A fogyatékosság kezelése

Az előadások a következő témára: "A fogyatékosság kezelése"— Előadás másolata:

1 A fogyatékosság kezelése
Aa) Komponens Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment TÁMOP / „Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában A TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSA Kedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE Előadó: Zoltai Márta, okl. EU, felnőttképzési szakértő Kodolányi János Főiskola, 2011.

2 Miről lesz szó, mi indokolja?
Az alkalmazott fogalmak tisztázása; A pályázatok, intézményi, program akkreditáció hatása a képzési rehabilitációra, foglalkoztatás-politi-kára; Jogszabályok; Statisztikai adatok; A feltárt hiányosságok – tanulságok, helyesbítési lehetőségek;

3 Jogszabályi háttér 1. EU Alapvető Jogok Chartája;
2000/43/ EK Tanácsi irányelv; 2000/78/EK Tanácsi irányelv; 2004/113/EK Tanácsi irányelv; 771/2006/EK Európai Parlament és Tanácsi határozat; Amszterdami Szerződés 13. cikkelye; Esélyegyenlőségi törvény (1988.XXVI.tv.) indoklása a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról; ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól; 10/2006 (II,16.) Országgyűlés határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról; 141/2000 (VII.9.) Kr. A fogyatékosság minősítéséről, a felülvizsgálatról és folyósítási szabályokról; 2005. évi CXXXIX. Tv. a felsőoktatásról; 2001. évi CI. Törvény; 1993.évi LXXVI. Törvény;

4 Jogszabályi háttér 2. 14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditáció eljárásról és a követelményrendszer szabályairól; 22/2004 (II.16.) Kr. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól; 24/2004 (XI,22,) FMM rendelet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól; 2007. évi XCII. Törvény a fogyatékossággal élő személyek programjairól; 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról; (- nagyon sok fogalom)

5 Statisztikai adatok (foglalkoztatott és inaktív összesen a legutóbbi népszámlálási adatok alapján)
mozgássérült látássérült értelmi fogyatékos 83.868 nagyothalló 79.922 siket, siketnéma, néma 15.009 beszédhibás 11.109 egyéb összesen

6 Fogyatékkal élők száma (megközelítő adatok)
Megye Fő Békés 37.000 Borsod-Abaúj-Zemplén 51.000 Nógrád 17.300 Heves 23.500 Jász-Nagykun-Szolnok 30.000 Tolna 17.500 Bács-Kiskun 34.000 Baranya 25.000 Szabolcs-Szatmár-Bereg 33.500 Veszprém 19.000 Csongrád 24.600 Somogy 18.500 Fejér 23.400 Hajdú-Bihar 29.500 Komárom-Esztergom 16.600 Pest 53.400 Zala 14.100 Budapest 82.000 Vas 12.000 Győr-Moson-Sopron 17.600

7 Az alkalmazott fogalmak tisztázása
Fogyatékosság; Megváltozott munkaképesség; Rehabilitáció;

8 A fogyatékosság nem zárja ki az egészséget – nem betegség
A fogyatékosság vagy sérültség annak a mara- dandó állapotnak vagy sajátosságnak a meg- nevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától és ez a társadalmi életben való részvételét jelentősen akadályozza, vagy lehetetlenné teszi.

9 A fogyatékosság mértéke
Teljesítmény, amelyet az egyéntől önmaga és a társadalom elvár. Meghatározzák: az általános emberi, társadalmi, kulturális, nemzeti, stb. normák. Megkülönböztetnek: átmeneti-tartós; részletes-teljes; a korlátozottság alapján (önellátási, mozgási, látási, hallási, értelmi) fogyatékosokat.

10 A fogyatékkal élő felnőtt, aki
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlősé-gük (2001 évi CI tv. 29 §(8)) biztosításáról szóló 141/2000 Kr, 1. sz. mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben a törvény alkalmazásában felnőttnek minősül, VAGY a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlő-ségük biztosításáról szóló 1998 évi XXVI tv. 4§ a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény értelmében felnőttnek minősül.

11 Megváltozott munkaképesség
Általánosságban: a vele született fogyatékkal élők, és azok a személyek, akik egészségügyi okok miatt a tanult foglalkozásukat nem képesek ellátni. Aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási, munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Az az álláskereső, aki a megváltozott munkaképes-ségű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló Kr. feltételeinek megfelel. Az egyes végrehajtási rendeletekben differenciáltabb megfogalmazások. A munkaképesség felmérése – folyamat, a munkába történő integráció, reintegráció céljából különböző munkakörök követelményeivel összevethető.

12 Rehabilitáció Eredetileg: egy adott személy valami iránti képességét, ‘talentumát’, jártasságát jelölte, azonban ma: Komplex tevékenység, mely a fogyatékos egyén testi és szellemi képességének felhasználásán és fejlesztésén alapul és a társadalmi részvétel minél magasabb szintjének megvalósulására irányul. (Salgó, 1966) Folyamat, amely segít az adott személy teljes maximumának az elérésében az élet minden területén, a károsodás természetének, a környezeti adottságoknak és az egyén vágyainak, életről alkotott elképzelésének figyelembevételével.(DeLisa-Currie-Martin, 1998) Rehabilitációs Szakmai Kollégium – WHO definíció alapján: szervezett tevékenység, a megmaradt képességek közösségben való ‘hasznosítása’, orvosi, nevelési, foglalkoztatási, szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott alkalmazása, amelyben az egyén tevőleges részvétele nélkülözhetetlen; 1998 évi tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról: egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése.

13 A rehabilitáció lehet Medicinális rehabilitáció,
Szociális rehabilitáció, Mentális rehabilitáció, Foglakoztatási rehabilitáció, Szakmai rehabilitáció, A fentiek kombinációi, egymást kiegészítői, segítői.

14 Néhány szóhasználat Helytelen, kerülendő Helyes kifejezés
Beteg, nyomorék Fogyatékos, sérült, fogyatékossággal élő, segítségre szoruló Fogyaték, fogyatékkal élő Fogyatékos, sérült, mozgás-, látásfogyatékos, siket Önmagában főnévként Melléknév+ ember, személy Béna, ‘kripli’ Rokkant, bénult ember Kerekesszékbe, tolókocsiba kényszerült Kerekesszékes, tolókocsis Világtalan Vak, gyengénlátó Süket Siket Mutogatni, mutogatás Jelelni, jelelés Jelbeszéd Jelnyelv Törpe, törpenövés Kisember Fogyatékos sérült, mozgássérült, vak, süket Fogyatékos, sérült, mozgásfogyatékos, látásfogyatékos, siket

15 Szakmai-képzési rehabilitáció
EU célkitűzések: Hátránykezelési stratégiák; Esélyegyenlőség; Egyéni szükségletek, holisztikus szemlélet; Főbb eszközök: Munkaadók ösztönzése (adókedvezmények, bértámogatás, kedvezményes hitelek), Munkáltatók kötelezése (kvóták, kvóta-bírság, szankciók), Munkavállalók ösztönzése (alacsony járadékszint, bér-kiegészítés), Oktatás, képzés, oktatási-, képzési támogatások, A munka ‘adaptálása’.

16 A fogyatékos emberek rehabilitációját akadályozó tényezők
A másság; Az izoláció; A függőségi viszony; A csökkent önértékelés; A beteg szerep; A fogyatékos szerep; A stigmatizáció; Az előítélet; A fogyatékos emberek munkanélkülisége; Az – akkreditált – képző, kulturális, közművelődési intézmények fogadóképességének hiánya.

17 Pedig 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 7§ (2)
MIR, amely kijelöli azokat a folyamatokat, amelyek a képzésben résztvevő felnőttek elvárásaival összhangban álló eredmények eléréséhez szükségesek, ide értve a képzéssel kapcsolatos doku-mentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint A képzéshez szükséges egységes és biztonságos, a mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is; 24/2004. (VI.22) FMM rendelet 15§ … (megj.: jogszabályvál-tozás…kulcsszó: amennyiben) A program akkor akkreditálható, ha a képzés módszere és formája megfelel a célcsoport jellemzőinek, a képzés céljának és megvalósítható a választott módszerrel az adott célcsoportban, az adott időtartam alatt; A képzési program meghatározza a bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe vételének módját (- mindegyikre kitérni és milyen fokon; pl. kereksszékes); Csoportlétszám, képzési körülmények „igazítása” – eszközök, vakvezető kutya elhelyezése stb.

18 Ami minden képzésre vonatkozik
2003. évi CXXV.törvény az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről 27 §-a (1) az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre Amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy Amelynek megszerzésére ba)az állam közvetlen költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul. (2) az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: …….bekapcsolódás feltételeinek meghatározása; oktatási, képzési követelmények pontos meghatározása; teljesítmények értékelése; szolgáltatások igénybevételének biztosítása; tanúsítványok,bizonyítványok kiadása, a részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése. Példa a TIT-ben: a TELC nyelvvizsgarendszer – felkészítő tanfolyamok.

19 A hátrányos megkülönböztetés tilalma
A magyar jogrendszer egésze tartalmazza: valamennyi e szempontból releváns törvény foglalkozik ezzel a tilalommal, mint ahogyan a felnőttképzési törvény is. A diszkrimináció, azaz az „egyenlőtlen” kezelés megvalósulhat közvetlen és közvetett formában: azonos csoportba tartozó személyek között nyíltan, egyértelműen meghatározható, indokolatlan különbségtétel alkalmazása, okozása. Fajtái: közvetett (semlegesnek tűnő intézkedések mögé bújtatott, beazonosítható csoportnak hátrányt okozó intéz-kedések, utasítások); közvetlen: zaklatás, megtorlás, jogellenes elkülönítés (szegregáció), vallása, kisebbséghez tartozása,nem, kora vagy személyes tulajdonsága miatt valakivel kedvezőtlenül bánnak, mint más, egyéb tekintetben hasonló helyzetben levő személyekkel (pl. állásinterjú, tanfolyam).

20 Pojekt-gondolkodás Melyek azok a képzések, tevékenységek, amelyek maradéktalanul megfelelnek a fent említetteknek? Melyek azok a képzések, amelyek megfeleltethetőek? –van-e tervezett fejlesztés? Megfelelő-e az infrastruktúra? A hátrányos helyzetűek képzésére mennyire felkészült az intézmény? Milyen változtatásokra (infrastrukturális) van szükség a törvényi megfeleltetésben? Vannak-e a fejlesztési irányok vagy marad a ‘kényszer’? A munkaerő-piaci érdekeket (távmunka) figyelembe veszi-e az intézmény? Miben szükséges (egyáltalán szükséges-e) a fogyatékosokkal szembeni szemléletváltás?

21 Köszönöm a figyelmet!