Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter.

Az előadások a következő témára: "Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter."— Előadás másolata:

1 Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter

2 Irodalom: Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti ökológia. – Mező-gazda Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal, oldal Hortobágy T. – Simon T. (szerk.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. – Tankönyv-kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: oldal.

3 Borhidi A. – Sánta A. (szerk
Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. – A KöM TVH tanulmánykötetei VI., Budapest. Soó R. ( ): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Fekete G. és munkatársai (szerk.) (1997): Magyar-országi élőhelyek. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. – Természettudományi Múzeum, Buda-pest. Kun A. – Molnár Zs. (szerk.) (1999): Élőhely-térképezés. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. – Scientia Kiadó, Budapest.

4 Társulás fogalma: Társuláskoncepciók:
Társulás = egy adott helyen, egy adott időpontban együtt létező populációk közössége Társuláskoncepciók: különbözőképpen értelmezik a társulások szerve-zettségét

5 “Szuperorganizmus koncepció”
Fontosabb képviselői: Clements Zürich-Montpellier társulástani iskola Braun-Blanquet Soó Borhidi “Individualisztikus koncepció” Gleason

6 Koncepciók ütköztetése
Biológiai kapcsolatok szerepe – abiotikus környezet szerepe Léteznek-e egyáltalán szervezett növénytársulások? Elválaszthatók-e a társulások éles határokkal? Jellemezhetők-e a társulások fajösszetételük alapján?

7 Társulástan története
Formációk felismerése – 19. század eleje Régiók növényzeti különbségeinek felismerése – 19. század közepe/vége Szigorúan vett növénytársulástan kezdetei – 20. század eleje “Növénytársulástani irányzatok” – különböző iskolák Tipológiai iskolák

8 Milyen elvek alapján osztályozhatók a társulások?
Fajösszetétel, és annak hasonlóságai/különbségei Állományszerkezet (magasság, borítás, szintezettség) Termőhelyi háttér Vegetációtörténet, kialakulás

9 Fontos társulástani fogalmak
Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely térben és időben ismétlődik, fajkészlete hasonló, meghatározott termőhelyi körülmények között alakul ki, a szomszédos társulásoktól elhatárolható és e társulások rendszerezhetők

10 Fontos társulástani fogalmak
A reális növénytársulásoknál a határok elmosódhatnak, a fajkészlet átmeneti jellegű lehet, az emberi hatások nagyban átalakíthatják a természetszerű állapotot

11 Társulások rendszere Alapjaiban hasonló a taxonómiai rendszerhez
(„szüntaxonómiai rendszer”) Hierarchikus felépítésű Kötelező végződések a nevek végén Alapegység: társulás (asszociáció) (hasonlóan a taxonómiához, ahol az alapegység a faj)

12 Társulások elnevezése
jellemző növényfajok alapján, azok tudományos (latin) nevéből képezve -etum végződés (pl. Quercetum pubescentis) két részből álló társulásnév esete (pl. Cotino-Quercetum pubescentis)

13 Társulás felett: Társuláscsoport (-ion végződés, pl. Orno-Cotinion)
Társulássorozat (-etalia végződés, pl. Orno-Cotinentalia) Társulásosztály (-etea végződés, pl. Quercetea pubescenti-petraeae) Társulásdivízió (-ea végződés, pl. Querco-Fagea)

14 Társulás alatt: Altársulás (szubasszociáció) (-etosum végződés)
Fáciesz Szinúzium Konszociáció Geográfiai variánsok

15 Társulások leírása: Diagnosztikus fajkombináció Elemei: Domináns fajok
Karakterfajok (abszolút karakterfajok) (regionális vagy lokális karakterfajok) Differenciális fajok (ökológiai differenciális fajok) (földrajzi differenciális fajok) Állandó fajok

16 A társulások szerkezetének leírása, tanulmányozása, elemzése
Analitikus bélyegek: a felvételezéskor a terepen becsült értékek (egyszerű fajlista, borítás értékek, stb.) Szintetikus bélyegek: a felvételekből a belső rendezés - rendszerezés során megállapított jellemzők (pl. konstancia)

17 A társulások szerkezete:
vertikális struktúra (szintezettség) horizontális struktúra (mozaikosság)

18 Fontos társulástani fogalmak
Aszpektus – a társulások „képe”, megjelenése egy adott vegetációs periódusban A társulások fluktuációja (hullámzása) – a társulások jellemző fajainak arány-változásai (általában több év viszonylatában)

19 Fontos társulástani fogalmak
Szukcesszió – a társulások fejlődése, átalakulása egymásba Pionír (kezdő, úttörő) társulások Átmeneti társulások Klimax (záró) társulások (valódi klimax, szubklimax, paraklimax állapotok)

20

21 Jellemző szukcessziós (társulásfejlődési) sorok:
tavi zonáció: nyílt víz – hínaras – gyékényes – nádas – magassásos – lápi fás társulások folyóparti zonáció: pionír lágyszárú növényzet – bokorfüzes – puhafás ligeterdő – keményfás ligeterdő – síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes sztyepréti zonáció: nyílt sziklafelszín – sziklahasadék-növényzet – sziklagyepek – sztyeprétek – bokorerdők – zárt molyhos tölgyesek

22

23

24

25 A társulások kialakulását meghatározó legfontosabb tényezők
klíma (klímazonális és klímaregionális társulások, extraregionális társulások) talaj, domborzat, hidrológiai viszonyok (edafikus v. azonális társulások) vegetációtagozódás (klímaövek – növényzeti övek)

26 Jellemzések a fajösszetétel alapján
Mintavételek Minimi-area fogalma Fajlisták A fajok tömegviszonyait érzékeltető mutatók: Abundancia (egyedszám) Denzitás (sűrűség) Dominancia (borítás, záródás) Állandóság (konstancia)

27 A terepi társulásfelvételezés lehetőségei
Alapvetően két célja lehet: egy társulás meghatározása, azonosítása egy már azonosított társulás jellemzése (komolyabb társulástani, ökológiai, termőhelyi összefüggések keresése)

28 Hol készítsünk társulásfelvételt?
ahol éppen kíváncsiak vagyunk rá vagy ahol tipikus, jellemző állományt vélünk felfedezni ügyeljünk arra, hogy egyértelműen más élőhelyek ne kerüljenek be a felvételbe!

29 Társulások terepi felvételezése („cönológiai felvétel készítése”)
A mintaterület nagysága: erdőkben: 20 x x 40 m cserjésekben: 5 x x 10 m gyepekben: 1 x x 5 m de: minden esetben az igényekhez alkalmazkodni kell!

30 A társulásfelvételezés részei: a mintaterület jellemzése
A1 – felső lombszint A2 – alsó lombszint B – cserjeszint C – gyepszint D – mohaszint

31 A társulásfelvételezés részei: a fajösszetétel jellemzése I.
A fajok tömegességének, számarányának becslése Alapfogalmak: Borítás (gyepszint, mohaszint) Záródás (cserje- és lombszintek) Mérési lehetőség: A borítás vagy záródás százalékos megadása Úgynevezett “A-D” érték meghatározása (A-D = abundancia – dominancia) Az értékeket szintenként becsüljük A becslés szintenként abszolút értékben adjuk meg (nem relatív értékben)

32 A-D értékek meghatározása

33 A társulásfelvételezés részei: a fajösszetétel jellemzése II.

34 Hány felvételre van szükség egy társulás jellemzéséhez?
Lokális jellemzésekben legkevesebb 5 Regionális vagy országos összevetésben

35 A társulásfelvételezés összekapcsolása más jellemzőkkel I.
Csoport-részesedés: a fajok tömegességét nem veszi figyelembe a számításoknál Csoport-tömeg: a fajok tömegességét is figyelembe veszi a számításoknál

36 A társulásfelvételezés összekapcsolása más jellemzőkkel II.
Ökológiai jelzőszámok Természetességi jelzőszámok Életformák Flóraelemek ……………….

37 Társulások összehasonlítása ökológiai mutatószámok alapján

38 Termőhely és társulások összefüggései
Társulások és éghajlat kapcsolata: Zonalitás Regionalitás Makroklíma Mezoklíma Mikroklíma

39 Klímaregionális társulások

40

41 Extraregionális társulások

42 Edafikus társulások Víztöbblet vagy vízhiány

43 Edafikus társulások Alapkőzet és a talaj tulajdonságai

44 Edafikus társulások Domborzat (lejtfok, kitettség)

45 Társulások és vízellátottságuk
Hidrológiai viszonyok Vízgazdálkodási fok

46 Vízgazdálkodási fokok: szélsőségesen száraz ….. - üde …… - vizes
Erdőtípusok: meghatározott termőhelyi körülmények nagyjából azonos növényzet nagyjából azonos erdőgazdálkodási lehetőségek

47 Társulások és alapkőzet, talaj kapcsolata
Alapkőzet és talaj kémhatása Alapkőzet és talaj szerkezete A talaj szövete (kötöttsége) Különleges talajok

48 Társulások és domborzat kapcsolata
Lejtfok Kitettség

49 Társulások és emberi hatások kapcsolata
Az emberi hatások „eredménye” megszüntető termőhelyet átalakító növényzetet átalakító

50 A kialakult szituáció irreverzibilis visszafordítható / visszaforduló A visszaalakulás sebessége gyors (évek, néhány évtized) lassú (évszázadok)

51 A növényzet átalakulása
szerkezeti (vertikális, horizontális) fajkészletbeli szukcessziós fázisokat megszüntető

52 Konkrét beavatkozások
Vízrendezések Fajcserék, idegenhonos fajok Erdőfelújítások (mód, terület) Fahasználatok Más használati formák (legeltetés, égetés, parlagoltatás) Emberi hatásra létrejött értékes élőhelyek

53 Társulások természetessége - átalakítottsága
Természetes vegetáció Potenciális vegetáció Aktuális vegetáció

54 Különleges felvételezési módszerek
Transzekt térben/időben változó termőhely vagy növénytársulás felvételezésére Rácshálós térképezés mozaikkomplexek elemzésére társulások szerkezetének vizsgálatára

55 Transzekt-felvételezés - példa

56 Transzekt-felvételezés - példa

57 Mozaikkomplexek elemzése - példa

58 Vegetációtérképezés Fogalommagyarázat
A térképezés célja és a térképező lehetőségei határozzák meg a módszert és a felvételezés eszközeit A vegetációtérképezés „előnyei” A vegetációtérképezés „hátrányai” Lépték: méretarányok 1: : 1.000

59 Alkalmazott alaptérképek
A térképezés kategóriarendszere Segédanyagok (térképek, légifényképek, műholdas fényképek, térinformatika) Régi térképek felhasználása - több időpontban ugyanazon terület vizsgálata