Vadászati ökonómia és politika

Az előadások a következő témára: "Vadászati ökonómia és politika"— Előadás másolata:

1 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

2 Vadászati ökonómia és politika
Témakörök: Vadászat funkciói Vadászat ágazati kapcsolatai Pályázatírási eszközök Kamat és hitelszámítás Beruházások pénzügyi értékelése Szektor gazdálkodási jellemzői Vadkár értékelésének ökonómiai alapjai

3 Kamat jelentése A kamat a tőke használatának az ára, a pénztőkének az értékszaporodása. Kifejezi az idő szerepét a gazdasági folyamatokban, és ezért arra használható, hogy egy pénzösszeg értékét átszámoljuk különböző időpontokra. Előérték Kezdőérték Jelenérték (PV) IDŐ KAMATLÁB Végérték Jövőérték (FV)

4 Kamat alapjellemzői A kamatszámításhoz szükség van:
a kamatozó tőkeértékre (PV vagy FV), a futamidőre (n), és a kamatlábra (p). FV = PV + PV x p = PV (1+p) A kamatláb ha máshogyan nem jelölik, akkor mindig egy évre szól, azaz évente van kamatfizetés. Egy évnél rövidebb időszakra a kamatot arányosítva kapjuk meg. Tehát 1 hónapra a kamat p/12, egy napra p/360.

5 Kamatos kamat 0. 1. 2. n. 1+p 1+p PV FV1 = PV (1+p) FV2 = FV1 (1+p)
FV2 = PV (1+p) (1+p) FV2 = PV (1+p)2 FVn = PV (1+p)n

6 Kamatos kamat A kamatos kamat összefüggése tehát: FV=PV * (1+p)n
(1+p)n tőkésítési vagy prolongálási tényező a reciproka, az 1/(1+p)n a diszkontálási tényező

7 Példa Mekkora az év végi követelésünk, ha Ft-ot egy évre bankbetétbe helyezünk, egy éves futamidőre, és mennyi, ha ugyanekkora összeget helyezünk el, de 1 hónapos futamidőkre 1 évig? A kamat mindkét esetben 5%. 1) egyszeri egyéves lekötés esetén: FV= * 1,05 = Ft 2) kamatos kamat esetén: FV1hó után = (1+0,05/12) FV= (1+0,05/12)12= Ft A második esetben mekkora kamat mellett érhettük volna el ugyanezt az év végi tőkeértéket 1 éves futamidő mellett? (1+0,05/12)12= 1, => 5,116%

8 Példa A szomszéd nem tudja kifizetni a kölcsönkért tartozását, ami eFt, de azt ígéri, hogy a vadásztársaságnál rá kisorsolt szarvasbika elejtési lehetőséget – értéke kb eFt – ránk átruházza. Ennek esedékessége kb. 2 év. Pénzügyileg mekkora összeg térül meg, ha a számunkra elérhető legjobb befektetési alternatíva ezen az időtávon 5%-os hozamú?

9 A kamatszámítás lényege, hogy segítségével pénzösszeg, vagy tőke értékét számolhatjuk át különböző időpontok között.

10 Járadékszámítás A járadékok szabályos időközökben esedékes, azonos nagyságú pénzösszegek, amelyek valamilyen tőkeérték hozamaként keletkeznek. A kifizetésekre a tőke kamatai és esetenként maga a tőke nyújt fedezetet. Ha a kifizetések nem haladják meg a kamatot, akkor a tőke növekszik, ha igen, akkor egy idő után elfogy. Hasonló jellegű, de ellentétes pénzáramlás a törlesztés. Az egyes összegeket járadéktagnak, vagy törlesztő részletnek nevezzük. (csak nézőpont kérdése) Az egyes összegek esedékessége közötti idő a járadéki időszak. A járadékszámítás feladata, hogy meghatározza a futamidő alatti járadékok valamely időpontra átszámított értékét. Ez lehet PV vagy FV.

11 Járadékok típusai

12 Éves időleges járadék ... 0. 1. 2. n-1 n R PV1 PV2 PVn-1 PVn (1+p)n ΣPVi = PV 1 (1+p)n-1 Olyan járadéksorozat, amelyben a járadéktagok kifizetésével a kezdő tőke (PV) a futamidő végére elfogy. Ez egy mértani sor, amelynek az összegző képletének felhasználásával és egyszerűsítésekkel: (1+p)n (1+p)n - 1 FV= * R p (1+p)n - 1 PV= * R p * (1+p)n 1 (1+p)n

13 Példa Egy vadászterület tulajdonosi közössége – tanulva a korábbi évek tapasztalataiból – az új bérleti szerződéseket olyan feltétellel szeretné megkötni, hogy a felek által elfogadott 380 Ft/ha éves bérleti díjat egy összegben kéri a szerződéskötéskor. A tulajdonosok által elfogadható kamatláb: 6%. Mennyi lesz az egy összegben fizetendő bérleti díj hektáronként? PV= Ft/ha

14 Példa Mekkora lesz annak a hitelnek a törlesztő részlete, amelyet a vadásztársaság a vadászterület bérletének indulásakor vesz fel a vadászati berendezések felépítésére? Összege 3 millió Ft, kamata 8,5%. Havonta kell törleszteni 10 évig, a bérleti szerződés végéig. R=37,2 eFt

15 HITEL 3 millió Ft hitelt veszünk fel.
Két lehetőség közül választhatunk: HUF alapú EUR alapú hitelösszeg HUF 11 765 EUR kamat 7,50% 3% futamidő 60 hó árfolyam 255

16 Mekkora a törlesztő részlet?
HUF alapú EUR alapú hitelösszeg HUF 11 765 EUR kamat 7,50% 3% futamidő 60 hó árfolyam 255 R=? törlesztés 60 114 HUF 53 906

17

18 Törlesztő részletünk mekkora részben fedezi a kamatot és mekkora részben törleszti a tőketartozást?
A kamat részesedése a futamidő alatt állandó törlesztő részleten belül

19 Milyen hatása van a változásoknak?
A forint esetében megváltozik a kamat Az euró esetében megváltozik az árfolyam 7,5% Új HUF kamat 11,0% Új árfolyam 275 HUF HUF HUF HUF +8,5% ,8% A kamat 1%pontos változása (ebben az esetben!!!) 2,4%-kal növelte a törlesztő részletet Az árfolyam 1%-os változása (mindig) 1%-kal növeli a törlesztő részletet

20 Éves örökös járadék R = PV * p 1 PV = R*------ FV: nem értelmezhető p
Az éves örökös járadék lényege, hogy ha a járadék megegyezik egy tőkeösszeg éves kamatával, akkor a járadék a tőkeösszeget nem csökkenti, ezért a járadék fizetése örökösen fenntartható. R = PV * p 1 PV = R*------ p FV: nem értelmezhető

21 Példa Évente 500 Ft-ot kapunk egy legelő bérleti díjaként.
Mekkora a jövőbeli bérleti díjak jelenbeli tőkeértéke, ha a bérleti szerződés 5, 15, 25, 35 évre szól? Mennyit érnek a végtelenségig tartó bérleti díjak? 5 2 357 Ft 15 6 425 Ft 25 9 762 Ft 35 Ft Végtelen: Ft

22 Korszaki időleges járadék
Abban az éves járadéktól, hogy nem minden évben van kifizetés, emiatt a képletek levezetésénél a több évente jelentkező R járadéktagokat át kell számolni az éves időleges járadék képletével éves járadéktagokra, és ezt az új járadéktagot kell behelyettesíteni a korábbi képletekbe. (1+p)n*m (1+p)m*n - 1 FV=R* (1+p)m-1 (1+p)n*m - 1 PV= R* ((1+p)m-1) * (1+p)n*m 1 (1+p)n*m

23 Példa Egy vadásztársaság új, vadaskertet épített. A berendezések javítási és pótlási költségeire a VT tartalékot szeretne elkülöníteni. Mekkora összeget kell félretenni, ha várhatóan a létesítést követő 7. évben kell először javításra pénzt fordítani, és azt követően minden harmadik évben lesz csak szükség nagyobb ráfordításokra. Ezek összege kb Ft. A vadaskert élettartama 20 év, ezt követően teljesen újat kell építeni. Mekkora tartalékot kell képezni, hogy 5%- os kamat mellett a tartalékolt pénz elegendő legyen az egész élettartam alatt felmerülő javításokra. PV4 = 658,5 eFt PV0 = 541,8 eFt FV19 = 1 369,0 eFt

24 Korszaki örökös járadék
Ugyanúgy járunk el, mint az éves örökös járadék esetében, de itt a korszakra eső kamatnak kell fedeznie a járadéktagot. 1 PV=R* (1+p)m-1 FV: nem értelmezhető

25 Példa Hasonlítsuk össze 1ha területű szántó, tölgy erdő és akác erdő jelenértékét! Ismert, hogy a szántó évente 20eFt, egy tölgy erdő 100 évente 2millió Ft, egy akác erdő 35 évente 400ezer Ft tiszta jövedelmet hajt. A kamat 3%. Mivel feltételezzük a jelenlegi művelés tartós (örökös) fennmaradását, az éves, illetve a korszaki örökös járadék képleteit kell használni. szántó: 20eFt / 0,03 = 667 eFt/ha tölgy erdő: 2000eFt / (1, ) = 110 eFt/ha akác erdő: 400eFt / (1,0335-1) = 221 eFt/ha

26 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

27 Szervezetek célrendszere
Szervezet olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvések által valósul meg. A szervezeteket célok vezérlik (kimondottak és hallgatólagosak): Alapvető cél Küldetés Szervezeti célok

28 Alapvető cél Alapvető cél: megfogalmazza egy szervezet létének értelmét, pl.: profitszerzés (vállalkozások) jogszabályok érvényesítése (hatóságok) oktatás (iskolák, egyetem) helyi közösségek erősítése (civil szervezetek)

29 Küldetés Küldetés: az alapvető cél megvalósításának módja, meghatározza működési kört működés alapját képező belső értékeket külső érintettekkel kialakítandó viszonyt más szervezetektől történő megkülönböztetést Pl.: Greenpeace – WWF Rolex – Timex VW – Porsche

30 Szervezeti célok Szervezeti célok: olyan célok hierarchikus rendje, amelyeket a szervezet tagjai csak szervezett keretekben tudnak elérni, egyéni céljaikkal összeegyeztethetők, egyéni és szervezeti célok egymást erősítik.

31 Szervezeti célok Terjedelem és időhorizont szerint:
stratégiai célok közvetlen v. fejlesztési célok operatív célok Ezek egyben céltípusok is

32 Stratégiai menedzsment
Stratégiai célok Stratégiai célok: konkretizálják a szervezet küldetését, és a szervezet érintettjeivel kapcsolatos célokat fogalmaznak meg Belső érintettek: tulajdonosok, menedzsment, alkalmazottak Külső érintettek: célcsoportok (fogyasztók), együttműködő partnerek (beszállítók), versenyző partnerek, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet. Stratégiai menedzsment Stratégiai menedzsment feladata, hogy a szervezet küldetését összehangolja az annak beteljesítését befolyásoló körülményekkel (külső, belső) Reális jövőkép kialakítása az oda elvezető fejlődési pálya felvázolásával

33 Operatív célok Folyamat menedzsment
A már meglévő rendszer keretei közötti működésre vonatkoznak. Nem változtatják meg a működési logikát, csak annak eredményességét, vagy hatékonyságát hivatottak javítani. „Ugyanazt, csak jobban, pontosabban!” Pl.: selejt arány csökkentése Folyamat menedzsment Feladata a futó folyamatok fenntartása, és a megkövetelt mennyiségi teljesítmény és minőség elérése Napi szintű menedzsment ciklus Rutin folyamatok felügyelete

34 Közvetlen v. fejlesztési célok
A stratégiai céloknak alárendelt célok, amelyek a jelenlegi rendszer működését megváltoztatni hivatottak. Ez érthető minőségi vagy mennyiségi értelemben. Pl.: új termelési rend kialakítása, új termék bevezetése Projekt menedzsment Projekt: olyan egyszeri (komplex) feladat, amely korlátos erőforrások (emberi, pénzügyi, idő) mellett meghatározott cél elérésére irányul. Projekt menedzsment: egy-egy projekt végrehajtását biztosító vezetői szerepkör és tevékenység.

35 Célok és menedzsment Az alapvető cél és a küldetés általános, akár szubjektíven megítélhető elemeket is tartalmaz. A szervezeti célok alatt általában számszerűsíthető célokat értünk. Menedzsmentre a kitűzött célok eléréséhez van szükség, ezért a menedzsment szintek igazodnak a célok szintjéhez. Időtáv szerint: stratégia -> jövő folyamat -> jelen projekt -> átmenet

36 Menedzsment tevékenységek
DÖNTÉSEK INTÉZKEDÉSEK ELLENŐRZÉS (monitoring) ELEMZÉS és VISSZACSATOLÁS Forralt béka (boiled frog) effektus

37 Stratégia alkotás eszközei
PEST: jövőbeli változásokra felkészülés SWOT: aktuálisan ható tényezők Probléma-fa: problémák közötti összefüggések kirajzolása Cél-fa: problémák konvertálása célokká Logikai keretmódszer: egymásra épülő célok, valamint a hozzájuk kapcsolódó eredmények és következmények közötti logikai kapcsolat

38 PEST elemzés A pest elemzés a szervezet működési környezetének vizsgálatára, nagy volumenű és hosszú távú folyamatok (tendenciák) összefoglalására szolgál P: political (politikai) E: economical (gazdasági) S: socio-cultural (társadalmi) T: technological (technológiai)

39 PEST elemzés POLITIKAI ELEMEK a kormányzat stabilitása
törvények, jogszabályok adózási politika európai integráció TÁRSADALMI ELEMEK népesedési folyamatok jövedelemeloszlás társadalmi mobilitás az iskolázottság mértéke életmód az egyes társadalmi csoportokban GAZDASÁGI ELEMEK a GNP, GDP trendjei foglalkoztatottság /munkanélküliség infláció az ország fizetési mérlege a családok elkölthető jövedelmének alakulása az energia- és egyéb árak alakulása TECHNOLÓGIAI ELEMEK a kormány kutatási programja (K+F kiadások mértéke, műszaki fejlesztési politika) a technológiai változás sebessége a számítógépesítettség mértéke az alapvet infrastruktúra színvonala

40 SWOT A SWOT analízis a stratégiai tervezés egy eszköze
Célja, hogy átlátható formában láttassa a szervezet céljait leginkább befolyásoló aktuális külső és belső adottságokat S: strength (erősség), W: weakness (gynegeség), O: opportunity (lehetőség), T: threat (fenyegetés)

41 SWOT Segítők Gátak Belső S:
Olyan lényeges belső tulajdonságok, amelyre a célok elérése szempontjából támaszkodni lehet W: Olyan belső hiányosságok, amelyek a célok elérését nehezítik Külső O: Olyan külső körülmények, amelyek kihasználása a célok elérését segítik T: Olyan külső körülmények, amelyek a célok elérésében gátolhatnak

42 SWOT A feltüntetett tényezők lényeges tényező kell, hogy legyenek
Többnyire szubjektív tényezők, a cél a rendszerezés magunk és mások számára a 4 térrészbe térrészenként 4-5 tényező „belső” a tényező, ha a vizsgált szervezet nélkül nem létezne nem lehet valami egyszerre „gátló” és „segítő” Kiértékelés: le kell írni a tényezőket be kell mutatni, hogy az erősségekkel hogyan semlegesíthetők a fenyegetések, és a lehetőségek hogyan használhatók ki a gyengeségek ellensúlyozására S W O T

43 Probléma elemzés A stratégia megalkotásához helyzetelemzés végzünk:
PEST elemzés a környezeti feltételek azonosítására SWOT elemzés a szervezet külső és belső tényezőinek összehangolására A helyzetfeltárás másik eszköze a probléma elemzés, amely egy állapot negatív jellemzőit gyűjti össze és ok-okozati összefüggésben mutatja be őket. Általában egy magasabb rendű probléma jelenti a kiindulási pontot: megoldását a projekt résztvevői az adott projekt keretein belül nem tudják ugyan megoldani, de megoldásához hozzá tudnak járulni attól lesz magasabb szintű, hogy a projekt résztvevőinél szélesebb csoportnak jelent nehézséget.

44 Probléma-fa Magasabb rendű cél azonosítása
Ok-okozati összefüggésbe helyezett problémák 3-5 szinten oszlanak el Az átfogó probléma létrejöttéért közvetlenül felelős okok azonosítása Az okok az okozott problémák alá kerülnek, a független problémák egymás mellé Az okok között lehetőleg ne legyen átfedés

45 Probléma-fa KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 1 KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 2
ÁTFOGÓ PROBLÉMA KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 1 KÖZVETLEN OK PROBLÉMA 2 OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA OK PROBLÉMA

46 Cél-fa A probléma-fából indul ki, de annak negatív megközelítése helyett a jövőbeli kívánatos állapot pozitív aspektusait keresi, megoldás orientált megközelítést alkalmaz Ok-okozat összefüggések eszköz-eredmény kapcsolatokká alakulnak A cél-fa egyes területeit kiválasztva határozhatjuk meg a beavatkozási logikát: Összefüggő terület A szervezet kompetenciái alapján Lényeges változást idéz elő Reálisan megvalósítható

47 Fertő parti települések népességmegtartó képességének növelése
Növekvő foglalkoztatottság Turisztikai vonzerő növekedése Szezonalitás csökkenése Természeti és kulturális örökség fenntartható hasznosítása Térségi turisztikai vonzerők összekötése növekedése Szolgáltatások bővülése Tematikus útvonal és új turisztikai brand létrehozása Gloriette kilátó és tanösvény a FERTŐ-TÁJRÓL Árpád-kori körtemplom bemutatása az IMÁRÓL Mobil rendez-vényhelyszín Meditációs kert a VIZEKRŐL Masina-ház a NÁDI VILÁGRÓL Pajtaszínház a KÉZMŰVESSÉGRŐL

48 Projekt tervezés eszközei
Feladatterv Időbeli ütemezés Gantt diagram Hálóterv Költségvetés

49 Feladatterv A feladat a projekt olyan elemi egysége, amely
konkrét, számszerűsíthető eredménnyel jár gyakorlati szempontból tovább nem bontható költségvetés kapcsolható hozzá elvégzésére felelős rendelhető (nem egy ember hajtja végre)

50 Feladatterv

51 Gantt diagram

52 Háló diagram 3 1 4 4 5 2 1 2 7 2 5 6 7 2 4 3

53 Kritikus út számítása végpont 1 2 3 4 5 6 7 kezdőpont 9 8 11 12 14
1 2 3 4 5 6 7 kezdőpont 9 8 11 12 14 Legkésőbbi bekövetkezés Legkorábbi bekövetkezés Tartalékidő

54 Kritikus út számítása végpont 1 2 3 4 5 6 7 kezdőpont 9 8 11 12 14
1 2 3 4 5 6 7 kezdőpont 9 8 11 12 14 Legkésőbbi bekövetkezés Legkorábbi bekövetkezés Tartalékidő

55 Költségvetés Költségvetés tervezésének szempontjai
reális költségek számítással ill. árkalkulációval vagy ajánlattal alátámasztva támogatható tevékenységek támogatható költségnemek támogatható felmerülési időszak pályázati kiírás által megszabott belső arányok megtartása ÁFA levonási jogosultság

56 Költségnemek Személyi költségek Személyi költségek járulékai
Dologi költségek (ÁFA) Beruházás építés eszközbeszerzés Kiemelt tételek: Rezsi (%-os, vagy tételesen meghatározott) Útiköltség

57 Finanszírozási konstrukció
Előfinanszírozás: a támogatás összegét előre utalják, amelynek a felhasználásáról elszámolást kell készíteni Utófinanszírozás: szakmai beszámoló alapján a támogatási összeget utólag utalják Szállítói finanszírozás: a szállítói számlákat a támogató közvetlenül a szállítónak fizeti ki

58 Pü-i jelleg A pályázó jellege szerint:
vállalkozás? A pályázó jellege szerint: vállalkozás nem vállalkozás A tevékenység jellegétől függően megkülönböztetünk: jövedelmet nem termelő jövedelemtermelő A tevékenység eredménye alapján: pozitív DNR negatív DNR Tevékenység jövedelem- termelő? Működési nettó bevétel negatív?

59 Pü-i elemzés DIC = Pénzügyi beruházási költség PV (DIC) 115 161 334
Diszkontált pénzügyi bevétel (a) Diszkontált üzemeltetési és karbantartási kltsg (b) Diszkontált pótlási költség (c) Diszkontált maradványérték (d) Diszkontált nettó pénzügyi bevétel (DNR = a-b-c+d) Elszámolható ráfordítás maximuma (Max EE=DIC-DNR) Finanszírozási hiány ráta (R=MaxEE/DIC) 0,9643 Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Kedvezményezett hozzájárulása Prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta 0,85

60 Finanszírozási hiány kezelése
Pályázati kiírások feltételei lehetnek: jövedelemtermelő tevékenység nem támogatható keletkező jövedelmet a projektre kell fordítani (pl. kamat) keletkező jövedelemmel a támogatást csökkenteni kell keletkező jövedelem aránya nem haladhatja meg a szükséges önrész arányát

61 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

62 Bevételek és kiadások

63

64 Bevételek - kiadások Bev étel Kiadá sok Egyéb Vadkár Hús és élővad
Külföldi vadászat Hús és élővad Belföldi vadászat Egyéb Munka- bér Vadkár Pályázat Vad- gazdál- kodás Kiadá sok Eredmény

65 Bevételek - kiadások BEVÉTELEK 1975 1980 1992 1999 2007 2008 2009
Kölföldi bérlelövés 27% 35% 52% 41% 30% 28% szolgáltatás 4% 5% 7% 6% 3% 2% Belföldi 1% 9% 15% 19% 0% Élővadból származó bevétel 20% 18% 8% Lőtt vadból származó bevétel 26% 22% 17% 16% Egyéb bevételek 23% Pályázati bevétel KIADÁSOK Munkabér 24% 25% Vadgazdálkodás 38% 47% 43% 44% 45% Vadkárok 13% 11% 12% 10% Egyéb ráfordítások 29% 21%

66

67 Bevételek - nagyvad

68 Bevételek - apróvad

69

70

71 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

72 NATURA 2000 területek Magyarországon 1,9 millió hektár NATURA területet jelöltek ki, ebből 556 ezer ha állami erdőterületen, és 207 ezer ha magán erdő területen. Forrás: KvVM TIR, 2009.

73 NATURA 2000 területek -10% 11-15% 16-20% 26%- 21-25%

74 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

75 Az európai integráció Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok) 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom” A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása. A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

76 Az európai integráció II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén: POLITIKAI GAZDASÁGI KATONAI Nyilvánvaló az együttműködési kényszer Együttműködés lehetséges módjai: kormányközi nemzetek feletti intézményrendszer

77 Az európai integráció POLITIKAI: GAZDASÁGI: KATONAI:
egységes fellépés a nemzetközi politikában GAZDASÁGI: Egyesült Államok dominanciája Együttműködésre van szükség a technológiai fejlesztések területén A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és szűkek a húzóágazatok számára KATONAI: Szovjet fenyegetés

78 Együttműködés vs. Integráció
Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre Integráció: nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal rendelkező szervezetbe tagozódás elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

79 Kereskedelmi integrációs fokozatok
Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika Vámunió: közös kereskedelempolitika Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke és a munkaerő is szabadon áramolhat Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot: fizikai (határellenőrzések) pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.) technikai (szabványok és egyéb előírások)

80 Gazdasági unió Kereskedelmi integráció Monetáris integráció
fokozatai lásd fent egységes piac Monetáris integráció monetáris együttműködés, árfolyamrendszer monetáris unió: közös valuta és központi jegybank Gazdaságpolitikai integráció: agrárpolitika iparpolitika versenypolitika

81 Politikai és Katonai integráció
Politikai unió: közös törvényhozás közös kormányzás közös külpolitika közös belpolitika és igazságügy állampolgárság Katonai unió: egységes irányítású közös hadsereg

82 Az európai integráció GAZDASÁGI POLITIKAI KATONAI OEEC később: OECD
feladata: Marshall segély elosztása Európa Tanács feladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése NATO feladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása (független) gazdasági integráció Regionális kormányközi szervezet USA központú katonai szövetség KGST Szovjet befolyás Varsói Szerződés

83 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

84 Az európai integráció Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

85 Támogatási és pályázati rendszerek
Magyarországon elérhető források típusai: Nemzeti költségvetési Nemzeti – EU társfinanszírozás EU források Az EU forrásai: Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap Mezőgazdasági támogatások Közösségi Programok Közbeszerzések

86 EU forrásallokáció alapja
A közös politikák azok a politikák, amelyek az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, ilyen például a közös kereskedelempolitika, a közös mezőgazdasági politika vagy a közös monetáris politika. Az EK közös politikái tehát olyan területekre vonatkoznak, ahol a Szerződés értelmében a Közösség döntési kompetenciája a meghatározó. Az EK közösségi politikái azokat a Szerződésben lefektetett közösségi tevékenységeket jelölik, amelyek - a közös politikáktól eltérően - a tagállamok fellépésével párhuzamosan működnek, illetve kiegészítik a tagállamok ugyanazon területeken folytatott nemzeti politikáit. Ilyen hatáskörbe tartozik többek között az iparpolitika, a foglalkoztatás és szociálpolitika, a regionális politika, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem vagy a kutatás- és technológiafejlesztés.

87 Regionális politika A Római Szerződésben is megfogalmazódik a regionális fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésének az igénye. as évekbeli déli országok csatlakozása méginkább széthúzza a regionális különbségeket 2004-ben 10 ország jelentős bővülést és jelentős különbségeket hoz

88 Regionális politika Tervezési folyamat
A támogatások megítélésének előfeltétele a Bizottság által megkövetelt tervdokumentumok kidolgozása A tervezési folyamat az EU és a tagállamok együttműködésével valósul meg. A folyamat kezdetén az EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat (CSG) készít, melyek tartalmazzák a Közösség által preferált fejlesztési irányokat. A CSG tájékoztató jellegű, nem kötelező

89 Tervezési folyamat sémája
EU Közösségi Stratégiai Iránymutatásokat Nemzeti Stratégia Nemzeti Programterv Pályázati kiírások

90 Regionális politika 3. célkitűzés (ETE)
A programok nemzetközi jellegéből fakad, hogy készítésükre az érintett két- vagy több ország delegált képviselőiből közös programozási bizottságok/munkacsoportok kerültek felállításra, melyek felelősek voltak a program kidolgozásáért és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáért. A programok végrehajtása is közös, melyekért elsősorban a programalkotó országok részvételével működő Közös Monitoring Bizottságok felelnek.

91 Szervezeti háttér Az operatív programok lebonyolítására minden tagállam és/vagy régió kijelöl irányító hatóságot: az operatív program irányítására kijelölt nemzeti, regionális vagy helyi hatóság, illetve közjogi vagy magánszerv közreműködő szervezet: IH-tól delegált feladatként pályázatok kiírásának, értékelésének, illetve a szerződéskötések lebonyolításának napi szintű szervezése igazoló hatóságot: (nemzeti, regionális vagy helyi közhatóság, illetve - szervezet, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatot és a kifizetési kérelmeket), valamint ellenőrzési hatóságot: (a tagállam által az egyes operatív programok számára kijelölt olyan nemzeti, regionális vagy helyi hatóság vagy szervezet, amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének vizsgálatáért felel).  

92 Regionális politika Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. 3 fő kategóriából álló NUTS rendszert alkalmaz Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége: NUTS   I (makro-): Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) NUTS  II (mezo-): tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) NUTS III (mikro- vagy megye): megye/főváros (egységek száma: 20) NUTS IV (kistérség): statisztikai kistérség (egységek száma: 167) NUTS VI (helyi önkormányzat): település (egységek száma: 3145)

93 Regionális politika A tervezési-statisztikai régiók kialakításánál alapvetően két szempont játszott szerepet: a régióhatárok feleljenek meg a megyehatároknak, valamint a régiók lakónépessége lehetőleg azonos nagyságrendű legyen.   Magyarországon a következő NUTS II szintű régiók jöttek létre Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye Közép-Dunántúl: Fejér-megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém- megye Dél-Dunántúl: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye Közép-Magyarország: Budapest és Pest megye Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye Észak-Alföld: Jász-Nagykun-Szolnok megye, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs- Szatmár-Bereg m. Dél-Alföld: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

94 Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés 3. Európai területi együttműködés célkitűzés Határokon átnyúló együttműködés: EU NUTS III egységek szomszédos országokkal Transznacionális együttműködés: Európát (nem az EU-t) 13 makro térségre osztották, amelyek közül Magyarországot a Közép-európai és a Délkelet-európai érinti. Interregionális együttműködés: Európa teljes területét felölelő együttműködések, amelyek célja a regionális fejlesztés eszközeinek (módszereinek) fejlesztése.

95 Regionális politika Pénzügyi források
Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Kohéziós Alap (KA) EU-s együttműködésben résztvevő, de nem EU tag országok számára: Instrument for Pre-Accession Assistance (IPA) European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI)

96 Regionális politika ERFA A Regionális Politika legjelentősebb forrása
1975-től A jelenlegi szabályozást a 2006/1086/EK rendelet Infrastruktúra és eszközbeszerzések támogatása Az ERFA célja a gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is. 

97 Regionális politika ESZA 1960-tól Tanács 1081/2006/EK rendelet
Célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági és társadalmi fejlődést a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatás elérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására, társadalmi befogadás előmozdítására a foglalkoztatás nemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentésére irányulnak.

98 Regionális politika KA Maastrichti Szerződés hozta létre
Célja, hogy erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkentse a különböző régiók közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket. környezetvédelemmel és a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos nagy kiterjedésű beruházásokat támogatja Az indulástól kedvezményezett négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) mellett a évben csatlakozott 10 ország mindegyike jogosulttá vált a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2007-es évtől a  Kohéziós Alap beépült a strukturális segítségnyújtás programozásába a különböző alapokból származó támogatások közötti nagyobb összhang érdekében.

99 Regionális politika IPA (Instrument for Pre-Accession Assistence)
2007. január 1-jétől működő Előcsatlakozási Támogatási Eszköz. Tevékenysége kiterjed a tegjelölt, (Horvátország, Macedónia, Törökország) valamint a potenciális tegjelöltekre (Albánia, Bosznia- Hercegovina, Montenegró, Szerbia) is. Az IPA létrehozásával egy alapba vonták össze a korábbi PHARE, SAPARD, ISPA, CARDS alapokat. ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument) Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz EU-ból tartósan kimaradó országok számára A külső határok menti éles társadalmi és gazdasági szakadékok elkerülésére

100 Regionális politika 1. Konvergencia célkitűzés
Célja a legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának elősegítése. A 27 tagállamot számláló Európai Unióban ez a célkitűzés 17 tagállamban 84 régiót érint, melynek összlakossága 154 millió fő. Jogosultsági feltételek: A strukturális alapok forrásaira (ERFA, ESZA), azon NUTS 2. szintű régiók jogosultak, ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Azon régiók (ún. "phasing out" térségek), ahol a GDP az EU bővítéssel járó statisztikai hatás következtében épphogy meghaladja a küszöbértéket, a célkitűzés forrásaiból fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alap támogatásaira azon tagállamok jogosultak, ahol a időszakra vonatkozó adatok alapján egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Azon régiók, ahol a GNI az EU bővítés statisztikai hatásai következtében meghaladja a 90 százalékos küszöbértéket, fokozatosan csökkenő támogatásban részesülnek. A Kohéziós Alapból 15 tagállam részesülhet.

101 Regionális politika 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés Célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása, és ezzel az EU globális versenyképességének növelése. A célkitűzés keretében 19 tagállam 168 régiója részesülhet támogatásban. Ezek közül 13 tartozik azon régiók közé, ahol a támogatást fokozatosan vezetik be (ún. "phasing-in" területek). Ezek a régiók - a korábbi 1. célkitűzés alá tartozó egykori státuszuknál fogva - különleges pénzügyi juttatásban részesülnek. Jogosultsági feltételek: A GDP alapján 2006-ban és 2000 előtt is még az 1. célkitűzés hatálya alá tartoztak, azonban 2007-től a GDP átlépi az EU-15 átlag 75%-át („phasing- in” régiók). A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap egyenlő mértékben biztosítja.

102 Regionális politika 3. Európai területi együttműködés célkitűzés
A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést, amivel hozzájárul az EU területi egységének növeléséhez, valamint az EU és szomszédai közötti együttműködések erősítéséhez. A határon átnyúló együttműködések között megkülönböztetjük az EU (tagállamok közötti) belső határait, illetve az EU szomszédos országaival meglévő határait. Kategóriái:  Határokon átnyúló együttműködés Transznacionális együttműködés Interregionális együttműködés  A forrást teljes egészében az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Jogosultsági feltételek: A Közösség NUTS 3. szintű, valamennyi belső és egyes külső szárazföldi határok mentén fekvő régiója, és a Közösség NUTS 3. szintű, a tengeri határok mentén fekvő, egymástól legfeljebb 150 km távolságra található régiója jogosult a támogatásra. 

103 Középkelet-európai makro térség
Délkelet-európai makro térség

104 Regionális politika Konvergencia célkitűzés ERFA ESZA KA
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés  Európai területi együttműködés célkitűzés    

105 Regionális politika Új Magyarország Fejlesztési Terv (1. és 2. célkitűzés) Regionális operatív programok:  Nyugat-dunántúli OP   Dél-alföldi OP   Észak-alföldi OP   Közép-magyarországi OP   Észak-magyarországi OP   Közép-dunántúli OP   Dél-dunántúli OP  Szektoriális operatív programok:  Gazdaságfejlesztés OP   Közlekedés OP   Társadalmi megújulás OP   Társadalmi infrastruktúra OP   Környezet és energia OP   Államreform OP   Elektronikus közigazgatás OP   Végrehajtás OP 

106 Regionális politika ETE OP-ok Határokon átnyúló
Magyarország-Szlovákia HÁE OP Magyarország-Románia HÁE OP Magyarország-Horvátország HÁE OP Magyarország-Szerbia HÁE OP Ausztria-Magyarország HÁE OP Szlovénia-Magyarország HÁE OP Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI HÁE OP Transznacionális Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program Interregionális INTERREG IVC OP ESPON 2013 OP INTERACT II OP URBACT II OP

107 Közös Agrárpolitika A Közös Agrárpolitika támogatásai: piacszabályozás
termelői támogatások a piacok stabilizálását szolgáló intervenciós és exporttámogatások vidékfejlesztés: beruházási támogatások szerkezetváltás, környezetvédelem vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások

108 Közös Agrárpolitika A Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozásáról szóló rendelet rendelkezik két új alap létrehozásáról 2007-re, melyek közül mindegyik a KAP egy-egy pillérét finanszírozza:  az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) az 1. pillérhez,   az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - a 2. pillérhez. 

109 KAP – Termelői támogatások
EU közvetlen kifizetés A magyar gazdálkodók fokozatosan jogosultak a közvetlen EU- támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények vonatkozásában ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarhára pedig től - a tejkvóta arányában jár. Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizette. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel, 2013-ban éri el a 100%- ot.

110 KAP – Termelői támogatások
Kiegészítő támogatás Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. A területalapú támogatások hektáronkénti, euróban számított összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. 2007-től az EU mezőgazdasági reformja következtében termeléshez kötött és termeléstől elválasztott támogatási formák lépnek be.

111 KAP – Termelői támogatások
Reform A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák át kell térniük az egységes támogatási rendszerre (Single Payment Scheme) Az új rendszer lényege, hogy a mennyiségi termelés helyett a minőségi állattartásra, vagy más, jövedelmezőbb tevékenységre való áttérésre ösztönöz. A termelőnek ezek esetében termelési kötelezettsége nincs, a támogatás alapjául a évi támogatott állatlétszám, illetve az esetleges korrekciók figyelembevételével az MVH által megállapított ún. „történelmi” bázis szolgál.

112 KAP – Intervenció Magyarországi termelők a tagság első napjától teljes joggal vesz részt a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (pl. borfelesleg lepárlási támogatása, zöldséggyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékban - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. Az intervenciós intézkedések - amelyek a gabona, a rizs, a cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és a hús termékpályát érintik - célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával.

113 KAP-Vidékfejlesztés Az EMVA-ból folyósított támogatások a Magyarország által készített Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe. E támogatások megoszlása a források szerint: 50-80% százalék EU-támogatás, 20-50% százalék hazai támogatás, amelyek aránya régiónként és intézkedéscsoportokként eltérő.

114 KAP-Vidékfejlesztés 1. A mezőgazdasági és az erdészeti szektor versenyképességének növelése     A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének növelése keretében az EU minden olyan kezdeményezést támogat, amely fokozza a humán- és a fizikai tőke lehetőségeit, valamint az agrártermelés minőségét.  A humántőke fejlesztésének érdekében az alábbi területeket támogatja:  Informatika, technológiai és gazdasági ismeretek terjedését elősegítő képzési programok,   Fiatal gazdák induló támogatása, 40 évnél fiatalabb, új gazdaságot beindító vagy már meglévő gazdaság irányítását átvevő gazdálkodók esetében  Korengedményes nyugdíj, 55 évnél idősebb gazdák esetében  Tanácsadó szervezetek működtetése  A mezőgazdaság fizikai potenciáljának növelése érdekében az alábbi intézkedésekre van szükség:  A mezőgazdasági és erdőterületeken folyó gazdálkodás modernizálása. Ennek része az új művelési technológiák meghonosítása, a primér termelés és a primér termékek feldolgozásának támogatása, valamint az agrármarketing erősítése.  Infrastruktúrafejlesztés  Természeti kockázatok csökkentése, természeti csapások elhárítása  A termeléssel és a termékek minőségével kapcsolatban az alábbi célokat kell figyelembe venni:  Támogatni kell a gazdákat, hogy igazodni tudjanak az egyre bonyolultabb és egyre nagyobb bevételkiesést eredményező uniós szabályokhoz és előírásokhoz.  Érdekeltté kell tenni őket a minőségi termékek előállításában, népszerűsíteni kell az őstermelőktől származó árukat 

115 KAP-Vidékfejlesztés 2. Természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása  A természetvédelem és a vidéki tájak állapotának javítása cél keretében elő kell segíteni, hogy a gazdák és az erdőtulajdonosok a természeti környezet, a természeti erőforrások és a vidéki táj megőrzésével összeegyeztethető földhasználati módszereket alkalmazzanak. Ezért nélkülözhetetlen a biodiverzitás, a vízkészlet és a talajvédelem, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem alapelveinek figyelembevétele, amely elvek betartását a piac nem értékeli ezért szükséges ezek uniós támogatása. 

116 KAP-Vidékfejlesztés 3. A vidéki lakosság életminősége és a vidék gazdasági tevékenységének diverzifikálása  Gazdasági diverzifikálás céljai a következők:  Nem-agrárjellegű tevékenységek meghonosodása, mikrovállalkozások indítása,   turizmus, természeti örökség kezelése, összességében a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása  Életminőség javítása:  Kiemelt helyet foglal el a falusi lakóhelyek rehabilitálása és fejlesztése, a vidéki örökség megőrzése és értékeinek kiaknázása   helyi gazdasági szakemberek és projektmenedzserek képzése 

117 KAP-Vidékfejlesztés 4. Leader
A Leader modellt továbbra is EU-szinten folytatják és konszolidálják úgy, hogy a közötti programozási időszakban közösségi kezdeményezésként futó intézkedést kötelező elemmé teszik a tagállamok által a közötti időszakban végrehajtandó vidékfejlesztési programokban.   Minden program tartalmaz egy finanszírozandó Leader tengelyt:   a helyi fejlesztési stratégiák helyi akciócsoportok általi végrehajtása egy vagy több tematikus tengelyen alapul a három közül;  a köztük megvalósuló (transznacionális és területközi) együttműködési projektek, és  a helyi akciócsoportok működési költségei, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához és a terület ösztönzéséhez szükséges kapacitásépítés.  A Leader megközelítés célja az, hogy a vidéki gazdaság szereplőit segítse a vidéki területek hosszú távú potenciáljának javításában. További cél az integrált, jó minőségű és eredeti fenntartható növekedési stratégiák kidolgozásának bátorítása a vidéki területek számára, amelyeket tágabb értelemben vett helyi partnerségek, az úgynevezett helyi akciócsoportok készítenek el, és hajtanak végre.

118 KAP-Vidékfejlesztés I. tengely: A mezgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1. A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek 1.2. Fiatal gazdák induló támogatása 1.3. A mezgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása (korai nyugdíjba vonulás) 1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele 2. A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elsegítése 2.1. A mezgazdasági üzemek korszerűsítése 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása 2.3. A mezgazdasági termékek értéknövelése 2.4. A mezgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra 4. Átmeneti intézkedések 4.1. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása 4.2. Termeli csoportok létrehozásának támogatása

119 KAP-Vidékfejlesztés II. tengely: A környezet és a vidék fejlesztése
1. A mezgazdasági területek fenntartható használatára irányuló intézkedések 1.1. Kifizetés kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók részére (kivéve hegyvidéki területek 1.2. Natura 2000 kifizetések mezgazdasági területeken 1.3.A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 1.3. B őshonos és veszélyeztetett mezgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történ megőrzése 1.3.C. Genetikai erőforrások megőrzése 1.4. Nem termel beruházásoknak nyújtott támogatás 2. Az erdősített területek fenntartható használatára irányuló intézkedések 2.1. A mezgazdasági földterület első erdősítése 2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezgazdasági földterületeken 2.3. Nem mezgazdasági földterület első erdősítése 2.4. Erdő-környezetvédelmi kifizetések 2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése 2.6. Erdőterületeket érint, nem termel jelleg beruházások

120 KAP-Vidékfejlesztés III. tengely: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 1.1. Nem mezgazdasági tevékenységgé történ diverzifikálás 1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások 2.2. Falumegújítás és -fejlesztés 2.3. A vidéki örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése 2.3.A A kulturális örökség megőrzése 2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése 3. Képzés és tájékoztatás 4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás A LEADER-megközelítés megvalósítása 1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések 3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése

121 KAP-Vidékfejlesztés Végrehajtás Irányító Hatóság
ellenőrzi a Kifizető ügynökség működését gondoskodik az UMVP végrehajtásáról Igazoló szerv gondoskodik a nemzetközi pénzügyi szabályok betartásáról Kifizető ügynökség elvégzi a kifizetéseket, karbantartja a nyilvántartásokat

122 Vadászati ökonómia és politika
Schiberna Endre

123 Természeti erőforrás hasznosítása Vadász-szenvedély megélése
A vadászat funkciói A vadászat hármas feladatot lát el Természeti erőforrás hasznosítása Vadász-szenvedély megélése Vadkár kontrolálása

124 Vadászati politika Definíció: vadászati politika alatt értjük a vadászatban érdekeltek egymáshoz való viszonyát, valamint az ezt a viszonyt befolyásolni szándékozó tevékenységeket. Jellemzése: Alapelvek Célok Eszközrendszer Részterületei Kapcsolódási pontok

125 Vadászati politika céljai
1996. LV. törvény indoklása szerint Fő célok: hazai vadon élő vadászható fajok élőhelyének védelme, biológiai sokféleségű, természetes állapotban való megőrzése vadászati jog gyakorlása a vad védelmét hangsúlyozó jogi rendszer keretei között a vadászat és vadgazdálkodás, valamint a vadászterületen folyó egyéb gazdálkodási tevékenységek összehangolása a tulajdonos szintjén

126 Vadászati politikai eszközrendszere
Jogi szabályozás Szervezeti rendszer Költségvetési kapcsolatok Kényszerítő erő Kommunikáció

127 Jogi szabályozás Jogi szabályozás
1996. LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról 1996. LIII. törvény a természetvédelemről (1996. LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről) 2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről Rendeletek

128 Jogi szabályozás Feladata olyan szabályozási környezet megteremtése, amely támogatja a vadászati politikai célok megvalósulását harmonizál nemzetközi egyezményekkel harmonizál az EU-s joggal

129 Szervezeti rendszer Legfontosabb funkcionális elemei: törvényalkotás
egyéb jogszabály alkotás hatósági ellenőrző feladatok közérdekű adatgyűjtés érdekképviselet (kamara) vadgazdálkodó földtulajdonosi közösségek

130 Költségvetési kapcsolatok
Lényege az jövedelmek átcsoportosítása A támogatások ösztönző eszközök Jövedelem elvonások adók bírságok munkabérek terhei Támogatások nemzeti támogatások EU társfinanszírozású támogatások

131 Közönségkapcsolat

132 Politikai eszköztár Eszközök az ágazati politika gyakorlatában
Többszörös megközelítés (adaptive and iterative planning) Közösségi részvétel (Participation) Mértékadó szakértelem alkalmazása (Accountable expertise) Szektorok közötti koordináció (Intersectoral coordination) Többszintű koordináció (Multi-level Governance)

133 Bevételek és kiadások

134 Bevételek - kiadások Bev étel Kiadá sok Egyéb Vadkár Hús és élővad
Külföldi vadászat Hús és élővad Belföldi vadászat Egyéb Munka- bér Vadkár Pályázat Vad- gazdál- kodás Kiadá sok Eredmény

135 Bevételek - kiadások BEVÉTELEK 1975 1980 1992 1999 2007 Kölföldi
bérlelövés 27% 35% 52% 41% 30% szolgáltatás 4% 5% 7% 6% 3% Belföldi 2% 1% 9% 15% 0% Élővadból származó bevétel 20% 18% 8% Lőtt vadból származó bevétel 26% 22% 17% Egyéb bevételek 19% 23% Pályázati bevétel KIADÁSOK Munkabér Vadgazdálkodás 38% 47% 43% 44% Vadkárok 13% 11% 12% Egyéb ráfordítások 29% 21%

136

137 Bevételek - nagyvad

138 Bevételek - apróvad

139 Többszörös megközelítés
Egy probléma megoldásának olyan megközelítése, amelyben az egyetlen lépésből álló probléma megoldás helyett a több lépéses módszert alkalmazzák Az egymást követő lépések alkalmat adnak arra, hogy az aktuális állapotot összevessük a célokkal, és meggyőződjünk arról, hogy a probléma megoldása megfelelően halad Különösen fontos ezt megtenni olyan szituációkban, amelyekben a külső környezeti tényezők bizonytalanok és/vagy nem ismertek