Tanulás és tudás a szervezetben

Az előadások a következő témára: "Tanulás és tudás a szervezetben"— Előadás másolata:

1 Tanulás és tudás a szervezetben
„Hol az Élet, mely életünkben elveszett? Hol a bölcsesség, mely tudásunkban elveszett? Hol a tudás, mely ismeretünkben elveszett?” (T. S. Eliot: kórusok a „Sziklából”)

2 Változások a szervezetelméletekben
kompetencia alapú vállalatelméletek Vállalat tudás együttes Vezetés: főleg tudás- és tanulásmenedzsment

3 Tanulás fogalma Tanulásról akkor beszélünk, ha tapasztalataink eredményeként a magatartás viszonylag tartós változása következik be

4 A tanulás főbb elméleti megközelítései
A klasszikus kondicionálás Az operáns kondicionálás A komplex tanulás A tanulás asszociációkon keresztül történik Annak felismerésén keresztül, hogy bizonyos események bekövetkezése együtt jár

5 Operáns kondicionálás
 Effektustörvény: A jutalmazott viselkedés előfordulásának valószínűsége megnő, a büntetetté viszont csökken Formálás: A jó irányba mutató kezdeti lépések jutalmazása Elsődleges (szükséglet) és másodlagos megerősítők (ingerek, amelyek jelzik az elsődleges megerősítő bekövetkezését)

6 Szociális tanuláselmélet
Egyéni aktivitás, kognitív folyamatok szerepe Alapfolyamat: mások viselkedésének megfigyelése, utánzás (empátiás készség, attitűdök, szociális készségek), modellezés Feltételei felfigyelés a modellező személyre Információ Készségek, képességek („B. Becker attól még nyugodtan alszik, ha meghallja, hogy vettem egy teniszütőt”) Pozitív megerősítés  Szocializáció

7 A komplex tanulás A világ gondolati leképezése mentális reprezentációk
Gondolati műveletek Gondolati szimulációk tanulás alapjai Modellalkotás szelektivitás Információk elhagyása és hozzátevése KOGNITÍV TÉRKÉPEK Egyedi tapasztalatok, hiedelmek, nyelv, értékek, feltevések

8 Tudatos – tudattalan tanulás
Tudattalan hozzá nem értés (unconscious incompetence) Tudatos hozzá nem értés (conscious incompetence) Tudatos hozzáértés (conscious competence) Tudattalan hozzáértés ( unconscious competence) CÉL

9 A tanulás korlátai: „Gondolkodni könnyű, cselekedni nehéz, de a legnehezebb dolog a világon gondolatainkat megvalósítani” Goethe Vallott elmélet Követett gyakorlat (espoused theory) (theory-in-use) JELENTŐS KÜLÖNBSÉG A követett gyakorlat alapvető értékei (governing value) saját kontrol érvényesítése Nyereség maximalizálás Veszteség minimalizálás Negatív érzések elfojtása Racionalitás- célelérés

10 „A tudás hatalom” Akkor miért nem a könyvtárosok kormányozzák a világot? Adat Információ tudás

11 A tudás definíciója Davenport és Prusak ( o.) „[…] körülhatárolt tapasztalatok, értékek és kontextuális információk heterogén és folyton változó keveréke; olyan szakértelem, amely keretet ad új tapasztalatok, információk elbírálásához és elsajátításához, s a tudással rendelkezők elméjében keletkezik és hasznosul.”

12 A tudás… A fejekben lakik Átadását nehéz tetten érni
Nehéz átadhatóvá formálni Forrása az ember a maga összetettségével és kiszámíthatatlanságával

13 Polányi Mihály: a hallgatólagos tudás
„Többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondani.” Polányi (1964).

14 Explicit, artikulálható tudás
Hallgatólagos tudás, személyes

15 A rejtett tudás átadása
bizonyos szögű egyensúly-hiány esetén, ennek irányában olyan kanyart kell tennünk, hogy ennek sugara (r) arányos legyen a sebesség (v) négyzetével

16 A rejtett tudás átadása
rámutatással történő definiálással feltétele a tanuló értelmes együttműködése A szakadékot (amit nem tudunk elmondani) a tanuló személy értelme erőfeszítésével áthidalja.

17 Ikurijo Nonaka a tudás „visszaigazolt, tiszta hit” dinamikus
Kontextusai-ban létezik

18 Tudásspirál

19 I. Nonaka a tacit tudás személyhez kötött,
nehezen verbalizálható (s ennek megfelelően nehezen közvetíthető), tevékenységhez és konkrét tapasztalatokhoz kötött. kognitív képességek, hiedelmek, az intuíció, mentális modellek gyakorlati képességek is (pl. ügyesség, know-how).

20 Nonaka és Takeuchi a rejtett tudásról
A szervezeti tudás 80 %-a implicit jellegű A versenyelőny jelentős részét ebből származtatják A tudásmenedzsment fontos területe

21 A hallgatólagos tudás lényege
fajta Lénye-ge Eszközök Inter-akció Tanulás típusa csatorna Explicit Formális képesí-tések Formalizá-lás Infor-mációk továb-bítása oktatás Kommunikációs technológiák Hallgatóla-gos Kultúra Normák, mentális modellek Kom-muni-káció Szociali-záció Személyes kapcsolatok

22 A tacit tudás jellemzői
A tudatosság hiánya jellemzi, főleg munkatapasztalatból származtatható. Figyelem és szándékosság nélkül jön létre. Komplex tulajdonságokkal rendelkezik. A flexibilitás hiány jellemzi, nehéz közvetíteni.

23 A tacit tudás jellemzői
Időnként jellemzi a megfelelőség és korrektség hiánya. Amiből következik, hogy a növekvő szakmai tapasztalat során olyan implicit tudás és heurisztikák is felépítésre kerülhetnek, amelyek hamisak, esetleg csak speciális szituációkban érvényesek.

24 A tacit tudás jellemzői
A rejtett tudás externalizálásának és továbbadásának minden formája az adott személy hajlandóságán múlik. Számos tényező megakadályozhatja ezt. Hogyan lehet ezeket kiküszöbölni? Nem világos, hogy mi történik az implicit tudás jellegzetes tulajdonságaival az externalizálás alatt, illetve azt követően. Pl. az az implicit tudás, ami kritikus helyzetekben gyors reagálást von maga után, vajon explicitté téve is hasonló minőségű és gyorsaságú viselkedést eredményez?

25 A tudásátadás kultúrája
A tudásátadást akadályozó kulturális tényezők: A bizalom hiánya Kulturális különbségek Idő és találkozóhely hiánya A befogadók abszorpciós képességének hiánya A hit, hogy a tudás meghatározott csoportok előjoga Intolerancia a hibákkal és a segítségkéréssel szemben

26 Lehetséges megoldások
Kapcsolatok, bizalom kiépítése személyes találkozásokon keresztül Közös alap kialakítása eszmecserékkel, csapatmunkával, stb. Vásárok, társalgók, konferencia beszámolók, stb.

27 Lehetséges megoldások
Rugalmasság, idő a tanulásra, a kreativitás elvárása A gondolatok minősége fontosabb az ismeretforrás rangjánál A kreatív hibák elfogadása és az együttműködés jutalmazása

28 Szervezeti tanulás kollektív információfeldolgozási folyamat
Eredménye: a rendszer tudáskészlete a környezet megfelelő képét alkotja meg Következmény: lépéstartás a környezet változásaival

29 Tanuló kultúra (Schein)
A szervezet környezet kapcsolatban a szervezet dominanciája Proaktív és problémamegoldó magatartás A realitás és az igazság pragmatikus felkutatása Az emberi természet alapvetően jó

30 Tanuló kultúra (Schein)
Mind az individualizmus, mind a kollektivizmus megfelelő Mind a parancsoló, mind a bevonó rendszerek megfelelőek, ha bizalmon alapulnak

31 Tanuló kultúra (Schein)
A legjobb a középtávú időegység Pontos és releváns információk szabad áramlása Feladat- és kapcsolatorientáltság Lineáris és egyszerű okok helyett többféle okozatiság és túldetermináltság

32 A tanuló szervezet jellegzetességei „Idea és követelmény” (Szabó k.)
Tudáskészlet meghatározó szerepe Az eredmény számít, nagyfokú elkötelezettség Duplahurkú tanulás Információ gazdag, inspiráló környezet

33 A tanuló szervezet jellegzetességei „Idea és követelmény” (Szabó k.)
A tanulás magtevékenység és intézményesül Együttműködés, tudásmegosztás A környezetnél gyorsabb változás Diverzitás, kísérletezés, fejlődés

34 Mit jelent mindez a VÁLLALATOK MODELLJE szempontjából?
20. SZÁZADI  CÉLVEZÉRELT  ÁRKÖZPONTÚ  TERMÉKMINŐSÉGRE ÉPÍT  TERMÉKKÖZPONTÚ  RÉSZVÉNYESKÖZPONTÚ  PÉNZÜGYI IRÁNYULTSÁGÚ  HATÉKONY, STABIL  HIERARCHIKUS  GÉPSZERŰEN MŰKÖDŐ  FUNKCIONÁLIS  MEREV, ELKÖTELEZETT  HELYI, REGIONÁLIS, NEMZETI  VERTIKÁLISAN INTEGRÁLT 21. SZÁZADI  VÍZIÓVEZÉRELT  ÉRTÉKKÖZPONTÚ  TQM -RE ÉPÍT  FOGYASZTÓKÖZPONTÚ  ÉRINTETT /STAKEHOLDER/ KÖZPONTÚ  SEBESSÉGIRÁNYULTSÁGÚ  INNOVATÍV, VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ  LAPOS, MEGHATALMALMAZOTTAKRA ÉPÍTŐ  INFORMÁCIÓ ALAPÚ  FUNKCIÓKAT ÁTSZELŐ  RUGALMAS, TANULÓ  GLOBÁLIS  HÁLÓZATSZERŰ, KÖLCSÖNÖSEN FÜGGŐ A Pennsylvaniai Egyetemen 1996-ban végzett kutatások eredménye

35 Kihívások a gazdaságelmélettel szemben
Termelési ténye-zőkre vonatkozó előfelte-vések Axiómák Szűkösség, korlátozott erőforrá-sok Magatar-tási előfeltevés Stabil preferen-ciák, egyértel-mű rangsoro-lás, racionalit-ás 21. sz.i kihívások Az információ, azaz egy elvben korlátlan erőforrás kerül előtérbe Gyorsan változó preferenciák, heurisztikák, hüvelykujj szabályok alkalmazása a komplexitás kezelésre