Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés)

Az előadások a következő témára: "Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés)"— Előadás másolata:

1 Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés)
Bárdossy Ildikó

2 Szemléleti kiindulópont
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Szubjektív előszó Szemléleti kiindulópont Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Kompetenciákról … Tanárképzés és a kompetenciák Szubjektív zárszó

3 Kompetencia alapú pedagógusképzés avagy folytonosság és megújulás
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kompetencia alapú pedagógusképzés avagy folytonosság és megújulás

4 Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés)
Szubjektív előszó „Bizonytalanság és egy végeláthatatlan alagút… Oktatási programcsomag elkészítése a feladat. Első kérdés: hogyan definiálható? Második kérdés: Hogyan készíthető el? Harmadik, negyedik, ötödik és sokadik kérdés még mindig ugyanazt a problémát járja körül. Gondolkodom és rádöbbenek: nem értem a feladatot. A legtöbb ember mindig mindent előre akar tudni, jó és rossz oldalt, előnyt, hátrányt, definíciót, módszert, eszközt. Tulajdonképpen a megoldást szeretné kézhez kapni, mert az lenne a legegyszerűbb. Egy sablon, egy minta, egy kiindulópont, egy kész projekt, csakhogy ez esetben elveszne az egyén, a kreativitás, a fantázia… Mi maradna? A gondolkodás és alkotás szabadságától megfosztott „ember”… Türelem, kitartás, energia, kreativitás, kooperáció és gondolkodás a titok nyitja, azaz egy lehetséges válasz a felmerülő kérdésekre.” (Részlet hallgatói portfólióból) Kosztolányi Anita, magyar- pedagógia szakos hallgató, 2007.

5 Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Szemléleti kiindulópont
„A felsőoktatás és a közoktatás gondjai hasonló gyökerűek. Belátható, hogy a pedagógusképzés átalakítása és az iskolafejlesztés egymásra ható folyamatok. Ez a két problémakör csakis egységes koncepcióban kezelhető. Egyfelől a hiányok feltérképezése alapján ki kell teljesítenünk a pedagógus szakma tartalmát, másfelől be kell építenünk a felkészítés folyamatába a mai iskola valóságos terepeit!” Vastagh Zoltán, 1995.

6 Mire való az iskola, az egyetem?
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Mire való az iskola, az egyetem? Miféle tudásváltozást generálnak, miféle tanulást mozgósítanak a közoktatás és a felsőoktatás intézményei? Milyen a tanárok, tanulók/hallgatók tanulásról/tanításról alkotott felfogása? Mi jellemzi a tanulás/tanítás tervezéséhez, fejlesztéséhez, értékeléséhez kapcsolódó tudásukat?

7 önálló alkotásra, fejlesztésre, kutatásra, szolgáló szellemi központ
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Mire való az egyetem? Az egyetem … önálló alkotásra, fejlesztésre, kutatásra, szolgáló szellemi központ Az egyetemen a tanítás … a hallgatók önmunkásságának a legteljesebb mértékű igénybevételével történik Weszely Ödön, 1923.

8 hatékony – önszabályozó – tanulás kompetenciájának fejlesztésére (?)
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Mire való az iskola? hatékony – önszabályozó – tanulás kompetenciájának fejlesztésére (?) annak biztosítására, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő módon tanuljon (?) sokrétű iskolai tevékenységrendszer mozgósítására, „élet-közeli” tanulási környezet kialakítására (?) stabil, jól szervezett alapműveltség elsajátíttatására, tovább építhető, megújítható tudás kiművelésére (?)

9 Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Miféle tudásváltozást generálnak, miféle tanulást/tanítást mozgósítanak az iskolák, az egyetemek? Olyant, amely … a mindennapi életben, a pedagógiai praxisban (is) előhívható, alkalmazható, működtethető (?) az egyének társadalmi, gazdasági, szakmai és személyes sikerességében (is) szerepet játszik (?) a folyamatos tanuláshoz, együttműködéshez nélkülözhetetlen – egyénben rejlő – alapot jelenti és jeleníti meg (?)

10 meghatározó szerepe van a metakognitív tudással való kalkulációnak (?)
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Miféle tudásváltozást generálnak, miféle tanulást/tanítást mozgósítanak az iskolák, az egyetemek? Olyant, amelyben … az adott tudásterületekhez és tanulásukhoz kapcsolódó ismeretek és képességek (a tudás deklaratív és procedurális elemei) együttesen működő rendszerként tételeződnek (?) meghatározó szerepe van a metakognitív tudással való kalkulációnak (?) nem nélkülözhető az előzetes tudás (attitűdök, motivációk, nézetek, naiv elméletek, személyes világmodellek, sajátos fogalomrendszerek, sémák) (?)

11 Az iskolai, az egyetemi tanulást, tanítást befolyásoló néhány tényező
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Milyen a tanárok, diákok tanulásról/tanításról alkotott felfogása? Mi jellemzi a tanulás/tanítás tervezéséhez, fejlesztéséhez, értékeléséhez kapcsolódó tudásukat? tartalmi szabályozók tantervek, KKK-k tanulási környezet tanári professzió iskolai, egyetemi tanulás tanítás tudásról tanulásról való tudás tantervezők Az iskolai, az egyetemi tanulást, tanítást befolyásoló néhány tényező

12 Konstruktív tanulásszemlélet  az emberi megismerés   tudás létrehozása, konstrukciója
Tanítás folyamata  nem közvetítés, nem ismeretátadás (nem tudásátadás) Tudásalkotás  személyes, aktív értelmezési folyamatként, a megismerő elmében zajlik, a már birtokolt tudás bázisán Az oktatás szakemberei a – tanulók által felépített belső tudással foglalkoznak, annak a „mérnökei, építészei, technológusai, technikusai” (Csapó B )

13 az emberi megismerési folyamatokat támogatjuk
Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Miféle emberi sajátosságot nem hagyhatunk figyelmen kívül akkor, amikor az emberi megismerési folyamatokat támogatjuk az intézményes tanulás/tanítás folyamatában? Azt, hogy az EMBER egyszerre tanuló és tanító lény. (V.ö.: Tomasello, M.; Csibra G.; Gergely Gy.)

14 Berner modell felhasználásával
Tartalom Téma Tanítási kompetencia Tanítás Tanulási kompetencia Tanulás Tanár Tanuló Viszony Pedagógiai kapcsolat Tanuló Tanár Interaktív, reflektív jelleg Társadalom Berner modell felhasználásával

15 Tanulás/tanítás és (kompetencia)fejlesztés)
Kérdések, problémák, avagy a kompetencia(fejlesztés) kontextusa Célszerű-e olyan tanulási környezetet teremteni a közoktatás és felsőoktatás színterein, ahol tanár/diák tanulásában/tanításában különös hangsúlyt kap az interaktivitás és a reflektivitás, a metakognitív tudás mozgósítása (?) Ebben az esetben a tanulásnak/tanításnak fontos jelentéshordozó elemei a személyes tudásalkotási, értelmezési folyamatok, valamint a személyes tudás létrejöttében szerepet játszó társas tanulási folyamatok

16 Tanulás/tanítás és kompetencia(fejlesztés) Kompetenciákról…
A KOMPETENCIA nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására. A fogalom magában foglalja az ismeretek mobilizálását, a kognitív és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. OECD/DeSeCo (Defining and Selecting Key Competencies )program

17 Kulcskompetenciák kategóriái (DeSeCo – program)
autonóm cselekvéssel eszközök interaktív használatával szociálisan heterogén környezetben való működéssel kapcsolatos kulcskompetenciák saját (élet)tervek, személyes elképzelések kialakítása, önálló vezetése jogok, szükségletek, érdekek érvényesítése, védelme ismeretek, információk interaktív használata technológia interaktív használata nyelv, szimbólumok, szövegek interaktív kezelése másokkal való kapcsolatépítés csoportmunkában való együttműködés konfliktuskezelés és megoldás

18 tanulástervezési, -fejlesztési,
A tanárképzés és a közoktatási igények 1993-ból (1) (JPTE Pedagógia Tanszék kutatásának néhány tanulsága) tanulástervezési, -fejlesztési, -szervezési és értékelési tevékenységekre történő előkészítés iskola-, program-, folyamatelemzői és értékelői, programalkotói tevékenységre történő előkészítés önálló egyéni és kooperatív tanuláshoz, kutatáshoz szükséges tudás alapozása szociális, mentális, tanulási hátrányokkal, problémákkal küszködő diákokkal való együttműködéshez szükséges tudás alapozása

19 A tanárképzés és a közoktatási igények 1993-ból (2) (JPTE Pedagógia Tanszék kutatásának néhány tanulsága) diákokkal, szülőkkel, kollégákkal, külső szakemberekkel való kommunikációra, kooperációra való előkészítés emberi jogok és szabadság szellemének megfelelő tevékenységekre való előkészítés szakmai érdekek kifejezéséhez, képviseletéhez, demokratikus döntésekhez szükséges tudás alapozása

20 Tanulási folyamat eredményével kapcsolatos kompetenciák
„Új” tanári/oktatói kompetenciák EU-s kompetencialista (1) (EU Szakértői Bizottság, 2004.) A tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódó kompetenciák problémafeltáró, problémamegoldó kompetenciák saját szakmai fejlődés irányítása – LLL folyamatban Tanulási folyamat eredményével kapcsolatos kompetenciák tanulók/hallgatók állampolgárrá nevelésének elősegítése tudás alapú társadalom számára szükséges kompetenciák fejlesztése tanulókban/hallgatókban tantárgyi tanulás összekapcsolása az új kompetenciákkal

21 Tanítási folyamattal kapcsolatos kompetenciák
„Új” tanári/oktatói kompetenciák EU-s kompetencialista (2) (EU Szakértői Bizottság, 2004.) Tanítási folyamattal kapcsolatos kompetenciák különböző társadalmi, kulturális és etnikai hátterű tanulókkal/hallgatókkal való foglalkozás hatékony tanulási környezet, támogató légkör megteremtése IKT integrálása tanulásba, szakmai tevékenységbe team-munkában történő együttműködés iskolai/tanárképzési tanterv- és szervezetfejlesztésben, értékelésben való részvétel szülőkkel, egyéb társadalmi partnerekkel való együttműködés

22 nyitottság új oktatásszervezési formák befogadására
A tanárképzés fejlesztéséhez kapcsolódó néhány elvárás 2004-ből (EU Szakértői Bizottság által megfogalmazott néhány tanulság) szoros, kiterjesztett szakmai együttműködés a közoktatás intézményeivel, pedagógusaival nyitottság új oktatásszervezési formák befogadására tanárok és tanárjelöltek szakmai önreflexiós kompetenciáinak erősítése intenzív együttműködés a képzésben érintettek között

23 1) a tanulói személyiség fejlesztésére
Tanári mesterképzési szak – elsajátítandó tanári kompetenciák 4. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása, alapfeladatainak ellátása során alkalmas: 1) a tanulói személyiség fejlesztésére 2) tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére 3) a pedagógiai folyamat tervezésére 4) a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére 5) az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére 6) a tanulási folyamat szervezésére és irányítására 7) a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására 8) szakmai együttműködésre és kommunikációra 9) szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre

24 Kompetencia-terület megnevezése Tanulási, tanítási folyamat tervezése
Saját szakmaiság, saját kompetenciák Példa kísérő szemináriumról (Bárdossy, Dudás, 2009.) Kompetencia-terület megnevezése A kompetenciaterülethez kapcsolódó néhány alapvető ismeretem, attitűdöm, képességem számbavétele Tanulási, tanítási folyamat tervezése (3) Ismerem a curriculum típusú tervezés lényegiségét. A hatékony tervezés alapfeltételének tartom az együttműködést: a tanulókkal (tantárgyi témák, egyéni tanulói tervek, projektek esetében); a kollégákkal (helyi tanterv, tantárgyi programok, projektek esetében). Képes vagyok együttműködni tanítványaimmal egy tantárgyi téma (célok, tananyag, tananyag-feldolgozás, értékelés) megtervezésében.

25 Szubjektív zárszó Kiemelés a ”Legyünk mi a változás” című tanári szakdolgozati portfólióból
a pedagógiai folyamat tervezése A tervezés (…) azért meghatározó pontja a tanulássegítés folyamatának, mert annak minden elemét átfogja, minden részére kiterjed – a célok, követelmények megfogalmazásától a folyamat tervezésén át egészen az értékelésig. A tervezés ilyen sok szempontú megközelítése számomra új szemléletet hozott, ezért újragondoltam és átalakítottam tervezési folyamataimat. a pedagógiai értékelés Az értékelés akkor lesz elfogadható és érvényes a diákok számára, ha önmaguk is aktív részesei lehetnek e folyamatnak. Ezt magam is tapasztaltam tanítási gyakorlatom során

26 szakmai fejlődés, önművelés
Szubjektív zárszó Kiemelés a ”Legyünk mi a változás” című tanári szakdolgozati portfólióból szakmai fejlődés, önművelés A tanársággal, a tanítással, a tanulással kapcsolatos vélekedéseimet, meggyőződéseimet, hiteimet tudásra cseréltem. Ismereteket szereztem a csoportok s ezen belül az egyén fejlesztése terén is. E terület azonban az, ahol soha nem állhatunk meg. Nincs ugyanis két egyforma csoport, két egyforma személyiség, de még csak két egyforma pillanat sem, amelyben elemezhetjük az egyén vagy a közösség helyzetét, állapotát. De folyamatos elemzésnek kell alávetnünk saját személyiségünket is. Ez nemcsak önös érdekünk, de annak a közösségnek is érdeke, amelyben élünk, dolgozunk. Hiszen a személyiségünk „munkaeszközünk”.

27 Szubjektív zárszó Kiemelés a ”Legyünk mi a változás” című tanári szakdolgozati portfólióból
Kihangsúlyoznám még, mint fejlődési, fejlesztési irányt, a szakmai együttműködés képességének fejlesztését is. Igaz, hogy ez az iskolában ma még nagyon nehezen működik, igaz, hogy a kollégák kevéssé hajlanak a közös munkára, de mára alkalmasnak tartom magam arra, hogy ezen a fejlődési vonalon elindítsam azt a kollektívát, ahol dolgozom, segítsem munkájukat abban, hogy valóban a gyermekekért közösen tenni akaró közösséggé váljunk; nyitott, tevékeny, együttműködő csapattá fejlődjünk. Dobri Katalin, pedagógiartanár mesterszak, 2010.

28 Hivatkozott irodalom Bárdossy Ildikó: A közoktatási igények és a pedagógusképzés néhány aspektusa. In.: Ballér Endre – Dudás Margit (szerk.): Iskolafejlesztés és pedagógus(tovább)képzés. TKSZ – PTE TI, Budapest – Pécs, 2001. Bárdossy Ildikó – Dudás Margit: A tanulás tervezése és értékelése. Tanulási/tanítási program oktatók és tanár szakos hallgatók számára. Educatio Kft. Budapest, 2009. Berner, H.: Az oktatás kompetenciái. Bevezetés az oktatásközpontú tervezés és a reflektív oktatás elméleti alapjaiba. Aula Kiadó, Budapest, 2004. Csapó Benő: Képességfejlesztés az iskolában – problémák és lehetőségek. Új Pedagógiai Szemle, Csibra Gergely – Gergely György: Társas tanulás és társas megismerés. A pedagógus szerepe. Magyar Pszichológiai Szemle, Nagy Mária: Új kompetenciaelvárások és új képzési gyakorlatok a tanári szakmában. Új Pedagógiai Szemle, Nahalka István: Mi vagy ki az ördög, és hol van? – Vajon tényleg az ismeretközpontúság a magyar oktatás fő problémája? Új Pedagógiai Szemle, sz; Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. OECD/DeSeCo - Pála Károly: Kompetencia alapú oktatási programcsomagok fejlesztése Magyarországon. In.: Demeter Kinga (szerk.): A kompetencia. Kihívások és értelmezések. OKI, Budapest, On-line Kiadvány, 2006. Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Osiris, Budapest, 2002. Vastagh Zoltán: Fejlesztési feladatok a pedagógusképzés átalakítását szolgáló kutatások tükrében. Magyar Felsőoktatás, Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló előadás. Minerva, 1929, 4-7.

29 Köszönöm a figyelmet! .