Az iskolaérettség kérdése

Az előadások a következő témára: "Az iskolaérettség kérdése"— Előadás másolata:

1 Az iskolaérettség kérdése
Újszentes, május 15. Tanítók- Óvodapedagógusok módszertani találkozója

2 „Érettség – fejlesztés”
Óvoda – iskola feladata

3 MIT? – MIVEL? Testi fejlettség 120-130 cm magas, 20-22 kg súlyú,
megkezdődik a fogváltás – idegrendszer érettsége cipőfűző megkötése – finommozgás fejlettsége, térbeli tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség.

4 Ép érzékszervek (a rutin szűrővizsgálat nem derít fel olyan hiányosságokat, mint a rejtett kancsalság, látótérkiesés, lusta pupillareflex, lassúbb beszédhallás stb.) Jó ceruzafogás, könnyed eszközkezelés Elemi mozgások összerendezettsége

5 Jó egyensúlyérzék Pontos finommozgások A keresztcsatornák jó működése (a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni végtagjait) Testséma (ismerje, tájékozódjon rajta)

6 Kézdominancia Lábdominancia (jó, ha azonos oldalra esnek) Szemdominancia Füldominancia A szemmozgás koordináltsága (fixálás, pupillareflexek)

7 Jó térérzékelés Térirányok felismerése térben és síkban Reprodukáló képesség térben és síkban Soralkotás, sorritmus folytatása

8 Szem- kéz koordináció Az iránykövetés képessége Biztos alak- háttér megkülönböztetés Alak- , forma- , szín- és nagyságállandóság (konstanciák felismerése)

9 Gestalt- látás (a részek egészként értelmezése)
Azonosság felismerése Különbözőség felismerése Auditív megkülönböztetés Analizáló – szintetizáló képesség

10 Átfordítási képesség (az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk) Általános tájékozottság Beszédkészség Gondolkodás (összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás)

11 Problémamegoldó gondolkodás
Emlékezet (vizuális, auditív, ritmus) Figyelem Emberrajz Szocializáció

12 Feladattudat Jó kudarctűrő képesség Felnőttekhez való viszony

13 A hét kritikus alapkészség (DIFER)
Írás – mozgás koordináció Beszédhallás Reláció – szókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés Szociális kompetencia

14 HOGYAN? Nem a tartalmat, hanem az együttműködést dicsérjük
Az eredményt a korábbi eredményhez mérjük

15 Gyerekrajzok vizsgálata

16 2 alapvető típus: 2 alapvető tartomány:
Tematikus (ember-, ház-, fa-, család-, állatrajz) Nem tematikus (szabadrajz, firka) 2 alapvető tartomány: formális, grafológiai elemzés tartalmi, szimbolikus elemzés

17 Általános alapelvek: Rajzi tapasztalat!!!
A rajz globális szemrevételezése Érzelmi-hangulati tónus Egészséges, kiegyensúlyozott gyerek Meleg, kedves, harmonikus Vidám, játékos, boldog Szorongó, megfelelni vágyó gyerek Félelemteli, feszült Érzelmi és alkalmazkodási zavarokkal küzdő gyermek Üres, hideg, depresszív Dühös, vad, félelelmkeltő, ellenséges izgatott, nyugtalan Kusza, nehezen érthető, bizarr

18 1. Az értelmezés individualitásának elve
Egy bizonyos rajzi ismérvet több ok is létrehozhat (pl. emberrajz - nagy méret) Ugyanazt a rajzi jelenséget különböző személyeknél másképp értelmezhetjük (pl. kinyújtott kéz) Egy bizonyos ok többféle rajzi ismérvet is létrehozhat (pl. magas önértékelés)

19 2. Komplex mintázatok elemzésének alapelve (nem egyedi jegyek, nem szótárszerű elemzés)
3. Konvergencia elve (információ több forrásból) Rajz készítésének körülményei A rajzoló verbális és nem verbális megnyilatkozásai a rajzolás folyamán Kérdésekre adott válaszok A gyerek viselkedése rajzolás alatt Időtartam (ha nagyon eltérő) Aktuális érzelmi állapot Egyéb JEGYZŐKÖNYV

20 Elvárások az elemző részéről:
Empátia, érzékenység Rajzi jegyek konvencionális értelmezése Objektivitás Egyéb információk bevonása Következtetésekben körültekintés, óvatosság, mértéktartás

21 Formális, grafológiai vizsgálat
Területei: A. Vonalminőség B. Térhasználat C. Formaalakítás

22 A. Vonalminőség Nyomáserősség Vonalszélesség (vékony – vastag)
Gyenge nyomaték/halvány vonal - Erős nyomaték/erős vonal Változó - stabil Vonalszélesség (vékony – vastag) Vonalvezetés (milyen a vonal menete, alakulása) Biztos – bizonytalan Rugalmas – rugalmatlan Oldott - merev Vonalhosszúság Hosszú vonalak – rövid, megszakított, töredezett Felületkezelés Kitöltöttség, sűrűség Színezés, árnyékolás

23 B. Térhasználat Információt adhat: Én-hez való viszonyról
Másokhoz való viszonyról Affektivitás szintjén: félelmek, szorongások stb. Kogníció szintjén: strukturáló képesség, lényeglátás

24 Magába foglalja: B. 1 A térfelosztást B. 2 Az ábrázolt alakok, formák méretarányait B. 3 Részletezést, nagyságrendi viszonyokat (arányosság, ritmikusság)

25 B.1 Térfelosztás Vízszintes térfelosztás (Pulver)
Szellemiség, intellektus, ideák, álmok, fantáziák, tervek Mindennapi én gondolkodó és érzelmi funkciói Stabilitás, matéria, realitás, ösztönkésztetése, kora gyermekkori élmányek

26 Függőleges térfelosztás (Pulver)
Múlt Visszafogottság, emlékezés, távolságtartás, érzelmek, regresszió Anyai oldal Jelen én Jövő Érdeklődés az életesemények iránt, aktivitás, fokozott intellektuális kontroll, szociabilitás, extroverzió Apai oldal

27 CSAK óvatosan, szűk keretek között Kultúrafüggő (balról jobbra)
Preferenciák: Közép Erőteljes szél- ill. sarokpreferenciák

28 B. 2 Méretarányok pszichológiai jelentéstartalmai
Az ábrázolt tárgy, személy fontossága Önértékelés Teljesítménymotiváció Szorongás Félelem Depresszió

29 B. 3 Részletezés, arányosság
Részletezés – jó kognitív séma, jó kapcsolat a környezettel Arányosság – a rajz általános harmóniáját adja (érzelmi egyensúly)

30 Formaalakítás Kognitív érettségre, a motorikus fejlettséggel, az akarati rendszer működésével, teljesítményszinttel függ össze Mit figyelünk? Formák összhatását (jó, kialakulatlan zavart) Módozatokat (szegényes – gazdagított) Egyediséget ( sematikus – egyéni)