PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV

Az előadások a következő témára: "PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV"— Előadás másolata:

1 ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK
PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ)

2 Bevezetés „Átvezetés”, felidézés
EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban A magyar oktatáspolitika orientálódása Hazai jogszabályi környezet: Általános érvényű jogszabályok Közoktatás-specifikus törvények, rendeletek Fogalomtár

3 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok PISA 2000 Programme for International Student Assessment 32 OECD-ország; 15 éves tanulók „alkalmazásképes” tudása 3 területen 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés: Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén

4 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS Jelentése: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” 5 képességszint: 5.szint: 625 st. pont felett 4.szint: 3.szint: (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) 2.szint: 1.szint: és alatta

5 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely az országok listáján) 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, Írország Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Oroszország, ..…Brazília) Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont (2szint!) Képesség-szintenkénti helyzet: 5.: OECD: 10%, Mo.: 5% 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt)

6 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok MATEMATIKA Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…” Három készségosztály: 1. (reproduktív) készségosztály 2. (integratív) készségosztály 3. (kreatív) készségosztály

7 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok 3 teljesítményszint-tartomány: 750 st. pont környezete 570 st. pont környezete 380 st. pont környezete OECD-átlag: 500 st. pont 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag felett), legjobb európai: Finnország Legjobb-leggyengébb átlag: (Brazília) Mo.: 388 st. pont , 21. hely Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az országok közöttiek!

8 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok TERMÉSZETTUDOMÁNY Jelentése: „… az a képesség, amelynek segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.”

9 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont Három teljesítmény-tartomány: 690 pont környezete 550 pont környezete 400 pont környezete 1 – 2. helyen Korea, Japán (3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság) Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény A rangsor vége: az előzőekkel azonos

10 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok Leggyengébb terület: a természet vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest) Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésben 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)

11 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai A PISA-mérések külön területe: háttérváltozók vizsgálata Célja: a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése Két szintre irányuló mérés: tanulók iskolák

12 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai A tanulást befolyásoló tényezők: Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás) iránti elkötelezettség szerepe: az alapoktatás eredményességének a tanulási képességek fejlettségének mutatója az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen jár…”; 20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %) pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magát teljesítményt befolyásoló tényező

13 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási stratégiák fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználás memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet)

14 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Nemek közötti különbségek: olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítménye matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javára természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbség intézménytípus is befolyásolja!

15 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Családi háttér Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a feladat: megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosítása Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése”

16 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Részleteiben: a szülők foglalkozási státusa a család anyagi körülményei a klasszikus kultúrához való hozzáférés kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) „Szocioökonómiai lejtő” Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatása

17 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási környezet és az iskolai szervezet Kiemelés oka: a teljesítmény-különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza Az iskolai és az osztálytermi klíma szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd óraszervezés a tanári szerep értelmezése hiányzás, stb.

18 3. Közoktatási esélykülönbségek
3.2. Az esélykülönbségek okai Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső információforrások) Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói Az iskolai infrastruktúra jellemzői Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek Az iskolai autonómia mértéke Magán (stb.) és „állami” iskolák Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását!

19 3. Közoktatási esélykülönbségek
Részösszegzés (az egyenlő hozzáférést befolyásoló tényezők): Szocioökonómiai faktorok Az iskola szemlélete és napi gyakorlata Az intézmény anyagi, infrastrukturális feltételrendszere Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) A tanulás határainak kiterjedése Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának mértéke

20 3. Közoktatási esélykülönbségek
Kérdések: Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? Milyen módon lehetséges a szülők kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni? Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében? Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe? Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?

21 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Alapprobléma: olvasás-teljesítmények Intézménytípusonkénti helyzetkép: általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont) gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont) szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország) szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint (Brazília 396 pont)

22 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új keletűek (Monitor’ 97) Kérdések: a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket? indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása? miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák?

23 Kritikus közoktatási szintek az egyenlő hozzáférés szempontjából
4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Kritikus közoktatási szintek az egyenlő hozzáférés szempontjából ÓVODA Kt.-beli meghatározása: 24. § 3 éves kortól a tankötelezettségig alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá 5 éves kortól min. 4 óra/nap heti időkeret: 50 óra (növelhető) Tartalmi meghatározottság: ÓNAP Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő kötelezettségei

24 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Vizsgálandó kérdések: biztosított-e a 3H-s gyermekek intézményes nevelése élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az érintett családok Tartalmi lehetőségek: helyi Nevelési program kompetenciaalapú programcsomag

25 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
ÁLTALÁNOS ISKOLA Kt.-beli meghatározása: 26. § Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint: bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás

26 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Funkció szerinti meghatározás: alapfokú nevelés-oktatás a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelően továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítés

27 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Vizsgálandó kérdések: érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %) az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %) milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézményben az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósítása

28 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Tartalmi lehetőségek a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezése az IPR megvalósítása a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése

29 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
SZAKISKOLA Kt.-beli meghatározása: 27. § Alapfunkciók: 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás 1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés Felzárkóztató oktatás Speciális szakiskolai oktatás

30 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Szakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008) A középiskoláztatás expanziójának következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” (2 kritérium) OECD: 2 mutató Magyarország: „az út elején”

31 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3 A szülők munka-erőpiaci státusa: szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 % szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %

32 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Egy főre eső átlagos családi jövedelem (eFt)/régió: Közép-Magyarország: 60,1 Közép-Dunántúl: 57,9 Nyugat-Dunántúl: 51,0 Dél-Dunántúl: 47,1 Észak-Magyarország: 38,6 Észak-Alföld: 38,0 Dél-Alföld: 45,0

33 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % Szakmacsoport szerint: Mg., élelm.ipar: 38 % Ker., marketing, közg.: 35 % Vegyes szolgáltatás: 48 % Vendéglátás, id.forg.: 37 % Építőipar: % Nehézipar: 44 % Könnyűipar: 42 % Lakóhely szerint: Helyben: % Bejáró: % Kollégista: %

34 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán: Gyenge tanulási motiváció: 4,3 Sok hiányzás: 4,1 Gyenge felkészültség: 3,9 Gyenge képességek: 3,8 Rossz szociális háttér: 3,8 Magatartási problémák: 3,6 Hiányos módszertani felkészültség: 1,8 „Alulmotiváltság”: 1,7 Hiányos szakmai felkészültség: 1,4 Kinek a véleménye?!

35 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép
A lemorzsolódás visszaszorítását célzó eljárások értékelése ötfokozatú skálán: Lemaradó tanulók fejlesztése: 4,0 Szülőkkel való együttműködés javítása: 3,9 Lemaradó tanulók mentorálása: 3,6 Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,4 Szociálpedagógus alkalmazása: ,3 Tanulmányi ösztöndíjrendszer: ,2 Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: ,0 Pályatervezés, karrier-tanácsadás: ,9

36 4. Mit tehet a közoktatás? Részösszegzés: Nemzetközi tényezők
Iskola-független tényezők (társadalmi, gazdasági környezet, országos oktatáspolitika) Min tud változtatni a közoktatási intézmény? A bemeneti feltételek pontos diagnózisa Korrekt helyzetkép-alkotás Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés Az erőforrások célirányos fejlesztése

37 4. Mit tehet a közoktatás? Diagnosztikai mérések
W. Thomson (Lord Kelvin): „Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő.” Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában

38 4. Mit tehet a közoktatás? Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási helyzet feltárása Fejlesztési program-elemek: Mérési szakaszok: Bemeneti Közbülső Végső (visszacsatoló) vizsgálat Célcsoportok: Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, mindhárom szakaszban) Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium A mérések differenciált célrendszere

39 4. Mit tehet a közoktatás? Adatfeldolgozás és tervezés Célok:
A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítése Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése

40 4. Mit tehet a közoktatás? Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozása Célok: A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekében Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekében

41 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések:
Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony kezelésének milyen eljárásait ismerik? Az általános iskola szakaszai közül melyiket, miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából? Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak? Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?

42 4. Mit tehet a közoktatás? 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alkotása Helye az intézmények alap-dokumentumainak rendszerében Kapcsolódása a fenntartói esély-egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben) Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltétele

43 4. Mit tehet a közoktatás? Kimunkálásának tartalmi elemei:
helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok feltárása) intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) kialakult tendenciák feltárása (mérési eredmények, kérdőívek, stb.) munkaszervezési formák megtervezése (a módszertani kosár bővítése) a problémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása)

44 4. Mit tehet a közoktatás? Kimunkálásának strukturális elemei:
a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok cél(ok) erőforrásigény felelős határidő keletkező dokumentum, „termék” indikátorok az ellenőrzés felelőse, eredménye (sikerkritériumok) Formai megvalósítás: táblázat

45 4. Mit tehet a közoktatás? Egyéni fejlesztési tervek alkotása
Alapja: fenntartói és intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv Elemei: a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzése a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel) tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével) Önértékelés, értékelés

46 4. Mit tehet a közoktatás? 4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek
Nemzetközi előzmények a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia, motivációkutatás, stb.) személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális éltkor különbözősége: Száz 7 éves gyermekre: Mentális kor : Gyermekek száma: Száz 12 éves gyermekre: Mentális kor : …….17 Gyermekek száma: ……. 1

47 4. Mit tehet a közoktatás? A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az 1990-es évektől: a kompetencia pedagógiai értelmezése: OECD INES: Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemelése OECD DeSeCo-program ( ) „kulcskompetencia”- fogalom értelmezése Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben EU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia

48 4. Mit tehet a közoktatás? A hazai közoktatást érintő problémák és igények: Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma Élethosszig tartó tanulási képesség és készség kialakítása Oktatási programok fejlesztésének szükségessége

49 4. Mit tehet a közoktatás? Kiemelés az okok közül; a hagyományos ismeretátadás néhány jellemzője: Túlméretezett tananyag-mennyiség A módszertani kultúra konzervativizmusa, merevsége Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep Szelekció a tanítási-tanulási folyamatban

50 4. Mit tehet a közoktatás? Közoktatás-fejlesztési válaszok:
HEFOP : 2003 – 2006.: a kompetencia alapú fejlesztés alapozása Rendszer-szintű országos kompetencia-mérések Az elterjesztés feltétele: közoktatási paradigmaváltás, melynek jellemzői: tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat változatos tanulásszervezési megoldások tevékenységre épülő tanulói szerepek megváltozott pedagógus attitűd és módszertan

51 4. Mit tehet a közoktatás? Országos megvalósítás: TÁMOP 3.1.4.
Átfogó célkitűzések: a gazdasági növekedés megalapozása a közoktatás fejlesztésével hangsúly a tanulók egyéni eredményességén professzionális pedagógia támogassa a célok teljesülését csökkenjen a szelekció/szegregáció, az esélykülönbség növekedjen az oktatási rendszer hatékonysága és partnereinek elégedettsége

52 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia, kulcskompetenciák:
„alkalmasság, ügyesség” (latin eredet) „Alapvetően értelmi (kognitív) alapú tulajdonság, de fontos szerepet játszanak benne motivációs elemek, képességek, egyéb emocionális tényezők” (Pedagógiai Lexikon 1997) „A kompetencia képesség a komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldására” (OECD DeSeCo-program 2002) Nemzeti Alaptanterv 2003, 2007

53 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia-fejlesztés jellemzői:
Alkalmazó-képes tudás; készségek, képességek kialakítása Kisiskolás korban: alapkészségek kialakítása és fejlesztése Attitűdök (alkalmazáshoz szükséges motiváció) alakítása Reális tananyag-mennyiség Tanuló-középpontú differenciált módszertan alkalmazása Integrált és befogadó csoportok

54 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetencia alapú tananyag: olyan oktatási program része, amely moduláris felépítésű, tanuló- és tevékenység-központú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer

55 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetenciafejlesztő oktatási program-csomag: Adott célú tanítási-tanulási folyamat megvalósítását segítő eszközrendszer, amely biztosítja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését Elemei: pedagógiai koncepció programterv modulleírások eszközi elemek (tanári, tanulói) a pedagógusok felkészültségét segítő eszközök az oktatási programot támogató szolgáltatási elemek

56 4. Mit tehet a közoktatás? Kompetencia alapú oktatás bevezetése
Oktatási programok, új tanulás- és oktatásszervezési eljárások bevezetése (programcsomagok, műveltségterületi oktatás, tömbösített oktatás, projekt-módszer, moduláris oktatás, stb.) A digitális írásbeliség elterjesztése, digitális készségek fejlesztése Esélyegyenlőség javítása (szegregáció-mentesség, oktatási integráció, egyenlő hozzáférés)

57 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
A Nat-ban rögzített kulcskompetencia-területek fejlesztése az alábbi elemekkel: min. 1 tanulócsoportban „Szövegértés-szövegalkotás” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban „Matematika” teljes lefedettséggel, min. 1 tanulócsoportban további, választott kulcskompetencia-terület, tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása (epocha), min. 1 óvodai csoportban komplex óvodai programcsomag bevezetése

58 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
Modern pedagógiai módszertan alkalmazása: legalább egy, 3 hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként, legalább egy témahét megszervezése tanévenként, legalább egy moduláris oktatási program megvalósítása tanévenként Digitális tartalmak, taneszközök használata a programban érintett tanítási órák 25 %-ában

59 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
HH és SNI gyermekek/tanulók integrálását elősegítő programok alkalmazása (40 %!) Kötelezően megvalósítandó továbbképzések (vezetők, bevont pedagógusok, nevelőtestületek) Kötelezően tervezendő szaktanácsadói szolgáltatások intézményi folyamat-szaktanácsadó, IKT-fejlesztési tanácsadó, IKT mentor kompetenciaterületi mentor-tanácsadó Tanulói és tanári eszközpark bővítése (óvodai eszközök, segédletek, demonstrációs anyagok/eszközök, értékelési eszközök)

60 4. Mit tehet a közoktatás? Kötelezően megvalósítandó tevékenységek:
Jó gyakorlatok átvétele Az intézmény saját innovációjának megvalósítása Az intézmény pedagógiai alapdokumentumainak módosítása Az intézmény pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT-alapú kompetenciafejlesztés céljaival Projektindító nap szervezése (egész nevelőtestületnek) Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása

61 4. Mit tehet a közoktatás? 2008/2009. tanév: a pályázat kimunkálása,
az elbírálást követő fenntartói intézkedések (együttműködés az intézménnyel, a projekt személyi/szervezeti feltételeinek megteremtése, szolgáltatói háttér biztosítása), az elbírálást követő intézményi feladatok (felkészülés: személyi, szervezeti és tárgyi feltételek, tantárgyfelosztás, belső képzés)

62 4. Mit tehet a közoktatás? 2009/2010. tanév:a projekt megvalósítása
a projektmenedzsment folyamatos , koordinált tevékenysége,monitoring-elvárások teljesítése az intézmény szakmai/pedagógiai munkája: tanév-előkészítés (a szervezeti és az egyéni tervezés új elemei), a pályázatban vállalt feladatok teljesítése, a külső szakmai szolgáltatás tervezett, folyamatos, hatékony biztosítása, óvodai és iskolai hasznosítása

63 4. Mit tehet a közoktatás? A külső szakemberek közreműködése
folyamat-szaktanácsadó IKT – tanácsadó műveltségterületi mentorok IKT – mentor Képzések (nevelőtestületi, egyéni) A fenntarthatóság előkészítése Dokumentációs kötelezettségek A nevelőtestület egészének elkötelezettsége, közreműködése!

64 4. Mit tehet a közoktatás? A módszertani kultúra bővítése
Epocha (görög): korszak (szakasz) Epochális: korszakokba tömörített oktatás Hazai bevezetése: alternatív intézményekben történt(AKG, Waldorf) Megvalósítása: nem óránként változó tanrend, hanem tömbösítés minden nap pl. 2*90 perc az alaptárgyakból egy-egy epocha önálló, lezárt témakör! pl. 3 intenzív hét után 5 hét „szünet” (azaz: másfajta epocha), vagyis évi 5 epocha/tantárgy zárás: összegzés, kiállítás, előadások, írás/szóbeli ellenőrzés felejtés és felidézés (érettebb tudás!) tanulói aktivitásra, kooperatív technikákra épít

65 4. Mit tehet a közoktatás? Modulok: kisebb, koherens tananyagrészek, amelyek az egyes tanórák anyagánál nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek „kisepocha” (AKG): időszakosan modulban tanított tantárgyak 1 hetes kisepochában, vagy 3-4 hétig évente egy-egy blokkban (pl.: tanulásmódszertan, fogyasztóvédelem, elsősegély, stb.) TÁMOP-ajánlás: egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, erkölcsi-érzelmi nevelés, stb.

66 4. Mit tehet a közoktatás? Tantárgytömbösítés
A tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje Adott tantárgy/műveltségterület adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen (minden tanítási hétre elosztva), hanem egy-egy időszakra összevontan (ciklikusan) szervezik meg Csak a szakrendszerű oktatási fázisra irányul! Minden epocha tantárgytömbösítés, de nem minden tantárgytömbösítés epocha!

67 4. Mit tehet a közoktatás? TÁMOP-elvárás:
A Kt. 52.§ (3) bek. szerinti kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretét kell alapul venni 3 év alatt felmenő rendszerben a fenti időkeret %-ában kell érvényesíteni Az intézmény által választott tantárgyra/műveltségterületre irányul

68 4. Mit tehet a közoktatás? További követelmények:
A tanítási ciklusoknak legalább 2 hetente kell váltaniuk egymást (de lehet 3 vagy négy hetes ciklus is) A bevont tantárgyak óráinak legalább 2 egymást követő napra kell esniük Az egyik napon min. 3, a másikon min. 2 tanítási órának kell lennie Adott napon a bevont órákat egymást követően kell beállítani Helyi döntés: a szakrendszerű oktatás mely évfolyamán, melyik osztályban valósítják meg

69 4. Mit tehet a közoktatás? PÉLDA: Magyar nyelv és irodalom( szövegértés, szövegalk.) 1-8 évfolyamos ÁI., 2-2 osztály/évfolyam, 30% nem szakrendszerű, A-B heti tanrend Időkeret (szakrendszerű, tehát: 5-8. évf.) heti köt. óraszám: =190 18 hétre: = 3420 ó/félév tényleges (5-6.évf. miatt): felhasználandó:2934*0.05=147ó/félév heti tantárgytömbösítés: 8,2ó/hét Tanrend: A osztály, A hét: , B hét: B osztály, A hét: , B hét:

70 4. Mit tehet a közoktatás? Mi változik az intézmény életében?!
Oktatásszervezés (fenti tanrend szerint) Tanulásszervezés (tematikus egységek, modulok egy-egy ciklusban feldolgozhatók, külső helyszín bevonható) Tárgyi környezet (teremberendezés, kiállítótér, dinamikus játéktér, IKT-eszk.) Értékelés (nagyobb egységre irányul, komplex és differenciált módon) Tantárgyi program (alapja:szövegértés; a szövegalkotásban: beszédművelés, kommunikációs készség,funkcionális írás, „alkalmazott” nyelvészet) Módszertan (kooperatív technikák, drámajáték, tevékenység-középpontúság, vitakultúra, élményszerűség Alapdokumentumok PP, helyi tanterv IMIP, SZMSZ Tanmenet

71 4. Mit tehet a közoktatás? Mire kell figyelni a tantárgytömbösítés megszervezésekor? A tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok „túlórakeretére” A tanítási időkeretre A tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásra A bevont és a nem bevont osztályok órarendjére A tanítás minőségére !

72 4. Mit tehet a közoktatás? Projectum (latin): terv, tervezet, javaslat
Általános jelentése: fejlesztés, amely több résztvevő együttműködésével, meghatározott időtartamban valósul meg, a tervezés – szervezés - végrehajtás összehangolását feltételezi, szellemi, fizikai, anyagi eszközök mozgósítására épül és a projektvezetés módszereit alkalmazza

73 4. Mit tehet a közoktatás? Projektpedagógia
Szűkebb értelmezésének specifikuma, hogy van egy téma, amit „körüljárunk” Tágabb értelemben: minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység Közös vonásuk: a projekt több, mint oktatás egy tanórán A Ped. Lexikon szerint: olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák köré csoportosítja Projekt-definíciók (Richardson,1900.; Dewey ; Kilpatrick, 1918; Nelson - Borsing, 1997; stb.)

74 4. Mit tehet a közoktatás? Pedagógiai projekt:
valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények prezentálása

75 4. Mit tehet a közoktatás? Projektoktatás részletesebb meghatározása (Hegedűs G ): egy tanulási-tanítási stratégia, a tanulók által kiválasztott/elfogadott probléma, téma feldolgozása, amely egyénileg vagy csoportosan történik, megszüntetve a hagyományos órakereteket és a végeredménye mindig egy bemutatható szellemi/anyagi produktum

76 4. Mit tehet a közoktatás? A projektoktatás szakaszai a fentiekhez kapcsolódva: témaválasztás, tervkészítés (célok és feladatok kitűzése), szervezés, adatgyűjtés, a téma feldolgozása, a produktum összeállítása bemutatható formában, a projekt értékelése, korrigálás, a produktum bemutatása, nyilvánossá tétele, a projekt lezárását követő tevékenységek

77 4. Mit tehet a közoktatás? Projektek csoportosítási lehetőségei:
Célterületük szerint: Technikai Művészeti Környezeti nevelési Gazdaságismereti Kutatási Vegyes (a fentiek elemeiből) Általános iskolában: a jellemző terület megragadásával pl. reál-projekt (felső tagozat), ill. vegyes projekt (alsó tagozat)

78 4. Mit tehet a közoktatás? Tartalmuk szerint:
Tantervi célokat, tartalmakat feldolgozó (különböző tantárgyak, tantárgyrészek,stb.) Tanterven kívüli célokat, tartalmakat feldolgozó Vegyes (a fentiek elemeiből): ez a leggyakoribb, mert a projekt lényegét tekintve interdiszciplináris Megvalósulási/megvalósítási helyszín szerint: iskolai külső vegyes

79 4. Mit tehet a közoktatás? A résztvevő tanulók létszáma szerint:
iskolai szintű: valamennyi tanuló, illetve 4-5 évfolyam részvételével évfolyam szintű: az adott évfolyam valamennyi osztálya részvételével osztályprojekt: csak az adott osztály bevonásával vegyes csoportú: különböző életkorú, különböző osztályokba járó tanulók bevonásával egyéni projekt

80 4. Mit tehet a közoktatás? A projekt időstruktúrája szerint:
Folyamatos időtartamú:az adott idő alatt csak a projekt feldolgozásával foglalkoznak (néhány órás, egy vagy többnapos, egyhetes, nagyobb egység) Nem folyamatos időtartamú (a feldolgozást megszakításokkal tervezik) A témaválasztás módja szerint: pedagógus(ok) választják pedagógusok és gyerekek közösen választják a tanulók választják Produktum alapján: tárgy (modell, játék, stb.); írásmű; színpadi előadás; video- vagy magnófelvétel; kiállítás, rendezvény, kirándulás, nyilvános vita, tárgyalás, stb.

81 4. Mit tehet a közoktatás? Projektek tervezése (innovációs kör)
Szükségletek felmérése (szellemi/személyes és tárgyi/dologi) Ötletek összegyűjtése Egy megoldás kiválasztása Megvalósítás projektleírás (projekt megnevezése, célja,tervek/dokumentációk kalkuláció,végrehajtási sorrend) alapján Próbadarab elkészítése Kiértékelés

82 4. Mit tehet a közoktatás? A projekt fejlesztésének menete:
A NAT tanumányozása A feladat meghatározása A műszaki tervezés, kalkuláció elkészítése A projekt részletes leírásának elkészítése a fenntarthatóság érdekében A projekt beillesztése a tanmenetbe Időterv készítése

83 4. Mit tehet a közoktatás? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a projekt oktatásnak? ELŐNYEI: A téma többoldalú feldolgozását teszi lehetővé Gyakorlati tapasztalatokra épít, „életközeli” Több résztvevő együttműködése révén közös produktum keletkezik Tanárok és diákok partneri együttműködésén alapul A jó témaválasztás biztosítja a projekt eredményességét Motiváltabb tanulók, jó hangulatú órák

84 4. Mit tehet a közoktatás? HÁTRÁNYAI:
Tanóra-szervezési problémák, más órarend, más tanmenet A tanítási időkeret változik A pedagógus számára nagyobb (több) előkészítő munkát jelent Nehéz a tanulók egyéni értékelése Felborul a „tanóra rendje”, nehezebb a tanulókat fegyelmezni

85 4. Mit tehet a közoktatás? PÉLDA: a projekt témája : AZ ÉPÍTÉS
Kapcsolódása a műveltségterületekhez: Társadalomtudomány (látogatás egy építkezésen; a település jellegzetes házainak megtekintése, tervek a korszerűsítésre, stb.) Matematika (mérések, összehasonlítások, számlálás, szöveges feladatok) Természettudomány (anyagok és tulajdonságaik) Művészetek (házak díszítése, mintái; építmények festése, ill. elkészítése:agyag, papír, fa; „vágyak háza”, stb. Nyelvtan (helyesírás, mondatfajták felismerése, mondathatárok jelölése, szavak csoportosítása, stb.; Irodalom (ismeretterjesztő szöveg olvasása/értelmezése, versek, olvasmányok Írás (jkv. Készítése, kutatási téma,stb.)

86 4. Mit tehet a közoktatás? A TÉMAHÉT
A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges módja, amikor az adott tárgykört a tanulók 3-5 tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz A PP-ba rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak PÉLDÁK: városi ökológiai téma, a nagy földrajzi felfedezések, vallás, művészetek, idegen nyelvi hét, stb.

87 4. Mit tehet a közoktatás? A témahét tervezettebb, részleteiben kidolgozottabb, mint a projekt A tanulási folyamat kiszakad az iskolai hagyományos rendszerből Tartalmában egy nagyobb, sok szempontból megközelíthető témát helyez a vizsgálódás középpontjába Kimenete pontosan meghatározott és szabályozott Az iskola hagyományok ápolásának színtere lehet

88 4. Mit tehet a közoktatás? ÖSSZEGZÉS AZ EDDIGIEKHEZ
Innováció: olyan belső megújulás, a rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítása, amelynek végeredményeként valamilyen –széles körben hasznosítható- új termék, új eljárás alakul ki (Gáspár L.) A megújulásra képes szervezet alapelemei: Belső meggyőződések Önépítés/önfejlesztés Csoportos tanulás Közös jövőkép Rendszerben való gondolkodás

89 4. Mit tehet a közoktatás? A hagyományos pedagógus szerepek és átalakulásuk: „Paidagogosz” „Fáklyaláng” és „tudós tanár” típus Az ismeretátadó pedagógus preferenciái Oktató-nevelő-hivatalnok szerep kialakulása és érvényesülése XX. század végi – XXI. század eleji állapot: az eredendő tekintély eltűnése, az elfogadottság legfőbb mércéje az egyéni pedagógiai teljesítmény, a pedagógus munka ellenőrzése és értékelése helyi szinten valósul meg

90 4. Mit tehet a közoktatás? Egyértelmű követelmény és kihívás: nincs befejezett pedagógus-tudás Új modell: a tanulásvezető pedagógus: Képes részt venni az intézménye szakmai tartalmát meghatározó helyi párbeszédben Az országos, helyi és személyes elvárásokból tananyagot és követelményrendszert tud szervezni tanulói számára Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt

91 4. Mit tehet a közoktatás? Munkáját és módszereit a tanulók eredményes és hatékony előrehaladása érdekében alakítja ki Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkört Igényli az állandó értékelést és visszajelzést; képes annak fogadására Tekintélyét tanóránként megújítandónak tartja Saját maga is képes a folyamatos tanulásra, önképzésre

92 4. Mit tehet a közoktatás? A tanulásvezetés jelentése:
A tanulói utak tudatos és szervezett gondozása/támogatása Olyan folyamat, amely a belépő tanulók diagnosztikus felmérésén át a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a választható tanulmányi irányok, az önálló tanulói munka és a továbbtanulás lehetőségeinek végig-gondolását, tudatos segítését jelenti Befolyásolja a tanulók tanulási útjának szerkezetét (átjárhatóság, egymásra-épülés, tervezhetőség) és tartalmát (egyéni igényekhez igazított feladatrendszer, tanácsadás, útmutatás, stb.)

93 4. Mit tehet a közoktatás? PISA-mérés (2006) eredményeiből levont országos érvényű következtetés: az eltérő iskolatípusokban a tanulók teljesítményét leginkább meghatározó tényező az iskola szocio-ökonómiai összetettsége Kérdés: tud-e erre érdemben reagálni az iskola?! Válaszok: W. Sanders: Tennesse iskolakutatás, 1996. több éves, longitudinális mérés és értékelés a pedagógus munka minősége meghatározó módon képes befolyásolni a tanulói teljesítmények alakulását

94 4. Mit tehet a közoktatás? OECD TALIS (2008) Egybehangzó megállapítás:
az oktatás minősége alapvetően meghatározza egy ország versenyképességét, polgárainak jólétét és jól létét az iskolai tényezők közül a tanári munka minősége befolyásolja legjobban a tanulói teljesítményeket; hatása sokkal nagyobb, mint az iskolarendszer szerkezetéé vagy a pénzügyi feltételeké (Mc Kinsey-elemzés) Egybehangzó megállapítás: „A PEDAGÓGUS SZÁMÍT”

95 4. Mit tehet a közoktatás? A kompetencia alapú módszertan nem „varázspálca” és nem kizárólagos, de az innováció meghatározó tényezője! Reális veszélyek! A sikeres megvalósítás külső és belső feltételei

96 4. Mit tehet a közoktatás? 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv A Kt.-ben rögzített, az OH által szervezett, a nemzetközi mérésekkel koherens rendszer Az eredmények helyi feldolgozásának feltételei: mérés, értékelés továbbképzés szervezése intézményi mérési felelős foglalkoztatása (szakvizsga!) nevelőtestületi szintű értékelés munkaközösségi műhelymunka és felelősségi kör (a kompetenciaalapú B típusú programcsomag alkalmazása)

97 4. Mit tehet a közoktatás? 4.4. A kompetenciamérésre alapozott intézkedési terv IMIP-összefüggés a nyilvánosság biztosításának kötelezettsége strukturális és formai jellemzők

98 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Óvoda
3H-s gyermekek fejlődésének elősegítése Nem jelent külön programot (ÓNAP!) Legfőbb jellemzői gyermekközpontú és családorientált szemlélet interdiszciplináris megközelítés, együttműködő rendszer

99 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program Óvoda
Kiemelt területek: Szervezési feladatok Nevelőtestület együttműködése A pedagógiai munka kiemelt területei Gyermekvédelemmel, egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos munka Együttműködések kialakítása óvodán kívüli szervezetekkel Óvoda-iskola átmenet támogatása Szülőkkel való kapcsolattartás Intézményi önértékelés, eredményesség

100 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program
Általános iskola Jogszabályi alapja: Kt. vhr. 39/D és 39/E § Megvalósítása: a Kt. 95. § (1) bekezdés j) pontja alapján kiadott program alkalmazásával történik Az integrációs program elemei: az alkalmazás feltételei (integrációs stratégia kialakítása: helyzetelemzés, célrendszer; az iskolába való bekerülés előkészítése; együttműködések, partnerségi kapcsolatok kiépítése)

101 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program
Programelemek (folytatás) a tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei (kulcskompetenciákat fejlesztő programelemek, integrációt segítő tanórán kívüli programok és módszertani elemek, tanári műhelymunka, 3 havonkénti értékelési rendszer, multikulturális tartalmak, a továbbhaladás feltételeinek biztosítása)

102 4. Mit tehet a közoktatás? 4.5. Intézményi integrációs program
Programelemek (folytatás) elvárható eredmények (3H-s tanulók aránya, intézményi szintű felkészültség, helyi tanterv kiegészítése multikulturális tartalmakkal, párbeszéd minden szülővel, együttműködésre épülő értékelési rendszer) intézményi önértékelés (az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján)

103 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések:
Mi a véleményük a pedagógus szerepek változásáról? Hogyan ítélik meg a különböző Intézkedési Tervek szerepét és hatékonyságát? Hogyan érdemes az óvodai/iskolai integrációt megszervezni? Mit gondolnak a kompetencia központú oktatásról, nevelésről?

104 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Jogszabályi háttér: a évi CXXV. törvény 27. § (Oktatás és képzés) az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról a Kt. (a fentiekkel összhangban) 85. §: önálló vagy közös intézményfenntartás (társulások) 86. §: kötelező feladatellátás (óvoda, általános iskola, kisebbségi oktatás, integrált SNI) a Kt. vhr. 20/A és 39/M §-ok

105 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Jogszabályi háttér (folytatás): Szektorközi együttműködés az évi XXXI. törvény (Gyvit) a Kt. 41. § (egészségügyi ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem) 118. § (szociális igazgatási feladatok, nem kötelező és egyéni foglalkozások pénzügyi feltételei) Kt. vhr. 6. § (5) bekezdés

106 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Cél: a 3H-s és SNI-s tanulók esély-egyenlőségének biztosítása Alapvető feltételek: diszkrimináció-mentesség szegregáció-mentesség a célcsoport oktatási és társadalmi integrációjának támogatása Központilag szabályozott struktúra Pályázati támogatások odaítélésének feltétele

107 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek: Helyzetelemzés demográfiai mutatók az óvodai és iskolai ellátás feltételei a tanulói összetételre vonatkozó mutatók az oktatás eredményességére vonatkozó adatok az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézmények számára biztosított források vizsgálata

108 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): A program célrendszere (helyi viszonyok!) Kötelezettségek és felelősség felelős vezető személy megjelölése a program irányítójának megjelölése intézményvezetői felelősségi kör szerződéses viszonyban álló partnerek kötelezettsége

109 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Akcióterv a helyzetelemzéshez igazított beavatkozások megtervezése rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok esélyegyenlőségi kockázatok és prioritások „azonnali beavatkozást” igénylő intézkedések a szükséges fejlesztések megtervezése

110 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Megvalósítás: közoktatási intézmények alap-dokumentumainak kiegészítése a program ellenőrzése során szerzett információk visszacsatolása továbbképzések biztosítása a kapcsolódó hatósági és szolgáltatási eljárások koherenciája

111 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Települési esélyegyenlőségi program/intézkedési terv Tartalmi elemek (folytatás): Monitoring és nyilvánosság legalább évenkénti monitoring vizsgálatok a szakmai és média-nyilvánosság folyamatossága Konzultáció és visszacsatolás szakmai és társadalmi partnerek bevonása tapasztalatok, észrevételek figyelembe vétele Szankcionálás

112 5. Fenntartói megoldások, szektorközi együttműködés
Kérdések: Intézményük közreműködött-e a települési/kistérségi esélyegyenlőségi program kidolgozásában? Mi a tapasztalatuk: megvalósulnak-e a program célkitűzései; egyáltalán: vannak-e monitoring vizsgálatok és visszacsatolások? Kimutathatók-e a településirányítási/hatósági munkában szektorközi együttműködés jegyei?

113 ÖSSZEGZÉS Az oktatáspolitika mozgástere
önmagában nem képes az egyenlőtlenségek oktatási sikerességre gyakorolt negatív hatását felszámolni a jelenlegi erős szelektivitás enyhítésének alapvető feltétele: elismert prioritássá váljon az egyenlő hozzáférés további feltételek: hiteles oktatási információs rendszer, korrekt mérési-értékelési rendszer, a működő innovációk rendszerszintű kiterjesztése, a pályaorientációs szolgáltatások bővítése, a felnőttoktatás/képzés megerősítése A közoktatási intézmények felelőssége, lehetőségei

114 ÖSSZEGZÉS Feladatok: Egy nevelőtestületi belső továbbképzés programjának megtervezése az esélyegyenlőség témakörében Egyéni fejlesztési terv alkotása 3H-s tanuló foglalkoztatására Témahét vagy projekt tervezése Adott települési önkormányzat intézkedései az esélyegyenlőség elősegítése érdekében