Az élethelyzetek megoldása

Az előadások a következő témára: "Az élethelyzetek megoldása"— Előadás másolata:

1 Az élethelyzetek megoldása
Tegezés, magázás, megszólítás, köszönés, kézfogás, kézcsók, bemutatkozás, bemutatás, belépés, előreengedés, a vendég és a házigazda találkozása, biológiai megnyilvánulások és kezelésük, dohányzás

2 Tegezés, magázás Magyar nyelvben a tegezés volt általános kb. a XVIII. sz. elejéig, akkor kezdődött – feltehetően német mintára – a magázás elterjedése. Angol nyelv – nem tesz különbséget tegezés és magázás között. Német nyelv – magázódik.

3 Tegezés, magázás Görög Ibolya szerint:
A tegezés nem mindenkivel jogos, a társadalmi szerepünk határozza meg. A tegezést azonos neműek között az idősebb kezdi. Férfi-nő kapcsolatban csak a nő kezdeményezheti rang- és korkülönbségtől függetlenül. A felajánlott tegezést el nem fogadni sértés. Tegezésből nincs visszamagázás.

4 Tegezés, magázás Dr. Sille István szerint:
Az összetegeződésre vonatkozóan semmiféle szabály nincs. Alkalomtól, helyzettől függően javasolhatja vagy kezdeményezheti akár nő, akár férfi.

5 Ön vagy maga? Az 1830-as években nyelvi versenyt hirdettek, hogy a német Sie -nek mi legyen a magyar megfelelője. Szemere Bertalan - „kegyed” Táncsics Mihály – „kend”

6 „Ön” Gróf Széchenyi István nyerte a versenyt – az „Ön” megszólítási formával.

7 Ön vagy maga? Az Ön távolságtartó, tiszteletteli megszólítás, a maga a szinten szólítás, esetleg lekezelő. Hivatalosan az Ön megszólítást kell használni, de csak akkor, ha a mondat anélkül nem lenne értelmes, hiszen az igemód kifejezi a magázás tényét.

8 „Tetszikelés” A hajdani Osztrák-Magyar Monarchiában kialakult és még ma is használatos, hogy a tiszteletre méltó személyt „tetszik”-elő formában szólítjuk meg. A „tetszikelés” elsősorban a gyerek-felnőtt kapcsolatra jellemző, a felnőtt oldhatja fel.

9 Megszólítás Ha tudom a rangját: rang + úr (főmérnök úr)
rang + asszony (igazgató asszony) rang + kisasszony NINCS! Az asszony szó nem az állapotát jelöli a nőnek, hanem hogy azt a rangot nő tölti be. Az úrhölgy formát csak protokoll célokra használjuk, pl. egy meghívóban.

10 Megszólítás Ha nincs rangja, de tudom a nevét:
férfiak esetében – családnév + úr (Kovács úr) nők esetében – keresztnév és magázás nők esetében a keresztnév + asszony azt jelenti, hogy a férje szerint vált ismertté.

11 Megszólítás „Bea asszony”

12 Megszólítás Ha még a nevét sem tudom, csak akkor lehet:
Uram! Asszonyom! Kisasszony! Kisasszony: kb. 25 évnél fiatalabb nőnek jár ki. Asszonyom: a legáltalánosabb forma, minden nőnek jó. Hölgyem: nem minden nő hölgy…

13 Megszólítás Hölgy – a szó a hermelin szóból származik és elegáns, magasabb körökből származó nőknek mondják. „A bűnöző hölgy háromszor tört be.” (???)

14 Megszólítás Összegezve:
Ha valakinek ismert a rangja, akkor ne a nevén szólítsuk meg, hanem a rangja alapján. Ha a nevét tudom, nem lehet a semleges „uram, asszonyom” megszólítás, mert a neve fontosabb.

15 Köszönés, bemutatkozás, kézfogás, kézcsók
Ki az alárendelt? Ki a fölérendelt? Alárendelt a fiatal az idősebbel szemben, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúval szemben és a férfi a nővel szemben.

16 Köszönés A köszönés magázó viszonyban a „Jó napot kívánok!”, ill. e köszönésnek napszak szerinti változata. Tegező formában megkövetelt köszönési formula nincs, az az irányadó elv, hogy tiszteletet adjunk a másiknak.

17 Köszönés Nálunk elterjedt a „kezét csókolom” köszönés is.
Férfi – nő kapcsolatra jellemző. A mai magyar családi kapcsolatokban is helye van.

18 Köszönés Ki köszön előre?
Az alárendelt köszön elsőként, a férfi a nőnek, a fiatal az idősnek, az alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak. 18 éves korig, amíg „gyereknek” számít az ember, mindenkinek illik előre köszönni. A belépő köszön a bent lévőknek! (Ha a férfi kalapot hord, köszönéskor meg kell emelnie.)

19 Kézfogás A fölérendelt nyújtja először a kezét, karral lefelé, nyújtva, csípő és derékmagasságban, tenyere függőleges, csak a hüvelykujját nyitja, a többi ujját zárva tartja. A kézfogásnál a kezek összecsúsznak a nyitott hüvelykig és zárulnak az ujjak. A kézfogás nem sokáig tart, kétszer esetleg megrázzuk egymás kezét.

20 Kézfogás A felajánlott kézfogást el nem fogadni sértés, sőt a diplomáciai protokollban jelzésértéke is van. Pl: ha két nagykövet hivatalos rendezvényen nem fog egymással kezet, akkor a két ország egymással hadüzeneti állapotban van.

21 Kézfogás Kézfogásnál a szemkontaktus kötelező.
Asztal, íróasztal fölött nem illik átnyújtani a kezünket. Vendég érkezésekor a házigazda nyújt elsőnek kezet!

22 Kézfogás

23 Kézfogás kesztyűben Akár férfi, akár nő az illető, a kesztyűt illik levetni, kivéve, ha egész vékony anyagból készült a kesztyű és átérződik a kéz. Ha a kesztyű az egyenruha része, akkor sem kell levetni. (pl: Erzsébet királynő – királyi gárda)

24 Kézcsók Nem a férfiak és nők közötti kapcsolatban alakult ki, hanem a feudalizmus fejlődésével az egyre erősebbé váló főnemesek alárendeltségét volt hivatott jelezni a legfőbb hűbérúrral, a királlyal szemben. A spanyol udvarból terjedt el.

25 Kézcsók A király, minél inkább meg akarta alázni a hűbéresét, annál mélyebbre tartotta a kezét, a másiknak annál jobban meg kellett hajolnia. A hajlás tehát a lényeg!

26 Kézcsók A nő kézfogásra nyújtja a kezét, tehát függőleges tenyérrel, derék és csípő közötti magasságban. A férfi a nő kezét kézfogással fogja meg, majd kissé elfordítja, megemeli – legfeljebb a derék- és mellmagasság közé – és ráhajol, de ajkaival nem érinti, nem néz fel közben.

27 Kézcsók

28 Csók A keresztény, a zsidó és az iszlám vallási közösségekben kialakult az arcra adott csókkal való üdvözlés. Ez a szokás a mai napig megmaradt, de csak azokban az országokban, ahol a vallási gyökerek a mai napig mélyebbek a társadalmi gyökereknél.

29 Csók Ezekben az esetekben az arc csókolása elsősorban azonos neműek között terjedt el. A nyugati társadalmakban viszont az arcra adott csók elsősorban eltérő neműek között, illetve a családon belül maradt meg. Magyarországon jobbról és balról adunk egy puszit.

30 Csók - puszi

31 Bemutatkozás Amíg gyereknek számít az ember, elsőnek mutatkozik be. 18 éves kor után lép életbe a „rendes” szabály. Bemutatkozáskor az alárendelt mondja a teljes nevét és egy kicsit meghajol, a fölérendelt mondja a nevét és nyújtja a kezét. Mindig a teljes nevünket mondjuk. Ha a nevet nem értettük, azonnal vissza kell kérdezni.

32 Bemutatkozás Akkor hogy is?
A fiatal az idősnek, férfi a nőnek, alacsonyabb rangú a magasabb rangúnak mutatkozik be.

33 Bemutatás Az alárendeltet a fölérendeltnek mutatjuk be.
A nőnek a férfit, az idősebbnek a fiatalabbat, a magasabb rangúnak az alacsonyabb rangút mutatjuk be.

34 Ki a vendég és ki a házigazda?

35 Ki a vendég és ki a házigazda?
A vendég a fölérendelt, akiért minden történik, de akinek illik alkalmazkodni a helyi szokásokhoz. Vendég tágabb értelemben minden külföldi, aki látogatóba érkezik. A hivatalos életben vendég az, aki nem a mi cégünknél dolgozik, hanem tárgyalásra, fogadásra érkezik.

36 Ki a vendég és ki a házigazda?
A házigazda másik nevén Vendéglátó. A vendéggel szemben ő az alárendelt. (A jó protokollos tisztában van azzal, hogy a vendég elmegy, a házigazda, a főnököm viszont marad.)

37 Kit engedünk előre? Természetesen a nőt, a vendéget, az idősebbet – a fölérendeltet. Ez elvben igaz, de gyakorlatilag? „Mindig a nőt kell előreengedni, kivéve ha kocsmába megyünk” – hangzik a régi mondás. Pl. a régi vágású illemtan szerint elegáns hölgy nem foghatja meg a kilincset…

38 Kit engedünk előre? Ha egy ajtó befelé nyílik, a férfi kicsit felgyorsít, előrelép, lenyomja a kilincset, belép az ajtón és az ajtót tartva áll, arccal a nő felé, mintegy követi a szemével, hogy épségben beért-e.

39 Kit engedünk előre? Hivatalos vendég fogadásakor nem jó, ha a házigazda kijön az előszobába fogadni a vendéget, mert akkor természetesen előreengedi, a vendég meg megáll az ajtóban, idegen szobát lát és nem tudja, merre induljon.

40 Kit engedünk előre? Ki lép be elsőként az étterembe?
Nos, ez természetes, a férfi. Ha többen vannak a társaságban, akkor egy férfi megy elől, utána a nők, majd férfi zárja a sort. Ha már bent vannak, akkor az étteremfőnök, főpincér a vendégek elé megy és ő vezeti a sort az asztalig.

41 Kit engedünk előre? A lift veszélyes terület, ezért elvben a férfinak (alárendeltnek) kellene előre belépni. A gyakorlatban előreengedik a nőt, de a gombot, vagy a liftajtót tartani kell. Liftből kilépve, aki az ajtóban áll, az lépjen ki először, hogy a többi is ki tudjon szállni.

42 Kit engedünk előre? A lépcsőn - a gravitációnak köszönhetően - lefelé lehet esni. Tehát ha a nő lefelé megy, akkor a férfinak előtte kell mennie. Felfelé viszont, hiszen hátraeshet, követnie kell a nőt.

43 Kit engedünk előre? Buszon és minden lépcsős közlekedési eszközön az idősebbeket kell előre felengedni és előttük kell leszállni, azért hogy tudjunk segíteni a fel- és leszállásban.

44 Ha fogadunk és kísérünk valakit
Ha fogadunk és kísérünk valakit, akkor egy fél lépéssel előtte és kicsit mellette kell mennünk. A fölérendelt a bal oldalunkon van, a jobb kezünkkel meg tudjuk védeni, mutatni tudjuk az irányt.

45 Gépkocsiba üléskor A gépkocsiba üléskor a fölérendelt számára kinyitjuk a jobb hátsó ajtót, megvárjuk, amíg beül és becsukjuk az ajtót.

46 A vendég és a házigazda találkozása
Sokat elárul magunkról az, ahogyan belépünk valahova. Ha lehet, asztalhoz, székre üljünk. Így a gerincünk egyenes marad, karunkkal az asztalra támaszkodva nyitottak vagyunk. Soha ne a bejárattal szemben levő fotelt foglaljuk el, mert legtöbbször a szoba gazdájának helye.

47 Hogyan üljünk? Nőknek általában nem illik keresztbe tenni a lábaikat. A nő térdben zárt lábakkal ül, esetleg bokában keresztbe teszi a lábfejét, de a térd nem nyílhat meg. Ha valaki keresztbe teszi a lábait, ne egymásra, hanem a bokát a földön levő láb szárához szorítva, a lábfejet lehajtva tartsa. (A láb elzsibbad egy perc alatt…)

48 Hogyan üljünk? A nőknél a lábra irányított figyelem erősen szexuális jelzés. A férfinak egyenes háttal, laza kis terpeszben illik ülnie. A párhuzamos lábfejeket előre-hátra el lehet mozdítani, összekulcsolhatja a bokáját, keresztbe teheti a lábát, de nem úgy, hogy a lábfeje a másik láb combján van, hanem nyújtva.

49 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Csuklás, ásítás, tüsszentés, köhögés

50 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Csuklás. Aligha visszatartható. Szokás szerint segíthet néhány korty vagy a légzés visszatartása, de ha ez hamarosan nem segít, hagyjuk el a társaságot: remélhetőleg hamarosan elmúlik és visszatérhetünk. (A rákiáltás, ráijesztés társaságban aligha alkalmazható.) A csuklást ne mások előtt próbáljuk elállítani!

51 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Ásítás. Sokféle oka lehet: fáradtság, unalom, elhasznált levegő stb. Az ásítás látható jegyei többnyire kritikát tartalmaznak, ha mégsem, akkor is kritikaként fogadják. Az ásítás ellen védekezni lehet egy darabig, de visszatartás után fokozott ingerrel jelentkezik.

52 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Előadás, tárgyalás, stb. közben csukott szájjal, mintegy befelé ásítsunk. Sem a csuklást, sem az ásítást nem illik észrevenni!

53 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Tüsszentés – feltűnés nélkül, csukott szájjal Amennyiben a tüsszentést nem sikerül visszafojtani, az orra és a szájra szorított zsebkendővel a hang és a mozdulat illedelmessé tompítható.

54 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Egészségére kívánás – e kérdésben kettészakadt a társadalom. Egyik vélemény: A tüsszentést illik a tüsszentő egészségére kívánni – feltűnés nélkül („Egészségére!”). Ahogy a tüsszentéssel is kerülni kell a feltűnést, a viszonzó jókívánsággal is.

55 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Társaságban a tüsszentő közvetlen környezetétől várható csak el az egészségére kívánás, és mindig a társasági alkalmat legkevésbé zavaró módon, halkan, gesztust jelző odanézéssel és fejbiccentéssel. Távolabb ülőktől, állóktól a tüsszentés puszta észrevételezése is szükségtelen.

56 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Másik vélemény: csakúgy, mint bármi más testi megnyilvánulást, nem illik észrevenni. (Ez a brit neveltetésűekre jellemző.) Most akkor mit csináljunk? Vegyük figyelembe a helyi szokásokat, mert elsőbbséget élveznek a nemzetközileg elfogadott viselkedési szabályokkal szemben.

57 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
Köhögés. Csak átmenetileg fojtható el és ez is egészségtelen (káros a tüdőre). Ha elkerülhetetlen, zsebkendővel tompítható. Ha megfázásunk olyan súlyos, hogy köhögésünk állandósul, ne menjünk társaságba. Környezetünk egészségét védjük!

58 Biológiai megnyilvánulások és kezelésük
A sminket, frizurát soha nem az asztalnál, mások előtt, hanem a mosdóban igazítsuk meg. A fogpiszkálás magánügy, csak és kizárólag egyedül pl. mosdóban szabad abszolválni. Magasabb színvonalú éttermek nem is tesznek fel fogpiszkálót az asztalra.

59 „Nem szabad” evidenciák
Nem szabad beszéd közben rágózni. Nem szabad megnyalni a kanalat. Nem szabad lenyalni az evőeszközöket. Nem szabad tányérból kiinni a levest. Nem szabad leszedni a tányérokat, amíg egy ember is eszik. Nem szabad szemetelni.

60 Dohányzás

61 Dohányzás Ahol nincs hamutartó, a kulturált dohányos meg sem kísérli, hogy rágyújtson. Nem illik cigarettával a szánkban mászkálni, illetve dohányozva belépni valahova. Nem szabad gépkocsiban dohányozni. Utcán nem illik dohányozni.

62 Dohányzás Amikor tüzet adunk másnak, saját cigarettánkat ki kell vennünk a szánkból. Görög Ibolya szerint: Nem szükséges mindenkit körbekínálni. Dr. Sille István szerint:

63 Dohányzás A kínálás az első rágyújtáskor, ha a dohányzásnak nincs akadálya, majdnem kötelező, a továbbiakban nem, de udvarias gesztus. A tűzadás ceremóniája: tüzet ad a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, megrögzött dohányosok között a megkínált a kínálónak (az udvariasság viszonzása).

64 Dohányzás Öngyújtóval való tűzadáskor mindenkinek külön kattintjuk fel a lángot. A láng végét tartjuk a cigarettához, nem a láng közepét és csak addig tartjuk ott, amíg a cigaretta vége egyenletesen felizzik. Szivarra rágyújtónak nem adunk tüzet, hanem egy doboz gyufát vagy öngyújtót nyújtunk át.

65 Dohányzás A hamu leverése a kulturált dohányzás fontos eleme. Biztonsági és esztétikai okokból nem szabad a cigarettán hosszú hamuvéget hagyni. A hamutartóban csak egy csikk lehet, ugyanis egy szobában nem a füst, hanem a csikk a rossz levegő forrása.

66 Dohányzás A hamutartóba nem illik más szemetet tenni.
A hamutartó a rendeltetését a nevében hordja: nem arra való, hogy a cukor vagy tejpor eltépett tasakját, papírszemetet, gyümölcshéjat dobjunk bele. A kiürült cigarettadobozt is legfeljebb a hamutartó mellé tegyük.

67 Dohányzás Asztalnál való étkezésnél általános szabály az, hogy csak a főétel után gyújtanak rá, csak ha van hamutartó az asztalon és ha már senki nem eszik. A jelet a házigazda adja meg vagy szóban, vagy azzal, hogy maga is rágyújt.

68 Szivarozás

69 Szivarozás Szivarozni csak a háziak külön engedélyével szabad, mivel illata nem mindenkinek tetszik. A szivar előnye viszont a cigarettával szemben az, hogy mivel nem papírba tekerik a dohányt, kevesebb az egészségre ártalmas származék benne. Étkezés alkalmával a szivart csak a kávéhoz illik meggyújtani.

70 Pipázás

71 Pipázás A pipázás a legkonszolidáltabb módja a dohányzásnak, ugyanis a pipa anélkül is a szájban lehet, hogy égne benne dohány. A pipázásra is engedélyt kell kérni a háziaktól. Mások előtt nem szabad a pipát kitisztítani.

72 Mit tegyen a nemdohányzó?
Mit tegyen a nemdohányzó saját maga védelmére? Ne tegyen ki hamutartót!