A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon

Az előadások a következő témára: "A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon"— Előadás másolata:

1 A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon

2 tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom.
Minden gyerek számít Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá,   lehessek részese, és megtanulom. (Kínai bölcsesség)

3 A modernizáció sarkalatos pontjai
Termékközpontúság Folyamat-központúság Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés Ismeretátadás Hogyan jut el a tanuló a jó válaszig? Eljut-e a tanuló a jó válaszig? Tanárközpontú, egységes módszertan Tanulóközpontú, differenciált módszertan Passzív tanulói magatartás Tevékeny tanulói magatartás Szegregáció és szelekció Integráció és inklúzió

4 Miért kell(ene) mást (is) és máshogyan tanulni az iskolában
Miért kell(ene) mást (is) és máshogyan tanulni az iskolában? változó környezet, változó szükségletek Információs társadalom Élethosszig tartó tanulás Tudatosabb életpálya építés Olvasási szokások (és beállítódások) megváltozása Kognitív forradalom → új pedagógiai paradigmák (pl. a konstruktív pedagógia) eredményei → tanulás, tudás, információfeldolgozás és -tárolás újraértelmezése Nemzetközi és hazai vizsgálatok, mérések tapasztalatai (Nem azt vizsgálják, mit tanítottak, a modern társadalom szükségleteiből indulnak ki)

5 INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM SZÜKSÉGLETE
KOMPETENCIÁK SZÜKSÉGESSÉGE NEM KÖTHETŐK AZ ISKOLAI TANÍTÁS HAGYOMÁNYOS TERÜLETEIHEZ

6 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK I.
RUGALMASSÁG ÉS ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG AZ ÖNÁLLÓ ÉS TÁRSAS TANULÁSRA VALÓ KÉPESSÉG PROBLÉMAMEGOLDÓKÉPESSÉG, KREATIVITÁS A BIZONYTALANSÁG KEZELÉSÉNEK KÉPESSÉGE MEGBÍZHATÓSÁG ÉS KISZÁMÍTHATÓSÁG

7 A GAZDASÁG ÁLTAL IGÉNYELT KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK II.
6. EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG 7. AZ ÍROTT KOMMUNIKÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE 8. IDEGEN NYELVŰ ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ 9. AZ INFORMÁCIÓS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA

8 Változó iskola Tananyagközpontúság helyett kompetenciaalapú oktatás Visszaszorul az ismeretek számonkérése Előtérbe kerül a megértés, felhasználás mérése Individualizáció és kooperáció, verseny és esélyegyenlőség szempontjainak együttes megjelenése Kognitív képességek (kritikai gondolkodás) és szociális készségek (érzelmi-kapcsolati intelligencia) felértékelődése Reflektív, metakognitív gondolkodás felértékelődése

9 Gondolkodás – intelligencia – kompetencia

10 Kompetencia-fejlesztés
olyan, készségekből és képességekből, valamint a hozzájuk társuló, velük rendszert alkotó ismeretekből, ismeretrendszerekből szerveződő tudás, amely értékes, érvényes és a mindennapi élet számos területén felhasználható Azonosításukra és csoportosításukra több elképzelés született (Csapó, Nagy József, OECD-kutatások) A fejlesztésének követelménye minden tantárgyban előtérbe került az új típusú érettségi vizsgával

11 Kulcskompetenciák Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben
felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. Multifunkcionális természetűek: számos cél elérésében különféle problémák megoldásában különböző feladatok végrehajtásában

12 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás megtanulása Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia Vállalkozói kompetencia Kulturális kifejezőkészség

13 Cél Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése

14 Cél DE! Az alapozó funkció tartamának és hatékonyságának a növelése - a hazai vizsgálatok alapján - elsősorban a magyar és a matematika műveltségi területeken indokolt. (Szövegértés-szövegalkotás; gondolkodási képességek)

15 Jogi keretek A 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra 20 százalékát éri el.

16 OKM nyilatkozat 2008 szeptemberétől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a felső tagozatos diákoknak az iskolákban, E célra az intézményeknek a tanítási időkeret százalékát kell fordítaniuk Ezeken az órákon az írás, olvasás, matematikai alapkészségek megerősítése, pótlása történik majd.

17 A nem szakrendszerű képzés végrehajtása
Szervezeti keretek Képzési modellek A tartalom tervezése A személyi feltételek tervezése A tárgyi feltételek megtervezése A forgatókönyv kidolgozása

18 Tartalmi szabályozása
Az iskola szintjén helyi tanterv A tanulócsoport (tanár) szintjén oktatási programok adaptációja, saját készítésű program tanmenet projekt-tervek stb. Az egyén szintjén egyéni tanulási, fejlesztési programok

19 A differenciálás feltétele a tanulók egyéni sajátosságainak megismerése
Képességeik Előzetes ismereteik Tanulási stílusuk Motiválhatóságuk Együttműködési képességeik Fejlődési ütemük Szociális képességeik

20 A tanulók megismerésére alkalmazott módszerek
Megfigyelés az órán Megfigyelés az órán kívül Beszélgetés a tanulóval Beszélgetés a szülőkkel, családlátogatás Beszélgetés a kollegákkal Beszélgetés az osztálytársakkal Teljesítménymérés Pszichológiai tesztek Szociometria Tanuló-követő regisztrációs rendszer

21 A pedagógus szerepe Tervezés, szervezés
Készenlét: szükség esetén segít Megfigyelés: diagnosztizálás Beavatkozás: ha a tanulók megakadnak, vagy nem a célnak megfelelően dolgoznak Regisztrálás, értékelés, elemzés

22 A pedagógus attitűdje tanácsot ad
tárgyszerű, a teljesítményt minősíti, nem a személyt bírálata a hibák kiküszöbölésére irányul

23 A helyi tanterv módosítása
Az olvasási és gondolkodási képességek fejlesztése Tananyagba ágyazva Követelmények: képességek fejlődése A módosítás nem igényel szakértői vizsgálatot

24 A tartalmi szabályozás szintjei
NAT Kerettantervek Helyi tanterv Tanmenet/tematikus terv Óraterv

25 Pedagógiai eljárások és módszerek
Hagyományos (előadás, megbeszélés, szemléltetés, kérdve kifejtés, stb.) A tanulók aktivizálására épülő: kísérlet, páros, csoport, kooperatív, projekt) Munkaformák Egyéni munka Páros munka Csoportmunka Kooperatív technikák Projekt-módszer

26 Páros munka A feladat jellege: komplex, vagy
egyik tanuló megoldja, másik ellenőrzi, majd csere Az együttműködés kényszere: ellenőrzés: bármelyik tanulótól számon kérhető Értékelés: a párosra vonatkozik

27 Csoportmunka A csoportképzés elvei: homogén heterogén
spontán (önkéntes) irányított

28 A csoportmunka változatai
azonos feladatokkal való egyidejű foglalkozás azonos feladatok forgószínpad-szerű megoldása a feladat azonos, de a megoldás módszere csoportonként eltérő a csoportmunka ciklikusan változik más módszerekkel a feladat azonos, de csoportonként eltérő kiegészítések vannak a csoportok ugyanannak a témának más-más részeivel foglalkoznak a csoport a kapott feladatot tovább bontja

29 Kooperatív technikák Jellemzői: Kölcsönös függés Kölcsönös jutalom
Kölcsönös szerep: jegyző, csendfelelős, időfelelős, szóvivő, eszközfelelős, stb. Identitás Feladatok: egyszerűek, vagy komplexek; lényeg: a csoportból bárki tudjon válaszolni

30 Projekt-módszer A pedagógiai projekt komplex, alkotó jellegű megismerési, cselekvési egység Valóságos (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának valóságos vagy szimulált (modellált) folyamata Mindig komplex Tanárok és diákok partneri együttműködése A differenciálás eszköze

31 Projekt-típusok A témaválasztás módja szerint Téma szerint
Interdiszciplinaritás alapján A tanítási időhöz való viszony szerint Időtartam alapján A projektben résztvevők száma alapján Produktuma alapján

32 Képzőművészet Irodalom Történelem Multidiszciplináris projekt Zene Vallás Biológia Földrajz Matematika Technika Fizika Kémia

33 A projekt gyakorlata A projekt tervezése – hálóterv
A projekt megvalósítása -ráhangolódás, előkészítés, konkrét tervezés, dokumentálás, feldolgozás A projekt eredményeinek bemutatása – prezentáció, produktum bemutatása A projekt zárása – értékelés: produktum, tanulás folyamata, társas kapcsolatok alakulása

34 Résztvevők Pedagógus szerepe Szülők, szakértők bevonása
A projekt integrálása az iskolai munkába

35 Szövegértési deficitek
Szóolvasási nehézségek Szókincsismeret hiánya Az adott világdarabra vonatkozó háttérismeret hiánya Ismeretlen szó miatti elakadás A kellő olvasástempó hiánya (a hosszabb szerkezetek, mondatok nem állnak össze a lassú olvasás miatt) Kötőszó-ismereti deficit Többszörösen összetett mondatok meg nem értése A szövegben ki nem mondott általánosítások megfogalmazásában mutatkozó deficit A szöveg által sugallt, de ki nem mondott következtetés megfogalmazásában mutatkozó deficit A szövegrészek közötti logikai viszonyok fel nem ismerése Általánosítási nehézségek

36 Módszerek Differenciált tanulásszervezés Kooperatív
A kritikai gondolkodás fejlesztése ráhangolódás jelentésteremtés reflektálás

37 Ráhangolódás Minden maradandó tudás a már meglévő és megértett ismeretek rendszerébe ágyazódik be A témáról való tudásfelidézés előzetes ismeretek, élmények, tapasztalatok gondolkodás a témáról Az új tudás megértéséhez, hosszú távú tárolásához, későbbi előhívásához „Láthatóvá teszi” a félreértéseket, ellentmondásokat, tévedéseket, amelyek gátolják a hatékony megértést Tervezhetővé teszi a fejlesztésre irányuló tanári-tanulói tevékenységet

38 Jelentésteremtés Új információk és gondolatok értelmezése Célja:
fenntartsa a ráhangolódás alatt kialakult figyelmet, segítse a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében, a bennük lezajló megértési folyamatok nyomon követésében, célirányosan kapcsolják össze az újat a már meglévő ismerettel hidat építenek a már meglévő ismereteik, olvasói tapasztalataik és az új ismeretek, új olvasói tapasztalatok között

39 Reflektálás Megszilárdítják az újonnan tanult ismereteket.
Az új gondolatok beágyazódásához aktívan alakítják személyes értelmezői kereteiket. Az új tudás „lehorgonyzása”, rögzülése a tartós memóriában Tanulási folyamat: változunk, más emberekké válunk, új gondolkodásmódban nyilvánul meg Célja: saját nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat és információkat, új gondolati sémák, arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg, intenzív gondolatcserét – eszmecserét, vitát – generálunk a tanulók között, kifejezőkészségük fejlődik, saját gondolatrendszerük építése közben másokéival is megismerkednek, intellektuális természetű: mélyebb ön- és világértést eredményez.

40 A gondolkodás szintjei
Nevezd meg...! Sorold fel...! Határozd meg...! Válaszd ki...! Jelöld meg...! Húzd alá...! ISMERET tények fogalmak módszerek szabályok Ki, mi? Mikor? Hol? Hogyan? Mennyi? Milyen? Képzeld el...! Meséld el a saját szavaiddal...! Mondj példát...! Különböztesd meg...! Magyarázd el...! Egészítsd ki...! Rajzold le...! MEGÉRTÉS Megérti és fel tudja használni anélkül, hogy más tartalommal hozná kapcsolatba. Mi az ötleted...? Milyennek képzeled? Mit gondolsz...? Hogyan foglalnád össze...? Miért ...?

41 A gondolkodás szintjei
Használd fel...! Változtasd meg...! Számítsd ki...! Módosítsd...! Találd meg...! Mutasd be...! ALKALMAZÁS elméleti ismeretek, szabályok, módszerek használata konkrét, sajátos esetekben Hogyan áll kapcsolatban...? Hogyan példázza...? Oszd fel...! Vázold fel...! Bontsd részeire...! Vizsgáld meg...! Hasonlítsd össze...! Következtesd ki...! ELEMZÉS adott tartalom részekre bontása Milyen részekből áll? Melyek a tulajdonságai…? Hogyan csoportosítanád…? Miben hasonlít...? Miben különbözik...? Mi az oka...? Mivel tudod bizonyítani…?

42 A gondolkodás szintjei
Csoportosítsd...! Kapcsold össze...! Párosítsd...! Tervezd meg...! Csináld meg...! Javasolj megoldást...! EGYBEFOGLALÁS adott elemek, részek felhasználása, ezek összeillesztése többféle módon és szempont szerint Mire következtetsz...? Mit fűznél hozzá...? Hogyan terveznél, készítenél...? Mi történne, ha...? Milyen megoldást javasolnál...? Döntsd el...! Ítéld meg...! Értékeld...! Becsüld fel...! Bizonyítsd be...! Rangsorold...! ÉRTÉKELÉS mennyiségi és minőségi ítéletek alkotása Egyetértesz-e...? Mit gondolsz...? Mi a legfontosabb...? Hogyan raknád sorrendbe...? Hogy döntenél vagy döntenéd el...? Mi a feltétele...?

43 Szövegértési stratégiák Korrekciós stratégiák
Egy lehetséges „stratégiatárház”” Szövegértési stratégiák Korrekciós stratégiák  Rápillantás a képekre, címekre  Korábbi ismeretek mozgósítása  Olvasási célok felállítása  Kifejleti jóslatok készítése  Kifejleti jóslatok igazolása/helyesbítése  Új ismeret összekapcsolása régi ismerettel  A szöveg összefoglalása olvasás közben  Saját megértésünk kérdőre vonása  Kiemelés vagy marginális jegyzet  Következtetések levonása  A szöveg átfutása  A szöveg újraolvasása  Előreolvasás a szövegben  Kérdésekkel való önellenőrzés  Mások kérdezése  Másokkal való megbeszélés

44 Jelöléstábla √ Az olvasottak megegyeznek előzetes ismereteimmel vagy feltételezéseimmel – Az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek vagy feltételezéseimnek, illetve eltérnek azoktól + Az olvasottak új információt tartalmaznak számomra ? Az olvasottak további kutatásokra vagy kérdésekre ösztönöznek * Az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

45 Jóslás Miről fog szólni a szöveg? I. rész Mi erre a bizonyíték?
Miről szólt valójában? Miről fog szólni a szöveg? II. rész Mi erre a bizonyíték? Miről szólt valójában?

46 Fogalomtábla kétkerekű négykerekű motor hajtja pedál hajtja autó
bicikli motorbicikli tricikli

47 Jelentés írása különféle források alapján
tankönyv újságcikk órai jegyzet interjú Hol helyezkednek el a gleccserek? Hogyan alakulnak ki a gleccserek? Hogyan vándorolnak a gleccserek?

48 A szó ismeretlenségéből fakadó megértési deficit felszámolásának lehetséges stratégiája
Ismerem – nem ismerem Jelentése ismereteim szerint Jelentése a szövegkörnyezetből való következtetésem szerint Jelentése hasonló (analógiás), számomra ismert szavak alapján Jelentése(i) a szótár szerint Rokon értelmű megfelelői szerintem Rokon értelmű megfelelői a szótár szerint

49 Az értékelés formái Diagnosztikus Formatív: fejlesztő, folyamat
Szummatív

50 Az értékelés funkciói Feltáró Segítő, formáló Összegző
A folyamat elején, és végén A folyamat közben A folyamat végén A tudáselemek feltárása A fejlődés orientálása Minősítés, rangsorolás Jövő Jelen Múlt Tesztek Felelet, röpdolgozat, órai munka Témazáró, vizsga, érettségi

51 Összegzés A kompetencia fejleszthető
A kompetenciafejlesztés hosszú folyamat Fontos szerepe van a rendszeres ismétlődésnek Személyes természetű folyamat Rendkívüli tudatosságot, tanári szerepváltást igényel Segíti a tanuló kognitív önszabályozásának kialakulását Felkészít az élethosszig tartó tanulásra

52 KÖSZÖNÖM A FIGYELMETEKET! Parázsóné Adamecz Andrea

53 Fekete Gabriella (Békés Megyei Könyvtár és Humán Szolgáltató Centrum) előadásanyagának felhasználásával