Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS"— Előadás másolata:

1

2 ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS

3 ALKOTMÁNYJOG

4 Miről van szó? I. A jogrendszer
(adott államhoz kötődő rendszere a jognak) Az alkotmányjog A Magyar Köztársaság - állami és társadalmi rendjére - kormányzati szerveire - államszervezetére - alapvető állampolgári jogokra vonatkozó jogszabályok összessége.

5 Az állam az alkotmányban szabályozza saját jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, nem lehet ezzel ellentétes tartalmú jogszabályt alkotni. Magyarországon ennek betartatásáról az Alkotmánybíróság gondoskodik.

6 Miről van szó? II. Legfőbb forrás: Alkotmánytörvény
1949. évi XX. Tv (legutolsó jelentős módosítás: 1989.) 15 fejezet, 79 § Végrehajtását biztosító: Szervezeti törvények Demokratikus szabadságjogokat szabályozó törvények Kétharmados törvény

7 Miről van szó? III. Az alkotmánnyal, mint alaptörvénnyel szemben jellemzően nem lehet ellentétes egyetlen alacsonyabb rendű jogszabály sem. Az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedő alaptörvény, ezért nem lehet egyetlen más törvény és jogszabály rendelkezése ellentétes azzal. Mint belső jogforrás, az országgyűlés hatáskörébe tartozik a megalkotása, mint külső jogforrás, törvényi formában jelenik meg (legmagasabb szintű törvény).

8 „Az igazi demokrácia ott kezdődik, amikor már az Alkotmányra lehet és tudunk hivatkozni.”

9 Az Alkotmány szerkezete
I. Általános rendelkezések II. Az Országgyűlés III. A köztársasági elnök IV. Az Alkotmánybíróság V. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa VI. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank VII. A kormány VIII. A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek IX. A helyi önkormányzatok X. A bírói szervezet XI. Az ügyészség XII. Alapvető jogok és kötelességek XIII. A választások alapelvei XIV. A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei XV. Záró rendelkezések

10 Az Alkotmánybíróság Az alkotmánybíráskodás az a jogértelmezési tevékenység, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy egy adott jogszabály (illetve valamely rendelkezése) nem ellentétes-e az alkotmánnyal, illetve az abban foglalt alkotmányos elvekkel. Ha az alkotmánybíráskodást végző szerv úgy találja, hogy a vizsgált jogszabály egészben vagy részben az alkotmánnyal ellentétes, akkor ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánítja és ezáltal a jogrendből kiiktatja. Normakontroll: - előzetes - utólagos

11 Ahhoz, hogy érzékeljük az alkotmányjog jelentőségét, szükség van arra, hogy áttekintsünk néhány olyan alapfogalmat, amely az egész jogrendben való könnyebb és egyszerűbb tájékozódást elősegíti. Nézzük meg tehát elsőként a jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjait!

12 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
Olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése a jogalkotó szervekhez kötődik, az adott társadalomban általánosan kötelezőek, és érvényesülésüket be nem tartásuk esetén , végső soron állami kényszer igénybevételével is kikényszeríthetik, a szabályok megszegőivel szemben pedig hátrányos jogkövetkezmény (szankció) alkalmazható. Elemek: magatartási szabály (norma) jogalkotó jogkörrel felhatalmazott alkotja kikényszeríthető

13 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE Minden jogrendszer alapvető követelménye. Folyamat, melynek során meghatározott jogi előírást a konkrét egyedi esetre vonatkozóan megtartanak. Formái: - önkéntes jogkövetés - jogalkalmazás

14 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS Kényszerítő eszköztől mentesen Saját belátás, meggyőződés alapján Hivatalos eljárás nélkül Pl.: polgári jogi viszonyok – teljesítés szabályai kresz

15 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
JOGALKALMAZÁS Jogviták, különböző jogsérelmek elbírálására. Jogszolgáltató szervek döntései. Jogviszonyokat létesítenek, szüntetnek meg, módosítanak, jogviszony létét vagy hiányát állapítják meg. Egy jogi tevékenység, a jog szabályainak konkrét esetre történő alkalmazása Pl.: bíróság, közigazgatás döntései

16 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
JOGALKOTÁS Fajtái: - jogképződés - jogszabályalkotás Jogképződés Spontán, szokás, jogszokás, szokásjog, írott jog (az élethelyzetekben, a jogalkalmazás során alakul ki, formálódik a jogszabály, a társadalmi együttélés formálja) Jogszabályalkotás Arra feljogosított állami/hatalmi szervek céltudatos szabályozó tevékenysége (létesítés, módosítás, hatálytalanítás). Alkotmányos rendezés.

17 Jogalkotó hatalmi szervek Magyarországon:
Országgyűlés: törvény Kormány: Minisztérium: rendelet Helyi önkormányzat: Eredeti jogalkotó hatáskör: országgyűlés Felhatalmazáson alapuló jogalkotó hatáskör: = törvény felhatalmazása alapján saját feladatkörében kormány, miniszter

18 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
A jog megjelenési formája és a származási helye Hierarchia: ALKOTMÁNY A törvények törvénye, az adott, államilag szervezett társadalom alaprendjére vonatkozó norma, amely összefoglalja azokat a legjelentősebb alapelveket és intézményeket, amelyek a társadalmi együttélés szempontjából mellőzhetetlenek. TÖRVÉNYEK ALACSONYABB RENDŰ JOGSZABÁLYOK

19 A jogforrási rendszer alkotmányjogi alapjai
JOGI NORMA A jogrendszer legkisebb, még önmagában értelmes egysége, a szabályozás logikai egysége, jogi magatartási szabály. JOGSZABÁLY A jogrendszer egyedi része, elvontan megfogalmazott előírás. Konkrét címzettnek szól. Több jogi normából áll. JOGÁG, JOGÁGAZAT Elkülönült jogszabálycsoportok, amelyek a történeti fejlődés során alakultak ki és fejlődnek tovább. Tartalmilag különülnek el. Pl.: alkotmányjog, polgári jog, büntetőjog,munkajog, családjog, közigazgatási jog, eljárásjogok… JOGRENDSZER Az adott állam által kibocsátott, adott időpontban hatályban lévő és meghatározott elvek szerint rendezett jogi normák összessége. Egymásra épülve, egymást kiegészítve és egymást feltételezve.

20 Jogforrási rendszerünk
Hatalommegosztás rendszere (Montesquieu) 1. törvényhozás 2. végrehajtás 3. igazságszolgáltatás (bírói) Fékek és ellensúlyok rendszere

21 Rendelet (Ko., Min.eln., min., Ke.,) Rendelet (önk)
Jogforrások Alkotmány Törvény (Ogy) Rendelet (Ko., Min.eln., min., Ke.,) Rendelet (önk) Állami irányítás egyéb jogi eszközei (normatív szabály, de nem jogszabály) - n. határozat - n. utasítás - jegybanki rendelkezés - bankfelügyeleti rendelkezés - statisztikai közlemény - jogi iránymutatás

22 Normatív határozat Normatív utasítás
Az Ogy., a Kormány, kormánybizottságok valamint az önkormányzatok képviselőtestületei az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket , feladatkörükbe tartozó terveket szabályozzák Normatív utasítás Amellyel a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője – jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében – a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozza

23 Jegybanki rendelkezés
Az MNB elnöke kötelező utasítást ad ki (külön törvényben maghatározott körben a pénzintézetekre és a pénzintézeti tevékenységeket is végző egyes jogi személyekre valamint az ilyen tevékenységeket is végző jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozásokra) Bankfelügyeleti rendelkezés A PSZÁF – külön törvényben meghatározott körben – a pénzintézetekre kötelező előírásokat ad ki.

24 Statisztikai közlemény
A SH elnöke kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást , névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést ír elő. Jogi iránymutatás Amellyel az OGY, a Kormány általános érvényű célokat, programokat fogalmaz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben.

25 A jogforrások érvényessége és hatálya
kellékek (konjunktív) Arra felhatalmazottól származzon Illeszkedjen a jogforrási hierarchiába Kihirdetés, közzététel (országos, helyi) !!! Létrehozására vonatkozó eljárási szabályok betartása Hatály Időbeli Területi Személyi

26 Hatalomgyakorlás (hatalommegosztás elve)
Montesquieu XVIII. század alap struktúra letétele kiteljesedés Napjainkban ez az eszmevilág teljesebbé, bővebbé vált. Oka ennek az állami funkciók bővülése, változása, átalakulása

27 A hatalommegosztás struktúrája
Jogszabályalkotói jogkör - Országgyűlés - helyi önkormányzatok képviselőtestülete, megyei közgyűlések Végrehatás (közigazgatás) - kormány - minisztériumok - tárca nélküli miniszterek - országos hatáskörű szervek - centrális irányítású területi és helyi szervek - közigazgatási hivatalok - polgármesteri hivatalok Igazságszolgáltatás - bíróságok Törvényesség védelme -ügyészségek Egyéb közhatalmi jogosítványok - ÁSZ - ombudsmanok -AB - APV Rt - GVH

28 Országgyűlés Legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv
Választása 4 évre, közvetlenül Alakuló ülésén elnököt, 3 alelnököt és 8 jegyzőt választ, állandó bizottságokat hoz létre, a képviselők frakciókat alakítanak Évenként kettő rendes ülésszak (tavaszi: II. 1.- VI.15., őszi: IX.1. – XII. 15.) Nyilvános ülések, de 2/3 szavazattal zárt ülés tarthat (javaslattevő) Szavazás: főszabály: nyílt, de lehet titkos is, és név szerinti is Határozatképes: képviselők 50%-a jelen van Feladata: törvényhozás, parlamenti ellenőrzés, kormányzati szervezetrendszer kialakítása és irányítása

29 Helyi önkormányzatok Települési, területi
Önkormányzás joga, állampolgári jog, ennek gyakorlása képviselőtestület vagy népszavazás útján történik Szabadon vállalhat feladatokat Megteheti, amit a jogszabály nem tilt, vagy nem utal más szerv hatáskörébe Vannak kötelezően ellátandó feladatai (alapfokú oktatás, egészséges környezet, ivóvíz, közvilágítás, csatornázás, településfejlesztés, közlekedés, köztisztaság) Megyei önk: középfokú szükségletek kielégítése, amelyeket a települési önk. nem tud önállóan egyáltalán vagy hatékonyan ellátni (kórház, közkönyvtár, múzeum, középfokú oktatás szociális ellátás)

30 Vezető szerve: képviselőtestület (megye: közgyűlés)
Évente minimum 6 ülés, és minimum 1 közmeghallgatás Feladatkörében rendeletet alkothat Helyi adókat szabhat ki Képviselőtestület tagjait 4 évre választják Polgármester Bizottságokat, tanácsnokokat alakíthat, nevezhet ki Jegyző határozatlan idejű kinevezése (hivatalt vezeti, törvényesség őre) megyei

31 Kormány A közigazgatás általános hatáskörű központi testületi szerve
Kormányzati és közigazgatási funkciók ellátása Feladatai: Alkotmányban A miniszterek kinevezésével jön létre A miniszterelnököt a Köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja (ezzel egyidejűleg a kormányprogramot is elfogadják) Ülései hetente Rendelet, határozat, irányelv, elvi állásfoglalás Meghatározott feladatok ellátására kabinetet, kormánybizottságot, tanácsadó testületet, szakértő bizottságot hozhat létre, kormánybiztost nevezhet ki Miniszterelnöki Hivatal

32 Minisztériumok Országgyűlés létesíti Központi államigazgatási szerv
Egyszemélyi vezető: miniszter (feladatköre: rendeletben) Szakmai vezetés: közigazgatási államtitkár Helyettese: helyettes államtitkár Helyettes: politikai államtitkár Különös hatáskörű szerv (feladatkör szerint) Rendszerük, elnevezésük állandóan változik

33 Tárca nélküli miniszterek
Nincs mögöttük minisztérium, csak a Miniszterelnöki Hivatal szervezetéhez tartozó titkárság Számuk a pártalku kérdése

34 Országos hatáskörű szervek
Adott ágazat csúcsszervei, illetékességük az egész országra kiterjed Hatáskörük különös feladatokhoz kötődik Fő feladat: egy ágazat országosan egységes szempontok szerinti működtetése Döntően hivatali formában működő szervek Nem kormányszerv Jogszabályt nem bocsáthat ki Kormány irányítása alatt: KSH, Nemzbizt.H, O.Műszaki Fejl. Biz. … Valamely miniszter irányítása alatt: ORFK, Tűzoltóság, Határőrség, ÁNTSZ, Vám- és Pénzügyőrség…

35 Centrális irányítású területi - helyi szervek
Jól behatárolt szakigazgatási feladatok ellátása Speciális szakértelem, speciális szervezet Országosan egységes szemlélet, megoldás, munkamódszer Központi államigazgatási szervek irányítják Felépítés szerint: Területközi pl.: környezetvédelmi felügyelőség, vízügyi igazgatóság, NP igazg., Megyei pl.:munkaügyi felügyelőség, hadkieg. par., stat. igazg., Megyei és helyi pl.: földhivatal, ÁNTSZ, rendőrségek, Területközi és helyi pl.: bánya-műszakifelügyelet,

36 Közigazgatási hivatalok
A Kormány területi államigazgatási szerve megyénként és a fővárosban Hivatalvezető: pályázat útján, belügyminiszter javaslatára, miniszterelnök bízza meg, menti fel Törvényességi ellenőrzés, Kormány által hatáskörébe utalt feladatok, Átfogó szakmai ellenőrzést végezhet önkormányzati szerveknél Felettes szerv jogállása, jogai Bizonyos esetekben első fok

37 Polgármesteri hivatalok
Képviselő testület vagy közgyűlés hozza létre Feladatai: - döntés előkészítés - végrehajtás Irányító: polgármester (jegyző útján) Jegyző: szakember, hivatalvezető

38 Bíróságok Igazságszolgáltatás elvei: - a b. előtt mindenki egyenlő
- egyenlő védelem joga - bárki fordulhat b.-hoz - szervezete és a bíró maga is független !!! - igazságos, pártatlan, - nyilvános, - társasbíráskodás, népképviselet - döntések ellen jogorvoslati lehetőség - ártatlanság vélelme - védelem joga

39 Helyi bíróságok Megyei bíróságok Ítélőtáblák LB Általános hatáskör
Első fok Város, kerület Megyei bíróságok Jellemzően másodfok fellebbezésben Első fokon: büntetőügyekben, 5 millió feletti polgári ügyekben, szerzői perekben, iparjogvédelem Ítélőtáblák Folyamatosan (5 lesz) Szeged, Debrecen, Bp, Győr, Pécs LB tehermentesítésére Másodfok ott, ahol a megyei az első LB Legmagasabb szint Felülvizsgálati kérelmek elbírálásának kizárólagos joga (3. fok) Elnöke másodfokról ügyet ide vonhat

40 Ügyészségek Az államszervezet önálló egysége
Országgyűlésnek alárendelten, egyébként független Vezető: legfőbb ügyész Erősen centralizált Hierarchikus Katonai ügyészség külön rendszer Feladatköre: Nyomozás törvényessége feletti felügyelet Ügyészi nyomozás Bv törvényessége feletti felügyelet Bírósági eljárásban részvétel Közvádló (be), fellépő (pp)

41 Állami Számvevőszék Az Országgyűlés pénzügyi- gazdálkodási ellenőrző szerve Feladat: államháztartás gazdálkodásának, és a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése Törvényességi, célszerűségi, eredményességi szempontok szerinti ellenőrzés Jelentés az Országgyűlés felé, amelyet Nyilvánosságra kell hozni

42 Ombudsmanok Országgyűlési biztos Köztársasági elnök javaslatára
Országgyűlés választja 6 év Eljárása során független Csak az Alkotmánynak és a törvényeknek alárendelt Éves beszámoló az Országgyűlésnek

43 Alkotmánybíróság A jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája 9 évre
Egyszer újraválaszthatók Mentelmi jog AB: 11 tag, Eljárás: pp Zárt ülés Fellebbezés nem lehet

44 Állampolgári jogok

45 Kialakulás XIX. század második fele
Normákból, jogszabályokból ismerhető meg Nem az állammal szembeni követelés Társadalmi folyamatok, küzdelem, érdeklődés révén jönnek létre, alakulnak, változnak Három generáció Szabadságjogok Gazdasági, szociális, kulturális, egészségügyi jogok Vegyes: béke, fejlődés, természeti örökség, információ Alkotmányunk egyrészt kifejezetten rendelkezik ezekről a jogokról, másrészt néhány helyen utal azokra, magyarázatként említi őket.

46 Csoportosítás Számtalan elv alapján lehetséges
Alk. XII. fejezet állampolgári jogok (nincs rendszerezés) Állam cselekvései szempontjából történő rendszerezés 1. szabadságjogok 2. gazdasági, szociális, kulturális jogok 3. állami tevékenységben részvételt biztosító jogok 4. egyenjogúság

47 Szabadságjogok (állam tűrési kötelezettsége)
Politikai szabadságjogok (az emberek közéletben való részvételét is jelentik, ezért kollektív jogoknak is szokás őket nevezni) Egyesülési és gyülekezési jog Szólás- és sajtószabadság Lelkiismereti és vallásszabadság Személyi szabadságjogok Személyi sérthetetlenség Levéltitok, magántitok sérthetetlensége Magánlakás sérthetetlensége

48 2. Gazdasági, szociális, kulturális jogok (állam aktív tevékenysége)
Gazdasági jog: munkához és annak biztosítékaihoz való jog Szociális jog: pihenéshez való jog, egészségügyi és szociális biztonsághoz való jog Kulturális jog: művelődéshez való jog, tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadsága

49 3. Állami tevékenységben részvételt biztosító jogok
Közügyek vitelében való részvétel joga Demokrácia érvényesülésének alapvető garanciája Pl.: közhivatal viselése, népi ülnökösködés

50 4. Egyenjogúság Nemek, szín, nyelv, vallás, politikai, vélemény, nemzeti, társadalmi, származás, vagyoni, születési Nemzetek, nemzetiségek (etnikum) Az Alkotmány az egyenjogúságot széles körben fogalmazza meg, de vannak csak állampolgárokat megillető jogok Hátrányos megkülönböztetés büntetése

51 Egy részük soha, semmilyen körülmények között nem korlátozható.
Vannak időlegesen korlátozható jogok, ha más alapvető jog érvényesülését gátolná érvényesülésük. Időleges Arányos Szükséges és elégséges feltétel

52 Közigazgatás

53 A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el.

54 Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a hatáskörük határozza meg. A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a köztisztviselők folytatják le.

55 Tartalma: A természetes személyek, a társadalom szervezetei és az állam közötti viszonyok szabályozása A közigazgatási szervek egymás közötti viszonyainak szabályozása A közigazgatási szervek viszonyait más szervekhez.

56 Szervezeti tagozódás Befolyásoló tényezők: Közigazgatás feladatai
Társadalmi munkamegosztás fejlettségi mutatói Politikai érdekek Történelmi hagyományok

57 Tagozódásnál figyelembe vett szempontok
1. Feladat 2. Hatáskör 3. Illetékesség 4. Közig. szervek közötti kapcsolat

58 1. Feladat alapján Államigazgatási szervek Helyi önkormányzatok
Minisztériumok Tárca nélküli miniszterek Országos hatáskörű szervek Centrális irányítású területi-helyi szervek Közigazgatási hivatalok Egyéb szervezetek (ÁSZ, GVH, ÁPV Rt) Helyi önkormányzatok Területi szinten: főváros, megye Települési szinten: község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület

59 2. Hatáskör alapján Általános hatáskörű szervek
Összes üggyel foglalkozhat Különös hatáskörű szervek munkáját összehangoló, irányító jogosítványok Kevés ilyen szerv Kormány, helyi önkormányzatok képviselő-testülete Különös hatáskörű szervek Az államigazgatás egy-egy ágazatával foglalkoznak Minisztériumok, országos hatáskörű szervek, centrális irányításúak, és az egyéb szervek

60 3. Illetékesség alapján Központi
Illetékesség: választ ad arra, hogy a közigazgatási szerv mely területen fejti ki igazgatási tevékenységét. Központi Központi szervek illetékessége korlátlan, az ország egész területére kiterjed Kormány, minisztériumok, tárca nélküli miniszterek, országos hatáskörű szervek és az egyéb szervek

61 Területi Illetékességük korlátozottabb, egy-egy földrajzi területre, egységre, fővárosra, megyére terjed ki Pl. megyei önkormányzatok, fővárosi önkormányzat, megyei szintű centrális irányítású szervek: megyei rfk, megyei földhivatal…, területközi szervek: vízügyi igazgatóságok, Nemzeti Park Igazgatóságok… Helyi Még inkább korlátozott, csak egy adott település közigazgatási határain belül járhatnak el Pl. helyi önkormányzatok, helyi rendőrkapitányságok, körzeti földhivatalok

62 4. Közig. szervek közötti kapcsolat alapján
Minden esetben jogilag szabályozott Fajtái: Irányítás Felügyelet

63 Irányítás Fogalma: mindig valamely szerv vagy szervezet működésének befolyásolására irányuló tevékenység Az irányító jogosultságai: - az irányított szervre kötelező normatív szabály kiadásának joga (Kormány, miniszter, önkormányzat) - az irányított szerv számára konkrét utasítás adásának joga - az irányított szerv konkrét ügyeiben való döntés joga

64 Felügyelet ezeket a jogosítványokat magában foglalja az irányítás, de
a felügyeleti szerveknek rendelkezési joguk nincs a felügyeleti szervek döntően a felügyeletük alá tartozó szervek tevékenységének jogszerűségét ellenőrzik Szankciók: Felszólítás a jogellenes állapot megszüntetésére Helyszíni bírságot szabhatnak ki Hiánypótlást rendelhetnek el Tevékenységeket megtilthatnak

65 A közigazgatási jogviszony
Általában a jogviszony: emberek közötti viszony jogi normákban leírt, jogilag lényeges tények közvetítésével jönnek létre (jogi tény: joghatás kiváltására alkalmas tény) Azaz: A jogviszonyok meghatározott személyek között a jogérvényesülés (önkéntes jogkövetés vagy jogalkalmazás) során létrejött, s a jog által szabályozott jogviszonyok. A jog által szabályozott konkrét társadalmi viszony.

66 Jogérvényesülés módja: jogalkalmazás
A közigazgatási jogviszony a közigazgatási jog által szabályozott konkrét társadalmi viszony. Jogérvényesülés módja: jogalkalmazás A jogviszonyt keletkeztető, módosító, megszüntető jogi tény ekkor is valamilyen emberi magatartás Típusai: anyagi jogi eljárás jogi

67 A közigazgatási jogviszony alanyai
Mindazon szervek, szervezetek, személyek, akiknek a jogalanyiságát a jogszabály előírja, elismeri: Egyik alany mindig a közigazgatási szerv Másik alany közigazgatási jogalanyisággal rendelkező szerv, szervezet vagy személy A jogviszony alanyai jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek, ezt nevezzük jogképességnek.

68 Az általános jogképesség a közigazgatásban ügyfélképesség formájában jelenik meg.
Ügyfél: az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az ügyfél jogai megilletik azt a szervet, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Eljárási képesség: a jogalany önállóan, saját akarat-elhatározásával, saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Ennek hiányában a törvényes képviselő jár el. (szülő, gyám, ügygondnok)

69 Az eljárás alapelvei Általános Speciális
Törvényesség, demokratizmus és humanizmus Törvény előtti egyenlőség Anyanyelv használatának joga Nyilatkozattétel joga Jogorvoslathoz való jog Eljáró szerv tájékoztatási kötelezettsége Jóhiszeműség elve Kötetlen bizonyítás elve Speciális Az ügyfél tevékeny, jóhiszemű közreműködési kötelezettségének elve Hatáskörelvonás tilalma Gyorsaság Egyszerűség Álligszerv eljárási kötelezettségének elve

70 A közigazgatási eljárás
A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) szabályozza és számos területen az anyagi jogi szabályozás mellett a jogszabályok tartalmazzák a speciális eljárási szabályokat is.

71 A közigazgatási eljárás célja
A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, VAGY valaminek a megtiltása.

72 A közigazgatási szervek eljárásainak általános szabályai
A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárul. (Indulhat hivatalból is, tehát a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani). A közigazgatási eljárást Magyarországon – az általános szabályok tekintetében – kódex szabályozza: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény (röv.: Ket.).

73 Az ügyfél Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás célja valamilyen kötelezettség meghatározása.

74 A döntések A Ket. a közigazgatási szerv döntéseit két csoportba sorolja: végzés – az ügy folytatásához szükséges vagy az ügy olyan lezárásához, ahol a kérelem tárgyában nem születik érdemi döntés (pl. az ügyfél kérelmére indult eljárásban az ügyfél a közigazgatási szerv által végzésben kitűzött határidőben nem teljesíti a végzésben foglaltakat és ezért a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti). határozat – a közigazgatási szerv az ügy érdemében (egyetlen) határozattal dönt.


Letölteni ppt "ALKOTMÁNYJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS"

Hasonló előadás


Google Hirdetések