya, karrier tanácsadó / tréner által végzett több ülésből / vagy csoportfoglalkozásból áll. Mai modern felfogásunk szerint a humanisztikus pszichológia alkalmazott eredményein nyugszik a tanácskérő saját erőforrásait mozgósító non-direktív tevékenységsorozat. Csak megfelelő pályaismeret és a szakképzések valamint a munkaerőpiac ismerete esetén ötvözhető sikeresen a csoportvezetést/ egyéni beszélgetésvezetést jelentő non-direktív technikákkal. Ettől válik pályaválasztási tanácsadássá és válik el más non-direktív tréningektől.

11 pszichológus által végzett pályaválasztási tanácsadás
Személetében nem, ám eszközkészletében eltér(het) a nem pszichológus által végzett tanácsadástól. A megfelelő szakmai előképzettség folytán a pszichológus tesztet vehet fel és értékel ki, vagy méréseket végez (pl. figyelemkoncentráció, személyiségtesztek). Az így kapott objektív eredményeket tükrözteti a kliens által elmondottakkal. Pszichológus végzettségű tanácsadók ma már egyre gyakrabban dolgoznak az önfeltárásra épülő módszerekkel, mint diagnosztikus eszközökkel ezen a szakterületen Az európai meghatározó irányzat szerint a tesztdiagnosztika teljesen kikerült a pályatanácsadók eszköztárából. A pályaválasztási tanácsadást itt el kell határolni a munkaköri alkalmasság-vizsgálatoktól, képességtesztekről.

12 pályaorientáció Az iskolán belüli folyamatelvre épülő tanácsadási eszköz és egyben módszertan is. Amelyet továbbképzett pedagógus (tanácsadó tanár, diáktanácsadó – tanár), vagy tanácsadó végezhet. Egyszerre mutatja be több tanévre és rendszeres órakeretre építve a pályák és képzések világát, valamint koncentrál a tanuló személyiségének a pályaválasztással kapcsolatos megismerésére. A 90-es években a Világbanki Szakközépiskolai Program keretében megújított szakközépiskolai tantervekben pályaorientáció néven került be a pályaválasztás támogatása, mivel ezekben az intézményekben a szakmaválasztás, az első ingyenesen megszerezhető középfokú szakma kiválasztása már megtörtént. A 90-es évek végétől némi változás tapasztalható, mivel a szakképzés csak 16 éves kortól kezdődik, az intézményválasztás viszont esetenként 14 éves korban történik meg, így a korábban kialakított pályaorientáció éves korban a szakközépiskolákban, és később a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelésével a szakiskolákban is elveszítette szakmai tartalmát és szerepét. Pl. Speciális területet képviselnek az érettségit nem nyújtó szakiskolák, ahol az első két évfolyam szintén orientáló jellegű, de csak azon a lényegében szűkebb spektrumon keresztül, ahol a szakképzés megkezdésének elégséges feltétel a 8/10 osztály befejezése. A szakiskolákon belüli pályaorientációs tevékenység támogatására az SZFP-I „G” (2001) modulja szolgált az NSZI fejlesztésében.

13 életpálya-fejlesztés
Pontosan a fentieknek köszönhető, hogy az intézményrendszer átalakításával és a közoktatás 12 évfolyamának rendezetlenségével párhuzamosan a pályaorientációs iskolai tevékenység egyre inkább talajvesztetté vált. A 2000-es évek elejétől, a már korábban említett kanadai BP mintájára emeltek be egy újabb fogalmat, az életpálya-fejlesztést (Hámori 2000) a pedagógiai gondolkodásba, amely a mai napig tartó fogalomzavarokat váltott ki a metodológiailag már amúgy is töredezett területen. A szakközépiskolák többsége ma már életpálya-építésnek hívja pályaorientációs tevékenységét, ezzel hangsúlyozva elválását az „orientációtól”, a választástól és az esetleges szakmaváltástól, szakképző váltástól. Eközben a szakiskola 9.-ik évfolyamában az „A” tanterv szerint évi 74 órában létező alternatíva a pályaorientáció. Az általános iskolák esetében, míg a 1995-ös NAT a 10 műveltségi területen belül előírta az Életvitel és gyakorlati ismeretek keretében a technikai – háztartástan mellett a gazdálkodás: pályaorientációt és ehhez három elemre bontott szakszerű feladatokat is kijelölt. A 2003-as és még inkább a 2007-es NAT a kulcskompetenciák fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A kiemelt fejlesztési területek (énkép, önismeret/ aktív állampolgárság, demokráciára nevelés/ gazdasági nevelés/ a tanulás tanítása/ testi és lelki egészség/ felkészülés a felnőttlét szerepeire területei mögött bár ott érezhető a pályaorientáció kiemelt fontossága, a direkt kapcsolódás elvégzéséhez komoly és fáradságos további fejlesztő munkákra lenne szükség. A HEFOP fejlesztés eredményeként kialakított hat kompetencia terülten belül a pályaorientációs szóhasználatot felváltotta az életpálya-fejlesztés, ezzel sokáig tartó és nehezen kezelhető terminológiai káoszt indukálva. A HEFOP fejlesztéseivel és eddigi eredményeivel a későbbiekben még részletesen is foglalkozunk. Itt csak a fejlesztők által alkotott definíciót citáljuk és a három A, B, C fejlesztési területet mutatjuk be, hangsúlyozva, hogy az itt jelölt A, B, C területi elnevezések csak betűjelükben azonosak a BP életpálya-építés területén átgondolt tanulói kompetencia-mátrixával.

14 karrier tanácsadás A "karrier" jelentése Eredetileg a karrier (= pálya) kifejezés a carriageway azaz kocsiút kifejezésből származik, amely előre haladó folyamatos útvonalat jelentett. A karrieren még az elmúlt évtizedben is egy szervezeten, vállalaton belüli, pozíciókon keresztüli felfelé irányuló mozgást értettek, amely a megérdemelt stabilitás irányába mutatott. Az 1980-as évek óta a karrier jelentése átalakulóban van, hiszen egyre kevesebb pozícióért egyre keményebb a versengés, és egy-egy vállalaton belül stabil pozíciók nem, vagy alig léteznek.  A karrier a személy munkatapasztalatainak kibontakozó sorozata az idő folyamán (Arthur, Holl, Lawrence, 1989.), amely fejlődésnek soha nincs vége, ha valaki megfelelő mértékben meg tudja őrizni tanulékonyságát. Ez a fejlődés folyamatot képez, amely nem csak az új személyiségelemek (tudás, készségek, tapasztalatok, az attitűdök átalakulása) számának növekedésével, hanem azok beintegrálódásával, "összeérésével" és a belső függetlenség fokozódásával jár együtt. Karrier lehet egy adott munkakör gazdagodása, a készségek sokoldalúvá válása, a tapasztalatok gazdagodásával együtt járó felelősségi körök növekedése, önkipróbálás egy másik (szak- vagy tevékenységi) területen. (Szatmáriné 1999)

15 munkatanácsadás / munkavállalási tanácsadás
A munkavállalási tanácsadás középpontjában a tanácskérő áll. A problémamegoldó folyamat célja, hogy a munkaadó és a munkát vállaló személy igényeit összehangolja. A tanácsadó segít elmélyíteni az illető önismeretét, pályaismeretét és a munkaerő-piacban rejlő lehetőségek ismeretét, és mindezen ismeretek birtokában a személyiség önálló, és hosszú távú döntést tud hozni. Nemcsak ennek a döntésnek a megalapozása, elősegítése zajlik ebben a folyamatban, mert a tanácskérő a munkájával, karrierjével összefüggő problémák megoldására irányuló stratégia elsajátításával a későbbi döntéseinek meghozatalára is felkészü

16 rehabilitációs célzatú munkatanácsadás
Az egyik legkevésbé kibontott szakmai tartalmú pályaválasztási – munkavállalási tanácsadási forma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében jogilag 1998 óta létező tevékenység, ugyanakkor hazai szakemberképzése még nincsen. Célja a vele született vagy szerzett egészségügyi károsodással pályát/ szakmát / foglakozást váltók segítése, a megfelelő akadályozó és támogató egészségügyi tényezők felmérése és a foglalkozások/ pályák világával történő összekötése. Hangsúlyozottan nem foglakozás- egészségügyi (OOSZI, OMFI mai ORSZI[1]) kategória, a tanácskérő igényeiből épül fel, és non-direktív módszerekkel operál tól az ELTE keretein belül önálló 4 féléves szakirányú továbbképzést alakítottak ki (Ritoók-Fonyó 2006). ld. Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI)

17 reszocializációs / pótlólagos én-fejlődést elősegítő munkatanácsadás
A munkaerőpiactól, a képzés világától hosszú ideje távol lévők reintegrációját támogató nagymértékben definiálatlan tanácsadási forma. Szakmai képzése még nem létezik, jellemző eszköze a pszichoedukáció (pl. logoterápia V. Frankl). Célcsoportjai: inaktív felnőttek; RÁT, RSZS, GYES, GYET, korengedményes nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, 67%-nál kevéssé sérült egészségkárosodottak vagy ellátatlanok- rejtőzködő munkanélküliek. A HEFOP civil és ÁFSZ pályázati programjainak köszönhetően az elmúlt 5 évben nagymértékben elterjedt és támogatott tevékenység. Korábban a 90-es évek elejétől OFA (ÚD, KID, stb.) kísérleti programjaiban alkalmazott szolgáltatási forma, amely munkaügyben az Flt es módosításával került a megyei/ régiós munkaügyi központok szervezési feladatai közé. Az oktatásügyben a második esély iskolák terjedése hozott hasonló változásokat, ma az SNI a hívószó. Ez a tanácsadási forma csak intenzív és hosszú távú támogatás formájában képzelhető el. A szociális munkához, gyógypedagógiához és a mentoráláshoz sokkal közelebb áll, mint a korábban ismertetett típusok. Ezt a fajta tevékenységet pl. Hollandiában job coach néven ismerik. A hazai vizsgálatok eddig általában önállóan a mentorálás[1] vagy a szociális munka e területen elvégzendő feladataira koncentráltak és adósak vagyunk egy pontosabb feladat és illetékesség meghatározással. Mayer (2008) például már kísérletet tesz a szektorokon átívelő mentor szakmai tartalmának értelmezésére, ugyanakkor például az iskola világára visszatérve az LLL támogatásaként már a ’guidance’ feladatot is átemelné a mentor hatáskörébe a tanácsadótól. Egy bizonyos: hatalmas a fogalmi káosz ezen a területen, amelynek az új OKJ-ba és a Bologna minorokba beemelt elnevezések, továbbá a szakmai továbbképzések (PAT, MMI, ETI, NSZFI) sem segítik a tisztánlátását, mert bent ragadnak az egyes ágazatok szűk értelmezési kereteiben. [1] Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária (2004) Bevezetés a mentorálás módszertanába OFI

18 Mi az életpálya tanácsadás pályatanácsadás? - főbb jellemzők -
A felhasználó (tanácskérő) igényeiből építkezik Megkerülhetetlen része a oda-vissza irányuló non-direktív beszélgetés Pedagógiai/ andragógiai és a alkalmazott pszichológiai módszertan / eszközöket használ fel Középpontjában a tanácskérő(k) és a szakképzés és/ vagy a munkaerőpiac (foglalkozás, munkakör választás, váltás, gazdagítás stb.) kérdésköre áll Van problémadefiníció, felhasználói feladat és a zárás részeként közösen kidolgozott megállapodás Több alkalomból áll Célcsoport kisiskolás kortól – nyugdíjba menetelig