A művészet mint terápia?

Az előadások a következő témára: "A művészet mint terápia?"— Előadás másolata:

1 A művészet mint terápia?
Affektív zavarok és kreativitás A művészet mint terápia?

2

3 Affektív zavarok és művészi kreativitás kapcsolata
N.C. Andreasen – 1987 30 kreatív és 30 nem kreatív személy összehasonlítása Kay Redfield Jamison 47 művész vizsgálata Arnold M Ludwigh 1995 Biográfiai elemzések Akiskal – 750 páciens Az enyhébb hangulatzavarok 9-10%-a képzőművész és író  affektív instabilitás

4 Jamison: „Az intenzív alkotó időszakok sok tekintetben elkülöníthetetlenek a hipomániától.”
Fokozott energia és produktivitás Érzelmi reaktivitás (érzékenyre hangolt idegrendszer, filter funkciók zavara?) Gátlások feloldódása: könnyebb hozzáférés a tudattalan anyaghoz Az intenzív bevonódás képessége, élénkebb fantázia, szokatlan fókuszálási képesség

5 Affektív instabilitás elmélet
A kreativitás fokozott lehet azokban az emberekben, akik enyhébb, szubklinikai hangulatzavarban szenvednek. A hangulatzavarra való hajlam intenzívebb élményekhez való könnyebb hozzáférést idéz elő. Tehetséges egyénekben ez művészi alkotásba vihető át.

6 Művészet és pszichiátria összefonódásai
„Művészet és elmebetegség társadalmilag és kulturálisan meghatározott jelenségek.” M. Foucault XX. Század elején  pszichotikus művészet, mint az outsider art része 1960-as 70-es évek  pszichotikus művészet „feloldódása”, a művészetterápia mint önálló diszciplína megjelenése

7

8 Frida Kahlo

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25 A művészet „önmagában is megáll”.
A művészet, kreatív önkifejezés „gyógyító” hatása hosszú ideje ismert és alkalmazott. Művészi tevékenység és affektív zavar kölcsönhatásban áll: A művészet enyhülést hozhat Affektív zavar  Hozzáférés intenzívebb élményekhez