Az erkölcs mentális alapjai

Az előadások a következő témára: "Az erkölcs mentális alapjai"— Előadás másolata:

1 Az erkölcs mentális alapjai
Az emberi elme működése (Tudatos és tudat alatti működés viszonya)

2 A tudatos gondolkodás a főemlősöknél is meglévő régi agyi struktúrákra épült rá
A tudatos és a tudatalatti agyműködések viszonyát egy elefánton lovagló idomárhoz hasonlíthatnánk, ahol az elefánt a tudatalatti, az idomár pedig a tudatos működésnek felelne meg. Mindkettőnek saját akarata van, és többnyire együtt tudnak működni, de ha a szándékjaik ütköznek akkor az idomár tehetetlen. ösztönök

3 A hagyományos kultúrák tisztában voltak a tudatalatti motivációk fontosságával
Buddha: „Valaha az elmém vakon csapongott önző vágyakat, gyönyört és élvezetet hajszolva. Mostmár ez az elme nem csapong többé, mert az akaratommal összhangban működik úgy, ahogy egy vad elefánt engedelmeskedik az idomárnak.” ösztönök

4 A hagyományos kultúrák tisztában voltak a tudatalatti motivációk fontosságával
ösztönök Platón: Az “ént” egy harci szekérhez hasonlítja, melynek gyeplőjét a higgadt ész tartja. Az észnek két lovat (ösztön) kell irányítania: “ A jobboldali ló nemes, szerény, becsületes, fegyelmezett és szófogadó. Nem kell ütlegelni, szavakkal irányítható. Ezzel szemben a másik ló egy ronda, bozontos, tisztességtelen, neveletlen vadállat, amely nem hajlik a szóra, de még az ostornak is csak vonakodva enged”.

5 A hagyományos kultúrák tisztában voltak a tudatalatti motivációk fontosságával
NEEEE!! Szégyent hozol apádra! Ösztönök: DEEEE!! Ez kell neked! Ovidiusz (Átváltozások): “Egy furcsa erő kerített a hatalmába. Vágy és értelem kétfelé húz. Látom és akarom a jót, mégis a rosszat cselekszem.”

6 Az 1800-as évek utolsó harmadától az emberi döntéseket kizárólag tudatos gondolkodással magyarázták
A társadalomtudományokban teljes egyetértés jött létre abban, hogy az ember ésszerű alapokon jelöli ki céljait, melyeket az információk és az anyagi források felhasználásával intelligens módon próbál megvalósítani. A szociálpszichológia megalkotta az “információfeldolgozás” modelljét. A közgazdaságtan megalkotta az “ésszerű választás” modelljét. Az 1900-as évek végére azonban nagyszámú tudományos adat hívta fel a figyelmet a tudatalatti agyműködések meghatározó szerepére.

7 A racionális emberképnek ellentmondó adatok:
1., észérvek A tudatosság fényében egyáltalán nem érthető az akaratunk gyengesége, hogy miért követünk el oly gyakran ostobaságokat, hogy számtalan helyzetben miért nem tudjuk ésszerűen kontrollálni a viselkedésünket, miért nem tudunk ellenállni olyan csábításoknak, melyekről magunk is tudjuk, hogy károsak.

8 A racionális emberképnek ellentmondó adatok:
2.,viselkedéstudomány (etológia) Ha két közel rokon faj bizonyos viselkedési mintázata nagyfokú hasonlóságot mutat, akkor indokolt annak feltételezése, hogy az adott viselkedést előidéző idegrendszeri folyamatok is azonosak, és a közös evolúciós múlt örökségét képezik. Az ember is számos öröklött viselkedési mintát mutat. Ezek mind tudat alatti működések. Az öröklött viselkedéseket arról lehet felismerni, hogy azokat erős érzelmek mozgatják.

9 Az ember is nagyszámú öröklött viselkedési mintázattal rendelkezik
A Homo sapiens minden ismert elődje csoportosan élt, ami igen előnyös evolúciós stratégia. Az idegrendszerünk akaratunktól függetlenül örökletesen arra van huzalozva, hogy kisméretű csoportokban fizikailag és szellemileg összehangolt egységként tudjunk együttműködni. A genetikai örökségünknek nem csupán az együttműködés képessége, hanem a társak ellenőrzésének képessége is része. Ezek a pszichés mechanizmusok igen bonyolultak, de olyannyira automatikusak, hogy tudatosan nem is észleljük a működésüket.

10 A racionális ember tévképzete: etológia
K. Lorenz: „Az emberi viselkedés mélyebb megértését …….annak makacs elutasítása akadályozza, hogy az ember örökletes viselkedési struktúráinak létezését, akár csak mint lehetőséget is fontolóra vegyük.” tudatos agytevékenység Ahogyan a jéghegy vízből kiálló része egy hatalmas vízalatti jégtömbön támaszkodik amely a felszíni szemlélő szeme előtt rejtve marad ugyanúgy támaszkodik minden egyes tudatos agytevékenységünk a tudat számára nem érzékelhető agyműködések jéghegyére. nem tudatosuló agytevékenység

11 Tudatos és tudat alatti agytevékenység a hétköznapi mozgások során
A tudat csupán kiadja az utasítást, majd ellenőrzi a végrehajtást: FUTÁS!! A végrehajtás során a több száz izom összehangolt mozgását a tudatalatti automatikus rendszer irányítja, melyről nincs tudomásunk.

12 Tudatalatti „raciomorf” agyműködés a látás során
Még a tudatos működéshez közvetlenül kapcsolódó agytevékenység legnagyobb része sem érzékelhető a tudat számára. A képalkotás számító apparátusa által folyamatosan feldolgozott információk: - Akkomodáció, lencsefeszítő izmok állapota. - Szemtengelyek bezárt szöge. - A két szem eltérő perspektívájának illesztése. Szem vagy fejmozgás esetén a háttér elmozdulása a tárgyhoz képest. - Részletgazdagság (távolodva csökken). - Takarási viszonyok (elöl-hátul). Árnyékoltság, színárnyalatok. Megvílágító fény hullámhossza. Visszaverődő fény hullámhossza. Ezek a racionális számítások nem érzékelhetők a tudat által.

13 Tudatalatti agyműködés a tudatos beszéd során
A „harapófogó” szó kimondásakor aktiválódó agyterületek: A tárgy alakját felidéző látómező. A tárgy kemény, fémes, anyagát érzékelő érzőmező. A tárgy mozgatását végző izmok agyi reprezentációi. A fogó csattanását idéző hallókéreg. A „harapással” általánosan kapcsolatos minden agyterület (pl fájdalom) És minden egyéb olyan terület amely kapcsolatba hozható a szerszámmal. A magyar szavak a tudatalatti számára érzékelhető összefüggéseket rejtenek: Fog = tárgyak, élelem megfogására alkalmas testrész Készít = „kézít”, kézzel létrehoz Véletlen = előre nem vélt Nyilvánvaló = nyílva van a valóság (mint egy virág, csak a vak nem látja) Nyál = nyúl(ós) folyadék Kert = kerített terület (KÖR-be) Tojás = (ki)tolás útján keletkezett dolog (Moldvában mony ~ nyom) Nyilall = nyíllal keltett szúró fájdalomhoz hasonló érzés Könny = (régiesen könyű) ami segít megkönnyebbülni

14 „Az evolúció nem engedi meg a tudásvesztést”
A ráció csupán az adaptív agyműködések legfiatalabbika A racionális kéreg megjelenése során az ősibb agyszerkezetek megőrződtek, és működésüket is megtartották. „Az evolúció nem engedi meg a tudásvesztést” Az agykéreg réteges szerveződése

15 Milyen a tudatos és tudat alatti agytevékenység viszonya a társas kapcsolatok során?
Az intelligens tudat irányítja-e a buta elefántot, avagy fordított a helyzet?

16 A racionális emberképnek ellentmondó adatok:
3., agysérülések Phineas Gage 1848-as homloklebeny sérülésének következményeit elsősorban az orbitofrontális kéreg károsodása okozta.

17 Antonio Damasio tapasztalatai orbitofrontális agykéreg sérültekkel
Akinek agyvérzés, tumor vagy más sérülés miatt az orbitofrontális kérge működésképtelenné válik teljesen elveszti az érzelmi éltét. Hidegen hagyja a tragédia és a gyönyör, esetükben a hazugságvizsgáló gép sem használható. Megmarad azonban az érvelő képességük, és az intelligencia vizsgálaton is jó eredménnyel szerepelnek. Tökéletesen ismerik a társadalmi és erkölcsi szabályokat. Miután ezeket az embereket nem zavarják az érzelmek torzító hatásai, azt gondolhatnánk, hogy a hétköznapi életben a lehető legésszerűbb döntések meghozatalára lesznek képesek. Épp ellenkezőleg.

18 Az orbitofrontális kéreg a személyiség központjának
tekinthető A szociális és érzelmi döntések magasabb szintű központja, az értékekkel, célokkal, érzelmi állapottal, szociális helyzettel kapcsolatos információkat integrálja. Sérülése esetén a betegek érzelmileg közömbössé válnak, megfogalmazzák, de nem érzékelik a társadalmi normákat, így gyakran aszociálisan viselkednek. Hiányzik az érzelmi tetszik-nem tetszik visszajelzésük, ezért mindent csak ésszerű alapon tudnak értékelni, ami a hétköznapi helyzetekben döntésképtelenséghez vezet.

19 A racionális érvelést az érzelmi központ kifinomult működése teszi lehetővé
A vitában való közös nevezőre jutás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a felek érzelmileg kötődjenek az álláspontjukhoz. Az érzelmi közömbösség gátolja a tudat működését, a gondolkodás az érzelmektől függ. érzelmek ráció

20 A racionális emberképnek ellentmondó adatok:
4.,Pszichológia, szociálpszichológia

21 Az idegrendszerünk négyféle módon is felosztott, és legnagyobb része akaratunktól független döntéseket hoz Idegrendszerünk jól elkülöníthető, eltérő evolúciós korú részekből tevődik össze. A modern pszichológia legjelentősebb felismerése az, hogy ezek a részek akár egymással is konfliktusba kerülhetnek. a., központi – periférikus b., bal – jobb c., ősi – fiatal d., tudatos – tudattól független

22 4a., test-szellem felosztás alapja a periférikus idegrendszer önállósága
központi idegrendszer (lélek, szellem) autonóm periférikus idegrendszer (test) A központi idegrendszertől függetlenül működik, és irányítja a zsigeri funkciókat, (emésztés, szíritmus, izzadás, ürítés, elválasztás, szexuális gerjedés). „A testnek önálló akarata van”.

23 Az autonóm idegrendszer akkor is működőképes marad ha elvágják az aggyal összekötő vágusz ideget
A beleket beidegző mintegy 100 millió idegsejt az agytól függetlenül önállóan végzi az emésztés és felszívás teljes irányítását. Ha mérgezés gyanúja miatt úgy dönt, hogy ki kell tisztítani az emésztő rendszert akkor igen kellemetlen hasi émelygést és hányinget tud előidézni. Ez az agyban szorongást vált ki, és hatására erősen megválogatjuk, hogy mit együnk. Az evolúciósan ősi önálló, és szükség esetén utasíthatja az „újat”.

24 A testnek önálló akarata van
Michel de Montaigne francia filozófus szerint minden testrészünknek önálló akarata van. Leginkább a pénisz önálló akarata nyűgözte le: “Legtöbben megtapasztaltuk ezen a testrész engedetlen önállóságát, mely olyan erőszakosan nyomul előre amikor nem akarjuk, és olyan könnyen cserbenhagy amikor szükségünk lenne rá. Szabályos hatalmi harcot kell vele folytatnunk.” Montaigne szintén felfigyelt az arckifejezésre, amely akaratunk ellenére is elárulja titkos gondolatainkat. Ezek a jelenségek az autonóm idegrendszer irányítása alatt állnak, amely a szerveket és mirigyeket idegzi be, és amely teljesen függetlenül működik az akaratunktól.

25 Az indiai három alsó csakra a vegetatív idegrendszer önállóságának felismerését tükrözi.
Gyomor, máj, lép, has Ivarszervek, vese Vastagbél végbél A gyomor, a belek, a vastagbél, a végbél, és az ivarszervek külön energiaforrások. Hitük szerint a bél csakrából erednek a zsigeri érzések, az intuíciók és az ösztönös megérzések.

26 A kérgestesten átfutó idegrostok összehangolják a két féltekét.
4b., A bal-jobb féltekék különbözősége Jobb félteke: néma vizuális felismerés, térbeli tájékozódás, geometria, analógia, intuíció, zene, művészet, humorérzék, időt nem érzékel Bal félteke: beszéd, öntudat, racionális, analitikus, (elemző) logikus, (humorérzéke nincs), algebrikus, írás, van időérzéke (RÉSZLETEK) (MINTÁZAT) A bal félteke a test jobboldalát érzékeli és mozgatja, és a jobboldali látómezőt érzékeli. A jobb félteke épp ellenkezőleg. A kérgestesten átfutó idegrostok összehangolják a két féltekét.

27 A két agyfélteke különbözőségét a kérgestest átvágása után észlelték
1960-as években egy sebész a két agyféltekét összekötő rostköteg (corpus callosum) átvágásával kezte gyógyítani az epilepsziát. a vágás megakadályozza az egész agyra kiterjedő legsúlyosabb eszméletvesztéssel járó rohamokat.

28 Michael Gazzaniga kísérlete kettészelt agyú betegekkel
A két féltekébe eltérő információkat juttatott, és a kiváltott hatást vizsgálta. Mit látott? A jobboldalit pontosan megnevezi. (baloldali beszédközpont!) A baloldalon nem látott semmit. Válassza ki, hogy az asztalon lévő képek közül melyiket látta! Ezt mindig sikerrel végrehajtja. Tehát a jobb félteke is érzékel, csak nem fér hozzá a beszédközponthoz. Úgy tűnik, mintha a jobb félteke egy önálló intelligenciát jelentene, melynek egyetlen végrehajtó szerve a bal kéz maradt.

29 Michael Gazzaniga kísérlete kettészelt agyú betegekkel
A két féltekébe eltérő információkat juttatott, és a kiváltott hatást vizsgálta. Válassza ki az asztalon lévő képek közül az ábrán látottakkal összeillő képeket! Ezt is sikerrel végrehajtja. Valóban, az asztalon lévő képek közül a havas tájhoz a hólapát, a csirkelábhoz a tyúk illik leginkább. Mindkét félteke képes önállóan ésszerű döntést hozni.

30 Michael Gazzaniga kísérlete kettészelt agyú betegekkel
Miért ezeket az ábrákat választotta? Válasz: A csirkelábhoz illik a csirke, a lapáttal pedig kitakarítjuk a tyúkólat. Baloldalon felvillantott ábra: Sétálj! A beteg feláll és sétálni kezd. Kérdés: Hova megy? - Válasz: Iszok egy pohár vizet. A miért kérdésre a válasz SOHA NEM az volt, hogy “nem tudom, hogy miért, biztosan valami ezzel összeillőt mutattál a jobb féltekémnek”, hanem ehelyett a bal félteke mindig azonnal kitalált egy odaillő történetet.

31 Michael Gazzaniga kísérlete kettészelt agyú betegekkel
Az egyes agyterületek független modulként működnek, és a különböző területek akár egymással konfliktusba is kerülhetnek. A beszédközpont értelmező egységként működik, melynek az a feladata, hogy bármit is cselekedjünk, arra magyarázattal szolgáljon még akkor is, ha nincs hozzáférése a cselekedet igazi indíttatásához. A beszédközpont a tudat központja, a „halandzsázás” mégsem szándékos vagy tudatos hazugság, egyszerűen így működik.

32 Az „idegen kéz” szindróma
A kettéválasztott bal és a jobb félteke különálló akarattal rendelkezhet, és szabályos harcot vívhat egymással. Ilyenkor a bal kéz egy idegen kéznek tűnik, amely nem akar engedelmeskedni a páciens akaratának, mivel az a nem tudatos jobb félteke irányítása alatt áll. Szélsőséges esetben előfordul, hogy az „önállósult” bal kéz fojtogatni kezdi a gazdáját, melyet jobb kézzel megpróbál lefogni. A bal kéz komplex feladatokat végezhet a páciens tudta nélkül.

33 Következtetés: - Nemcsak a vegetatív idegrendszer működik akarattól függetlenül, hanem az agy nagyrésze is. - Az egyes agyterületek nem csupán független modulként működnek, hanem a különböző területek akár egymással ellentétes eredményre is juthatnak. A végső döntéseink az egyes részek közötti egyeztetés útján születnek, mintha elménkben nem egyetlen személy, hanem egy egész bizottság fészkelne, melynek tagjai időnként egymással sem értenek egyet. - A beszédközpont a tudat központja, amely értelmező modulként működik, és igen tehetséges a „halandzsák” kitalálásában. - Az értelmező modul jól megfeleltethető a tudatosság központjának, vagy kezdeti hasonlatunk elefántidomárjának.

34 4c., Evolúciósan ősi - új Az agy különböző evolúciós korú rétegei
agytörzs köztiagy előagy új emlős ősi emlős hüllő Az első emlősökben fejletté váló limbikus rendszer az „ösztönök” központja. Főbb részei: hipotalamusz - az alapvető motivációkat hangolja össze hipokampusz - a memória központja amygdala - az érzelmek központja A viselkedés összetettebbé válásával egyre nőtt az előagy mérete

35 Emberben a homloklebeny mérete és funkciója különösen megnőtt
A neokortex elülső része kiemelt fontosságú, mert semmiféle speciális szerepe nincs sem az érzékelésben sem a mozgatásban. Csupán a gondolkodásban, tervezésben, döntéshozatalban és új összefüggések meglátásában játszik szerepet. Mindezek lehetővé teszik, hogy az élőlény a reakciói során figyelembe vegyen az adott pillanatban közvetlenül érzékelt élethelyzeten kívüli - múltbeli és lehetséges jövőbeli - tényezőket is. Megfeleltethető-e a homlok és fali lebeny az ésszerű tudatosság központjának?

36 Evolúciósan ősi - új A beszéd motoros központja a baloldali homloklebeny Broca mezője míg értő központja a baloldali halántéklebeny és a fali lebeny találkozásánál lévő Wernicke mező, és annak részét alkotó planum temporale. A fenti mezőknek megfelelő bal-jobb aszimmetriák a csimpánznál is megtalálhatók, ami arra utal, hogy az embernél már korábban meglévő kommunikációs központok fejlődtek tovább. Átvette-e a megnagyobbodott előagy (idomár) az irányítást az agy ősibb részei (elefánt) felett?

37 Vonzó elmélet, hogy állati elődeink viselkedését a limbikus rendszerben keletkező egyszerű érzelmek vezérelték, de minket már fejlett tudatunk irányít. Prométeusz az istenektől ellopta a tüzet, hogy az embereknek adja. Az ember a kiterjedt előaggyal megkapta a tudatosság isteni ajándékát? A neokortex kiterjedése ígéretes magyarázatnak tűnhet arra is, hogy miért tapasztalunk az elmeműködés során megosztott, egymástól független modulokat.

38 Az „idomár” irányítja-e az „elefántot”?
Ezt támogatni látszó adatok: Ha a hypothalamuszt elektromosan ingerlik az emlősökben falánkságot, vadságot, hiperszexualitást vált ki, ami arra utal, hogy a limbikus rendszer az alapvető állati ösztönök központja. A homloklebeny sérülése embereknél az agresszivitás, a szexuális késztetés megemelkedésével jár, ami azt jelzi, hogy az előagy normális esetben elnyomja, vagy gátolja ezen állati ösztönök spontán lefutását. 1

39 Az „idomár” irányítja-e az „elefántot”?
Ennek ellentmondani látszó adatok: Antonio Damasio eredményei azt jelzik, hogy az orbitofrontális kéregben egy másodlagos, magasabbrendű érzelmi központ jött létre, mely szintén a tudattól függetlenül működik. Az orbitofrontális kéreg erős érzéseket keltve vesz rá bennünket, hogy akarjunk közeledni a kívánatos dolgokhoz vagy távolodni a nemkívánatosaktól. Azzal, hogy nőtt az előagy mérete megjelent az elefántidomár, de egyúttal az elefánt is sokkal okosabb lett. Az elefánt - idomár hasonlat annyiban találó, hogy értelmes viselkedési válaszreakcióhoz az érzelemnek és az értelemnek együtt kell működnie. Az idomár ebben segítheti az „elefántot”, de konfliktus esetén az „idomár” tehetetlen.

40 4d., Tudatos - tudattól független (tudat alatti)
Az 1990-es években a szociálpszichológia is felismerte, hogy a tudatos agyműködés a homloklebeny aránylag kis részére korlátozódik. Az összes többi (előagy legnagyobb része, köztiagy, agytörzs, vegetatív idegrendszer) működése nem tudatos. Rádöbbentek arra, hogy az agyban folytonosan két párhuzamos információfeldolgozási folyamat zajlik: egy tudatosan ellenőrzött és egy automatikus.

41 Félbeszakítsam a beszélgetést vagy nem?
John Bargh: A tudatos cselekvés tudatküszöb alatti ingerekkel befolyásolható LÉGY UDVARIAS! SIETNÉÉK!!! Félbeszakítsam a beszélgetést vagy nem?

42 John Bargh: A tudatos cselekvés tudatküszöb alatti ingerekkel befolyásolható
Adott viselkedéshez kapcsolódó szavak vagy képek kiváltják a viselkedést. bosszúság, háborgat, ideges türelmetlenség tisztelet, kedves, engedelmes türelem öregapó, elesett, idős, bölcs lassú megfontolt járás logikai feladványok gyorsabb megoldása tudós, kutatás, tudomány A mentális folyamatok jelentős része a tudat ellenőrzése nélkül zajlik. A legtöbb folyamat automatikus és nem hozzáférhető a tudat számára.

43 Fejünkben egy erős elefánt, és egy igen gyenge idomár fészkel
Sok szempontból ki vagyunk szolgáltatva a tudatalattinak, és ezt nem árt tudni! Egy képernyőn néhány század másodperc hosszúságú felvillantással elérhető, hogy egy üzenet (szó, kép) csupán a tudatküszöb alatt jelenjen meg, de meglepő módon ugyanazt a hatást képes kiváltani. Az agy ilyenkor a „tudatküszöb” alatt érzékeli a képet, ez mégis elegendő egy viselkedés kiváltásához. Így hat a reklámok nagyrésze.

44 Az elefánt jellemzői: Több 100 millió éves, ősi, kifinomult (pl. összehangolt mozgás) Nagyszámú feladatot kezel párhuzamosan (pl: autóvezetés). Érzékeli és összehangolja a test minden részéből valamint a külvilágból érkező információkat, és ezzel lehetővé teszi, hogy az egész szervezet egységesen és gyorsan reagáljon a különböző ingerekre. Az idomár jellemzői: Beszédkészséget feltételez, maximum néhány 100 ezer éves, fiatal. Egyszerre csak egyetlen feladatot tud kezelni (pl: útvonaltervezés). Lehetővé teszi a hosszútávú tervezést ezért még rugalmasabb választ biztosít, és méginkább felszabadítja az embert a pillanatnyi helyzet szülte kényszer válaszlépések alól.

45 Miért van a fejünkben egy okos de gyenge idomár, és egy hatalmas elefánt?
Az evolúció soha nem lát előre, így az általa létrehozott szerkezetek mindig korábban más feladatra alkalmazkodott szerkezetek átalakításával jönnek létre. Ezért az emberi agyat sem tervezte újra az alapoktól. Amikor a nyelv kialakult, az elefánt már igen fejlett volt, és jó képességekkel bírt. A nyelvi képesség csupán arra szolgált, hogy segítse az elefántot olyan helyzetekben amelyeket magától nem, vagy gyengébben tud megoldani. Az elefánt és az idomár más-más feladatok megoldásában jeleskedik. Az elefánt verhetetlen a pillanatnyi helyzet gyors értékelésében, de az idomár jobb a hosszútávú tervezésben. Az idomár arra evolválódott, hogy segítse az elefántot, nem pedig arra, hogy irányítsa azt.

46 Miért jó, hogy fejünkben az idomár okos de gyenge, az elefánt pedig hatalmas?
- Az automatikus folyamatok párhuzamosan futhatnak, és egyszerre nagyszámú feladatot is kezelni tudnak. - A tudatos gondolkodás egyszerre csak egyetlen feladatot tud kezelni. Ha az agyunk minden másodpercben feladatok százainak megoldására kényszerül, - amint az úgy is van - akkor egy kivételével mindegyiknek automatikusnak kell lennie. Az automatikus működések evolúciósan ősiek ezért kifinomultak (pl: mozgás nehéz terepen). A tudatos működés a beszélt nyelvvel legkorábban 2 millió éve jelenhetett meg és olyan mint egy első generációs kompjúter program, könnyen lefagy (sakkfeladvány).

47 Mitől olyan erős az elefánt?
Agyunk úgy evolválódott, hogy a túlélést és szaporodást szolgáló viselkedések (élelem, szex,) egyúttal kellemesek és csábítóak is legyenek, amit az agyban felszabaduló dopamin jutalmazó érzése biztosít. Az automatikus agyműködés a gyors és megbízható válaszlépések kiváltására evolválódott, ezért olyan agyterületeket tartalmaz amelyek az öröm és fájdalom érzéseket tudnak kelteni (mint az orbitofrontális kéreg) vagy a túléléshez és szaporodáshoz kapcsolódó viselkedéseket tudnak kiváltani (mint a hypothalamusz). Az örömérzet kulcsát jelentő dopamin “gombon” az automatikus rendszer tartja rajta az ujját. A tudatos működés inkább csak tanácsadóként működik, nem irányít. David Hume skót filozófus közel járt az igazsághoz amikor azt mondta: “Az érvelés csupán a vágyak rabszolgája, és nem is tarthat igényt másra mint hogy engedelmes szolgáljuk legyen.” Mind az elefánt mind az idomár más-más képességekkel és néha eltérő motivációkkal rendelkezik, konfliktusuk esetén az elefánt a meghatározó.

48 A tudatos és tudat alatti konfliktusa
1., önuralom hiánya Walter Mischel kísérlete: Négyévesek velükszületett önuralomra való képessége pontosan előrejelzi a felnőttkori személyiséget és az életvezetés sikerét. Az érzelmileg intelligens egyén egy tapasztalt „idomár”, aki tudja, hogyan terelgetheti vagy csalogathatja az „elefántot” a kívánt irányba anélkül, hogy közvetlen harcba bocsátkozna vele. Puszta akaraterővel lehetetlen az „elefántot” eltéríteni céljától.

49 Az érzelmi nevelés ősi bölcsessége
„Az erkölcs hagyományosan erények gyakorlását jelentette, az erkölcsi nevelés pedig érzelmi nevelést jelentett tanulságos példákon és történeteken keresztül. A hangsúly a személyiség formálásán volt. (Milyenné kellene válnom?)” Az elefánt legnagyobb hátránya: Nem tud hosszútávra tervezni. Erkölcs = Lemondás a rövidtávú előnyt jelentő önzésről. Az elefántot csak érzelmi intelligenciával lehet kezelni. Ez főként „jó” szokások elsajátítását jelenti érzelmi neveléssel, mert nehéz helyzetekben úgy teszi rutinná teszi az önfegyelmet, mint a katonai kiképzés a gyilkolást. Amelyik gyermeknek „mindent szabad” nem fejlődhet az érzelmi intelligenciája. Ebből felnőttként komoly nehézségei származnak. Egy gyermeknek kevés dolog ártalmas annyira, mint ha mindent ráhagynak. Belső igénye is van az irányításra.

50 Az ősi bölcsességek tudományos magyarázatot nyernek
A Buddhista meditáció egyik célja annak megtanulása, hogy miként szabadulhatunk meg testünk érzéki kötődéseitől. Ennek céljából fejlesztettek ki olyan technikákat mint a rothadó holttest melletti meditáció. Amikor olyasmire bámulnunk ami teljes intenzitással mozgósítja az automatikus rendszert az „idomárnak” alkalmat biztosítunk arra, hogy megfigyelje az „elefánt” viselkedését, és fokozatosan megtanulja akaratának befolyásolását.

51 A tudatos és tudat alatti konfliktusa
2., kényszerképzetek 2 Dan Wegner szociálpszichológus kimutatta, hogy a kényszerképzetek az automatikus rendszer termékei. Kísérleteiben a résztvevőket arra kérték, hogy NE gondoljanak valamire. Kiderült, hogy ez lehetetlen, mert amint a tudat egy célt tűz maga elé, a tudatalatti automatikusan ellenőrzi a folyamat végrehajtását. Amikor a folyamat a külvilággal kapcsolatos, mondjuk hogyan jutok el a repülőtérre, akkor ez tökéletesen működik. Amikor azonban a célkitűzés belső folyamatot próbál gátolni annak automatikus ellenőrzése, hogy ne gondoljak valamire folytonosan felidézi a nemkívánt dolgot. A kényszerképzetek akkor jelentkeznek, ha a kellemetlen gondolatokat megpróbáljuk akaratlagosan elnyomni.

52 A tudatos és tudat alatti konfliktusa
3., A vitában való meggyőzés nehézségei 3 A viták során mindig az „elefánt” fogja a gyeplőt és vezeti az „idomárt”. Az elefánt dönti el mi a jó vagy rossz, szép vagy csúnya. A zsigeri érzések, intuíciók tudatalatti döntések folyamatosan és automatikusan történnek. Az „idomár” a viták során a közvélemény ítélőszéke előtt küzd az „elefánt” igazáért. Két vitázó fél erős érzéseket táplál a téma iránt, és ezek az érzések jelentkeznek először, majd ennek megfelelően keresik és találják az észérveket. Az érvelés nem oka, hanem a következménye az álláspontunknak, ezért ha érveinket lesöprik is, ritkán látjuk be a másik igazát, ehelyett többnyire újabb érvek után nézünk.

53 A racionális emberképnek ellentmondó adatok:
5.,neurobiológiai eredmények: „Sok kutató eddig kizárólag analitikus folyamatként értelmezte a morális érvelést, melyet az érzelmek csak akadályoznak. A kísérletek ennek szöges ellentétét látszanak bizonyítani.” A racionális erkölcs magyarázatok mind azt jósolják, hogy az erkölcsi problémák a legfiatalabb, rációhoz kapcsolható agyterületet aktiválják. Az agyterületek aktivitása ma már vizsgálható kompjúterizált képalkotási módszerekkel (mágneses rezonancia, mágneses elektro-enkefalográfia stb.) A kísérletek tanulsága szerint az emberi agy működésében élesen elkülönül egymástól a morális, illetve a tisztán racionális okoskodás. A kifejezetten morális problémák megoldása mindig együttjár az érzelmekért felelős agyterületek erős aktivitásával, melyek a racionális problémák megoldása közben passzívak.

54 Az empátiát kiváltó agyműködés ………..ismét csak nem tudatos
Agyunkban azonnal megjelenik a látott arckifejezés pontos tükörreprezentációja ……és csaknem eljut a motoros fázisig. Bármely helyzetben akaratlanul is belebújunk a másik bőrébe. Kisgyermekkorban a motoros gátlás még igen gyenge. Ez a nyelvtanulás kulcsa is.

55 Minél közelebb áll hozzánk egy élőlény, annál pontosabb tükör reprezentációja keletkezik az agyunkban.

56 Mindenevőknél az undorérzés tükör-reprezentációjára különösen erős szelekció hatott.
Ezért olyannyira „ragályos” a másik ember undora. Ez teszi lehetővé, hogy a másik által elfogyasztott addig ismeretlen mérgező ételt a jövőben a csoport összes tagja elkerülhesse.

57 A mások állapotát tükröző agyműködés emberben szimbolikus úton (beszéd, írás) is aktiválható.
Ez teszi lehetővé a hatékony tanulást is. A jó tanár az érzelmek húrján játszik. A tanulás CSAK akkor hatékony, ha mozgósítani tudja az érzelmeket is, mert ilyenkor sokkal több agyterület aktiválódik. A jó mese, a példabeszéd és az utánzásos tanulás azért hatékony, mert társas érzelmeket mozgósít. Ezért nehéz olyat a fejünkbe verni, amit nem tudunk korábban átélt élményhez kapcsolni. Az üres frázisok elszállnak……. Az emberi viselkedések mindegyikében meghatározó az érzelem. Ha nincs motiváció tanulás sincs.

58 Hogyan működik az emberi agy az erkölcsi döntések során?
Jonathan Haidt pszichológiai kísérlete: Mi a véleménye a következő esetről? „Egy család kutyáját elütötte az autó. Éhesek voltak, és nem akarták, hogy az állat kárba vesszen, ezért megfőzték ebédre és jóízűen megették.”

59 Hogyan működik az emberi agy az erkölcsi döntések során?
Jonathan Haidt pszichológiai kísérlete: Mi a véleménye a következő esetről? „Egy család kutyáját elütötte az autó. Éhesek voltak, és nem akarták, hogy az állat kárba vesszen, ezért megfőzték ebédre és jóízűen megették.” Az emberek többségében ez undorszerű erkölcsi töltetű érzést vált ki, amit nem tudnak észérvekkel megmagyarázni, és ez még nyomasztóbbá teszi az esetet. Magyarázat: Az „elefánt” tiltakozik, de az „idomár” nem talál meggyőző érvet.

60 Hogyan működik az emberi agy az erkölcsi döntések során?
Tanulság: Az emberi erkölcs két jól elkülöníthető agyterület együttes működésének eredménye, egy ősi tudatalatti, és egy újabb tudatos rétegé. Az ősi ösztönös erkölcsiség erős érzelmi töltetű, és a nyelv kialakulása előtt keletkezett. Az újabb, - az erkölcsi ítélőképesség – a nyelv függvénye, és annak magyarázatát jelenti, hogy valami miért jó, és miért rossz. Az ösztönös erkölcsi döntések pillanatok alatt megtörténnek, és primitív zsigeri érzésekként törnek ránk. Az erkölcsi ítélet megfogalmazása ezzel szemben hosszabb időbe telik. A tudatos erkölcsi ítélet mindig annak az álláspontnak az ésszerű magyarázatát jelenti, amelyet az ösztönös erkölcsiség korábban kiváltott.

61 The New Synthesis in Moral Psychology
Jonathan Haidt, et al. Science 316, 998 (2007); Tudat alatti szint: A társak viselkedése először egy gyors és automatikus érzelmi reakciót vált ki, ami egy tetszés-elutasítás hozzáállásban nyilvánul meg, és cselekvésre ösztönöz. Tudatos szint: Csupán eszközt keres a cselekvés végrehajtására és magyarázatot annak alátámasztására. A tudatos szint felülbírálhatja ugyan az elsődleges érzelmi reakciót, de ez ritka. Tudatos felülbírálatra leggyakrabban társaink vesznek rá azzal, hogy megbeszélés után új nézőpontból újragondoljuk a történteket, ami új erkölcsi érzéseket hoz a felszínre.

62 Hogyan működik egy társas létre evolválódott elme?
első szabály: Jól fontold meg tetteidet, mert hírneved azok megítélésétől függ! A társas életben való érvényesüléshez legfontosabb a jó hírnév fenntartása. Ennek legegyszerűbb módja a közösségi normáknak való folyamatos megfelelés. Az ember minden cselekedetének legfőbb mozgatórugója, az a tudat alatt folyton ott lebegő szempont, hogy mit gondolnak rólunk az általunk tisztelt embertársaink. Ezt nevezhetjük igazodási kényszernek, vagy csordaszellemnek.

63 Hogyan működik egy társas létre evolválódott elme?
második szabály: Amit tettél kevésbé számít mint az, hogy arról a többiek mit gondolnak. Ehhez mindennél fontosabb, hogy tetteinket a többiek számára mindig meggyőzően meg tudjuk indokolni, különben hírnevünket hamar alááshatja a pletyka. Ezért elménk leginkább úgy működik, mint egy ügyvéd vagy politikus, aki mindig kész a magyarázattal, és nem foglalkozik a tények objektív igazságtartalmával. Ebből érthető, hogy az emberek, sokkal hamarabb találnak ki magabiztos magyarázatokat a viselkedésükre, mint hogy reálisan felmérnék azok következményeit

64 Hogyan működik egy társas létre evolválódott elme?
harmadik szabály: Mindig légy felkészülve arra, hogy mások megpróbálnak becsapni, vagy kihasználni. Saját hírnevünk fényezése mellett legalább ugyanolyan fontos a társak hírnevének ismerete is, ezért folyton gyűjtjük az információkat a társak hírnevéről. (Megbízható? Becsületes? Hűséges? Szorgalmas? stb.) Ezek alapján érthető az a pszichológiai adat, hogy az emberek mindig pontosabban előrejelzik a mások tetteit mint a sajátjukat. Ugyanezért az ellenszenves emberek megvádolásához tudat alatt már előre gyűjtjük a bizonyítékokat. Ilyenkor agyunk akaratunktól függetlenül „ösztönös ügyvéd” üzemmódba kapcsol.

65 Az egyéni elme és a társas elme viszonya, a társas elme adaptív előnye
Agyunk úgy evolválódott, hogy bármit hiszünk, arra megpróbálunk ésszerű magyarázatot keresni, miközben az esetleges cáfolati tényeket könnyedén figyelmen kívül hagyja. Ez egyértelműen adaptív egyéni viselkedés annak tükrében, hogy az „elefánt” jóval több adat, nagyobb sebességű kezelésére képes mit az „idomár”. Objektív egyéni gondolkodás nincs. Azonban csak az idomár képes hosszútávra tervezni, aminek semmi haszna sem lenne, ha az elefánt rendre felülírná a számításait. Az elefántnak azonban – szerencsére – része az is amit erkölcsi hajlamoknak nevezünk. Az erkölcsi hajlamok a társas kapcsolatokon keresztül segítik az idomár akaratának érvényesítését, mivel döntéseink során az elefántunk akaratát leghatékonyabban társaink tudják befolyásolni.

66 Az egyéni elme és a társas elme viszonya, a társas elme adaptív előnye
A társak idomárjai hatékonyan együttműködnek egymás elefántjainak idomításában. Így születik meg valami egyed feletti dolog, amit társas elmének nevezhetnénk. Egymagában egyetlen ember sem veheti fel a versenyt a közös gondolkodással, különösen hosszútávú tervezés szempontjából. A tudós agya ugyanígy működik, ezért a tudomány is csak közösségi tevékenységként működőképes, ahol a szakmabeliek folyamatosan szembesítik egymást a cáfolati tényekkel. A tudomány egy közösségi elme terméke. Minden jól működő társadalom egy közösségi elme terméke, ezért működésének kulcsa az, hogy a döntéshozatali mechanizmusa milyen gyorsan és milyen hatékonysággal szembesíthető a cáfolati tényekkel.