Pszichológiatörténet 10

Az előadások a következő témára: "Pszichológiatörténet 10"— Előadás másolata:

1 Pszichológiatörténet 10
Pszichológiatörténet 10. óra A kognitív pszichológia megjelenése és az ezredforduló pszichológiája Pléh Csaba

2 A megismerés kutatás dilemmái
A reprezentáció mint kulcs fogalom A kognitív kutatás régmúltja A kognitív szemlélet mai paradigmái A testetlen szimbólumkezelés: a Gondolat Formája A komputációs elméletek diadala Az értelmezett kognitív tudomány megjelenése Proximális, disztális és kultúrális értelmezések

3 A kognitív tudomány mint a reprezentáció tudománya
Valami valamit valaki számára képvisel Ennek a ‘valamire irányuló’ modellálásnak a kutatása kognitív tudomány A reprezentációknak belső szerveződésük van, hirdeti alapelve Ez a rend tekinthető magában: mind pszichológiailag, mint a belső élet világa, mind formálisan, mint a gondolat platoni formája A másik kérdés az lesz, hogyan magyarázzuk ezeket proximálisan és disztálisan

4 A kognitív kutatás régmúltja

5

6 Minden pszichikai közös jellemvonása abban található, amit intencionális viszonynak [nevezhetünk], mely valamire irányul, ami talán valójában nem létezik, ám belsõleg tárgyként adott. Nincs hallás valami meghallott, hívés valami elhitt, remény valami reménylett nélkül, nincs törekvés a törekvés célja nélkül… Franz Brentano: Az erkölcsi ismeret eredete. Mezei Balázs fordítása, 55, lap

7 Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: képzetalkotás ítélés
érzés A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.

8 A mai kognitív kutatási minták
A kognitív tudomány első programja: A tudatlélektan, a 19. század vége A kognitív (kísérleti) pszichológia A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: Az interpretált kognitív tudomány: A biológiai és fejlődési értelmezés megjelenése: 1985-től

9 Az impresszionista világkép: elsődlegesen csak jelentéstelen képzetfoszlányok

10 A szenzoros építkezés kísérleti vizsgálata

11 A platoni modell. Frege. A gondolkodás mint tiszta forma elemzése

12 A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén

13 A modern kor: Behaviorizmus után
Mit is jelentett a behaviorizmus a kognitív gondolatban? Valóban kizárja? Hull, és Tolman: matematikai és képi inspiráció a neobehaviorizmusban. Egyre bonyolutabb tanulési modellek: Osgood

14 A kognitív mozgalom újramegjelenésének mozgatói
A viselkedés gondolat liberalizációja: Lashley szekvencialitás, Hebb neurális, Osgood barokk viselkedésmodelljei Modern nyelvészet, Chomsky a belső modellek felfedezése A matematikai modellálás, az információelmélet vonzereje: ha a belső modellálható, akkor objektív A gépi ihletés megjelenése kísérletezésben és gondolkodásmódban Etológiai és genetikai forradalom: az állati viselkedés belső modelljei

15 A kognitív mozgalom újramegjelenése
A kognitív (kísérleti) pszichológia A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1985- értelmezett kognitív tudomány

16 Az információfeldolgozó paradigma Donald Broadbent

17 Az információs paradigma nagy sikerei
Az emlékezeti rendszerek elméletei: ikonikus, rövidtávú, hosszútávú. Reprezentációs elvek konkrét folyamatokban. A figyelem és a párhuzamos feldolgozás kérdése. Képi – propoziciós viták és kísérletek. Nyelvi megértés modellálása.

18 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985
közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső leképezésekké ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a kognició világa testetlenül is tekinthető Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások

19 A kognitív tudomány mint sokhelyütt megjelenő szemlélet
A kognitív tudomány mint átfedési terület

20 Az interpretált megismerés: A mai világ

21 Néhány átalakulás Klasszikus felfogás Egységes Szimbolikus
Propozicionális Testetlen Statikus Mai nézetek Moduláris Szubszimbolikus Kép és készség Testre vonatkoztatott Változás központú

22 A mai lélektan három újító irányzata
Kognitív pszichológia: reprezentációk viszonya egymáshoz Evolúciós pszichológia: az ősi építmény, evolúció és kultúra viszonya Idegtudomány: hogyan „tud” az idegrendszer és hogyan bontakozik ki

23 Két mai irányzat az architektúráról
Konnekcionizmus Az empiristák és Hull folytatója Semmi nincsen csak kapcsolatok A tanulás mindenható A szabály csak külső korlát vagy illúzió Neurális hálóelméletté válik Modularitás Descartes és a Gestalt örököse Területspecifikus rendszerek vannak Az innát mindenható A specifikus szabályok uralma Neurális hálóelméletté válik

24 Két fő értelmezés Proximális Új neurobiológiai eljárások
Finomabb, sértetlen idegrendszer melletti adatszerzés Idő és lokalizáció dinamikája a módszerekben Evolúciós pszichológia Etológia és szociobiológia utóda Hisz a belsőben, de kissé másként Egyszerre kognitív, motivációs és érzelmi modell

25 Az evolúciós pszichológia tézisei
Mai gondolkodásunkat és preferenciáinkat a év előtti múlt alakította Adaptációs összessége az emberi elme Ezek egy része – pl. nyelv hajlékony beállítást igényel Más részek egyenest kulturális eredetű neoformációk, pl. írás, de régi architektúrűkra épülnek

26 Három kihívó alapgondolat
Evolúciós pszichológia és evolúciós szemlélet Sztenderd Társadalomtudományi Modell Régmúlt és genetikai meghatározottság Hajlékony általános tanulógépezet Minden adaptáció Kulturális önkényesség Variáció és szelekció: Szelektív tanulás-fejlődés Konstrukcionista változási modellek

27 Evolúció és adaptációk
variáció - szelekció – rögzítés ugyanez érvényes a viselkedésre is egyetemes feladatspecifikus megoldások sokasága SVÁJCI BICSKA MODELL architektúrák, érzékenységek, preferenciák

28 A szelekciós gondolkodás három szintje
Bühler, Popper, Dennett ösztönök, szokások, gondolatok A TÉT és az erőfeszítés csökken Szelekciós mezők: gének, viselkedés, eszme darwini, skinneri és popperi lények Gregory lények: szelekció az eszközökben

29 A lények típusai : Darwini, popperi, skinneri és gregory feéle
KÉRDÉS: mi a szelektálás a gondolatnál analógia vagy oksági mechanizmus Hogyan hat a kultúra vissza? Lamarcki, baldwini és fülkeválasztási mozzanatok

30 Preferenciák kialakulása
Pl. tájkép és szavanna férfi erőforrás nő utódlás és gondoskodás ? vannak-e alapvető emberi rendszerek kötődés-biztonság és újdonságkeresés viszonya főnökök és a lázadás

31 Az emberi cselekvés idői skálája Newell (1989) értelmezésében
Sáv Működési idő Kialakulási idő Kialakulás az egyénnel Biológiai Neuronháló 10-2 _ 10-4 sec évmilliók évek Kognitív aktus, művelet 10-1 _ 10 sec századok évek, órák

32 Három felfogás az architektúrák módosíthatóságáról (Michael Cole)
Előreformált és hajlékony

33

34

35 Mithen felfogása a gondolkodás moduljainak viszonyáról az emberré válás során
Növekvő hajlékonyság Növekvő modularizáció

36 A négyféle intelligencia és a közöttük érvényes áthallások Mithen felfogásában

37 Kulturális változatok és evolúció
Egyetemes minták keresése Változatok eredete A kultúra mint új változat generátor Az ember biológiája és hajlékonysága Pl. szexualitás és reprodukció

38 A kulturális tanulás: Tomasello

39 A természetes pedagógia
Gergely György s Csibra Gergely Rámutató támpontokon át tanítás Az önkény felismerése Elvárjuk, hogy tanít a környezet

40 Három féle vélt szakadék
biológiai és társadalmi emberkép szellemi értékek követése a tények világa individuális és szociális ember

41 Hans-Georg Gadamer: Két világ polgára
a tudomány [...] mélységes feszültség okozója is a modern világban. Az egyik oldalról kultúránk hagyományai alakítottak minket [...] A másik oldalról a modern tapasztalati tudományok átformálták világunkat és azt, ahogyan ezt az egész világot értelmezzük.

42 Merre halad a mai lélektan?
A proximális és a disztális világos összekapcsolása. Például arcfelismerés evolúciója és neurobiológiája A modern ember és az ősi rend összekapcsolása. Pl. IT eszközök és az ősi csoportrendszer újramegjelenése. Dinamikusabb gyakorlati hozzáállás: fejlődés és kritikus korok „relativizálása”

43 A közlés szerepe a az architektúra változásban
Minden emberi architektúra közlési is (Donald): gondolat s közlés együtt Olvasás gyorsasága: Milyen architektúra Megváltoztatott-e az olvasás? Az utóbbi évtized eszközei ilyenek-e

44 A szomatikus és a külső emlékezeti rendszerek néhány jellemzője
korlátozott kapacitású megszabott formátum gyors elhalványulás korlátozott hozzáférés korlátlan kapacitású változékony formátu nincsen elhalványulás változékony hozzáférés

45 Egyéni és társadalmi folyamatok viszonyának három lehetséges felfogása
Egyén szerepe Társad. szerepe A viszony jellege Jellegzetes képviselők Individualizmus korlátlan Korlátozó, megrontó szelekciós Descartes, Locke, Rousseau Sztenderd társ. tudomány korlátozott Minden érték forrása instrukciós Durkheim Szociális individualizmus szabaddá válik Társasból bontakozik társas kölcsönösség Bowlby, Piaget, Gergely .

46 Merre tovább? Neurális értelmezés és menedzseri tudás
Etika optimistább értelmezése Az elemi szocialitás központba állítása A játékos elem elhelyezése az evolúciós szemléletben Kulturális eltérések és egyetemességek