Globális társadalmi problémák

Az előadások a következő témára: "Globális társadalmi problémák"— Előadás másolata:

1 Globális társadalmi problémák
2. előadás

2 Az emberiség mint a bioszféra része
„Légköri hal” az ember! A bolygónkat vékony rétegben borító oxigéngazdag levegőóceánban úszik. Az ember erősen specializált teremtmény, korlátozott megtelepedési lehetőségekkel. A környezet szabad oxigénszintjének csökkenésével zihálni kezdünk, A szénhidrogének jelenlétének növekedésével köhögés jön ránk, A víz alá merülve csak néhány percet tudunk eltölteni, annak hiányában viszont kómába esünk és elpusztulunk pár nap múltán. Mégis egy rendkívül életerős faj, tiszta légkört figyelembe véve a Földön jelenleg uralkodó éghajlati körülményekkel szemben mutatott toleranciánk kifejezetten jó.

3

4 Az éghajlati elemek tekintetében a hőmérséklettel szemben mutatjuk a legnagyobb érzékenységet.
Melegvérű emlősként testhőmérsékletünk 37 oC körül mozog. Ennél néhány fokkal magasabb vagy alacsonyabb testhőmérséklet maradandó károsodáshoz vezet, végül pedig halálhoz. A legmagasabb, még élő emberen mért testhőmérséklet 44 oC, míg a legalacsonyabb valaha tapasztalt testhőmérséklet 16 oC. Az emberi életfolyamatokat a tápanyagok bemeneti és a salakanyagok, valamint a kiválasztott anyagok kimeneti áramai tartják fenn. Az emberi létfenntartás során felhasznált energiát kJ-ban mérjük. A napi energiaigény függ a nemtől, kortól, testsúlytól és a végzett munka jellegétől.

5 A sportolók általában napi 3500-4000 kalória energiát használnak el.
A napi alap kalóriaigény nőknél kcal, férfiaknál kcal. Ez a mennyiségű energia szükséges az alapvető életműködésekhez, úgymint légzés, emésztés, vérkeringés. A sportolók általában napi kalória energiát használnak el. Aki fogyni akar, annak maximum napi kalóriát szabad magához venni: ezzel a mennyiséggel heti egy kilogramm zsírt tud biztonságosan és tartósan leadni. Szóval például ha 1500 kalória a napi igényed és még sportolsz annyit, ami 400 kalóriát eléget, akkor összesen 1900 kalóriára van szükséged. Ha csak 1200 kalóriát eszel, akkor a szervezeted képes lesz elégetni a maradék 700 kalóriát. Aktivitás típusa Kalória-igény óránként Alvás 55 kcal ülés 75 kcal állás 90 kcal Sétálás 200 kcal Jogging 400 kcal Step-aerobic 800 kcal

6 Az energiaigény csak egy egyszerű mennyiségi mérőszám, a táplálékellátottságot azonban igen fontos minőségi jelzők is jellemzik. Pl.: étrendünknek hozzávetőlegesen 10%-ban fehérjéket is tartalmazni kell.

7 A rendelkezésre álló táplálék mennyisége a népességszám igen fontos környezeti szabályozómechanizmusa. Túl kevés a táplálék a populáció összes tagja részére, többen éheznek A normálisnál Több a halálozás A népesség nőni kezd A populációméret Önszabályozó rendszere Kezdeti Populáció méret Egyensúlyi Populáció- méret Visszacsatolás Negatív, önszabályozó visszacsatolás

8 Pozitív, öngerjesztő visszacsatolás
A populáció minden Tagja számára Elégséges a Rendelkezésre álló táplálékmennyiség Halálozások Átlagos száma A népesség nőni kezd Öngerjesztően Növekvő populáció Kezdeti Populáció méret Szokásosnál Magasabb Populáció- méret Visszacsatolás Pozitív, öngerjesztő visszacsatolás

9 A népességnövekedés dinamikája
A természetes szaporodás hatásait legjobban egy kis sziget példáján tudjuk vizsgálni. Az Indiai-óceánon lévő Mauritius szigetén 1900-ban hozzávetőleg 300 ezren éltek, ami 1950-ig nagyon lassan 400 ezer főre emelkedett. A rákövetkező időben ugrásszerűen 1,1 millióra nőtt, az első növekedés 1920-ban történt az orvosi ellátás javulását követően. Aztán a hurrikánok, járványok megnövelték a halálozási rátát, befolyásolta a népességszám alakulását a gazdasági válság is. Az 1980 óta eltelt időszakot csökkenő születési arányszámok jellemzik, jelenleg a sziget népessége 1%-kal emelkedik.

10 Hogyan számítjuk ki az arányokat, rátákat?
A legegyszerűbb a nyers születési és halálozási arányszám! 1000 lakosra jutó élveszületések és halálozások száma adott időszakra, ennek különbözete a nyers természetes szaporodás. Azért nyers, mert nem veszi figyelembe: a népesség kor szerinti megoszlását, nemi összetételét, a vándorlást. A demográfusok ennél bonyolultabb számítási módszerekkel dolgoznak. Ha minden évben hozzáadunk 8 főt egy képzeletbeli 1000 fős népességhez, akkor 125 évbe telne a megduplázódás. A valóság más: mivel a hozzáadott 8 fő is gyarapszik az idő folyamán. A népesség tehát exponenciálisan növekszik. Ennek következtében a duplázódási idő csökken, 2%-nál 35 év, 3,25%-nál 20 év!

11 Népességnövekedési görbék
Exponenciális növekedés: Az exponenciális modell azt az egyszerű helyzetet írja le, amikor a növekedés (vagy csökkenés) minden külső folyamat nélkül, egyenletes ütemben megy végbe. A folyamatot az alábbi képlettel fejezhetjük ki: Ahol, N=a népességszám r=a természetes szaporodás üteme (egy konstans) d/dt= a növekedési ütem egységnyi idő alatt. A képlet kifejezi, hogy a növekedés mértéke függ a népesség nagyságától; vagyis minél nagyobb a népességszám, annál gyorsabb a növekedés.

12 Egyszerűsítve a számítást, a képlet átírható:
Ahol, Nt=a népességszám t időpontban No= a népességszám 0 időpontban, e= 2,71828 Az e konstans a természetes vagy más néven Napier-logaritmus alapja. Ha számítást 1000 főre vonatkoztatjuk (N0) és feltesszük, hogy a növekedési ütem évente 1% (1=0,01), akkor az értéket a képletbe írva kiszámolható, hogy 70 év (t=70) után a népességszám megkétszereződik.

13 Logisztikus népességnövekedés:
Amikor a népesség kedvező környezeti feltételek mellett, korlátoktól mentesen fejlődhet, növekedése exponenciális görbét ír le. Ha azonban bevezetjük az eltartóképesség, vagy telítettségi szint fogalmát (K), akkor a biológiai növekedés lehetőségeit, azaz a biotikus potenciált, a környezet oldaláról fellépő nyomás módosítja. Ezt a környezeti nyomást beépíthetjük a képletbe: Ahol N=a népesség száma K=a maximális népességszám, amit az eltartóképesség megenged r= az egy főre jutó szaporulat, d/dt= egy növekedési ütem egységnyi idő alatt. N és K kifejezhető népsűrűségi értékekkel is.

14 A növekedés korlátaira legerőteljesebben az ún. Római Klub mutatott rá
A növekedés korlátaira legerőteljesebben az ún. Római Klub mutatott rá. Bár az események alakulása nem követte a híres könyv, "The limits of growth" előrejelzését. Az nyilvánvaló, hogy a növekedésnek vannak korlátai: az emberiség lélekszáma, az energiaigény, a nyersanyagtermelés stb. nem folytatódhat hosszú ideig az eddigi exponenciális módon, a növekedés ütemének szükségképpen lényegesen csökkennie kell, sőt nem pusztán a növekedés üteme, de maga a növekedés is korlátozott. Az említett jellemző mennyiségek időbeli változását nem az exponenciális, hanem az ún. logisztikus görbe írja le, melynek az a jellemzője, hogy egy lassú kezdeti szakaszt követően meredek növekedés, majd ismét egy lassú, esetleg igen lassú növekedés, sőt állandósulás következik. Ilyen görbével írható le pl. az emberiség létszámának növekedése. BECK MIHÁLY Mit hoz a jövő?

15 A továbbélés rendje Mi a továbbélés felső határa?
A születéskor várható élettartam genetikailag részben kódolt. A másik módszer a korfa vizsgálata.

16

17 A szaporodás ökológiai korlátai
Ökológiai visszacsatolás és a Malthus-elmélet Ez utóbbi 1798-ban látott napvilágot („Principle of Population”), a szerző szörnyű ökológiai katasztrófát jósol benne. Feltevése szerint az emberiség lélekszáma mértani haladvány, míg a táplálkozáshoz szükséges élelemtermelés csupán számtani haladvány szerint bővül.

18

19

20 Mi történik, ha a népességszám fokozatosan megközelíti ezt a plafon értéket?
A népességgyarapodás tovább folytatódik, majd a határértéket átlépve hirtelen nullára zuhan. A plafonértéket közelítve a népességgyarapodás üteme fokozatosan csökken, míg el nem éri a nullát. A népességszám időről időre túllépi a határértéket, s az élelemhiánytól vezérelve a határérték közelében ingadozik. 1. 2. 3.

21 A népesedés malthusi korlátai: az éhezés
Vizsgáljuk meg, hogy az élelmiszer-ellátás milyen módon fejti ki hatását a népesedésre, mégpedig két szempontból: a helyi éhínségek és a hosszabb távú, globális folyamatok tükrében. Az éhezés kapcsolódhat környezeti tényezőkhöz (Száhel-övezet keleti részét sújtó aszály), de kialakulhat attól teljesen függetlenül is (kelet-közép-európai menekültek körében a második vh. idején). Történelmi adatok alapján az éhezés a mainál sokkal súlyosabb és áthatóbb jelenség volt. A falusi térségek nagy népsűrűsége, az ott élők alacsony kalóriafelvétele, valamint a monszunesők időnkénti kimaradása együttesen Dél-és K-Ázsiát a világ éhezés által leginkább sújtott területévé tette.

22

23

24

25 A környezeti változások jellegüket tekintve háromfélék lehetnek.
A világ legsúlyosabb ilyen katasztrófája 1877 és 1879 között fordult elő Kínában, amikor a becslések szerint 9 millióan haltak éhen. Európában a legszörnyűbb éhínséget a burgonyavész idézte elő Írországban. Az ország népessége 8 millióról (1841) az évszázad végére a felére csökkent. A környezeti változások jellegüket tekintve háromfélék lehetnek. Ismertek egyszeri változások: ezek lehetnek hirtelen bekövetkező változások (termőtalaj vulkáni láva általi elöntése), vagy fokozatos változások (romló éghajlati viszonyok, termőtalaj eróziója). Hely Idő Becsült áldozatok (mill. fő) India 1837 0,8 Írország 1845 0,75 1863 1,0 5,0 Kelet-Kína 9,0 Kína 1902 3,0 Szovjetunió 4,0

26 Másfelől beszélhetünk szabályos periodikus változásokról: termékenység éves szintű ritmikus változása, ezt az ingadozást a hideg égövön az alacsony téli hőmérséklet, vagy a mediterrán klímán a nyári szárazság okozza. Harmadsorban ismerünk szabálytalan periodikus változásokat: folyóáradások okozta időszakos termékenység-csökkenés a síkvidékeken. ÉHÍNSÉG ÉS MIGRÁCIÓ Az eltartóképesség változására a helyi közösségek különbözőképpen reagálnak. Rendszeres, szezonális változásokra megoldást jelenthet az élelmiszer elraktározása, vagy a rendszeres migráció más területekre (szarvasmarhák az Alpokban). A periodikus, de szabálytalan változások komolyabb gondot jelentenek (árvíz, jelentősebb klímaváltozás). Ekkor az emberek megehetik a vetőmagnak valót, így súlyosbítva a helyzetet. Vándorolhatnak, de csak addig, míg nem globális a probléma.

27 Globális élelmiszerhiány
Vajon mennyi ideig képes a Föld kielégíteni az egyre növekvő népesség élelmiszerigényét? Ha összehasonlítjuk a jelenlegi keresletet a Föld becsült maximális élelmiszertermelő-képességével, kaphatunk némi képet a kérdésről. Az ENSZ becslése szerint az emberiség ma 107 tonna élelmiszert fogyaszt el évente. Az Erőforrások a Jövőért (RFF) kutatóinak előrejelzése szerint a jelenlegi napenergia-viszonyok és éghajlati rendszer mellett évente legfeljebb 1011 tonna szerves anyag termelődhet a Földön fotoszintézis útján. A két adat összehasonlításából kiderül, hogy a Föld élelmiszertermelő kapacitásának csak egy töredékét (az 1% századrészét) használjuk ki.

28 De mennyire helytállóak ezek a becslések?
A szerves anyag nem minden esetben fogyasztható. Még gabona esetében is a bruttó termelésnek csak kevesebb, mint a fele ehető. Ha a WHO adataihoz hozzávesszük a betakarítás előtti veszteséget (30%) és a betakarítás utáni veszteséget (30%), a fogyaszthatóságot, átváltási faktorokat és a nem művelt területeket, akkor a végeredmények gyorsan közelítenek egymáshoz. Valójában a mezőgazdaság a maximális termelési potenciál csaknem 15%-án működik. Ugyanakkor a Föld élelmiszer-termelő területeire nehezedő nyomás nem egyenletes. Ha a termelés színvonalát növeljük, még 7 milliárdnál jóval több ember eltartása is lehetséges. Sajnos a globális keresletre vonatkozó számítások elrejtik az élelmiszer-fogyasztás hatalmas területi különbségeit.

29 A népesedés malthusi korlátai: zsúfoltság és konfliktusok
Eddig az egyszerű alaphelyzetet vettük figyelembe, vagyis az emberiség egésze közösen aknázza ki a Föld erőforrásait. Mi történik akkor, ha a világ társadalma kisebb részekre oszlik (pl. tehetősek és szegények), akik egymással versengenek a felhasználható erőforrásokért? Malthus szerint: a versengés konfliktust szül, a konfliktus pedig háborúkat, melyek a népességszámot csökkentik. Ugyanakkor az elmúlt 250 év háborús szörnyűségei ellenére sem mondhatjuk, hogy azok gátat szabtak volna a népesség exponenciális növekedésének.

30 Konfliktus Időpont Becsült halott (millió fő) Második világháború 7,3 Első világháború 7,2 Tajping-felkelés 6,3 Spanyol polg.háború Első kínai komm.felk. 6,1 La Plata-háború 6,0 Indiai vallási küzdelm. 5,9 Szovjet forradalom 5,7 Krími háború 5,4 Francia-porosz háború Mexikói forradalom

31 A népességnövekedés trendjei napjainkban
Nehéz a növekedés mai adatai alapján pontosan megjósolni, hogy mit hoz a jövő. A tévedés lehetősége a prognózis időtávlatával együtt növekszik. A legtöbb demográfiai előrejelzés épp ezért csak 2030-ig halad előre, a számításokat azonban néhány évente újra elvégzik. Ennek következtében bármely 100 évre vonatkozó népességprognózis nem több puszta forgatókönyvnél. Mindazonáltal az évszázad hátralévő időszakának legvalószínűbb népesedési folyamatai már kimutathatók: növekedés, lassuló ütem, földrajzi súlyponteltolódás, urbanizáció és elöregedés!

32 NÖVEKEDÉS: a világ népessége várakozások szerint tovább növekszik
NÖVEKEDÉS: a világ népessége várakozások szerint tovább növekszik. A közepes becslések a Föld népességszámát 2100-ban 10 és 11 milliárd közé teszik. LASSULÓ ÜTEM: ha a világ népességszáma helyett az évtizedenkénti átlagos szaporodási ütemet vizsgáljuk, már teljesen már kép vetül elénk. Eszerint a globális növekedési ütem az 1990-es években érte el történelmi csúcsát, s ettől kezdve egy fokozatos csökkenéssel a 2090-es évekig nullára csökken. FÖLDRAJZI SÚLYPONTELTOLÓDÁS: a világ népességének földrajzi megoszlásában óriási eltolódásokat jeleznek előre. Jelenleg a világ népességének egyötöde a fejlett, négyötöde a fejlődő országok lakója. Az előre jelzett növekedés csaknem kizárólag a fejlődő világra fog esni. Századunk végére a Föld minden 10 lakosából 9 a ma fejlődőnek nevezett országcsoportban fog élni.

33

34 1988 2050 Sorrend Ország 1 Kína 1255 India 1533 2 976 1517 3 USA 274
Népességszám (millió fő) 1 Kína 1255 India 1533 2 976 1517 3 USA 274 Pakisztán 357 4 Indonézia 207 348 5 Brazília 165 Nigéria 339 6 Oroszország 148 318 7 147 243 8 Japán 126 Banglades 218 9 124 Etiópia 213 10 122 Irán 170 11 Mexikó 96 Kongó 12 Németország 82 154

35 URBANIZÁCIÓ: az egyenlőtlen földrajzi eloszlást tovább súlyosbítja majd az urbanizáció. A fejlődő országokban a városi népesség száma kétszer olyan gyorsan növekszik, mint a falvaké. A városlakók növekedési üteme éppen azokban az országokban a legmagasabb, melyek a legkevésbé városiasodottak. ELÖREGEDÉS: a világnépesség korösszetételére vonatkozó előrejelzések a fiatal (15 év alatti) népesség arányának csökkenésével és az időskorúak (65 év feletti) növekedésével számolnak. Világviszonylatban a fordulópont, amikor az időskorúak száma először meghaladja a fiatalokét 2030 táján várható.