A középkori irodalom.

Az előadások a következő témára: "A középkori irodalom."— Előadás másolata:

1 A középkori irodalom

2 A vallásos művelődés a feudális uralkodó osztály érdekeit szolgálta, társadalmi bázisa mégis kiszélesedett Vallás a középkor tömegkultúrája

3 A vallás mint tömegkultúra
Laicizmus (demokratikusabb vallásosság igénye) Misztika Skolasztika Eretnekség (=egyházellenesség)

4 Skolasztika Racionális megközelítés (ratio ’ész’)
Tudás, a hitigazságok értelmi belátása és megértése A 12. század közepétől az arisztotelészi filozófia felújítása

5 Pierre Abelard ( ) „sic et non” (pro és contra) módszer – egy tétel megismerése után, felsorakoztatta annak ellenérveit is, és a kettőt egyaránt bírálva vonta le konklúzióit. Nem a hitből, hanem a módszeres kételkedésből indult ki: „Kétkedésünkből kérdések fakadnak, kérdéseinkből észrevehetjük az igazságot.” A dialektika legfontosabb szabályának tekinti a terminusok, azaz a szavak jelentésének a megállapítását. Heloïse

6 Aquinoi Szent Tamás (1225-1274)
Summa Theologica A tudás és hit megkülönböztetése, a kettő nem egyeztethető össze kettős igazság elve (veritas duplex) A tudás egyedül az értelem képessége, a hit viszont az értelemé és az akaraté. Miután azonban a tudás és a hit is Istentől ered, ezért a kettő igazságai nem mondhatnak ellent egymásnak. A filozófia a teológia szolgálólánya

7 Tudományos gondolkodás
Nem jelentős Deduktív gondolkodás, a válaszért a Bibliához vagy a klasszikus tekintélyekhez fordulnak: a világmindenség kérdéseire Ptolemaiosz geocentrikus elméletében, orvosi kérdésekben Galen munkáiban keresték a választ Más középkori gondolkodók az asztrológiához fordultak, csillagok és bolygók mozgásából következtettek a jövőre vagy az alkímia segítségével igyekeztek megtalálni azt a formulát, melynek segítségével az ólomból aranyat lehet előállítani.

8 A középkori műveltség forrásai, jellemzői
Források keresztény – és az ezt megalapozó zsidó – hagyomány antikvitás az Európába beáramló népek saját kultúrája e három tényező közül a legerősebb a keresztény hagyomány – a középkori műveltség fő letéteményese az egyház, az irodalom elsősorban vallásos célokat szolgál Jellemzők A középkori művészet jól jellemezhető négy eltérő alakkal, a szent, a gróf, a lovag és a szajha alakjával.

9 A középkori irodalom műfajai
himnusz legenda prédikáció Szent (Chanson de geste) hősi költészet Gróf trubadúr költészet Lovag vágáns költészet Szajha

10 Az érett középkor irodalma
Egyházi irodalom Világi irodalom Legenda (dramatizált is) Vallomás Példázat Prédikáció Epika Lovageposz Lovagregény Geszta Intelem (királytükör) Himnusz Planctus (siralomének) Haláltánc (epikus formában is) Líra Lovagi líra: Trubabúrköltészet Minnesäng Vágánsköltészet Misztérium Mirákulum moralitás Dráma Vásári komédia

11 A szent Egyházi irodalom

12 Az első évszázadokból nem maradtak fenn jelentős világi alkotások
Nagy mennyiségben maradtak: Szentek legendái Vallásos himnuszok

13 Legenda

14 Legenda latin ’olvasandó’ szentek életrajza
Vallási tárgyú kisepikai műfaj, keresztény szentek életét mondja el Eredetileg a szentté avatásra készült élettörténet, később a szerzetesek, apácák olvasmányául szolgált A bencés rendben a szerzetesek étkezési időben olvasták fel őket Legendáriumok – gyűjtemények (13. század Legenda Aurea)

15 A műfaj kialakulása Szoros kapcsolatban állt az adott kor keresztény embereszményével Ókeresztény kor: vértanúk a követendő mintaképek (az első „legendák” vizsgálati jegyzőkönyvek a keresztényüldözések korából – acták). Keresztényüldözések után: hitvalló (magatartásával és cselekedeteivel tesz tanúságot) Nem mindennapi ember rendkívüli események Később: szentség híre (fama sanctitatis) a történeti magot körülfonja a szájhagyomány, majd valaki írásos formában rögzíti.

16 Műfaji tradíciók Három feladatnak tesz eleget:
bizonyítékul szolgál a szent csodáira, megörökíti életük eseményeit, nevelő célzatú olvasmány. A legendák négy részből álltak: a tárgyalt személy nevének etimológiája élettörténet (vita) szenvedéstörténet (passio) csodajegyzék (miracula).

17 Szent György lovag

18

19 Szent György legendája
A legendát a keresztesek hozták magukkal A legkorábbi elbeszélésekben már katonának ábrázolják Attribútumai: Sugárzó, deli lovag Páncél Lándzsa Ló

20 Motívumok Mesei: sárkány, lovag, királylány
Mitikus: párhuzam Perszeusz és Androméda történetével Keresztény:

21 Assisi Szent Ferenc

22

23

24

25 Szent Klára

26 Himnusz

27 A vallásos líra alapvető műfajai az imádságok, a zsoltárénekek, a meditatív költemények, zsolozsmák és a himnuszok szorosan kötődik az egyházi szertartásokhoz (liturgia) misztikus költészet énekelt vers, a szövegek dallamukkal együtt élnek a hagyományban az énekelt vallásos szövegeknek egy idő után dallamukat is lejegyezték (hangjegyírás!), illetve az egyházi zenében (gregorián) őrződtek meg a dallamok

28

29 Neumák nem hangmagasságot, csak irányt jelölnek.
punctum (’pont’), lefelé irányuló mozgást, azaz egy mélyebb hangot jelöl virga (’pálcika’), felfelé mozgást illetve magasan maradást jelent pes (’láb’) vagy podatus, mély-magas mozgást jelöl clivis (’hajlott’), magas-mély mozgás scandicus illetve climacus , három hangból álló felfelé vagy lefelé történő mozgás torculus illetve porrectus , három hangot jelöl, magas-mély-magas és megfordítva pes subbipunctis (láb és két alatta levő pont), összetett neuma

30 Neumák

31 Szolmizáció kialakulása

32 Gregorián énekek I. Gergely pápa gyűjtette össze őket, róla nevezték el ezt a zenei irányzatot. Az egyházi líra megújítói a ferences szerzetesek voltak. A Ferenc-rend ideológiája közel állt az egyszerű emberekhez. erőteljes népi hatás ugyanakkor olyan motívumok, melyek az elvont misztikus tartalmakat közvetlenebbé, átélhetővé teszik.

33 Himnusz Jellegzetes szövegcsoport: ókori latin kultúra + keresztény teológiai hagyomány Szerzői névtelenség – a szerzőnek nem tulajdonítottak jelentőséget A beszélő egy közösség tagjaként, annak nevében szólal meg A század fordulójától a bibliai témák mellett a szentek tisztelete is megjelenik A vallásos himnusz nemcsak tartalmában, témájában más, mint az ókori himnuszok, ódák: időmértékes forma helyett rímes-hangsúlyos versek.

34 Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz
148. zsoltár újraírása Az olasz nyelvű költészet első jelentős alkotása A beszélő a világ minden teremtménye nevében szólal meg – a mindenség mint összehangzó kórus dicsérje az Urat Miszticizmus – az anyagi világtól való elvonatkoztatás Naphimnusz természetszemlélete újszerű A középkori földműves egysége a természettel

35 Nyelvi megformáltság, stílus
Képek: Metaforák Fény Víz Családiasság (familiarizmus) Archaikus, biblikus beszédmód Kötetlen szótagszám Rím (nem következetes) már van

36 A vers jellemző gondolatalakzatai
gondolatritmus halmozás, fokozás ellentét

37 A vers jellemző gondolatalakzatai
gondolatritmus „Dicsérjen téged…” „Uram, dicsérjen téged…” halmozás, fokozás „hozzád száll a / dicséret, magasztalás, tisztelet és hála” „ékes, szépséges Ő, tündökletes” ellentét „a derűs ég s a vihar” tőle világos a nappal – vele gyújtasz fényt napszállat után” „jaj annak – Boldogok, kik”

38 Himnuszköltészet fajtái
Mária-himnuszok Szűz Mária szenvedésének megjelenítései: leíró jelleggel ábrázolják a kereszt alatt álló Máriát, majd a vers következő egységében, az imitációs részben a megszólaló szinte azonosul Mária érzéseivel, fájdalmával és gyászával Személyesség rejtve marad „Örömódák” A személyesség megmarad Témáik a természet szépsége, a földi élet békés örömei, a biztos hit (pl. Szent Ferenc: Naphimnusz, Pierre Abélard: Szombat esti himnusz ). Látomásosság A mennyország, az utolsó ítélet látomásai (pl. Tommasso da Celano: Dies irae).

39 A Szent zsolozsma fajtái
A zsolozsma az egyház imádsága, melyben a napszakokra szétosztott zsoltárokkal és a zsoltárokat kiegészítő más imádságokkal dicsőíti a teremtő és megváltó Istent. Lényege szerint közös, énekes, drámai szerkezetű és rögzített imádság. A közös imádság kiváltságos ideje: a hajnal, az alkonyat és az éjszakai virrasztás. Ehhez járulnak még azok a rövid imádságok, melyek a munkanap és az alvás idejének megszentelésére szolgálnak, s szakaszokra bontják napunkat.

40 Imaórák az éjszakai Vigília (más néven: Matutinum), a hajnali Laudes,
a munkakezdő Prima, a 9 órai Tertia, a déli Sexta, a kora délutáni Nona, az alkonyati Vesperás, az elalvás előtti Completorium

41 Fogalmak zsolozsma: a szerzetesek állandó szövegű és dallamú, folyamatosan ismételgetett ( recitatív ) imádságai gregorián: latin szövegű, egyszólamú ősi katolikus egyházi ének himnusz: „ének” (gör.) szóból; lírai műfaj, általában istenséghez könyörgő, magasztos tárgyú és hangnemű ének planctus: (lat.); középkori irodalmi műfaj; siralomének, Mária-siralom

42 Mária a képzőművészetben

43 M.S. mester - Vizitáció

44 Mária attribútumai (1) A kép a két áldott állapotban lévő szent nő - Mária és Erzsébet - találkozását örökíti meg. Mária megtudja, hogy a nála jóval idősebb Erzsébet szintén gyermeket vár – felkerekedik, és meglátogatja távoli rokonát. Erzsébet, aki Szent Jánost hordja méhében, idősebb létére is alázattal emeli meg és vonja arcához a Jézussal viselős Mária felé nyújtott kezét, másik kezével megsimogatja Mária domborodó hasát. Szűz Mária arcán a boldogság, Erzsébet vonásai - fürkésző szeme és összeszorított ajka - gondterheltségről árulkodnak.

45 Mária attribútumai (2) Ez az ambivalencia máshol is megjelenik:
Mária mögött zord sziklák sugallják a fiának majdani sorsát beteljesítő véres passiótörténetet, Erzsébet válla fölött egy várkastély koronázta kies tóra látunk a kék hegyek tövében. Testükhöz képest aránytalanul nagy virágok a földön – a szenvedéstörténetre utalnak

46 Írisz egyrészt az írisz kék színe itt a szűzies anyaság szimbóluma
másrészt alakja miatt gyakran helyettesíti az ábrázolásokon a szívébe hatoló tőröket, így Mária fájdalmára is utal

47 Szellőrózsa tövis nélküli, testi- lelki tisztaságot szimbolizál

48 Szamóca háromrészes levele a Szentháromságot,
öt fehér szirma Krisztus öt sebét piros bogyói Krisztus verejtékének vércseppjeit jelképezik, melyeket a Getsemáni kertben hullatott

49

50 Mária-siralom A Mária-magatartásminták közül az egyik legnépszerűbb ábrázolási téma a fiát sirató Mária alakja. A szépirodalomban két igen jelentős reprezentánsa van: a Stabat mater és az Ómagyar Mária-siralom.

51 Jacopone da Todi (1230-1306) Olasz nemesi család
Bologna – jogi doktorátus Felesége halála után szétosztotta vagyonát, tíz évig vándorolt a világban, majd belépett a ferences rendbe pápai börtön – szembeszegült VIII. Bonifáccal

52 Ómagyar Mária-siralom
az egyik legkorábbi nyelvemlékünk, az első fennmaradt magyar nyelvű vers 13. század, latin nyelvű Leuveni Kódex egy latin vers átköltése 1922-ben fedezték fel odex_%E2%80%93_omagyar_mariasiralo m

53 Leuveni kódex

54 Leuveni Kódex 1922-ben került elő
a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolta egy müncheni könyvkereskedésben a németek által az I világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. 1982-ben került a magyar állam tulajdonába a vers a Leuveni Kódex 134. lapjának hátulján található szövegének nagyobb része szabad szemmel alig olvasható, mert a pergamenről a folytonos használat miatt egyszerűen kikopott

55 Ómagyar Mária-siralom
szövegemlék - összefüggő az eredeti mű szerzője feltehetőleg egy domonkos rendi szerzetes, Gotfrid, aki a párizsi Szent Viktor ágostonos kanonokrendi apátság helyettes házfőnöke volt, és a 12. században élt. az Ómagyar Mária-siralom

56 Ómagyar Mária-siralom
Forma: Rímek, rímképlet: páros rímek (a a b b), félrímek (x a x a), bokorrímek (a a a). Alliterációk Műfaj: planctus (siralom)

57 Ómagyar Mária-siralom

58 A nyugati himnuszköltészet a középkorban
szempont IV-VI. század VII-X. század XI-XIV. század Kiemelkedő területek Téma Forma Nyelv Hatások Funkció Képviselői Szt. Ambrus (kb ) Damiáni Szt. Péter ( ) Celanói Tamás Assisi Szt. Ferenc Jacopone da Todi

59 Gróf

60 A világi jellegű irodalom kezdetei
Az antik és keresztény műveltséghez társulnak a barbár nyugati népek ősi hagyományai Ezt a hagyományt hősi költészetnek szokás nevezni, mert hősei, művelői és közönsége is „hősök”, barbár harcosok. Erkölcsi eszményük: bátorság, erő, leleményesség, vendégszeretet Tetteik indítéka: dicsőség, harci kedv, bosszú Életük szabadabb, mint bármely más történelmi kor emberéé: Nincs vallási tiltás Egyszerű társadalmi szerkezet Kevés kötelesség Nincs anyagi gond, bár az aranyat nagyon szeretik Minden korban nosztalgiát ébreszt

61 Hősmonda A kor igazi kifejezésmódja Magva:
Valami nagy történelmi esemény Kiemelkedő történelmi személy A monda még nem irodalom, csak nyersanyag későbbi irodalmi művek számára Szóbeli terjedés – sok száz évvel későbbi leírás

62 Vitézi énekek – Chanson de Geste
Trouvére – énekes Franciaország – itt épül ki először a hűbéri társadalom Dalnokok (jongleurs) énekelték várakban, vásárokon, búcsújáróhelyeken Nagy többségük Nagy Károly csatáit idézi fel Beowulf Edda Roland-ének Nibelung-ének Igor-ének Arthur (Arthus) mondakör

63

64 A lovag első nagy irodalmi mítosza a 11. század közepe felé jelenik meg. Ez a Nagy Károly és közvetlen utódainak történeteit megformáló chanson de geste, a krónikás ének vagy geszta-ének. Legnagyobb teljesítménye - valószínűleg időben is a legelső - a Roland-ének. Itt már teljes egységben van a keresztény harcos gondolata a hűbéri elvvel, a becsület arisztokratikus eszméje a szolgálattal. Roland Isten felé nyújtja kesztyűjét halálakor, visszaadva neki hűbérét, a lelkét, amit - mint a magyar barokk eposzban hatszáz évvel később Zrínyiét - Gábor arkangyal visz a mennyekbe. Roland és csapata helytállását a költő víziója a kereszténység és pogányság világméretű összecsapásává kerekíti ki.

65 A Roland-ének a miles christianus eszméjének első nagy irodalmi megfogalmazása. Az egyház azonban a maga részéről szintén igyekezett a barbár harci kedvet megfékezni, és nagymértékben hozzájárult a lovagság renddé formálódásához. Eszmevilágában nagy súlyt helyez a harcosok, dolgozók, imádkozók hármasságára, később pedig (és nemcsak egyházi körökben) megjelenik a lovag-pap (klerikus) kettősség   és párhuzamosság gondolata: mindkettő feladata, hogy a rendet fenntartsa a világban. A klerikus szeretetével teszi ezt, a lovag pedig az általa keltett félelemmel. Valóban, az érett középkor kultúrájának alapja a lovagi-udvari, illetőleg egyházi, klerikus kettősség. Jelen van az egyház a lovagi ideológia kiformálásában is:  egyrészt a szegények, az elesettek védelme, másrészt harc a pogányok ellen és a Szentföld visszafoglalásáért. Így formálódnak a nagy papi lovagrendek is. A folyamat végén megint a lovagi ideál spiritualizálódása áll majd. Az Artúr király körüli történetek legnagyobb irodalmi megformálásában, a 13. század eleji Lancelot-Grál ciklusban a "földi lovagság" - megannyi ragyogó kalandja után - nem képes megállni a "mennyei lovagság" nagy próbáját, amelyet a Szent Grál keresése nyújt számukra (csak egy kiválasztott, bűntelen és főleg szűz lovag és két hasonló erényekkel ékes társa képes erre). Ezért jelenti a Grál- kaland az artúri lovagi birodalom hanyatlásának kezdetét.

66 A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom
A chanson de geste azonban még nem udvari irodalom. Olyan hősköltészet, amely mindenki, az egész társadalom előtt nyitva áll. A lovagi-udvari kultúra viszont arisztokratikus, csak a művelt kiválasztottaknak szól. Kialakulásához még hiányzik két fontos mozzanat. Az első szociológiai: az új rend találkozik a hatalom újfajta központjaival, a civilizálódó főnemesi udvarokkal, s ebben a találkozásban artikulálja magát és ezeket az udvarokat is. A másik ideológiai: a hűbérúr és Isten szolgálata mellé a kiválasztott nőnek való szolgálat. Ez először Dél-Franciaországban történt meg a 11. század végén. A találkozás eredménye a fin' amors, a nemes, udvari szerelem eszméje. Hordozója legelőször a trubadúrok költészete. A kor dél-franciaországi kultúrája gazdag, mondén és minden szempontból toleráns. Nem véletlen, hogy itt virágzott a kathar eretnekség vagy inkább a kereszténységgel rivális dualista vallás is, amit annyian akartak - minden alap nélkül - kapcsolatba hozni a trubadúrokkal és eszményeikkel. Az itteni udvari társadalom nyitottságára jellemző, hogy az ideáljaikat kifejező költők - akik a társadalom minden rétegéből származtak - mind megkapják a kvázi nemesi "en" (mint az angol sir vagy a spanyol don) előnevet életrajzíróiktól. A trubadúrok költészete kezdettől fogva teljes fegyverzetben jelenik meg mint retorikailag tudatos, mesterségükre büszke költők alkotása, magas fokú formaművészettel, bonyolult strófaszerkezetekkel és rímeléssel, s ami nagyon ritka a középkor irodalmában: dialektusok felett álló irodalmi köznyelven. Költészetük nagymértékben elméleti, fő témája az "udvari szerelem".

67 Nagy Károly és a mórok

68 Parszifál

69 A fin'amors eszméjének hordozói és egyben az ideális lovag képzetének megalkotói azok a (verses) regények, amelyek a 12. század második felétől keletkeztek Franciaországban (első nagy költőjük Chrétien de Troyes). Ezek nem a Karolingok hőseiről szólnak, hanem a legendás brit királyról, Artúrról és a lovagjainak helyet adó kerekasztalról.

70 Csodálatos kalandok és mesés fegyvertények népesítik be ezeket a  regényeket, melyeknek vége mindig a hős apoteózisa a végrehajtott nagy feladat, a beteljesedett lovagi út után. A kaland, a feltett cél megkeresése, a qu?te minden pillanatban a teljes személyiség készenlétét igényli, morális és fizikai értelemben egyaránt. Végül is ez a lovagi életpálya metafizikai tartalma.

71 Lovag

72 Lovagi költészet A lovagi irodalom körébe tartozó lírai művek összessége. A lovagi epika alkotásaival szemben elsősorban nem a lovagság vitézi helytállását, hősi erényeit magasztalja, hanem az érzelmek, mindenekelőtt a szerelem áll középpontjában. A középkor jellegzetes líráját Dél- Franciaországban (Provence) a trubadúrok és követőik, a német Minnesängerek teremtették meg.

73 Lovagi költészet Keletkezése: 11. század vége
Udvari költészetként alakult ki költői gyakorlatát szigorú udvari etikett szabályozta Zárt társadalmi réteg számára készült

74 Trubadúr Középkori provanszál irodalom
Jongleur – fizetésért éneklő dalos Trubadur – kedvtelésből verselő Elnevezés – okcitán (régen: provanszál) trobar ’találni’ szóból a trubadúr „kitalálta” a költeményeket.

75 Trubadúrok Legtöbben az alsóbb nemességhez tartoztak, hercegek és nagyurak jóvoltából éldegéltek, akik maguk is művelték a költészetet.

76 A királyi párt szórakoztató trubadúr

77 A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors
Udvarló német lovag, Manesse Kódex, 14. sz. Nőkultusz a lovag-költő az elérhetetlennek tetsző idealizált nő iránti érzelmeit ecseteli, oltalmat, védelmet és örök hűséget fogad a hölgynek. A hölgy általában a hűbérúr felesége, de mindenképpen férjes asszony.

78 A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors
Hűbéri viszony A férfi-nő viszonyt a feudális függés és hűség formuláiban képzelte el. A lovag felajánlja szolgálatait, a Hölgy elfogadja, ennek jeléül esetleg egy csókot vagy gyűrűt ad, különféle feladatokat róhat a lovagra. A Hölgy nem szerelmes, légiesebb annál, a róla festett kép konvencionális: fehér bőr, szőke haj, csupa érték, finomság A lovag a hölgynek feltétlen hűséggel tartozik, a Hölgy a lovagnak nem tartozik semmivel, de ha akarja, megjutalmazhatja.

79 A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors
Erkölcsi érték a szerelem minden jónak a forrása, mely megnemesíti a lelket. „Nemes szívben lakozik mindig a szerelem” - ahogy Guido Guinizelli egyik híres canzonéja kezdődik.

80 A trubadúrok szerelemtana – Fin’amors
Távolság a trubadúr-szerelem lényege nem a reménytelenség, hanem a távolság (térbeli, társadalmi, erkölcsi). A Hölgy nem elérhetetlen, de nehezen érhető el.

81 A trubadúr kultúra hatása
Az „udvari szerelem” a trubadúrok találmánya (fikciós, irodalmi jellegűek), melynek hatása máig kihat egész kultúránkra. Hatásuk lassan beszövi a valóságot: civilizáló, mérséklő, magas erkölcsiségű felfogás beépül a mindennapokba is. Jó János francia király, amikor túszul adott fiai megszöknek az angol fogságból, minden politikai ésszerűség ellenére maga tér oda vissza. A nemzetközi jog, hadijog stb. fontos forrása a lovagi erénykódex. Az elesettek és gyengék védelme éppúgy lovagi találmány, mint a nők tisztelete. (Ha egy nőt előre engedünk az ajtóban vagy felsegítjük a kabátját, ma is a trubadúrok hatásának tekinthető)

82 Versfajták Canso: 5-6 stanza és egy envoy (záró strófa, pártfogónak dedikálva a verset vagy összefoglalva a főbb gondolatokat) Dansa/ballada: táncdal refrénnel Pastorella: a lovag szerelmi epekedésének története Débat: két költő vetélkedése Alba: reggeli dal, a szerelmeseket figyelmezteti az éjjeli őr, hogy közeledik a hajnal, meglepheti őket a féltékeny férj

83 Udvari szerelem

84 Udvari szerelem

85 Udvari szerelem

86 Udvari szerelem

87 Udvari szerelem

88 Minnesängerek - Dalnokversenyek

89 Minnesängerek Gottfried von Strassburg Wolfram von Eschenbach

90 Walter von der Vogelweide (1170-1230)
Származásáról keveset tudunk: valószínűleg osztrák nem nemes Vándorköltőként járja a világot, több jelentős udvarban is megfordult Élete végén kis hűbérbirtokot kapott II. Frigyestől

91 Költészete A klasszikus hölgyszolgálat-eszmével való azonosulás
Új férfi-nő kapcsolat koncepciója: kölcsönösségen alapuló természetes kapcsolat. Mädchenlied

92 Témái Természet rendszerint a szerelmi találka helyszíne (Hársfaágak csendes árnyán) más versekben a természet csodálója (Lássátok csak, mily csodás a május) Az öregedő költő melankóliája jelenik meg az Ó jaj, hogy eltűnt minden című elégiájában Spruch-költészet: a didaktikus irodalom körébe tartozó Spruchot politikai tartalommal töltötte meg.

93 Under der Linden (A hársfaágak csendes árnyán)
Under der linden an der heide, dâ unser zweier bette was, dâ mugt ir vinden schône beide gebrochen bluomen unde gras. vor dem walde in einem tal, tandaradei, schône sanc diu nahtegal. (1. vszk., részlet)

94 Hársfaágak csendes árnyán
Pásztoróra női szereplője meséli el a szerelmi együttlétet Egyszerre titkolva és kimondva Boldog és büszke Viaskodik szemérmességével Keretes szerkezet: titkot tudó kismadár A természetet finom vonásokkal ábrázolja

95 14. századi német kézirat A neves Minnesänger, Konrad von Alstetten, egy virágzó fa alatt hever egy szerelmes hölgy karjaiban Kezére egy sólyom szállt

96 OWÊ WAR SINT VERSWUNDEN (Ó JAJ, HOGY ELTŰNT MINDEN…)
Owê war sint verswunden alliu mîniu jâr! ist mir mîn leben getroumet, oder ist ez wâr? daz ich ie wânde, daz iht wære, was daz iht? dar nâch hân ich geslâfen und enweiz es niht.

97 Szajha

98 Világi líra Értelmiség felduzzadása: Városok fejlődése
Polgárság erősödése Kereskedelem kibontakozása Pénz szerepe nő Hét szabad művészet: hangsúly a szónoklattanon, retorikán – költészettan, versírás gyakoroltatása A világi líra sokrétű: a komoly, filozófiai, meditatív művek gúnyversek, tréfás epigrammák szerelmes költemények az ókori költészetre visszavezethető életöröm-versek Az ókori szerzőkhöz való kötődés a vágánsirodalomban a legerőteljesebb.

99 Vágánsok külön rendet alkotnak a korabeli társadalmon belül (kívül?)
ide tartoznak: kolostori iskolák országról országra vándorló diákjai foglalkozás nélküli klerikusok szökött szerzetesek más kétes elemek bolondos, könnyelmű, vidám, gondtalan népség, a mának élnek, a holnappal nem törődnek nem tudnak vagy nem akarnak beilleszkedni a társadalom rendjébe – bizonytalan egzisztenciájukat maguk választották önként cserélve a kolostori kényelmet és biztonságot a vándorélet korlátlan függetlenségére és szabadságára

100 Vágánsok Hallatlan magatartás ez a tekintélytisztelő középkorban (egyházi fegyelem, hűbéri kötelékek) Szabad és független szellemű lázadók. A lázadás motívuma költészetüket is meghatározza. Szabadosak, szabadszájúak, nem ismernek el semmiféle tekintélyt: tisztelik, követik az ókori szerzőket (főképp Ovidiust), kigúnyolják az egyházat, a papokat, az ostoba nemeseket, De van öniróniájuk, realitásérzékük A keresztény aszkézis hetyke elutasítása – életöröm, a pillanat boldogsága

101 Carmina Burana 13. századi latin és alnémet nyelvű versgyűjtemény-kódex, 1803-ban fedezték fel a bajorországi Benediktbeuren kolostorában kétszáznál több dal latin nyelven szerzői vágánsok (vándordiákok), korabeli neves költők világi témákat szólaltat meg Carl Orff a gyűjtemény 24 versére oratóriumot írt (1935–36).

102 Fortuna kereke Erdő

103 Carmina Burana – A vágánslíra sokszínűsége
műfaji és formai változatosság (késő antik + középkori vallásos költészet + népi versek) Műfaj: dal epigramma táncvers (középkori francia ballada ) himnusz (pl. vallásos himnuszok átiratai Forma: rím ismétlés alakzatok (anafora, refrén) akrosztichon

104 A Carmina Burana verseinek tematikus csoportosítása
55 dal az erkölcsről (ironikus), 131 szerelmes vers, 40 dal az ivásról és a játékokról két hosszabb színpadi darab

105 Kockajáték

106 Félre könyvek, doktrinák
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

107 Félre könyvek, doktrinák
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? fiatalság – öregség, doktrina – élettapasztalat, az egyház hivatalos tételei – epikureus életöröm-hirdetés Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

108 Félre könyvek, doktrinák
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! dáridó – komolyság édes – doh Éden – börtön tavasznak lába kél – tél küszöbünkön áll Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

109 Félre könyvek, doktrinák
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? A diákszoba sötétjéből kezd csábítani a gondolat: „félre könyvek” – félreteszi a könyvet – felszólítás: „mozogjunk hát a piacra, az utcára izibe” – tánc már a szabadban Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével?

110 Félre könyvek, doktrinák
Mely fogalomtartalmak szembeállítása határozza meg a vers gondolatmenetét? Gyűjtsenek szembeállítható képeket, kifejezéseket a versből! Milyen térbeli mozgás fedezhetünk fel a versben? Mi a refrén gondolatmenetében az, ami egyáltalán nem egyeztethető össze a középkor hivatalos világképével? Az éden átfogalmazása – hangsúlyosan evilági, a pillanatnyi örömöket előnyben részesítő szemlélet

111 Ó, Fortuna Ki volt Fortuna?
Mi indokolja Fortuna és Luna összekapcsolását? Keressenek olyan kifejezéseket, melyek a gyötrődő, kiszolgáltatott személyiségre utalnak! Értelmezzék a verszárlatot!

112 Szekvencia

113 Szekvencia egy rövid zenei részlet többször ismétlődik a hangsor egymás utáni fokain

114 Dante

115 Itália a 12-14. században Városállamok
Két nagy párt, a guelfek és a ghibellinek küzdelmei is megosztották Guelfek (a pápa támogatói) Fehérek – mérsékeltek Feketék – túlzók Ghibellinek (a német-római császár hatalmától remélik Itália egységének megteremtését)

116 arisztokraták, földbirtokosok, nemesemberek
Pavia város címere ghibellin kereszttel jómódú városi kereskedő- és kézművesrétegek Milánó város címere guelf kereszttel

117 Itália a században

118 Dante Eredeti neve: Durante Alighieri Előkelő firenzei család fia
Családja hagyományosan guelf Valószínűleg elvégezte a triviumot és a quadriviumot is Sokoldalú: rajzolt, zenét szerzett saját verseire, érdekelte a szobrászat, festészet

119 Dante Firenzéje

120 Beatrice Élete első, igazi szerelme Beatrice, Folco Portinari lánya
1274 tavaszünnepén látja meg először A lányt hamarosan férjhez adják egy bankárhoz 1290-ben (24 éves korában) meghal Emlékét Dante La vita nuova c. műve őrzi 42 fejezet (próza + vers) Önéletrajzi jellegű Végén előre jelzi az Isteni színjáték megírását Beatrice halála után megnősül, négy gyermeke születik

121 Dante találkozása Beatricével

122 Dante és Beatrice

123 Külföldi egyetemekre megy, eljut Párizsba is.
A kor legjobb tudósaitól tanulhat: filozófiáról (még az arab filozófiáról is), az ókori nagy történetírókról, a teológiai vitákról Hazatérve kiadja a La vita nuovát, s egyre jobban beleveti megát a közéletbe. A tekintélyes városállam, Firenze priorja (köztársasági elnöke) lesz.

124 Száműzetés Pártja egy részével egyre jobban tolódik a világi császárság igénylése felé – államcsíny – pártja hatalmát megdöntik, Dante mindhalálig tartó száműzetésben él Csatlakozik a ghibellinekhez, az egész ghibellin- mozgalom szellemi vezéralakja, a világi állam politikai elméletének megalapozója lesz. Az egyház és az állam elválasztásának első megfogalmazása is tőle származik. Leginkább Padovában, Veronában és főleg a ghibellinizmus főhelyén, Ravennában él.

125 Közben váltogatja szerelmeit, szeretőit – visszavágyódik felesége és gyermekei mellé, de soha többé nem látja őket. Beatricét soha nem felejti, a szerelem jelképévé vált.

126 Az Isteni színjáték írója

127 Isteni színjáték (1307-1320) Eredeti címe: Commedia
Középkori poétika: minden mű, mely viszontagsággal kezdődik, de szerencsés véget ér, és kevert hangnemű. A „divina” (isteni) jelzőt az utókor ragasztotta hozzá.

128 Az Isteni színjáték nyelve – Dolce - stil nuovo
Guido Cavalcanti ösztönzésére „édes új stílus” (emelkedett köznyelv, a fenségesnek és a vulgárisnak a keveréke) az egyház, a hivatal, a jogalkotás, a tudomány ókortól örökölt latin nyelve helyett a falusi nép, a városi polgárok és a szerelmi vallomások nyelve, a nemzeti nyelv – olasz (toszkán nyelvjárás)

129 Az Isteni színjáték Műfaja
poétikai szempontból: epikus keretbe foglalt lírai filozófiai alkotás a sok párbeszéd, a kiélezett szituációk drámai jelleget adnak. eszmei szempontból: enciklopédikus alkotás magában foglalja a kor lexikális tudásanyagát, természettudományos ismereteit: csillagászat, antik filozófia ismerete, a kor teológiai összegzése

130 Az Isteni színjáték szerkezete
A skolasztikus gondolkodásnak megfelelően zárt, hierarchikus szerkezet, erős számmisztikai hatással. 14235 sor = 100 ének: 1 bevezető ének 33 ének Pokol (9 kör) 33 ének Purgatórium (tisztítóhely) (9 gyűrű) 33 ének Paradicsom (9 ég)

131 A három birodalom a Föld középpontján áthaladó függőleges világtengely körül helyezkedik el.
A tengely az északi féltekén (szárazföld) Jeruzsálemnél lép be a föld alá, közben a Pokol egyre szűkülő tölcsérei veszik körül.

132

133

134

135 A pokol feneke egybeesik a Föld középpontjával.
A túlsó, déli (tengerek) félgömbön a világtengely keresztülhalad a Purgatórium hegyének csonka kúpján (fennsíkján helyezkedik el az Édenkert), majd elhagyva a földet, a Paradicsom koncentrikus koncentrikus köreinek középpontján át az ég legfelső csúcsán eljut ahhoz a trónushoz, ahol Isten él.

136

137 Dante és Vergilius Homérosz, Ovidius, Lucan és Horatius társaságában

138 Pokol (Inferno)

139

140

141 Purgatórium (Purgatorio)

142 Előpurgatórium (megtérésben hanyagok)
Előpurgatórium (hanyag királyok) Kevélyek Irigyek Haragosok Restek Fösvények és pazarlók Torkosok A szerelem bűnösei Földi paradicsom

143 Paradicsom (Paradiso)

144 Hold (fogadalmukhoz halálukig hívek)
Merkur (serények) Venus (szerelem megfékezői) Nap (bölcsek) Mars (szent harcosok) Jupiter (bölcs kormányzók) Saturnus (elmélkedők) Az állócsillagok ege Az „első mozgó” Az empyreum

145

146 Az Isteni színjáték verselése
tercina: szűkebb értelemben rímképlet: a b a b c b c d c tágabb értelemben strófaszerkezet: 3 sorból álló, 10–11 szótagos jambikus lejtésű sorok, adott rímképlettel.

147 Számmisztika Ó, ti, kik éltek józan értelemben,     lessétek, mily tan látható keresztül,     elfátyolozva különös rimemben! (Pokol IX ) Utal arra, hogy a műben rejtett értelem van Máshol azt írja, hogy minden írást négyféle jelentés szerint lehet megérteni és kell magyarázni

148 Nem szó szerinti értelem
Négyféle jelentés Szó szerinti értelem Filozófiai/teológiai Politikai Társadalmi Nem szó szerinti értelem Ezoterizmus

149 Ezoterizmus – megfelelések doktrinája
Hold = grammatika Merkúr = dialektika Venus = retorika Nap = aritmetika/megvilágosodott Értelem Mars = zene Jupiter = geometria Saturnus = asztronómia SEPTEM ARTES LIBERALES Nap = aritmetika központi helyen (7-ből 4.)

150 1 – unus es deus (= egy az Isten) 2 – két testamentum 3 – Szentháromság, három napkeleti bölcs, Jézus három évig tanított, harmadnapra támadt föl 4 – négy evangélium, négy eleme a világnak, az Éden négy folyója, Isten nevének betűi (JHVH), az Apokalipszis négy lovasa 5 – Mózes öt könyve; öt érzék – érzéki – bűn 6 – a teremtés hat napja 7 – a nyugalom hetedik napja; hét főbűn, ördög; a Szentlélek hét ajándéka 8 – feltámadás 9 – Jézus a nap kilencedik órájában halt meg 10 – tökéletes szám ( =10), tízparancsolat

151 12 – apostolok, Izrael 12 törzse 14 – stáció
11 – tökéletlenség 12 – apostolok, Izrael 12 törzse 14 – stáció 33 – Jézus életkora halálakor 40 – negyven évet vándorolnak a zsidók a pusztában, negyven napot töltött Mózes a Sinai hegyen 666 – az Antikrisztus száma Dante különösen három számpárnak tulajdonít szimbolikus jelentőséget: 3 és 9 7 és 22 515 és 666

152 Számok szimbolizmusa Danténál
9 – „…ez a szám ő (Beatrice) maga… A kilencnek a hármas szám a gyökere, mert minden más szám nélkül, önmagából kilencet ad, hiszen világosan látjuk, hogy háromszor három: kilenc. Már most, ha a hármas önmagában alkotója a kilencnek, s a csodáknak alkotója önmagában három, azaz: Atya, Fiú, Szentlélek, melyek együttesen három is, egy is; akkor ezt a hölgyet a kilences azért kísérte, hogy megértesse, miszerint ő maga is egy kilences volt, azaz olyan csoda, mely csodának gyökere a csodálatos Háromság.” (Az új élet)

153 9 – a tökéletesség, Beatrice jelképe
3 x 33 ének (mindhárom a csillag szóval végződik) Terzina (aba bcb) 3 világ 3 kalauz (Vergilius, Beatrice, Szent Bernát) 3 vadállat

154 Egy érdekesség Olasz ábécé A B C D E F G H I J L M N O P 1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14 15 Q R S T U V Z 16 17 18 19 20 21 22

155 Egy érdekesség Olasz ábécé A B C D E F G H I J L M N O P 1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14 15 Q R S T U V Z 16 17 18 19 20 21 22 +

156 Egy érdekesség Dante nevének betűinek összege: 118
= Dante Alighieri A Szentlélek hét ajándéka élőként járhatja végig a túlvilágot

157 7 és 22 7 – szent szám 7 bolygó – 7 tudomány 22/7 = 3,14… (π) K=22
Jelképezi a kört, amelyet a legtökéletesebb formának tartanak (mindhárom világ körkörös beosztású) d = 7

158 11 szótagból áll egy sor, 33-ból egy terzina
11 és többszörösei 11 szótagból áll egy sor, 33-ból egy terzina 22 a héber ábécé betűinek száma 33 Krisztus földi élete éveinek száma 66 Allah nevének teljes számértéke (A=1, L=30, L=30, H=5) 99 Istenre vonatkozó főbb jelzők száma az iszlám hagyományban

159 515 és 666 Dante a pápát a 666-tal jelöli, míg a császárt az 515-tel. („Vicarius filii Dei” száma: 666, a Dux ’Vezér’ száma: 515 – D=500, u=v=5, x=10). 666 az Apokalipszis fenevadjának száma 515 – Beatrice jóslata (Purg. XXXIII) Mert elmondom, mit lelkem szeme jól lát,     hogy oly időt hoz már közeli csillag,     (csillag számára nincs se gát, se korlát), hogy egy kit Ötszáztizenötnek írnak,     Istentől küldve, megölni a Szajhát     és cinkos óriását, tettre virrad.

160 Próféciák közötti sortávolság:
666: Ciacco – Vergilius; Brunetto Latini – Farinata 515: Farinata – Ciacco; III. Miklós – Brunetto

161 A versbéli beszélő lírai utazása
A Komédia témája A versbéli beszélő lírai utazása Azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktől. A középkorban gyakori misztikus látomások sorába tartozik Aquinói Szent Tamás hatása érzékelhető rajta: vallásos hit és az emberi ész összhangba hozása

162 Epikus váz – Pokol 1300 nagycsütörtökének éjjelén, az emberi élet útjának felén (35 éves) Dante eltéved az erdőben (az élet erdejében) Nem találja a mélységből a magasságba vezető utat, mert elfordult a tökéletességtől, elfeledkezett Beatricéről. Útját 3 allegorikus állat állja: párduc (kéjvágy, testi örömök utáni sóvárgás), oroszlán (gőg, erőszak), nőstényfarkas (kapzsiság). ALLEGÓRIA

163 Allegória (1) Az elvont fogalmakat helyettesítő konkrét képeket nevezzük allegóriának. Erdő: az életet, a bűnös életet jelképezi Eltévedés: erkölcsi irányvesztés Völgy: az erkölcsi süllyedés legmélyebb pontja (mélység) Hegy: az erény (magasság), az üdvözülés lehetősége Napfény: az isteni jelenlét, útmutatás, isteni gondviselés

164 Allegorikus állatfigura
Allegória (2) A három állat jelképezi Dante korának erkölcseit és az emberben magában meglévő hajlamokat. A három akadályozó állat a hegyre (azaz az üdvösség felé) vezető úton: Allegorikus állatfigura Személyes szinten Társadalmi szinten Párduc kéjvágy Firenze Oroszlán hatalomvágy, erőszak Francia királyság Nőstényfarkas kapzsiság pápaság

165 Vergilius Beatrice Vergiliust küldi Dante segítségére, ő vezeti al- és túlvilági útján a Purgatórium 30. énekéig. Miért Vergilius? A középkor Vergilius-kultusza (lásd IV. ecloga) Vergilius mint író eszménykép, a tökéletes műalkotás szerzőjeként tartják számon A műfaj (eposz) azonossága Az alászállás motívuma, az alvilágjárás (lásd Aeneis 6. ének)

166 Időpont 1300. Nagycsütörtök mindenhol 3 napot tölt Dante

167 Pokol Dante számára az a hely, ahol a Földön megbomlott erkölcsi világrend helyreáll. A szenvedések alapja az, hogy a bűnösök be vannak zárva személyiségük börtönébe, és képtelenek megszabadulni a bűntől. (Paradicsom: megszabadulnak az emberek személyiségük korlátaitól és feloldódnak az abszolút jóban és szeretetben, Istenben.) A Pokol beosztása megfelel a keresztény etikának, de az egymásutániság Dante leleménye, saját felfogását, megcsalattatását, fájdalmát tükrözi.

168 A pokol kapujának felirata
Isten hatalmát, az Igazság, Szeretet, Okosság örök érvényességét, törvényét hirdeti A földi világ ellenpárja, annak kiegyenlítése Helyreállítja a földön megbomlott erkölcsi világrendet Az ének 3 részből áll: Belépés a pokol kapuján (1-21) Közönyösek (22-69) Acheron és az átkelés (70-136) 136 gematrikus összege 10 Memoriter!

169 Paolo és Francesca története
2. kör Francesca da Rimini férjének öccsével csalta meg férjét. A férj tetten érve a bűnt, jogos felháborodásában megölte mindkettejüket. Túlvilági büntetésük, hogy a végtelenségig forgószél ragadja őket, de holtukban is együtt, egymás mellett szenvedik a száguldó, de mégis elviselhető szenvedést. Dante megérti és még bűnhődésükben is pártolja a szerelmeseket.

170 Találkozás Odüsszeusszal
Isteni színjáték Odüsszeia VIII. kör 8. bugyor – rossz, hamis tanácsadók XI Újra útra kél Herkules oszlopai (Gibraltár) = világ vége Odüsszeusz túlmegy rajta, a föld másik féltekéjére jut A hegy, amelyet megpillant, nyilván a Purgatórium hegye - ezért pusztul el Odüsszeusz, mert ide élő embernek tilos menni „lelkem szenvedélye: látni a világot” Teiresziász: halál öregkorában, szerettei közt

171 Herkules oszlopai

172

173

174

175 Dante minden bizonnyal egy másik hagyományt dolgozott fel.
Melyik befejezés illik inkább Odüsszeusz jelleméhez? Mit érez Dante Odüsszeusz iránt? Milyen tulajdonságát értékeli legtöbbre? Miért?

176 A Pokol legmélye A legörökebb, legkínosabb szenvedés azokat sújtja, akik a legnagyobb bűnöket követték el: Júdás, Krisztus árulója Brutus és Cassius, akik Julius Caesart megölve meg akarták akadályozni a császárság megalakulását. Ez a világi császárság harcos párthívének, a ghibellin politikusnak a hitvallása volt.

177 Purgatórium Derűs világ ez, hasonlít a bűnökkel és megbocsátásokkal teljes földi világra. Magas hegység, ahol egyre magasabbra lehet jutni, s minél magasabbra jutott valaki, annál közelebb van az örök üdvösséghez – innen lehet átlépni a paradicsomba. Vergilius ide nem léphet be, átadja a vezető szerepet Beatricének, ő vezeti tovább a költőt a fényességek, boldogságok, a megváltottság örökkévalóságán át.

178 Az Isteni színjáték mint két korszak határán álló mű
Mint minden nagy mű, egyszerre összefoglalás és új kezdeményezés. A középkor nagy összefoglalója: A felépítését a keresztény erkölcstan szabja meg Világképét a középkor filozófiája, a skolasztika. Reneszánsz vonások: Az antikvitás tisztelete Az anyanyelvűség (toszkán nyelvjárás) Erős érzelmi viszony tárgyához Bizonyos kiragadható citátumok: “Nem születtünk tengni, mint az állat Hanem tudni és haladni előre.” (Odüsszeusz utolsó utazása)

179 Arany János: Dante Állottam vizének mélységei felett, Sima volt a fölszín, de sötét, mint árnyék; Alig mozzantá meg a rózsalevelet, Mint rengéskor a föld, csak alig hullámlék. Acéltiszta tükre visszaverte híven A külső világot - engem is: az embert; De örvényeibe nem hatott le a szem, Melyeket csupán ő - talán ő sem - ismert.

180 Csodálatos szellem! egy a mérhetetlen Éggel, amely benne tükrödzik alattam! Egy csak a fönségben és a terjedetben És mivel mindenik oly megfoghatatlan. Az ember... a költő (mily bitang ez a név!) Hitvány koszorúját, reszketvén, elejti És, mintha lábait szentegyházba tenné, Imádva borul le, mert az Istent sejti. -

181 E mélység fölött az értelem mér-ónja, Mint könnyű pehelyszál, fönnakad, föllebben: De a lélek érzi, hogy az örvény vonja, S a gondolat elvész csodás sejtelemben. Nem-ismert világnak érezi nyomását, Rettegő örömnek elragadja kéje, A leviathánnak hallja hánykodását... Az Ur lelke terült a víznek föléje.

182 Lehet-é e szellem az istenség része
Lehet-é e szellem az istenség része? Hiszen az istenség egy és oszthatatlan; Avagy lehet-é, hogy halandó szem nézze A szellemvilágot, teljes öntudatban? Évezred hanyatlik, évezred kel újra, Míg egy földi álom e világba téved, Hogy a hitlen ember imádni tanulja A köd oszlopában rejlő Istenséget.

183 François Villon

184 Villon Élete Életéről keveset tudunk Anyja korán megözvegyült
Guillaume de Villon kanonokra bízta fia nevelését – innen a Villon név kegyeletből veszi fel (de Montcorbier?)

185 Villon képe a későbbi századokból
A Sorbonne-ra jár 1449-ben végez 1452-ben magasabb fokozatot kap 1463-ban eltűnik szem elől, nincs róla több hírünk

186 Középkori iskola

187 Háttér Százéves háború (1337-1453) Anglia és Franciaország között
Utána is rendezetlen viszonyok. Az egyetemi ifjúság egy része otthonos volt a kocsmákban és a bordélyházakban. Többen a közveszélyes rablóbandákkal is kapcsolatban álltak. Villon is belekeveredett lopásba – Kagylósok (les Coquillards)

188 Párizs, 1493 (Nürnbergi Krónika)

189 Védekezés közben megsebesítette egyik diáktársát (részeg pap), aki két nap múlva meghalt.
Bujdosnia kellett, kegyelmet kapott, visszatért Párizsba 1455-ben részt vett a teológiai fakultás kifosztásába Felelősségre vonás elől vidékre menekült, ekkor írta A Kis Testamentum c. művét.

190 A Kis Testamentum (1456) 40 nyolcsoros szakasz, minden sor 8 szótagú (oktava) Litániaszerű szöveg A vers beszélője fiktív adományokat testál ismerőseire. Párizsból távozva 6 évig csavarog Súlyosan megviselik ezek az évek, betegen záratja börtönbe Orléans püspöke, nem tudni, miért A Nagy Testamentum elején őt átkozza XI. Lajos trónralépése – általános kegyelem

191 Villon visszatérhet Párizsba
Ekkor írja meg a Nagy Testamentumot (1461) Újabb verekedés a törvény kezére jut, s mert visszaeső, halálra ítélik 1463. kegyelem tíz évre száműzik. Ettől kezdve nem tudunk róla

192 Kézirat a Nagy Testamentumból
173 nyolcsoros szakasz (8 szótagú sorok) + betétek 15 ballada 1 panasz 1 rondó 1 tanítás 1 dal 1 sírfelirat Itt is a testáló adományait sorolja fel

193 Fő szervezőerő: ellentét
Kicsapongás vallási áhítat Öröm fájdalom Villon bűnösnek érzi magát, és hisz a megváltásban Középkori: mély vallásosság, halálfélelem, pokoltól való rettegés, őszinte bűnbánat, isteni könyörületben való reménykedés

194 Huizinga A középkor fő jellemzője a halállal való foglalkozás
A középkori haláltudatnak három fő motívuma van: Hova lettek a hajdani szépek és nagyok? – Ballada tűnt idők asszonyairól Az enyészetnek indult test félelmetes látványa – A szép fegyverkovácsné panasza Haláltánc (danse macabre) – Panasz a mindent lebíró halálról

195 Ballada provanszál: balade = ’tánc, táncdal’) Forma, nem műfaj!
Egyszerű 3 nyolc-, ill. tízsoros versszak 4-6 soros ajánlás Refrén Rímelés: ababbcbc+bcbc; ababbccdcd Verselése: jambikus Kettős 6 strófa Nincs ajánlás

196 Haláltánc (danse macabre)
Sokalakos képek, freskók, ahol körtáncot járnak az élők és holtak.  A csontvázként ábrázolt halál hegedű-, fuvola-, dobszó kíséretében, vigadva, tánclépésben, vigyorogva viszi magával áldozatait rangra, korra, gazdagságra való tekintet nélkül. 

197 Bernt Notke: Haláltánc

198 Haláltánc

199 Ellentétek Ballada a blois-i költő-versenyre
Charles d’Orléans vendégül látta Villont, és költői versenyre hívta ki

200 jó tanítás balladája a rossz életűeknek
A Nagy Testamentum betétje Tanító költemény: ’amíg pórul nem jársz, minden pénzed elvered borra és leányra’ Milyen látszólagos és valódi ellentétek találhatók a felsorolásban? Milyen életformákra, foglalkozásokra találunk utalást a versben? Melyik versszakból következtethetünk arra, hogy Villon a tanítást önmagához is intézi?

201 Hogyan kapcsolódnak a szövegek a csavargó alakjához?
Ki, mi a versek beszélője? Keresse ki mindegyik versszakból a kulcsszavakat! Melyik életforma, jellegzetes középkori társadalmi réteg, csoport nem szerepel a felsoroltak között? Vagy mégis szerepel? De hol? Ha a társadalom teljességét, minden rétegét bemutatja a mű, akkor milyen véleményt, képet sugall a társadalomról? (Milyen a mű értékszerkezete?) Ennek tudatában milyennek tűnik a csavargás életformája?

202 CXLVI Cimborák, a kéj, a tivornya Testet gyújt és lelket aszal. De rút lesz, de fekete, ronda Az ember, mikor belehal! Kerüljétek, gyilkos e baj; Irtsátok hát az erejét, Tudván – Krisztusom! – hogy hamar Fejetekre kondúl a vég. (Szabó Lőrinc fordítása)

203 Apró képek balladája (1)
Milyen költői szövegépítő fogásra épül a szöveg? A magyar fordításban mely sorokban hangzana jobban a „tudom” helyett az „ismerem”? Miért nem ez a szó szerepel? Csoportosítsa a verssorokat abból a szempontból, hogy szóképek vagy állítások vannak bennük! Jelölje ezeket a szövegben! A képeket is csoportosítsa! Bizonyos képek (illetve sorok) jobban összetartoznak. Hány jelentéskört talált?

204 Apró képek balladája (2)
Miféle leltárt sorol itt a beszélő? A valóságnak milyen részeire, területeire vonatkozik a beszélő tudása? Feltűnően sok apró képben jelennek meg ruhaneműk. Miért? Próbáld értelmezni e sorokat! „Tudom, hogy minden egy dolog” „…Róma mit alkotott” „…hogy a cseh mért eretnek” Mi a szerepe, mit tesz hozzá a három versszak jelentéséhez az ajánlás? Hogyan függ össze a csavargó toposzával a vers problematikája?

205 XVI Ha halálom akármilyen Kis közjónak javára volna, Meghalnék, meg én, Istenem: Mi szükség ilyen elbukottra? De az én sorsom élve-halva Ifjat és vént, senkit se sért: Hegyek se előre, se hátra Nem mozdulnak egy koldusért. (Szabó Lőrinc fordítása)

206 Mely sorok igazolják, hogy a XVI-os oktáva beszélője egy csavargó
Mely sorok igazolják, hogy a XVI-os oktáva beszélője egy csavargó? A csavargó milyen szinonimáit találta meg? Milyen a hangulata ennek a szövegnek? Milyen közös tartalmakat talált a balladában és az oktávában?

207 Vastag Margó balladája
Hol élnek, és mi a „foglalkozásuk” a ballada szereplőinek? Életformájuk és egyes élethelyzeteik nem illendőek . Szerb Antal írja: „jól nevelt korok ízlését megbotránkoztatják”. Keressen erre példákat a szövegből! Mi a szerepük a tolvajnyelvből vett, illetve az illetlen kifejezéseknek? Hogyan jellemzi a beszélő önmagát, társát és viszonyukat? A „Csókjáért kardot, pajzsot viselek” sor mit jelent a mű elején, amikor még csak 4 sort ismerünk a versből, és hogyan módosul a jelentése később?

208 Záróballada Groteszk hangvételű
A beszélő elkülöníti magát a szegény Villontól: E/3, megjelenített alakként, múlt időben, mint fiktív halottat ábrázolja

209 Sírfelirat Könyörületre hív
3 versszak – az emberekhez, a túlélőkhöz szól Az akasztott emberek szörnyű látványának pontos leírásával indít Részvétre szólít Ajánlás – Jézushoz: nem evilági kegyelemért esedezik T/1 – társaiért is könyörög

210 Akasztottak balladája

211 Négysoros versezet a szegény Villon bitófájára
Je suis François, dont il me poise  (Ferenc és francia)  Né de Paris emprès Pontoise (választékos nyelvű város) Et de la corde d’une toise Saura mon col que mon cul poise Francia voltam – megbántam nagyon –     Párizs szült, ott, hol Pontoise vagyon. Egy jó öles kötéllel nyakamon, Immáron seggem súlyát latolom.