Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században

Az előadások a következő témára: "Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században"— Előadás másolata:

1 Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században
Készítette: Czinke János

2 Alapfogalmak Népesség számának alakulása : Három nagy csoportra osztható ezek a születések(fertilitás) a halálozások (mortalitás) és a vándorlások (migráció) Migráció: egy olyan fogalom amely a lakóhely változtatást,költözést jelenti. Ezek az úgynevezett vándorlások nem csak a népesség számára vannak különböző hatással hanem a szerkezetét is befolyásolják, megváltoztatják. Vannak különböző fajtái: pl. kis csoportok vagy tömegek Paraszti exodus: ez egy latin eredetű szó jelentése kivonulás.

3 Mit is értettek a kortársak a paraszti exodus alatt?
A közép-kelet-európaiba elvándorlásoknak az első nagy szakaszát paraszti exodusként is szokták nevezni. Sokféle okot emlegettek,hoztak fel amelyek gyakran változtak a politikai álláspontjuktól függően. (adók,katonáskodás, nemzetiségi gondok) Tengerentúlon jobbak a lehetőségek(munkabér) Az emberek megpróbáltak kint egy kis megtakarítást összeszedni amit hazaküldtek majd a kortársak is elismertek Javuló életkörülmények jobb egészségügyi ellátás, mezőgazdaság fejlődése(vasút) A vándorlásokban szerepet játszanak az ismert területek, emberek

4 Népesség mozgása A népesség minden országban a legfontosabb szerepet tölti be, természetesen nem a demográfiai jellemzők határozzák meg hanem a kulturális vonások, illetve a társadalomban meghatározó értékek illetve a képzettségi szint. A népesség száma növekedésnek indult a javuló életkörülmények miatt, 1800-ban még 100 főnél több lakossal csak 23 város rendelkezett majd a század vége a számuk elérte a 135-öt Európában, tehát túlnépesedés lépett fel amire a gazdaság nem tudod reagálni még a leggazdagabb országokban sem. A legtöbben csak a közeli városokba mentek de a világon számos helyen állt rendelkezésre ritkán lakott terület. Pl…

5 A tengerentúlra vándorlások első nagy hulláma (1880-1914)
Európából már az 1830-as évektől kezdve vándoroltak de Közép-Kelet-Európa csak az 1880-as évektől csatlakozott. A kivándorlók háromnegyede férfi volt és ezen belül ismét háromnegyed rétegnek volt igazán esélye a munkavállalásra tehát a éves korosztály csak egy nagyon kis réteg 3% tartozott az 50 éven felüliek csoportjába. A vándorlások folyamata nem egyirányú hanem kétirányú volt. Elmentek de vissza is tértek. 2-5 év múlva minden harmadik ember visszatért. A vándorlást meghatározták körülmények. Például a munkabérek Majd bekövetkezett 1907-ben a gazdasági válság majd pedig a világháború.

6 A tengerentúlra vándorló magyar állampolgárok száma, 1871-1913
USA Bevándorlási Hivatal adatai Tengeri kikötök adatai Magyarországi statisztikai hivatal adatai között 5 597 7 682 - között között között között Összesen Összesen (Forrás: Puskás Saját szerkesztés)

7 A Migráció 1920-1930 évekbeli alakulása:
Az első világháború végére módosultak a nemzetközi migráció keretszabályai, az eddig legkedveltebb térségnek számító Amerikai Egyesült Államok is szigorított a bevándorlási politikáján. (kvóták,szigorítások) Ennek eredményeként a két világháború között lecsökkent a vándorlások száma. A vándorlások az olyan országokba irányultak ahol engedékenyebbek voltak. Például Kanada, Dél-Amerika Európában is megváltoztak a migráció vándorlási útvonalai. (Franciaország, Belgium, Németország,) Svédország és Németországban kedvező intézkedések amik munkalehetőséget teremtettek( ipar fejlesztése) Gazdasági világválság majd pedig a fasizmus térnyerése(zsidó lakosság problémái)

8 es évek korszaka: A világháborúk után újra növekedni kezd a kivándorlók száma viszont a tengerentúli vándorlások száma csökken a kommunista országok korlátozásai miatt. Mire véget ért a második világháború az adatok szerint több mint tizenegymillió ember veszítette el az otthonát Európában ezek közül 1947-ig nagyjából olyan nyolc millió embert költöztettek vissza a régi otthonába de az emberekben még élt a régi félelem és másfél millióan nem akartak visszaköltözni a régi otthonukba. A migrációnak egy újabb nyitánya kezdődött, egyes országokban szigorú bevándorlási feltétek voltak, az USA-ban voltak a legszigorúbb szabályok akik nyilas vagy fasiszta múlttal rendelkeztek azokat nem engedték be az országba de alapvetően bizonyos szakmákban dolgozó emberek érezhettek előnyöket. (Kanada,Dél-Amerika)

9 Közép-Kelet-Európai bevándorlók az Egyesült Államokban 1899-1952
Etnikumok lengyel 32 877 szlovák 19 324 4 261 magyar 13 356 22 670 horvát-szlovén 8 851 18 356 cseh 12 387 19 367 román 4 042 7 748 (Forrás: Regio - Kisebbségtudományi Szemle évf. 4.sz. Saját szerkesztés)

10 Kanadában előnyben részesítették a favágókat,bányászokat míg Ausztráliában két éves szerződés aláírására kötelezték őket. Az egészségügyi szabályozások viszont szigorúak,akár visszautasították a bevándorlási engedélyt megadását. 1949-ben IRO statisztikák alapján: 12,5% diplomás míg 12,8% irodai-kereskedelmi munkás 28% kisiparos illetve szakmunkás 22,3% mezőgazdaságban dolgozó és a fennmaradó 11,4%-nak pedig még sohasem volt tapasztalata. Ez arra utal,hogy bevándorlóknak magas volt az iskolai végzettsége. A világháborúk után az országhatárokat lezárták az államokat nem lehetett elhagyni csak szigorú feltételű engedélyekkel így a migrációk csak tiltott úton történhetek. 1956-os magyar forradalom (sok egyetemista,szakmunkás)

11 1960-1970-es évtizedek folyamatai:
A háború után a migrációt a régi sémához való visszatérés jellemezte tehát a vándormunkás élet lett a megszokott forma. 1950-es évek gazdasági felvirágozása nagy keresletet teremtet főként Nyugat-Európában a külföldi munkaerő iránt, a migrációnak egy újabb nagy hullámát eredményezte. Az országok ahonnan a munkás társadalom elindult: Olaszország, Spanyolország,Görögország,Törökország és Jugoszlávia(Ma már Szerbia és Montenegró) A befogadó országok: Nyugat-Németország,Svájc ,Svédország Azonban a legtöbb országban tiltották a bevándorlást szigorú és büntető rendszabályokat hoztak létre,hogy az emberek tömegesen ne vállalhassanak külföldön munkát.

12 Legálisan csak Jugoszlávia hozott egy olyan törvényt az 1960-as években ami a népesség számára engedélyezte a külföldi munkavállalást. (különleges kapcsolatok) es években a legális és illegális bevándorlók száma nem sokban tért el egymástól addig 1986-hoz közeledve az illegális kivándorlások száma sokkal több mint a legális adatok száma. Észak és Nyugat-Európában a bevándorlások száma 1973-ig növekedett a befogadó országban úgynevezett „vendégmunkásként” hívták ezeket az embereket. A kővetkező hullámában a munkavállalásnak a szereplők típusai főként a városi és ipari múlttal rendelkezőek tehát a parasztság háttérbe szorult és előtérbe kerültek a szakképzett munkások a technikusok és az értelmiségiek.

13 A legális és illegális kivándorlók aránya Magyarországon 1947 és 1989 között
Összesen 2 553 n.a 20 703 36 713 40 725 77 438 14 931 30 266 45 197 74 900 (Forrás: Tóth 2001, p. 336 Saját szerkesztés)

14 A befogadó országok azt a réteget amely nem rendelkezett elegendő tudással az úgynevezett szakképzetlen munkaerőt csak szezonálisan alkalmazta, ilyen terület volt a mezőgazdaság vagy a szolgáltatások szektora. A kedvező konjunktúra utána miután beköszöntött 1973-tól a dekonjunktúra a vendégmunkások lehetőségei rossz irányba tolódtak el Nyugat-Európában. 1974-ben egyfajta kettőség figyelhető meg míg egyrészt megfigyelhető az,hogy sokan hazatérnek az eredeti otthonukba addig a másik réteg a családját is arra ösztönzi,hogy telepedjenek le az új helyen véglegesen ahol talán jobb életkörülmények várhatnak rájuk.

15 A jelen korszaka A rendszerváltás majd a politika megváltozása 1980-évtizedtől gyökeresen megváltoztató a vándorlási politikát Kelet-Közép-Európában. Eltűntek az eddigi menekülésre okot adó feltételek,tényezők mivel megváltozott a politika. Az új vándorlókat gyakran politikai és gazdasági motivációk hozzák közel egymáshoz és így céljaik összefonódását eredményezik. Ezen motivációk okai a legtöbb esetben az etnikai diszkriminációk és az ebből következő konfliktusok. A bevándorlások száma növekedésnek indult az 1980-as évek végétől Magyarországon mint az onnan elvándorlók száma

16 A rendszerváltás után történt néhány nagy menekült hullám:
Az első 1989-ben 10 500 NDK állampolgár, próbált Nyugat-Németországba bejutni de számos Romániából kiinduló menekültről is beszélhetünk. 1991 augusztusában kezdődött Jugoszláviából óriási számban érkeztek menekültek az országunkba a számuk elérte a harmincezer főt. Korábban már említettem a migráció politikai motivációit de mivel ezek megszűntek ma már inkább a gazdasági okok töltenek be meghatározó szerepet szerepet Kelet-Közép-Európában történő vándorlásokban. A munkáltatók magas szakképzettségű embereket részesítik előnyben

17 Mivel a tömegek akik vándorolnak a nagy részben szakképzetlenek és a fizikai munkásréteg is kiszorul még a szezonális munkalehetőségek piacáról is, a „brain drain” magyarul az „tudás elszívás” lép érvénybe a régióban. A migrációnak azonban van egy árnyoldala is a befogadások ellenzésében meghatározó szerepet játszanak a gazdasági,munkahelyi félelmek és aggodalmak illetve kulturális problémák az emberek félnek az ismeretlen kultúra,vallás betelepülésétől is. (Ezek nem megalapozottak)

18 Bevándorlás az USA-ba Kelet-Közép-Európából 1931-1975
Ország 1931/1940 1941/1950 1951/1960 1961/1965 1966/1970 1971/1975 Lengyelország 17 026 7 571 9 985 32 889 20 650 16 808 Jugoszlávia 5 835 1 576 8 225 5 395 14 986 19 139 Magyarország 7 861 3 469 36 637 2 591 2 810 3 222 Románia 3 871 1 076 1 034 1 158 1 373 4 156 Csehszlovákia 14 393 8 347 918 1 005 1 268 3 444 Ausztria 3 563 24 160 67 106 6 638 13 983 6 959 Szovjetunió 1 356 548 584 872 1 464 7 211 (Forrás: Annual Report: Immigration and Naturalization Service. (Washington D. C ), Harvard Encyclopedia of American Ethnic Groups. Saját szerkesztés

19 Köszönöm a hallgatóság figyelmét!