Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése  2011. november.

Az előadások a következő témára: "Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése  2011. november."— Előadás másolata:

1 Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák
A Magyar Szociológiai Társaság éves konferenciája és közgyűlése  november   Miskolci Egyetem Ceglédi Tímea Debreceni Egyetem CHERD-Hungary A kedvezőtlen családi háttér ellenében – A reziliencia mint magyarázat?

2 A probléma Társadalmi szabályszerűségek
A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb iskolai teljesítményt von maga után. a konferencia a „tipikustól” eltérő társadalmi valóságot állítja reflektorfénybe Külső változás – természeti katasztrófa Statikus állapotában bekövetkező atipikus viselkedések: ez az én témám De nem hagyhatom figyelmen kívül azokat a makroszintű társadalmi folyamatokat, amelyek tömegesen okoznak a megszokottól eltérő viselkedést (pl. parasztság mobilizációja)

3 A probléma Társadalmi szabályszerűségek
A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb iskolai teljesítményt von maga után. a konferencia a „tipikustól” eltérő társadalmi valóságot állítja reflektorfénybe Külső változás – természeti katasztrófa Statikus állapotában bekövetkező atipikus viselkedések: ez az én témám De nem hagyhatom figyelmen kívül azokat a makroszintű társadalmi folyamatokat, amelyek tömegesen okoznak a megszokottól eltérő viselkedést (pl. parasztság mobilizációja)

4 A probléma Társadalmi szabályszerűségek Kivételes esetek
A kedvezőtlen társadalmi háttér gyengébb iskolai teljesítményt von maga után. Kivételes esetek Olyan atipikus eseteket elemzek, amelyekben „a megszokott összefüggés” nem érvényes: Akik kimagasló iskolai pályafutást tudhatnak maguk mögött – dacolva a kedvezőtlen társadalmi háttérből adódó rizikótényezőkkel. a konferencia a „tipikustól” eltérő társadalmi valóságot állítja reflektorfénybe Külső változás – természeti katasztrófa Statikus állapotában bekövetkező atipikus viselkedések: ez az én témám De nem hagyhatom figyelmen kívül azokat a makroszintű társadalmi folyamatokat, amelyek tömegesen okoznak a megszokottól eltérő viselkedést (pl. parasztság mobilizációja)

5 Kérdések Tudományos szintű kérdés: Individuális szintű kérdés:
Miképpen segíthet minket az ilyen kivételes életutak elemzése az átfogó társadalmi összefüggések megértésében. Individuális szintű kérdés: Mi a titka ezeknek a hallgatóknak?

6 Elmélet 1: tudományos szintű kérdés
Anomáliák Kuhn – végzetes anomália: Amikor egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni. Átlagon felüli kreativitás és vitalitás súlyosan traumatizált csecsemőknél (Bowlby) Nem elmebeteg jellegű öngyilkosságok (Durkheim) Világgyűlölő kálvinisták, életvidám katolikusok (Weber) Reprezentacionalista értelmezés („a kivétel erősíti a szabályt”) Gyakorlati értelmezés („annak a jele, hogy valamit még nem tudunk”) Tudósok reakciója az anomáliákra (Rouse – Kuhnt továbbgondolva) Kuhn: végzetes anomália: egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált rendszerben eddig feltárt törvényszerűségeknek nem megfelelő, vagy azzal ellentétes jelenségekkel, folyamatokkal találkozunk. Pl. súlyosan traumatizált csecsemők és kisgyermekek egy része nem az elvárt módon fejlődött: ezek a csecsemők és kisgyermekek ugyanis nem patologikus tüneteket produkáltak – ahogy az a korai kötődés elmélet alapján elvárható lett volna –, hanem átlagon felüli kreativitást és vitalitást mutattak A kivételekre való felfigyelés segítette Durkheimet és Webert is abban, hogy az általuk vizsgált társadalmi jelenségeket mélyebben megismerjék, valamint abban, hogy az összefüggéseknek a hétköznapi megismerés hibáitól terhes magyarázatait elvessék. Weber  pedig a protestánsok erőteljesebb gazdasági részvételének és sikereinek magyarázatában vetette el azt a köznapi életben elfogadottnak vélt magyarázatot, „népies szkémát”, miszerint a katolikusok „világtól való elfordulása” okozza, hogy nem ők, hanem az „anti-aszketikus életörömöt” magukénak valló protestánsok választják a kockázatosabb, ám jövedelmezőbb foglalkozásokat, s töltik be az éledező kapitalizmus kulcspozícióit  Habár közismert, de ide is kellene hivatkozás. Weber: „Semmi sem mutatja oly világosan, mint ez a párhuzam, hogy oly ingatag fogalmakkal, mint a katholicizmusnak a világtól való (állítólagos) idegenkedése és a protestantizmusnak (állítólagos) materialista életöröme, s más hasonlókkal itt mit sem kezdhetünk, mert azok ebben az általánosságban részint ma sem, részint a múltra nézve sem találók.”

7 Elmélet 1: tudományos szintű kérdés
Anomáliák Kuhn – végzetes anomália: Amikor egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni. Átlagon felüli kreativitás és vitalitás súlyosan traumatizált csecsemőknél (Bowlby) Nem elmebeteg jellegű öngyilkosságok (Durkheim) Világgyűlölő kálvinisták, életvidám katolikusok (Weber) Reprezentacionalista értelmezés („a kivétel erősíti a szabályt”) Gyakorlati értelmezés („annak a jele, hogy valamit még nem tudunk”) Tudósok reakciója az anomáliákra (Rouse – Kuhnt továbbgondolva) Kuhn: végzetes anomália: egy-egy paradox jelenséget nem tudnak az érvényes elméleti keretek között, az érvényes paradigma alapján kellőképpen megmagyarázni. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált rendszerben eddig feltárt törvényszerűségeknek nem megfelelő, vagy azzal ellentétes jelenségekkel, folyamatokkal találkozunk. Pl. súlyosan traumatizált csecsemők és kisgyermekek egy része nem az elvárt módon fejlődött: ezek a csecsemők és kisgyermekek ugyanis nem patologikus tüneteket produkáltak – ahogy az a korai kötődés elmélet alapján elvárható lett volna –, hanem átlagon felüli kreativitást és vitalitást mutattak A kivételekre való felfigyelés segítette Durkheimet és Webert is abban, hogy az általuk vizsgált társadalmi jelenségeket mélyebben megismerjék, valamint abban, hogy az összefüggéseknek a hétköznapi megismerés hibáitól terhes magyarázatait elvessék. Weber  pedig a protestánsok erőteljesebb gazdasági részvételének és sikereinek magyarázatában vetette el azt a köznapi életben elfogadottnak vélt magyarázatot, „népies szkémát”, miszerint a katolikusok „világtól való elfordulása” okozza, hogy nem ők, hanem az „anti-aszketikus életörömöt” magukénak valló protestánsok választják a kockázatosabb, ám jövedelmezőbb foglalkozásokat, s töltik be az éledező kapitalizmus kulcspozícióit  Habár közismert, de ide is kellene hivatkozás. Weber: „Semmi sem mutatja oly világosan, mint ez a párhuzam, hogy oly ingatag fogalmakkal, mint a katholicizmusnak a világtól való (állítólagos) idegenkedése és a protestantizmusnak (állítólagos) materialista életöröme, s más hasonlókkal itt mit sem kezdhetünk, mert azok ebben az általánosságban részint ma sem, részint a múltra nézve sem találók.”

8 Elméleti válasz a tudományos szintű kérdésre: Az anomáliák gyakorlati értelmezése
A család társadalomban elfoglalt helye kijelöli a gyermek iskolai pályafutásának mezsgyéjét. Kulturális reprodukció DE: A társadalom szövetei között hatnak ellentétes folyamatok is. Az atipikus életutak segítenek feltárni azokat a rejtett mechanizmusokat, amelyek az elnagyolt meghatározottságok ellen hatnak.

9 Individuális szintű kérdés: Mi a titka ezeknek a hallgatóknak?

10 A reziliencia mint belső tulajdonság
Azonosításra szolgál A hátrányaik ellenére sikeres diákok a reziliensek: resilient, invulnerable (Alva, Perez et al.) Bizonyos pozitív belső tulajdonságok összefoglaló neve Motiváció, magas önbecsülés, kimagasló teljesítmény (Read, Waxman – Huang – Wang) Boldogulás a nehézségek ellenére „A reziliencia olyan univerzális képesség, amely lehetővé teszi egy személy, egy csoport vagy egy közösség számára, hogy megelőzze, minimálisra csökkentse vagy legyőzze a megpróbáltatások káros hatásait. (...)” (Grotberg – Nemzetközi Reziliencia Projekt) Komplex belső tulajdonság A különböző megpróbáltatásokra különbözőképpen reagálhatunk (Sameroff) Az életút különböző szakaszain a megbirkózási képességek eltérő formáival találkozhatunk (Sugland – Zaslow – Nord) ? + + Nemzetközi Reziliencia Projekt: szituációk, pszichológiai hatásokat néznek.

11 A reziliencia csak a külső tényezők tükrében értelmezhető
A környezeti tényezőket ugyanúgy vizsgálat tárgyává kell tennünk, mint a diákok azokra adott belső válaszait. A környezeti tényezők csoportosítása (Sugland – Zaslow – Nord): Nagyobb, feszültséggel teli életesemények Mindenki életében előforduló események: pl. leválás a szülőktől, betegség Az alacsonyabb társadalmi rétegekben gyakrabban és halmozottan jelentkeznek: munkanélküliség, kriminalizmus Mindennapokban jelentkező kisebb feszültségkeltő tényezők Pl. anyagi nehézségek Ezek rizikótényezők, és meglehet mérni őket (Waxman – Gray – Padrón, Luthar - Zigler): Számukat Mélységüket Egyetlen ilyen tényező még nem növeli a rendellenességeket, többnél már halmozottan jelentkeznek (Rutter) + + Nemzetközi Reziliencia Projekt: szituációk, pszichológiai hatásokat néznek.

12 Belső és külső tényezők együttes hatása
A nehézségek ellenére történő boldoguláshoz pozitív belső és külső tényezők egyaránt szükségesek (Waxman – Gray – Padrón, Rutter) A magas kockázatú gyerekek egyharmadából jól teljesítő felnőttek lesznek. Ennek okai: a személyiség alkati jellemzői a szeretetteljes családi kötődés valamint a környezetben fellelhető külső támogatórendszer (Garmezy, Waxman – Gray – Padrón) „Ahhoz, hogy az egyén boldoguljon, gyarapodjon, érlelődjön, kompetenciáját növelje, mozgósítania kell minden erőforrását, legyen az biológiai, pszichológiai vagy környezeti.” (Gordon, idézi Békés) + + + + + + Nemzetközi Reziliencia Projekt: szituációk, pszichológiai hatásokat néznek. + +

13 A reziliencia külső forrásai
A boldogulás nem csak a belső tulajdonságokkal magyarázható. A magas kockázatú csoportok boldogulását a külső (kontextuális) tényezők is segítik, sőt, ezek a fontosabbak: gondoskodó család, elfogadó kortárscsoport, megfelelő iskola/óvoda stb. (Sameroff, Gonzalez – Padilla, Bass – Darvas) Folyamat jelleg: Fontos, hogy a környezeti védőfaktorok folyamatosan jelen legyenek az életút folyamán (Sugland – Zaslow – Nord) + + + + Nemzetközi Reziliencia Projekt: szituációk, pszichológiai hatásokat néznek. + +

14 Elméleti válasz az individuális kérdésre: Mi a titkuk?
A külső és belső tényezők egyaránt szükségesek A társadalom peremén fellelhetőek nem csak a rizikó, hanem a kompenzáló tényezők is. A reziliencia jelensége (= boldogulás a nehézségek ellenére) akkor figyelhető meg, ha: A kompenzáló tényezők hatása erősebb a rizikó tényezők hatásánál Belső rizikó tényezők Belső kompenzáló tényezők Külső rizikó tényezők Külső kompenzáló tényezők

15 Módszer 2005/2006-os tanév (Pusztai Gabriella kurzusai)
Sikeres felsőfokú tanulmányokat folytató (4-4,5 feletti átlag), kedvezőtlen társadalmi háttérrel rendelkező (alacsony szülői iskolázottság) hallgatók Az interjút készítők megítélésére volt bízva a kiválasztás, de az elkészült interjúk az elemzés előtt újabb szűrésen mentek keresztül Hallgatók készítették az interjúkat Félig strukturált interjúk Vezérfonal: (1) bemutatkozás (2) család (3) barátok (4) középiskola bemutatása és szerepe az életútban (5) közösségi beágyazódás (6) jövőbeli tervek (7) hátráltató (rizikó) tényezők További instrukció volt, hogy a döntési helyzetekre, a szituatív, valamint a kapcsolati elemekre külön figyelmet fordítsanak az interjúk elkészítése során a közreműködők. Az elbeszélő által feltárt történetet tekintettük „valóságnak” Azinterjúkból készült szövegeket olyan felületként értelmeztük, amelyen letapogatható a hallgatók életútjai. Az interjúk szövegei jelentették tehát a kapcsolatot az interjúalanyok által feltárt „valóság” és jelen elemzés készítői között Kódolás: belső-külső, rizikó-kompenzáló dimenziók mentén

16 Eredmények

17 Külső kompenzáló tényezők
3 kivételével mindenhol támogató volt a szülői háttér: Verbális megfogalmazás révén („Te csak tanulj!”) Érzelmi támogatással Atipikus kulturális tőke Közvetetten, mintaadás által (munkaszeretet) (A tanulás fontosságát hangsúlyozzák ugyan a szülők, de konkrét útmutatást nem mindig tudnak adni.) Munkaszeretet: „Egész életünkben nem tudnék mondani talán egy órát se, amikor ne dolgoztak volna, mert mindig azt nézték, hogy nekünk legyen jó. (...) És ez annyira, tényleg tiszteletreméltó, és ez egy cél is számomra, mert gyakran mondják, hogy tanulással lehet elérni, hogy ne kelljen olyan keményen dolgozni, mint nekik.” Kulturális tőke: „Nálunk anyának nagyon fontos volt mindig, hogy legyen otthon könyv. Tehát a végzettségük ellenére nálunk tele volt a ház mindenféle ismeretterjesztő könyvvel, lexikonnal. (…) Korán megszoktam, hogy van alternatíva a tankönyvhöz képest. Nincs olyan könyvünk, amit én ne olvastam volna. Akkor is, ha nem értettem. Én ezzel foglalkoztam leckeírás után.” Érzelmi támogatás: „Amikor én kitaláltam, hogy én szakmunkásképzőbe akarok menni, sőt, nem is megyek szakmunkásképzőbe, hagyjanak engem békén, én elmegyek dolgozni. Aztán valahogy mindig jött az, hogy tovább kell mennem. Ami … a nagy… a nővérem volt az, aki ilyen esetekben mindig odajött és megrugdosott, hogy ezt, ezt így ne!”

18 Válasz a tudományos szintű kérdésre: Miképpen segíthet minket az ilyen kivételes életutak elemzése az átfogó társadalmi összefüggések megértésében. A társadalmi hovatartozás nem jelenti egyértelműen a rizikótényezők „egyeduralmát” Érdemes odafigyelni a kivételes esetekre A társadalmi struktúra nem merev, determináló keretrendszer, amelyről egyértelműen kijelenthető, hogy kényszerítő erővel hat, hanem egy olyan rugalmas „otthon”, amely igen eltérő kompozíciójú életutakkal rendezhető be.

19 Válasz az individuális szintű kérdésre: Mi a titok?
Vannak kompenzáló erőforrások ezen hallgatók környezetében, amelyek felülírják a rizikótényezők hatását Képesek felismerni és mozgósítani a külső erőforrásokat Ezek folyamatos jelenléte szükséges A „hátrányból is előnyt kovácsolnak”: Nehézségeik bemutatása során meglepő távolságtartással beszéltek bizonyos problémákról. Mintha azok „lepattannának” róluk („bounce back” – Sugland – Zaslow – Nord 1993). Nem jelent nagy megterhelést számukra heti két éjszakát futószalag mellet dolgozni, kifizetődőnek vélik a szabadidő és éjszakai alvás rovására menő tanulást, családjukban a megélhetési gondok felett legyintenek, s a szeretetteljes törődést tekintik elsődlegesnek. „Hátráltatók mindig vannak és lesznek. Igen, hiszen az élet egy verseny. De hál’ Istennek mindig akad segítőkész ember, csak meg kell találni őket. Ezért én mindig arra számítok, hogy azokat az embereket fogom megtalálni, akik segítőkészek.”

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!