Az információs társadalom és gazdaság terei,

Az előadások a következő témára: "Az információs társadalom és gazdaság terei,"— Előadás másolata:

1 Az információs társadalom és gazdaság terei,
valamint azok térinformatikai megjelenítési lehetőségei Jakobi Ákos egyetemi adjunktus ELTE Regionális Tudományi Tanszék

2 Bevezetés Témafelvetés
Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere Belső terek, a virtuális világ terei A külső és a belső tér kapcsolata az információs társadalomban Területi differenciáltság és térábrázolás Összegzés

3

4 Témafelvetés Az utóbbi évtizedekben megjelent egy új tényezőcsoport vagy csak rendszerező elv, ami egyre kevésbé hagyható ki a társadalmi vizsgálatokból új szemlélet, új értékrend, új termelési tényező és új egyenlőtlenséget gerjesztő folyamatok Cél: ezen jelenségkör területi sajátosságainak megismerése (főleg az új elemek kihangsúlyozása) az információs társadalom és gazdaság sajátos tereinek (térszemléletének) bemutatása

5 Témafelvetés Mai tapasztalatok Jellemző hatások, tapasztalatok Kérdés:
új típusú terek vagy a hagyományos tér érzetének átalakulása Jellemző hatások, tapasztalatok Bárhonnan elérhető információk, helyfüggetlenség A virtuális térbe áthelyeződött tevékenységek Új infrastrukturális differenciáltság (hozzáférhetőség) Kérdés: Lényeges-e a tér, a térbeliség az információs társadalomban? Milyen térbeliség jellemzi ezt a társadalmat?

6 a földrajz vége Létezik-e „földrajz” az információs világban?
Bitek, nem atomok A kibertér mindenhol van és sehol sincs Tértelen tér bármit, bármikor, bárhol, határtalan világ helynélküliség, helytelenség „feloldódó” városok a földrajz vége súlytalan világ

7 A földrajz lényeges vagy elhanyagolható szempont?
A földrajz (térbeliség) nem lényeges a tér legyőzése valósággá válhat tetszőleges helyről végezhető tevékenységek globális, mindenhol elérhető hálózatok globális piaci szisztémák erősödése, nemzetállamok szerepének megszűnése vállalkozási tevékenységek átstrukturálása, fogyasztás helyétől kevésbé függő telephelyválasztás a térnek az idő általi teljes „megsemmisítése” lehetséges

8 A földrajz lényeges vagy elhanyagolható szempont?
Cáfolat: a földrajz (térbeliség) igenis fontos infrastrukturális adottságok továbbra is egyenlőtlenül oszlanak meg a térben a globalizáció nem homogenizáló folyamat hozzáférési pontok optikai kábelek kilométerei, számítógépes hardver elemek tonnái

9 A földrajz lényeges vagy elhanyagolható szempont?
Cáfolat: a földrajz (térbeliség) igenis fontos nem adható át minden információ az IKT technológiákkal (kodifikált vs. tacit tudás) a kommunikációs interakciók tartalmi mélysége is fontos személyes (face-to-face) kontaktusok

10 A földrajz lényeges vagy elhanyagolható szempont?
„the end of geography”, „death of distance” a térbeliség eddigiektől radikálisan eltérő értelmezési formái a tér legyőzése valósággá válhat felszabadulás a téri megkötöttségek alól, helyválasztás szabadsága globális, mindenhol elérhető hálózatok utópista „geography matters”, „geography returns”, „revenge of distance” az új térbeliség az eddigiek kiegészítéseként jelenik meg a földrajzi elméletek újból igazolódnak infrastrukturális adottságok egyenlőtlen térbeli megoszlása empirista Az információs társadalom különböző megközelítéseiből fakadó térszemléleti differenciák. MÁS TÉR MÁS TÉRBELISÉG.

11 Témafelvetés Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere Belső terek, a virtuális világ terei A külső és a belső tér kapcsolata az információs társadalomban Területi differenciáltság és térábrázolás Összegzés

12 Tér Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere
jelen van a földi (földrajzi) térhez kapcsolás momentuma (külső tér) mi az alapvető térelem? hagyományos vizsgálati területegységekhez köthető térbeliség (térségek, régiók, települések) (közigazgatási, politikai, statisztikai konvenciók) (társadalmi csoportok, a területen élő lakosság ellátottsági differenciái) materiális objektumokhoz köthető térbeliség (kábelhálózatok, áramlási csatornák, elosztópontok, épületek…) hagyományos térfelfogás

13 Hagyományos vizsgálati területegységekhez köthető térbeliség
Az Internet-szolgáltató cégek területi sűrűsödése az USA-ban, 1998 (Forrás: Downes, T. – Greenstein, T. 1998)

14 Hagyományos vizsgálati területegységekhez köthető térbeliség
A kistérségek komplex információs indexe Budapest %-ában, 2000 (Nagy G.)

15 olaszországi akadémiai gerinchálózat
Materiális objektumokhoz köthető térbeliség Ahol a számítógépes világ interakciói valójában lezajlanak GARR olaszországi akadémiai gerinchálózat (Forrás:

16 Tenger alatti vezetékhálózat
Materiális objektumokhoz köthető térbeliség Tenger alatti vezetékhálózat

17 Mobiltávközlési-antennák helyzete London belvárosában
Materiális objektumokhoz köthető térbeliség Mobiltávközlési-antennák helyzete London belvárosában

18 Témafelvetés Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere Belső terek, a virtuális világ terei A külső és a belső tér kapcsolata az információs társadalomban Területi differenciáltság és térábrázolás Összegzés

19 Tér Az információs társadalom belső terei (virtuális terek)
sajátos, új típusú belső terek valódi vagy átvitt értelmű térérzet (észlelt tér) ha valóban térről beszélünk, akkor a földrajzi fogalmak alternatívái megtalálhatók ebben a környezetben eközben a hagyományos téri megkötöttségek is megcáfolhatók

20 Kiber vagy virtuális? A görög eredetű kiber szó a hajózás, navigálás cselekvését jelenti, tehát arra az irányított mozgásra utal, amelyet egy olyan térben végezhetünk, amelyikben meglehetősen nagy a mozgásszabadság az irányokat tekintve. A kibertér fogalom egyben utal arra a „határtalanságra” is, amit a tengerek, óceánok jelentenek az egyszerű hajós számára, és arra a modern felfedező szerepre is, amelyet az Internet felhasználók, a kibergeográfusok öltenek magukra a világháló ismeretlen tartományainak felkutatásakor.

21 Kiber vagy virtuális? A virtuális szó eredeti jelentése: látszólagos, elképzelt, nem valódi. a számítógépes és telekommunikációs hálózatok által kialakított térnek az a tulajdonsága jelenti, hogy fizikailag, a földrajzi térben kézzel nem megfoghatók. a virtuális szónak egy átvitt értelmű jelentése is létezik úgymint: lehetséges, lehetőségként létező, benne rejlő utalás az ismeretlenre, a megismerés lehetőségére simulacrum: egy olyan másolat, amelynek nincs eredetije (Mészáros R. 2003)

22 A virtuális tér GIBSON, W. (1984): a kibertér egyfajta kollektív hallucináció vagy benyomás, a számítógépes adatok grafikai reprezentációja SARDAR, Z. – RAVETZ, J. R. (1995): a kibertér maga az éter, amely a computerek bensőjét illetve egymás közötti szféráikat foglalja el McNABB, M. (1998): az a hely, ahol a telefonhívások éppen haladnak, vagy ahol a faxolt üzenetünk éppen található a faxberendezésünk és a célállomás között.

23 A virtuális tér tértudományi sajátosságai
Az információs társadalom belső terei (virtuális terek) észlelt tér kollektív hallucináció hardverek, szoftverek, a telekommunikációs hálózatok és az emberi elme szerves kombinációjából jön létre teljes egészében társadalmi eredetű tér (mesterséges, konstruált tér)

24 A virtuális tér tértudományi sajátosságai
Castells térértelmezése hagyományos helyek tere helyett újfajta mozgásban levő tér, az áramlások tere space of places helyett space of flows helynélküliség (placelessness) információáramlás, szervezeti hálózatok lehetővé válik a helytől függetlenedő vállalati szerveződés a globalizáció és az információs terek jelentőségének növekedése az új globális földrajz kialakulásának és a határokon átnyúló gazdasági, politikai és kulturális kapcsolódások előretörésének kedvez

25 A virtuális tér tértudományi sajátosságai
A virtuális tér formája nem valós földrajzi tér, de a térgeometriának van értelme nem euklideszi tér diszkrét tér celluláris automaták (egyes helyeken és azok szomszédságában működő törvényekre épülő egységek) fraktálgeometria valódi térforma (virtuális világok)

26 Térfelfogások A koncepcionális értelmezés
fogalmi terek a világháló széles értelmezését használják (a világháló nem egyenlő az Internettel) különféle elektronikus kommunikációs rendszerek önálló belső tereiből épül fel pl. külön térrészek az Internet rendszerén belül az Internet a „hálózatok hálózata” avagy a „kiberterek tere”

27 A virtuális tér felépítése
(Forrás: December, J. 1995)

28 A virtuális tér szegmensei
katonai hálózatok banki adattér rádió Telematikai hálók fax Internet Vállalati intranetek www telefon p2p ftp sms

29 Térfelfogások A sajátos „páva” modellek terei
A virtuális tér legelvontabb megközelítése („a világháló alakja”) A pávatollhoz hasonló ábra az egyes Internet-címek, mint csomópontok és végpontok virtuális helyzetét próbálja képszerűen megjeleníteni az Internet belső szerkezetét tárja fel folyton változik, növekszik vagy csökken, tágul vagy összehúzódik, teljes feltérképezése lehetetlen fraktál jellegű

30

31 Páva (peacock) modell a virtuális térről
(Forrás: Burch, H. – Cheswick, B. 1999)

32 Térfelfogások A „site map”-ek terei
honlap-térképek, oldal térképek valóban a tájékozódást szolgálják nincs földrajzi lokalizáció A különféle weboldalak kapcsolata, egymás mellettisége, egymás utánisága kizárólag a virtuális világban, a kibertérben értelmezhető.

33 Az Internet felépítése:
routerek és számítógépek kapcsolatai weboldalak kapcsolatai

34 A Britannica Online honlap-térképe

35 Térfelfogások Információs terek
szemantikai térábrázolások a magas dimenziójú információt annak egy alacsonyabb dimenziójú geográfiai reprezentációjára transzformáljuk támatáj (themescape)

36 Az információs tér szemantikai ábrázolása

37 Térfelfogások Virtuális valóságok
VR – Virtual Reality számítógép képernyőjén megjelenő térhatású grafikai ábrázolás valós, konkrét világ valódi világhoz hasonló térélmény tükörvilág

38 A virtuális valóság (VR) térábrázolása (Forrás: secondlife.com)

39

40 Témafelvetés Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere Belső terek, a virtuális világ terei A külső és a belső tér kapcsolata az információs társadalomban Területi differenciáltság és térábrázolás Összegzés

41 Az információs tér különböző típusai (Shiode, N. 2003
alapján saját szerk.)

42 A külső és a belső tér kapcsolata (valódi és virtuális tér)
a kapcsolati elem maga az ember a virtuális tér mennyire feleltethető meg a valódi térnek? a virtuális térben is a valós tér földrajzi termékei dominálnak fizikai és virtuális tér dualitása az információs társadalom térbeli alapjellegzetessége

43

44 Témafelvetés Az információs társadalom földrajzilag lokalizálható tere Belső terek, a virtuális világ terei A külső és a belső tér kapcsolata az információs társadalomban Területi differenciáltság és térábrázolás Összegzés

45 „a digitális szakadék” (többmutatós vizsgálat)
Az információs társadalmi versenyképesség különbségei a világ országaiban „a digitális szakadék” (többmutatós vizsgálat)

46 Makrorégiók közötti aggregált sávszélesség
(Forrás:

47 Egy magyarországi mobiltelefon-társaság szolgáltatásainak vételi lehetőségei

48 Vezeték nélküli Internet hozzáférési pontok Budapest belvárosában
(Forrás:

49 Az információs tér mérése, geoinformatikai meghatározása
Hot Spot keresők

50 Szabadtéren mérhető jelerősség egy városi területen

51 „Wardriving” eszközök
jármű hordozható számítógép WiFi- kapcsolattal vevőantennák helymeghatározó eszköz (GPS) térinformatikai szoftver (GIS)

52 „Wardriving” túra alkalmával felmért vezeték nélküli csatlakozási pontok térképe Debrecen városában

53 „Wardriving” túra alkalmával felmért vezeték nélküli csatlakozási pontok térképe Worcester városában

54 „Wardriving” túra alkalmával felmért vezeték nélküli csatlakozási pontok térképe San Antonio városában

55 Összegzés Az információs társadalom számos újszerű területi (térbeli) hatást hozott Új tértípusok, új térszemlélet megjelenését tapasztalhatjuk A térinformatika lényeges szerepű lehet ezen új térbeliség megértésében, ábrázolásában, tapasztalati tanulmányozásában

56 Köszönöm a figyelmet!