Informatikáról általában

Az előadások a következő témára: "Informatikáról általában"— Előadás másolata:

1 Informatikáról általában
2010

2 Érettségi: Középszint: (180 perc+45 perc román vizsga esetén) Szövegszerkesztés Prezentáció-készítés Weblap-szerkesztés Táblázatkezelés Adatbázisok Elmélet Emeltszínt: (240 perc) Középszint+Programozás

3

4 Információtechnológia Operációs rendszerek Szövegszerkesztés
Témakörök: Információtechnológia Operációs rendszerek Szövegszerkesztés Prezentáció Weblapszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázisok Grafika Információ és kommunikáció

5 Számonkérések: 3 Dolgozat Gépközeli feladatok A feladatok értékelése a helyszínen történik!! Feladatmegoldás során mentsd le a munkádat folyamatosan!!

6 Hogyan lehet ezt megúszni?
ECDL vagy OKJ vizsga

7 Informatika órák: H, K, Cs
Elkéreszkedni: OF

8 Dolgozat témakörei: Számítógépek alkalmazása a gyakorlatban Operációs rendszerek és feladatuk FAT-rendszerek, fájltípusok Rendszerprogramok Vírusok Hálózatok és internetes tevékenységek, protokollok Háttértárolók Nyomtatók, szkennerek Monitorok Szerkesztőprogramok Multimédia 2-es számrendszer, 16-os számrendszer

9 Egy kis elmélet (a dolgozat témakörei)

10 Számítógépek alkalmazása a gyakorlatban
Telefonközpont Autógyártás

11 Robotok

12 Klón-színész

13 Fedélzeti számítógép Méréstechnika

14 Pénzautomata Gyógyászat

15 CAD-CAM Tervezés GPS

16 Ürkutatás Infopontok-Touch-screen

17 Játék

18 Néhány operációs rendszer
Operációs rendszerek és feladatuk Néhány operációs rendszer

19

20

21

22

23

24

25

26 A számítógép intelligenciája
FELHASZNÁLÓ PROGRAM OPERÁCIÓS RENDSZER BIOS HARDVER

27 Operációs rendszer feladata:
Felhasználói interface kialakítása Hardver-eszközök (Input/Output) kezelése Folyamatok kezelése Memória kezelése (Virtuális) Fájl kezelés Megszakításkezelés Holtpont-kezelés Hálózat-kezelés Védelem Adminisztráció

28 FAT-Rendszerek

29 Lokális filerendszerek
* Microsoft: DOS, Fat12, FAT16, FAT32, NTFS * Linux: ext2, ext3, ReiserFS, Reiser4, XFS, JFS, FreeVXFS * BSD: UFS, UFS2 * OS/2: HPFS * Solaris: UFS, VxFS * SkyOS: SkyFS Hálózati filerendszerek * NFS * CodaFS megosztott, vagy cluster filerendszerek * OpenGFS Egyéb speciális filerendszerek: * Linux alatt elérhető, speciálisan flash memóriához: JFFS, JFFS2 (Flash fájlrendszerek) * legtöbb operációs rendszer által támogatott, optikai tárolóhoz (CD, DVD) való: ISO9660, UDF * FUSE * LUFS Lásd még: * Virtuális filerendszer (VFS)

30 Fájl-típusok

31 (Nem szerkesztőprogramok!)
Rendszerprogramok (Nem szerkesztőprogramok!)

32

33

34 Böngészők

35 Víruskeresők

36 Víruskeresők

37 Hálózatok és Internetes tevékenységek

38

39 Mikrohullámú-hálózat

40 Műholdak

41

42 Hogyan azonosítunk egy számítógépet a hálózaton?
Megoldás: IP-cím A legismertebb hálózati átviteli protokollok közé tartoznak a Novell által kidolgozott IPX, az Interneten alkalmazott TCP/IP valamint a Microsoft hálózatok által preferált NETBIOS. Névvel: betűkkel, szótagokkal jelölt változat, a DNS-rendszer (tartománynév-szolgáltatás) (Domain Name System)  Az alábbi példában megfigyelhető, hogyan osztható fel a ( ) IP-cím hálózatazonosító és állomásazonosító részre. A hálózatazonosító rész ( ) az első két szám az IP-címen belül. Az állomásazonosító rész (16.200) az utolsó két szám az IP-címen belül.

43 Protokollok A protokollokkal valamilyen hálózati tevékenységet oldunk meg. IP-protokoll: azonosítjuk a számitógépet a hálózatban FTP-protokoll: fájlokat töltünk le SMTP-protokoll: t küldünk POP-protokoll: Belenézünk a postafiókban

44 Hálózatok: A hálózat típusa meghatározza a hálózat struktúráját (fizikálisan), ílletve az adatátvitel sebességét. ARPANET X.25 Ethernet (10M, 100M-Fast, GigaB) ISDN (adatátvitel: 64Kbit/sec-1920kbit/sec) DSL(ADSL, SDSL, VDSL, TDSL) adatátvitel: 8-24Mbit/sec ATM (600Mbit/sec) IBM Token Ring FDDI (100Mbit/sec) IEEE WI-FI (Fontos a hatótávolság)

45 Hálózati komponensek

46 Internetes tevékenységek:
A világháló böngészése, keresés Levelezés Chat Fájlok letöltése Játék hálón

47 Háttértárolók, ideiglenes tárolók
Szekvenciális elérésű Közvetlen elérésű Optikai DAT Mágnesszalagos adatmentő egység(streamer)

48 Az első Winchester!!!

49 ATA és SATA Winchester

50 Az alaplap részei

51 (ezek nem háttértárolók!)
Ideiglenes tárolók: ROM, RAM (ezek nem háttértárolók!) RAM: ide töltődnek a programok, innen kerülnek futtatásra. ROM: eszközkezelő programok és rutineljárások tárolódnak. Lehet frissíteni a BIOS programokat.

52 Nyomtatók Elemi egység: DPI (Dot Per Inch), a szkennereknél is ez a mértékegység! Mértékegység, amely egy kép felbontóképességét méri a hüvelykenként elhelyezkedő pontok számával. Minél nagyobb a pontok száma, annál nagyobb a felbontóképesség. A lapolvasóknak és a nyomtatóknak legalább 300 (de inkább 600) dpi felbontással kell rendelkezniük a jó eredmények elérése érdekében. A nyomdatechnikában és a térképészetben 4000 DPI-t használnak is a jobb olvashatóság érdekében. Nyomtatási nyelvek: PostScript A PostScript is széles körben ismert és használt leíró nyelv. Az Adobe cég terméke, s igen kifinomult rendszer, nem túlzás programozási nyelvnek mondani. A lézernyomtatók fejlesztésében élenjáró Hewlett-Packard kifejlesztett egy PCL nevű nyelvet, s az jobban illeszkedik ehhez az új technológiához. A HP-tól ered a lézernyomtatók által használt és igen jól működő HPGL nyelv is; ezt rajzgépek vezérlésére találták ki.

53

54 Mátrix-nyomtató

55 Tintasugaras-Lézer Nyomtatók

56

57 Plotter

58

59 Termo-nyomtató

60

61 Nyomda

62 Szkennerek Kézi Sík

63 Szkennerek Dia-szkenner

64 Lap-Szkenner

65 Szkennerek (FAX)

66 Szkennerek Belépéshez

67 Szkennerek-3D

68 Szkennerek-Vonalkód leolvasók

69 Monitorok+Egy jó videokártya!
Monitor elemi egysége: képpont, pixel

70

71 Monitorok-TFT

72 Monitorok-LCD

73 Monitorok

74 Monitorok- Touch-screen

75 Kijelző

76 Projektor

77 Monitorok- VRML-technológia

78 Szerkesztők Kiadványszerkesztő

79 Weblapszerkesztő

80 Videoszerkesztő

81 Képszerkesztő

82 Ez nem szerkesztő! Ez csak olvasó

83 Hangszerkesztő

84 Grafikus programcsomag

85 Grafikus program

86 Videoszerkesztő

87 Képszerkesztő

88 Videoszerkesztő

89 Mac-Office

90 Windows Office 2007

91 Mi ezzel fogunk dolgozni!

92 Videoszerkesztő

93 Office programcsomag

94 Multimédia-Hypermédia
A multimédia: szöveg, hang, valamint kép illetve mozgókép együttese. hypertext olyan szöveg, amelyben egyes szövegrészek között kapcsolat van, amelyek mentén hyperugrásra vagyunk képesek a dokumentumban.

95 A hang mechanikus rezgés

96  Hang-fájlok (hangfájlok)
hangfájlok: .WAV, .AU, .AIFF, .OGG, .MP3, midi, rng, amr, smaf, imelody, voc, mod, A hang terjedési sebessége c = 340 m/s. (közegfüggő!!) Az emberi beszéd frekvenciatartománya körülbelül 100 Hz-től Hz-ig terjed.  Mesterséges hangok: Gitár, harang, szintetizátor, rezonátor….

97 Képek-Színterek

98 Képszerkesztők Vektorgrafika épitőelemei:
téglalap, ellipszis, sokszög►primitivek Pixelgrafika épitőeleme: Pixel

99 Vektorgrafikus fájlformátumok:. CDR,
Vektorgrafikus fájlformátumok: .CDR, .CDT - CorelDRAW, CorelDRAW Template .AI - az Adobe Illustrator natív fájlformátuma. .WMF - Windows Metafile TTP - True Type Fontok - szabadon átméretezhető vektorgrafikus betűk Vektoros és bittérképes is lehet. .EMF - Enhanced (továbbfejlesztett) Windows Metafile PDF - Portable Data Format - Az Adobe Acrobat család fájlformátuma. .DXG, .DWG, .DXF - AutoCAD rajz. Pixelgrafikus fájlformátumok .BMP - Windows / OS/2 bitmap. .EPS - Encapsulated Postscript .TIF, .TIFF - Tagged Image File Format - PC/Mac platformokon. .JPG, .JPEG - kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. .GIF - Graphics Interchange Format - Fejlesztője a Compuserve .PNG - Portable Network Graphics - A harmadik fő internetes képfájl-formátum. .TGA - Targa - Fejlesztője: Truevision. 16/24/32 bit/pixel színmélységet tárolhat. .MAC - Macintosh Paint. 1 bit/pixel (fekete/fehér).

100 Programok

101 VideoFilm épitőelemei

102 Videofelvevők

103 Multimédiás rendszerek

104 Videofilm-komponensek
Video-kodek (sok a probléma) Film Filter Audio-Kodek A kodek(codec) NEM azonos a fájl-formátummal! Kodek feladata: Fájl tömöritése és kicsomagolása Video-fájlformátumok: MPG(Min 50:1 tömörités), AVI, ASF, MOV Kodekek: MPEG-1, MPEG-2, MPEG-4, Indeo5, Cinepak A kodek lehet: Audio és Video, veszteséges vagy veszteségmentes Audio fájlok: mp3(MPEG-1 layer3), wav(windows), ogg, mp4, CD-audio, wma(WindowsMediaAudio), ra(RealAudio), au(Unix), aac(AdvancedAudioCoding), .vqf(Yamaha) Audio kodekek: Windows Media Audio, Real Audio, MP3

105 Római-Számrendszer M=1000000 Arab 1 5 10 100 500 1000 I V X C D M
Római számok-Nem helyértékes számábrázolás Arab 1 5 10 100 500 1000 Római I V X C D M A nagyon nagy számok felírásánál segített az egyszeres felülvonás, amely az 1000szeres szorzást jelentette, valamint a kétszeres felülvonás az szoros szorzás jelzésére. M=

106 Sumér számrendszer A mellékelt táblázatban az i.e körüli sumér és egyiptomi számjegyeket láthatjuk.

107 Babiloni számrendszer
Mezopotámiában, Babilonban alapvetően 60-as számrendszert használtak. 1-től 59-ig nem helyértékes módon jelölték a számokat, úgy, hogy a 10-re külön jelük volt. 60-tól 60-as helyi értékes számrendszerben számoltak.

108 Görög számok Az ókorban a görögnél is a 10-es, de nem helyértékes számrendszer alakult ki. A számokat is az abc betűivel jelölték. Az első 9 számot az abc első 9 betűjével jelölték, a következő 9 betű a 9 darab tízest jelentette, majd 9 darab százast újabb betű. Mivel azonban az abc csak 24 jelből állt, 3 számra külön jelük volt. Példa:

109 Maja számrendszer A maják az i.sz. 3. századból származó leletek tanúsága szerint 20-as, helyértékes számrendszert használtak. Sőt ebből többféle is elterjedt volt. 1-től 19-ig megvoltak a mellékelt ábrán látható jeleik. A nullát is jelölték. A jobboldali ábrán azt láthatjuk, hogy a maják hogyan írták a 20-at. A kagyló-forma jelöli a nullát, felette pedig a "húszas" helyértéken láthatjuk az 1-t.

110 Indiai számok terjedése

111 10-es és 2-es számrendszer
Tizes számrendszer szájegyei: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9 Kettes számrendszer számjegyei: 0,1

112 16-os számrendszer Tizenhatos számrendszer-Hexadecimális
Számjegyek: 0,1,2,3,4,5,6,7,8,9,A,B,C,D,E,F A=10, B=11, C=12,……,F=15

113

114

115 Google-lehetőségek

116 Boot-olási lehetőségek:
Oktat partíció Szakkör partició

117 Dolgozat témakörei Számrendszerek (10, 2, 16) Számitógép alkalmazása!?(telefonközpontok, robotok,..) Sorolj fel néhány operációs rendszert!(WinXp, WinVista,...) Operációs rendszer feladata?(programok futtatása, hálózatkezelés,..) FAT-rendszerek (FAT 16, FAT 32, NTFS, ISO 9660,..) Fájl-típusok(text, kép, hang, video,...) Rendszerprogramok(WinZip, TotalCommander,..) Böngészők(Firefox,..) Vírusok, víruskeresők (Nod32, Panda, Norton,..) Hálózatok(telefon, mobil, mikrohullámú,...) IP-cím, Protokollok (SMTP, POP, IMAP,..) Internetes hálózati struktúrák(ADSL, ATM,...) Hálózati komponensek(Router, Switch,..) Internetes tevékenységek( , Chat,...) Sorold fel a háttértárolókat!(FDD, HDD, CD,..) Mi van az alaplapon?(Processzor, RAM,..) RAM-ok és ROM-ok.(Ideiglenes tárolók) Sorolj fel nyomtatótípusokat!Sorold fel az előnyöket-hátrányokat (Mátrix, Lézer,..) Nyomtató, monitor és szkenner elemi egysége (DPI, pixel,..) Szkenner feladata, típusok (Lap, Sík,..) Monitorok feladata, típusok(CRT, LCD,..) Milyen szerkesztő-programokat ismersz?(Word, PowerPoint,..) Multimédia objektumai (text, hang, kép,...) Hypermédia objektumai (text, hang, hivatkozás,..) Színterek(R-G-B, C-M-Y-K,...) Vektorgrafika, Pixelgrafika épitőelemei Multimédiás rendszerek(DivX, Mpeg,..)

118 Kérdés?

119 Vége Végre (Valaki a hátsó sorból)