SZÁMVITEL I. 1. BLOKK.

Az előadások a következő témára: "SZÁMVITEL I. 1. BLOKK."— Előadás másolata:

1 SZÁMVITEL I. 1. BLOKK

2 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Előfeltételek: írás, pénz
Cash-flow típusú számbavétel Vagyontípusú számbavétel Eredménytípusú számbavétel Kettős könyvvitel: vagyon, profit, pénz Kettős könyvvitel Európában: Fibonacci

3 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK 1494. Pacioli (1445? – 1517): „Summa de arithmetica, geometrica, proportioni et proportionalita” (Az aritmetika, a geometria, az arányok és árnyalatok összefoglaló tárgyalása) → kereskedelmi (kettős) könyvvitel Perszonális számlaelmélet: „aki kap az tartozik, aki ad az követel”

4 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK J. Gottlieb: mérleg (1546) Ipari forradalom
Tulajdonosi és munkaszervezet szétválása Külső finanszírozás megjelenése Materiális számlaelméletek (XIX. század 2. felétől) E. Schmalenbach: üzemi számvitel, négyszámlasoros elmélet, számlakeret (1927) Mérlegelméletek (XX. század)

5 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Nemzeti szabályozások (nemzeti GAAP) kialakulása, megerősödése - kontinentális típusú (állami, jogszabály) - angolszász típusú (szakmai, szokvány) Országokon átnyúló számviteli rendszerek megjelenése - US General Accepted Accounting Principles (1934 – 1973 – …) - International Accounting Standards (1973) → - International Financial Reporting Standards (2001)

6 JELEN ÉS A JÖVŐ? Globális vállalatok Tudásalapú vállalatok
Világstandard kialakítása (IAS/IFRS vs. US GAAP) EU-ban: IAS/IFRS elfogadása Tudásalapú vállalatok Kvalitatív termelési tényezők (tudástőke, információs tőke, szervezeti tőke) térnyerése Hagyományos könyvviteli elszámolás válsága?

7 Teljesítmények Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ
ÁLLAM TULAJDONOS HITELEZŐK Adók Befektetés (tőke) Hitel Hozam (osztalék) Tőke + hozam (kamat) PÉNZ SZÁLLÍTÓK VEVŐK Erőforrások Eszközök Szolgáltatások Munkaerő információ Működés: VAGYON Teljesítmények EREDMÉNY

8 SZÁMVITELI INFORMÁCIÓS RENDSZER (SZIR) FOGALMA
eljárások, módszerek, technikák, szabályok, szokványok együttese, amely alkalmas a vagyon megragadására, kimutatására alkalmas a vagyonban bekövetkezett változások megragadására, feldolgozására, megbízható és valós információkat szolgáltat a gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a gazdálkodó érdekhordozói körének

9 VAGYON rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi javak összessége.
„…azon jelenségek összessége, amelyek tulajdonságaik alapján megragadhatóak, értékelhetőek és így az adott vállalkozás szempontjából gazdasági tartalommal bírnak” (Baricz-Róth [2002]). „az erőforrások minden olyan formája, amely a társadalmi-gazdasági alakulat értékítélete alapján tényszerű szükséglet kielégítést teljesít a gazdasági alkalmazási rendszerek (vállalatok) felületén, az vagyonként határozódhat meg” (Malasics [2002]).

10 VAGYONVÁLTOZÁSOK = gazdasági események
A működési folyamat egyes jelenségei az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek pénzértékben kifejezhetők és hitelt érdemlő módon igazolhatóak

11 INFORMÁCIÓK KVALITATÍV INFORMÁCIÓK KVANTITATÍV INFORMÁCIÓK SZÁMVITELI
NEM SZÁMVITELI INFORMÁCIÓK MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK PÉNZÜGYI SZÁMVITEL VEZETŐI SZÁMVITEL

12 GAZDÁLKODÓ A gazdasági élet szereplői, amelyek működéséről a nemzetgazdaság szereplői tájékoztatást igényelnek Vállalkozások Államháztartás szervezetei MNB Egyéb szervezetek

13 ÉRDEKHORDOZÓI KÖR Külső Belső
Összefogja mindazon szereplőt, akik a gazdálkodóval annak működése és működtetése során kapcsolatban kerülnek koalíciós elmélet Külső Belső Tulajdonosok, befektetők, Hitelezők, hatóságok (állam) közvélemény Menedzserek Munkavállalók igazgatóság PÉNZÜGYI SZÁMVITEL Pénzügyi információk szolgáltatása, standardizált kimutatásokon keresztül a külső érdekhordozók részére VEZETŐI SZÁMVITEL Pénzügyi és nem pénzügyi információk szolgáltatása nem standardizált kimutatásokon keresztül a belső érdekhordozók részére

14 Pénzügyi számvitel Vezetői számvitel HATÓKÖR Teljes gazdálkodó
Egy részterület TAGOLTSÁG Jelentős mértékben aggregált Részletezett ORIENTÁCIÓ Elszámolás orientált: rögzít, nyilvántart, tudomásul vesz Döntésorientált: tervez, előre jelez, befolyásol, javasol JELLEG Reproduktív, követő Kreatív, preventív CÉL Beszámolás tényadatok alapján Döntések megalapozása IDŐTÁV Visszatekintő: múlt Előretekintő: jövő INFORMÁCIÓ Csak pénzügyi Pénzügyi és működési/naturális SZABÁLYOZÁS Kötelező, kötött (külső) Kötetlen (belső) 2000. évi C. törvény a számvitelről

15 MEGFIGYEL, FELJEGYEZ FELDOLGOZ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT INFORMÁL
A SZIR FELÉPÍTÉSE, A SZÁMVITELI TRANSZFORMÁCIÓ MŰKÖDÉSI INFORMÁCIÓK, JELENSÉGEK (GAZDASÁGI ESEMÉNYEK) BIZONYLATI REND MEGFIGYEL, FELJEGYEZ KÖNYVVEZETÉS FELDOLGOZ BESZÁMOLÓ SZÁMADÁSOKAT KÉSZÍT KÖNYVVIZSGÁLAT NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL INFORMÁL

16 BIZONYLATOK Fogalma: a gazdálkodó által kiállított, készített, vagy a gazdálkodóval kapcsolatban álló érdekhordozó által kiállított, készített okmány, amely valamely gazdasági esemény számviteli nyilvántartására készült, és amely rendelkezik a törvény által meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel (függetlenül az előállítási módjától): Számla, szerződés, kimutatás, összesítés, bankkivonat, pénztárbizonylat, hatósági határozat stb. stb. bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani bizonylati fegyelem: a bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell megőrzése: legalább 8 évig (eredeti vagy elektronikus formában) Fajtái, tartalma: lásd Könyvviteltan jegyzet (3.1. fejezet) és a számviteli politika témakörnél

17 KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL)
módszertan, amellyel zárt rendszerben, szervezett keretek között, ellenőrizhetően, áttekinthetően rögzítjük a gazdálkodók életében bekövetkező gazdasági eseményeket. Más szavakkal: olyan tevékenység, mely során a vállalkozások a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket befolyásoló gazdasági eseményekről az üzleti év során folyamatosan nyilvántartást vezetnek és ezeket a nyilvántartásokat az év végén – a beszámoló készítést megelőzően – lezárják. A könyvvezetés a beszámoló alátámasztására szolgáló (egyik) dokumentum FORMÁI egyszeres könyvvitel: csak a pénzeszközökben és azok forrásaiban bekövetkezett változások rögzítése zárt rendszerben (pénzforgalmi szemlélet) kettős könyvvitel: a teljes vagyonban bekövetkezett változások folyamatos, zárt rendszerben (a kettős feljegyzés elve alapján) való rögzítése (naturál szemlélet).

18 Beszámoló: a gazdálkodó működéséről vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített összevont, tájékoztatás célját szolgáló, könyvvezetéssel alátámasztott hiteles dokumentum Könyvvizsgálat: annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, azaz megbízható és valós összképet ad a gazdálkodóról Nyilvánosságra hozatal: letétbe helyezés + közzététel Részletesen lásd a számviteli politika témakörnél

19 Számviteli transzformáció: leképezés, amelynek tárgya a vagyon és annak változásai
Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS

20 A MÉRLEG Vagyonkimutatás, írásos számviteli okmány, amely
Előírt struktúrában Összevontan és pénzértékben Adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan Kettős vetületben (eszköz és forrás) Jeleníti meg a vállalkozás vagyonát. Hitelesítő okmánya: leltár (a gazdálkodó vagyonának adott időpontra vonatkozó tételes, jegyzékszerű kimutatása mennyiségben és értékben is) és a könyvvitel

21 TISZTÁZANDÓ KÉRDÉSEK MIT? → MÉRLEGKÉPESSÉG MILYEN ÉRTÉKBEN? → ÉRTÉKTAN
MILYEN FORMÁBAN? → TAGOLÁSTAN

22 MÉRLEGKÉPESSÉG azok a szempontok, kritériumok, amelyek alapján eldöntjük, hogy a vagyon mely elemeit vonjuk a számviteli transzformáció hatálya alá, és mely elemek maradnak a számviteli megfigyelés körén kívül: AKTIVÁLÁSI ÉS PASSZÍVÁLÁSI KRITÉRIUMOK ESZKÖZ FORRÁS A vagyon megjelenési formája A vagyon finanszírozási formája

23 MÉRLEGKÉPESSÉGI KRITÉRIUM
Általános megfogalmazás (ismérvek) Nincs tételes felsorolás (nem standardizált) Gazdálkodói mozgástér nagy Angolszász szabályozás Tételes felsorolás Vagyon elemei a tételes felsorolás eredményeképpen definiálódnak: mindenki számára egységesen Minimális gazdálkodói mozgástér Kontinentális szabályozás Magyarországon a számviteli törvény keretében

24 ESZKÖZ Általános meghatározás (ismérvek)
múltbeli események eredményeként keletkező, a vállalkozás által ellenőrzött erőforrás, amelyből a jövőben várhatóan gazdasági haszon fog származni hány periódusban? Befektetett eszközök Forgóeszközök

25 FORRÁS elemei KÖTELEZETTSÉG: múltbeli eseményekből eredő meglévő kötelem, amelynek rendezése várhatóan a vállalkozó eszközeinek jövőbeni kiáramlását eredményezi (SAJÁT) TŐKE: a kötelezettségek eszközökből való levonásával képződő maradvány Jegyzett tőke Tartalékok Hány periódus múlva? HOSSZÚ LEJÁRATÚ RÖVID LEJÁRATÚ

26 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK FORGÓESZKÖZÖK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK NYE- RE- SÉG TÁRSASÁGI ADÓ OSZTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

27 EREDMÉNY A MÉRLEGBEN BEFEKTETETT ESZKÖZÖK SAJÁT TŐKE
FORGÓESZKÖZÖK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK VESZTESÉG RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK – MSZE

28 ÉRTÉKTAN Mérlegképes vagyonrészek beárazása, amely a mérleg céljától függ ÉRTÉKELÉSI ELVEK realizációs elv időérték elve hozadékérték elve bekerülési (múltbeli) érték napi (aktualizált) érték jövőbeni (terv) érték ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSOK

29 KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK +/– ÉRTÉKKORREKCIÓK

30 egyező mérleg főösszeg
TAGOLÁSTAN Vagyonrészek elhelyezése alapján Kétoldalas mérleg (kontinentális forma) ESZKÖZÖK FORRÁSOK E F1 E F2 Ei Fj En Fm n m ∑ Ei ∑ Fj i= j=1 egyező mérleg főösszeg

31 Egyoldalas mérleg (angolszász forma)
. Ei En - Fm - Fm-1 - Fj - F1

32 TAGOLÁSTAN Milyen sorrendben?
újratermelési folyamatban való lekötés (tartós → rövid) likviditási sorrend szerint (rövid → tartós) Magyar szabályozás: kötött (újratermelési folyamat) Befektetett eszközök → Forgóeszközök Saját tőke → Hosszú lejáratú kötelezettségek → Rövid lejáratú kötelezettségek

33 TAGOLÁSTAN Horizontális tagolás: értékoszlopok száma
legalább bázis és tárgyidőszak Magyar szabályozás: bázis + tárgy + korábbi évek helyesbítései

34 TAGOLÁSTAN Vertikális (mélységi) tagolás mérlegfőcsoport (nagybetű)
mérlegcsoport (római szám) mérlegtétel (arab szám) Magyar szabályozás: főcsoport és csoport kötött, tételek módosíthatók

35 TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása Jellege szerint
Előjeltől függően Nyereség: forrásoldalon veszteség eszközoldalon Előjeltől függetlenül Forrásoldalon (veszteség negatív előjellel) Felosztás szintje szerint: Felosztás nélkül (adózás előtti eredmény) Részleges felosztás után (adózott eredmény) Teljes felosztás után (osztalék levonása után)

36 TAGOLÁSTAN Eredmény bemutatása a gyakorlatban Magyar szabályozás
Előjeltől függetlenül a forrásoldalon Részleges vagy teljes felosztás után Magyar szabályozás Teljes felosztás után

37 ESZKÖZÖK Mérleg, 2005. 12. 31. FORRÁSOK
A jelenleg érvényes (magyar) mérleg áttekintése ESZKÖZÖK Mérleg, FORRÁSOK A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B) FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D) SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN

38 A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK D. EGY ÉVEN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK E. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. Forgóeszközök-rövid lejáratú kötelezettségek (B+C-D-E ) = FORGÓTŐKE G. Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+/-F) = MŰKÖDŐTŐKE

39 H. EGY ÉVNÉL HOSSZABB LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Hátrasorolt kötelezettségek I. CÉLTARTALÉKOK J. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tőke VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény VEGYÜK ÉSZRE! MÉRLEG FŐÖSSZEG = A+B+C vagy D+E+H+I+J G = H+I+J

40 A vagyonváltozások megragadása → KÖNYVVITEL
Gazdasági események és hatása a mérlegre (a vagyonra) az újratermelési folyamat egyes mozzanatai, amelyek hitelt érdemlően igazolható értékben (forintban) kifejezhető Rendszerezés: a vagyonra (mérlegre) gyakorolt hatásuk alapján

41 0. Kiinduló (nyitó) helyzet
Alapítottunk egy kft-t egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök M0, Források Jegyzett tőke Pénzeszközök ∑ Eszközök ∑ Források

42 1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel.
Hatása a mérlegre: Eszközök M1, …… Források Jegyzett tőke Áruk (0+100) Pénzeszközök ( ) ∑ Eszközök ∑ Források eszközforgás Általános képlete: E0 + X – X = F0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke

43 2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel.
Hatása a mérlegre: Eszközök M2, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Pénzeszközök Szállítók ∑ Eszközök ∑ Források Tőkebevonás Általános képlete: E1 + X = F1 + X

44 3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből.
Hatása a mérlegre: Eszközök M3, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Hitelek Pénzeszközök Szállítók ( ) ∑ Eszközök ∑ Források Forráskörforgás Általános képlete: E2 = F2 + X – X

45 4. esemény: bankhitel visszafizetése.
Hatása a mérlegre: Eszközök M4, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk Hitelek ( ) Pénzeszközök ( ) ∑ Eszközök ∑ Források Tőkekivonás Általános képlete: E3 – X = F3 – X

46 ALAPVETŐ GAZDASÁGI ESEMÉNYEK RENDSZEREZÉSE
Vagyon (mérleg főösszege) nem változik Eszközforgás Forráskörforgás Vagyon (mérleg főösszege) változik Tőkebevonás Tőkekivonás

47 Eszközök M5, 2005. ……. Források ∑ Eszközök 1.020 ∑ Források 1.000
5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. Hatása a mérlegre: Eszközök M5, …… Források Épületek Jegyzett tőke Áruk (100-60) 40 Pénzeszközök (400+80) ∑ Eszközök ∑ Források Eredmény 1.000 1.020 Összetett gazdasági esemény = alapvető gazdasági események összege

48 EREDMÉNYKÉPZŐDÉS MODELLEZÉSE
NETTÓ MÓDSZER (E4 - X + X) + Y= F4 + Y ahol X az eszközforgást jelenti (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 20) BRUTTÓ MÓDSZER (E4 - X) + Y = (F4 – X) + Y ahol X a tőkekivonást jeleni (esetünkben 60), Y pedig a tőkebevonást (esetünkben 80)

49 A kettős könyvelés alapjai
Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze. olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük

50 A főkönyvi számla modellezése
Tartozik szám, megnevezés Követel Hivatkozás Összeg Hivatkozás Összeg

51 KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK
T oldalra való könyvelés: Terhelés K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) T oldalra könyvelt tételek összege Tartozik forgalom (TF) K oldalra könyvelt tételek összege Követel forgalom (KF) A TF és KF különbsége Egyenleg Ha TF > KF Tartozik egyenleg (TE) Ha TF < KF Követel egyenleg (KE)

52 EGYENLEG időpontja szerint
nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1-jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31-én) mutatkozó egyenleg

53 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I.
A ZE és NYE különbsége Állományváltozás (ÁV) A nyitó egyenleggel számolt forgalom Halmozott forgalom (főösszegnek is nevezik) A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) Időszaki (nettó) forgalom

54 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II.
A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás A nyitás elvi lényege Számla1 (nyitó)mérleg tételei … Számlan Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat.

55 TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III.
A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat A zárás elvi lényege Számla1 … (záró)mérleg tételei Számlan Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat.

56 A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE + – – +
ALAKI SZEMPONTBÓL Milyen szabály szerint? TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? AKTÍV PASSZÍV ESZKÖZ FORRÁS T K – T K –

57 AZ ESZKÖZSZÁMLÁK a mérleg eszközoldalának részletezése Aktív számlák
általában T egyenlegük van T ESZKÖZSZÁMLA K NYE Időszaki növekedések (Nettó TF) Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

58 T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K
ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE Növekedések Csökkenések TF KF ZE

59 A FORRÁSSZÁMLÁK a mérleg forrásoldalának részletezése Passzív számlák
általában K egyenlegük van T FORRÁSSZÁMLA K NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF

60 FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 000 Csökkenések 40 000 000
Növekedések TF KF ZE

61 A KÖNYVELÉS SZABÁLYAI Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye Könyvelés: a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák

62 5a. 80 5a. 80 E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000
ÖSSZESEN ÖSSZESEN T PÉNZ K T Jegyzett tőke K Ny Ny 1000 T ÁRUK K T ÉPÜLETEK K 5b Z Z 5a Z Z T SZÁLLÍTÓK K T HITELEK K T EREDMÉNY K 5b 5a Z E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK JEGYZETT TŐKE ÁRUK EREDMÉNY PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN ÖSSZESEN

63 A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA
minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni.