Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet"— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan alapjai felkészülési segédlet
Dr. Tráser Ferenc egyetemi docens SZTE ÁJTK Statisztika és demográfiai Tanszék Tanszékvezető: Prof. Dr. Katona Tamás Kötelező Irodalom: Simanovszky Zoltán-Czagány László: Bevezetés a közgazdaságtanba Gelegonya Judit-Hóka Sándorné: Közgazdaságtan alapjai Solt Katalin: Mikroökonómia Sokt Katalin: Makroökonómia

2 Kötelező Irodalom: Simanovszky Zoltán: Közgazdaságtan alapfokon
Simanovszky Zoltán-Czagány László: Bevezetés a közgazdaságtanba Gelegonya Judit-Hóka Sándorné: Közgazdaságtan alapjai Solt Katalin: Mikroökonómia Solt Katalin: Makroökonómia www1.pm.gov.hu

3 A közgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan azokat a szabályokat és törvényszerűségeket igyekszik megfogalmazni, amelyek alapján az egyének és közösségek döntenek a szűkösen rendelkezésre álló, többféle célra alkalmas erőforrások felhasználásáról. A közgazdaságtan a termelési döntések mellett tanulmányozza az elosztás és a fogyasztás során követett elveket is. (Samuelson)

4 Szükségletek és hasznosság
A szükséglet valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, amely cselekvésre késztet, és a fogyasztás révén kielégítést nyer. A fogyasztással a szükséglet hosszabb-rövidebb ideig megszűnik vagy intenzitása csökken. Hasznosnak tekintünk közgazdasági értelemben minden olyan jószágot, amely képes a társadalom valamely tagjának szükségletét kielégíteni.

5 Javak és szolgáltatások
A fogyasztó célja a fogyasztásból származó hasznosságérzet, vagyis a szükségletkielégítés fokának maximalizálása. A szolgáltatás olyan tevékenység, amely közvetlenül elégít ki valamilyen szükségletet. A javak előállítását és a szolgáltatások nyújtását termelésnek nevezzük. Gazdasági erőforrások mindazok a javak, szolgáltatások és tevékenységek, amelyek egy jószág előállításához szükségesek.

6 Erőforrások és termelés
L (Labour, munka) K (Kapital, tőke) Kibocsátás, GDP A (lAnd, természeti erőforrások) E (Entrepreneur, vállalkozó)

7 Termelési tényezők I. A munka az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek az összessége, amelyeket a javak előállítása során felhasználhat. A természeti tényezők mindazon erőforrások, amelyek természetes formájukban használhatók javak előállítására

8 Termelési tényezők II A tőkejavak olyan termelt javak, amelyek további termelési folyamatokban használhatók fel. A vállalkozás a vállalkozói tevékenységek összessége. A vállalkozó feltárja, ill. felkelti a termelés iránti igényeket; egységbe szervezi, működteti és irányítja a termelési tényezőket. Tevékenységének célja a profitszerzés, aminek érdekében vállalja a kockázatokat.

9 A termelési tényezők jövedelme
L - munkabér K - kamat A - járadék E - profit Kibocsátás, GDP

10 Szűkösség, opportunity cost
Egy jószág akkor szűkös, ha zérus nagyságú ár mellett az adott jószágból többet igényelnek, mint amennyi a jószágból rendelkezésre áll. Szabad javak <-> szűkös (gazdasági) javak Az opportunity cost egy alternatíva választásának költsége, s ez a költség a nem választott alternatívák közül legmagasabbra értékelt alternatíva „értékét” jelenti.

11 A közgazdaságtan három alapkérdése
MIT? (milyen terméket, szolgáltatást?) HOGYAN? (technológia) KINEK A SZÁMÁRA? (elosztás)

12 Integrációs formák A gazdasági egységek kapcsolódási módjai:
Reciprocitás – javak ellenszolgáltatás nélküli átadása Redisztribúció - újraelosztás Árucsere – adásvételi csere

13 Koordinációs mechanizmusok
A gazdasági egységek kapcsolatát szabályozó folyamatok típusai: Bürokratikus koordináció Agresszív koordináció Etikai koordináció Piaci koordináció

14 Gazdasági rendszerelmélet
Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. A három legfontosabb jellemző: tulajdonlás, döntés, koordinációs mechanizmus. Terv Vegyes Tiszta piac

15 Tiszta piacgazdaság a termelési eszközök magántulajdonban vannak;
a termelők és a fogyasztók szabadon döntenek a rendelkezésükre álló javak felhasználásáról; a termelők és a fogyasztók a piacon kerülnek kapcsolatba egymással, a termelést a piac hozza összhangba a szükségletekkel. „láthatatlan kéz”, reakcióidő

16 Központosított tervgazdaság
a termelési eszközök egy központi szervezet, rendszerint az állam tulajdonában vannak; a gazdálkodási döntéseket központilag az állam hozza meg; a termelést kötelező utasításokkal irányítja, s így próbálja meg összehangolni a termelést és a szükségleteket (a piaci koordinációs mechanizmus - Marshall-kereszt - nem működik). A piacot teljesen nem lehetett ekkor sem kiiktatni, ahol a tervgazdaság nem tudta kielégíteni a lakosság szükségleteit, szűk körben - legálisan vagy illegálisan - felbukkant a piac.

17 Vegyes gazdaság Keynes: válságok - „hosszú távon halottak vagyunk”  az állam szabályozza a gazdasági folyamatokat (aktivista gazdaságpolitika) A HÁZTARTÁSI és a VÁLLALATI SZEKTOR mellett megjelenik önálló gazdasági szereplőként megjelenik az ÁLLAM is: állami tulajdon csekély törvényhozói jog - képes a cselekvők döntési szabadságát korlátozni koordináció: a piac marad a döntő

18 A közgazdaságtan helye a tudományok között
természettudományok  társadalomtudományok „A társadalom az emberi együttélés viszonyainak összessége, történelmileg változó alakja.” (Simanovszky [2000]) „megértő” versus „magyarázó” elméletek OK  OKOZAT OK  OKOZAT belső értelem, megérteni! modell, előrejelző képesség pl. a kapitalizmus kialakulása pl. nehézségi gyorsulás törvénye determinisztikus versus sztochasztikus törvény(szerűség)ek

19 A közgazdaságtan módszertana
ellenőrzött kísérletek  megfigyelés a közgazdaságtan nem kísérleti tudomány - elméleti modellek: lehetővé teszik a gondolatban folytatott kísérleteket, az események és összefüggések elemzését és magyarázatát MODELLEK: gazdasági változók közötti összefüggéseket foglalják össze matematikai formában a legegzaktabb társadalomtudomány

20 Modellezéssel kapcsolatos megjegyzések
a modellek szerepe: előrejelzés vagy a valóság reális tükrözése? egyszerűsítő feltevések ceteris paribus - a modellek lehetőséget teremtenek arra, hogy egy-egy tényező hatását önmagában elemezzük

21 Pozitív versus normatív közgazdaságtan?
Pozitív vagy leíró jellegű közgazdaságtan: csak a tényekhez ragaszkodik, nem alkalmaz előzetes feltevéseket, sőt nem is kíván modelleket alkotni = a gazdaság tényleges működése Normatív közgazdaságtan: hogyan kellene működnie a gazdaságnak ahhoz, hogy a lehető legjobb eredményt érje el = a gazdaság tökéletes működésének keresése

22 Az elméleti gazdaságtan részterületei
GAZDASÁGI RENDSZERELMÉLET milyen tényezők határozzák meg egy gazdasági rendszer jellegét? az egyes gazdasági rendszerek miben különböznek egymástól? MAKROÖKONÓMIA MIKROÖKONÓMIA NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN az országok közötti gazdasági kapcsolatok törvényszerűségei

23 Makro- versus mikroökonómia
az egyéni gazdasági szereplők magatartása fogyasztó (háztartás), termelő miért mozdulnak el a relatív árak? miért nem jött létre megállapodás egy konkrét munkapiaci szituációban? vállalati gazdálkodás, marketing, gazdaságpolitika nemzetgazdasági folyamatok szektorok miért van infláció? miért van munkanélküliség? a gazdaságpolitikai döntések alátámasztása

24 A közgazdasági módszertan és a hibás következtetések
post hoc, ergo propter hoc = ez után, tehát emiatt; az időbeli kapcsolat nem nyújt támpontot az oksági kapcsolathoz: ha két esemény egyszerre következik be, azok között lehet oksági kapcsolat is, pl es válság az összetétel csapdája, pl. bőséges mezőgazdasági termés ceteris paribus, pl. ha csökken az ár nő a kereslet, de ha a fogyasztók preferenciarendszere is változik, nem biztos, hogy nő

25 A tiszta piacgazdaság ismérvei
A föld és a termelt javak magántulajdonban vannak Megvalósul a döntések és a vállalkozás szabadsága A gazdasági önérdek motiválja a cselekedeteket A verseny biztosítja a piaci egyensúly kialakulását A döntések az árrendszer jelzéseihez igazodnak A kormányzati beavatkozás erősen korlátozott

26 A tiszta piacgazdaság modellje

27 Az állam szerepe a tiszta piacgazdaságban
a piaci kudarcok kezelése közjavak externáliák természetes monopóliumok túlzott mértékű jövedelemkülönbségek csökkentése = „ÉJJELIŐR” SZEREP

28 „Éjjeliőr” szerep biztosítja a tulajdon szabad megszerzésének feltételeit a tulajdon védelme a szerződés szabadsága a szerződések betartásának kötelezettsége

29 Állami gazdaságszabályozás
Elsősorban a jövedelmek megoszlását változtatja meg! a hatás nemcsak a fogyasztási cikkek piacán, hanem a tényezőknél is érvényesül változik a kereslet és a kínálat összetétele

30 A gazdaságpolitika funkciói
jogi és társ.-i keretek biztosítása a verseny fenntartása, a monopolista törekvések korlátozása (szabad verseny  tökéletes verseny) a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) az erőforrások átcsoportosítása (allokáció) - olyan termékek előállítása, amelyekkel a magánszféra nem foglalkozik a gazdasági stabilitás biztosítása (a makrogazdasági egyensúly megteremtése) (a bűvös négyszög: (a) egyenletes gazdasági növekedés; (b) teljes foglalkoztatás; (c) árstabilitás; (d) belső és külső egyensúly)

31 A vegyes gazdaság modellje

32 A közjavak és a jószágtérkép
FOGYASZTÁS versenyző nem versenyző MAGÁNJAVAK (pl. személyautó) DÍJKÖTELES JAVAK (pl. kábeltelevízió) KÖZÖS KÉSZLETŰ JAVAK (pl. nem fizető parkoló) KÖZJAVAK (pl. folyón szállítás, világítótorony, közvilágítás, úthálózat, honvédelem, közrend fenntartása) KIZÁRÁS LEHETSÉGES NEM

33 A modellezés módszertani alapfogalmai
változók: endogén – exogén; állományi (stock) – folyamat (flow) egyensúly: stabil – instabil statika (figyelmen kívül hagyjuk az időben lejátszódó folyamatokat, a gazdaság egy adott helyzetét vizsgáljuk)  komparatív statika (két különböző helyzetet hasonlítunk össze)  dinamika (az időbeli lefolyást vizsgáljuk)

34 A termelési lehetőségek határa
x termék y termék megvalósítható termékkombinációk nem megvalósítható C A B

35 Termelési kombinációk - példa

36 A TLH görbe alakja - példa

37 Helyettesítés a gazdaság szereplői azt a kombinációt választják, amely számukra a legmagasabb szükségletkielégítést biztosítja áttérnek egyik kombinációról a másikra: ha az egyik jószágból kapott többletet többre értékelik a másik jószágból elveszített mennyiségnél

38 Az erőforrás-felhasználás eredményessége
Az erőforrás-felhasználás eredményességét mérő mutatók: termelékenység, jövedelmezőség, hatékonyság.

39 Termelékenység az egységnyi felhasznált erőforrásra jutó kibocsátási mennyiség összehasonlítani csak az azonos tényezők termelékenységét lehet! pl. fénymásolók „A” napi 4 órában 1500 oldal; „B” napi 8 órában 2600 oldal

40 Jövedelmezőség Jövedelmezőség(i mutató): az erőforrás felhasználásával előállított termék árbevételének és a felhasznált erőforrás költségének aránya „A” 8 Ft/old; 1000 Ft/gó „B” 10 Ft/old; 980 Ft/gó

41 Hatékonyság és gazdálkodás
Egységnyi input felhasználása akkor hatékony, ha azzal maximális eredményt értek el. Pareto-hatékonyság Gazdálkodás: adott eredmény eléréséhez minimális ráfordítás; adott ráfordításból maximális eredmény.

42 A TLH eltolódásai Fogyasztás és beruházás
Műszaki fejlődés, technikai haladás Tőkeképzés, beruházás Köv. időszak A B C Folyó fogyasztás Folyó fogyasztás

43 Csökkenő hozadék törvénye
A technika egy adott színvonalán az adott nagyságban rendelkezésre álló erőforrásokhoz a változtatható erőforrásokból egyre többet kapcsolva, a kibocsátás egy bizonyos ponton túl csökkenő mértékben fog növekedni.

44 A csökkenő hozadék törvénye
Tfh. K, A, E adott, L mennyiségét növeljük A csökkenő hozadék és a transzformációs görbe

45 Skála- vagy mérethozadék
És ha azonos arányban (mondjuk duplájára) növeljük a felhasználást minden erőforrásból? állandó skálahozadék növekvő skálahozadék csökkenő skálahozadék x y

46 Komparatív előnyök és a munkamegosztás
David Ricardo példája. Abszolút előny, komparatív előny, gazdasági értelemben hatékony csere.

47 Tényezőigényesség

48 Termelékenység

49 tfh. 1000 munkaóra erőforrásunk van...

50 A termelési lehetőségek határa
bor posztó 12,5 9,09 11,1 10 ANGLIA PORTUGÁLIA

51 Az abszolút előny … ha az adott termék egy egységét kisebb ráfordítással állítja elő, mint a másik gazdasági egység. Portugáliának mindkét termék előállításában abszolút előnye van (lásd korábbi táblázatok).

52 Az opportunity costok

53 A komparatív előny … ha az adott termék előállításának opportunity costja (alternatív költsége) kisebb, mint a másik gazdasági egységnél.

54 Komparatív előnyök

55 Gazdasági értelemben hatékony csere
… ha a nyert haszon meghaladja az áldozatot (költségeket). Pl. mindkét ország specializálódik arra a termékre, amelyben komparatív előnye van, majd termékeiket 1:1 arányban elcserélik...

56 A termelési lehetőségek határa a csere után
posztó bor 12,5 11,1 PORTUGÁLIA 9,09 10 ANGLIA

57 A komparatív előnyökön alapuló csere üzenete
a közgazdaságtan kialakulása céhek és manufaktúrák globalizáció...

58 A piac modelljének alapfogalmai
a piac tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok kapcsolatainak rendszere, a kereslet és a kínálat találkozásának színtere a kereslet az a jószágmennyiség, amelyet a vevők hajlandók és képesek megvásárolni a kínálat az az árumennyiség, amit az eladók eladásra felkínálnak

59 Keresleti függvény A kereslet nagysága és valamennyi meghatározó tényezője közötti összefüggés D= f (P,I,E) D – kereslet (demand) P – ár (price) I – jövedelem (income) E – egyéb tényezők

60 A keresleti görbe Dp=f(P)
Azt a mennyiséget mutatja, amelyet a vásárlók adott árnál hajlandók megvásárolni valamely adott időpontban. Ár Mennyiség D0 D1 P1 P0 A B

61 A piaci keresleti görbe
Az egyéni keresleti függvények horizontális összegzése  piaci keresleti görbe p q 100 120 90 10 30 20 40 egyéni (1) egyéni (2) piaci keresleti görbe

62 Inverz keresleti görbe
P=f(Dp) Rezervációs ár: aminél többet a vevők adott feltételek között nem hajlandók fizetni a termékért Példa: Dp=300-5P P= (300-Dp)/5= 60- Dp/5 Mennyiség P 300 60 D Rezervációs ár Telítődési pont

63 A keresleti görbe eltolódásai
változás a vevők elkölthető jövedelmében változás más jószágok árában változás az ízlésben és a divatban hirdetés, reklám hatása hitelben, részletre történő vásárlás lehetősége változás a népesség számában

64 Árrugalmassági mutató
A középponti formula: p0: kezdeti ár q0:kezdeti árhoz tartozó keresett mennyiség p1: megváltozott ár q1: ehhez tartozó keresett mennyiség

65 A kereslet árrugalmassága
teljesen rugalmatlan Ep=0 Rugalmatlan 0<Ep<1 egységnyi árrugalmasságú Ep=1 Rugalmas Ep>1 végtelenül vagy tökéletesen rugalmas Ep= végtelen

66 Árrugalmas kereslet P Q D 200 160 100 180

67 Árrugalmatlan kereslet
P 140 100 D 200 220 Q

68 Kínálati függvény A piaci árak és a termelők által eladni kívánt jószágmennyiség közötti kapcsolat S= f (P,E) S – kínálat nagysága (supply) P – ár (price) E – egyéb tényezők

69 A kínálati görbe Ár Supply Mennyiség

70 Az inverz kínálati függvény
Adott nagyságú kínálatot milyen áron hajlandók előállítani az eladók P S 15 Q

71 A kínálati görbe eltolódásai
Időjárás hatása Technikai haladás Változások a termelési tényezők áraiban Más javak árváltozásai Az adók és a termelési támogatások

72 A kínálat árrugalmassága
Kínálat százalékos változása Ár százalékos változása

73 A kínálat rugalmassága és az idő szerepe
nagyon rövid vagy piaci időtáv rövid táv hosszú táv nagyon hosszú táv P S S P P S Q Q Q

74 Marshall-kereszt A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva – Marshall-kereszt Price Supply Demand Quantity

75 Alfred Marshall ( ) Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. 1890. Principles of Economics

76 A modell feltevései a keresleti függvény a kínálati függvény
az ár úgy alakul, hogy

77 Egy konkrét számpélda Y és Pinput adottságok a keresleti függvény
a kínálati függvény

78 Az egyensúlyi ár és mennyiség meghatározása
P 60 S Pe = ? D 15 Qe = ? 300 Q

79 Egyensúly és egyensúlytalanság 1.
P 60 S túlkínálat 35 30 D 15 125 150 200 300 Q

80 Egyensúly és egyensúlytalanság 2.
P 60 S 30 20 D 15 túlkereslet 50 150 200 300 Q

81 Az adottságok változásának hatása
A fogyasztók jövedelme (Y) nő  a kereslet nő Az inputok ára (Pinput) emelkedik  a kínálat csökken P D’ D Q S’ P S Q

82 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása 1.
Hogyan alakul az egyensúly, ha a fogyasztók jövedelme ceteris paribus nő? P S Pe1 Pe0 D’ D Qe0 Qe1 Q

83 Az egyensúlyi ár és mennyiség változása
Hogyan alakul az egyensúly, ha az inputok ára ceteris paribus nő? S’ P S Pe1 Pe0 D Qe1 Qe0 Q

84 Mankiw:Macroeconomics, 4/e © by Worth Publishers, Inc.

85 Az idő szerepe a piaci folyamatokban
Nagyon rövid időtáv: termelés nem tud reagálni külső eseményekre Rövid táv: a termelési erőforrások közül legalább egynek a mennyisége megváltoztatható Hosszú táv: valamennyi erőforrás mennyisége megváltoztatható Nagyon hosszú táv: lehetőség van a korábbinál minőségileg fejlettebb technológia alkalmazására

86 Piaci formák, piaci szerkezetek
tökéletes verseny nagyszámú eladó és vevő  az ár adottság be- és kilépés szabad homogén termék tökéletes informáltság tiszta monopólium - monopszónia oligopólium monopolisztikus verseny

87 Monopolisztikus verseny
viszonylag sok vállalat, de nem elhanyagolható piaci részesedéssel differenciált termékek, márkahűség be- és kilépés szabad, adminisztratív korlát nincs nincs összejátszás a vállalatok között

88 A mikroökonómia tárgya
px Sx FOGYASZTÁSELMÉLET TERMELÉSELMÉLET Dx fogyasztási javak piaca Dx, Dy x Sx, Sy háztartás(ok) (fogyasztók) vállalat(ok) (termelők) pL LS LD termelési tényezők piaca L LD, KD LS, KS

89 A tőkepiac A tőke legtágabb értelmezése: olyan vagyontárgy, amely potenciális jövedelemtermelő képességgel rendelkezik. reáltőke: a termelésben felhasznált gép, berendezés, épület, jármű stb. (az árupiac része) pénztőke: pénzügyi eszközökbe történő befektetés (ez is reáltőkévé változik, vagy fogyasztást finanszíroz?) humán tőke: a humán tőkébe való befektetés sajátos szolgáltatások piacán valósul meg

90 Tőkepiac II Befektetés: pénzösszeg végleges vagy ideiglenes átengedése jövőbeli jövedelemszerzés céljából. Pénzügyi eszközök jövedelemmel és/vagy vagyonnal szembeni követelést testesítenek meg, valamilyen dokumentum (elismervény, szerződés, kötvény vagy számlakövetelés) formájában.

91 A pénzügyi eszközök három csoportja
rövid lejáratú pénzügyi eszközök piaca, pénzpiac (1 évnél rövidebb lejárat) hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb) pénzügyi eszközök, tőkepiac külföldi pénzeszközök adásvétele, devizapiac Pénzt cserélnek pénzre – különböző időbeli pénzeket (!) és különböző valutákat

92 A tőkepiac szereplői Háztartások Vállalatok Állam
Pénzügyi közvetítők (pénzintézetek)

93 Tőkepiaci alapfogalmak
Kamat: kölcsönadott pénz használati díja, a pénztőke ára. A kamat mindig meghatározott időszakra fizetendő díj. Kamatláb: a kamat a kölcsönadott összeg százalékában kifejezve

94 Nominális és reálkamatláb
lekötött bankbetét 10,8%-os éves kamat (i = 0,108) várt inflációs ráta 5,5% (π = 0,055) a nominális kamatláb (i) és a reálkamatláb (r) közötti összefüggés r= 5,02%

95 Hozam A befektetésből kapott, ill. várható pénzösszeg (kamat, osztalék, árfolyamnyereség….) Nettó hozam: bruttó hozam – költségek (adó, ügynöki jutalék…) Hozadéki ráta: hozam/befektetés Piaci kamatláb: befektetések átlagos hozadéki rátája (átlagos kamatláb)

96 Névérték, árfolyam, lejárat
Névérték: az a pénzösszeg, amit az értékpapíron feltüntetnek Árfolyam: az értékpapír piaci ára Lejárat: az az időpont ameddig a kötelezettséget teljesíteni kell Futamidő: az értékpapír lejáratáig hátralévő idő

97 Kockázat, likviditás Befektetés kockázatos, ha fennáll annak a veszélye, hogy a befektetett pénzt teljesen vagy részlegesen nem kapjuk vissza. Az értékpapírok kockázatával arányosnak kell lenni a hozamnak A likviditás azt fejezi ki, hogy a pénzügyi eszközt milyen gyorsan és milyen költséggel lehet pénzzé tenni.

98 Részvény A részvényes a részvény névértékének megfelelően résztulajdonosa a részvényt kibocsátó vállalatnak. A részvényes tulajdona alapján részesedik a vállalat nyereségéből, osztalék formájában. Osztalékráta: a kifizetett osztalék és a névérték aránya A részvénynek nincs sem lejárata sem futamideje

99 Részvény hozama Két részből áll: osztalék, árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség akkor keletkezik, ha a részvényt a vételárnál magasabb árért lehet eladni.

100 Kötvény Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállal arra, hogy a lejáratkor, illetve a lejáratig a névértéknek megfelelő összeget kamatokkal együtt megfizeti.

101 Háztartás Természetes személyek kis csoportja, akik közös fedél alatt élnek, és akik jövedelmüket, vagyonukat részben vagy egészben közösen kezelik, továbbá bizonyos javakat és szolgáltatásokat együtt fogyasztanak, illetve vesznek igénybe.

102 Háztartás, mint döntéshozó egység
Fogyasztói döntések Tényezőkínálati döntések Vagyontartási döntések Döntéseket befolyásoló tényezők: Kormegoszlás, nemek közötti arány, jövedelemeloszlás, jövedelem színvonal

103 A háztartás fogyasztása
A fogyasztás a szükségletkielégítés folyamata. Az adott időszakban fizikai formájában is elhasználódott javak a háztartás adott időszaki fogyasztását jelentik.

104 A háztartás vagyona 1. Tartós javak
tartós fogyasztási cikkek, ingatlanok, nemesfémek, műtárgyak 2. Befektetett eszközök tartós betétek, vagyoni értékű szerződések, értékpapírok, üzletrészek 3. Pénzeszközök

105 A háztartás jövedelme Az a maximális pénzösszeg, amelyet egy időszak alatt fogyasztásra költhetne úgy, hogy az időszak elején és az időszak végén meglévő vagyonának értéke ne változzon. A megtakarítás egy időszak jövedelmeinek és az időszak fogyasztásának a különbsége.

106 A háztartás bevételei Bérek Transzferek
Tőkehozamok (felosztott nyereség, kötvénykamatok, bankkamatok) Portfólióátrendezésből eredő pénzbevételek (vagyontárgyak értékesítése, tőkekivonás, hitelfelvétel) Egyéb bevételek

107 Bevételek felhasználási lehetőségei
Javak és szolgáltatások vásárlása Befektetések (üzletrész szerzés, értékpapírvásárlás, betételhelyezés, tartós javak vásárlása, hitelnyújtás) Adósságszolgálat (fizetett törlesztő részletek és kamatok összege) Pénztartalékok növelése

108 Összegfüggések A pénzbevétel azon része, amelyik nem vagyonértékesítésből származik, jövedelem, mert ezeket a bevételeket úgy lehet elfogyasztani, hogy nem változik a vagyon nagysága. Az adott időszak teljes pénzbevétele = Jövedelem + Vagyonértékesítésből származó bevétel

109 Összefüggések Jövedelem = Fogyasztás + Megtakarítás = (nem tartós javak fogyasztása + tartós javak fogyasztásának pénzértéke) + (tartós javak értékének el nem fogyasztott része + befektetett eszközök növelése + pénztartalékok növelése)

110 Hasznosság Valamilyen jószág vagy szolgáltatás hasznos tulajdonságainak összessége, illetve az a kielégültségi érzés, amelyet a jószág elfogyasztásakor a fogyasztó érez Az összhaszon egy jószágkészletnek tulajdonított, illetve annak elfogyasztásával nyert hasznosságérzet.

111 Határhaszon, fogyasztói racionaltás
Határhaszon az összhaszon változása, ha a fogyasztó egy pótlólagos egységgel növeli fogyasztását az adott termékből. A fogyasztói racionalitás azt jelenti, hogy a fogyasztó szükségleteinek maximális kielégítésére, maximális hasznosságra törekszik.

112 Példa a hasznosságelmélethez

113 Példa a hasznosságelmélethez
I: rendelkezésre álló pénzösszeg MU: határhaszon (marginal utility)

114 Fogyasztói optimum A fogyasztói optimum feltétele, hogy az árarányok megegyezzenek a határhaszon arányokkal, tehát a pénzegységre eső határhasznok megegyeznek.

115 Teljes haszon függvény

116 Határhaszonfüggvény

117 Jószágtér, közömbösségi térkép
y Jól viselkedő közömbösségi görbék: - konvexek, korlátozott helyettesítőség - nem metszhetik és érinthetik egymást A 6 B 2 U1 U0 x 1 5

118 Költségvetési halmaz, költségvetési egyenes
x az árváltozás hatása a jövedelemváltozás hatása

119 Az optimális választás
y yopt U1 U0 xopt x

120 A munkavállalói döntés
munkaidő, szabadidő órabér, napi bérjövedelem az életminőség közömbösségi görbéi az életminőség ráfordítási korlátja, költségvetési egyenese az optimális választás, egyéni munkakínálat

121 Az életminőség közömbösségi görbéi
Forrás: Solt [2001] 187. old.

122 Az életminőség költségvetési egyenese
Forrás: Kopányi [1993] 377. old.

123 Az optimális választás és az egyéni munkakínálati függvény
Forrás: Kopányi [1993] 378. old. 60000 2500 48000 2000 36000 1500 24000 1000 12000 500

124 A pénz időértéke csak az azonos időpontra átszámított pénzek hasonlíthatók össze jelenérték (Present Value, PV): egy jövőben esedékes pénzérték mai, jelenbeli értéke jövőérték (Future Value, FV): kamatokkal megnövekedett összege egy jelenbeli pénzösszegnek

125 Jövőérték 1 2 t Pl.: Ft-ot 10,8%-os éves kamattal 3 évre lekötünk. Mekkora lesz a lekötött betétszámlánk egyenlege a 3. év végén?

126 Jelenérték t 1 2 PV

127 Üzleti szervezetek célja
Eredménycentrikus nyereségorientált gazdálkodás, Tulajdonos érdekek és elvárások megvalósítása.

128 Üzleti szervezetek helye és funkciói a gazdaságban és a társadalomban
– termelést követő kibocsátási funkció, – kereskedelmi, értékesítési funkció, – készletezési funkció, – innovációs funkció, – tárgy erőforrás gazdálkodási funkció.

129 Az üzleti szervezetek szereplői
Belső: tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók. Külső: gazdasági környezet, technológiai környezet, jogi környezet, ökológiai környezet, kormányzati politikai környezet, önkormányzati környezet, vevők, szállítók, konkurensek, befektetők, hitelezők, munkavállalók érdekképviseletei.

130 Üzleti szervezetek osztályozása
– tulajdon forma (magán, állami) – alapvető cél (Kft., Kht.) – működési cél (szolgáltató, stb.) – struktúra (divízió, mátrix) – piaci típusok (árupiac, pénzpiac, stb.) – szervezeti forma (Bt., Kft., Rt.)

131

132 KÖRNYEZET – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH,
– Vevő, szállító, partner, versenytárs – Tulajdonosok, törvények – Cégbíróság, APEH, Igazságügyi Minisztérium, VPOP, stb.

133 Beszámolási kötelezettségek
CÉGVEZETÉS Felügyelő Bizottság Könyvvizsgáló Közgyűlés IGAZGATÁS Képviseleti jogok Munkáltatói jogok Koordináció Szervezés Társadalompolitika, Stratégia, PR Ellenőrzés Beszámolási kötelezettségek

134 FEJLESZTÉS Alapkutatás Gyártmányfejlesztés Gyártásfejlesztés
Tárgyieszköz-fejlesztés Munkaerő-fejlesztés Információ-fejlesztés Szervezetfejlesztés Vezetőihálózat-fejlesztés

135 Általános minőségbiztosítás (TQM)
CONTROLLING TERVEZÉS Stratégiai tervezés Operatív tervezés Terv tény ELLENŐRZÉS

136 PÉNZ- ÉS HITELGAZDÁLKODÁS ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS
MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS TÁRGYIESZKÖZ-GAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓKEZELÉS ÉS –GAZDÁLKODÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS ÉS TERMÉKGAZDÁLKODÁS

137 A számvitel A számvitel a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerbe való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti.

138 A számvitel területei:
bizonylati rend, könyvvitel, beszámolás, könyvvizsgálat letétbe helyezés és közzététel.

139 Könyvvitel Olyan nyilvántartási rendszer, amely bizonylatok alapján folyamatosan rögzíti a gazdasági eseményeket, amelyek a gazdálkodói szervezet vagyonában (nagyságban, szerkezetében) változást idéznek elő.

140 A vagyon fogalma, számviteli szemlélete
„Mi az?” „Miből, honnan származik? Eszközök („mi a rendeltetésük?”) Források („miből finanszírozták?”) A vagyon értelmezése mindig egy adott időpontra vonatkozik, így a vagyon statikus mérőszám, állapotot tükröz.

141 Eszközök, források Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk. Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

142 Leltár Olyan részletes vagyoni kimutatás, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait fajtánként mennyiségben, minőségben és értékben mutatja ki egy adott időpontban. Nyitó leltár Záró leltár

143 A leltározás célja: Mérleg valódiságának biztosítása,
A könyvelés, illetve nyilvántartások helyességének ellenőrzése, A vállalkozói tulajdon védelme az anyagi felelősök elszámoltatása, A csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása.

144 Leltár A leltárban nem lehet saját tulajdonként felvenni
a bérelt vagy kölcsönvett, az eladott, de el nem szállított, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket. A mérleg és a leltár fordulónapja csak azonos lehet.

145 Könyvviteli mérleg Olyan számviteli okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

146 Eszközök A. Befektetett eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek
I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénz- ügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések II. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások

147 Források E. Céltartalék D. Saját tőke F. Kötelezettségek
I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti ered- mény

148 Mérlegegyezőség elve Összes eszközérték = Összes forrásérték

149 Az eszközök csoportosítása
A. Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálják. I. Immateriális javak: nem anyagi javak, pl. bérleti jog, névhasználati jog, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték.

150 Befektetett eszközök II. Tárgyi eszközök: több mint egy évig közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a vállalkozás tevékenységét. – földterület, telek, erdő, ültetvény, épület, építmény, bánya. – gépek, felszerelések, járművek. – tenyészállatok.

151 Befektetett eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök: más piaci szereplőhöz azzal a céllal kihelyezett eszközök, hogy onnan tartós jövedelemre, befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

152 B. Forgóeszközök Jellemzően egy termelési ciklusban vesznek részt, egy évnél nem hosszabb ideig szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Készletek: vásárolt és saját termelésű készletek. – anyagok, – áruk, – saját termelésű készletek, – fékész termékek, – növendék-, hízó- és egyéb állatok, – késztermékek.

153 Forgóeszközök II. Követelések: áruszállításból és szolgáltatásból (vevők). III. Forgóeszközként kezelt értékpapírok: Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okiratok, amelyek nélkül a jogot sem gyakorolni, sem átruházni nem lehet. IV. Pénzeszközök: – készpénz, csekk, bankszámlapénz.

154 Források csoportosítása
D. Saját tőke: a tulajdonosok (alapítók) milyen összeget bocsátottak véglegesen a vállalkozás rendelkezésére. A vállalkozás működése során ezt az összeget gyarapította, vagy részben vagy egészben felélte-e. I. Jegyzett tőke A cégbíróságon bejegyzett tőke.

155 D. Saját tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
A tulajdonosok még nem bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. III. Tőketartalék A jegyzett tőkén felüli befizetések a tulajdonosok részéről. IV. Eredménytartalék Mérleg szerinti eredményéből képződik.

156 D. Saját tőke V. Lekötött tartalék
Tőketartalékból, eredménytartalékból, a tulajdonosok által befizetett összegek. VI. Értékelési tartalék Értékhelyesbítés VII. Mérleg szerinti eredmény

157 F. Kötelezettségek Az idegen forrásokat a számvitelben kötelezettségeknek nevezzük. Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségeket a kedvezményezettek szerződnek, hogy 5 évnél hosszabb ideig azt nem követelik. Hosszú lejáratú kötelezettségek Beruházási és fejlesztési hitelek, Kötvénykibocsátás. Rövid lejáratú kötelezettségek A vállalkozás egy évnél nem hosszabb lejáratú tartozásai.

158 A könyvelés alapjai Gazdasági eseménynek (műveletnek) nevezzük azt a történést, amely a vállalkozás eszközeinek, forrásainak értékét, összetételét megváltoztatja. A gazdasági eseménynek mérhetőnek, értékben kifejezettnek, bizonylattal igazoltnak kell lennie.

159 Szabályszerű bizonylat
amely a gazdasági eseményre vonatkozóan rögzítendő adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, amely megfelel az alaki előírásoknak, amelyet – hiba esetén – előírás szerint javítottak.

160 A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok
Sorszám, elismervény ellenében kell átadni, illetve átvenni. Felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni.

161 Az áfa a könyvvitelben Az áfa egy olyan hozzáadott érték típusú, forgalomhoz kötődő (és nem jövedelemhez!) adó, amelynek befizetői (a költségvetésbe) a gazdálkodók és a tényleges teherviselő a végső fogyasztó.

162 Költség és eredmény Egy vállalkozás eredménye (profitja) a bevételek (hozamok) és a költségek (ráfordítások) különbségeként adódik.

163 Költség A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) –felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük. Költségnemek: – anyag jellegű költségek, – személy jellegű költségek, – értékcsökkenési leírási költség. Költségviselő Költséghely

164 Fel nem osztott költség
az általános költségeknek az a része, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti.

165 Költségek típusai Degresszív A bankszámlapénz mennyisége és a bankköltség. Progresszív Túlóra miatti többletteljesítmény és túlóradíj viszonya. A proporcionális költségeknél a költség és volumen növekedési üteme megegyezik (például az alapanyag-felhasználás).

166 Eredmény-alapfogalmak
Az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége. Az eredménykimutatás olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan előre meg-határozott szerkezetben összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás (vállalat) hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbségeként képződő eredményt.

167 Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele
Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)

168 Eredménykimutatás II. VIII.Pénzügyi műveletek bevételei
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A+B) X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (X-XI) E. Adózás előtti eredmény (C+D) XII. Adófizetési kötelezettség

169 Eredménykimutatás III.
F. Adózott eredmény (E-XII) 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (F+22-23)

170 Számlatükör Tartalmazza a vállalkozásnál használt összes számla számát és megnevezését. Pl szám jelzi, hogy 1 befektetett eszköz 12 azon belül tárgyi eszköz 121 azon belül ingatlan azon belül épület azon belül raktárépület

171 Az ideális cég gazdasági paraméterei
Számviteli optimum Pénzügyi optimum Piaci optimum Humánerőforrás-gazdálkodás Kutatás- fejlesztés aránya

172 Számviteli optimum a gazdálkodásban
Saját tőke>> jegyzettőke, Eredmény kimutatás

173 Pénzügyi folyamatok optimális helyzete
Szállító állomány>> vevő állomány Betét állomány>> hitelállomány Szállító állomány fizetési határideje>> vevő állomány fizetési határideje

174 Piaci optimum Keresleti termék a kibocsátás oldalon
Kínálati termék a szállítói oldalon Vezető termék a piacon Készáru-készlet alakulása

175 Humánerőforrás-gazdálkodás optimális helyzete
Bér- és egyéb juttatások folyamatos növekedése Munkaerő-felvétel, „bekerülési szándék” Folyamatos szakmai továbbképzés

176 Kutatás- fejlesztés optimális aránya
Életgörbék érintőjének meredeksége

177 A cég rövidtávú válságjelei
1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

178 Rövidtávú számviteli válságjelek
– Üzemi tevékenység eredménye negatív – Pénzügyi műveletek egyenlete negatív – Rendkívüli ráfordítások egyenlege negatív – Adózás előtti eredmény negatív – Saját tőke ≤ jegyzettőke

179 Rövidtávú pénzügyi válságjelek I.
Pénzbeáramlás ≤ pénzkiáramlás. Eladósodottság → fizetésképtelenség. Fizetésképtelenség: – folyószámla – vevőszállító egyenleg – ÁFA egyenleg – pénztár – hitelbetét egyenleg Teljes eladósodottság, részleges eladósodottság.

180 Rövidtávú pénzügyi válságjelek II.
Szállítói sorrend: – munkabér – APEH, TB, VPOP, stb (pályázatok) – szállítók – rugalmas, rugalmatlan

181 Rövidtávú piaci válságjelek
– Készáru készlet emelkedik – Minőség romlik – Piaci részesedés csökken – Értékesítési ár csökken – Vevőállomány emelkedik – Szállítóállomány csökken (készpénzes vásárlás)

182 Rövidtávú humán gazdálkodási válságjelek
– Bérfejlesztés mértékének csökkenése – Szociális juttatások csökkenése

183 Rövidtávú kutatás-fejlesztési válságjelek
– Források csökkenése – Életgörbék érintőjének meredeksége stagnál

184 A cég hosszútávú válságjelei
1. Számviteli 2. Pénzügyi 3. Piaci 4. Humánerőforrás 5. Kutatásfejlesztés

185 Hosszútávú számviteli válságjelek
– Saját tőke ≪ jegyzettőke – 50% → fizetésképtelenség – Tartós veszteség (mérleg) – Vagyon vesztés

186 Hosszútávú pénzügyi válságjelek
– Szállító ≫ vevő (nem fizetünk) – Hitelek átütemezési kérelme – Eladósodottság ≫ tőke – Több folyószámla – Köztartozások átütemezési kérelme

187 Hosszútávú piaci válságjelek
– Romló pozíciók (kiszorul a piacról) – Minőségcsökkenés – Áremelkedés – Paritás – Konkurencia – Értékesítési nehézségek

188 Hosszútávú humán gazdálkodási válságjelek
– Elbocsátások – Szociális juttatások csökkenése – Vezetők menekülnek

189 Hosszútávú kutatás-fejlesztési válságjelek
– Túlélés

190 Válságkezelési lehetőségek

191 Előfeltételek tulajdonos szándéka válság okainak pontos ismerete
ágazati vagy nemzetgazdasági konjunktúra múltbéli terhek elengedése válság kevés okból adódjon

192 I. Eszközértékesítés Felszámolás alatt a cég működik vagy sem
Termelő, nem termelő egységek osztályozása Nem termelő egységek értékesítése (szociális intézmények, raktár, iroda) Értékesítés, de milyen áron? – könyv szerinti érték – megtérülési ár – anyag ár – menekülési ár – spekulációs ár – viszonyítási ár

193 I. Eszközértékesítés (2)
Készletértékesítés – elfekvő – értékesíthető – feldolgozott vagy alapanyag – szavatosság – környezetszennyezés

194 II. Vezetők megválasztása
Elszántság Pozitív gondolkodás Szakmai és piaci jártasság Kezdeményező kézség KKK H B K O SZ L B

195 III. Pénzügyi ellenőrzés
Szállító-vevő állomány felülvizsgálata időben és értékben Hitelek, kötelezettségek átütemezése kedvezőbb feltételek igénybevétele

196 IV. Költségcsökkentés Költségnemi kontrol Költséghelyi összevetés
Költségviselői teher elemzés Fajlagos költségelemzés Outsourcing

197 V. Adósság elemzés Faktorálás Lízing Adósság átütemezése

198 VI. Marketing Piaci viszonyok elemzése szállítói-vevői oldalon egyaránt Kampány

199 VII. Szerkezet átalakítás
Vállalati struktúra átalakítás a piaci viszonyok igényeinek megfelelően (centralizáció, integráció, párhuzamosságok, stb.)

200 VIII. Beolvadás Beolvadás más vállalatba Kapcsolat a konkurenciával

201 IX. Beruházás

202

203

204

205

206

207

208 Az üzleti terv szerkezete és felépítése

209 Az üzleti terv fogalma Az üzleti terv a vállalkozás átfogó, minden üzleti szempontból figyelembe vevő leírása, amely a vállalkozás reális, biztos alapokon történő elindítását és/vagy tevékenységének sikeres folytatását esetleg módosítását szolgálja. Egyéni vállalkozásnak azt a gazdasági tevékenységet nevezzük, amelyet egy természetes személy folytat jövedelemszerzés céljából.

210 Az üzleti terv fogalma Társaságnak nevezzük a gazdálkodó alanyok közötti olyan érdekközösségi kapcsolatot, amely szervező jellegű szerződés keretében gazdasági vállalkozásra, illetőleg koordinációra irányul, viszonylag önálló szervezeti és ügyviteli mechanizmust kialakítva. Az önálló jogi személyiségű vállalkozások felelőssége korlátozott, a tagok anyagi felelőssége a a társaságba bevitt vagyonra korlátozódik, a társaság vagyona a tagok vagyonától elkülönül (pl. korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság).

211 Az üzleti terv fogalma A nem önálló jogi személyiségű vállalkozások tagjainak felelőssége korlátlan, mert a társaság vagyona a tulajdonosok személyes vagyonától nem különül el. A társaság önálló szervezettel nem rendelkezik, a döntéseket a tulajdonosok hozzák, az irányítás, döntés a tulajdonosok személyéhez kötött.

212 Mikor készítsünk üzleti tervet:
új vállalkozás indításakor új tevékenység beindításakor hitelfelvételnél csődeljárás során reorganizáció esetében.

213 Javasolt fejezetek Tömör összefoglalás A külső környezet A vállalat
Fő termékek A piacok Technológia Vezetés, szervezet Pénzügyek Javaslatok Bevezetés, ellenőrzés

214 1. Tömör összefoglalás Terjedelme max. 2. oldal
Milyen üzletben veszünk részt? Mik a termékeink/szolgáltatásaink, mitől vagyunk különlegesek? Kik a vásárlóink? Milyen a pénzügyi helyzet? Mik a kilátások? Mik a valóban fontos problémáink? Milyen tények támasztják ezt alá?

215 1. Tömör összefoglalás (2)
Milyen alternatív megoldásokat javaslunk? Mekkora a kockázat, ill. a várható haszon? Milyen a megoldások prioritása? Mi ennek pénzügyi vonzata? Mikor és ki dönt a leírtak megvalósí-tásáról/elvetéséről, milyen azonnali lépések szükségesek? Ki lesz az egyszemélyi felelős? Mi a lefutás időtartama?

216 2. Külső környezet Általános kép, az iparág története, a mai helyzet, a közeljövő. Az iparág fontosabb szereplői. Belföldi/külföldi/vegyesvállalati és helyi résztvevők, ezek jellemzői. Vállalatunk relatív és abszolút súlya, iparági összehasonlító mutatói. A pénzügyi/közgazdasági környezet. Bankok, hitelezési, adózási feltételek.

217 2. Külső környezet 5. A vállalatunk megítélése és ennek okai. 6. Jogi környezet. Várható változások és ezek vállalatunkat érintő hatásai. 7. Demográfiai helyzet, munkaerő helyzet. 8. Az országos és a helyi adatok, trendek. 9. Egyéb, a vállalat számára fontos adatok és előrejelzések.

218 3. A vállalat Ki(k) volt(ak) a vállalat alapítói(i); milyen céllal alapított(ák) a céget? A vállalat története, korszakai. Történtek-e változások az eredeti célhoz képest? Mi(k) a vállalat mai üzleti célja(i)? Kik a legfontosabb beszállítóink? Kik a legfontosabb vevőink? Kik a legfontosabb konkurenseink?

219 3. A vállalat (2) 5. Mi a vállalatunk sikerének titka? Miért tőlünk, és nem mástól vásárolnak vevőink? 6. Milyen éves növekedés volt jellemző a vállalatunkra, milyen előrejelzés fogadható el a jövőre? 7. Tudjuk-e milyen gondokkal kell szembenéznünk ma és a jövőben? 8. Erősségeink/gyengeségeink a legfontosabb konkurensünkhöz képest.

220 4. Fő termékek (1) Mi(k) a vállalatunk fő terméke(i)? Milyen vásárlói igényeket elégítenek ki? Miben egyediek a termékeink? (Árban? Technológiában? Minőségben? Különlegességében? Választékban?) Milyen a vásárlói fogadtatásuk más hasonló termékekhez képest? Mi a konkurens termékek előnye, ill. hátránya a mieinkhez képest?

221 4. Fő termékek (2) 4. Árkérdések, pénzügyi háttér. Milyen a termékek árképzése? Milyen a forgási sebesség, készlet, pénzügyi háttér, fedezeti pont? 5. Elosztási csatornák. Nagy- és kiskereskedelmi csatornák (Belföld/export).

222 5. A piacok (1) A piac leírása. Milyen a piac? (to, MFt, belföld/export) Mekkora a piac növekedése, stagnálása, csökkenése? Milyen jövő várható? Mekkora a mi piaci arányunk ma, mi várható a jövőben? A vásárlóink jellemzése. Kik a vásárlóink? (Magánszemélyek, belső továbbfelhasználók, nagy/kiskereskedők)

223 5. A piacok (2) 3. Érzékenység. Mennyire érzékeny a piac/vásárlók az árakra, a minőségre, szolgáltatásokra? 4. Konkurencia. Kik a főbb konkurenseink? Mi az erősségük/gyengeségük velünk szemben? Vannak-e általánosítható vonások? 5. Piaci stratégiák. Milyen vásárlókat célzunk meg? Mekkora a célzott vásárlóerő? Hogyan különülünk el versenytársainktól? Milyen piaci stratégiát követünk?

224 6. Technológia (1) A fejezet célja az alapanyag beérkezésétől a végtermék kiszállításáig a technológia értékelése annak érdekében, hogy sikeresen és hatékonyan lehessen a piacokon megjelenni. A technológia leírása. Melyek a kulcsterületek? Hol vannak a szűk keresztmetszetek? Beszállítói követelmények. Személyi vonatkozások. Milyen munkaerő-szerkezetre van szükség? Hogyan történik a munkaerő kiválasztása?

225 6. Technológia (2) 4. Épület/infrastruktúra. Milyen háttérkörülmények szükségesek a technológia megvalósításához? Milyen fejlesztések szükségesek? 5. Technológiai gépészet. Összhangban van-e az alkalmazott technológia a termék gyártásához szükséges műszaki követelményekkel? Hogyan történnek a termék/technológiafejlesztések és beruházások?

226 7. Vezetés, szervezet (1) A mai szervezet. Milyen a mai szervezeti hierarchia? Melyek a formális (informális) csatornák a vállalaton belül? Jellemző-e a „one man show”? Kik a döntéshozók a felső 3-4 szinten? Management. Mivel foglalkozik a vállalat felső vezetése a vezetői tanácskozásokon? Alkalmaznak-e külső szakértőket? (Jogászokat, könyvszakértőket, vezetési/szervezési tanácsadókat) Milyen a vezetői információs rendszer?

227 7. Vezetés, szervezet (2) 3. Szervezet fejlesztés. Hogyan történik a szervezet korszerűsítése? Hogyan mentenek fel embereket? Az új vezetők kiválasztásának szempontjai?

228 8. Pénzügyek (1) A korábbi pénzügyi helyzet. Az elmúlt 3-5 év pénzügyi adatai alapján trendek a fontosabb pénzügyi mutatókról A mai pénzügyi helyzet vizsgálata Ezután kerülhet sor a különböző elemzésekre: Fix és változó költségek; – Likvid pénzeszközök (Cash flow); – Fedezeti ponti eladások;

229 8. Pénzügyek (2) 3. Előrejelzések. Az előzőek alapján kísérletet kell tenni a rövid távú (1-3 éves) és a hosszú távú (5-10 éves) pénzügyi előjelzésekre A legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb változatot célszerű megbecsülni, ezek által adott sávban történhet a tervezés.

230 9. Javaslatok Általános javaslatok. Itt kerülnek megfogalmazásra azok a javaslatok, amelyek az üzletág vagy termékcsoport egészének stratégiai összefüggéseit érintik. A javaslatok vitára alkalmas formában kerülnek az anyagba, adatokkal. Rövid távú ajánlások. Ezekről célszerű „menüt” kiállítani a jobb áttekinthetőség érdekében. Az ajánlások az azonnali és az 1-1,5 éven belül megvalósítandó javaslatokat tartalmazzák tevékenységekre orientáltan.

231 9. Javaslatok (2) 3. Középtávú ajánlások. A 1,5-3 év időtartamban megvalósítandó ajánlások menüje és részletei. 4. Hosszabb távú ajánlások. Ugyanaz a menüs szerkezet, de 3-10 év időtartamra. 5. Az összes ajánláshoz pénzügyi terv és felelős neve tartozik.

232 10. Bevezetés, ellenőrzés (1)
A bevezetés előtt az érdekeltek bevonásával meg kell vitatni a javaslatok és ajánlatok – pénzügyi, – személyi, – határidő feltételeit, és célszerű komplett menetrendet kidolgozni a bevezetéshez. 2. A menetrendben a „mérföldkövek” pontjait kell megjelölni. Ezek lehetnek egyben döntési csomópontok is.

233 10. Bevezetés, ellenőrzés (2)
3. Lehetőséget kell adni a visszacsatolásra. 4. A bevezetés pontjai mellett biztosítani kell az ellenőrzési pontokat is. Ezek az időpontok csak egyszemélyi felelőssel együtt értendők. 5. A visszacsatolás során módosításokra és aktualizálásokra is gondolni kell.

234 ÜZLETI TERV 3 millió forint 3 évre évenkénti 1 százalékos kamatcsökkentéssel 1. Év 1. hónap 2.hónap 3. hónap 4. hónap 5.hónap 6. hónap 7. hónap 8.hónap 9.hónap 10.hónap 11.hónap 12. hónap Kamatok Törlesztés 2. Év 3. Év

235 Mérlegterv Tétel Megnevezés 2005. …… 2010. A Befektetett eszközök I
Immateriális javak 1 Alapítás átszervezés aktivált értéke 2 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3 Vagyoni értékű jogok 4 Szellemi termékek 5 Üzleti vagy cégérték 6 Immateriális javakra adott előlegek 7 Immateriális javak értékhelyesbítése II Tárgyi eszközök Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

236 III Befektetett pénzügyi eszközök 1 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3 Egyéb tartós részesedés 4 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony álló vállalkozásban 5 Egyéb tartósan adott kölcsön 6 Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. 7 Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése B Forgóeszközök I Készletek Anyagok Befejezetlen termelés és fékész termék Növendék, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek

237 II Követelések 1 Vevők 2 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3 Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4 Váltókövetelések 5 Egyéb követelések III Értékpapírok Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvény, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok IV Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek C Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolások Halasztott ráfordítások Eszközök összesen

238 D Saját tőke I Jegyzett tőke I/a ebből: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéke II Jegyzett, de be nem fizetett tőke III Tőketartalék IV Eredménytartalék V Lekötött tartalék VI Értékelési tartalék VII Mérleg szerinti eredmény E Céltartalék 1 Céltartalék a várható kötelezettségekre 2 Céltartalék a jövőbeni kötelezettségekre 3 Egyéb céltartalékok F Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

239 II Hosszú lejáratú kötelezettségek 1 Hosszú lejáratú kapott kölcsön 2 Átváltoztatható kötvények 3 Tartozások kötvénykibocsátásból 4 Beruházási és fejlesztési hitelek 5 Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6 Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7 Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III Rövid lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kölcsönök 1/a ebből: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Szállítók Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolások Halasztott bevételek Források összesen

240 Pénzforgalmi terv Megnevezés 2005. 2006. 2007./1 2007/2 2007/3 2007/4
2007össz 2008/1 … 2008/4 2008ö. 2009/1 … 2009/4 2009ö. 2010/1 …2010/2 Nyitó pénzeszköz Árbevétel (bruttó) Egyéb bevétel Pénzügyi műveletek bevételek Rendkívüli bevétel Eredményt nem érintő bevételek Bevételek összesen: Beszerzési kiadások (bruttó) Személyi jellegű kifizetések (bér+tb) ÁFA-elszámolás Adóbefizetés Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Egyéb folyó kiadások Kifizetés saját tőkéből Osztalékkifizetés Befektetett eszközök bővítése Egyéb kifizetés Kifizetések összesen Egyenleg (-/+) Hitelfelvétel (ebből): éven belül éven túl hitelvisszafizetés Záró pénzeszköz

241 Eredmény-kimutatás forgalmi költség eljárással (infláció figyelembevétele nélkül)
Tétel-szám A tétel megnevezése 2005. tény 2006. tény 2007./1 tény 2007/2 tény 2007/3 terv 2007/4 terv 2007 terv össz 2008/1…. 2008/4 terv 2008 terv össz 2009/1…2009/4 terv 2009 terv össz 2010/1… 2010/2 terv I. Értékesítés nettó árbevétele II. Értékesítés közvetlen költségei III. Értékesítés bruttó eredménye ( I. - II.) IV. Értékesítés közvetett költségei V. Egyéb bevételek VI. Egyéb ráfordítások A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (III. -IV. +V. -VI.) VII. Pénzügyi műveletek bevételei VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII. -VIII.) C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A. ±B.) IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX. -X.) E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C. ±D.) XI. Adófizetési kötelezettség F. ADÓZÓTT EREDMÉNY(±E. -XI.) G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

242 Fedezeti pont elemzés A költségeknél található táblázat alapján
a fix költségek évi mennyisége eFt. Az egy sertésre jutó változó költség 30,292 eFt. A fedezeti pont ezek alapján a következő képlettel számolva: körülbelül 161 db –ra jön ki évente, amelyet a vállaltunk könnyedén teljesít.

243 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez
Eladósodottság foka: Kötelezettségek / eszközök= / =0,27981 Ebből következik, hogy a társaság eszközállománya csak nagyon kis mértékben van megterhelve kötelezettségekkel.

244 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (2)
Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök – készletek) / rövid lejáratú kötelezettségek=( – ) / = 1,83963 A mutató optimális értéke 1,3 körül van. Ha az eladhatatlan készletek értéke megnő, kisebb lesz a hányados. Rövidtávú likviditás (Forgóeszközök – követelések) / rövid lejáratú kötelezettségek = ( – ) / = 1,19091 Kedvező, ha 1 (azaz 100%) fellett van, láthatóan a vállalat teljesíti ezt a szintet.

245 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (3)
Likviditási ráta Forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek = / = 2,98709 Egységnyi kötelezettség teljesítéséhez a társaságnak 2,98 egységnyi forgóeszköze áll rendelkezésre, ami alapján kijelenthetjük, hogy a társaság likviditása megnyugtató. A nemzetközi gyakorlatban is 2 felett fogadható el az érték. Saiát töke növekedési mutató: Saját tőke / jegyzett tőke = / = 2,19789 A jegyzett tőke változását mutatja, a saját tőke nagyságában milyen változás következett be. 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal, ám ebben az esetben nincs szó ilyesmiről. Ezen mutató értéke is a társaság stabilitását mutatja.

246 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (4)
Tőkefeszültség mutatója: Idegen forrás / saját tőke = / = 0,40364 Kifejezi, hogy egységnyi saját tőkét mennyi teher, azaz idegen forrás terhel. Látható, hogy a cég jellemzően saját forrásokat használ gazdálkodása során, és ez több évre visszamenőleg kimutatható. Tőkeerősség: Saját tőke / források = / = 0,693217 A saját tőke és a forrásösszeg arányát fejezi ki. Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez, ez esetben enyhe emelkedést mutat az előző évihez képest.

247 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (5)
Befektetett eszközök fedezete: Saját tőke / befektetett eszközök = / = 1,88731 A mutató kifejezi, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvező, ha a mutató minél nagyobb (1 vagy afeletti). Ha nagyobb az érték, az azt jelenti, hogy a saját források egyre nagyobb hányadát finanszírozzák a befektetett eszközöknek és nem kell idegen forrást igénybe venni. A saját tőke lényegesen nagyobb a befektetett eszközök értékénél. Az állandó eszközelemet a saját tőke nagy mértékben fedezi több évre visszamenőleg.

248 Mutatószámok a társaság helyzetének megítéléséhez (6)
Tárgyi eszközök fedezettsége: Saját tőke / tárgyi eszközök = / = 2,051572 Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. Nemzetközi viszonylatban legalább 1, de jó cégeknél 1,5. Ebben az esetben látható, hogy a 2,05-ös arány kitűnő. A saját tőke értéke jelentősen meghaladja a tárgyi eszközök értékét. Fedezeti pont elemzés: Fedezeti pont ott van, ahol a teljes árbevétel megegyezik a teljes költséggel. 2006-ban a teljes árbevétele: Ft, az összes költség pedig Ft volt. Ebből látszik, hogy még jóval a fedezeti pont felett, nyereségesen termel a vállalat, hisz a különbözet Ft.

249 LOGISZTIKA

250 Kiinduló fogalmak „A logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásával, tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglalkozó tudomány”.

251 Szállítók Beszerzés Feldolgozás Elosztás Fogyasztók Készletezés

252 Logisztika feladatai A szükséges áruk és szolgáltatások
A szükséges időpontban A szükséges helyre A szükséges mennyiségben A piac által igényelt minőségben A lehető legkisebb költséggel A lehető legkisebb környezeti károkozással eljuttathatóak legyenek.

253 A komplex logisztika továbbfejlődésének tényezői
– A termelés részaránya a gazdasági folyamaton belül csökken. – A végkibocsátásban egyre nagyobb szerepet kap az eltérő fogyasztói igények kielégítése. – JIT-elv. Megnő a munkaerő-mobilitás jelentősége. – Az elhasznált termékek, a kibocsátás során keletkezett hulladékok minél nagyobb részének újrahasznosítása. – Humán logisztika.

254 Optimális szolgáltatási színvonal
Optimális szolgáltatási színvonalnak közgazdasági szempontból az tekinthető, amikor a szolgáltatási színvonal növeléséből adódó működési költségek görbéje és a logisztikai szolgáltatások hiányosságai miatti többletköltségeket ábrázoló görbe metszi egymást.

255 Logisztikai költségek
Összes költség Logisztikai költségek A logisztikai szolgáltatások hiányosságai, hibái miatti többlet költségek Optimális érték Szolgáltatási színvonal

256 Controlling „A controlling a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információellátást koordinálja.” A controllingot a vezetés eszközeként tartjuk számon, mégpedig olyan eszközként, amely elősegíti azt, hogy a vezetés alkalmazkodni tudjon a környezet dinamikus változásaihoz. A controlling a terv-tény adatok összevetésével az eltérések ellenőrzését, elemzését végzi.

257 A controlling szemlélete
célorientáltság szűkkeresztmetszet-orientáltság jövőorientáltság költségtudatosság.

258 A controlling „szabályozóköre”
TERVEZÉS (TERV) MEGVALÓSÍTÁS (TÉNY) SZÁMBAVÉTEL (TERV/TÉNY ELTÉRÉSELEMZÉS) ELTÉRÉS VAN-E? JAVASOLT BEAVATKOZÁS igen nem

259 Szervezet típusok Államhatalmi (parlament, önkormányzatok, bíróságok)
Felső államigazgatás (kormány, minisztériumok, hatóságok, felügyeletek – termelői (ipari, mezőgazdasági) – kereskedelmi – szolgáltatásokat végző – pénzügyi – oktatási, kulturális – egészségügyi – fegyveres testületek szervezetei – média – egyházi – és civil szervezetek, szerveződések

260 Költségtudatosság A vállalkozásoknak a költségstruktúra kialakításánál, a költségek meghatározásánál van a leginkább „szabadságfoka”, illetve mozgástere.

261 A controlling tervezési rendszer három fő részből áll
a tervezés munkafolyamata a tervezés területei a tervezés időhorizontja A controlling tervezési munkafolyamata alulról felfelé, felülről lefelé ellenáramú.

262 A contollingtervezés fő területei
Teljesítménytervezés (erőforrás) Költségtervezés (költséghely nem költségviselő) Finanszírozástervezés (HBCS) Eredménytervezés (ÁKFN) pénzügyi tervezés (likviditás)

263 Eltéréselemzés (labordiagnosztika)
Homogén költségeloszlású társaságnál alkalmazott elemzési módszer, amely a közvetett és közvetlen költségek megoszlását veti össze, meghatározott sávhatárokon belül, a tervvel a bázissal, illetve az ágazat jellemző mutatóival és azt vizsgálja, hogy vannak-e kiugróan magas eltérések, amelyek veszélyeztetik a társaság gazdálkodását. (labordiagnosztika)

264 Éves eredménykimutatás táblázata
Megnevezés Terv (MFt) Tény Eltérés % Nettó árbevétel Proporcionális költségek (-) Fedezeti összeg Vállalkozás fix költségei (-) Vállalkozás nettó eredménye

265 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség
Kibocsátott mennyiség (db)

266 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Változó költség Fix költség
Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség

267 Fedezeti pont elemzés Összköltség Bevétel Költség (Ft) Változó költség
Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség

268 Fedezeti pont elemzés Bevétel Költség (Ft) Fix költség
Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel

269 Fedezeti pont elemzés Árbevétel Bevétel Költség (Ft) Összköltség
Fix költség Kibocsátott mennyiség (db) Változó költség Összköltség Árbevétel Fedezetipont Veszteség Nyereség

270 Fajlagos költség - globalizáció
Összköltség Kibocsátott mennyiség (db)

271 Szállítói hitelezői biztosítékok

272 Elsőosztályú biztosítékok
forintfedezet devizafedezet bankgarancia fedezetigazolás bankgarantált fedezeti váltó biztosító által garantált fedezeti váltó készpénzben teljesítendő állami garancia

273 Másodosztályú biztosítékok
tőzsdén jegyzett értékpapír ingatlan opciós vétel másodosztályú bank, ill. biztosító által garantált fedezeti váltó másodosztályú bankgarancia elsőosztályú ügyfél készfizető kezessége

274 Harmadosztályú biztosítékok
ingatlan jelzálog elidegenítési és terhelési tilalom mellett hitelfedezeti biztosítás másodosztályú ügyfél készfizetői kezessége kézizálog

275 Az árbevétel Árbevétel = Σ Q i • P i
n Árbevétel = Σ Q i • P i i=1 Qi az i-edik termék mennyisége Pi az i-edig termék eladási ára – keresletalapú árképzés – költségalapú árképzés – versenytárs-alapú árképzés

276 Mutató számok összköltség TC – átlagköltség AC = = termelt mennyiség Q
változó költségek VC – átlagos változó költség AVC = = termelt mennyiség Q – átlagos fix költség fix költségek FC AFC = = termelt mennyiség Q

277 Mutató számok T T összköltség növekménye – határköltség TC MC = =
termelés növekménye Q – átlagos profit összprofit T A  = = termelt mennyiség Q – határprofit profit növekménye T M  = = termelés növekménye Q

278 Befektetett eszközök aránya
A mutató értékének növekedése azt jelzi, hogy az „állandó tőkeelem” aránya nőtt, s ennek állandó költségével (értékcsökkenése) számolni kell. Befektetett eszközök eszközök összesen X 100

279 Befektetett eszközök fedezete
Kedvező, ha a mutató minél nagyobb. Saját tőke Befektetett eszközök X 100

280 Tárgyi eszközök fedezettsége
Kedvezőnek ítélhető, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. (A nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 100%-os arány, de a jó cégeknél 150% körüli érték alakul ki.) Saját tőke Tárgyi eszközök X 100

281 Eszközök fordulatszáma
Kedvezőnek ítélhető meg, ha mutató értéke 1-nél nagyobb vagyis legalább egyszer megtérüljön egy gazdálkodási év során. Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen

282 Tárgyi eszközök hatékonysága
Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök X 100 Kifejezi, hogy egységnyi tárgyi eszközre mennyi nettó árbevétel jut.

283 Készletek fordulatszáma
A mutató értéke annál kedvezőbb, minél nagyobb egynél. Értékesítés nettó árbevétele Készletek

284 Tárgyi eszközök elhasználódása
Kedvező, ha a mutató értéke minél közelebb van a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke X 100

285 Tárgyi eszközök megújítási mutatója (A beruházás fedezete)
A mutató értéke akkor kedvező, ha az minél magasabb. Tárgyévi beruházás Értékcsökkenési leírás X 100

286 A források szerkezete Idegen forrás Források összesen X 100
Kedvező a társaság számára, ha a források összetételében a saját források a meghatározóak, azaz a mutató értéke minél kisebb. Idegen forrás Források összesen X 100

287 Adósságállomány fedezettsége
Akkor kedvező, ha a mutató értéke nő. Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek X 100

288 Eladósodottság foka Kötelezettségek Eszközök összesen X 100
A mutató kifejezi, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Kötelezettségek Eszközök összesen X 100

289 Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz
A száznál kisebb mutató azt jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozza. 100 feletti mutatónál a társaság kintlévőségei (vevőállomány) nagyobb, mint a szállítóállomány. Vevők Szállítók X 100

290 Likviditási gyorsráta
A mobilizálható eszközöket tartalmazza a mutató összehasonlítva a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató a biztonságos minimális érték, 1,3 körül van. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek

291 Rövid távú likviditás II.
A készletek mobilizálása nehezebb, mint a követelések behajtása. A mutató értéke akkor kedvező, ha értéke a 100 felett van. Forgóeszközök-Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek X 100

292 Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.)
A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban általában 200% körül elfogadható. Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek X 100 A mutató az egy éven belül lejáró kötelezettségek és az éven belül mobilizálható eszközök arányát fejezi ki.

293 Likviditási mutató Forgóeszközök Kötelezettségek/100
A mutató kifejezi, hogy egységnyi (100 Ft) kötelezettség teljesítéséhez mennyi egy éven belül mobilizálható forgóeszköz áll rendelkezésre.

294 Saját tőke növekedési mutató
Az 1-nél kisebb mutató a tőkevesztésre utal. Saját tőke Jegyzett tőke

295 Tőkeerősség Saját tőke Források összesen X 100
Az a kedvező, ha a mutató értéke növekedést jelez. Saját tőke Források összesen X 100

296 Beruházási döntések a vállalatnál
A tárgyi eszközök létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenységet beruházásnak nevezzük. – pótló beruházások – bővítő beruházások

297 A beruházás átlagos jövedelmezősége
Ny Bj = B Ny Nyereség B Pénzbefektetés

298 A megtérülési idő Bi B Bi = Ny

299 A forgási sebesség Bs Mi Bs = B:Ny Mi Létesítmény tervezett
használati ideje

300 A vállalat kínálata A vállalat kínálata az ártól, illetve az azzal megegyező határköltségtől függ. A versenyző vállalat kínálati görbéje egybeesik a vállalat határköltség-függvényének a rezervációs ár feletti szakaszával. Költség határköltség átlagköltség átlagos változó költség • B • A termelés QB

301 Kompetitív vállalat kínálata
Költség, ár határköltség QB = fedezeti mennyiség B = egységár A = átlagköltség AB = átlagos profit B átlagköltség • A • • termelés QB

302 Határ árbevétel A határbevétel (Marginal Revenue) kifejezi, mennyivel változik az összbevétel, ha az értékesítést egy pótlólagos egységgel növeljük. összbevételváltozás TR határbevétel = = mennyiségváltozás Q

303 A monopólium profitmaximuma
költség, ár Q* = profitmaximalizáló kínálat P* = profitmaximalizáló ár D = kereleti görbe MR = határbevétel MC = a határköltség = profit P* MC MR D termelés Q*

304 A pénzpiac A pénz fogalma és kialakulása.
A bankszámlapénz és a pénzteremtés. Egyszintű és kétszintű bankrendszer. Pénzteremtés a modern bankrendszerben. A pénzkínálat értelmezése és szabályozása. Pénzkeresleti motívumok. A pénzpiaci egyensúly.

305 A pénz fogalma és kialakulása
ÖNÁLLÓ HÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS → nincs árucsere vagy jelentéktelen mértékű MUNKAMEGOSZTÁS – SPECIALIZÁCIÓ → árucsere

306 Közvetlen termékcsere vagy barter
minél fejlettebb a munkamegosztás, annál több az elcserélendő jószág, gyakoribb, hogy meghiúsul a csere; megoldás: minden jószágtulajdonos elfogad olyan dolgokat is, amelyekre a közvetlen szükséglet-kielégítés céljából nincs szüksége, de azt a cserepartnerek, akiktől valamilyen jószágot szeretne megszerezni, elfogadják fizetségként.

307 A pénz mint csereeszköz
A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. A legszélesebb körben és talán a leghosszabb idő át elfogadott fizetési eszköz az arany volt.

308 Árupénzek Árupénznek nevezzük az általános közvetítőként szolgáló termékeket. Az egyéb árupénzeket (só, marha, cigaretta) kiszorították a nemesfémek (arany, ezüst): viszonylag kevés lévén belőlük, kis mennyiségben is nagy értéket képviselnek (ritkaság); nem romlandók (hosszú ideig tartható bennük a vagyon); jól oszthatók; más célra történő felhasználásuk nem jelentős.

309 A pénz fogalma A pénz általánosan elismert csereeszköz, amelynek belső értéke nincs, kifejezi más áruk árát, illetve alkalmas vagyonfelhalmozásra.

310 A pénz kialakulásával új közgazdasági fogalmak születtek
az eladó (aki pénzt kap áruért), vevő (aki pénzt ad áruért) és az ár (az a pénzmennyiség, amit fizetni kell az áru egységéért) (értékmérő funkció).

311 A pénzérme Kezdetben az árakat természetes mértékegységben (súly) fejezték ki – szakértelmet igényelt a pénzzel történő fizetés → megoldás: a pénzérme. A pénzérme meghatározott súlyú és finomságú nemesfémdarab, amit valamilyen közhatalom szavatol.

312 A magánbankok a következő módokon juthatnak bankjegyhez:
Hitelt kérnek a jegybanktól, amit kívánságukra bankjegyben kapnak kamat ellenében. Az általuk már leszámítolt (diszkontált) magánváltókat visszleszámítoltatják (rediszkontáltatják) a jegybankban. Értékpapírokat, aranyat, külföldi bankjegyeket adnak el a jegybanknak.

313 A modern pénzrendszer Bankrendszer Vállalatok Lakosság (háztartások)
Az állam (költségvetés) Külföld

314 A jegybank alapfunkciói (1)
A jegybank bocsátja ki a bankjegyet és az érmét (bankjegy + érme = készpénz), A bankok bankja, A kormány bankja, Ellenőrzi és szabályozza a pénzkibocsátást és a pénzforgalmat, Kezeli az ország monetáris tartalékait, Intézi az állam nemzetközi pénzügyeit.

315 A jegybank alapfunkciói (2)
A jegybank által felszámított kamat mértéke a rediszkontláb. A jegybank hitelt nyújt a magánbankok-nak, és a hitelért kamatot is felszámít, amit refinanszírozási kamatlábnak nevezünk.

316 Pénzteremtés a modern bankrendszerben
A kereskedelmi bankok teremtik meg a bankszámlapénzt. Egyéb pénzintézetek takarékpénztárak, biztosítók, tőzsdék

317 Hitelpénz (1) A modern pénz formailag a bankrendszer tartozása (passzívája) a bankrendszeren kívüli gazdasági szféra felé, amely a bank-rendszer hitelnyújtási tevékenységének eredménye, ezért hitelpénznek nevezzük.

318 Hitelpénz (2) A hitelpénz olyan pénz,
amelyik hitelnyújtással keletkezik, és hitelvisszafizetéssel szűnik meg.

319 A pénz funkciói Árak mércéje, Forgalmi eszköz,
Fizetési eszköz - a pénzmozgás időben elválik Felhalmozási eszköz

320 A pénz formái A forgalomban levő készpénz és a látra szóló folyószámlabetét együttesen a szűken értelmezett pénz vagy tranzakciós pénz. Ezt a pénz-mennyiséget M1 rövidítéssel jelöljük. A korlátozottan forgalomképes pénzformákat kvázi pénznek nevezik. A tágabb értelemben vett pénzmennyiség (M2) tartalmazza az M1 összegét plusz a kvázi pénz mennyiségét. A pénzkínálat a forgalomban lévő készpénz és bankszámlapénz mennyiségét jelenti.

321 A pénzkínálat szabályozása a kétszintű bankrendszerben
A refinanszírozási kamatláb növekedésével a pénzkibocsátás mérséklődik. A pénz-kínálat tehát ellentétes irányban változik, mint a refinanszírozási kamatláb. A kötelező tartalékráta a központi bank által meghatározott tartalékolási arány. A kereskedelmi bankok a velük szembeni folyószámla-követelések összegének ezen hányadát kötelesek jegybankpénz formájában tartalékolni a központi banknál vezetett számlájukon. (5%)

322 Forgalomban lévő pénz mennyisége
1 M = JBP t M a forgalomba kerülő pénz mennyisége t a kötelező tartalékráta JBP a rendelkezésre álló jegybankpénz mennyisége

323 Jegybanki eszközök A kötelező tartalékráta reciproka – 1/t – a pénzmultip-likátor, amelyik kifejezi, hogy egységnyi jegybanki pénz hányszorosának megfelelő kereskedelmi banki pénz kerülhet forgalomba. A központi bank értékpapír, arany vagy deviza adásvételét nyílt piaci műveletnek nevezzük. Az árszínvonal egy adott időszakban átlagosan tartani kívánt pénzmennyiség.

324 A pénzkereslet A gazdasági szereplőinek pénzigénye jelenti a pénzkeresletet. L = k x Y L a reálpénz-kereslet k a jövedelmi forgási sebesség Y a reáljövedelem

325 Nominális pénzkereslet
MD = P x L M a nominális pénzkereslet P az árszínvonal L reálpénzkereslet

326 A pénzpiac A pénzpiac az azonnal felhasználható pénz keresletének és kínálatának összessége, azok kölcsönhatása és mozgása. A pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát a kamatláb mozgása teremti meg.

327 A tőzsde A tőzsde olyan piac, amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja; az adásvétel szervezett és szabályozott formában történik. Se az áru se a szállító se a vevő nincs jelen az adásvételnél.

328 Bonyodalmak a fémpénz körül
A pénzérme is ÁRUPÉNZ, a többi áruhoz hasonlóan termelik. A gazdaságban forgalomban lévő pénz mennyisége a pénztermeléstől függ, maximálisan annyi lehet belőle, amennyit egy adott időpontig előállítottak. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ PÉNZMENNYISÉG < AZ ÁRUFORGALOM ZAVARTALAN LEBONYOLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES PÉNZMENNYISÉG Két lehetőség: a fizetés később történik (fizetési eszköz funkció) pénzhelyettesítővel való fizetés

329 A bankszámlapénz kialakulása
a kereskedelem fellendülése – célszerűbbnek látszott a nemesfém helyett az annak értékét kifejező, de sokkal kisebb helyen elférő és könnyebb papír alapú pénzhelyettesítők után nézni az utazók, lovagok, akik hosszú időre elhagyták lakóhelyüket, nem vitték magukkal aranyban felhalmozott vagyonukat, hanem elhelyezték egy megbízható pénzváltónál pénzváltók (pad, olaszul: banco) – elismervényt állítottak ki a letétbe helyezett pénzről; amennyiben ezt elfogadják fizetésnél – pénzhelyettesítő. (De ez NEM HITELMŰVELETBŐL származik!)

330 A váltó Fizetésre kötelező ígéret. Idegenváltó Sajátváltó
Milyen lehetőséget kínál a váltó?

331 A bankszámlapénz A bankszámlapénz a látra szóló folyószámla-követelések összessége. A bank hitelnyújtáskor pénzt teremt, folyószámlapénz formájában.

332 Fizetés bankszámlapénzzel
A letétbe helyezett pénzösszegek nyilvántartása A folyószámlákon elhelyezett pénzzel fizetni lehet anélkül, hogy aranypénz mozdulna meg. A bankszámlapénz itt még csak tükörképe az aranypénzbetéteknek. Eszközök Banki mérleg Források Aranypénz Betétek T „x” folyószámlája K T „y” folyószámlája K 200 300

333 Az egyszintű bankrendszer
a pénzhelyettesítőket a bankok mint egymástól függetlenül működő intézmények teremtik és a pénzhelyettesítők a hitelek visszafizetésével szűnnek meg a pénzteremtés korlátjai hitelkereslet likviditási ráta

334 A klasszikus bankjegy A leszámítolás (diszkontálás) egy még le nem járt hitel átvállalásakor a hátralévő időre járó kamat levonása. A klasszikus bankjegy a bankok aranyra szóló, látra szóló fizetési ígérete.

335 A stabil pénzügyi rendszer mint közjószág
a gazdaságot pénzhelyettesítőkkel ellátó bankrendszer akkor működik, ha a pénzhelyettesítőket nem akarják tömegesen pénzre (aranyra) váltani súlyos gazdasági visszaesések – bankcsődök – láncreakció → a bankok ügyfeleit is magával rántja  biztonságos pénzellátás – közhatalmi beavatkozást kényszerít ki – központi bankok, kétszintű bankrendszer

336 Kétszintű bankrendszer az aranypénz-rendszerben
Azt a pénzrendszert, amelyben az arany és/vagy az ezüst (monometallizmus vagy bimetallizmus) a csereeszköz, aranystandardnak (aranypénzrendszer-nek) nevezzük. Tiszta aranystandard esetén az aranyérmét helyettesítő papírok (pénzhelyettesítők) korlátlanul beválthatók azonos értékű aranyra. JEGYBANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK KERESKEDELMI (ÜZLETI) BANK …

337 A kétszintű bankrendszer
JEGYBANK Magánbank Magánbank Magánbank Magánbank BANKON KÍVÜLI (MAGÁN)SZFÉRA

338 A jegybank vagy központi bank funkciói
üzleti (kereskedelmi) banki feladatokat nem lát el, nem nyújthat közvetlenül hitelt a nem banki szférának nem profitorientált a bankok bankja állami jellegű intézmény feladata, hogy biztosítsa ország pénzének értékállóságát, szabályozza a pénzforgalmat, valamint felügyelje a kereskedelmi bankok tevékenységét bankjegyet, amely a törvényes fizetőeszköz, csak a jegybank bocsáthat ki (továbbra is az arany a pénz, amelyet a kibocsátott bankjegyek törvényesen helyettesítenek) csak a jegybank vált be bankjegyet aranyra!

339 A kétszintű bankrendszer működése
Eszközök Kereskedelmi bank Források Bankjegyben kell likvidnek lennie! A betétes bármikor kérheti látra szóló betétjét bankjegyben! Bankjegy Betétek Hitel kereskedelmi bankok hitelnyújtás bankjegyben hitelnyújtás számlapénzben hogyan juthat jegybankpénzhez a kereskedelmi bank betétgyűjtés refinanszírozási hitel rediszkontálás aranyat, értékpapírt, külföldi bankjegyet ad el a jegybanknak

340 A pénzállomány szerkezete
bankszámlapénz az arany addig tölti be a végső biztosíték szerepét, amíg nincs rá szükség az aranyra beválthatóság felfüggesztése, az aranystandard vége bankjegy arany

341 A pénzmennyiség szabályozása
nyílt piaci műveletek tartalékráta-szabályozás refinanszírozási hitelkamatpolitika rediszkontláb-politika

342 Pénzkategóriák forgalomban lévő készpénz (KPf) + jegybanki tartalékok = M0 (monetáris bázis) látra szóló betétek + KPf = M1 (a mi modellünkben ez lesz a pénzkínálat) pénzmultiplikátor = M1/M0 (ha nincs készpénztartás, akkor 1/t) M1 + határidős betétek (kvázipénz) = M2

343 A pénzkínálat értelmezése
MS = nominális pénzmennyiség vagy nominális pénzkínálat MS/P = reál pénzmennyiség MS/P i M/P

344 Pénzkeresleti motívumok
tranzakciós pénzkereslet óvatossági pénzkereslet spekulációs pénzkereslet

345 A spekulációs célú pénzkereslet
a kamatláb jelenlegi szintje és a kamatvárakozások ha i magas, akkor többen számítanak annak csökkenésére ha i alacsony, akkor többen számítanak annak növekedésére példa: az értékpapírok árfolyama és a kamatláb közötti összefüggés a spekulációs pénzkereslet alakulása a kamatláb jelenlegi szintje alacsony  várakozások: a kamatláb emelkedni fog  az értékpapírok árfolyama csökkenni fog  ezért nem érdemes értékpapírban tartani a vagyont a kamatláb jelenlegi szintje magas  várakozások: a kamatláb csökkenni fog  az értékpapírok árfolyama nőni fog  ezért inkább értékpapírban érdemes tartani a vagyont

346 A pénzpiac modellje és a pénzpiaci egyensúly
MS/P i i* L(Y,i) M/P

347 A MAKROÖKONÓMIA ALAPJAI
Nemzetgazdasági teljesítmény, nemzetgazdasági folyamatok A nemzetgazdaság egy ország gazdasági szereplőinek (vállalatok, háztartások, az állami szektor és a bankrendszer) összessége és a köztük lévő kapcsolatok rendszere.

348 A nemzetgazdasági teljesítmény, fogalmak és mérésük
System of National Accounts – SNA. Minden gazdasági teljesítményt, ami valamilyen létező szükségletet elégít ki, számításba vesz, tehát a nem anyagi teljesítményeket is összegzi.

349 A gazdasági tranzakció
termelés, értékesítés, beruházás, stb. Monetáris az a tranzakció, amelynek keretében fizetés történik. az egyik fél pénzt fizet a másiknak, az egyik félnél új pénzügyi követelés jön létre egy másikkal szemben, megszűnik az egyik fél tartozása a másikkal szemben.

350 Nem monetáris tranzakciók
Nem monetáris az a tranzakció, amelynél az egyik félnek sem kell pénzt fizetnie, illetve nem jön létre pénzügyi követelés, vagy nem szűnik meg egy meglévő tartozás. barterek, természetbeni transzferek, gazdasági egységen belüli tranzakciók. A gazdaság szereplőit az SNA intézményi egységeknek nevezi. Az SNA az intézményi egységet olyan gazdasági egységként határozza meg, amely saját jogon képes aktívák (eszközök) birtoklására és passzívák (kötelezettségek) vállalására, továbbá gazdasági tevékenységekre és más egységekkel való tranzakciókra.

351 Az intézményi egységek típusai:
vállalatok, nonprofit intézmények, az állam, a háztartások, külföld. Az SNA szerint az összes gazdasági egység mindenfajta tevékenysége termelés, kivéve a háztartások azon szolgáltatásit, amelyeket saját tagjaik részére nyújtanak.

352 OUTPUT Az output azon megtermelt javak és szolgáltatások összessége, amelyek elhagyják (elhagyhatják) a termelőegységet. OUTPUT = ÉRTÉKESÍTÉS + SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK VÁLTOZÁSA + SAJÁT TERMELÉSŰ TŐKEJAVAK BERUHÁZÁSA A nominális (pénzben mért) kibocsátás az egyes gazdasági egységek outputjainak árakon történő összegzése. Nemzetgazdasági szinten ezt bruttó kibocsátásnak – Gross Output (GO) – nevezzük.

353 A halmozódás problémája és a termelőfogyasztás.
A többes számbavételt úgy kerülhetjük el, ha minden egyes termelőegységnél levonjuk azon megvásárolt áruk árát, amelyek általuk további feldolgozásra kerültek, azaz amelyeket termelési céllal elfogyasztottak. Egy időszak termelőfogyasztása olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamat átalakít, vagy teljes mértékben fel-, illetve elhasznál. A hozzáadott érték. Ha a termelőfogyasztást levonjuk a gazdasági egység outputjának értékéből, eredményül a hozzáadott értéket (value added) kapjuk.

354 GDP OUTPUT = TERMELŐFOGYASZTÁS+HOZZÁADOTT ÉRTÉK
Összgazdasági szinten a hozzáadott értékek összege a bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, roviden GDP). A bruttó hazai termék (GDP) egy ország rezidens egységei által egy adott időszakban – általában egy évben – előállított, végső felhasználásra kerülő anyagi javak és szolgáltatások összessége. A GDP-ből levonjuk az értékcsökkenés összegét, a nettó hazai terméket (Net Domestic Product – NDP) kapjuk. A tényleges megtakarítás nagysága mindig megegyezik a rendelkezésre álló jövedelemből fogyasztásra el nem költött összeggel.

355 Makrogazdasági összefüggések
A gazdaságban a kiadások fogyasztási cikkekből, beruházási javakból és kormányzati vásárlásokból állnak. A jövedelem pedig fogyasztás, megtakarítás és adófizetés. Kiadások = Termelés = Jövedelem = Felhasználás C+I+G=Y=C+S+T (1) ahol Y= a termelés és a jövedelem értéke C= a fogyasztási cikkek vásárlása G= a kormány áruvásárlása T= az adók értéke I= a beruházási javak vásárlása S= a megtakarítások értéke

356 Makrogazdasági egyensúlyi feltételek
A két oldalon szereplő fogyasztás azonos, akkor a kiadási és a két oldalon szereplő többi tényezőnek meg kell egyezni egymással: I+G=S+T A magánszektor megtakarításának meg kell egyeznie a beruházások és a kormányzati túlköltekezés (a költségvetési deficit) összegének nagyságával. S=I+G–T

357 A jövedelmek elosztása (1)
Az elsődleges jövedelmek összege összgazdasági szinten a nettó hozzáadott érték, az NDP. Az elsődleges jövedelemelosztás során két nagy jövedelemcsoport képződik: – alkalmazottak illetménye, – működési eredmény, – a termelési tényezők jövedelme, – a tulajdonjogból származó jövedelmek, – földjáradék, – egyéb tulajdonjövedelem (kamatok, osztalékok, jogdíjak, stb.

358 A jövedelmek elosztása (2)
A nettó nemzeti jövedelem az ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. Jelölésére az NNI betűket használjuk (Net National Income). A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income – GNI) az értékcsökkenés összegét is tartalmazza; a nettó nemzeti jövedelem + amortizáció. A bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income – GNDI) A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income – NNDI). A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem egyúttal az az összeg, amelyet a nemzet végső fogyasztásra, illetve megtakarításra használhat.

359 Nettó nemzet jövedelem
bruttó kibocsátás – termelő fogyasztás bruttó hazai termék – amortizáció = nettó hazai termék + belföldiek külföldről kapott elsődleges jövedelme – külföldiek belföldről kapott elsődleges jövedelme bruttó nemzeti jövedelem – amortizációs = nettó nemzeti jövedelem + külföldről kapott transzferek – külföldre utalt transzferek Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem – amortizáció = = nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem

360 GDP, GNI, GNDI GNDI GNI GDP belföldiek otthon felhasználható jövedelme
belföldön megtermelt összes elsődleges jövedelem Belföldiek külföldön realizált elsődleges jövedelme belföldiek otthon realizált elsődleges jövedelme külföldiek belföldön realizált elsődleges jövedelme Külföldről kapott transzferek belföldiek otthon felhasználható jövedelme külföldre utalt transzferek

361 Főbb makrogazdasági adatok (1)
Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 GDP folyó áron, milliárd HUF 15274,9 17203,7 18935,7 20712,3 22026,8 23561,5 volumenindex 104,1 104,3 104,9 104,2 103,9 Háztartások fogyasztása 105,7 109,8 107,8 103,2 103,8 101,2 Közösségi fogyasztás 101,6 105,5 105,3 100,0 100,2 94,5 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 105,1 110,1 102,1 107,7 105,6 98,2 Belföldi felhasználás 102,2 106,4 106,1 101,4 100,5 Termékek és szolgáltatások exportja 108,1 106,2 115,7 111,6 118 Termékek és szolgáltatások importja 106,8 109,3 114,1 112,6 Bruttó átlagkereset index 118,0 118,3 112,0 106,0 108,8 Nettó átlagkereset 116,2 119,6 114,3 107,5 Egy keresőre jutó reálbér 113,6 109,2 98,9 106,3 103,5

362 Főbb makrogazdasági adatok (2)
Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fogyasztói árindex index 109,2 105,3 104,7 106,8 103,6 103,9 HUF/EUR árfolyam - 256,7 243,0 253,5 251,7 248,0 264,3 Foglalkoztatottak száma 1000 fő 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 Munkanélküliségi ráta (ILO) % 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 Ipari termelés volumenindex 102,8 106,4 107,4 107,0 110,1 Építőipari termelés 108,3 117,8 102,0 105,8 116,1 98,4 Kiskereskedelmi forgalom 104,1 108,8 109,0 105,5 Áruexport volumenindex (HUF) 107,7 105,9 109,1 118,4 111,5 116,8 Áruimport 104,0 105,1 115,2 106,1 112,6 Külkereskedelmi mérleg egyenlege millió EUR -3551,9 -3423,8 -4167,3 -3914,7 -2903,9 -1964,2 Fizetési mérleg egyenlege GDP %-ában -6,0 -7,0 -7,9 -8,4 -6,8 -5,8 -3577 -4929 -5933 -6915 -6090 -5197 Külső finanszírozási igény -5,4 -6,7 -8,0 -8,1 -5 -3219 -4727 -5965 -6655 -5381 -4483,4 Államháztartás egyenlege (ESA 95)* -4,0 -8,9 -7,2 -6,5 -7,8 -9,2 Bruttó államadósság (ESA 95)* 52,1 55,6 58,0 59,4 61,7 66,0

363 GDP felhasználása A végső felhasználás – végső fogyasztás,
– tőkeképződés, – nettó export.

364 Az árupiac Az aggregált keresleti függvény megmutatja, hogy a gazdaság szereplőinek összes kereslete hogyan alakul az egyes árszintek mellett. Az aggregált kínálati függvény a különböző árszintekhez rendeli hozzá a vállalati szektor által eladásra kínált össztermék-mennyiséget.

365 Makrogazdasági egyensúly tényezői
– gazdasági növekedés – infláció – foglalkoztatottság

366 Az árupiaci összkereslet
A szűken értelmezett árupiac mindezek alapján a reálkereslet és a reálkínálat alakulását és kölcsönhatását jelenti. c = = C Y fogyasztásnövekmény jövedelemnövekmény

367 megtakarításnövekmény
A fogyasztási függvény C Y Fogyasztási kereslet A megtakarítási határhajlandóság azt fejezi ki, hogy egységnyi többletjövedelemből mennyit akarnak megtakarítani. s = = S Y megtakarításnövekmény jövedelemnövekmény

368 Beruházás kereslet A beruházási kereslet
Egy nemzetgazdaságban azokat a beruházásokat érdemes megvalósítani, amelyek várható saját hozama (belső kamatlába) meghaladja az aktuális piaci kamatlábat. A kamatláb növekedésével a beruházási kereslet csökken.

369 Árupiaci egyensúly Az árupiaci egyensúly esetén az összkereslet értéke megegyezik a kibocsátás, illetve a jövedelem nagyságával, és egyben a megtakarítási szándék éppen akkora, amekkora a beruházási kereslet és a költségvetési hiány összege.

370 Árupiaci összkínálat Az árupiaci összkínálat az árupiaci
összkereslethez igazodik. Az árupiac egyensúlya az összkereslet és összkínálat egyensúlya. Az árupiac egyensúlya akkora jövedelem, illetve kibocsátás mellett alakul ki, ahol az összkereslet értéke éppen megegyezik a jövedelemmel.

371 A multiplikátor hatás A beruházási kereslet növekedése jövedelem-növekedést és további keresletnövekedést vált ki.

372 A munkapiac A munkapiac egy nemzetgazdaságban adott időszakban jelentkező összes munkakereslet és –kínálat, valamint azok kölcsönhatása. A munkapiacon a munka, mint termelési tényező, adásvétele történik.

373 A munkakínálat Az összesített (aggregált) munkakínálati függvény megmutatja, hogy különböző reálbér mellett hány fő kíván adott időszakban a gazdaságban munkát vállalni. A munkakínálat maximális nagysága az ország aktív népessége.

374 A munkakereslet Munkanélkülinek minősül az, aki
Az összesített (aggregált) munkakeresleti függvény azt fejezi ki, hogy a vállalati szektor egésze különböző reálbérek mellett mennyi munkást akar alkalmazni, ha az alkalmazásukból eredő kibocsátást zavartalanul értékesíthetik, vagyis azzal megegyező az összkereslet. Munkanélkülinek minősül az, aki – a felmérés idején hetente 1 órát sem dolgozott, és nincs olyan munkája, amitől csak átmenetileg volt távol, és – aktívan keresett munkát az előző 4 héten, és – munkába tudna állni két héten belül.

375 A munkanélküliség csökkentésének szükségessége és korlátai
Munkanélküliség hatásai Csökkentésének lehetőségei és ára Kormányzati kiadások

376 A nyilvántartott munkanélküliek száma (KSH)
Időszak Szak- Betanított Segéd- Szellemi foglalkozású Összesen munkás 2003. 87 009 88 727 59 805 2004. 95 180 96 934 69 818 2005. 96 366 99 297 70 648 2006. 90 755 98 823 71 061 Forrás:

377 Munkanélküliségi ráta Magyarországon
Forrás:

378 A makroegyensúly tényezői
összkereslet összkínálat foglalkoztatás árszínvonal beruházás kamatláb pénzkereslet

379 Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában
Gazdaságpolitikai célok: Egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Árstabilitás Külső és belső pénzügyi egyensúly Az állami beavatkozás eszközei: Költségvetési politika Monetáris politika

380 Költségvetési politika
Az állami költségvetés a kormányzat, (a központi és helyi) állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.

381 Költségvetés bevételei
Az állami költségvetés bevétele adók, vámok, illetékek. Az adó mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el. Adók fajtái

382 Az APEH által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása adónemenként
millió Ft M e g n e v e z é s 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év Társasági adó Hitelintézetek különadója - 35 574 Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó Fogyasztási adó 34 507 40 824 48 471 61 012 7 590 Játékadó 27 935 34 293 38 822 49 211 60 408 66 377 Gépjárműadó 8 250 8 484 8 672 219 Munkaadói járulék 93 874 Munkavállalói járulék 42 977 50 309 59 817 47 141 48 260 52 264 Különféle alapok, alapszerű befizetések 29 231 33 157 35 904 37 609 50 588 66 471 ebből: Rehabilitációs hozzájárulás 2 179 2 499 2 803 3 284 8 067 11 404 Idegenforgalmi, illetve turisztikai hozzáj. 4 324 4 936 2 240 -3 Nemzeti kultúrális járulék 4 349 5 073 5 971 8 031 7 800 7 277 Szakképzési hozzájárulás 11 876 14 238 17 087 18 586 21 346 24 857 Környezetvédelmi és környezetterhelési díj 6 093 6 137 6 386 7 056 13 199 22 671 Piacra jutási támogatás megtérülése 408 274 1 417 655 176 262 Társadalombiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás APEH által kezelt összes befizetés Forrás:

383 Költségvetési politika
Forrás:

384

385 A költségvetés kiadásai
– transzferek – kormányzati áruvásárlások – kormányzati beruházások – kormányzat intézményi kiadások

386 Monetáris politika A monetáris politika a kormányzat – a központi bank – azon célkitűzéseinek és eszközeinek összessége, amellyel a pénzpiacot szabályozza, ezen belül elsősorban a forgalomban lévő pénzmennyiséget, a kamatlábat és a valutaárfolyamot.

387 A monetáris politika A monetáris politika célja a pénzmennyiség szabályozása. MNB Eszközei MNB KAMAT

388 Jegybanki alapkamat Forrás: www.mnb.hu 2006. október 25-től 8,00%
szeptember 26-tól 7,75% augusztus 29-től 7,25% július 6,75% június 20-tól 6,25% 2005. 6,00% 23-tól 19-től 21-től 7,00% május 24-től április 7,50% március 30-tól február 22-től 8,25% január 9,00% 2004. december 9,50% Forrás:

389 Az MNB feladata és eszközei
2005. május 4.

390 Miért fontos az árstabilitás?
MNB Látogatóközpont TUDÁSTÁR Miért fontos az árstabilitás? Az infláció költségei Infláció magasabb szintjéből adódó költségek: Az inflációs bizonytalanságból adódó költségek: Két nagy veszély: hiperinfláció és defláció. Jegybankok szerepe az árstabilitás biztosításában Alapkamat

391 A jegybank célja és feladatai (MNB törvény)
Elsődleges cél: az árstabilitás elérése és fenntartása Ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját További feladatok: A bankrendszer stabilitásának védelme Készpénzkibocsátás (bankjegy, érme) Fizetési-, elszámolási rendszerek működtetése Devizatartalék kezelés (13 Mrd euró) Információgyűjtés, szolgáltatás (fizetési mérleg, pénzmennyiség, árfolyam, kamat, stb.)

392 A jegybanki függetlenség
A jegybanki cél (árstabilitás) hosszú távon optimális a gazdaságnak Hosszú távra kell optimalizálni (dinamikus inkonzisztencia problémája) Az infláció költségei meghaladják a magasabb inflációval elérhető hasznot A nemzetközi gyakorlat is a független, de elszámoltatható jegybank irányába mutat

393 A monetáris politika céljai az inflációs célkövetés rendszerében
Végső cél árstabilitás elérése: 3% körüli infláció inflációs cél végére: 4% +/-1% 2006 végére: 3,5% +/-1% Közbülső cél az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen legutóbbi prognózis: 3,6% 2005 végére; 3, ra Közvetlen cél: a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki kamattal és az arra vonatkozó várakozásokkal rövid táv: 3-6 hónap

394 Az inflációs prognózis szerepe
Inflációs előrejelzés negyedévente 1-2 évre előre (jelenleg 2006 végére): „Jelentés az infláció alakulásáról” Monetáris Tanács az inflációs prognózis alapján dönt az irányadó kamat változásáról. Ha a várható infláció nagy valószínűséggel meghaladja az inflációs célt => kamatemelés alulmúlja az inflációs célt => kamatcsökkentés az inflációs cél körül alakul => nem változtat

395 Az infláció alakulása és az inflációs prognózis

396 Transzmissziós csatornák
Transzmisszió: a monetáris politikai döntések milyen úton befolyásolják a makrokeresletet és az inflációt. Főbb transzmissziós csatornák: árfolyam kamat várakozások

397 Az árfolyam szerepe a monetáris politikában
Kis nyitott ország Árfolyam jelentős hatása az inflációra Kamatok szerepe kisebb, de növekvő Nagymértékű árfolyam-ingadozás káros hatásai Árfolyamsáv: 282,36 forint/euró +/- 15% Megfelel az ERM-II árfolyam-rezsimnek

398 Árfolyamsáv

399 A jegybank fő eszköze Kéthetes betét
A bankok korlátlanul helyezhetnek el betétet, heti rendszerességgel Ennek kamatát a jegybank határozza meg (irányadó kamat, alapkamat) Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak ítélt alakítása Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra (operatív cél) A jegybanki kamat változtatása jelzés értékű, befolyásolja a piaci szereplők várakozásait

400 Egyéb eszközök Kötelező tartalék Forintpiaci műveletek
tender, gyorstender nyíltpiaci műveletek Devizapiaci műveletek sávszéli intervenció sávon belüli intervenció szóbeli iránymutatás Részletes leírás: Monetáris politika Magyarországon

401 Az infláció Az infláció a pénz elértéktelenedését jelenti, az árszínvonal viszonylag tartósan növekszik. Hatása NOMINÁL BÉR - REÁL BÉR

402 Az infláció Magyarországon (KSH)
Forrás:

403

404 Az infláció mértéke – kúszó, – vágtató, – hiperinfláció

405 Az infláció okai Keresleti infláció
Az egyensúly egy magasabb árszinten fog kialakulni. Azt az árszintnövekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet-húzta inflációnak, vagy röviden keresleti inflációnak nevezzük. Az összkínálat és az összkereslet egyensúlya magasabb kibocsátásnál, de egyben magasabb árszínvonal mellett akalul ki.

406 Keresleti infláció P2 P1 Y1 Y2 Y1D Y2D Y YS P Mindazon kormányzati beavatkozás – akár költségvetési, akár monetáris eszközökkel történik –, amely a kereslet növelésén keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget, minden esetben inflációs hatással jár.

407 A kínálati infláció Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati (költség-tolta) inflációról beszélünk. – termelési tényezők ára megnövekszik. P2 P1 Y1 Y2 YD Y1S Y P Y2S

408 Stabilizációs politika
A stabilizációs politika lehetőségei és korlátai A stabilizációs politika növeli a foglalkoztatást és a kibocsátást, ezzel inflációt válthat ki. A stabilizációs politika nehézségei: várakozások Véletlen tényezők Kormányzati politika hatása késéssel Probléma felismerése Döntéshozatal Intézkedések hatása késéssel Nem egyszeri beavatkozás, hanem komplex szabályozás

409 A nemzetközi gazdaságtan alapfogalmai
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fogalma magában foglalja az országok közötti áru és szolgáltatás-kereskedelmet, a tőke nemzetközi áramlását, a nemzetközi pénz- és hitelpiacot, a nemzetközi gazdasági szerződések rendszerét és a nemzetközi gazdasági intézményeket, szervezeteket és azok működését.

410 Komparatív előnyök A komparatív előny forrásai
– technikai-technológiai különbségek – alacsony bérszínvonal – tudományban élenjáró országok – természeti erőforrásokban meglévő eltérő adottságok Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában – liberalizmus – protekcionizmus

411 szabályozásának eszközei
A külkereskedelem szabályozásának eszközei A vám egy sajátos adó, amelyet az országhatáron áthaladó áruk után kell fizetni. A mennyiségi korlátozás során a kormány megszabja az egy adott termékből adott évben importálható mennyiséget. A szubvenció olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni.

412 A nemzetközi pénzforgalom
Valutának nevezzük egy ország törvényes fizetési eszközét (bankjegyet, érmét) egy másik ország pénzforgalmában. A deviza egy ország törvényes fizetési eszközére szóló követelés. A devizaárfolyam és a devizapiac A devizapiac a devizák keresletének és kínálatának összessége. A devizaárfolyam egy ország törvényes fizetési eszközének egy másik valutában kifejezett ára.

413 Multilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között
B tartozás tartozás tartozás A C kiegyenlítés

414 Bilaterális kapcsolat külkereskedelmi partnerek között
tartozás A B kiegyenlítés

415 A devizaárfolyam formái
Hivatalos árfolyamnak nevezik a központi bank által meghirdetett árfolyamot, A központi bank mindig ezen az árfolyamon vásárolja és adja el a valutákat. Fix vagy rögzített árfolyam esetén a központi bank hosszabb időre rögzíti a valuta hivatalos árfolyamát. A központi bank intervenciós műveletei a kereslet és a kínálat változtatásával befolyásolják a piaci árfolyamot.

416 A külkereskedelmi, fizetési mérleg
A külkereskedelmi mérleg az ország nemzetközi árucseréjét méri fel: egy meghatározott időszak (pl. egy év) alatt exportált és importált áruk értékét összesíti, hasonlítja össze. A fizetési mérleg egy ország gazdasági szereplőinek külföldi gazdasági szereplőkkel lebonyolított összes gazdasági tranzakcióját tükröző statisztikai kimutatás.

417

418 maastrichti konvergencia kritériumok
Árszint stabilitás: a fogyasztói árszint emelkedése a megelőző két évben legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legstabilabb – legalacsonyabb inflációs rátájú – ország átlagos árindexét. Kamatszint: a hosszú lejáratú kormánykötvények nominális kamatrátája a megelőző két évben maximum 2%-kal lehet magasabb, mint a három legstabilabb országra számított átlagérték. Költségvetési deficit: a folyó költségvetési deficit a GDP 3%-át nem lépheti túl. Államadósság: az adósságállomány szintje nem érheti el a GDP 60%-át. Árfolyam-stabilitás: az ország teljesíti az érvényes ERM előírásokat, így valutájának árfolyama a megelőző két évben nem lép ki az engedélyezett intervenciós sávból.

419 A maastrichti konvergenciakritériumok a új tagállamokban

420 Magyarország aktualizált konvergencia programja 2006-2010

421 A gazdaságpolitika főbb jellemzői
A belső és külső egyensúly helyreállítása Magas államháztartási és folyó fizetési mérleg hiány Népesség várható elöregedése Nyugdíj-, egészségügyi és ápolási kiadások növekedése Állampolgári öngondoskodás arányának növekedése ban az államháztartási hiány csökkentése, államadósság növekedésének megállítása, a gazdasági növekedés 2-3% közé mérséklődik. A lakosság reáljövedelme 2007-ben csökken. 2009-től 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés: emelkednek a reáljövedelmek, fejlesztési források gazdaságélénkítő hatása.

422 Konvergencia program adatai

423 A fiskális konszolidáció fontosabb elemei
Csökken a közszférában foglalkoztatottak létszáma 2007-ben több, mint 1,5 százalékponttal növekszik az adó- és járulékbevételek GDP-hez viszonyított aránya Ingatlanadó 2008-tól

424 Az egyensúly fenntarthatóságát megalapozó reformok
Egészségügyi reform, a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, korlátlan közfelelősség, egyén felelőssége, egészségügyi ellátórendszer működési hatékonysága. Nyugdíjrendszer, korhatár alatti nyugdíjazás Oktatási reform Önkormányzati reform, iparűzési adó Közigazgatás átalakítása, központi igazgatás létszámának csökkentése, APEH, VPOP, MÁK, ÁNTSZ 2007. július 1-jétől villamosenergia-piaci liberalizáció

425 Külső feltételek A világgazdaság növekedése folyamán gyengül, az Egyesült Államok gazdaságának várható lassulása, Kína, Japán konjunktúra Európai Unióban az eddigi növekedési trend lassulására lehet számítani. Az Európai Unión belül Németországban az ÁFA-kulcs emelése erősítheti 2007-ben a lassulást.

426 Ciklikus folyamatok A GDP éves növekedési üteme
1997-től 2005-ig 4,5% volt. Ciklikus folyamatok GDP (növekedési ütem, %) , , , , , , ,8

427 Külgazdaság

428 Foglalkoztatás A Kormány a következő 4-5 éves időszakban bővíti a munkahelyek számát A Kormány egy évig tartó járulékmentességgel támogatja a 250 főnél kisebb létszámú szervezetek nettó létszámbővítését. Szigorodik a munkaügyi ellenőrzés 2007–2008 között a költségvetési szektor létszáma csökken

429 Jövedelempolitika, fogyasztás
Bér és a termelékenység növekedésének aránya 2006-ra magasabb infláció ellenére, 3-4%-os reálbérnövekedés valósult meg. A háztartások fogyasztása 2006-ban 2,5% körüli mértékben nő ben a megemelt adó- és járulékkulcs, gyorsuló infláció, a költségvetési szférában érvényesülő megtakarítások a reáljövedelem és fogyasztás csökkenését okozzák. 2008-től a reáljövedelmek már nem csökkennek, 2009–2011-ben a GDP növekedése 4% felett lesz.

430 Beruházások Infláció hatására a háztartások rendelkezésre álló jövedelme mérséklődni fog, a beruházási célra rendelkezésre álló saját források csökkennek. Állami infrastrukturális beruházások növelésére nem lesz lehetőség. Magyarország logisztikai központtá válását elősegítő fejlesztések, regionális úthálózat, kikötők, dunai hajózóút fejlesztése, fő nemzetközi vasútvonalak, agrárenergetika és megújuló energiaforrások.

431 A növekedés összetevői
A fiskális konszolidáció miatt 2006–2008 között a belföldi kereslet (belföldi felhasználás) növekedése erőteljesen lelassul ben a lakosság fogyasztása mérséklődni fog. A közösségi fogyasztás a Gripen beszerzés miatt 2006-ban növekszik. Alacsonyabb felföldi kereslet a vállalatokat expanzív exportpolitikára ösztönzi.

432 A GDP összetevői

433 Infláció Pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében szeptembertől a 15%-os ÁFA-kulcs 20%-ra emelkedett. Több hatósági áras szolgáltatásnál (pl. villamos energia, földgáz) költség-felülvizsgálat miatt emelkednek a fogyasztói árak.

434 Monetáris és árfolyampolitika
A forint árfolyama az euróval szemben +/- 15%-os sávban ingadozhat. A magánszektor eladósodottsága nőtt, a hitelállomány túlnyomórészt devizahitelekkel bővül.

435 A jegybanki alapkamat és a forint/euró árfolyam

436 Államháztartás Kiadások visszafogása:
Intézményi működési támogatások egyes fejezeti kezelésű előirányzatok csökkentése Központi szervek létszámcsökkentése GDP 0,3%-ának megfelelő államháztartási tartalék elvonása Kórház-finanszírozás átalakítása, TVK

437 A költségvetési konszolidáció fő irányai
Kiigazításnak orrnehéznek kell lennie A kiigazításnak nagyobb mértékben kell érintenie az államháztartás kiadási oldalát.

438 Az államháztartás bevételeinek alakulása
A minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap Társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre

439 Alternatív költségvetési pályák
Kedvezőbb belföldi kereslet – magasabb növekedés Lassabban alkalmazkodó bérpálya – alacsonyabb növekedés Kedvezőtlenebb külső konjunktúra – alacsonyabb növekedés

440 Az adósságráta alakulása

441 Nyugdíjrendszer Nyugdíjkorhatár 1997-ben meghirdetett, 2009-ig folytatódó fokozatos emelése Az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének 2009-től lényegesen szigorodó feltételei A nyugdíjak kiszámításának változó szabályait (évről-évre hosszabbodó időszak kereseteit kell figyelembe venni) A továbbdolgozásra ösztönző elemek erősödése

442 A nyugdíjkiadások alakulása Magyarországon

443 Felsőoktatás, helyzetkép
Hallgatói teljesítmény alapján lehetőség lesz átjárásra az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés között A 2007-től bevezetett fejlesztési képzési hozzájárulást (tandíj) 2008-től kell megfizetniük Bolognai folyamat A felsőoktatási intézmények száma szűkül Megváltozik az akkreditáció rendszere, külföldi szakemberek Intézményi felvehető létszámot a megjelölt intézményi rangsor dönti el 2007-ben 56 ezer finanszírozott hallgató léphet be a felsőoktatásba. A jogász, bölcsész, pedagógus és közgazdász keretszám jelentősen csökken, a természettudományi, informatikai, műszaki keretszám nő.

444 Az államháztartás intézményi jellemzői

445 Tárgyalási pozíciók tisztázása
A termékből kereslet van A termékből kínálat van vevő eladó vevő eladó – – + + – – + + – – Gyenge tárgyalási pozíció + + Erős tárgyalási pozíció

446 Ideális tárgyalási folyamat
Átívelés Tárgyalandó fejezetek fontossága Visszatérés Felmérés Tárgyalás Megegyezés Idő

447 Ideális tárgyalási folyamat
Fontossági sorrend Idő

448 Ideális tárgyalási folyamat
Elérendő cél Elérendő cél A B I. II.

449 Ideális tárgyalási folyamat
B III. IV.

450

451

452