Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ókori irodalom II. Homéros és az eposz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ókori irodalom II. Homéros és az eposz."— Előadás másolata:

1 Ókori irodalom II. Homéros és az eposz

2 a görög irodalom meghatározása
oralitás: - mykénéi kor - homérosi kor - szónoklat írásbeliség: - mykénéi kor - irodalmi szövegek átmenetek: oralitásból írásbeliség írásbeliségből oralitás

3 A görög irodalom kronológiája
Kr. e. II. évezred: mykénéi kor Kr. e. 800 k. Homéros Kr. e. VII. sz. archaikus kor Kr. e. V-IV. sz. klasszikus kor Kr. e. 323 után hellénisztikus kor Kr. u. IV. sz-tól bizánci kor

4 a Homéros előtti görög költészet
a hétköznapok és ünnepnapok költészete munka, szórakozás, az élet eseményei: gyász, születés, harc, kultikus események lírai költészet elbeszélő költészet: aoidosok arisztokratikus társadalom polgári társadalom

5 Költők a homéroszi eposzokban
És ki Pülosz mezejét mívelte… s Dóríont, ott, hol a Múzsák thrák Thamüriszt dühösen megfosztották a daloktól, (Eurütosz Oikhalieusztól jött épp Oikhaliából és dicsekedve fogadta, hogy ő lesz, bárha a Múzsák zengenek is, pajzsos Zeusz lányai, dallal a győztes; megharagudva, szemét és isteni daltudományát elvették azok, és lantját pengetni feledte): Nesztór vitte, Gerénia bajnoka, őket a harcba…(Il. 2, 591skk.) (Egyéb Homéros előtti költők: Charops, Oeagrus, Orpheus, Musaeus, Eumolpus, Philammon)

6 költészet az Iliásban és az Odysseiában
Ilias, 9, 182skk. Mentek előre a sokzsivajú tenger vize mellett s földövező Földrázóhoz hosszan könyörögtek, hogy könnyen győzzék meg nagy lelkét Akhileusznak. Sátraihoz s bárkáihoz értek a mürmidonoknak: ott lelték: lelkét csengő lanttal viditotta, szép díszes lanttal, melynek húrlába ezüst volt: Éetión várát feldúlva szerezte magának: épp ezzel mulatott, hősöknek zengte a hírét. Patroklosz pedig egymaga ült szemben vele, némán, várva, hogy Aiakidész mikor ér végére a dalnak.

7 költészet az Iliásban és az Odysseiában
Od. 8, 72skk. Majd miután elverték végül az éhet, a szomjat, hősök híréről késztette dalolni a Múzsa Démodokoszt. Dala híre a tágterü égbe hatott el: mert a viszályt, Odüszeusz meg a Péleidész Akhileusz közt zengte, miként civakodtak a dús isten-lakománál szörnyü szavakkal; örült neki titkon a nép fejedelme, Átreidész, amiért civakodtak a legjelesebbek. Mert erről jósolt egykor neki Phoibosz Apollón, isteni Pűthóban, hogy elért oda, kőküszöbére Jósszóért: mivel akkor zúdult rájuk a romlás trósz- s danaoszra először, a nagy Zeusz rendeletéből.

8 Homéros Ki volt Homéros? mikor élt:
Kratés szerint 60 évvel a trójai háború után Philochoros: 180 évvel a trójai háború után Eratosthenés: 240 évvel a trójai háború után mások: Archilochos vagy Lykurgos korában (szoláris kombináció: Lykurgos a hetedik, Archilochos a nyolcadik szoláris ciklus Hérodotos szerint Homéros 400 évvel élt őelőtte Születési helye: a hagyomány különböző helyekre tette a szülővárosát a költők sokszor szülőhelyüktől távol mutatták be művészetüket pl. Midás (Phrygia) vagy Gygés (Lydia királya) befogadta a görög rhapsodosokat

9 Mit tudtak a görög költők Homérosról?
az egész görög irodalomban meghatározó a Homéroshoz való viszony Hésiodos ismerte az Iliást, s hasonló ismereteket találhatunk a többi archaikus görög költőnél is: Archilochos, Alkman, Stésichoros… a keosi Simonidés az első, aki a költeményeitől függetlenül említi Homérost és ismeri a thébai ciklust; Bacchylidés Iosra teszi a születési helyét, Pindaros hol Chiosról származónak, hol smyrnainak nevezi, és fölhasználják a tragédiaszerzők is Gyakran idézik Homérost vagy dolgoznak föl homérosi témát a logographusok, történetírók, filozófusok, szofisták (pl. Helené enkómiuma), szónokok Sokszor a filozófiai iskolák is belőle indultak ki: Seneca szerint egyesek sztoikust, mások peripatetikust, voltak, akik epikureust csináltak belőle, s akadtak, akik a szkeptikusok atyjának tartották.

10 Homéros-kritika Ellenséges kritika már Platón korától:
Hérakleitos, Xenophanés, különösen Zoilos (Sokratés tanítványa és Démosthenés mestere) kritizálta esztétikai, grammatikai és morális szempontból Kilenc könyvet írt ellene

11 A homérosi kérdés F. A. Wolf : Prolegomena (1795)
nincs arra adatunk, hogy Peisistratos előtt lejegyezték volna a lejegyzés feltételezi, hogy volt olvasó közönség, ami nem jellemezte a korai görögséget a nép költészete a rhapsodosok költészete volt (rövid, alkalmi költemények) szerinte a rhapsodosok nem pusztán ismételték vagy továbbörökítették a homérosi eposzokat, hanem valódi költői egyéniségek voltak a sok rhapsodos magyarázza a különbséget az eposzok közt Végkövetkeztetés: nem egy költő művei, hanem generációkon át formálódott Peisistratos kiegészíttette írott anyaggal + a szóbeli előadások szövegével Homéros = az iónok hosszú, titkos, nemzeti működésének a szimbóluma, nem valóságos genius

12 A homérosi kérdés Wolf: a fejlődés elején egy Homéros
Tanára, Heyne: a végső szerkesztő Homéros Hermann véleménye: egy nagy és eredeti szellem terméke, amelyet kiegészítettek és interpoláltak, a kiindulópont: Achilleis és Nostos; Lachmann a Niebelung-énekkel hasonlította össze, és elvetette az Iliás egységét, 16 önálló egységet határozott meg Kirchhoff: Odysseia több kisebb eposz kompilációja Schadewaldt: Ilias 11. éneke: annyi előre és hátrautalás, hogy az csak egységes, művészi építkezés feltételezésével magyarázható XX. sz. összehasonlító eposzkutatás

13 A homérosi kérdés A különféle iskolák
chórizontes (elválasztók) az ókorban (a két eposz nem egy szerző műve) unitáriusok analitikusok Milman Parry

14 Vergilius Élete: 70-19 Művei: Eclogae, Georgica, Aeneis Főhős: Aeneas
12 ének küldetéses hős

15 A kiseposz nem homéroszi nem hősi tárgy Kallimachos: Hekalé
Catullus: 64. carmen, Péleus és Tethis lakodalma

16

17

18

19 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Ókori irodalom II. Homéros és az eposz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések