Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2"— Előadás másolata:

1 Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2
Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT :2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai

2 Előzmények, háttér, célok, indokok…

3 Állami Közúti Műszaki és Információs Kht
Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. Kutatás- fejlesztési pályázat Az útépítési projektek műszaki dokumentációinak geotechnikai tartalmai Kutatási jelentés Készítette: SZIF Építő- és Településmérnöki Tanszék

4 Útépítési szabályzatok
Közutak Tervezési Szabályzata Közúti Hídszabályzat Pályaszerkezetek Méretezési Szabályzata Földművek Tervezési Szabályzata

5 Dr. Keleti Imre: Csökkenthető-e az útépítés ára hazánkban Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle október A földmunkák ára időszakban 10-szeres lett, míg egyéb útépítési munkáké legfeljebb 3-szoros. Új utak árában kb. 40 % lett a földmunka. A töltésanyag árindexe időszakban 1100 lett, míg másoké legfeljebb 500. Az elnagyolt geotechnikai tervek óvatosságra és ezzel árnövelésre késztetik a vállalkozót. Kevés lehetőség van a jobb alternatívák kidolgozására az új lebonyolítási rendben.

6 Károk Geotechnikai hibák

7 Lehetőségek

8 Kihívások

9 Úttervezés: változó elvek, követelmények, kihívások és válaszok a geotechnikában?
Magassági vonalvezetés: a pálya elszakad a tereptől magastöltés, völgyhíd, mélybevágás, támfal, alagút Helyszínrajzi vonalvezetés: konfliktusmentes sáv keresése építés tőzegen, dombháton, belvizes területen Pályaszerkezet: típusszerk., nagymodulusú aszfalt, teljesítményelv földműteherbírás, -tömörség, ellenőrzés, járhatóság Új projektfinanszírozási formák: áttervezés a nyertes számára töltésalapozás, hídalapozás, földanyagok, időtényező Gazdaságos és környezetbarát tervezés: média, ÁSZ, zöldek, sajtó geotechnikai tartalékok (rézsűhajlás, anyagok, idő) Útkorszerűsítések tervezése: lepusztult állapot, szélesítés földműjavítás, víztelenítés, szélesítés szerkezete

10 M6 autópálya Szekszárd – Bóly
Geresdi-dombság Bátaszék Sárrét 85 – 90 m Bf 145 – 215 m Bf ártéri holocén fedőréteg dunai – ős-sárvízi hordalék felső-pannon agyag lösz (átmozgatott, szélhordta, mocsári) lösz meszes kiválásokkal tengelici vörösagyag felső-pannon agyag S á r r é t M6 autópálya Szekszárd – Bóly 3 alagút – 6 völgyhíd magas (hát)töltések 2 év alatt G e r e s d i - d o m b s á g

11 Töltés- alapozás

12 Útkorszerűsítés

13 Utak geotechnikai tervezésének általános szabályai
Útépítési földmunkák ÚT :1998 Útpályaszerkezetek védelme fagy- és olvadási kár ellen Szabályozáshiány (töltésalapozás, rézsű, támfal, geoműanyag) Földárak növekedése (földanyag, elfoglalt terület) Geotechnikai hibák, károk (támfal- és burkolatkárok) Új technológiák meghonosodása (talajjavítás, geoműanyag) Új geotechnikai kihívások (M7 – M6 ap: domborzat, tőzeg) ÚT :2002 Utak geotechnikai tervezésének általános szabályai Szokásos felül-vizsgálat Harmonizálás az új európai geotechnikai szabványokkal Autópályaépítés geotechnikai tapasztalatai Bővítési igények (lebonyolítás, földmunka, töltésalapozás) ÚT :2006 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai

14 2002 konzulens: Schultz Margit témafelelős: Szepesházi Róbert közreműködők: Benák Ferenc Boromisza Tibor Farkas József Lazányi István Pozsár László Scharle Péter Szilvágyi László Tárczy László Varga László † 2006 konzulens: Schultz Margit témafelelős: Szepesházi Róbert közreműködők: Boromisza Tibor Fáy Miklós Fehér Zsuzsanna Lazányi István Pozsár László Subert István Szilvágyi László Tárczy László Trenka Sándor Vízi E. Zoltánné

15 Tartalom Általános elvek, követelmények 17 o.
A tervezés alapjai és általános szabályai 18 o. Tervezési rend, a tervek tartalma 10 o. A földművek anyaga, szerkezete és építése 40 o. Rézsűk állékonyságának biztosítása 18 o. Töltésalapozás kedvezőtlen talajon 12 o. Támszerkezetek tervezése 15 o. 130 o.

16 A geotechnikai európai szabványosítása

17 Az európai geotechnikai szabványosítás tárgykörei
geotechnikai tervezés talaj- és kőzetosztályozás talajfeltárás- és talajvízmérések terepi talajvizsgálatok laboratóriumi talajvizsgálatok geotechnikai szerkezetek vizsgálata speciális mélyépítési technológiák mélyépítési szerkezetek, termékek geoműanyagok alkalmazása geoműanyagok vizsgálata

18 A geotechnikai tevékenység európai szabályozása
~ 125 db ~ oldal

19 MSZ EN 1997-1:2006 Eurocode 7-1 Geotechnikai tervezés. 1
MSZ EN :2006 Eurocode 7-1 Geotechnikai tervezés rész Általános szabályok. Tartószerkezetek tervezése sorozatban Magyar változat bevezetése Nemzeti melléklettel együtt A geotechnikai tervezés alapszabványa

20 Az Eurocode 7 tartalma 1. Általános elvek
2. A geotechnikai tervezés alapjai 3. Geotechnikai adatok 4. Az építés műszaki felügyelete, megfigyelés, fenntartás 5. Földművek, víztelenítés, talajjavítás és talajerősítés 6. Síkalapok 7. Cölöpalapok 8. Horgonyzások 9. Támszerkezetek 10. Hidraulikus talajtörés 11. Általános állékonyság 12. Töltések

21 Fogalmak Összehasonlítható tapasztalat (comparable experience)
Dokumentált vagy más módon egyértelműen megállapított információ, amely a tervezés során figyelembe veendővel azonos típusú talajra vagy szilárd kőzetre vonatkozik, és amelytől hasonló tartószerkezetek esetén hasonló geotechnikai viselkedés várható. Kiemelt jelentőségűnek kell tekinteni az építési helyszínre vonatkozó információkat.

22 A geotechnikai tervezés alapjai
EC fejezet A geotechnikai tervezés alapjai

23 Teherbírási határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények valamely részének törés jellegű tönkremenetele, mely a szerkezet rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, s általában a szerkezetet használókat, ill. a környezetben lévőket is veszélyezteti. EQU az egyetlen merev testnek tekintett tartószerkezet vagy talajtömb állékonyságvesztése, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok és a talaj szilárdsága nem befolyásolja jelentősen STR a tartószerkezet vagy a tartószerkezeti elemek, pl a síkalapok, a cölöpök vagy az alapfalak belső törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a szerkezeti anyagok szilárdsága jelentősen befolyásolja GEO a talaj törése vagy túlzott alakváltozása, melynek bekövetkezésekor az ellenállást a talaj vagy a szilárd kőzet szilárdsága jelentősen befolyásolja UPL a tartószerkezet vagy a talaj egyensúly-vesztése a víznyomás (felhajtóerő) vagy más függőleges hatás miatti felúszás folytán HYD hidraulikus gradiens által a talajban okozott hidraulikus felszakadás, belső erózió vagy buzgárosodás

24 Használhatósági határállapot A tervezett szerkezet, a talaj vagy a környező építmények olyan mértékű elmozdulása, deformációja, mely annak rendeltetésszerű használatát megnehezíti vagy korlátozza.

25 Együttesen értékelendők
Geotechnikai kategorizálás a várható geotechnikai nehézségek és kockázatok, illetve az alkalmazandó eszközök, eljárások alapján Együttesen értékelendők a talajkörnyezet a feladat, az építmény az alkalmazandó geotechnikai megoldások és eljárások a környezeti kölcsönhatások

26 A geotechnikai tervezés módszerei
Számításon alapuló tervezés Tervezés megelőző intézkedésekkel Tervezés modellkísérletek és próbaterhelések alapján A megfigyelési módszer alkalmazása

27 2. A geotechnikai tervezés alapjai 2. 4
2. A geotechnikai tervezés alapjai A számításon alapuló geotechnikai tervezés (2) A geotechnikában az altalaj állapotának ismerete függ az elvégzett geotechnikai vizsgálatok mennyiségétől és minőségétől. Ezen ismeretek megszerzése és a kivitelezés szakszerű irányítása sokkal fontosabb az alapvető követelmények teljesítéséhez, mint a számítási modellek és a parciális tényezők pontossága.

28 Számításon alapuló tervezés
alapozás, támszerkezet általános és rézsű állékonyság HATÁS

29

30 A geotechnikai adatgyűjtés, vizsgálat célja, típusai
EC fejezet Geotechnikai adatok A geotechnikai adatgyűjtés, vizsgálat célja, típusai

31 EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok
A geotechnikai vizsgálatok általános követelménye Szolgáltatniuk kell az építés helyszínének és környezetének talaj- és talajvízviszonyaira vonatkozó mindazon adatokat, amelyek a lényeges talajtulajdonságok megfelelő jellemzéséhez és a tervezési számításokban felhasználandó talajparaméterek karakterisztikus értékeinek megbízható felvételéhez szükségesek.

32 EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok
2. Előzetes vizsgálatok célja a hely általános alkalmasságát meg lehessen ítélni; alternatív helyeket lehessen választani, ha szükséges; a tervezett munkálatok nyomán várható változásokat meg lehessen becsülni; a tervezési és ellenőrző vizsgálatokat meg lehessen tervezni, beleértve a tartószerkezet viselkedését lényegesen befolyásoló talajzóna kiterjedésének azonosítását; az anyagnyerőket – ha szükségesek – ki lehessen jelölni.

33 EC 7-1 3. fejezet Geotechnikai adatok
3. Tervezési vizsgálatok Az információk célja az ideiglenes és végleges létesítmények megfelelő tervezése az építési módszer megtervezése az építés közben lehetséges bármely nehézség azonosítása Az információk tartalma a tervezett építés szempontjából lényeges, vagy az által befolyásolt talajzóna felépítését és jellemzői a tartószerkezet teljesítőképességére kiható paraméterek

34

35 Műszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás
EC fejezet Műszaki felügyelet, megfigyelés, fenntartás

36 Műszaki felügyelet Megfigyelés Fenntartás
a körülmények és a kivitelezés megfelelnek-e a tervben feltételezettnek? Megfigyelés az építmény viselkedése építés és üzemelés közben megfelel-e a tervezettnek? Fenntartás milyen tevékenységek kellenek a tervezett viselkedés tartós biztosításához?

37 MSZ EN 1997-2: 2008 EC 7-2 Geotechnikai tervezés. 2
MSZ EN : EC Geotechnikai tervezés. 2. rész: Talajvizsgálatok. Fejezetek Általános elvek A talajvizsgálatok megtervezése Mintavétel és talajvízmérések Terepi vizsgálatok Laboratóriumi vizsgálatok Talajvizsgálati jelentés 2007. március 15-én európai bevezetés a korábbi EC-7-2 (laborvizsg.) és EC-7-3 (terepi vizsg.) egyesítéséből tárgy, követelmények, értékelés, felhasználás a főbb vizsgálatokra technikai részletek nincsenek szabályozva mellékletekben sok hasznos korrelációs összefüggés és pl. cölöptervezés állami finanszírozással 2008 végére megjelenik

38 Talaj- és kőzetosztályozás
MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Talajok azonosítása és osztályozása. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási alapelvek. pr EN ISO :2006 Geotechnikai vizsgálatok. 3. rész: A talajazonosítás elektronikus adatkezelése. MSZ EN ISO :2005 Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása rész: Azonosítás és leírás. pr EN ISO :2006 Geotechnikai vizsgálatok. Kőzetek azonosítása és osztályozása. 2. rész: A kőzetazonosítás elektronikus adatkezelése. MSZ :2006 Talajmechanikai vizsgálatok. Talajok megnevezése talajmechanikai szempontból.

39

40 MSZE CEN ISO/TS 17892 Geotechnikai vizsgálatok Talajok laboratóriumi vizsgálata
1. A víztartalom meghatározása 2. A finomszemcséjű talajok térfogatsűrűségének meghatározása 3. A szemcsék sűrűségének meghatározása. Piknométer-módszer 4. A szemeloszlás meghatározása 5. Kompressziós vizsgálat lépcsőzetes terheléssel 6. Ejtőkúpos vizsgálat 7. Finomszemcsés talajok egyirányú nyomóvizsgálata 8. Konszolidálatlan, drénezetlen triaxiális vizsgálat 9. Konszolidált triaxiális nyomóvizsgálat telített talajokon 10. Közvetlen nyíróvizsgálat 11. Áteresztőképességi vizsgálat 12. Az Atterberg-határok meghatározása

41 KÚPOS PENETROMÉTER a folyási határ megállapítására a Casagrande-készülék helyett MSZE EN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata 12. rész. Az Atterberg határok meghatározása

42 MSZE CEN ISO/TS 22476 Geotechnikai vizsgálatok Terepi vizsgálatok
pr EN Nyomószondázás elektromos mérőberendezéssel MSZ EN Verőszondázás MSZ EN SPT-szondázás pr EN Pressziométeres vizsgálat Menard-féle berendezéssel EN Rugalmas dilatométeres vizsgálat pr EN Pressziométeres vizsgálat önlefúró berendezéssel EN Fúrólyukas terhelés EN Pressziométeres vizsgálat teljes elmozdulással pr EN Terepi nyírószondázás TS Súlyszondázás TS Lapdilatométeres vizsgálat pr EN Nyomószondázás mechanikus mérőberendezéssel EN T árcsás terhelés

43 CPTu, statikus szonda, nyomó-szonda

44 Geotechnikai vizsgálatok Mintavételi módszerek és talajvízmérések
EN ISO 22475 1. Műszaki alapelvek 2. Minősítési kritériumok 3. Megfelelőségi értékelés EN ISO/TS 22282 1. Általános elvek 2. Áteresztőképességi vizsgálat pakker nélkül 3. Víznyomásos vizsgálat 4. Próbaszivattyúzás 5. Nyeletéses vizsgálat 6. Áteresztőképességi vizsgálat fúrólyukban pakkerrel

45 Speciális mélyépítési munkák
MSZ EN Fúrt cölöpök MSZ EN Szádfalak MSZ EN Talajhorgonyok MSZ EN Résfalak MSZ EN Talajkiszorításos cölöpök MSZ EN Talajszilárdítás MSZ EN Talajhabarcsosítás MSZ EN Mikrocölöpök

46 Speciális mélyépítési munkák
pr EN Talajszegezés MSZ EN Erősített töltés MSZ EN Mélykeverés MSZ EN Mélyvibrálás EN Függőleges drénezés

47 Mélykeverés

48 Mélyépítési szerkezetek, termékek
MSZ EN 12794:2005 Előre gyártott betontermékek. Cölöpök alapozáshoz MSZ EN :2003 Munkaárok-dúcoló rendszerek. 1. rész: Termékmeghatározás. MSZ EN :2003 Munkaárok-dúcoló rendszerek. 2. rész: Számítás vagy vizsgálat MSZ EN :2005 Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek alapozási munkákhoz. 1. rész: Termékelőírások MSZ EN :2005 Kézi működtetésű hidraulikus alátámasztó rendszerek alapozási munkákhoz. 2. rész: Számítás vagy vizsgálat

49 Előregyártott vasbeton cölöp

50 EN ISO 22477 Geotechnikai szerkezetek vizsgálata
1. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú statikus nyomóerővel 2. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú statikus húzóerővel 3. Cölöp-próbaterhelés keresztirányú statikus húzóerővel 4. Cölöp-próbaterhelés tengelyirányú dinamikus nyomóerővel 5. Talajhorgonyok vizsgálata 6. Talajszegek vizsgálata 7. Talajerősítés vizsgálata

51 Cölöppróbaterhelés

52 Geotextíliák és rokon termékeik alkalmazása
MSZ EN 13249: utak és más közlekedési területek MSZ EN 13250: vasutak MSZ EN 13251: földmunkák és az alapozások MSZ EN 13252: vízelvezető rendszerek MSZ EN 13253: erózióvédelem MSZ EN 13254: víztározók és gátak MSZ EN 13255: csatornák   MSZ EN 13256: alagutak és föld alatti műtárgyak szerkezete MSZ EN 13257: szilárd hulladéklerakók MSZ EN 13261: víztározók MSZ EN 13262: csatornák MSZ EN 13265: folyékony hulladéklerakók MSZ EN 13291: alagutak és föld alatti szerkezetek szigetelése MSZ EN 13292: folyékony hulladéklerakók MSZ EN 13293: szilárd hulladéklerakók

53 Geoműanyagok vizsgálata 43 európai szabvány MSZ EN angol nyelven
Alapjellemzők polimerfajta, vastagság, területi sűrűség Hidraulikai jellemzők jellemző szűrőnyílás, áteresztőképesség síkban és arra merőlegesen Mechanikai jellemzők szakítószilárdság, merevség, kúszás, összenyomhatóság súrlódási jellemzők, statikus és dinamikus átszakadás Tartósság, degradációs jellemzők oxidáció, kémiai, mikrobiológiai hatások, UV-sugárzás

54 Business Media Magyarország Kft. 06-23-422-455 kisokos@businessmedia
Business Media Magyarország Kft

55

56 Tartalom Általános elvek, követelmények 17 o.
A tervezés alapjai és általános szabályai 18 o. Tervezési rend, a tervek tartalma 10 o. A földművek anyaga, szerkezete és építése 40 o. Rézsűk állékonyságának biztosítása 18 o. Töltésalapozás kedvezőtlen talajon 12 o. Támszerkezetek tervezése 15 o. 130 o.

57 1. Általános elvek, követelmények, fogalmak
1.1 Az előírás célja, tartalma 1.2 A tervezési rend alapelvei 1.3 Kapcsolat más szabályozó anyagokkal 1.4 Fogalommeghatározások Jogszabályok, szabványok, előírások listája Az Eurocode fogalomrendszere Szakkifejezések jegyzéke

58 Földművek és kapcsolódó geotechnikai szerkezetek
Tervezés követendő eljárásrend, elkészítendő tervtípusok tervfejezetek tartalmi elvárásai, a tervezés elfogadható módszerei. Megoldás teljesítendő követelmények alkalmazható anyagok, szerkezetek, építési eljárások, minőségszabályozás módszerei.

59 Az útépítés teljes folyamatában minden geotechnikai vonatkozású feladat megoldásához követni kell
a pályázati kiírásokban, a munkák megrendelésekor, a szerződések megkötésekor, minden terv, tervfejezet vagy tervjellegű dokumentum elkészítésekor, a tervek ellenőrzésekor, minősítésekor és engedélyezésekor.

60 2. A tervezés alapjai és általános szabályai
2.1 Tervezési követelmények 2.2 A tervezés során vizsgálandó adottságok 2.3 A feladat kategóriába sorolása 2.4 A talajadottságok vizsgálata és jellemzése 2.5 Tervezési módszerek 2.6 Technológiai és minőségtervek Az Eurocode 7 előírásainak alkalmazása a földművekre és a kapcsolódó szerkezetekre. Szempontok, követelmények, módszerek checklistjei.

61 A földművek és a kapcsolódó geotechnikai szerkezetek legyenek
funkcionálisan alkalmasak, statikailag megfelelők, kivitelezhetők, környezetbarátok, esztétikusak, tartósak, illetve fenntarthatók, gazdaságosak, elfogadhatóak.

62 A tervezés során vizsgálandó adottságok
az élő környezet általános jellemzői, az épített környezet általános jellemzői, a terepadottságok, a terület meteorológiai adottságai, a hidrológiai adottságok, az altalajadottságok, a talajvízviszonyok, a felszínmozgások valószínűsége, a földrengés veszélye, a tervezendő út jellemzői.

63 2. geotechnikai kategória átlagos nehézségű, szokásos kockázatú feladatok, ha
10 és 25% közötti a terephajlás és nem csúszásveszélyes a terület, nem omlásveszélyes (alábányászott, pincés, karsztos) a terület, nem épül élővízben vagy erősen áramló talajvízben vagy állandóan belvizes területen, nem különlegesen kedvezőtlen és nem különleges a talajkörnyezet, a talajkörnyezet a szokásos módszerekkel megismerhető, a talajparamétereket rutinszerű labor- vagy terepi vizsgálattal lehet meghatározni, nem terveznek különleges és/vagy újszerű mérnöki szerkezeteket, kipróbált töltésanyagokat használnak, még ha azok speciálisnak tekintendők is, speciális, de szabványosított geotechnikai technológiákat is alkalmaznak, a műszaki felügyelet és megfigyelés csak szokványos mérési eljárásokat igényel, az új építmény, illetve az építési tevékenység, valamint a természetes és/vagy az épített környezet közötti kölcsönhatások veszélyességét vizsgálni kell, új feladatként az 1. kategóriás építmény átalakítását vagy helyreállítását kell tervezni

64 2. geotechnikai kategória
autópályák, autóutak sík- és dombvidéki szakasza, hegyvidéki utak, hacsak más okok miatt nem soroltatnak a 3. kategóriába, 10 m-nél nem magasabb töltések és nem mélyebb bevágások, legalább megfelelő földműanyagból építhető töltések, a felső földműrész, ha teherbírása és fagyvédelme részletes talajvizsgálatok alapján tervezendő, 6 m-nél nem magasabb támszerkezetek, felszíni vízltelenítés 1 km2 feletti vízgyűjtő terület esetén, felszín alatti víztelenítés 1 m-nél kisebb vízszintcsökkenés esetén, 6 m-nél nem mélyebb munkagödrök beépített területen, 10 m2-nél kisebb hasznos keresztmetszetű föld alatti műtárgyak.

65 A talajvizsgálatok szükséges mértéke
Az útépítés által érintett, befolyásolt, valamint az elkészült út viselkedésére kiható, továbbá az építési tevékenységet befolyásoló talajkörnyezet felépítését és tulajdonságait olyan mértékig kell megismerni, hogy az építmény, illetve az építkezés, valamint a környezet geotechnikai jellegű kölcsönhatásai megítélhetők, a geotechnikai feladatok megoldhatók legyenek.

66 A talajvizsgálatok távolsága
különösen változatos rétegződés esetén a feltárásokat sűríteni kell, kedvező esetben csökkenthető a sűrűség, de felére ritkán lehet lemenni. keresztirányban ha vannak lényegesnek ítélhető változások, ha külön tervet készíteni a rézsűállékonyság, a töltésalapozás, a földmegtámasztás vagy a felszín alatti víztelenítés megoldására

67 A talajvizsgálatok mélysége
Töltés: töltésmagasság és 6,0 m Bevágás: bevágásmélység fele és 3,0 m Támfal: alapszélesség kétszerese Befogott szerkezet szerkezetmagasság E felderítési mélységek növelendők, ha alattuk még kedvezőtlen talaj várható, csökkenthetők, ha már kisebb mélységben (s alattuk) különösen kedvező talajok vannak

68 A talajvizsgálatok mélysége
Töltés: töltésmagasság és 6,0 m Bevágás: bevágásmélység fele és 3,0 m Támfal: alapszélesség kétszerese Befogott szerkezet szerkezetmagasság E felderítési mélységek növelendők, ha alattuk még kedvezőtlen talaj várható, csökkenthetők, ha már kisebb mélységben (s alattuk) különösen kedvező talajok vannak

69 Tervezési módszerek tervezés számítások alapján
a legfőbb méretezési módszer marad parciális tényezők az EC 7 nemzeti mellékletéből tervezés megelőző intézkedésekkel szokások alapján az alapvető döntések, a kiindulási megoldások földműanyag választása, fagyvédelem, rézsűhajlás tervezés próbaterhelések alapján próbabeépítések, próbatömörítések horgonyzások tervezés megfigyeléses módszerrel töltésalapozás lépcsős építéssel bevágási rézsűk állékonysága

70 Technológiai tervek, utasítások
a technológiai terv (utasítás) célja, érvényessége, az alapját képező terv, felhasználandó anyagok és minőségük, az alkalmazandó gépek, eszközök adatai, követelményei, a munkát végző személyek adatai, követelményei, előkészítő munkák, a munkaterület elrendezése, főmunkák rendje, időbeli ütemezése, műszaki felügyelet, ellenőrzések, jegyzőkönyvek, munkavédelem, környezetvédelem. Minőségtervek az alkalmas mintavétel és mérés módszerei és a gyakorisága, vizsgálati eredmények értékelésének módja és elfogadási kritériumai, a minőség összefoglaló értékelésének rendje. Minőségvizsgálat alkalmassági vizsgálatok a beépítésre tervezett anyagok és eljárások alkalmasságának bemutatására, igazolására a vállalkozó, ill. beszállítója részéről, ellenőrző vizsgálatok az elkészült földmű megfelelőségének igazolására a vállalkozó részéről, kontrollvizsgálatok a megbízó részéről a megfelelőség ellenőrzésére.

71 3. A tervezési rend és a tervek tartalma
3.2 A tervek célja és a geotechnikai tervezés követelményei 3.3 A geotechnikai szolgáltatások tartalmi követelményei A tervezők kompetenciája és kooperációja Projektfázisok és tervdokumentációk

72 2010 -

73

74

75 4. Földművek szerkezetének és építésének tervezése
4.1 Alapvető elvek, követelmények, eljárási rend 4.2 Földműanyagok osztályozása, minősítése 4.3 A földművek szerkezeti kialakítása 4.4 A földműépítés egyes technológiai részfeladatai 4.5 A földművek minőségellenőrzése Az új talajosztályozási rendszer Földanyagok minősítése és jelölése sokféle szempontból Geoműanyagok típusai, minősítése, funkciója és méretezése Földműrészek szerkezete, építése, minőségi követelményei A tömörség- és teherbírás ellenőrzésének korszerű módszerei

76 Földművek anyagának minősítése
A földműanyagok általános osztályozása A talajok (új) szabványos osztályozása A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint Építéstechnológiai célú minősítések A terep és a feltalaj minősítése A földanyagok fejthetőségének minősítése A földanyagok tömöríthetőségének minősítése Vízmozgásokkal kapcsolatos minősítések A talajok vízvezető-képességének minősítése földművekhez A talajok erózióérzékenységének minősítése földművekhez A fagyveszélyesség minősítése A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése Egyéb földműanyagok alkalmasságának megítélése Kohósalakok Újrahasznosítandó építőanyagok Származékanyagok Geoműanyagok Az alkalmazható geoműanyagok funkciói és fajtái Geoműanyagok előírandó jellemzői az egyes útépítési alkalmazásokhoz Geotextíliák erősségének osztályozása

77 A talajok minősítése a fölműanyagként való általános alkalmasság szerint
Az általános alkalmasság minősítése azt jelenti, hogy az anyag felhasználható-e a szokványos technológiák és minőségi követelmények alkalmazásával a földmű valamely részében, ill ez csak speciális kezeléssel lehetséges-e, Trr  90 % tömörségű beépítéssel tartósan biztosítja-e a szokásosan elvárt mechanikai és hidraulikai paramétereket.

78 A földműanyagként való felhasználás minősítése
M-1 Kiváló földműanyagok a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu  6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha Cu  6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3  Cu  6 és szemeloszlásuk folytonos, a vegyes szemcséjű, 5  S0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, S0,063  5 % jellemzőjű talajok, ha 3  Cu  6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 5  S0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 15  S0,063  40 % (és IP  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8  w  18 %, a finom szemcséjű talajok, 10 < IP  25 % jellemzőjű talajok, ha 10  w  20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu  3,  finom szemcséjű a 25 < IP  40 % jellemzőjű talajok, ha 12  w  24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél.

79 A földműanyagként való felhasználás minősítése
M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók a durva szemcséjű talajok, ha Cu < 3, a vegyes szemcséjű, 15  S0,063  40 % (és IP  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w  18 % a finom szemcséjű, 10 < IP 25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjű, 25<IP40 % jellemzőjű talajok, ha 8 < w < 12 %, illetve 24 < w < 28 %, az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos és/vagy változékony szemeloszlású kőzettörmelékek. M-6 Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők a finom szemcséjű, 10 < IP  25% jellemzőjű talajok, ha w  7 %, illetve w  25 %, a finom szemcséjű, 25 < IP  40% jellemzőjű talajok, ha w  8 %, ill. w  30 %, a finom szemcséjű, IP  40% jellemzőjű talajok, a közepesen és nagyon szerves talajok, a szikes talajok, a mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek, azok a talajok, melyeknek a módosított Proctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűsége kisebb rdmax < 1,65 g/cm3. A talajok besorolásakor a kitermelési és a beépítési viszonyokat is mérlegelni kell. Egy talaj besorolása javítható, ha azt a tervező speciális vizsgálatokkal meggyőzően igazolja.

80 A terep és a feltalaj minősítése
A-1 Kedvező minősítés adható, ha nagytömegű gumikerekes földmunkagéppel jól járható a terület, a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 > 15 MPa, durva szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre IC > 0,9. A-2 Bizonytalan minősítés adható, ha a terület csak néhány napos szárazság után járható gumikerekes nagy munka-gépekkel, de terepjárók és lánctalpas eszközök nedves időben is közlekedhetnek, a terep becsült vagy mért teherbírási modulusa 7,5 < E2 ≤ 15 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre 0,75 < IC ≤ 0,9. A-3 Kedvezőtlen minősítés adható, ha magas talajvíz van, csak kisebb munkagépekkel, terepjárókkal járható a terület, becsült vagy mért teherbírási modulusa 2,5 < E2 ≤ 7,5 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre 0,5 < IC ≤ 0,75. A-4 Gyenge minősítés adható, ha tartósan belvizes a terület, csak gyalogosan és speciális járművekkel járható a terület, becsült vagy mért teherbírási modulusa E2 ≤ 2,5 MPa, olyan finom szemcséjű talajok alkotják a felső 50 cm-t, melyekre IC ≤ 0,5.

81 Fagyveszélyesség

82 Kohósalak A kohósalakok általában akkor építhetők be, ha
környezetvédelmi szempontból elfogadhatóak, szemeloszlásuk a talajokéhoz hasonló mértékben állandó, szemcséik szilárdak, nem aprózódnak, a 0,125 mm alatti frakció a módosított Proctor-vizsgálat után nem lesz nagyobb, mint a döngölés előtti érték 150 %-a, az izzítási veszteségük legfeljebb 10%, vízfelvétel és -leadás után csak annyira változnak meg, hogy beépíthetőségük még nem lehetetlenül el. Előnyös lehet osztályozó berendezésekkel stabilizálni az összetételüket Az ilyen osztályozott kohósalakok kiváló töltésképző anyagoknak minősíthetők, melyeket a felső földmű-részekbe célszerű beépíteni. A kohósalakok beépíthetősége, tömöríthetősége hasonló a talajokéhoz, ennek megfelelően lehet beépítési technológiáikat és minősítésüket megtervezni, de ezeket mindig próbabeépítéssel kell véglegesíteni Minőségellenőrzésük tervezésekor gondolni kell arra, hogy teherbírásuk az idővel a hidraulikus kötés révén javul.

83

84

85

86

87 Töltéstalp kialakítása
Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről, a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról, a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről, a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.

88 Töltéstalp kialakítása
Tendertevekben megfelelő szakaszolással részletekbe menő tájékoztatás a növényzetről, letermelésének vagy meghagyásának lehetőségeiről, a talajvízről és belvízről, ezek változékonyságáról, gyakoriságáról, a terep lejtéséről, egyenetlenségeiről, a mélyedések, kiemelkedések rendezésének szükségességéről, a felszínközeli talajok állapotáról, teherbírásról ezek változékonyságáról.

89 Töltéstalp kialakítása
A töltés alatti felületen (a terepen vagy a föléje épített szemcsés talajerősítésen) általában célszerű Trr  85% tömörségi fokot és E2  20 MPa teherbírási modulust elérni, de ezeket a paramétereket általában nem kell minősítési, illetve továbbépítési feltételként előírni Ilyen feltételként elegendő azt megszabni, hogy a tömörített felszínen vagy az erősített rétegen a töltés első rétege a kívánt tömörségre beépíthető legyen Ha viszont kritikus esetben el akarják kerülni, hogy a töltésépítést a tömörítés nehézkessége és/vagy az első töltésréteg minőségének elégtelensége miatt sok helyen újra kelljen kezdeni, akkor az előbbi követelmények rendszeres ellenőrzése célszerű lehet.

90 Töltéstalp kialakítása
A terep és a feltalaj minősítésétől függően a következők szerint: a kedvező minősítés esetén a szokásos módszerekkel tömöríthető a felszín olyan mértékig, hogy rajta a töltés első rétege megépíthető, a bizonytalan terep járhatóságáról és a tömöríthetőségről célszerű próbajáratok és próbabeépítés nyomán döntést hozni vagy talajerősítést, esetleg részleges talajcserét kell alkalmazni, kedvezőtlen terepen csak georácsos (esetleg szőtt geotextíliás) talajerősítéssel biztosítható a járhatóság és a töltés tömöríthetősége, gyenge terepen speciális intézkedések szükségesek, melyeket az ilyen esetekben már bizonyosan felmerülő töltésalapozási megoldásokkal együtt kell megtervezni.

91 Töltéstalp kialakítása
A tendertervekben a pusztán csak a járhatóságot biztosító megoldásokat nem kell kötelezően előírni. Elfogadható, hogy a vállalkozó az ajánlat műszaki tervében határozza meg, hogy viszonylag kevés erősítést előirányozva kedvezőbb árral nagyobb eséllyel pályázik, viszont ezzel vállalja annak kockázatát, hogy néha nem tud dolgozni, vagy saját költségére mégis több erősítést alkalmaz, viszonylag sok talajerősítést előirányozva biztosítja a folyamatos járhatóságot, ám ezzel magasabb árat kínálva kockáztatja a munka elnyerését.

92 Töltéstest kialakítása
Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni: autópályák, autóutak és főutak esetében Trr  90 %, egyéb utak esetében Trr  88%, alárendelt jelentőségű utak esetében Trr  86 %, a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagy ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%. a megadottak értékek 4 %-os növelése szükséges, ha homok talaj esetén dmax < 1,75 g/cm3, vagy ha a 30 < IP < 40% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%.

93 Töltés felső részének kialakítása
Egyéb követelmény híján – a töltéstestekre a következő tömörségi értékeket kell előírni: a töltést tetején és a bevágás termett talaján (védőréteg alatt) Trρ  93 % a tükörszinten (a védőréteg tetején) Trρ  96 % a megadott értékek 2 %-os növelése szükséges, ha a szemcsés talaj esetén 1,75 < dmax < 1,85 g/cm3, vagy ha a 20 < IP < 30% jellemzőjű kötött talaj esetén a levegőtérfogat (ℓ) a tömörítés után ℓ < 12%

94 A duzzadás jelensége

95 Tömörségmérési módszerek
kiszúróhengeres magmintavétel anyagkitöltéses térfogatmérésl és zavart mintavétel izotópos (radiometriás) tömörségmérés dinamikus tömörségmérés penetrométeres vizsgálat statikus tárcsás terhelés dinamikus tárcsás terhelés teljes felületű tömörségellenőrzés technológia-ellenőrzés Választás talajfajtától függően a próbabeépítés alapján

96 FDVK - CCC teljesfelületű tömörségellenőrzés

97 Tömörség megállapítása
Mindegyik d értékhez dmax is egyedi vizsgálattal határozandó meg, ha nagyon változékony a talaj, ill. ha vita van. Valamely d-hoz a dmax azonosító vizsgálat, ill. az azonosító paraméterek és dmax előzetesen megállapított korrelációs kapcsolata (pl. dmax=f(U)) alapján vehető fel, ha trendjelleggel változik a talaj. Valamely d -hoz dmax közelítő azonosítás, ill. dmax előzetesen közelítőleg felmért változásai alapján vehető fel, ha trendszerűen kissé változó a talaj és kevésbé jelentős a kérdés.

98 Tömörség megállapítása
A d és a dmax halmazok hasonlítandók össze, s ekkor a tömörségi fok a paraméterű normális eloszlás elemzésével értékelhető, ha véletlenszerűen és nem elhanyagolható mértékben változik dmax is. Valamennyi d értékekhez azonos dmax veendő fel az előzetes Proctor vizsgálatok átlageredményeként, ha gyakorlatilag homogén a talaj és azonos a tömörítési technológia.

99 Tömörség értékelése terv alapján (hely, darabszám)
kiegészítő és speciális vizsgálatok szükség esetén szakértői szemle a mérések mellett nagyon fontos, személyes felelősség-vállalás elengedhetetlen statisztikai szemlélettel és módszerekkel

100 Régi utak korszerűsítése Alapkérdés: Elég a burkolaterősítés?
Kell-e földműjavítás?

101 5. RÉZSŰK ÁLLÉKONYSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA
5.1 Általános követelmények és szempontok 5.2 A rézsűállékonyság vizsgálata 5.3 A rézsűállékonyság javításának lehetőségei 5.4 Rézsűtípusok tervezési sajátosságai Lamellás vagy véges elemes állékonyságvizsgálat Állékonyságjavítás víztelenítési, geometriai és mérnökbiológiai módszerekkel, támszerkezetekkel, georácsokkal, talajszegekkel Lejtő, bevágás, szikla, töltés, -szélesítés, anyagnyerő, lerakó.

102 Általános követelmények és szempontok
rézsűk kialakításának általános követelményei állékonyságnövelő módszerek rézsűtervezésre használható módszerek tervezés során figyelembe veendő szempontok vállalható kockázat, illetve biztonság megítélése rézsűanyag állapotváltozásának figyelembevétele különböző tervfázisokban megoldandó feladatokat

103 A rézsűállékonyság vizsgálata
Törési mechanizmusok (csúszólapok) felvétele rétegződés, geometriai jellemzők, építmények Állékonyságvizsgálat módszere hatékony vagy semleges feszültségek analízise egy merev test vizsgálata, blokkos módszer, lamellás eljárás Nyírószilárdásg megállapítása kezdeti feszültségi állapot, feszültségtörténet, anizotrópia, várható feszültség- és alakváltozások, drénezés Biztonság a nyírószilárdság karakterisztikus és az egyensúlyhoz szükséges értékének hányadosa a csúszólap mindegyik szakaszán és a nyírószilárdság mindkét összetevőjében legyen, de nem feltétlenül azonos értékkel

104 A rézsűállékonyság növelésének módszerei
Geometriai módszerek az egész rézsű hajlásának csökkentése padkás, lépcsős rézsű kialakítása célszerűen változó rézsűhajlással. Víztelenítés előzetes felszíni vízrendezés, lecsapolás árokkal, szivattyúzással, felszíni vízelvezetés árkokkal, surrantókkal, csőátereszekkel, felszínalatti víztelenítés szivárgókkal, kutakkal, drénfuratokkal. Mérnökbiológiai módszerek füvesítés, dugványozás, rőzseművek,bozóttelepítés,fatelepítés. Talajerősítés geoműanyagokkal meredek rézsűhajlás biztosítása töltés szétcsúszásának, alaptörésésének megakadályozása töltésszélesítés szűk helyen Támszerkezetek támfalak befogott szerkezetek horgonyzott szerkezetek

105 Rézsűtípusok sajátosságai
természetes lejtők érintett terület, csúszásveszélyes lejtő, elkerülés (?) bevágási földrézsűk rétegződés, talajvíz, csúszástípusok, hajlás tapasztalat vagy vizsgálat alapján sziklarézsűk veszélyek: csúszás, omlás, málló anyag pergése vizsgálat: megfigyelés, összehasonlítható tapasztalat, számítás töltésrézsűk veszélyek: suvadás, szétcsúszás, alaptörés, hámlás, kimosódás megfelelő hajlás, jó anyag, georács alkalmazása, felületvédelem töltésszélesítések a szélesített töltésrész alapozása, saját stailitása a meglévő töltés és a szélesített zóna kapcsolata a kialakuló új töltés víztelenítése anyagnyerő- és lerakóhelyek elhagyás fenntartás nélkül, rekultiváció

106

107

108 A rézsűállékonyság kérdései – az ÚT 2-1.222 megközelítésmódja
A rézsűhajlás költségvonzata sokkal nagyobb, mint azt a mérnökök általában, s főként az állami földtulajdonon nevelkedettek „érzik”. Az M7 ap. ~20 m-es bevágásai közül csak egyetlen egy csúszott meg, (ez is a késői víztelenítés miatt) ami túlzott óvatosságra vall. Nagyobb kockázatvállalás is elfogadható, mert az építés alatti mozgások kezelhetők, s csúszás esetén sem fenyeget életveszély. Rendelkezésre állnak már könnyen, gyorsan kezelhető, olcsó, megbízható állékonyságvizsgáló számítógépes programok. A nyírószilárdság karakterisztikus értéke a csúszólap egészére vonat-kozó „óvatos átlagérték” lehet, s az erre elvárt biztonság 1,35. Ha a lehetséges legkisebb nyírószilárdsággal számolunk, akkor ennél kisebb biztonság is elegendő. A megfigyeléses módszer – a szomszédos rézsűkön tapasztaltakból kiindulva s a mélyítés hatásait figyelve – jól alkalmazható. A meredekebbre vett hajlás miatt fenyegető erózió elleni védekezésre ma már jó termékek (geotextília, geoháló, juta-, kókuszpokróc) vannak. Az üzemeltetés (kaszálás) lapos rézsűhajlásra vonatkozó igényét újra kell gondolni, keressük adekvát növénytelepítésben a megoldást.

109 Erózióvédő pokrócok, cellák

110 Szivárgóépítés hasított réssel

111 Szivárgó irányított fúrással összekötött fúrt kavicscölöp-sorból

112

113 Számítógépes programok
Rézsűállékonyság vizsgálata Számítógépes programok

114 6. TÖLTÉSALAPOZÁS 6.1 A töltésalapozás tervezési követelményei
6.2 A töltésalapozások tervezése 6.3 Töltésalapozási megoldások irányelvei Töltésalapozás értelmezése M7 autópályán alkalmazott összes módszer megjelenése MSZ EN Speciális mélyépítési szabványok érvényesítése (mélykeverés, mélyvibrálás, függőleges drénezés) Monitoring (süllyedésmérés követelményei)

115 Teherbírási határállapot Használhatósági határállapot
Töltésalapozás Rotációs mozgás Teherbírási határállapot (talajtörés) Használhatósági határállapot (deformáció) Süllyedés Töltés Puha altalaj Nagymértékű, egyenlőtlen és időben elhúzódó süllyedés az altalaj összenyomódása miatt

116 Töltésalapozási lehetőségek
a feladat kikerülése építésszervezési megoldások szerkezeti megoldások előzetes talajjavítások Kombinációk!

117 Töltésalapozási a feladat kikerülése
Helyszínrajzi kikerülés régen alapmegoldás volt, ma egyre kevésbé lehetséges, sőt… Kiemelés műtárgyra a fenntartók idehaza kevésbé kedvelik, pedig talán… Teljes talajcsere nagy volumenben alig lehetséges, kis vastagság esetén célszerű

118 Töltésalapozás Építésszervezési megoldások
Többlettöltés Lépcsős építés

119 Töltésalapozás Szerkezeti megoldások
Töltésmagasság optimalizálása (3-4 m) dinamikus hatások már nem érik az altalajt süllyedés még nem túl nagy talajtörés veszélye viszonylag csekély kiegyenlíti az alsó és felső egyenetlen hatásokat Töltéssúly csökkentése süllyedés és talajtörés ellen is jó geohab (nem tartós) pernye (1 g/cm3 sűrűség) égetett agyaggömböcskék kikönnyítés csövekkel Geoműanyagok alkalmazása talajtörés csökkentésére erős georács, geotextília (~100 kN/m) geocella Töltésrézsű laposítása osztó-nyomópadkával is kialakítható csak a talajtörés ellen hatékony

120

121 Töltésalapozás Talajjavítások
Vibrációs mélytömörítés Döngöléses mélytömörítés Hagyományos talajcsere Kavics- cölöpözés Dinamikus talajcsere Szalag- drénezés Mély- keverés Jet- habarcsosítás Vákuumos konszolidáció

122

123 MENARD agyag-iszap homok-kavics kréta mállott kőzet ter- helés 5 10 15
5 10 15 20 25 30 mélység m MENARD ter helés

124 Függőleges drénezés Alkalmazási kör Szalagdrén-követelmények
lassú konszolidáció, de nem kirívó süllyedés várható konszolidálódó réteg vastag és/vagy mélyen van, a kritikus réteg különösen kis áteresztőképességű kövér agyag, a mechanikai jellemzők javítása nem szükséges, vagy nehéz Szalagdrén-követelmények hossz 25 m, szélesség 100 mm, vastagság 5-10 mm lehet, min. szakadónyúlás > 2%, min. szakítóerő > 1,5kN, 5 éves ellenállás vegyi jellemzőkkel szemben, megfelelő vízszállítóképesség (a fenti méretek jók), megfelelő szűrőképesség (jellemző szűrőnyílás > 0,08mm) Tervezési-kivitelezési követelmények távolság 1,0-2,5 m számítás alapján, letűzés csak nyomással, vízzel töltött csővel 15 cm pontossággal, fenn 50 cm szivárgópaplanba kötelező 25 cm-t befogni

125 Süllyedésmérés Szükségessége Méréshelyi adatlap Mérésterv
süllyedés > 20 cm 90 % konszolidáció ideje > 3 hónap Méréshelyi adatlap talajadottságok, töltésméret, töltésszerkezet töltésalapozási technológia számított süllyedés, konszolidáció Mérésterv eszköz, pontosság, gyakoriság kritériumok Mérésértékelés mért adat mennyire illeszkedik a várthoz mi várható, szükséges-e valamilyen beavatkozás mikor legyen a következő mérés

126

127 7. Támszerkezetek 7.2 Támfalak típusai és tervezésük alapjai
7.1 Általános tervezési követelmények és szempontok 7.2 Támfalak típusai és tervezésük alapjai 7.3 Befogott támszerkezetek 7.4 Horgonyzott szerkezetek Súlytámfal, szögtámfal, vasalt talaj, szegezett talaj, gabion, máglyafal Befogott cölöpfalak és szádfalak (résfalak) Horgonyzott szerkezetek MSZ EN Erősített töltés szabvány érvényesítése Ökölszabályok, méretezési követelmények

128 Erősített talajtámfalak
Hátrahorgonyzott cölöpfal

129 Támfalak tervezési követelményei
a támszerkezet és a fal körüli földtömeg ne veszítse el általános állékonyságát, a támszerkezetről a talajra jutó hatásokat a talaj teherbírási határállapot bekövetkezése nélkül viselje, a támszerkezet elemei és a határoló talaj között szükséges kapcsolatok teherbírása ne merüljön ki, a támszerkezet elemei viseljék el a rá ható igénybevételeket, a támszerkezet és a környező talaj alakváltozásai, elmozdulásai az út használatát, a támszerkezetet és környező építményeket ne veszélyeztessék, veszélyes lokális szemcsemozgások a támszerkezetben és határoló felületein ne következzenek be, a támszerkezet felülete esztétikus legyen és a környezethez jól illeszkedjék, a támszerkezet kivitelezési technológiája feleljen meg a körülményeknek, a támszerkezet fenntartása ne követeljen különleges teendőket.

130 Máglyafal

131 Máglyafal Geometriai kialakítás
az alsó szélesség általában legalább a falmagasság 50 %-a legyen, (igazoló számítás esetén sem csökkenthető 25% alá), így szükség esetén a fal alsó része több, egymás mellé épített cellából is állhat, a fal felfelé keskenyedhet, ami cellák elhagyásával vagy keskenyebb elemek alkalmazásával oldható meg, de az előbbi szélességi követelmény a felső, gyengített részeken is betartandó, általában kb. 5:1 hajlású ferde homlokfelülettel hátradöntve, vagy (közel) függőleges síkokkal lépcsősen építendő, hogy az elemek közeibe növényzetet lehessen telepíteni, a falelemek leghosszabb mérete általában 2,0 méternél nagyobb, legkisebb mérete pedig 10 cm-nél kisebb ne legyen.

132 Máglyafal Falelemek kialakítása
a falak előre gyártott vasbeton hossz- és keresztgerendákból (futó- és kötőelemekből) vagy sarok-merev keretelemekből állhatnak, fa- és egyéb más anyagú elemek csak tartósságuk és teherbírásuk külön igazolása esetén alkalmazhatók, a csomópontjaikat úgy kell kiképezni, hogy a hosszgerendák keresztirányban ne mozdulhassanak el (a falszélesség ne változhasson), a csomópontokba az elemek közé ágyazóhabarcs (esetleg csak homok) vagy rugalmas alátét kerüljön, általában monolit sávalapra kell alapozni őket, de 4 m falmagasságig kedvező altalaj esetén az alapozás elhagyható, a fal háttöltését nem kell vízteleníteni, viszont az alap környezetének víztelenítését meg kell oldani, a cellákat kitöltő földanyag jól tömöríthető, jó vízvezető, szemcsés anyag legyen, legalább 25° belső súrlódási szöggel, az anyagok minősége és a felületük védelme a hely klimatikus adottságainak és a várható vegyi hatásoknak is feleljen meg.

133 Máglyafal Méretezési követelmények Méretezési módszerek
a csomóponti kapcsolatok a vízszintes erőkkel szemben ellenállnak, a falelemek elviselik a rájuk ható húzó és hajlító igénybevételeket, a falelemek alakváltozásai nem lépik túl a megengedhető mértéket, a hátfal felé eső csomópontokban nem emelkedhetnek fel a falelemek. Méretezési módszerek a falelemek terheit a fal hátoldalán az arra ható aktív földnyomásból, a belső oldalakon a cellák anyagának silónyomásából kell meghatározni, a falelemek és kapcsolataik terhelhetőségét általában célszerű próbaterheléssel is megállapítani, a felemelkedés veszélyének elkerülése igazolható annak kimutatásával, hogy a földnyomásból és a fal önsúlyából ható eredő a fal egyetlen keresztmetszetében sem lép ki a belső magból, faelemek esetében különös gondossággal kell vizsgálni a nedvességtartalom változásának és a faanyag kúszásának hatásait is.

134 A támszerkezetek két vonatkozása az ÚT 2-1.222-ben
Támfal vagy rézsű ? a magyar dombvidékekhez inkább a bokros, erdős rézsű illik, kőburkolatú támfalak sziklás hegyvidékre valók, Ausztria szinte csak „bezöldített” máglyafalakat épít, nálunk az üzemeltető viszolyog a növényzettől, bevágásokat támasztunk meg töltésbe való szerkezetekkel, az építéshez kinyitott bevágás gyakorta véglegesen is jó lenne, támszerkezet esetén is az általános állékonyság lehet a meghatározó, csúszásveszélyes rézsűt csak magas támszerkezet tud stabilizálni, az előírás preferálja a rézsűt. A támszerkezetek tartósságáról… az Alpokban (főleg a vasutak mentén) éves támfalak vannak, de például a pesti partfalak is hasonló korúak, támszerkezetet nem egyszerű felújítani vagy javítani, a víztelenítés „örökös” működése kétséges, a betonelemek esetében a „kitettség” jelentősége mára világossá vált, az acélelemek korrózióját, a faszerkezetek térfogatváltozását és a műanyagok öregedését még újra kell értékelni, az előírás az ajánlott 100 év élettartam alatt csak felületjavítást és tisztítást tart elfogadhatónak.

135

136 ÚT 2-1.222 - Útügyi előírás Kinek? Milyen célra?
Nem csak, nem elsősorban a geotechnikusok számára! Nem csak, nem elsősorban a tervezők számára! A geotechnikai tervezők (talán) többet tudnak ennél, számukra az előírás minimumkövetelmény, útmutató, checklist, hivatkozás, segítség a tervezői szabadság és felelősség elsődlegessége mellett. A konkrét projekt tekintetében a konkrét terv az irányadó, nem az előírás, de a terven számon kell kérni az előírás követelményeinek teljesítését. A geotechnikai tevékenység szabályozása az útprojektek illetékesei számára Tulajdonos – Finanszírozó - Építtető - Hatóság – Tendereztető – Mérnök Geotechnikus - Úttervező Fővállalkozó – Alvállalkozó – Beszállító – Üzemeltető A szabályozás a szakma védelme is a megrendelővel (a politikával) szemben, feltéve, hogy az „elég” jó és feltéve, hogy a szakma azt betartja.


Letölteni ppt "Szepesházi Róbert Széchenyi István Egyetem ÚT 2"

Hasonló előadás


Google Hirdetések