Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak

Az előadások a következő témára: "Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak"— Előadás másolata:

1 Agrokémia Természetvédő és vadgazda BSc. levelezős hallgatóknak
Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1

2 Az agrokémia előadások tárgya
2

3 kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban,
a talajsavanyúság fokozódása, a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése, a felszíni természetes vizek eutrofizációja. 3 3

4 A szennyezés fő forrása
Eutrofizáció Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása 4 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek 10 10

11 11

12 12 12

13 13 13

14 A növények kémiai összetétele
14 14

15 15 15 15

16 Kulturnövények víztartalma
NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZ VÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár) 75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár 14-15 Réti széna, lucernaszéna 15-16 Burgonyagumó 75 Tök, uborka 85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper) 80-85 Kukoricaszem 15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai 12-15 16 16

17 Növényi szárazanyag összetétele
C % O % H % egyéb elemek % 17 17

18 Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban
18 18

19 Hamutartalom meghatározás 550 oC-os izzítással
19 19 19

20 Kulturnövények hamutartalma
20 20

21 nélkülözhető ballasztanyagok
Hamu alkotórészek hamu nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek tápelemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb P,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo Na, Cl, Si 21 21

22 A növényi tápelemek 22

23 23

24 TÁPELEMEK az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be
az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon) 24

25 C,H,O,P, K, N, S,Ca,Mg Fe,Mn,Cu,Zn,Mo,B
See Hopkin's Cafe, its mighty good. C HOPKNS Ca Fe Mg 25

26 A növényi tápelemek csoportosítása mennyiség szerint
26

27 Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben
40g : 5000kg Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben 27

28 Hogyan veszi fel a növény a tápelemeket?
28

29 Talajkémiai ismeretek
29 29

30 Ionadszorpció a talajban
Talajkolloidok negatív töltése A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány 30

31 A talaj pH-ja Kémhatást meghatározó ionok pH skála jelentése
talajoldat pH mérése Talaj:oldat  1 : 2,5 31

32 A talaj pH-ja Savanyú tartomány Semleges Lúgos tartomány
Erősen savanyú Savanyú tartomány Savanyú pH=4,5 - 5,5 Gyengén savanyú pH=5,5 - 6,8 KÖZÖMBÖS pH=6,8 – 7,2 Semleges Gyengén lúgos pH = 7,2 – 8,5 Lúgos tartomány Lúgos pH=8,5 - 9,0 Erősen lúgos pH > 9,0 32

33 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt
33

34 Talajsavanyúság hatásai
34

35 Talajsavanyúság hatásai
35

36 Talajsavanyúság hatásai
36

37 Magyarország talajainak kémhatása
37 37

38 Különböző növények pH optimuma
38

39 Tápanyagformák a talajban
Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag 39 39

40 Tápanyagformák a talajban
K fixálás K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére 40 40 40

41 Tápanyagformák a talajban
41 41 41

42 Tápanyagformák a talajban
Összes tápanyag Közvetlenül felvehető tartalék vízoldható kicserélhető szervetlen Szerves és biomassza Kristályrácsban kötött (szilikátok, egyéb ásványok) fixált Egyéb Pl. Oldhatatlan vegyületek és specifikus ionadszorpció Biológiailag kötött humusz 42 42

43 tápanyagformák mobilizációja (sorrend)
- tápanyagtőke fogalma tápanyagformák mobilizációja (sorrend) 43 43 43

44 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Liebig törvény 44 44

45 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Mitscherlich törvény termés tápanyagmennyiség 45 45 45

46 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Mitscherlich törvény Növekvő műtrágyaadagok hatása a termésnövekedésre 46 46 46

47 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Mitscherlich törvény NPK termésgörbék 47 47 47

48 Tápanyagellátás a termés minőségére
A minőség fogalma Hogyan befolyásolható a minőség? Fontosabb minőségi mutatók 48

49 Tápanyagellátás a termés minőségére
49 49

50 Gyepek tápanyagellátása
Gyepek minősége: Jó emészthetőség Magas fehérjetartalom Túlzott N trágyázás veszélyei Maximálisan adható adag 50

51 Gyepek tápanyagellátása
botanikai összetétel megváltozása túlzott N hatására Ásványi anyagtartalom P%= 0,25-0,3 Ca% = 0, szerepük K% =2-6 Mg%: min. 0,25%, szerepe Cu, Mo szerepe 51

52 N a talajban N formák a talajban és mennyiségük
A növény számára felvehető nitrogénformák 52 52

53 N a talajban talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése
A talajt gazdagító folyamatok és veszteségforrások (ábra a táblán) talajt gazdagító folyamatok: mikroszervezetek N kötése műtrágyázás szerves trágyázás villámlás Pillangósokkal szimbiózisban élő baktériumok szimbiózis lényege 53

54 N a talajban (veszteség források)
Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha 54

55 N a talajban (veszteség források)
Denitrifikáció fogalma Denitrifikációs veszteség mértéke 55 55

56 N a talajban (veszteség források)
Nitrátkimosódás függése évszaktól talaj kötöttségtől 56 56

57 N a talajban, N körforgalom
szerves N vegyületek átalakulása szervetlen formákká mineralizáció nitrifikáció fogalma szervetlen N vegyületek átalakulása szerves formákká immobilizáció pentozán hatás fogalma 57

58 mikroorganizmusok segítségével
Trágya, növény és állat maradványok denitrifikáció N fixálás mikroorganizmusok segítségével NO3- nitrifikáció NH4+ (nitrifikáló baktérium) 58 58

59 Nitrogén hiánytünetei
59

60 Nitrogén hiánytünetei
60

61 A műtrágyák 61

62 A műtrágyák csoportosítása
62

63 Szilárd nitrogén műtrágyák
Ammóniumsók Fémnitrátok Karbamid Lassan ható nitrogénműtrágyák 63

64 Az ammónium műtrágyák közös tulajdonságai
1, ammónium-ion tartalom 2, gyártásuk szintézissel 3, savanyító hatás 64

65 Az ammóniumsók Ammónium-nitrát (NH4NO3) Hatóanyag tartalom: Gyártása
rossz tulajdonságok 65

66 Az ammóniumsók Ammónium-nitrát baleset 66

67 Az ammóniumsók Mészammon salétrom (pétisó) (NH4NO3 +CaCO3)
Hatóanyag tartalom: előnyei Ammónium-szulfát ((NH4)2SO4) hátrány 67

68 Fémnitrátok Nátrium-nitrát (NaNO3), kalcium-nitrát Ca(NO3)2
Hatóanyag tartalom: jó tulajdonság 68

69 N Karbamid története Hatóanyag tartalom:
felhasználása talaj és permetező trágyaként Karbamid lebomlása a talajban jó és rossz tulajdonságok Használatával kapcsolatos tudnivalók 69

70 Lassan ható N műtrágyák
Alapanyag Előnyök - egyenletes és tovább tartó hatás - kilúgzás mértéke lecsökken Csoportosítás: N Lassan ható N műtrágyák Karbamid-aldehid kondenzátum bevonatos inhibitoros 70

71 N Folyékony N műtrágyák cseppfolyós ammónia - hatóanyag: UAN oldatok
71

72 N Cseppfolyós ammónia folyékony ammónia tartály menetirány 72

73 P A foszforműtrágyák Az első foszortrágyák Az apatitok oldhatósága
- közvetlen felhasználás - átalakítás lehetőségei apatit 73

74 A foszforműtrágyák gyártása
P apatitok savas feltárás hőkezelés termofoszfátok 74

75 A foszforműtrágyák gyártása
Szuperfoszfát Előállítás összetétel: hatóanyag: tulajdonságok Hármas szuperfoszfát P 75

76 K A K műtrágyák Alapanya: nyerskálisó Kloridok: halit NaCl szilvin KCl
Karnallit KCl.MgCl2.6H2O Szulfátok: kieserit MgSO4.H2O anhidrit CaSO4 gipsz CaSO4.2H2O Klorid-szulfát kainit KCl.MgSO4.3H2O 76

77 A K műtrágyák Az átkristályosítás alapelve 77

78 A K műtrágyák 78 78

79 Ismétlés Egy –egy mondattal hogyan lehet jellemezni a N P és K-műtrágyák gyártását? 79 79

80 K A K műtrágyák Kálisó KCl Hatóanyag (K2O-ban kifejezve) előállítás
oldékonyság Savanyító hatás klórra érzékeny növények: dohány,burgonya, bogyósok Kálium-szulfát K2SO4 Hatóanyag (K2O-ban kifejezve): 80

81 Összetett műtrágyák Általános jellemzők, előny , hátrány
Monoammónium-foszfát (MAP) képlet: hatóanyag: oldékonyság P/N arány Diammónium – foszfát Hatóanyag: 81

82 Kevert műtrágyák Meghatározás Előnyök Peremarton
Megvásárolt egyszerű műtrágya komponensekből kívánt összetétel A keverés feltételei Kémiai feltételek Fizikai feltételek Hasonló alakú és méretű szemcsék Higroszkóposság ne növekedjen 82

83 Kevert műtrágyák KRL érték jelentése 83

84 Kevert műtrágyák Kevert műtrágyák KRL értékei: KRL értékek:
Ammónium-nitrát : 59.4 Urea (karbamid): 84

85 Kevert műtrágyák 85

86 Kevert műtrágyák AN AN MAP SP U U DAP MAS MAS
Mely műtrágyák keverhetőek egymással? AN AN MAP SP U U DAP MAS MAS 86

87 Kevert műtrágyák 87

88 Talajjavítás és mésztrágyázás
A meszes talajjavítás és mésztrágyázás összehasonlítása 88

89 Talajjavítás és mésztrágyázás
89

90 Savanyú talaj kémiai javítása
cél felhasznált anyagok a javítás alapjai elérendő pH Hatás időtartama jótékony hatások a talajra javítóadagok meghatározása CaCO3t/ha =y1 ∙ 0,1KA ∙ 1,73 90

91 Lúgos talaj kémiai javítása
cél felhasznált anyag a javítás alapjai javítóadagok 91

92 SZERVES TRÁGYÁK, KOMPOSZTOK
92

93 Szerves trágyák csoportosítása Az istálló trágya kedvező hatásai
93

94 A háziállatok ürülékének átlagos összetétele %
Megnevezés Víz Szárazanyag N P2O5 K2O Bélsár Szarvasmarha 80-85 13-18 0,3-0,6 0,2-0,3 0,1-0,2 Sertés 75-85 13-20 0,5-0,7 0,4-0,6 0,3-0,5 Juh 60-70 25-35 0,3-0,4 Ló 73-77 20-23 0,5-0,6 Vizelet 90-93 3-6 0,6-1,0 0,1-0,15 1,0-1,5 94-97 2-3 0,05-0,15 0,8-1,0 87-91 7-8 1,4-1,6 1,5-2,0 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8 94

95 95

96 Érlelési módok 96

97 Trágyalé összetétel mennyisége tárolása felhasználás hol keletkezik?
97

98 98

99 szabályok az elhelyezésére vonatkozóan
Hígtrágya hol keletkezik? összetétel fajtái mennyisége szabályok az elhelyezésére vonatkozóan kijuttatható mennyiség 99

100 Komposztálás nyersanyagai
Összetétel: szerves hulladék + adalékanyagok nem kívánatos anyagok : ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen és szervetlen szennyeződések Komposztképzés feltételei: A mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges fetételek biztosítása hőmérséklet nedvesség oxigén C/N arány 100

101 Komposztálás nagyüzemileg
101

102 Komposztálás nagyüzemileg
102

103 A komposztálás szakaszai
103

104 Baromfitrágya Tőzegfekáltrágya Zöldtrágya 104

105 Zöldtrágyázás szőlőültetvényben
105

106 zöldtrágyázás Somkóró Csillagfürt (Meszes homok talajon)
(savanyú homok talajon) 106

107 Növényvédőszer kémia Növényeket károsító tényezők abiotikus biotikus
Védekezési módok: agrotechnikai mechanikus biológiai kémiai 107

108 Növényvédőszerek csoportosítása
kártevők szerint: Viricid Baktericid Fungicid Herbicid zoocid Hatás alapján Kontakt hatás Mély hatás (lokoszisztematikus) Transzlokálódó szisztematikus hatás 108

109 Növényvédőszer kémia Méh veszélyességi kategóriák Komplex védekezés
Fogalmak: Komplex védekezés Perzisztencia Akkumuláció Rezisztencia Munkaegészségügyi várakozási idő (MVI) Élelmezés egészségügyi várakozási idő (ÉVI) Megengedhető maradék mennyiség (MMM) (hatóanyagmg/kg termék) LD50 Méh veszélyességi kategóriák 109

110 Növényvédőszer kémia 110

111 Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei
sóindex mészindex KRL érték Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek 111

112 Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei
Magas sókoncentráció okozta fejlődési rendellenességek 112

113 Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei
113 113

114 Műtrágyák legfontosabb fizikai és kémiai paraméterei
114 114

115 Talajjavítás és mésztrágyázás
Talajsavanyúság hatásai 115