Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció

Az előadások a következő témára: "Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció"— Előadás másolata:

1 Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció
Makroökonómia Pénzmennyiség mutatói, Likviditás, Infláció

2 Feladat Mekkora a GDP-deflátor értéke, ha az alábbi adatok adottak? Év
2001 2005 Ár Q1 20 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3

3 å Feladat Q p p(0)-ás régi árakon értékeli az új termelést 1 Év 2001
2005 Ár Q1 20 40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3 å 1 Q p 2005/2005 A 2001/2005 B Összesen (A) Hányados (A/B) p11*Q1 8000 p01*Q1 4000 11500 1,76923 p12*Q2 1000 p02*Q2 500 Összesen (B) p13*Q3 2500 p03*Q3 2000 6500

4 Feladat Mekkora a CPI, ha az alábbi adatok adottak? Év 2001 2005 Ár Q1
40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3

5 Feladat p(1)-es árakon értékeli a régi termelést Év 2001 2005 Ár Q1 20
40 p1 100 200 Q2 30 10 p2 50 Q3 p3 2005/2005 A 2001/2005 B Összesen (A) Hányados (A/B) p11*Q01 4000 p01*Q01 2000 9000 1,7647 p12*Q02 3000 p02*Q02 1500 Összesen (B) p13*03 p03*03 1600 5100

6 Adatbányászat MNB ÉVES JELENTÉS MNB A pénz kibocsátása (emisszió)
Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Költségvetés számláinak kezelése Pénzforgalmi rendszer kezelése Monetáris politika Stb.

7 A pénzmennyiség mutatói
M0 (C) Készpénz (jegybanki tartalék, bankoknál lévő, bankrendszeren kívüli) M1 C+látra szóló betétek, utazási csekkek, más likvid bankbetétek M2 M1+repo (egynapos visszavásárlási megállapodások), eurodollár, pénzpiaci betét, befektetési jegy, megtakarítások M3 M2+határozott időre lekötött betétek és repo állománya M4 (L) M3+takarékkötvények, rövid lejáratú kincstári ÉP és más likvid eszközök

8 Forrás:

9 MNB (forrás oldal) 2007. március
Forgalomban lévő készpénz 1933,4 Belföldi betétek 1064,6 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (belföldieknél) 1198,4 Külföldi tartozások 594,0 Saját tőke és tartalékok 32,1 Egyéb források 56,5 Összesen 4879,0

10

11 2007. február M0 (monetáris bázis) M1 M2 M3 Forrás:www.mnb.hu Értéke
Változás Ok M0 (monetáris bázis) 2547,8 -17,9 M1 5849,9 - M2 11662,4 -144,1 Mérséklődött a két évre lekötött betétállomány M3 12689,2 Forrás:

12 Forrás:

13 Forrás:

14 Likviditás „Melyik tőke a leglikvidebb?” Likviditási mutatók Készpénz
Látra szóló betét Lekötött betét Humántőke Likviditási mutatók Elérési idő Ráta, gyorsráta

15 M3 M2 Repó Pénzpiaci alapok befektetési jegyei (monetáris pénzügyi intézményeken kívüli belföldieknél) Legfeljebb két éves lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok M1 Legfeljebb két éves lejáratú lekötött betétek Monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz Látra szóló és folyószámla-betétek

16 Gazdasági likviditás Monetáris rendszer A gazdaság teljes likviditása
Monetáris hatóságok-központi bank Kereskedelmi bankok A gazdaság teljes likviditása Nem monetáris pénzintézetek Nincs, vagy korlátozott a hitelezési tevékenység Bankszerűen működő intézmények (takarékbank, befektetési alapok, jelzálogbank) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár)

17 Feladat Egy gazdaságban 1000 egység készpénz van forgalomban. Az infláció 7%-os, az amortizáció 15% évente. A likvid bankbetétállomány a látra szóló betétekkel együtt 1500 egységnyi. A repo-állomány 1000 egység, a befektetési jegyek állománya 1000 egység. Az egynapos repo 500 egység. A hosszú távú betétek 1000 egységet tesznek ki. A gazdaságban más likvid eszköz nincs. Mennyi az M4-M3? (0) Adjuk meg az M0, M1, M2, M3 értékét M0 =1000 (KP) M1=2500 (M0+Likvid bankbetét M2=4000 (M1+egynapos repo, befektetési jegy) M3=5500 (M2+repoállomány-egynapos repo+hosszú távú betétállomány) M4=5500

18 Tranzakciók és mennyiségi egyenlet
pénz*forgási sebesség=ár*tranzakciók M*V=P*T Bal oldal: tranzakciókhoz szükséges pénzmennyiség és a pénzcserék száma Jobb oldal: tranzakciók (egy év alatt végbemenő jószág és pénz csere), tranzakciók ára P*T=egy év alatt gazdát cserélő pénz mennyisége

19 Tranzakciók és mennyiségi egyenlet
Évente eladunk 100 gumicsirkét 1499 forintért. A gazdaságban lévő pénz mennyisége Ft. Ekkor T=100 ;P=1500 P*T= Ft/év M=30000 V=? (5) Mi történne, ha az ár 1299 Ft lenne?megadható az, hogy hogyan változik az azonosság!

20 Tranzakciók és mennyiségi egyenlet
Probléma: hogyan mérjük a Tr számot? M*V=P*Y c.p. V a pénz jövedelmi forgási sebessége Reálpénzállomány M/P Kereslet V=1/k = állandó?

21 Infláció GINO: …”Nagyon sok a veszedelem…nem itt jelenleg, amilyen infláció folyik itt ebben a rendszerben…” Friedman: Mindig és mindenhol monetáris jelenség (A monetary history of the United States ) Empirikus feltételezés M2 növekedése és a GDP-deflátor közötti pozitív korrelációígy a pénzmennyiség gyors növekedése inflációt okoz

22 Seigniorage Állami kiadás fedezete: (Fisher-hatás Adó
Kölcsönfelvétel (más gazdasági szereplő, külföld) Pénzt bocsát ki Kibocsátás haszna inflációs adó (infláció=pénztartás adója) (Fisher-hatás r(reál)=r(nominál)-i)

23 Infláció társadalmi költségei
Várt infláció Cipőtalpköltség Étlapköltség Rendszertelen árváltoztatás Adórendelkezések Pl.: veszünk egy ÉP reálÁFon. Egy év múlva eladjuk, a nyereséget az állam megadóztatja, de nem a nominális hanem a reálnyereséget Bizonytalanság (pénzügyi tervezés)

24 Infláció társadalmi költségei
Nem várt infláció Hosszú távú hitelekmásképp alakul az infláció ex post fizetik az adósok Reálkamatláb Ex ante megkötéskor várt klb Ex post tényleges klb Fix nyugdíjak esete Miért nominál és nem reál Változékony inflációjú gazdaság Stabilabb fizetőeszközök Kiigazítása fogyasztói árindexhez igazítják a juttatásokat

25 Hiperinfláció 50%/hó 2 sör rendelése Bolívia(*) Évente (100X)
Háromévente (200000X) 2 sör rendelése Bolívia(*) Egy hónap alatt (1985) 38000% A peso óránként (!) veszít az értékéből reálárak Első számú túlélési szabály Valutaspekulánsok (Izrael 370%, Argentin 1100%) *forrás: WSJ 1985/08/13 p1

26 Hiperinfláció Pénzkínálat túlzott emelkedése
Kp-i bank pénzt nyomtat Megoldás: kevesebb pénzt nyomtatni Miért nyomtatnak mégis? Bevétel-kiadás deficitbankóprés Kulcs a reálpénz-állomány növelése

27 Ajánlott irodalom, adatok
Alan Blinder: Hard Hearts, Soft hearts (1987) Stanley Fisher: Seigniorage the Case of National Money (1982) Friedman.Schwarz: A monetary history of the United States (1982) G. Mankiw: Makroökonómia (2002) MNB Internetes honlapján Statisztika