A vezetés célja: A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban.

Az előadások a következő témára: "A vezetés célja: A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban."— Előadás másolata:

1 A vezetés célja: A kívánt magatartásformák előidézése az egyéneknél és az egyének csoportjaiban.

2 A személyiség kialakulása
Függ az öröklött tulajdonságoktól a környezeti hatásoktól

3 Személyiségtípusok

4 Jung tipológiája - extroveltált: kifelé forduló személyiség
- introveltált: befelé forduló személyiség

5 Argyris Éretlen személyiség Érett személyiség függés, passzivitás
függetlenség, aktivitás a felelőségtől való szabadulás a felelőség vállalás szabadsága csak a saját érdekek szerint cselekszik egyensúly a saját érdek és a másokénak figyelembevétele között

6 Riesmann

7 Intelligencia Az általános intelligencia azon képességünk, hogy a világ kihívásainak hogyan tudunk megfelelni. Mérése: intelligencia teszt: pl. általános ismeretek, matematikai, emlékezeti képesség, verbalitás, vizuális képességek, stb.

8 Érzelmi intelligencia
A bennünket naponta érő információk gyors, spontán, s hosszas töprengés nélküli feldolgozását jelenti. A két alapvető területe van: az intraperszonális (személyen belül keletkező) és interperszonális (személyek közti érintkezés során keletkező) információk feldolgozása.

9 Az emocionális intelligencia mérhető területei
Személyen belül az öntudat - az ember mennyire ismeri önmagát, főleg saját érzelmi életét; az önirányítás - a saját érzések, hangulatok feletti uralom, az önmotiváció, ami az egyén kitartása, szívóssága, szorgalma - mennyire tudja magát motiválni cselekedetekre,

10 Interperszonális A más emberekkel való kapcsolatainkra, viszonyainkra vonatkozik: az empátia, vagyis a mások helyzetébe, érzelmeibe való beleélés képessége, a kapcsolatteremtés, a kapcsolatok kialakításának és fenntartásának képessége úgy, hogy azzal elégedettek legyünk és abban örömet találjunk.

11 Hiedelmek Az agyunkban tárolt információk összessége.
Azok az ismeretek, amelyek segítenek eligazodni a körülvevő világban, mert stabilitást és folytonosságot adnak.

12 Hiedelmek Útmutató elvek, amiket készen kapunk, megtanulunk, tapasztalunk. Olyan axiomák, aminek igazságát nem vitatjuk. Ha hiszünk valamiben, az következményeit tekintve olyan mintha igaz is volna.

13 Például: A Föld a Nap körül kering.
A szorgalmas munka elnyeri jutalmát. A tőzsdén kölcsönpénzt nem szabad befektetni. Mindenkiből lehet jó vezető Jó tett helyébe jót (ne)várj. Az érzékszerveink a környező világról érvényes képet tükröznek.

14 Önmagunkra vonatkozó hiedelmeink

15 „Akár hiszed azt, hogy meg tudsz tenni valamit, akár nem, igazad lesz
Henry Ford

16 Az érzékelés és észlelés

17 Érzékelés A különböző érzékszerveink által szolgáltatott információk feldolgozása.

18 látás hallás szaglás ízlelés tapintás

19 Észlelés Az érzékszerveink által szolgáltatott információkat összeveti a tárolt információkkal. Az a folyamat, amellyel a külső világ belső megfelelőjét megalkotjuk. Az információk integrációja.

20 Információ feldolgozás
input Tárolt információ output Információ feldolgozás

21 INPUT Érzékelés

22

23

24 Érzékelés különbsége Az érzékszerveink állapota eltérő
Koncentrálóképesség különbözősége A körülmények befolyásolják Fényviszonyok Méret Mozgás

25 Mi okozza az eltérő észlelést ?
Korlátozott információ feldolgozó kapacitás – a rövidtávú memóriában egyszerre 7 ± 2 fér el. Szűrők, előfeltevések, a küldő személye iránti bizalom „Gestalt” – logikus képet alkotunk az információkból Diszkontálás – ami térben és időben közel van, összekapcsoljuk Pozitív formában közölt információ hatásosabban „megy át”.

26 Az információ csökkentő technikák

27 Szterotipizálás Az egyes emberek tulajdonságát azonosítják annak a csoportnak a tulajdonságával, amelyhez tartozik. Negatív megnyilvánulása az előítéletesség.

28 Hallo-effektus Egyetlen benyomást használnak egy konkrét jellemvonás értékelésénél.

29 Belevetítés saját jellemzőit tulajdonítja más embernek,
feltételezi, hogy a másik úgy reagál különböző dolgokra, ahogyan ő tenné.

30 Magyarországi jellemző értékrend csoportok
Hagyományőrző Individualista Anarchikus Bürokratikus Forrás: Kapitány Ágnes –Kapitány Gábor: Értékrendszereink, KK, Bp

31 Hagyományőrző Hasonulás, szigorú modellkövetés: „Légy olyan, mint mások” A munka szolgálat, a közös életfeltételek megteremtésére irányul. Csak bevált, kipróbált módszerek szerint dolgoznak. A társadalomkép: szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyok. Középpontban a család, mint a normarendszert átörökítő egység.

32 Hagyományőrző A személyiség méltósága központi érték.
Emberi kapcsolatok: hűség, becsület, felebaráti szeretet. A felelősséget a közösség viseli. Fekete-fehér világkép. A szélsőségek elutasítása, a „közép” törvénye.

33 Individualista Egyediség fontossága: Légy másoktól különböző!
A munka célja az önmegvalósítás, a dolgok birtoklása. A sikeresség fontosabb, mint a létrehozott érték. Gyors alkalmazkodóképesség, jólinformáltság. Társas kapcsolatok célja: érdekegyeztetés, önérvényesítés.

34 Individualista Barátság, szerelem, házasság „eldobható”, ha van „jövedelmezőbb” kapcsolat. A házasság = érdekközösség Az erkölcsi elvek változók, relatívak. Az ítéletalkotás fő szempontjai: hasznosság, személyes érdek, sznobizmus, divat. Az életformában a legfontosabb a kellemesség, testi élvezetek.

35 Anarhisztikus Lázadás, különállás.
A munka elvi alapokon való elutasítása. A „nagy egyéni tett” kultusza. Életmód: máról-holnapra, nincs tervszerűség. Értékek: aszketizmus, önfeláldozás, tagadás, szembeszegülés.

36 Anarhisztikus Elméletiség, intolerancia, felfokozott érzelmek.
Laza közösségek, nincs teremtés, csak tagadás. Megbotránkoztatás. Férfi és női szerepek összemosása.

37 Bürokratikus A szabályok minden körülmények közötti betartása.
A munka azonos a kiadott feladattal. A családi élet: az előírt feladatok teljesítése. A hivatal mindennel szemben elsőséget élvez. Szorongás, félelem a tévedéstől.

38 Bürokratikus Fontos a rang és a presztízs
Semleges emberi kapcsolatok a felszínen, irigység a mélyben. Erkölcs: a kötelesség teljesítése A forma fontosabb, mint a tartalom. A szórakozás fontos, az életet változatosabbá tevő időtöltés.

39 Az értekrendek összehasonlítása
Hagyom. Indiv. Anarch. Bürokr. Szemé-lyiség Légy olyan, mint mások! Légy másoktól különböző! Ne fogadj el semmit! Tartsd be a szabályokat! Munka-felfogás Szolgálat a közösségnek Önmegvalósí-tás, pénzkereset Elutasítás elvi alapon A kiadott feladat elvégzése Erkölcsi értékek hűség, becsület, felebaráti szeretet Változnak, (hasznosság, személyes érdek, sznobizmus, divat) aszketizmus, önfeláldozás, tagadás, szembe-szegülés a kötelesség teljesítése

40 A szocializáció az egyén az adott kultúrában megtanul és elsajátít bizonyos társadalmi, szervezeti vagy csoport jellemzőket, különböző értékeket és viselkedésformákat közvetítenek az egyénnek, képessé téve őket az adott társadalomban való működésre,

41 A szocializáció folyamata
Elsődleges: a gyerek megtanulja a környező társadalom szabályait, A korlátozottság élményének feldolgozása A korai gyermekkorban a családi történéseknek van legmaradandóbb hatása.

42 A szocializáció folyamata
Másodlagos: különböző szerepekkel való azonosulás különböző intézményeken keresztül valósul meg: család, iskolák, vallási szervezetek, munkahely,

43 A tanulás Az egyénre jellemző kategória, amely pszichológiai jellemzőket változtat meg. Tudatos és tudattalan tanulás A szűk információ-feldolgozó kapacitás a tudatos cselekvés korlátja.

44 Tanulási modellek: Klasszikus kondicionáló tanulás (Pavlov)
A tanulás megerősítési modellje Behelyettesítő tanulás (más kárán tanul) Rutinszerű cselekvések elsajátítása

45 Rutin Tudattalan hozzá nem értés Tudatos hozzá nem értés
Tudatos hozzáértés Tudattalan hozzáértés

46 Rutin megváltoztatása
Kiolvasztás Helyettesítés Visszafagyasztás

47 Motiváció Az egyén olyan belső tudati állapota,
amely valamilyen viselkedési módot idéz elő a személyben.

48 A motiválás vezetéselméleti értelmezése
Vezetési tevékenységet jelent, amely során a vezető az irányítása alatt lévő személyeket célirányos szervezeti tevékenységre késztet.

49 Tartalomelméletek: A motiváció Maslow féle szükséglet-elmélete,
Herzberg két tényező elmélete, Teljesítmény-hatalom elmélete

50 Fiziológiás szükségletek
Maslow – piramis Önmegvalósítás Megbecsülés Szeretet Biztonság Fiziológiás szükségletek

51 Herzberg A 60-as amerikai jóléti társadalomban vizsgálódott.
Higiéniás tényezők csökkentik az elégedetlenséget, de nem feltétlenül növelik a teljesítményt: negatív és pozitív „rugdosás” Motivációs tényezők – növelik a termelékenységet

52 McClelland: Teljesítmény – hatalom elmélet
korábban tapasztalt érzelmi megnyilvánulások köré csoportosulnak, nem örökletes tulajdonságok, hanem a szocializáció korai szakaszában kialakult személyiségjegyek,

53 Típusok: Teljesítmény orientált Kudarckerülő Hatalom orientált
Kapcsolat orientál

54 A motiváció folyamatelméletei
Elvárás Méltányosság Célkitűzés Megerősítés

55 Elvárás elmélet Ráfordítás és haszon összevetésén alapul. Fő elemei:
Vonzerő – mennyire kívánatos az adott következmény Várakozás – milyen valószínűséget adunk a sikernek Kötés – a magatartás eredménye

56 Méltányosság elmélet másokhoz képest méltányosan,
igazságosan ismerjék el.

57 Célkitűzés elmélet észlelés érzékelés értékelés célkitűzés teljesítés

58 Megerősítés elmélet pozitív megerősítés – jutalom, dicséret hatásos
negatív megerősítés – büntetés negatív hatások

59 A csoport Két vagy több, egymással interakcióban álló személy, akik hatással vannak egymásra.

60 Funkció szerint formális csoportok informális csoportok
referencia, vagy elsődleges csoportok,

61 Nagyság szerinti osztályozás
két fős csoportok – vagy diádok, három fős csoport – vagy triádok, kiscsoport- olyan személyek közössége, akik ismerik egymást

62 Jellemzők Csoportkohézió Az a hatás, amely a csoport tagjait arra ösztönzi, hogy a hasonló értékek és személyi szimpátiák miatt tagjai kívánnak lenni az adott csoportnak. Csoportnormák A csoporton belül kialakulnak ún. “íratlan szabályok”, amik a csoporton belüli elfogadott viselkedési formákat határozzák meg. Konformitás A csoport valódi vagy vélt nyomására megváltoztatja a véleményét vagy viselkedését.

63 Szervezeti kultúra Az adott szervezetre jellemző értékrend, hiedelmek és orientációk összessége. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el, követik és átadják az új tagoknak, mint a problémák megoldásának követendő mintáit és mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot.

64 A szervezeti kultúra függ
külső körülményektől: földrajzi környezet, eltérő kulturális hagyományok, társadalmi értékrend, szervezetre jellemző tényezőktől: a szervezet tevékenységi a szervezet történelme

65 Megnyilvánulási formái
a szervezeti struktúra, a szervezet tagozódása, a szervezet ideológiái, szervezeti mítoszok, szimbólumok, rituálék és ceremóniák.

66

67 Max Weber hatalom definíciója
“Minden olyan esetben hatalomról beszélünk, ha egy társadalmi kapcsolaton belül van rá esély, hogy valaki a saját akaratát az ellenszegülés ellenére is keresztül vigye, függetlenül attól, hogy min alapul ez az esély.”

68 A hatalom az a képesség, amivel egyik ember eléri, hogy a másik megtegyen valamit, amit egyébként nem tenne meg.

69 Hatalom és függés Hatalmi helyzet akkor alakul ki, ha az egyik fél függ a másiktól. Szűkösség – korlátozott erőforrások feletti rendelkezés. Helyettesíthetőség – kulcsfontosságú erőforrások nem cserélhetők le. Bizonytalanság – kritikus információk ismerete.

70 A hatalom forrásai Személyiségből adódó Szervezeti a külső függéséből
karizmatikus szakértői Szervezeti jutalmazó kényszerítő a külső függéséből

71 Hatalmi erőtér Legitim Észlelt Az egyén hatalom hatalom hatalmi
szocializációja A hatalommal szembeni válaszreakciók

72 Nelson Mandela elnöki beiktatási beszéde 1994-ben
„ Legbenső félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk. Legbenső félelmünk az, hogy hatalmunk nem ismer mértéket. Nem sötétségünk, hanem ragyogásunk ijeszt leginkább.” Nelson Mandela elnöki beiktatási beszéde 1994-ben

73 A hatalom veszélyei Nem kap negatív visszajelzéseket.
Elveszíti a kontrollt saját cselekedetei felett. Hozzászokik a kivételezett helyzethez, és semmiképp sem akar megválni tőle. Nem tudja megkülönböztetni, hogy mi szól a személyének és mi a pozíciónak.

74 Konfliktuskezelés

75 A konfliktus A konfliktus szó latin eredetű szó, jelentése: ellentétes erők összeütközése. Konfliktus tehát olyan helyzet, melyben valamilyen okból elkerülhetetlen a két oldal szembekerülése.

76 A konfliktus helye A konfliktusok életünk szerves részeit képezik, nem lehet őket kikerülni. Az ember életminősége nagy mértékben múlik azon, hogyan tudja a konfliktusait kezelni.

77 Konfliktusok folyamata
Lappangó konfliktus  Észlelt és átérzett konfliktus Összecsapás Konfliktusok feloldása vagy elnyomása Utóhatások

78 Konfliktusok színtere
Személyiségen belüli (intrapszichikus) Személyek közötti (interperszonális) Csoportközi Társadalmi

79 Személyiségen belüli, intrapszichikus konfliktusok

80 Belső konfliktusok Személy – szerep konfliktus
Szerepek közötti konfliktus Szerepen belüli konfliktus

81 Hárítási mechanizmusok
kikapcsolja az egyik szerepet ideológiagyártás - önigazolás passzivitás kábítás (alkohol, drog, gyógyszer) menekülés

82 Személyek közötti, interperszonális konfliktusok

83 Interperszonális konfliktusok kiváltó okai
Versenyszellemű légkör, gyenge kooperáció Bizalmatlanság, barátságtalanság Nem megfelelő érzelmi kifejezés Rossz konfliktuskezelés Hatalom indokolatlan méretű érvényesítése Fejletlen kommunikációs készség

84 Konfliktusok fajtái Szükségletkonfliktusok – eltérő szükségletek, korlátozott erőforrások Értékkonfliktusok – tisztázatlan értékrend, a különbségekről nem vesz tudomást, Viszonykonfliktusok – eltérő „szabályismeret” Strukturális konfliktusok

85 Alan C. Filley konfliktuskezelési stratégiája
A kiválasztott konfliktuskezelési módszer akkor eredményes, ha rugalmasan alkalmazkodik a helyzethez. A szélsőséges viselkedés rontja a megoldás hatékonyságát.

86 Önérvényesítés - Az egyén alapvető törekvése a saját akaratának és szándékainak érvényesítése.
Együttműködés - Az egyén mennyire hajlandó a célok elérését segíteni.

87 Konfliktus feloldási módszerek
Önérvényesítés Problémamegoldó erős Versengő Kompromisszumkereső Alkalmazkodó Elkerülő gyenge Együttműködés erős

88 Thomas Gordon „Az emberi kapcsolatokban nem a konfliktusok léte jelent gondot, hanem az, hogy a felek nem tudják jól kezelni a konfliktusokat.”

89 Gordon-féle konfliktuskezelési modell
Az emberek többsége úgy gondolja, az oldja meg jól a konfliktust, aki győz, de a hatalomérvényesítés általában negatív következményekkel jár.

90 A győzelemre és vereségre épülő módszerek
Győztes – vesztes Vesztes – győztes Győztes - győztes

91 I. Győztes - vesztes Az egyik résztvevő győztesként határozza meg magát. A vesztesből negatív érzéseket vált ki, gátolja a kreativitást, az aktivitást. A győztesnek bűntudata lehet, újabb hatalomérvényesítésre sarkallja. Alkalmanként, sok embert érintő, azonnali helyzetmegoldásban alkalmazható.

92 II. Vesztes - győztes A vesztes szinte tudomást sem vesz a nemkívánatos viselkedésről, ezzel megszünteti a konfliktust. A győztes még önzőbb lesz, folyamatos hatalomérvényesítésre kényszeríti. A vesztesben negatív érzéseket kelt, amely elindítja a megküzdési mechanizmusokat.

93 III. Győztes - győztes Mindkét fél számára kielégítő megoldást kínál.
Mindkét fél szükséglete a lehető legnagyobb mértékben kielégül. Nincs vesztes

94 A III. módszer hat lépéses problémamegoldási folyamata
1. A probléma pontos azonosítása, a konfliktus meghatározása 2. A lehetséges megoldások megkeresése 3. A megoldások értékelése 4. A legjobb megoldás kiválasztása: a döntéshozatal 5. A döntés végrehajtási módjának a kidolgozása 6. A megoldás eredményének utólagos értékelése

95 A kommunikáció: a konfliktusok feloldásának alapja

96 A kommunikáció sémája 1. A küldő: aki az információt küldi.
2. A fogadó: aki veszi, és dekódolja, azaz lefordítja az információt. 3. A kommunikációs csatorna: az a jelrendszer, amiben a közlés történik, és ami mindkét fél számára ismert.

97 A kommunikáció alapszabályai
Nem lehet nem kommunikálni, a kényszere elől nem lehet kitérni.

98 A kommunikáció alapszabályai
Nem az a fontos, amit a küldő közölni akar, hanem az, amit ebből a fogadó megért.

99 Kommunikációs gátak Az információfeldolgozást gátló tényezők.
Negatív érzéseket váltanak ki a partnerben. A partner nem a megértésre összpontosít, hanem a saját érzéseivel van elfoglalva. Vissza akar vágni, hogy önérzetét megvédje.

100 A kommunikációs gátak fajtái
Elutasítást kifejező Kritikát, rendreutasítást kifejező A probléma leértékelését kifejező

101 Elutasítást kifejező kommunikációs gátak
Parancsolás, utasítás Fenyegetés, figyelmeztetés Prédikálás, moralizálás Tanácsosztogatás, megoldási javaslat Kioktatás, „logikai érvelés”, ”meggyőzés”

102 Kritikát, rendreutasítást kifejező kommunikációs gátak
Ítélkezés, kritizálás, vádolás Dicséret, egyetértés Megszégyenítés, megbélyegzés

103 A probléma leértékelését kifejező kommunikációs gátak
Értelmezés, diagnosztizálás, elemzés Nyugtatás, részvét, vigasztalás, bátorítás Faggatózás, rákérdezés Elterelés, humorizálás, távolságtartás

104 A konfliktusok feloldásának módszerei

105 A kommunikációs gátak legyőzésének módszere: az énüzenetek
Ez olyan kommunikációs forma, amely: az egyén saját érzéseit fogalmazza meg, nem mond értékítéletet, nem címkéz. mindig egyes szám első személyben fogalmazzuk meg.

106 Az énüzenetek fajtái Önfeltáró Elutasító Megelőző Konfrontáló

107 Önfeltáró énüzenet Saját érzéseinket, nézeteinket közöljük.
Nagyon jól érzem itt magam. Nem szeretem a vitaműsorokat.

108 Elutasító énüzenet Határozottan közöljük, hogy valamit nem tudunk, vagy nem akarunk megtenni. Pl. Erre most nem tudok időt szakítani. Én ezzel nem értek egyet. Erre nem akarok pénz áldozni.

109 Megelőző énüzenet Egy fontos elképzelésünk megvalósításához a másik segítségére van szükségünk. A közlésnek pontosnak kell lennie, hogy elkerüljük az esetleges későbbi félreértéseket. Attól tartok, hogy a holnapi megbeszélésre csak az utolsó pillanatban fogok megérkezni, ha késnék, kezdjétek el nélkülem!

110 Konfrontáló énüzenet A másik magatartása valamilyen okból elfogadhatatlan a számunkra. Általában három részből áll: az érzés, a viselkedés és a következmény megnevezéséből: Nagyon zavar engem, hogy hangosan beszélgetnek, nem fogunk az anyag végére érni.

111 A sikeres konfliktuskezelés alapelvei
Vállald a konfliktust, és bízz abban, hogy meg tudod oldani! Hallgasd meg az érintetteket, és pontosan határozd meg, hogy mi a probléma lényege és ki a problémagazda! Tegyél fel kérdéseket, és aktívan figyelj a válaszokra! 4. Tűzz ki célokat és készíts akciótervet! 5. Kövesd a folyamatot!

112 Csoportközi konfliktusok

113 Csoportközi konfliktusok
Muzaref Sherif pszichológus kísérlete Oklahoma „Rablóbarlang park” „Sasok” és a „Csörgőkígyók” hét – csoportok kialakulása hét – versengések hét – konfliktusok feloldása

114 Saját csoport Külső csoport
Amit tesz, az mind jó Amit tesz, az mind rossz Erős Gyenge Pozitív motiváció Negatív motiváció Tetteit a helyzet diktálja Tetteit jellemhiba okozza Jóságos vezér A „sötét vezér” az oka mindennek Tükörkép gondolkodás

115 Csoportközi konfliktusok feloldása
Békés tárgyalások: nyerő-nyerő stratégiára Kreatív gondolkodás – a valódi okok megkeresése (könyvtárablak) A bizalom kiépítése Csoportközi kooperáció, fölérendelt célok

116 Csoportközi kooperáció
A „Rablóbarlang park” kísérletben kipróbált megoldások: Összeférhető célok Közös étkezés Közös mozilátogatás Közös tábortűz Fölérendelt célok A vízellátó rendszer közös megjavítása Az elromlott teherautó közös kihúzása az árokból

117 Mikor működik a csoportközi kooperáció?
Ha értékes, általános céllá válhat, amely megszünteti az anyagi vagy társas erőforrásokért való versengést. Lehetőséget teremt az előítéletek megszüntetésére. Sikerhez vezet, mert ha nem, tovább mélyülhet az ellentét. A résztvevők azonos szinten vannak A normáknak indítványozni és támogatni kell a kooperációt.

118 Társadalmi konfliktusok

119 Embercsoportok között alakul ki,
Etnikai, vallási, generációs, funkcionális, gazdasági, térbeli, érzelmi ellentétek, Előítéletek kialakulásához vezethet.

120 Társadalmi konfliktusok okai
Reális konfliktus elmélet: a versengés a szűkös, de értékes anyagi forrásokért folyik Szociális versengés: a tisztelet és megbecsülés kivívása

121 Reális konfliktus elmélet
0 - összegű játszma: csak a másik kárára nyerhet A gazdasági túlélés a tét (pl. a bevándorlók újabb hulláma veszélyezteti a régebben érkezettek pozícióját)

122 Szociális versengés A versengés a megbecsülésért, a többiek szeretetéért folyik. A rokonszenv nem az egyénnek, hanem a csoport tagjának szól – „Aki hozzánk tartozik, az szeretetre méltó.” Az ellenszenv a külső csoport felé irányul.