Az ipari növekedés mai területi folyamatai

Az előadások a következő témára: "Az ipari növekedés mai területi folyamatai"— Előadás másolata:

1 Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Lőcsei Hajnalka ELTE TTK FFI Regionális Tudományi Tanszék

2 Az ipari növekedés területi folyamatai
Kiindulási alap: 1990-es évek második felétől újraiparosodás új megyék, térségek jelentősége nőtt meg konjunktúra az egykori ipari tengely nyugati felén Eddigi eredmények: a vidék gazdaság növekedésének egyik kulcsa a (feldolgozó)ipari dinamika az ipari alapú fejlődés veszélyeket hordoz Kérdés: az ipari tengely keleti fele is „újrafényeződik”? A folyamatok a kiegyenlítődés irányába hatnak-e?

3 Hogyan vizsgálható az ipari növekedés?
Területi növekedés vizsgálatának korlátai: időtáv, térségi szint, módszerek többnyire székhely szerint adatok 1,5 – 2 éves csúszás, idősorokban törés térségi szinteken lefelé haladva az adatok megbízhatósága csökken

4 Hogyan vizsgálható az ipari növekedés?
Felhasznált adatok: Ipari termelés volumenindexe, ipari tevékenység termelési értéke, ipari alkalmazottak száma megyei szint, telephely szerint, 4 fő feletti ipari vállalkozások KSH megyei és regionális statisztikai évkönyvei, KSH tájékoztatási adatbázis 1965-től éves, 1999/2001/2003 óta negyedéves (!) Felhasznált módszerek Láncindex, bázisindex, évi átlagos növekedési ütem, szórás, rangsorok, kereszttábla, hatékonyság, tipizálás Grafikus és térképi ábrázolás

5 Hosszú távú ipari növekedés
1965-től éves növekedési adatok (láncindex) 4 szakasz

6 Az ipari növekedés hosszú távú folyamatai (1965-2006)
Fejér 180 160 K-E Gy-M-S 140 láncindex (előző év = 100%) Vas 120 100 80 60 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005

7 Az ezredforduló ipari éllovasai: Győr-Moson-Sopron, Vas, Fejér és Komárom-Esztergom

8 A követők: Pest, Somogy, Zala, és a kilógó Tolna

9 Dinamika nélkül: egykori bányászati és nehézipari fellegvárak (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém, Baranya), valamint Budapest

10 Régen volt (sosem volt?) ipari dinamika az alföldi karakterű megyékben

11 A 4. szakasz tovább bontható
dinamikus fejlődés negyedév recesszió 2003- fejlődés

12 Az utóbbi évek országos tendenciái az iparban

13 Ipari termelés volumenindexe, előző év azonos időszaka = 100%

14 1. Az „ipari boom” után és alatt

15 2. Megtörő pályán

16 3. Megcsillanó remény

17 4. Stagnálás (Hajdú-B, Sz-Sz-B, Csongrád, Bács-Kk, Békés, Veszprém, Budapest)

18 5. Apátiában…

19 Az ipar térségi súlya, szerepe:

20 Egy lakosra jutó termelési érték, 2001

21 Egy lakosra jutó termelési érték, 2006

22 Az ipari termelés megoszlása, 2006

23 A megyék típusai a kiinduló helyzet és az ipari növekedési pálya alapján, 2003-2006
Egy lakosra jutó termelési érték, orsz átlag = 100%, 2003 Évi átlagos növekedési ütem kiugró (23,7%) magas (10-20%) közepes (5-10%) csekély (0-5%) csökken (-5-0%) drasztikus csökkenés (-5% alatt) kiugró (200% fölött) Komárom-E Fejér Győr-M-S magas ( %) Vas Zala közepes ( %) Borsod-A-Z, Jász-N-Sz, Heves Veszprém Budapest, Pest Somogy csekély (60% alatt) Szabolcs-Sz-B, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-B, Tolna Nógrád, Baranya, Békés

24 Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1994-1997

25 Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 1997-2000

26 Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2000-2003

27 Az ipari növekedés évi átlagos üteme, 2003-2006

28 Kérdések Elegendő-e az utóbbi néhány év ipari konjunktúrája ahhoz, hogy az egykori ipari tengely keleti felének újrafényeződéséről beszéljünk? Van-e különbség Somogy és Zala, valamint BAZ és Heves dinamizálódása között? (Bekövetkezhet-e egy nagyobb visszaesés az éppen dinamizálódó megyék esetében?) A konjunktúra lanyhulása várható?

29 Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 1. negyedév

30 Ipari növekedés volumenindexe, 2007. 2. negyedév

31 Az egy alkalmazottra jutó ipari termelési érték alakulása, 2001 - 2006

32