Bevezetés a mediáció gyakorlatába 8. előadás november 26.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a mediáció gyakorlatába 8. előadás november 26."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a mediáció gyakorlatába 8. előadás 2009. november 26.
Vendégelőadó: Kónya Anna, mediátor, tanácsadó

2 Tartalom Szerepfelfogás Hibák Mediációs eljárás
Fogalom Összehasonlítás más módszerekkel Az eljárás alkalmazása, lehetőségei Az eljárás szakaszai Funkciói Különgyűlések okai Különgyűlések stratégiai és etikai problémái Nyitó nyilatkozat Ellenőrző lista A megegyezés elérésének vastörvényei A mediátor szerepei, eszköztára Konfliktusok Konfliktuskezelés öt módja (Thomas Kilmann-teszt alapján)

3 MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD
3

4 MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

5 MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

6 MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

7 MEDIÁTORI SZEREPFELFOGÁS, ATTITŰD

8 „HALÁLOS” HIBÁK

9 „HALÁLOS” HIBÁK

10 „HALÁLOS” HIBÁK

11 „HALÁLOS” HIBÁK ELKERÜLÉSE
Szereppel való azonosulás Tudatosság Gyakorlás Visszajelzés kérése

12 A mediáció fogalma A „mediare” szó jelentése : középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni Speciális konfliktuskezelési módszer Lényege: Két fél vitájában Mindkét fél közös beleegyezésével Egy semleges, harmadik fél, (a mediátor) jár közben.

13 Mi a mediáció? Problémamegoldó folyamat
Segít tisztázni a konfliktus természetét Segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő A megegyezés feltételeiről a felek döntenek Önként vállalt folyamat 13

14 Mediáció és más konfliktuskezelő módszerek (1)
A konfliktuskezelő módszerek tartománya és a harmadik fél beavatkozásának mértéke Legnagyobb közbeavatkozás Döntőbíráskodás Tárgyalás Agresszió Elkerülés Mediáció Pereskedés Legkisebb közbeavatkozás

15 Mediáció és más konfliktuskezelő módszerek (2)
A vitázók tevékenysége A harmadik fél tevékenysége Döntéshozók Tárgyalás Közvetlen megegyezés, győztes/győztes, győztes/vesztes nincs Maguk a felek Mediáció Megegyezés-győztes/győztes Kommunikációt támogat, szerkezeti keret, folyamat, konfliktuskezelés A résztvevő felek Döntőbírásko- dás Információk, bizonyítékok, ötletek az ügyről Szerkezeti keret, mérlegelés, végső döntés győztes/vesztes-győztes/győztes megoldás között A döntőbíró-felsőbb hatóság Pereskedés Információk, ügyvédek, saját állásfoglalás Szerkezeti keret, meghallgat, mérlegel, ítéletet hoz Bíró vagy főbíró- felsőbb hatóság

16 A mediációs eljárás Alkalmazása: Két vagy több fél közötti érdekellentét vagy nyílt konfliktus A résztvevők nem tudják konstruktívan vagy belátható időn belül megoldani Szükség van a kapcsolat, további együttműködés fenntartására 16

17 A mediációs eljárás Előnye Korlátja Hosszú távú változást eredményez
Konfliktushoz fűződő viszony változik Konfliktuskezelési gyakorlat, szemlélet, attitűd változik – viselkedésmódosulás Korlátja Nem ad választ mindenre Nem alkalmazható minden esetben (pl. komoly zaklatás, erőszak)

18 Mediációs eljárás szempontjából
Legelőnyösebb körülmények Fontosak a kapcsolatok Kompetensnek maradni a végeredményt illetően Fontos az idő, és a bizalom Igény a feszültségek csökkentése Gátolt kommunikáció Erőforráshiány (tárgyalókészség, bizalomhiány) Szükségletnyomás A felek személyes biztonsága garantált Speciális problémák-felek képesek megoldani Önkéntesség

19 Mediációs eljárás szempontjából
Legkedvezőtlenebb körülmények Hatalmi erőeltolódás Felsőbb hatóság szükséges a döntéshez Jogi eljárás folyamatban Alapvető jogok veszélyeztetése Felek nem érzik biztonságban magukat Nem akarnak, vagy nem tudnak részt venni a tárgyaláson Szélsőséges, merev álláspontok

20 A mediációs eljárás szakaszai
A szemtől szembeni mediáció előzményei 1. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat az egyik féllel, bizalom elnyerése 2. Szakasz Kulcsfeladatok: Az első kapcsolat a másik féllel, bizalom elnyerése 3. Szakasz Kulcsfeladatok: Felkészülés a viták megoldására 20

21 A mediációs eljárás szakaszai
A szemtől szembeni mediáció 4. Szakasz Kulcsfeladatok: Előkészítés, probléma meghallgatása 5. Szakasz Kulcsfeladatok: A probléma feltárása 6. Szakasz 7. szakasz Kulcsfeladatok: Megegyezés kialakítása Kulcsfeladatok: Lezárás, utókövetés 21

22 A mediálás/közvetítés funkciói
Ügyrendi Összekötői Érdemi 22

23 Ügyrendi funkciók Előzetes találkozók előkészítése
Találkozók szüneteltetése Együttes-, különálló-, és csúcstalálkozók előkészítése A találkozók hangulatának és tartalmának befolyásolása Ülések levezetése, és a rend fenntartása Sorrendi tárgyalás, és a kérdések csoportosítása Szakbizottság felállítása Kérdések elnapolásának megszervezése

24 Összekötői funkciók Kommunikációs csatornák megnyitása
Információtolmácsolás és – továbbítás A felek által előterjesztett alternatív megoldási módok feltárása Merev álláspontok továbbítása A megegyezési készség továbbítása Nyilvánosságra hozatal A lépések továbbítása a felek között

25 Érdemi funkciók A felek prioritásainak meghatározása
A tényszerűség megállapítása Szélsőséges álláspontok enyhítése Megegyezési szokás kialakítása Részletes ajánlatok tétele A holtpont következményeinek és a fennmaradó témák értékének mérlegelése Ajánlattétel Az egyezmények véglegesítése, ratifikálása A megállapodás ellenőrzése

26 Különgyűlések okai Kapcsolattartási problémák
Mediációs folyamat problémái Tartalmi problémák

27 Kapcsolattartási problémák
Különgyűlések Kapcsolattartási problémák Összehívás okai Célok Erős érzelmek Gőz kiengedése, lehiggadás Félreértések Tisztázás Kommunikációs stílus Tudatosítás, Kommunikációs forma -szándékok 27

28 Mediációs folyamat problémái(1)
Különgyűlések Mediációs folyamat problémái(1) Összehívás okai Célok Nem kellően tisztázott problémák Egyértelmű problématisztázás Teendők kidolgozatlansága Eltérés a megállapodástól Prioritások Tennivalók Emlékeztetés Eltérő munkastílusból fakadó problémák Különböző tárgyalási módok előnyök, hátrányok megfelelő Paradigmaváltás Mediáció üteme Ellenőrzés Módosítás 28

29 Mediációs folyamat problémái (2)
Különgyűlések Mediációs folyamat problémái (2) Összehívás okai Célok Kételkedés a folyamat sikerében, fenyegetőzés (jogi eszközök) Kétségek megfogalmazása Aktív megoldáskeresés Szinkronitás hiánya, eltérés Újratervezés, stratégia egyeztetése 29

30 Különgyűlések Tartalmi problémák (1) Összehívás okai Célok
Nincs elfogadható megoldási lehetőség Akadályozó tényezők felkutatása A megoldási lehetőségek elfogadhatatlanok Javaslatok módosítása az érdekek mentén Egymástól nagyon távol álló lehetőségek Szélsőséges állásfoglalások finomítása 30

31 Különgyűlések Tartalmi problémák (2) Összehívás okai Célok
Nincs egyetértés a megtárgyalandó problémákban Pozícióharc Összetett javaslatok kidolgozása Nyerő/vesztő helyzet azonosítása Elrugaszkodott állásponthoz való ragaszkodás Visszajelzés Realitás tudatosítása Presztízsmegóvás Összekapcsolt problémák Problémák szétválasztása 31

32 A különgyűlések stratégiai és etikai problémái
Mennyire irányítson a mediátor? A szövetségkötés veszélyei és a gyanakvás kezelése Milyen határai vannak a bizalomnak? A mediátorokat manipulálni akaró résztvevők

33 A közvetítés nyitó nyilatkozata
Céljai Hitelesség, nyíltság és az eljárás kézbentartásának megalapozása A közvetítő folyamat és a felekre vonatkozó követelmények elmagyarázása A közvetítő szerepének és a közvetítési folyamatnak a tisztázása

34 A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista)
Mutassa be magát! Utasítson el mindenfajta részrehajlást vagy elfogultságot! Tudja meg az összes, a teremben lévő személy nevét, címét, és azonosítsa a szerepüket, hatáskörüket! 34

35 A közvetítés nyitó nyilatkozata (Ellenőrzőlista)
Magyarázza meg a közvetítési folyamatot és a saját jogkörét! Vázolja fel a lépéseket! Kezdje meg a közvetítő tárgyalásokat vagy a meghallgatást! 35

36 A megegyezés elérésének vastörvényei
Mindenki megpróbálja elkerülni a döntéshozatalt. Minden vitának egyszer vége szakad. Semmilyen megegyezést nem vállalnak bizalom hiányában.

37 MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? Pozitív hangulatot teremt.
Viselkedési normákat állít fel. Megmagyarázza az eljárásokat. Megismerteti a feleket a folyamattal. Irányítja a folyamatot és a felek közötti párbeszédet. Mindkét fél szemszögéből figyelembe veszi a vitapontokat, tényeket stb. Segíti a feleket az egymás helyzetének kölcsönös megértésében. Lehetőséget teremt a párbeszédre, (vitapontok megvilágítása, nyilvánosság elé tárása).

38 MIT CSINÁL A KÖZVETÍTŐ? Bíztatja a feleket az ötletek kidolgozására.
Megvizsgálja a felek által kezdeményezett megoldások érvényességét. Csökkenti a felek közötti véleménykülönbséget. Segédkezik a döntéshozatal megkönnyítésében (pl. döntések számának csökkentése). Feljegyzi és véleményezi az elhangzottakat és a felvetett véleményeket. Összegzi az elhangzottakat, így elősegíti a haladást. Megkönnyíti az írott megállapodást. Ha nincs megállapodás, nyitva hagyja az utat, illetve új lehetőségeket mutat.

39 A MEDIÁTOR SZEREPEI Kibékítő Előmozdító Forrásbővítő Tolmács/fordító
Edző/coach Igazságvizsgáló 39

40 A KÖZVETÍTŐ ESZKÖZTÁRA
Önismeret Tágabb értelemben emberismeret (életszemlélet) Saját működés, hatás ismerete Képesség az önreflexióra Kommunikációs technikák Testbeszéd-metakommunikáció Aktív odafigyelés Nyitott kérdések Visszaidézés (tükrözés) Átfogalmazás Átkeretezés Összefoglalás Empátia Tárgyalástechnika Asszertivitás Visszajelzés módszertana

41 MI A KONFLIKTUS? 41

42 KONFLIKTUS ÉS ÉRZELMEK
42

43 A KONFLIKTUSOK ALAPIGAZSÁGAI
Csak a megoldatlan konfliktusok veszélyesek. Konfliktus elmélyülésének oka, hogy a felek nem ismernek eszközt a megoldásra. A vitában résztvevők alapvetően jobb döntésekre képesek saját életük körében, mint bármilyen külső tekintély. A döntések hatékonyabbak, ha tudatosul a résztvevőkben, hogy mit éreznek, mit okozott bennük a konfliktus. Megállapodás betartása függ a folyamattal való azonosulástól. Egy-egy mediáció, egyben tanulási folyamat is. 43

44 POTENCIÁLISAN DESTRUKTÍV ÉS KONSTRUKTÍV KONFLIKTUSOK
Összetevők Kombinációk és körülmények Szikra A gőz kiengedése Lehűlés Hídverés Összejövetel A problémamegoldás folyamata Megoldás Felkészülés a jövőre Füstölgés A lángok felszítása A tűz táplálása Lobogó tűz Robbanás A kiadások számbavétele A károk helyreállítása 44

45 A KONFLIKTUSOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI
Kölcsönös kapcsolat- kölcsönös befolyásolás Ellentétes álláspont- célok egymást kizárják A konfliktus akkor lép életbe, ha bármelyik fél annak minősíti a helyzetet Explicit konfliktusok: Ugyanarról a kérdésről ellentétes vélemények Jó esély a megegyezésre Implicit konfliktusok: Maga a probléma különbözik Hosszabb folyamat- problémaszűkítés- közös szempont megtalálása

46 1. Kapcsolatok, viszonyok 2. Eltérő értékek 3. Információs eredetű
KONFLIKTUSOK OKAI, FORRÁSAI (MOORE) 1. Kapcsolatok, viszonyok 2. Eltérő értékek 3. Információs eredetű 4. Strukturális eredetű 5. Érdek alapú 46

47 A PROBLÉMA-/KONFLIKTUSMEGOLDÁS FOLYAMATA (A „megoldó kör”)
A probléma/konfliktus meghatározása Nem: KEZDD ELÖLRŐL AZ EGÉSZET!!! Strukturálás Igen: SIKER! MINDEN RENDBEN? Tények, Szereplők, Érdekek meghatározása, Álláspontok tisztázása Az eredmény értékelése Megvalósítás Érzelmek, hiedelmek, ideológiák leválasztása A cselekvés megtervezése Megoldási módok felhalmozása A legjobb megoldás kiválasztása

48 A KONFLIKTUSKEZELÉS ÖTFÉLE MÓDJA Thomas-Kilmann teszt értékelése
VERSENGŐ PROBLÉMAMEGOLDÓ magas KOMPROMISSZUM- KERESŐ Önérvényesítés ELKERÜLŐ ALKALMAZKODÓ alacsony alacsony magas Együttműködés 48

49 Felhasznált és ajánlott irodalom
E. Aronson: A társas lény (KJK) C. G. Jung: Lélektani típusok (Európa) C. G. Jung: Emlékek, álmok, gondolatok (Európa) C. G. Jung: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába (Európa) G. Moss: Az eredményes kommunikáció kézikönyve (Bagolyvár) Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés (Múzsák Kiadó) A. Pease: Testbeszéd (Park Kiadó) V. Pfeiffer: Pozitív gondolkodás (Hunga Print) Dr. Marshall B. Rosenberg: A szavak ablakok vagy falak - az erőszakmentes kommunikáció (Agykontroll Kft.) Székely György: Győzelem, vesztesek nélkül (3K) H. Weiss: Hogyan bánjunk nehéz emberekkel? (Park Kiadó) Barcy M.-Szamos E: „Mediare necesse est” (Animula Kiadó) F. Strasser-P. Randolph- Mediáció-a konfliktusmegoldás lélektani aspektusai 49