Alkalmazott képzőművészet-terápia a pszichiátriában III.

Az előadások a következő témára: "Alkalmazott képzőművészet-terápia a pszichiátriában III."— Előadás másolata:

1 Alkalmazott képzőművészet-terápia a pszichiátriában III.
Idősek képzőművészet-terápiája Rajztesztek az időskorúak diagnosztikájában

2 Idős kor Nem feltétlenül azonos a mentális hanyatlással! Azonban:
Pszichomotoos tempó lassul, Figyelemkoncentráció gyengül, Érzékszervek tompulnak, Korábbi személyiségjegyek akcentuálódnak Rugalmatlanság

3 Öregedés mint krízis? Alkalmazkodás egy új helyzethez
Foglalkozási és ökonómiai státusz változásai Családi viszonyok változásai Párkapcsolat, barátok Testi változások Az öregedés nemcsak folyamat, hanem feladat is!

4 Pszichoterápia idős korban
Freud: idős emberek nem alkalmasak pszichoanalízisre, mert személyiségük rugalmatlanná vált  sok követője akadt Belátás orientált terápiák segíthetnek, kivált, ha pozitív megerősítést hoznak.

5 Általános témák idős korúak pszichoterápiájában:
Visszatérő veszteségek (barátok, hozzátartozók) Új szerepek elfogadása (nyugdíjazás, stb.) A múlandóság elfogadása Központi téma a halál közelsége, melyet másként él meg a fiatalabb terapeuta A geriátriai pszichoterápia egyáltalán nem felesleges, hiszen egy idősek otthonában végzett vizsgálat szerint a betegek jelentős javulást mutattak szomatikus tüneteikben is: javult az inkontinencia, a járás, hallás, memória…

6 Pszichoterápiás specifikumok
Egy egész élet tapasztalatai szólalnak meg Idős emberek gyakran mágikus mindenhatóságot várnak el a terapeutától Indulatáttétel: a fiatalabb terapeuta parentifikálása, gyermekes, dependens viselkedés. Máskor éppen szülői, nagyszülő magatartás. Gyakran intenzív viszontáttétel (pl. frusztráció)  empátiás megértés: átélhetjük, amit a páciens maga is átél

7 A vizuális megnyilvánulások alkalmazása idős korban:
Kognitív hanyatlás, dementálódás követése Képzőművészet-terápia

8 A hanyatlás monitorozása demens betegek rajzain
Konstruktív apraxia – fali lebeny károsodása: másolás és spontán rajz Óra-teszt: egyszerű szűrővizsgálat a demencia fokának megállapítására. Követéses vizsgálatok (Suchenwirth): grafikus leépülés Diszharmónia A dinamika konstrukció elvesztése Elnagyolt ábrázolás Hiányos alakok Regresszió

9 A hanyatlás monitorozása demens betegek rajzain II.
Művészeti terápiák anyagának elemzése A társuló pszichiátriai kórkép,pl. depresszió meghatározó lehet Dementálódó művész képein Perspektíva elvész A finomabb színválasztás képessége eltűnik A részletek ábrázolása csökken A betegség a művészi adottság neurológiai bázisát támadta meg?

10 Dinamikus rajzvizsgálat demens betegben
Órarajz-teszt: kvantitatív Dinamikus rajzvizsgálat: kvalitatív

11 A dementálódási folyamat dinamikus rajzvizsgálatban követhető változásai
Formai elemek Vonalminőség Csökkenő v. egyeletlen intenzitás Nehézkesen kapcsolt, agglutinatív, szőrös, pontozott Nehézkes, meglassúbbodó, bizonytalan tempó Hiányzó, kiesett vonalak, v. túlvonalazás, kuszaság Ataxiás, tremoros vonalak Térbeli viszonyok Kisebbedés Papír szélére kerülés

12 Formai elemek folyt. Szerkezet Torzulás Ornamentika Homogenizálódás
Koherencia hiányosságai Csonkítás Fölös, oda nem illő részletek Aszimmetria, aránytalanságok 3D ábrázolás hiányosságai, dimenzióavar, lapos ábrázolás Torzulás A felismerhetetlenségig, a tárgyi ábrázolás megszűnése, írással vagy vonallal helyettesítés Ornamentika Sztereotip ismétlődések, geometriai alakzatok Homogenizálódás A különféle tárgyábrázolások hasonulása Általános elszegényedés Kiürülés, a struktúra hiányosságai, törmelék, amorf fragmentumok

13 Személyiségszintek Tartalmi tényezők
Formai regresszió, alacsonyabb szintű ábrázolásmód Tartalmi tényezők Regresszió a tartalomban (pl. fiatal állatok, emberek) Részek egészként való felfogása (pl. félkör = fej) Inadekvát megnevezések Infantilis, antropomorf ábrázolások

14 A szorongásos paranoid elemek javulásával jól látható a regresszióból való kiemelkedés: cdde-szintre jutás. Ám az agyi károsodás jelei (tremor, hibák, perspektíva zavarok) – bár javultak – de láthatók.

15 Vaszkuláris demencia, hullámzó lefolyás, magatartászavar (indulatosság, paranoid agresszivitás). Az ábrázolás a személyiség regresszív, kiürülési elemeit tükrözi, s nem annyira a formai elemek romlását. Szembeötlő a sablonizálódás.

16 A dementálódási folyamat előrehaladásával az ábrák egyre hiányosabbak, torzulnak, végül már csak forma-törmelék, majd az alakábrázolás képtelenségével zavaros írásos szöveggé alakulnak.

17 A formák lebomlása, szétesése a leépülési folyamattal párhuzamosan
A formák lebomlása, szétesése a leépülési folyamattal párhuzamosan. A valóságtól való eltávolodást, konfabulálást (B) a formai torzulás, értelmetlen vonalak jellemzik. Egy-egy vonal a valóság része, illetve annak helyettesítése pars pro totóként szerepel Regresszió, ahogy a kisgyermekeknél.

18 Órarajz-teszt Verbális utasítás (előrajzolt óralappal vagy anélkül) rajzoljon egy órát, állítsa be a mutatókat egy adott időpontra. Verbális megértés Memória Végrehajtó funkciók Temporális és frontális funkciók Előre megrajzolt óra másolása Vizuospaciális percepció Parietális lebenyfunkciók (az óraolvasáshoz hasonlóan)

19 Az órarajz-teszt szerepe a korai demencia felismerésében
Rendkívül rossz számjegy elrendezés és kivitelezés, egy agyi érbetegségben szenvedő nőbetegnél, akinél korábban nem volt ismert a demencia – az órateszt hívta fel a figyelmet.

20 További tipikus óraábrázolási eltérések demenciában: a számok közötti távolság eltérései, torlódások, számok kimaradása, a mutatókat meg sem próbálja felhelyezni (legtöbbször nem emlékszik az utasításra – memóriazavart tükröz.)

21 Művészetterápia demens betegekben
Aktív képzőművészeti tevékenység Receptív művészetterápia

22 A művészi alkotókészség és az idős kor
A matematikai, zenei, és költői tehetség nyilatkozik meg típusosan korai életszakaszban. Simonton: életkor és kreativitás görbe: a legproduktívabbak 40 év körül. Egyes művészek jelentőset alkottak életük dele után is. (Rimbaud, Mary Shelley, Thomas Hardy). Alterstil? – a vizuális művészetekben Cezanne – bölcsesség és érettség a műveiben Matisse – a radikális megújulás képessége a késő művekben Monet – viziliom panel

23 Demencia és kreativitás? (Felszabaduló gátlások?)
Wilhelm de Kooning extrémen produktív lett, amikor AD-ba hajlott az állapota A fronto-temporális demencia fokozza a művészi kifejezés igényét olyanoknál, akiknél korábban nem volt.

24 Képzőművészet-terápia AD-ban
A csoportos foglalkozások során relaxáltabbak és szociábilisebbek lesznek. A nonverbális kifejeződés a kommunikáció alternatív eszköze lehet. Csökken a depresszió, mely gyakori kísérő jelenség. Aktívan tart, bátorít, sikerélménnyel jár. (A terapeuta segíthet meghúzni az első vonalat a papíron.) A művészet önmagában nem gyógyít, de lehetőséget ad, egy „kis győzelem” a betegség felett.

25 Képzőművészeti csoportterápia idősekben
A foglalkoztatás-terápiából alakult ki A terapeuta tudatos/ tudattalan beállítódása, mely gátló lehet: Lehetséges-e csoportkohézió kognitíve hanyatlott idősek között? Lehetséges-e fejlődés idős korban Megtartó és meg nem tartó környezet az idősotthonokban

26 Áttételi, viszontáttételi problémák
Az idősekben be nem vallott agresszió a függőség, kiszolgáltatottság miatt Generációs szakadékok A személyzet viszontáttétele (saját szülő, nagyszülő) – szorongás, bűntudat jelenhet meg a terapeutában

27 2. Receptív képzőművészet-terápia:
Olvier Sacks: idős emberek gyakran élénken reagálnak képzőművészeti alkotásokra Múzeumi séták: Főleg reprezentációs alkotások, mert ezek jobban megmozgatják a memóriát és a narratívákat Órákra, napokra is javulhat utána a hangulat, növeli a kifejezőerőt

28 Hatásmechanizmus? A zene és a képzőművészet befogadása/ aktív művelése olyan agyterületeket stimulál, melyek demenciában még intaktak maradnak Procedurális memória: a rutinok, begyakorolt tevékenységek tárháza (A zenélés során bizonyított a szerepe, képzőművészeti tevékenység során kérdéses. A képek nézegetése valószínűleg aktív folyamat.) Emocionális memória: A múzeumlátogatásokkal kapcsolatos élmények tudatosan már nem hozzáférhetők, de a helyzet előhívja a korábbi érzelmi állapotokat, melyek a képek során léptek fel.