Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Aprófalvak és szegénység

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Aprófalvak és szegénység"— Előadás másolata:

1 Aprófalvak és szegénység
Miskolc Dr.G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

2 Aprófalvak - alapadatok (1)
Számuk: 1025 db (33%), népességük: 278 ezer fő (2,8%) Arányuk az ország területéből: 8% Tényleges szaporodás : -19%, : +7% A 60 éven felüliek aránya: 25% Foglalkoztatottság: Inaktívak: 46% Aktív kereső: 27% Eltartott: 27% Munkanélküliek száma: 18,6 ezer fő (12%, 5%) Ingázó dolgozók aránya: 70%

3 Aprófalvak - alapadatok (2)
Minden 3. lakos gazdálkodik Arányuk a szarvasmarha állományból: 6% Arányuk a méhállományból: 12% Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 24% Vezetékes vízzel ellátott lakások aránya: 66% Szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya: 5% Az 1960 előtt épült lakások aránya 93% Falusi szálláshelyek száma: 5100 (4%) Falusi turizmus vendégéjszakáinak száma: 75 ezer éj (2,4%)

4 Fő kérdések Törvényszerűen kapcsolódik az aprófaluhoz a szegénység?
Melyek a területi esélyegyenlőtlenség fő okai és területei az aprófalvakban? Hogyan vehető fel a harc a szegénységgel az aprófalvakban?

5 1.kérdés: Az aprófalu és a szegénység viszonya

6 Korszakonként változó pozíció
Tradicionális társadalom – önellátás – természetes települési forma – önmagában nem szegénységképző tényező Modern társadalom – ipari termelés, területi koncentráció – halálraítélt települési forma – jellemzően szegénységképző tényező Posztmodern társadalom – változatosság, alternatív technológiák – választható alternatíva – nem szegénységképző tényező

7 Napjaink aprófalu típusai (1)
Gazdálkodó falvak (5%) kisgazdasági keretek között eredményesen gazdálkodók, főként szőlő- és gyümölcskultúrához kapcsolódva, erős identitás és helyi kezdeményezés Turisztikai szolgáltató falvak (5%) piaci verseny, turisztikai kereskedelmi szolgáltatások, kulturális örökség megőrzése vagy kreálása Szuburbán és ingázó aprófalvak (6%) városhoz közel, jó ingázási feltételek, jelentős beköltözés, növekvő népesség, megújuló településkép

8 Napjaink aprófalu típusai (2)
Hétvégi falvak (4%) elnéptelenedés, csak hétvégi lakosok, megújuló településkép Alternatív életlehetőségeket biztosító (öko)falvak (1%) fiatal kreatív betelepülők, alternatív szolgáltatások Uradalmi falvak (9%) a termelés eszközei egy-két vállalkozó kezében összpontosulnak, a lakosok egy része bérmunkát végez, magas az inaktivitás, önállótlanság

9 Napjaink aprófalu típusai (3)
Hagyományos (elnéptelenedő, kiürülő) aprófalvak (49%) mérsékelt népességcsökkenés, magas inaktivitás, leépülő szolgáltatások, fokozott szociális gondoskodás iránti igény, kezdeményező készség hiánya Gettósodó aprófalvak (6%) végletes szegénység, a segély a megélhetés fő forrása, növekvő népesség, település fizikai leépülése, saját vezető hiánya Átmeneti települések (15%): két típus közötti átmenetet képeznek.

10 2.kérdés: A területi esélyegyenlőtlenség fő okai és területei az aprófalvakban

11 A tipikus aprófalvak fő sajátosságai és a területi esélyhátrányok halmozódása
Ruralitás: Természethez való kötöttség, a természet kisebb mértékű átalakítottsága – erőforrás értékelése, hozzáférés Kulturális diverzitás: a tradicionális kultúra elemeinek megmaradása – erőforrás értékelése, hozzáférés Periféria jelleg: a gazdasági fejlődés centrumaitól való távolság - a centrumoktól való távolság szerinti Alacsony jövedelmek Növekvő munkanélküliség Korlátozott szolgáltatások Csökkenő mobilitás Kis méret: méretgazdaságossági szempontok sérülése – szolgáltatások kiépületlensége Öröklött elmaradottság: életkörülmények alacsony színvonala

12 Az aprófalvak 2/3-ában élni hátrányt jelent, mert:
A társadalom és a gazdaság nem értékeli a környezeti értékeket – a helyi gazdaság életképtelen, küszködik Az erőforrások külső kézbe kerültek, a helyi érdekek sérülnek Nincs munkahelyteremtésre képes szereplő Az urbanizált fogyasztói igények és a helyi lehetőségek között szakadék tátong (lakás, kiskereskedelem, szolgáltatások) A fejletlen közlekedés és a kiépületlen információs technológia miatt a földrajzi távolságok nehezen és költségesen áthidalhatók Az ingatlanpiaci helyzet miatt a mobilitás korlátozott Beindult az önmagát erősítő, lefelé futó spirál Saját magán való segítés képességének csökkenése Igénytelenség – változások iránti közömbösség, ötlettelenség Tudáskészlet elégtelensége Érdekérvényesítés gyengesége

13 3.kérdés: Aprófalvak fejlesztésének lehetőségei

14 A fejlesztés csapdái csapda
Modernizációs utat és értékeket követ, amihez nincsenek forrásai. Posztmodern úthoz vannak forrásai, de a helyi értékrend és a támogatási rendszer arra nem felkészült. Helyi érdekek mentén, helyi szereplőkkel kellene változtatni. A helyi szereplők megfogyatkoztak, gyengék. Az igazán innovatív megoldások kívülről jönnek.

15 A fejlesztés dilemmái Mire kerüljön a hangsúly? Kinek mi a dolga?
Rurális – természet- és környezetközpontú Kulturális – kulturális csapdák feloldása Periféria – távolságok csökkentése Méret – alternatív megoldások Öröklött elmaradottság – tűzoltás, legszegényebbek segítése Kinek mi a dolga? Vidékfejlesztés Területfejlesztés Helyi fejlesztés Külsők vagy belsők? Esélyt a térségnek, vagy a térségben élő leghátrányosabb helyzetben lévőknek?

16 Összegzés Az aprófalu napjainkban nem törvényszerűen jelent szegénységet. Az aprófalvak 2/3-ában a területi hátrányok összeadódnak, általános szegénységhez vezetnek. Legalább 5%-ukban kialakult a gettósodás. A szegénység az okok felszámolásával kezelhető hatásosan. Azok nem szegények, ahol létezik helyi gazdaság és azt a helyiek képesek kontrollálni. A globalizált gazdaságban az aprófalvak helyi gazdasága csak integrációban tud kiépülni és fennmaradni – a térségi szervező erő létfontosságú! Szubsztantív gazdaság térségi léptékben Centrumokhoz való kapcsolódás. A megújulás csak a mikro-tényezők fejlesztésének szorgalmazásával (a probléma helyiekre hárításával) nem oldódik meg – strukturális változás szükséges!

17 Összegzés Külső energia-bevitellel a fejlődés magjait kell megerősíteni. Fejlesztés többfrontos támadással, melynek fő stratégiai irányai: Helyi erőforrások fenntartható hasznosításával érték teremtése, gazdasági integráció Közszolgáltatások működtetése Életképes, folyamatos megújulásra kész, összetartó helyi társadalom létrehozása Az elszigeteltséget oldó közlekedési és info-kommunikációs infrastruktúra és kapcsolatépítő képesség fejlesztése.

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Aprófalvak és szegénység"

Hasonló előadás


Google Hirdetések