Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Élelmiszerszabályozás, élelmiszer-biztonság

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Élelmiszerszabályozás, élelmiszer-biztonság"— Előadás másolata:

1 Élelmiszerszabályozás, élelmiszer-biztonság
Krajecz Laura & Vajna Zita

2 Az élelmiszerszabályozás története
1895.: az első élelmiszertörvény Magyarországon 1950.: törvényerejű rendelet 1976.: újabb élelmiszertörvény 1995.: XC. törvény 2003. évi LXXXII. törvény 2008. évi XLVI. törvény Az élelmiszerek mint a fogyasztók által leggyakrabban vásárolt termékek esetében különös jelentőséggel bír az egészségvédelem megfelelő jogi szabályozása. A magyar szabályozás kialakítása során irányadó volt az EP és Tanács 178/2002/EK rendelete az az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságlétrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. Magyarország 1895-ben alkotta meg az első élelmiszer törvényét, majd 1950-ben egy törvényerejű rendeletet, amit 1976-ban újabb élelmiszertörvény váltott fel. Ezt követte évi XC. törvény, amelyet az EU-hoz való csatlakozás jegyében - módosított a évi LIV. törvény, majd az élelmiszerekről szóló évi LXXXII. törvény. A jelenleg hatályos szabályozást az élelemiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLVI. törvény biztosítja, amelynek céljaa fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, a piaci verseny tisztaságának biztosítása, az előállítás és forgalmazás általános feltételeinek szabályozása, az engedélyezés és bejelentési kötelezettség tekintetében eljáró hatóságok nevesítése. Magyarországon a FAO/WHO által kibocsátott Codex Alimentarius mintájárára létezik a Magyar Élelmiszerkönyv.

3 Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény

4 A törvény hatálya A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki. A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására. Az első mondatból egyértelműen következik, hogy a törvény hatálya valamennyi, Magyarországon előállított (az exportra előállított is) valamint forgalomba hozott (az importból származó is) élelmiszerre kiterjed. A rendelkezés logikus és természetes: az állam szabályaival nem „mehet be” az állampolgár konyhájába, nem kötelezheti arra mit, és hogyan főzzön maga és családja számára.

5 Az élelmiszer „fogalma”
Az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot, vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az „élelmiszer” fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is.

6 Nem minősülnek „élelmiszernek”
a) takarmány, b) élőállat, kivéve a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt állatok, c) növények a betakarítás előtt, d) gyógyszerek, e) kozmetikai termékek, f) dohány és dohánytermékek, g) kábítószerek és pszichotróp anyagok, h) szermaradványok és szennyezések.

7 Néhány tisztázandó fogalom
Élelmiszer-biztonság Élelmiszer-megjelenítés Élelmiszer-csomagolás

8 Élelmiszer-biztonság
annak biztosítása a termelés, az élelmiszer- előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja. A figyelmet az utolsó szavakra, a rendeltetési célnak megfelelő fogyasztásra érdemes felhívni. A szeszesital, a zsír, a cukor és még soká folytatható a lista, veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét mértéktelen (nem felhasználási célnak megfelelő) fogyasztás esetén. Ettől azonban e termékek biztonságosak.

9 Élelmiszer-megjelenítés
az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége.

10 Élelmiszer-csomagolás
olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig

11 Csomagolás 9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól. (2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt. (3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie. (4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható.

12 A fogyasztók tájékoztatása
(1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges - az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott - jelöléseket. (2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót. 10. § (2) A fogyasztó vásárlási döntése egyik fontos befolyásolása a jelölés. Ezért rendkívül nagy a csábítás a nem, vagy nem egészen helytálló – a fogyasztót megtévesztő jelölés alkalmazására.

13 Hatósági élelmiszer-ellenőrzés
(1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait a) az élelmiszerbiztonsági szerv, b) az egészségügyi államigazgatási szerv, c) a fogyasztóvédelmi hatóság, d) a növényvédelmi szerv látja el. A magyar ellenőrzés a XIX. század végén – a nagyvárosokban és először csak ezekre kiterjedő hatállyal – kezdett kialakulni. A folyamatos fejlődés során (de döntően az ötvenes évek közigazgatási intézkedései következtében) egy központosított, de megosztott felelősségen és hatáskörön alapuló szervezeti rendszer jött létre. Ebben a rendszerben más-más miniszter (illetve a vezetésük alatt álló minisztérium) feladata az élelmiszertermelés, az élelmiszer-forgalmazás, valamint a közegészségügyi biztonság ellenőrzése. Ebből a gyakorlati kivitelezés koordinálatlansága esetén átfedések, lefedetlen területek egyaránt kialakulhatnak. Az új törvény az eddigi rendszert nem változtatta meg. Az Európai Unió csak a hatósági ellenőrzés feladatait és jogosítványait, de nem a szervezeti megvalósítást szabályozta. A szervezet meghatározása a tagállamok hatásköre, és ez – a közigazgatási rendszerüktől és hagyományaiktól függően – teljesen eltérő.

14 Minőségvédelmi bírság 1.
(1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. (2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta. (3) A minőségvédelmi bírság mértéke: a) fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biztonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke, c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint. (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata. 14. § (1) A minőségvédelmi bírságot – melyet az évi törvény vezetett be – a törvény fenntartja és szigorítja. E pontnál arra kell felhívni a figyelmet, hogy a kiszabás fogalmazása nem feltételes (nem „szabhat”, hanem „szab ki”). Tehát a bírságot az élelmiszer hibája esetén ki kell szabni. Ez a szankció azonban csak az élelmiszer hibája esetén alkalmazható. Nem használható más előírások (pl. gyártmánylap kiállítás, higiéniai szabályok, stb.) megsértésének szankcionálására.

15 Minőségvédelmi bírság 2.
15. § (1) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról - az intézet esetében az országos tisztifőorvos javaslatára - az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt. (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gondoskodik.

16 Magyar Élelmiszerkönyv
A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer- minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági [...] kötelező előírások gyűjteménye. (2008. XLVI. törvény, 66§.)

17 Magyar Élelmiszerkönyv 2.
A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak és irányelveinek tervezetét a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. (2) A Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó élelmiszer- minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági (élelmiszer- higiéniai), az Európai Unió kötelező jogi aktusainak átvételével készült, illetve nemzeti termékelőírásokra és rendelkezésekre vonatkozó kötelező előírásokat, b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, c) III. kötete - a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény - az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer előírásokat, továbbá ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza.

18 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZERBIZTONSÁGI POLITIKÁJA
Alapja: „a termőföldtől az asztalig” minden folyamatot lefedő, integrált megközelítés. Célja:következetes, eredményes és dinamikus élelmiszerpolitika kialakítása Az élelmiszerek biztonságát az Európai Unió számos szabállyal védi.    Általános szabályok vonatkoznak az:  adalékanyagokra;   ízesítőkre;   szennyező anyagokra;   címkézésre;   tápérték feltüntetésére;   ellenőrzésre;   élelmiszerekkel érintkező anyagokra.  Élelmiszerbiztonság Az Európai Unió élelmiszerbiztonsági politikájának fő célja az emberi egészség és az élelmiszerekhez kapcsolódó fogyasztói érdekek legmagasabb szintű védelmének szavatolása. Mindezek érdekében az EU átfogó élelmiszerbiztonsági szabályozást alakított ki, amelyet a változó követelményeknek megfelelően folyamatosan fejleszt és módosít. Az EU élelmiszerbiztonsági politikájának alapja „a termőföldtől az asztalig” minden folyamatot lefedő, integrált megközelítés, amely magában foglalja az ellátási lánc teljes vertikumát. Ez az átfogó megközelítésmód a záloga a következetes, eredményes és dinamikus élelmiszerpolitika kialakításának. Hazánk európai uniós csatlakozásával az élelmiszeripart, valamint a fogyasztók tájékoztatását és védelmét szabályozó jogi eszközök teljes szerkezeti átalakítása vált szükségessé. A május 1-jén, illetve azt követően hatályba lépő jogszabályok szemléletükben és kapcsolódásaikban is újdonságot képviselnek: a közösségi jogforrások nemzeti joghoz való viszonya, illetve az uniós élelmiszer-politika alapelvei egyaránt hozzájárultak az arculatváltáshoz. Az élelmiszerek biztonságát az Európai Unió számos szabállyal védi.      Általános szabályok vonatkoznak az:  adalékanyagokra;   ízesítőkre;   szennyező anyagokra;   címkézésre;   tápérték feltüntetésére;   higiéniára;   ellenőrzésre;   élelmiszerekkel érintkező anyagokra. 

19 TERMÉKCSOPORTOK SZERINTI SZABÁLYOK
édességekre (mézre, kávéra, csokoládéra, gyümölcslevekre, lekvárokra); tejtermékekre; italokra; húsfélékre; génkezelt élelmiszerekre. Kódex Allimentarius, illetve az élelmiszerekről szóló törvény határozza meg (2003. évi LXXXII. törvény).    Az élelmiszerek biztonságát a gyártónak és az importőrnek kell bizonyítani, illetve tanúsítani.  2008. évi XLVI. törvény, 14. § (2): „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős.”    Termékcsoportok szerinti szabályok vonatkoznak például a/az:  édességekre (mézre, kávéra, csokoládéra, gyümölcslevekre, lekvárokra); tejtermékekre; italokra; húsfélékre; génkezelt élelmiszerekre. Magyarországon az élelmiszerek biztonságának alapvető követelményeit az ún. Kódex Allimentarius, illetve az élelmiszerekről szóló törvény határozza meg (2003. évi LXXXII. törvény).     Az élelmiszerek biztonságát a gyártónak és az importőrnek kell bizonyítani, illetve tanúsítani.  2008. évi XLVI. törvény, 14. § (2): „Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős.”    Címkézés  Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályozás alapja a 2000/13/EK irányelv, melynek célja, hogy a fogyasztók minden, a termékkel kapcsolatos információról tudomást szerezzenek. A kötelező előírásokon túl a gyártó vagy a forgalmazó kiegészítő információval is szolgálhat a fogyasztók számára, amennyiben azok pontosak és nem vezetik félre a vásárlót. A jelenlegi 2000/13/EK irányelv (hiperlink) tartalmaz minden szükséges információt, amit az élelmiszereken jelölni kell.   A címkén magyar nyelven kell feltüntetni:   a termék nevét;   összetevőit; az összetevők mennyiségét; az előre csomagolt élelmiszerek esetén a nettó mennyiséget;   azt az időpontot, ameddig minimum eltartható (a mikrobiológiai szempontból gyorsan megromló élelmiszerek esetében a pontos dátumot);  

20 Címkézés Az élelmiszerek címkézésére vonatkozó közösségi szabályozás alapja a 2000/13/EK irányelv,    A jelenlegi 2000/13/EK irányelv (hiperlink) tartalmaz minden szükséges információt, amit az élelmiszereken jelölni kell.   A címkén magyar nyelven kell feltüntetni:   a termék nevét;   összetevőit; az összetevők mennyiségét; az előre csomagolt élelmiszerek esetén a nettó mennyiséget;   azt az időpontot, ameddig minimum eltartható (a mikrobiológiai szempontból gyorsan megromló élelmiszerek esetében a pontos dátumot);  

21 ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK ép, egészséges, megbízható piaci minőségű,
származási ország  A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, I., II. és III. osztályba.   Méretelőírások - átmérőre (pl. almánál), - a tömegre (pl. salátánál), - a hosszra vagy ezek kombinációjára. A hazai termények: Magyar Élelmiszerkönyv Exportra szánt zöldség-gyümölcs: minőségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány Zöldségek, gyümölcsökAz Unióban valamennyi zöldség-gyümölcs terméknek minimumként épnek, egészségesnek, megbízható piaci minőségűnek kell lenni, feltüntetve a származási országot, amit a tagállamok a kereskedelem valamennyi lépcsőfokán ellenőrizhetnek. Adott termékekre ennél bővebb tartalmú szabvány is alkalmazható. A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: extra, I., II. és III. osztályba. Kívánalom, hogy a kereskedelembe kerülő áruk nagy részét az I. osztályú termékek képezzék. A II. csoportba sorolt terményekkel szemben előírás, hogy megfeleljenek a minimumkövetelményeknek, legyenek piacképesek. A III. osztályú áruk kereskedelmi forgalma hazánkban sincs engedélyezve. A kötelező előírások méretelőírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzőinek megfelelően határozzák meg. Így vonatkozhatnak az átmérőre (pl. almánál), a tömegre (pl. salátánál), a hosszra vagy ezek kombinációjára. A hazai terményeket a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai alapján osztályozzák a megyeszékhelyeken működő Állategészségügyi- és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakértői. Exportra szánt zöldség-gyümölcs esetében a minőségi kategóriákat tartalmazó bizonyítvány kiállítása kötelező, e nélkül nem kerülhet forgalomba magyar áru az EU-ban.

22 (1) Valótlan információ közzététele, vagy
AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – AKTÍV ÉS PASSZÍV MEGTÉVESZTŐ KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMA MEGTÉVESZTŐ TEVÉKENYSÉG (6. §) MEGTÉVESZTŐ MULASZTÁS(7. §) Tényállási elemek (1) Valótlan információ közzététele, vagy valós tény oly módon történő megjelenítése, amely alkalmas arra, hogy a fogyasztót megtévessze, Jelentős információ elhallgatása, elrejtése, vagy annak homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon történő rendelkezésre bocsátása, (2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amit egyéként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Jellemző problémák: előnyök: „akár”, akciós ár, származási hely (magyar termékes ügyek), egészségre gyakorolt hatás, piacelsőségi állítások, stb. Apróbetű, utólagos tájékoztatás, integrált kommunikációs kampányok.

23 AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – AGRESSZÍV KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMA (8. §)
Tényállási elemek (1) A fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságának jelentősen korlátozása, illetve lehetőségének a tájékozott döntés meghozatalára (pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén), (2) amely a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

24 AZ FTTV. TILALMI RENDSZERE – FEKETELISTA -31 KÜLÖN NEVESÍTETT
„minden körülmény között” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat: megtévesztő kereskedelmi gyakorlat (1-23. pontok) agresszív kereskedelmi gyakorlat ( pontok)

25 Pepsi Cola Leányvállalata 30 napon át, mintegy 5000 kiskereskedelmi
elárusítóhelyen olyan kisméretű reklámplakátot tett közzé, amely az eldobható műanyag palackot népszerűsítette a visszaváltható műanyag palackkal szemben. „Te melyiket választod, ha az áruk egyforma?” A marasztaló határozat indoklása megállapította, hogy indokolatlanul, a fogyasztói döntéseket tisztességtelenül befolyásoló módon általánosította a visszaváltható és az eldobható műanyag palackok egyes tulajdonságait.

26 ÉSSZERŰEN ELJÁRÓ ÁTLAGFOGYASZTÓ I.
az átlagfogyasztókra vonatkozó vizsgálat nem statisztikai alapú vizsgálat (Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelvének (UCP Irányelv) 18. preambulumbekezdése) a nemzeti bíróságok és hatóságok – az Európai Bíróság esetjogának figyelembevételével – saját mérlegelési jogkörükben határozzák meg az átlagfogyasztó adott esetben tanúsított jellegzetes viselkedését a fogyasztói tudatosság növekedése egy adott piacon megváltozott jogalkalmazást vonhat maga után

27 Ésszerűen eljáró átlagfogyasztó II.
nem kételkedik a reklámok által nyújtott tájékoztatásban, a reklámozó szavahihetőségében, hanem a reklámokat az üzleti tisztesség követelményeinek érvényesülésében bízva kezeli •az ésszerűen eljáró fogyasztótól nem azt kell elvárni, hogy ellenőrizze a reklámokban szereplő információ helytállóságát a reklám egyik funkciója éppen az, hogy az információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat keres •a reklámok valóságtartalmában fenntartás nélkül megbízó fogyasztó racionális fogyasztónak minősül •ésszerűen jár el az a fogyasztó, aki nem kételkedik a reklámok által nyújtott tájékoztatásban, a reklámozó szavahihetőségében, hanem a reklámokat egy ésszerűen költséghatékony tájékozódási folyamatban az üzleti tisztesség követelményeinek érvényesülésében bízva kezeli •az ésszerűen eljáró fogyasztótól nem azt kell elvárni, hogy ellenőrizze a reklámokban szereplő információ helytállóságát •a reklám egyik funkciója éppen az, hogy az információs aszimmetria feloldására költséghatékony megoldásokat keres

28 AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET I.
Jelentős befolyásoló tényező lehet fogyasztói ár, a megtakarítás mértéke – azaz valamely árkedvezmény feltüntetése – is Az „akár”, illetve a „maximális” szavak tájékoztatásokban való alkalmazása a tájékoztatásban megfogalmazott ígéret szempontjából nem egy elméleti, hanem egy reális lehetőséget kell, hogy jelentsen :  a feltételek megismerhetősége feltételek teljesülésének realitása Az ár a fogyasztó számára az eligazodást jelentő legfontosabb mérce Nemcsak egy adott áru tényleges fogyasztói ára, hanem a megtakarítás mértéke – azaz valamely árkedvezmény feltüntetése – is jelentős befolyásoló tényező lehet az „akár”, illetve a „maximális” szavak tájékoztatásokban való alkalmazása a tájékoztatásban megfogalmazott ígéret szempontjából nem egy elméleti, hanem egy reális lehetőséget kell, hogy jelentsen a feltételek megismerhetősége és a feltételek teljesülésének realitása alapján ítélhető meg az „akár” tájékoztatás jogszerűsége

29 AZ „AKÁR” SZÓVAL FELVEZETETT REKLÁMÍGÉRET II.
DE: az „akár” fordulatot használó reklám megtévesztőnek minősülhet abban az esetben, ha nincs olyan terméke, A főüzenetet a kevésbé hangsúlyosan megjelenített feltételek lényegesen módosítják a feltüntetett mérték csak szélsőséges esetben érvényesül Nem versenyjogi elvárás, hogy az „akár” szóval megjelenő ajánlat minden esetben megvalósuljon. DE: az „akár” fordulatot használó reklám megtévesztőnek minősülhet abban az esetben, ha •a tájékoztatást közzétevő vállalkozásnak nincs olyan terméke, melyre a hirdetett mérték jellemző ( azaz egy fogyasztó számára sem reális lehetőség) •a reklámban kiemelten megjelenő – elsősorban ár/árjellegű - főüzenetet a kevésbé hangsúlyosan, elszakítottan megjelenített feltételek lényegesen módosítják •a feltüntetett mérték csak szélsőséges esetben, a vizsgált terméktulajdonság tekintetében atipikus fogyasztói kör számára elérhetően érvényesül

30 AZ NFH AZ ELMÚLT ÉVBEN 135 KERESKEDELMI EGYSÉGNÉL VÉGZETT VIZSGÁLATOT
Összesen 36% esetében derült ki az, amit sok tudatos vásárló észlel: a címkék, csomagoláson lévő rajzok, állítások néha köszönő viszonyban sincsenek a termék valódi tartalmával. a zöldség-gyümölcs körében, (elsősorban származási hellyel, illetve nettó tömeggel kapcsolatos megtévesztések miatt), a gyorsfagyasztott húskészítmények körében (bár egy állat neve, képe csak akkor tüntethető fel a termék csomagolásán, ha a készítmény 70%-át ez a fajta adja, sajnos mégis találtak olyan terméket, ahol ennél alacsonyabb mennyiség volt csak a termékben). olyan tulajdonsággal ruházták fel a gyártók terméküket, mellyel az nem rendelkezett ("csökkentett szénhidrát-tartalom"), különlegesnek és kivételesnek állította be termékét a gyártó, amikor a piacon található más termékek is teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeztek. AZ NFH AZ IDEI ÉVBEN (2012) 135 KERESKEDELMI EGYSÉGNÉL VÉGZETT VIZSGÁLATOT azt ellenőrizve, hogy az élelmiszerek csomagolásán található ábrák, állítások korrekt módon tájékoztatják-e a vásárlókat. Sajnos összesen 36% esetében derült ki az, amit sok tudatos vásárló észlel: a címkék, csomagoláson lévő rajzok, állítások néha köszönő viszonyban sincsenek a termék valódi tartalmával. Számos esetben érzi úgy a vásárló, hogy az élelmiszerek esetében olyan állítások kerülnek a csomagolásra, melyeknek kevés köze van a termékhez, vagy megpróbálja a termék egy adott jó tulajdonságával elfedni a többi, alapvetően káros vagy rossz tulajdonságot. Ilyen jellemző eset, amikor a gyermekeknek szánt, kiemelten cukros reggeli kukoricapelyhek és egyebek mint vitamindús táplálékok kacsintgatnak a szülőre a boltok polcairól. De ilyen az áprilistól októberig magyar barack-ként árult gyümölcs, melynek származási helye sokkal délebbre és nyugatabbra van. Az NFH, mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felkutatására, kiszorítására felkent hatóság, komoly mintát vett a hazai élelmiszer-kereskedelem területén, s sajnos nem jó eredménnyel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zöldség-gyümölcs körében, (elsősorban származási hellyel, illetve nettó tömeggel kapcsolatos megtévesztések miatt), a gyorsfagyasztott húskészítmények körében (bár egy állat neve, képe csak akkor tüntethető fel a termék csomagolásán, ha a készítmény 70%-át ez a fajta adja, sajnos mégis találtak olyan terméket, ahol ennél alacsonyabb mennyiség volt csak a termékben). Előfordult emellett, hogy olyan tulajdonsággal ruházták fel a gyártók terméküket, mellyel az nem rendelkezett ("csökkentett szénhidrát-tartalom"), vagy az is, hogy különlegesnek és kivételesnek állította be termékét a gyártó, amikor a piacon található más termékek is teljesen azonos tulajdonságokkal rendelkeztek. A vizsgálat álláspontunk szerint kiváló időzítéssel, megfelelő módszerekkel került elvégzésre, s jól mutatja, hogy nem elsősorban a jogszabályok állandó módosítása lehet a megtévesztő jelölések (pl. nem magyar termék magyarként történő feltüntetése) ellenszere, hanem egy megfelelő eszközrendszerrel és jogosítványokkal felruházott fogyasztóvédelmi hatóság. Reméljük, hogy a vizsgálat Magyarországon is véget vet a szülőket tévútra terelő, cukros és szénhidrát-dús gyermekélelmiszerek megtévesztő reklámozásának, csomagolásának.

31 EGÉSZSÉGRE HATÓ TULAJDONSÁGRA UTALÓ, ILLETVE GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK
Egészségre vonatkozó állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott termék, termékcsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. Gyógyhatásra utaló állítás: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására.

32 betegség megelőzésére,
ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN TETT GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK ÉLTV. 10. § (3) ÉS (4) BEKEZDÉSE: Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklám nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. Kivétel.: különleges táplálkozási célú élelmiszerek, engedélyeztetési eljárást követően. ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN TETT GYÓGYHATÁSRA UTALÓ ÁLLÍTÁSOK ÉLTV. 10. § (3) ÉS (4) BEKEZDÉSE: Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, valamint az élelmiszerekre vonatkozó reklám - ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérően nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. Kivétel.: különleges táplálkozási célú élelmiszerek, engedélyeztetési eljárást követően.

33 ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE UTALÓ ÁLLÍTÁSOK
Az 1924/2006/EK rendelet IV. fejezete 10. cikkének (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása. A kivételeknek a rendeletben rögzített konjunktív feltételei vannak. A 432/2012/EU rendelet: a 1924/2006/EK rendelet az általános tudományos bizonyítékokon alapuló egészségre vonatkozó állításokat tartalmazó 13. cikk (3) bekezdése szerinti lista első körben értékelt egészségre vonatkozó állításait tartalmazza. A kivételeknek a rendeletben rögzített konjunktív feltételei vannak. hogy •azok a II. fejezetben foglalt általános követelményeknek és •a IV. fejezetben foglalt különös követelményeknek megfeleljenek, •azokat a rendelettel összhangban engedélyezzék, és •azok a 13. és 14. cikkben meghatározott engedélyezett állítások listáján szerepeljenek, •figyelemmel a 28. cikk (5) és (6) bekezdésében leírt kitételekre is.

34 ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE UTALÓ ÁLLÍTÁSOK IGAZOLÁSA
nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással. Egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem eredményezheti, hogy •az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságot lehetne tulajdonítani •az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével → rendeleteknek való megfelelés igazolása ÉLELMISZER ÉS EGÉSZSÉG KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSRE UTALÓ ÁLLÍTÁSOK IGAZOLÁSA nem vezethet olyan eredményre, amely (következményeit is tekintve) ellentétes a vonatkozó ágazati jogi szabályozással. Egy, a GVH előtt folyamatban lévő eljárás nem eredményezheti, hogy •az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságot lehetne tulajdonítani → az erre irányuló bizonyítási kísérlet a GVH eljárása szempontjából irreleváns •az élelmiszernek egészségre vonatkozó állítás lenne tulajdonítható a jogszabályok által rögzített feltételek teljesülésének hiányában, a jogszabályokban megszabott eljárásrend tiszteletben tartásának mellőzésével → rendeleteknek való megfelelés igazolása

35 MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ ÉLELMISZERCÍMKÉKEN
„Cukormentes!” „Csökkentett zsírtartalmú!” „Egészséges” „Vitaminban gazdag!”

36 MEGTÉVESZTŐ JELÖLÉSEK AZ ÉLELMISZERCÍMKÉKEN
Cukormentes! Csökkentett zsírtartalmú!. Célja : - a vásárlók figyelmének felkeltése, egyfajta pozitív érzet kialakítása a vásárlókban az adott élelmiszerrel kapcsolatban  vagyis hogy az adott termék „egészséges”. - elfedjék az adott termék kedvezőtlen tulajdonságait. Ilyen jellegű állítások csak akkor szerepelhetnek a csomagoláson, ha feltüntetik mellettük az összes tápanyagot és azok egymáshoz viszonyított arányát.

37 A gyakorlatban: - a termék előnyös tulajdonságait jó NAGY BETŰK hirdetik az elülső oldalon – például „Vitaminban gazdag!” –, míg a kevésbé vonzó információkat a hátsó oldalra dugják el kis betűvel. kekszféléket egy szál rozs vagy egy pohár gusztusos tej fotója, egészség érzetét sugallja, nyalókák, cukorkák és gumicukrok „zsírmentes” vagy „alacsony zsírtartalmú”. müzliszeletek és gabonapelyhek gyümölcsökkel ízesített tejtermékek és joghurtok  élelmi rosttartalmát vagy kedvező pro- és prebiotikus tulajdonságait

38 „KINDER TEJSZELET, HARAPJ BELE A TEJBE!”
Kizárólag természetes, egészséges, válogatott alapanyagokból készült Kalciumban, E, B vitaminokban gazdag Tartósítószer nélkül is megőrzik eredeti, természetes ízüket „A legideálisabb táplálék tízóraira és uzsonnára egyaránt” emiatt marasztaló határozat született, azzal az indoklással, hogy nyilvánvalóan a fogyasztók számára az édességeknél van ideálisabb táplálék tízóraira, uzsonnára pl. valamilyen zöldség vagy gyümölcs fogyasztásával. (GVH- VJ 108/2002)

39 „EDD MEG, JÓ LESZ!” Nem minden egészségre vonatkozó állítás megtévesztő. DE ezeknek az állításoknak hatósági engedélyezési eljáráson kell keresztülmenniük, amelynek során tudományos dokumentumokkal kell bizonyítani az állítás megalapozottságát. átlagban a megvizsgált állítások kétharmadát utasította el a vizsgálatok hitelességét ellenőrző Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Könnyen megtévesztik a fogyasztókat pl.:„jó közérzetet biztosít”. A gyerekeket megszólító üzenetek :Pl. gyanús, hogy valóban éppen egy édesipari termék vagy egy gabonapehely segít-e az egészséges csontrendszer kialakításában. Más édességek „kirobbanó energiát” biztosítanak, vagy „védik a szív- és érrendszer egészségét”.

40 AZ EMBRIÓSZÖVETEK FELHASZNÁLÁSA
A vizsgálat alapja: az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és olcsón hozzáférhetővé váltak az ilyen módon készült termékek. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás az emberi méltóság védelmére tekintettel egyértelműen tilos ! Számos olyan cég működik Európán kívül, amely embrionális szövetek kereskedelmi hasznosítására szakosodott, tevékenységének része például, hogy embrió veséjéből előállított tenyészettel egyes termékek ízhatásának fejlesztését, tesztelését végzi. Multinacionális nagyvállalatok, világmárkák léptek velük szerződéses kapcsolatba, így alappal feltételezhető, hogy üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamatában használják az embriószöveteket - emelte ki Szabó Marcel. Egyes kozmetikai cégeknél pedig nem csupán a gyártási folyamat egyik stádiumában jelenik meg az embrióból kitenyésztett szövet, hanem közvetlenül része a készterméknek, ilyenek például egyes ránctalanító krémek. Ez az unióban 2013-tól kifejezetten tilos, ám az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hiába írják elő a termékek összetevőinek világos feltüntetését, ha azokat egyes Európán kívüli országokban titkosíthatja a gyártó, ha nem károsak a fogyasztóra . Az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszeripari felhasználására utaló jelenségek vizsgálatába kezdett a zöldombudsman 2013 tavaszán JOGI FÓRUM / MTI Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekei védelmét ellátó helyettese hétfőn, a hivatalában tartott sajtótájékoztatón elmondta: a vizsgálatok elsősorban a jelenlegi magyar szabályozásra irányulnak. Később azonban a tudomány képviselőivel és egyes hatóságokkal együttműködve megkísérli azt is feltárni, hogy vannak-e Magyarországon olyan élelmiszerek vagy kozmetikumok, amelyek előállításához emberi embriószöveteket is felhasználtak - tette hozzá. A vizsgálat jogi szempontból azon alapul, hogy az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, miközben a tudomány már sok éve kidolgozott ilyen technológiákat, a globális gazdaság körülményei között Magyarországon is könnyen és olcsón hozzáférhetővé váltak az ilyen módon készült termékek. A vizsgálat egyik célkitűzése, hogy feltárja a magyar és a közösségi részletszabályokban azokat a kiskapukat, joghézagokat, amelyek leronthatják a magasabb rendű deklarációk érvényesülését - mondta. Az Európa Tanács (ET) már 1986-ban elfogadott egy ajánlást, mely szerint élő embriók, magzatok vagy szöveteik felhasználása csak akkor jogszerű, ha saját életük, egészségük megóvása érdekében történik, tilos életben tartásuk abból a célból, hogy hasznosítható anyagokat nyerjenek ki belőlük. A halott embriók, illetve szöveteik pedig csak szűken vett orvostudományi, terápiás célokra használhatók néhány szigorúan meghatározott esetben. Az üzleti, kereskedelmi célú hasznosítás azonban az emberi méltóság védelmére tekintettel egyértelműen tilos - hívta fel a figyelmet. Az ET a kontinens közös emberi jogi alapjainak legfőbb őre, az alapjául szolgáló emberi jogi egyezmény működteti a strasbourgi bíróságot, ennek a nemzetközi jogi intézményrendszernek köszönhető például, hogy a részes államokban évtizedek óta nincs halálbüntetés - jegyezte meg a jogvédő.

41 "Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog" Magyarországon feltehetően még nem árasztották el a boltok polcait az ilyen jellegű termékek, bár az internetes kereskedelemben már ma is sokféle ellenőrizetlen termék beszerezhető. emberi embriók gazdasági célú felhasználása csökkenti az emberi élet értékét, leértékeli az emberi jogokat

42 Jogellenesen meghosszabbított minőség megőrzési idő - Több mint 300 milliós bírság átcímkézett gumicukorért Jogi Fórum / MTI Mintegy 400 ezer tasak átcímkézett, jogellenesen meghosszabbított minőség megőrzési idejű gumicukor miatt több mint 300 milliós bírságot szabott ki a Pest Megyei Kormányhivatal - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). Az élelmiszer-biztonsági ellenőrök a szaktárca közleménye szerint még júniusban kaptak közérdekű bejelentést arról, hogy szokatlanul olcsón, jelentős mennyiségű gumicukrot árulnak az interneten. A hatóság azonnal intézkedett, az ellenőrök egy Pest megyei raktárépületben bukkantak a 149 raklapnyi édességre. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a rossz minőségű termékeket egy svájci székhelyű vállalkozás egy Pest megyei raktárhelyiségben tárolta, majd azokat átcímkézve és 2014-es minőség megőrzési idővel ellátva kínálta megvételre. Az élelmiszerbiztonsági hatóság elrendelte a mintegy 400 ezer tasak, vagyis körülbelül 80 tonna mennyiségű átcímkézett gumicukor megsemmisítését, így ezek a termékek már nem kerülhettek kereskedelmi forgalomba. A megsemmisítéssel egy időben a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság 332 milliós élelmiszer-ellenőrzési bírság szabott ki a visszaélést elkövető cégre.

43 Norbi update péksütemény
Vj-70/2009.Testsúlycsökkentő péksütemények? - 3 milliós GVH-bírság Schobert Norbert cégének, az Update Zrt.-nek Jogi Fórum / GVH Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a Schobert Norbert tulajdonában álló Update Zrt. – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A vállalkozás az Update péksüteményekről megjelent hirdetéseiben egyebek mellett azt állította, hogy azoknak testsúlycsökkentő hatása van. Az Update Zrt. emiatt 3 millió forintos bírságot kapott. A 2006-ban alapított Update Magyarország Zrt. (korábbi elnevezéssel: New Update Worldwide Zrt., illetve Norbi Update Worldwide Zrt.). 100 százalékos tulajdonosa Schobert Norbert. A vállalkozás az Update péksütemények forgalmazására franchise rendszert hozott létre. Az első Update péksüteményeket árusító üzlet 2008 decemberében nyílt meg. Tavaly május végéig már 37 ilyen üzlet működött országszerte. A vállalkozás az Update péksütemények népszerűsítése érdekében széles körű reklámtevékenységbe kezdett. A hirdetésekben egyebek mellett azt állította, hogy az Update péksütemények • testsúlycsökkentő és testsúlymegőrző hatással rendelkeznek, • szénhidrátmentes lisztből készülnek, • csökkentett szénhidráttartalmúak, • ajánlottak cukorbetegek számára. Ezen túlmenően a reklámokban többször szerepelt az „Egészég Világdíj 2009, Norbi Update” felirat is. A GVH amiatt indított vizsgálatot, hogy ellenőrizze a fenti reklámállítások valóságtartalmát. I. Az Update péksütemények testsúlycsökkentő és testsúlymegőrző hatása Az Update péksütemények népszerűsítése érdekében alkalmazott kommunikációs eszközök egyik fő üzenete az volt, hogy ezek a péksütemények a testsúly csökkentésére, illetve megtartására alkalmasak. A GVH az Update péksüteményeket akkor ítéli alkalmasnak a testtömeg-csökkentő, illetve -megtartó étrendbe történő beillesztésre, ha az Update péksütemények energiatartalma minimum 30 százalékkal alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható, hagyományos termékeké. Az Update Zrt. részéről benyújtott, illetve a vizsgálat által feltárt dokumentumok, adatok nem bizonyítják, hogy az Update péksütemények energiatartalma minimum 30 százalékkal alacsonyabb, mint a vele összehasonlítható, hagyományos termékeké.

44 Állateledel? Állateledelként érkezett Magyarországra az az összesen több mint háromtonnányi pacal, amelyet egy cég emberi fogyasztásra szánt termékké csomagolt át. A mezőgazdasági hivatal ellenőrei zárolták a készletet, részben pedig már átadták egy kutyamenhelynek. Néhány csomag már kikerült a cégtől, de az ellenőrök szerint nem jelent közvetlen veszélyt. Kutyaeledel alapanyagként az országba érkezett, majd emberi fogyasztásra átcsomagolt pacalt talált a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MSZH) több cég telephelyén, és azonnal elrendelték a megtalált tételek kivonását a forgalomból - közölte az MSZH csütörtökön az MTI-vel. A Tolna megyei MSZH munkatársai a HUSIM-PEX Húsipari Kft. tengelici feldolgozó üzemében folytatott ellenőrzés során bukkantak az országba állati melléktermékként érkező pacalra.

45 Gastroyal – fogyókúra? A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az S.B.G. & K. Ügyvédi Iroda (Budapest) által képviselt Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft. (Dunaharaszti) ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított eljárásban - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi határozatot. A Versenytanács megállapítja, hogy a Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft márciusa és júniusa között fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor egyes kereskedelmi kommunikációiban közölte az általa forgalmazott fogyasztó étrendekkel elérhető testtömeg-csökkenés mértékét, a "minden idők nyolc legjobb fogyókúrája" állítást tette, a tavasz legsikeresebb fogyókúrájának minősítette a Gastroyal Turbó fogyókúrát, azt állította, hogy a Gastroyal Turbó fogyókúra "fogyaszt, lúgosít, méregtelenít." A Versenytanács kötelezi a Gastroyal Food Vendéglátóipari Kft.-t Ft (Tízmillió forint) bírság megfizetésére, amelyet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a Gazdasági Versenyhivatal számú bírságbevételi számla javára köteles megfizetni. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de a Versenytanácsnál benyújtható vagy ajánlott küldeményként postára adott keresettel lehet kérni.

46 Felhasznált irodalom Miskolczi Bodnár Péter – Sándor István: A fogyasztóvédelmi jog szabályozása I., Patrocinium, Budapest, 2012. Vörös Imre: Tisztességtelen verseny, MTA, Budapest, 2007. Hivatkozott jogszabályok

47 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Élelmiszerszabályozás, élelmiszer-biztonság"

Hasonló előadás


Google Hirdetések