Társadalmi rétegződés

Az előadások a következő témára: "Társadalmi rétegződés"— Előadás másolata:

1 Társadalmi rétegződés

2 Egyenlőtlen eloszlás Presztízs Hatalom Anyagi javak

3 Hatalom Annak a valószínűsége, hogy A, akaratának megfelelően befolyásolja B viselkedését. Hatalom ennek a gyakorlása függetlenül attól, hogy az akin a hatalamt gyakorolják miként viszonyul. Autoritás – legitim hatalom. B elfogadja azt, hogy A hatalomgyakorlásának van valamilyen számára racionális alapja. Karizma. Racionális munkamegosztás (koordinátori szerep). Tradíció.

4 Anyagi javak A tulajdon elosztás
Vitatott, több elméleti megközelítés létezik Harmóniaelméletek Konfliktuselméletek

5 Presztízs A társadalmi pozícióhoz kapcsolodó megbecsültség.
Rendek és rangok. Tisztségek és előjogok A megbecsültség eloszlásának történelmileg és társadalmilag kialakult rendszere. Státus alapján kialakult rétegződési rendszerek. Homogámia – a rang újratermelése a házasság során.

6 A társadalmi rétegződés történelmi rendszerei
A különböző javak egyenlőtlen elosztása minden társadalomra jellemző volt amely többletterméket állított elő. A különbség abban van ahogyan az egyenlőtlenség megszerveződött. Milyen jogi, ideológiai és hatalmi kontextusban és viszonyrendszerben testesült meg az egyenlőtlenségek, a rétegződés

7 A társadalmi rétegződés történelmi rendszerei
Rabszolgaság Kasztrendszer Rendi tagozódás Osztálytagozódás

8 Rabszolgaság Jogilag is szentesített egyenlőtlenség rendszere.
Hatalmilag megalapozott, erőszakkal és jogilag bekódoltan fenntartott, de megváltoztatható. Ideológiai próbálkozások: fajelméletek. Szabad – rabszolga.

9 Kasztrendszer Jogilag, vallási ideológiában és világszemléletben gyökerező rendszer. Az egyenlőtlenségek mind a társadalmi rendnek a vallásos szemléletében gyökerező megalapozása. Merev áttörhetetlen határok, párhuzmosan egymásra tevödő társadalmak.

10 Rendi társadalmak Jogilag megfogalmazott és érvényesített, vallási ideológia és világszemléletben által megerősített rendszer. Az egyenlőtlenségek valamelyes mértékű elfogadottsága mint a társadalmi rend alapja. Korlátozottan, de nem lehetetlen módon létező mobilitási csatorna.

11 Osztálytagozódás A piaci egyenlőtlenségi viszonyokban gyökerező rendszer. Jogilag egyenlő személyek között fennálló viszonyok. A rétegegyenlőtlenségek mellett létezik az esélyegyenlőség ideológiája, és a tényleges, de differenciált mobilitási esélyek.

12 Alapfogalmak Társadalmi osztály Társadalmi réteg Elit
A termelőeszközökhöz való viszonyok alapján elkülönített társadalmi kategóriák Társadalmi réteg a társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó fontos változók (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) szerint elkülönített társadalmi kategóriák Elit a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő politikai és gazdasági hatalommal egyszerre rendelkező szűk csoport

13 Elméletek Hogyan integrálódnak a rétegzett társadalmak?
Konfliktus vagy Harmónia? Hány dimenzióban írható le a rétegződés? Egy dimenziós (az anyagi) - Marx Több dimenziós - Weber

14 Konfliktus elméletek A rétegződés nemcsak egyenlőtlenség...
ÉRDEKELLENTÉT - OSZTÁLYHARC Nem folyamatos konfliktus az egyenlőtlenségek rendszere az egymásnak feszülő radikálisan eltérő érdekek rendszere. az együttműködés átmeneti

15 Harmónia elméletek. Funkcionalizmius
Strukturalista, funkcionalista irányzat: Davis és Moore Munkamegosztás: Eltérő funkciók Eltérő fontosság Eltérő beruházás, készségek Differenciált juttatások

16 Egy vagy több dimenziós?
Két elméleti tradíció Marx: egy lényeges dimenzió – az anyagi javak elosztása Weber: több dimenziót figyelembe kell venni Gazdasági osztályok Hatalmi osztályok Rendek

17 Osztályok Marx szerint
A termelés és elosztásban elfoglalt hely a meghatározó – a termelőeszközökkel szembeni viszony Tulajdonosok – Tőkések Munkások A hatalom alárendelt a tulajdonosi osztály igényeinek (a gazdaság „az aranytojást tojó tyúk”) Az alapvető egyenlőtlenség: a többlettermék elosztását a tulajdonosi osztály ellenőrzi

18 Marxizmus Marx és Engels. Magántulajdon.
Eltérő pozíciók a termelésben. Termelőeszközök tulajdonosai. Munkaerő birtokosai A többletterméket a termelési folyamat aktív összetevőjének, a munkaerő tulajdonítható. Ennek ellenére az elosztását a termelőeszközök tulajdonosai ellenőrzik.

19 Max Weber: több dimenziós rétegződés
Tulajdon Presztízs Hatalom szerinti osztályok

20 Egy vagy több dimenziós? ELMÉLETEK
Weber A gazdasági alapon elkülönült osztályok A hatalmi alapon elkülönült osztályok – a hatalom külön mezőny és relatív autonómiát élvez a gazdasággal szemben) Intézményesült megbecsültséggel rendelkező osztályok A dzsentri olyan csekély gazdasági hatalommal rendelkező réteg amely a nemesi származása alapján előnyös helyzetbe került a hivatalok megszerzésében. Hatalommá konvertálta a presztízsét.

21 Több ismérv / több dimenzió
Tulajdon szerinti osztályok Státus csoportok Pártok. Hatalmi csoportok Gazdaság Kultúra Politikai hatalom

22 Bourdieu Anyagi tőke Társadalmi/kapcsolati tőke Kulturális tőke
Objektivált Elsajátított Intézményesült Szimbolikus tőke

23 Modellek Jövedelem szerinti osztályok – egy dimenziós
Foglalkozás szerinti osztályok – több dimenziós Szintetikus rétegződési modellek – több dimenziós

24 Jövedelem szerinti osztályok
A jövedelemi decilisek vagy kvintilisek. A jövedelem-eloszlás. Jövedelem alapján sorba rendezzük a személyeket Az így elrendezett populációt felosztjuk népesség egyenként tíz (decilisek) vagy öt ( a húsz százalékát kvintilisek) magába foglaló egyenlő részre. Megvizsgáljuk, hogy az így kialakított kategóriákon belül: a népesség a jövedelem hány százalékában részesedett, vagy mekkora az átlagjövedelem

25 Jövedelmi decilisek és kvintilisek
ország Leg-alacsonyabb 10% Leg-alacsonyabb 20% Második 20% Harmadik 20% Negyedik 20% Leg-magasabb 20% Legmagasabb 10% Románia 1992 3,8 9,2 14,4 18,4 23,2 34,8 20,2 Magyarország 1993 4,1 9,7 13,9 16,9 21,4 38,1 24 Mexico 1992 1,6 7,8 12,5 55,3 39,2 Bulgária 1993 3,3 8,3 13 17 22,3 39,3 24,7 Brazilia 1995 0,8 2,5 5,7 9,9 17,7 64,2 47,9 Svédorsz. 1992 3,7 9,6 14,5 18,1 34,5 20,1 USA 1994 1.5 4.8 10,5 16 23,5 45,2 28,5

26 Románia Romániában 2000-ben a legszegényebb 20% az összjövedelmek 8,2%-ban részesült

27 Forrás: World Development Indicators. [2000], World Bank, Washington,
Ország Felvétel éve Alsó 10% 20 % Felső 10 % 20% Bulgária 1995 3,4 8,5 22,5 37,0 Csehország 1996 4,3 10,3 22,4 35,9 Észtország 2,2 6,2 26,2 41,8 Magyarország 3,9 8,8 24,8 39,9 Olaszország 3,5 8,7 21,8 36,3 Lettország 1998 2,9 7,6 25,9 40,3 Litvánia 3,1 7,8 25,6 Lengyelország 3,0 7,7 26,3 40,9 Románia 1994 3,7 8,9 22,7 37,3 Szlovákia 1992 5,1 11,9 18,2 31,4 Szlovénia 3,2 8,4 20,7 35,4 Forrás: World Development Indicators. [2000], World Bank, Washington, Web site: www. worldbank.org/wdi

28 Részesedés a jövedelmekből alsó és felső 20%

29 Átlagjövedelem alakulása decilisenként Magyarországon

30 Átlagjövedelem alakulása decilisenként Magyarországon az alsó decilis átlagjövedelméhez viszonyított százalékos növekedés

31 Rétegződés szintetikus megközelítései
Azonos jövedelmi szinteken a differenciáció a jövedelem alapján megvalósított életmód és az ezáltal kifejezett értékrend adja Osztályok a mai nyugati társadalomban Foglalkozás, jövedelem, életmód és értékrend. Kék és fehérgallérosok (fizikai és szellemi munkások) Alsó Közép Felső

32 Foglalkozás szerinti osztályok
Az elvégzett munka szakképzettségi igényszintje vagy típusa Erikson Gorldthrope Tulajdon vagy beosztás Szakképzetlen munkát végző beosztott Alacsony szakképesítést igénylő munkát végző beosztott Alacsony szakképesítést igénylő munkát végző önfoglalkoztató. Folytassátok !

33 Könyvészet AR AG Kolosi T. (2000) A terhes babapiskóta Budapest: Osiris Kiadó, pp Wehler, H.U ‘Pierre Bourdieu. Az életmű magva’ in Replika 2001 (Tavasz-Nyár), pp