Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA

Az előadások a következő témára: "Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA"— Előadás másolata:

1 Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA
Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA 2011. NOVEMBER 5. LMP_IN101K3

2 TARTALOM Inklúzió – integráció Rendszerszemlélet Kompetenciák Megváltozott pedagógusszerepek - együttműködés

3 ÚJ TRENDEK a nemzetközi és hazai pedagógia elméletében és gyakorlatában (integráció-inklúzió)
Dokumentum az inkluzív (befogadó) iskolai oktatásról (kiemelések) (1994. UNESCO Spanyolország) Az inklúzió az oktatásban emberi jog. Minden gyermeknek egyformán értékes és azonos a státusza. Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív. Az integrált oktatás az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet és kialakulhasson a befogadó társadalom. A tanulási nehézségekkel és fogyatékos emberek teljes integrációja feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inkluzív oktatásban. Az esélyegyenlőség megteremtésének pedagógiai megközelítésében a két leggyakrabban használt fogalom az integráció és az inklúzió.

4 GYERMEKEK A KÖZOKTATÁSBAN
Tanulási nehézségekkel küzdők Tanulásban akadályozottak Kivételes képességűek HH Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

5 SNI – OECD definíció OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) statisztikai célból határozta meg az alábbi kategóriákat: A: súlyos képességzavarok (disabilities): orvosi vizsgálatokkal kimutatható organikus patológiás (szenzoros, motoros vagy egyéb neurológiai) eltérések B: nehézségek (difficulties): viselkedési, emocionális rendellenességek, specifikus tanulási nehézségek C: hátrányok (disadvantages): szociális, kulturális, nyelvi hátrányok D: tehetségek (abilities): átlagos értéket meghaladó képességek, teljesítmények

6 ÚJ TRENDEK A NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PEDAGÓGIA ELMÉLETÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN (integráció-inklúzió)
„Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.” (Illyés S., 2000) Az inklúzió (befogadás) fogalma: „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996)

7 PARADIGMAVÁLTÁS A PEDAGÓGIÁBAN INTEGRÁCIÓ - INKLÚZIÓ
Az integráció - a fogadás, az inklúzió – a befogadás kifejezésekkel értelmezhető. Fogadó iskolában: a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van különleges igényeit nem veszik figyelembe beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) iskola: oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Csányi Yvonne: Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. Budapest, 2001. Potts, P. [ed.] (2003), Birmingham

8 MIBEN MÁS AZ INKLUZÍV PEDAGÓGIA?
Az inkluzív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége. Az integratív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése. Az inkluzív pedagógia alkalmazása figyelembe veszi a teljes oktatási rendszer elemeit, vizsgálja a kapcsolatrendszer összefüggéseit. Ilyen értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok, a tevékenységek, az osztályban lévő körülmények stb. együttesével jellemzik. Kiemeli a tanárok felelősségét, az együttműködés szükségességét, és módszertani kultúrájuk újragondolását. European Agency – 2008.

9 MILYEN A JÓ INKLÚZIÓ? A gyermekek jól érzik magukat, megerősödik önbecsülésük, sikeresen tanulnak és fejlődnek; Megvalósul az egyén tanulását akadályozó problémák feltárása; Adekvát pedagógiai, oktatásszervezési és eszköztámogatási válaszok születnek; A befogadás és kölcsönös segítőkészség értékei uralkodnak; A pedagógusok rendelkeznek pedagógiai módszertani felkészültséggel; A célok és az elvárások alkalmazkodnak a gyermekek tanulási lehetőségeihez és szükségleteihez; Nincs kirekesztés, kizárás a tanulásból, a tanulócsoportok és iskolák életéből; Az SNI gyermekek és az őket nevelő pedagógusok számára hozzáférhető a pedagógiai szakmai támogatás biztosítása; A szülők aktív bevonása partneri viszony kialakítása.

10 A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI
Tanári attitűdök: szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége A tanárok szakmai hozzáértése: gazdag módszertani repertoár, megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez Támogató környezet óvodán, iskolákon belül és kívül: intézményvezető, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről Egyértelmű kormányzati politika és ennek megfelelő finanszírozási rendszer

11 MEGOLDANDÓ FELADATOK Valamennyi képzési rendszerben az integrált/inkluzív képzési formák meghonosítása. Az integrált/inkluzív oktatási formák elterjesztése a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben is. A pedagógusképzésben, a továbbképzésekben, a megfelelő kompetenciák kialakítása. Növelni és fejleszteni az SNI-s fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát. Javítani kell az SNI-s személyek hozzáférését, részvételi arányukat a felsőoktatásban. Bővíteni az SNI-s fiatalok által tanulható szakmák körét.

12 SZÜKSÉGES VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK
A FEJLESZTÉSRE SZORULÓ ÉS A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSRA SZORULÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN: SNI körének meghatározása (OECD) Különleges gondozás tágabb körébe tartozók ellátásának megszervezése A szűrések megszervezése A diagnózis és a fejlesztési irányok kérdésköre Az ellátás kereteinek és tartalmának meghatározása

13 A VÁLTOZÁS MEGTERVEZÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
OBJEKTÍV TÉNYEZŐK SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK Az iskola épülete, színterei A nevelőtestület szemlélete A tanterem berendezése Az adott pedagógus személyiség Speciális taneszközök Speciális módszerek Hagyományos taneszközök Alkalmazott tanterv, tananyag Gyógyászati segédeszközök A gyógypedagógus Az osztály létszáma A csoport- és osztálytársak A tanuló adottságai, személyisége és képességei A tanuló családja, szociokulturális háttere

14 RENDSZERSZEMLÉLETŰ HUMÁNÖKOLÓGIAI MODELL A PEDAGÓGIÁBAN
a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)

15 A HUMÁNÖKOLÓGIAI RENDSZER SZINTJEI
A gyermek fizikai-biológiai állapota A gyermek intrapszichés szintje A gyermek interperszonális kapcsolatai A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. A gyermek lakóhelyi környezete A gyermek kultúrája, mint identitás A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

16 ÖKOLÓGIAI MODELL

17 A HUMÁNÖKOLÓGIA MODELLRE ÉPÍTHETŐ FEJLESZTÉSI SÉMA

18 A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSEI
a társadalmi szükségletek - a hasznosság oldaláról; a személyiség tudatos fejlesztéséből indul ki. Az Európai Referencia Keretrendszerben definiált kulcskompetencia Az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége. Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. Elemei: ismeret, készség, attitűd. Tehát: A kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődése és a sikeres munkavállalása érdekében. A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére.

19 A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA
az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.”

20 FEJLESZTÉSEK A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉSEK ELINDÍTÁSÁRA (NFT)
Az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. Célkitűzés: A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci esélyeket.

21 KULCSKOMPETENCIA tudás + képességek + attitűdök alkalmazás ismeretek
A kompetenciafejlesztés feltételei ismeretbe ágyazott képességfejlesztés ismeretátadás túlméretezett tananyag reális tananyagmennyiség pedagógusközpontú, egységes módszertan tanulóközpontú, differenciált módszertan tevékeny tanulói magatartás passzív tanulói magatartás

22 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005
KULCSKOMPETENCIÁK NEMZETI ALAPTANTRV KULCSKOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 1. Anyanyelven folytatott Anyanyelvi kommunikáció kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott Idegen nyelvi kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és Matematikai kompetencia alapvető kompetenciák a természet- és Természettudományos komp. műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása A hatékony, önálló tanulás 6. Interperszonális, interkulturális, Szociális és állampolgári szociális és állampolgári kompetencia kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség Esztétikai-művészeti tuda- tosság és kifejezőképesség

23 A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője
Hagyományos program Kompetencia alapú program Mire alapoz? A tartalomra A kompetenciára Célkitűzései Általánosak Specifikusak Mi áll a középpontban? A tanítás A tanulás Milyen orientációjú? Elméletorientált Gyakorlatorientált Milyen haladásra készül? Csoportos Egyéni Mire tervez? Időegységre Teljesítményre Értékelése Általános szempontú Teljesítmény szempontú

24 MI SEGÍTHET KIALAKÍTANI A GYERMEKBEN A KOMPETENCIA ÉRZÉSÉT?
Optimális kapcsolat Lehessen mindenki önmaga Önbizalom Reális elvárások Iskolán kívüli környezet

25 MILYEN A JÓ KAPCSOLAT? Megfelelő interakció, aktív párbeszéd
Gyerekek igényeinek, kívánságainak, érdeklődésének felismerése Véleményük meghallgatása Közös munka, egymás segítése, elismerése „Személyes szinten” kölcsönös tisztelet és bizalom

26 LEHESSEN MINDENKI ÖNMAGA!
Tekintsünk mindenkit önmagának, fogadjuk el a természetes különbségeket! Adjunk időt a gondolkodásra, elmélkedésre! Dolgozzunk az egész osztállyal, interaktívan kis csoporttal, és alkalmazkodjunk az egyes tanuló igényeihez is! A munka és tanulás ütemét igazítsuk az egyénekhez. Diákok önbizalmának, önbecsülésének erősítése.

27 FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGTERÜLETEK
Kognitív képességek Kommunikációs képességek Szociális képességek Motoros képességek Kreatív képességek Orientációs képességek

28 A PEDAGÓGUS ELVÁRÁSAI Elvárásaink legyenek összhangban a gyerekek képességeivel és adottságaival! Az elvárásainkat tegyük egyértelművé! Fontos szerepe van a módszereknek, az értékelésnek, és az osztályszervezésnek.

29 PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE
Módszertani kultúra fejlesztése a kompetencia alapú oktatásra: Tanórai differenciálás, Kooperatív tanulás, Projekt pedagógia, Alternatív pedagógiák, Drámapedagógia, Hatékony tanulói megismerési technikák, Szöveges értékelés Multikulturális tartalmak, Óvoda – iskola átmenet, Szakmai önismeret.

30 A TANÁRI SZEREP ÁTALAKULÁSA
Irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. A mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, a diákok partnerévé válik. A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.

31 MIRE KÉSZÍT FEL A TANÁRKÉPZÉS? AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANÁRI KOMPETENCIÁK
A tanulói személyiség fejlesztése A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése A pedagógiai folyamat tervezése A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamat szervezése és irányítása A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása Szakmai együttműködés és kommunikáció Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

32 KOMPETENCIÁK A TANÁRKÉPZÉSBEN
TUDÁS ÖSSZEFÜGGŐ RENDSZERE KÉPESSÉGEK NÉZETEK, ATTITŰDÖK A képzés várható eredménye: a kompetenciák mérhető, értékelhető formái, elemei osztálytermi tevékenységben, tanítási helyzetben megjelenő: DÖNTÉSEK SZTENDERDEK INDIKÁTOROK

33 SZEMLÉLETVÁLTÁS A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN
Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége Szegregáció helyett integráció/inklúzió Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén csoportok, individuális alkalmazkodás Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok tágulása Tömegintézmények helyett tanuló- és lakóközösségek Intézmények helyett családi háttér

34 A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SORÁN
Kiemelések az Irányelvből: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést végez.

35 A TÖBBSÉGI PEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
Kiemelések az Irányelvből: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti pedagógiai munkájába; alternatívákat keres egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai munkájába.

36 MIRE VAN SZÜKSÉG? Befogadó szemlélet Elfogadó attitűd
Szakmai együttműködés Professzionális szakértelem

37 INKLÚZIÓS INDEX – BEFOGADÓ ISKOLA
A befogadó pedagógiai PROGRAM megalkotása GYAKORLATÁNAK megszervezése A befogadó iskola mindennapi a befogadó SZEMLÉLET kialakítása

38 FELHASZNÁLT IRODALOM:
Szakmai vezető: Kapcsáné Németi Júlia: ADAPTÁCIÓS KÉZIKÖNYV – Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008. Dr. Csányi Yvonne – Fótiné Hoffmann Éva – Kereszty Zsuzsa – Nagyné Dr. Kovács Ildikó – Willumsen, John (szerk.): INKLÚZIÓS TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a magyarországi pedagógusképzés számára – Oktatási segédanyag. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Némethné Tóth Ágnes: TANÁRI ATTITŰDÖK ÉS INKLUZÍV NEVELÉS –– Magyar Pedagógia 109.évf. 2.szám (2009) KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária (alkotószerk.): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Budapest, Educatio,SuliNova, 2008.

39 (Szent-Györgyi Albert)
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

40 Köszönöm a figyelmet!